Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-10 / 99. szám

1933 december 10 5 NÉPÚJSÁG A Mátravidéki Erőmű dolgozói az önköltség csökkentéséért harcolnak A Szovjetunió ' tapasZ:Wa. tatból tudjuk, hogv a szocialis­ta ország felépítésének és iparo­sításának légfőbb előfeltétele az ország viíMamosenergia ellátá­sának fejlesztése. A modern technika és a termelés koreza- káibain a nehezebb , munkafolya­matokat mindenha! gépek vég­zik, s a gépeknek a hajtóerőt a vitlamosenergia szolgáltatja. Országunk - villamosításának egyik legfontosabb telepe a me- gvértkben Lévő Mátravidéki Erő­mű, ahonnan többszáz kilométer hosszúságú, magasfeszültségű vezetékeken keresztül fut az áram az ország fontos ipari üze­meibe, különböző vidékeire, arpely az iparnak éltetőerőt, ^ a 1 <00085á gnaik ped ig féh y t, v i I á- gosságot ad. Sűrűn gördülnek a drótkötél­pályákon a levegőben úszó. szén­nel telt csillék Petőffbánya fe­lől az Erőműhöz, ahol a frissen kibányászott szén rövid időn be­lül villamosenergiává alakul át. Hatalmas méretű kazánok, gőz­turbinák, óriási villanymotorok , találhatók a hatalmas épületek­ben. Künn, a szabadban oszlo­pok és vezetékek százai ágaz­nak szerte-széiiel bonyolult há­lózatban. Az ember tehetetlen törpének érzi magát itt az óriási méretek és hatalmas gépek kö­zött, mégis az ember irányítja eszével, tehetségével, képességei felhasználásával a hatalmas be­rendezéseket, a bonyolult veze­tékhálózatot, termeli az ipar élétereiét, az áramot. Villany- szerelők,' technikusok, környék­be’ î parasztokból, iparosokiból, nőkből lett szakemberek, kazán­fűtők, laboránsok dolgoznak itt, mindartnvian Ló munkával és nagy szakértelemmel szolgálják országunk vittamosenergiáyai való ellátását. Az üzem fontos­ságát és nagy teljesítőképességét szemlélteti a következő adat; ha az üzem egyik gépegysége csak egy órára kiesik a termelésből, akkor is 150 család évi háztar­tási árarnsziikséglete vesz el. Az erőmű dolgozói állan­dóan harcolnak az önköltség csökkentéséért, amit legjobban a szénimeninyiség megtakarításá­val érnek el. Az önköltségcsök­kentés mesterei főleg a kazán­fűtők. akik egy-egy műszak alatt is jelentős mennyiségű szenet takarítanak meg. Hogyan érik el ezeket az eredményeket? A kazánban S szén tökéletes el­égetésével, a: keletkező energia- mennyiség jobb kihasználásával, a termelésben tanúsított nagy szaikértelműkkel és gyakorlatuk­kal takarítanak meg nagy szén- mennyiséget Papp József, Tóth János, Podonyi János kazánfű­tők. Ügyesen és gazdaságosan bánik a szénnel az ifi fűtők kö­zül Kiss István, Blaskovics Já­nos és a legjobb női kazánfűtő, Szalai Ananika is. Az elmúlt hónapokban — a nonmákneny- nviséghez viszonyítva — a Mátravidéki Erőanűnél 67.030 mázsa szenet takarítottak meg, amely elég lenne egy 5400 la­kosú község évi tüzelőellátásá­hoz, vagv 'az ebből termelt áram egy 54.000 laikósú város évi háztartási , áramszükségleté*- nek kielégítéséhez. Jelentős költségmegtakarítást értek el az áram-önfogyasztás terén is. November hónap megtakarított árammennyisége (400.000 KW óra) egy 8000 lakosú község évi háztartási áramszükség­létével ér tét. Az erőmű egv- évi egyszázalékos önköltségcsök­kentése százezer család áram- sztikségietét elégíti ki. Az üzem dolgozói rengeteg újítással, öt­lettel, bátor kezdeményezéssel teszik még könnyebbé és gaz­daságosabbá a termelést. A szén veszteségnélküli szállítása érde­kében időnként összegyűjtik a drókötélpálya mellett szétszóró­dott szenet. Ez havonta sokszor hat-nyolc vasúti kocsit tölt meg. Évi két tonna drága külföldi bronzanyag megtakarítást érnek el »Gólya Mihály találmánya al­kalmazásával, hazai anyagokat használnak fel ai drága külföldi importcikk helyett. Jól működik a Gazda-mozgalom. A használt drótkötélpálya köteleit már nem adják el a MEH-nek, hanem kisebb teherszállításoknál alkal­mazzák. Havonta több tonna ócskavasat használnak fel . kü­lönböző célokra. Gazdaságosan kezelik az ócska vagy az egyes helyeken kiégett gumiíexiilheve- dereket ís. A dolgozók közül '^b611 ° hőstet­teknek is számítható cselekede­tekkel biztosítják a .termelés za­vartalanságát. Dicséret illeti a 64 éves Csonka István turbina­gépészt, aki október 29-én, ami­kor a 4-es számú' turbina ten­gelye elmozdult és a turb’na veszélybe került, éberségével észrevette a hibát és a bizton­sági kikapcsoló segítségéve! ide­jében leállította a gépet Ezzel a tettéve] körülbelül húsz város napi áramszükségletét mentette meg. A 2-es turbina összeszere­lésénél egy menetfúró be'etőrt a gőzszűrökosárba, aminek e'- távolítása a gép szétszedésével három-négynapi, munkát ., igé­nyelt volna, de Hényel István lakatos önfeláldozó tetire szánta el maigát. Vizesruhába csavarta kezét és drótból készített csi­pesz segítségével 90 fokos hő­ségből egy óra alatt kihalászta a beletőrt menetfúrót. Ezzel kö­rülbelül nyolc ember négynap; munkáját végezte el. Több eh­hez hasonló munioahöstett a kaid az üzemben a kazánfűtők, a ja­vító- és szállítóbrigádok részé* fői. Mindezen tényezők együttes eredménye az a jelentős költ­ségmegtakarítás, amit az Erőmű dolgozói elérnék, js amely a.z ország javára' szolgál. A szép eredmények "jeh. azonban gyakran adódnak olyan hibák is, amelyek miatt gyak­ran megakad » termelés, az áramszolgáltatás. Ez nagy hiba, hiszen minden órai üzemállás milliós károkat okoz népgazda­ságunknak. Az özemáEás’-egyik oka. a gyakori .szerkezetbeli vagv- kazánhiba. Többszőr: a szállított szénmennyiség rossz minősége is üzemátlásf okoz, mert a szén nem ad megfelelő ka 1 ór i a menn y i s é get. G át 1 <5 ! a g haf az áramszállításra a ködös őszi idő, ilyenkor a kazánból a pernye a sz’gete!ökre rakódik, ez gyakran elektromos Csillése­ket okoz. Javításra szorul a ka­zánszívó huzamventilátor. Sok hasznos gőz megv ok nélkül a levegőbe, ai kazánház vízminta­vételezőszelepei mellett. A irhák megelőzésére és előzetes elhárí­tására a karbantartóosztály hi­vatott, amely az előző évi t a pa s z ta I a toka t félih aszná l.v a igyekszik ai megelőző karban­tartásokat idejében elvégezni, hogy ezentúl a termelésben ne legyen kiesés. Nagy segítségére volt az osztály anyagellátásá­nak kormányunk legutóbbi in­tézkedése, amely biztosította szá­mukra a tartalékalkatrészekkel való ellátást. A megelőző kar­bantartás mellett a szakoktatás kiszélesítésével, a szigetelések fokozottabb - ellenőrzésével, újí­tások, ötletek alkalmazásával küzdenek azért, hogy a. jövőben az áramellátás folyamatos le­gyen. A munkaverseny jó megszer­vezését és folytonosságát tükrö­zik az üzem területén felállított versenytáblák. Jó ütemben ha­lad a tervteljesítésn Az Erőmű november havi tervét 101.7 szá­zalékra teljesítette és előrelát­hatólag december 17-re tervét is befejezi. A iövőben Ä még jobban harcoljanak a fo­lyamatos áramellátásért, hogy esetleges üzemállásuk ne okoz­zon kárt más üzemek termelé­sében és a közvilágításban. Pe- tőíibánya vállalat ppdig a jövő­ben az eddiginél is jobb minő­ségű szénnel lássa el az Erő­művei és a két üzem vezetősége fűzze még szorosabbra az egy­más között' fennálló kapcsolatot. A szénszállítás és'tárolás meg­javítása érdekében szükséges lenne még egy kötélpálya és nagy tároló építése. A karban­tartórészleg alkalmazza tovább­ra is a bevált szovjet megelőző karbantartási eljárásokat, vala­mint az üzem szervezeti felépí­tése terén is szovjet módsze­rekkel dől gozzorr -"tovább. Fon­tos feladat, hegy pol'tikai téren a párt- és tömegszervezetek megerősítésével, fejlett' népne­velő- és aktívahálózatot épít­senek ki és ezek állandóan ne­veljék, irányítsák a dolgozókat. Az újonnan megválasztott üze­mi.bizottság tagjai ismerjék meg a dolgozók problémáit, igyekez­zenek a jogos kérelmeknek ele­get tenni, s a panaszokat or­vosolni. Feltétlenül szükséges, hogy a párt-, a DISZ- és egyéb tömegszervezetek vonják be a fiatal dolgozók új erőit, széles tömegeit a* aktív szervezeti, és politikai munkába, hogy ezzel is elősegítsék a termelést. A Mátravidéki Erőmű eji^' dese még mindig nem befejezett fo­lyamat, állandó építés, üzem­bővítés folyik itt és a jövőben még nagy feladatok és perspek­tívák állanak e fontos üzem előtt. Dolgozó népünk állama megbecsüli az üzem munkásait, fejleszti az üzemet, hiszen ez szolgáltatja az éltető erőt, a vért az ország szívveréséhez, s az áram kultúrát, műveltséget, jobblétet ad ës-segif megterem­teni a virágzó iparral és fejlett, nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező szocialista Magyar- országot. Császár István Az állatok átteleltetése előtt Nemsokára hótakaró bo­rítja, a legelőket, jószágaink nagy része beszorul az istállók­ba, hozzá kell nyúlni a nyáron összegyűjtött, tartalékolt takar­mányhoz. A mostani év gazdagon adta a takarmánynak valót, de még­sem . lehet elbizakodottan nézni a tél elébe. Sok termelőszövet­kezetben, állami gazdaságban pótlásra szorul a takarmány­készlet, kevés az abrak, így ve­szélyeztetve van a jószágok z.a vartalan átteleltetése. Az idő még kedvez e siló- záshoz. Ezt a pár napot ki kell használni a meglévő silózható takarmányok silózására„ Ha el­hanyagoljuk ezt a fontos mun­kát, kész takarmányt, s hozzá­tehetjük, ízletes takarmányt ve­szítünk. A megye termelőszövet­kezetei silózási tervük 85 szá­zalékát teljesítették már, de sok termelőszövetkezet, köz­tük a füzesabonyi Petőfi, a dór- mándi Vörös Hajnal kétszer annyi silót' készített, mint amennyi a tervében szerepelt. Állatonként 10—12 köbméter silót biztosítottak. ' Ezekbén a szövetkezetekben nem félnek a téltől. A silóta­karmány jó! helyettesíti az ab­rakot és szecskával keverve szívesen fogyasztják az állatok.­Sokkal leleményességre van szükség az abraktakarmá- nyok beszerzéséinél, pótlásánál Igaz, hogy a. helyesen gondol-, kodó termelőszövetkezetek saját erejükből megoldották az abrak- takarmány beszerzését. A do- moszlói Dózsa tsz tagjai a fe­lesleges állatok árából 250 má­zsa kukoricát vásároltak és a vámosgyörkj Haladás szintén így pótolta. 200 mázsa csöves kukoricával hiányos abrakta­karmány készletét. Azok a termelőszövetkezetek, melyek nem tudják saját erejük­ből beszerezni a szükséges ab- raktakarmányt, az állaim segít­ségével vásárolhatnak. Államunk 500.000 forint hitelt bocsátott a megye termelőszövetkezeteinek rendelkezésére. A poroszlói Béke tsz Í6 ebből vásárolt 30.000 forint értékű vegyesta­karmányt, de a többi termelő- szövetkezet is kihasználja ezt a lehetőséget. . A hiányzó aibraiktakarmányt neíncsak vásárlás útján pótol- haltjaik szövetkezeteink, dolgozó parasztjaink. A kömlői Kossuth és még több szövetkezet a pillan­gós növények, lucerna, here megdarálá savai pótolják a hiányzó abrakot. A here-liszt táp. értéke nyolc—-tíz százalékkal na­gyobb. mint szálas állapotban. Közepes minőségű korpával ér fel. Ez az eljárás nem kíván külön befektetést, a« a kevés többletmunka bőven vissza tér ii! a tejhozam emelkedésében. Az abrak pótlására igWj eredményesen ha<szmáija fel az egri Nagy József tsz a konyha- huáladékot. Az üzemi konyhák hulladéka igen kedvelt eleség a sertéseik számára. Ezt a leheiő- ■séget mégsem használja ki az abasári Uj Elet tsz. Pedig ők sem dicsekedhetnek sok aörak- taikanmannyal. A téli készülődéshez nemcsak a takarmány biztosítása szüksé­ges. A meglévő takarmánynak n-agvon haimar csak a hült helyéi találjuk, ha tékozló kezekbe ke­rül. Hamar elfogynak a széna - -kazlak a tarnazsadányi Tán­csicsban is, ahol az udvaron szórják szét a takarmányt, vagv a vámosgyőrki Haladásban, ahol a lovakat a széoakazai tövében etetik. Miután rendet teremtettünk a szérű és takarmányos szín körül, időszerű az istállók ki takarítá­sa. rendbehozása is. Sok istálló aMakai szalmával! betömve várja a telet. Ezek a sóiét, egészség­telen Istállók a betegségek való­ságos fészkei. Az állattenyésztés terén lévő feladati* komoly munka elé áltatják termel őszöve ike zete i n U tagjait. A nagyobb mezőgazda­sági munkák befejeztével eljött a gazdasági épületek tatarozásá­nak, bővítésének, új épületek emelésének ideje, A megnöveke­dett áüatállománynak, több is­tállóra, kutricára van szükség. Az épitőbrigádok szervezése is az időszerű feladatok közé tar­tozik. Még a kemény fagyok beállt« előtt tető alá kelj hozni a félig kész istállókat, hogy ne kelljen az állatoknak a rég. egészségtelen istállókban végig­szenvedni a telet Gondoljanak tehenészeink az áltatok egészségének megvédé­sére. Mindennap rendszeresen vigyék levegőre az állatokat, biztosítsák az állatok szüksé­ges mozgását. Az állategészségügyi szabá lyolk betartásával igen sok be­tegséget lehet megelőzni. Rend­szeresen tisztítani, fertőtleníteni kell az álltatok téli 6záüását, hogy minél kevesebb legyen az elhullás a tavaszon. A recski Kékesi Gyopár tszcs-t is segíti az állam Elcsendesedett a határ, a ter­mészet téli nyugovóra tért. Al­szik a fenyőfát, alszik a gyümöl­csös, a lombját vesztett a’ma- szilvafa. Es- velük alszik a búza és árpaszem is a puha. meleg földben, ahová gondos gazdáik jó előre elvetették őket. Pihen a- recski Kékesi gyopár tszcs bir­toka is. A fiatalok esténként eljárnak a moziba, vagy a kultúrházba szó­rakozni, az idősebbek pedig el­beszélgetnek valamelyik tagnál. Sző esik. mindenről, ami eddig elmúlt, ami ebben az évben tör­tént velük és sokszor beszélnek a jövőről is. Ilyenkor mindig szívesen meghallgatták a tapasz­taltabbak tanácsát. Jólesik a hi­deg levegőtől átfagyva benyitni a barátságos szobáiba, és az em­berek szavaitól felmelegedni, A csoport tagjai egész évben becsületesen, egyetértésben dol­goztak. Gondozták a két hold gyümölcsöst, lett is szép ter­més, összesen 120 mázsa alma és szilva. Legtöbbet a gyümölcsös jövedelmezett a tagoknak. Szabó Benedek 478 munkaegységére hat és fétniázsa, Osvári János több mint hét mázsa jonathám és aranyparnien almát kapott. Minden este sok szó esik arról, nogy az állam milyen segítséget adott ennek a hegyvidéki csoport­nak. Szabó István, elnök kiszámol­ta, mit jelent pénzben az állam­tól kapott kedvezmény, s maga is elcsodálkozott a nagy szá­mon: 51.000 forint. Ezután kö­zösen kezdtek számolgatni. Mi­ből is adódott ez a nagy szám? Húsz hold földjüket elöntötte a víz, ezért az összes búzabeadá­sukat elengedték, illetve négy selejt tehén beadásával helyette­síthették. Nem sokkal utána 10 sertésük pestisben pusztult el, melyért, darabonként 600 forint kártérítést kaptak. Nagy segít­séget jelentett ez számukra. Eb­ből az összegből újabb állatokat vásároltak. Szép tervek várnak még meg­valósításra a csoportban. Istál­lót építenek, két holdon konyha - kertészetet létesítenek — s ehhez kölcsönt is kapnak. Szíjgyártó Árpád tszcs tag korábban is foglalkozott a méhészettel, úgy gondolták, most kérnek kaptá­rokat, méheket, méhészettel :> foglalkoznak. Arról is szó esëtt már közöttük, hogy halastavat, létesítenek. A gondolatot nem vetették el, ugyanakkor arra is ügyeltek, nehogy túlbecsül* él erejüket; Majd a következő év ben —t— mondta az elnök. Az 1954-es évben még.töfc segítséget nyújt az állam : Kékesi Gyopár ts.zcs-nek, még jobban támogatja- őket. Huszon­két hold olaszperjét, kilenc hold hérét és öt hold szerződéses lu­cernát vetettek. Mind jól jöve­delmez és . beadás sincs utánuk. A 36 hold utáni beadás elenge­dése újabb ezresekkel gyarapít­ja a tszcs tagjainak jövedelmét, jószáigállomámyuk sem marad ta­karmány nélkül. A FÜZESABONYI JÁRÁS BEGYŰJTÉSI HÍREI A KÖZSÉGI tanácsok több eíyen a jó termés láttán elbl- ikodtak. A bő termés valóban őíelté ele annak, hogy m:n- enki könnyen teljesíthesse be- dási kötelezettségét, de ezt ta- ácsainknak tudatosítani kellett pina. Kormányunk a termelő- sövetkezeteknek, parasztsá- unkn-ak nagy segítséget nyuj- >tt a beadás csökkentésével. A járás községei ' közül be- yüjtési tervében Dormánd köz­eg jár az élen. Eddig kukeri- ából 91, napraforgóból 163, urgonyábóJ 62 százalékra tel­is ft et te begyűjtési tervét. Nem- ;ak a mezőgazdasági termékek ^gyűjtésében jár az élen a köz­ég. A hízott sertést 100. a vá- ómarhát 110. baromfit 62, to- sst 81, tejet 120 százalékban zolgáltatták be a dolgozók. A kapások beadásai már minden termelő teljesítette. JÔ EREDMÉNYT ért el még Mezőszemere is. Kukoricábó', napraforgóból 101, burgonyából 102,' hízott sertésből 34, vágó­marhából 64, baromfiból Í21, tojásból 96 és tejből 112 száza­lékban teljesítette beadását. A tanács, az állandó bizottság tag­jai kisgyüléseken és egyéni agi- tációk során foglalkoztak a dol­gozókkal Egyes községekben nem te­kintették fontos feladatnak a versenyt és annak ellenőrzését. Ilyen község például Sarud, Po­roszló, vagy Kál. Nem fog'al- koztak a jól 'teljesítő dolgozó parasztok népszerűsítésével. Sa­rudon például a november 27-én ÖTSzehívott értekezleten a jó! teljesítő dolgozó parasztok kö­vetelték, hogy a tanács szigorú­an járjon el a spekulálókkal, akik halogatják beadásuk telje­sítését. Tejbegyűjtésse! Ujlőrincíal- ván és Sarudon egyáltalán nem foglalkozik a tanács. így termé­szetes, hogy sok a hátralékos Alig pár száz liter tejet visznek a begyűjtőbe!yre. Sarudon pél­dául egy hét alatt mindössze két százaléko* emelkedett a be­gyűjtés, de Ujlőrincfalván sem jobb a helyzet. A JÓL- TELJESEM dolgozó joggal követelik a tanácstól, hogy többet fog] a'ko zzon az el­maradottakkal. Megvan a lehe­tőség arra, hogv az élőállat és állati termékek begyűjtésében a füzesabonyi járás kerüljön áz élre. A tanácsok fokozzák a nevelőmunkát, ismertessék a be­gyűjtési rendeleteket s akkor eredményesebb lesz munkájuk. Megjutalmazták az élenjáró cukorrépa-termelőket a Selypi Cukorgyárban Meleghangú ünnepély volt va­sárnap ai Selypi Cukorgyárban, öt megye, Rest, Bács, Heves, Nógrád és Szolnok területéről jöttek össze a „Kétszáz mázsás” mozgalomban résztvevő cukor­répái termelők, tsz-tagok, egyé­nileg dolgozó parasztok,, hogy jó mimikájuk eredményekón't ál-' vegyék a cukorgyár ajándékait, elismerő okleveleit. Az ünnepély­re és a> juta’.omikiosztiásra mint­egy 160 élenjáró répatermelőt hívtak meg, akik a délelőtt fo­lyamán megtekintették a gyárat, s a munkafolyamatokat. A ter­melők figyelmesen nézték vé­gig, hogyan lesz az 5 munká­juk, gyümölcséből, a répából cu­kor és türelmesen hallgatták meg a munkások felvilágosítá­sait. A gyárlátogatás titán'az élen­járó cukorrépa termelők az üzem dolgozóival közös ebéden vettek részt, s utána a kultúrterembe vonultak, ahol a n>ap legérdeke­sebb része, a jutalmazás követ­kezett. A kultúrteremben 59 darab ajándék között volt hét rádió, egy tűzhely, egy kerék­pár, 10 ébresztőóra, öt zsebóra, 15 tolókapa, sok háztartási fel­szerelés és egyéb értékes ju- ta lom tárgy. Nyitra; István farmos] egyé­nileg dolgozó paraszt, aki a ..Kétszáz mázsás” mozgalom oestmegyei győztese, egy világ- vevő-rádiót kapott. Egy holdról 336 ■ mázsa cukorrépat takarított ’re. Nógrád megye győztese, a szurdokpüspöki Béke tsz szin­tén egy rádiót kapott jutalmuk Termésátlaga 214 mázsa cukor- -épa volt haldoniként. Rádióvá1' mtailmazíáik még a hartai ' Béke tsz tagjait is. Az élenjáró cu- korrépatermelők között volt Hu- • gyecz Ferenc szurdokpüspöki egyénileg dolgozó paraszt, a Munikaérdemrend tulajdonosa, aki ez évben egy holdra kötött termelési szerződést a Cukor­gyárral. A szerződésben vállalt 200 mázka helyett 250 mázsát adott be. Jutalma színién egy rádió. Hugyecz Ferenc elmon­dotta azt is. hogyan érte el ezt az eredményt, s a jövő évre is­mét egy holdra kötőit szerző­dést. Az ajándékok kiosztása után a munkások és parasztok meg­beszélték az idei termelési év­ben felmerült problémákat, ki­cserélték tapasztalataikat, hogv a jövő évben még jobb eredmé­nyeket érjenek el. A szívélyes és. meleghangú ünnepségről, — mely egyik megnyilvánulása. volt a megbonthatatlan munkás-pa­raszt szövetségnek —- azzal az elhatározással távozlak a dol­gozó parasztok, hogy az élen­járó szovjet munkamódszereket alkalmazva a jövő évben még nagyobb sikerek elérésére töre­kednek. A munkások szene télé: még jobb munkával, több ter­méssel viszonozzák. At. őszi mnIlkák állásáról — Az Egri Gyapjú termelő Vál­lalat Egercsehi telepe eddig 249 katasztrálid holdon végezte el az őszi mélyszántást...A hátralévő 27 - katasztrátis hold szántását 10-ére befejezzük. Vállalatunk 20 ezer métermázsa trágyát hor­dott ki a földekre, s ez-t a trágya- mennyiséget szántás alkalmával betakartuk. Munkánk eredmé? nvességéhez hozzájárult Má dai trakiorista jó munkája. A község dolgozói is 80 szár zalékban tettek eleget' az ősz? mélyszántás* munkálatoknál, Kovács Kálmán levelező Felépült Istenmezején a bányászkultúrhái. I

Next

/
Thumbnails
Contents