Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-06 / 98. szám

6 NÉPÚJSÁG 1953 cknember 6. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK A Mongol Népköztársaság kultúrforradalma 1921-ben a mongol dolgozó« történelmük folyamán először vehették kezükbe sorsuk irányí­tását. Ettől az időtől kezdve a kultúra és a művészet előtt is szélesre tárult a szabad fejlődés és virágzás kapuja. A forradalom előtti Mongóliá­ban egyetlen világi iskola mű­ködött 40—50 tanulóval, de ebbe az iskolába a dolgozó aratok (ál­lattenyésztők) gyermekei nem juthattak be. A népi hatalom gyászos örökségeként szörnyű tudatlanságot vett át a múlt nép­elnyomó rendszereitől. A lakos­ság alig 0.7 százaléka tudott irni-olvasni. A népi közoktatás kifejlődése A párt és a kormány rendkívül nagy gondot fordított a dolgo­zók kulturális színvonalának emelésére és évről évre nagyobb összegeket fordított a népi köz­oktatás kifejlesztésére. Egymás­után nyíltak meg az elemi- és a középiskolák, majd pedig a kü­lönböző technikumok, 1952-ben, az első ötéves terv végére az egész országban felszámolták az írástudatlanságot. 1941-ben szervezték meg a pártfőiskolát a régi pártiskolából, 1942-ben pedig, amikor a fasiz­mus pusztulással fenyegette az egész emberiség kultúráját, Ulan-Bátorhan a Szovjetunió ön­zetlen segítségével megnyitották a „Csejbalszan” egyetemet. Jelenleg a Mongol Népköztár­saságban 421 elemi- és középis­kola működik, csaknem 70.000 tanulóval. Ugyanakkor 14 közép­fokú szakiskola évente több mint háromezer középfokú kádert biz­tosit a népgazdaság különböző ágainak. Az egyetem hallgatói­nak száma meghaladja az 1300-at. A párt és a népi hatalom nem­csak az írástudatlanság felszá­molását tette lehetővé különböző tanfolyamok szervezésével, ha­nem az iskolák mellett esti tago­zatokat is létesített, hogy a dol­gozók termelőmunkájuk félbesza­kítása nélkül gyarapíthassák tu­dásukat. A mongol állami egyetem fizikai-matematikai körének tagjai Tények és számok a mongol népgazdaság fejlődéséről A forradalom előtti Mongó­lia Kelet egyik legelmaradot­tabb országa volt, egész gazdasága a külterjes nomád állattenyésztésen alapult. Sa­ját iparral nem rendelkezett, mezőgazdasága pedig a hii- bérurak és a lámák nép­elnyomó rendszerében nem fejlődhetett. A dolgozó aratok (állat­tenyésztők) elviselhetetlen adókat fizettek. Nem volt ele­gendő kútjuk, hiányzott a szükséges állategészségügyi hálózat. Évente csak a marha­vész több mint 120.000 szarvasmarhát pusztított el. A nomád állattenyésztés szüntelenül hanyatlott, a la­kosság tönkrement. Az állatok túlnyomó része a hübérurak és a kolostorok kezében volt. A kánok, herce­gek, lámák és külföldi keres­kedők maroknyi csoportja ke­zében összpontosult a hata­lom és a gazdaság, s ez a kö­rülmény a végsőkig fokozta a dolgozó tömegek kizsákmá­nyolását és elnyomását. A népi forradalom diadala véget vetett ennek a tartha­tatlan állapotnak. Nyílt levél Hődór Mihályhoz Kedves Iíödó'r Sporttársi Olyan hírek keringenek, hogy el akarod hagyni Egert, ezéví szép sportsl- kereidnek színhelyét, ahol annyira a szívébe zárt téged többezer dől. gozó, akiknek örömet, felüdülést szereztél csupaszlv. lelkes, s nem utolsósorban nagyszerű játékod­dal. Sok-sok mérkőzésen zug,.)'1, az elismerés moraja vagy csattant fel a tapsorkán remek szereléseid, tértölelő rúgásaid. villámgyors közbelépéseid, önfeláldozó játékod nyomán, s az egri labdarúgás történetében egyedülálló az a nép­szerűség. amelyet tudásoddal, kedves, szerény viselkedéseddel kivívtál magadnak Egerben. Vil­lámcsapásként hatott ránk az a hír, hogy el akarod hagyni váro­sunkat, s elszomorítottad hívei­det, sportbarátaidat, a derék dol­gozókat, akik a hétköznapok mun­kafeladatai elvégzése után, va­sárnaponként körülvették a játék­teret. hogy gyönyörködjenek já­tékodban. s annak nyomán örül­jenek az egri labdarúgógyozel- meknek. Messziről, Szegedről jöttél egy évvel ezelőö Egerbe, de az elleít idő alatt magatartásod és játé­kod révén, vérbeli egrinek foga­dott be mindenki, mert vala­mennyi mérkőzésen szívvel-lélek- i:el harcoltál városunk sportdicsö- ségéért. Ezért fáj távozásod híre mindenkinek. Nem tudom az oko­kat, hogy- mi késztet Eger elha­gyására, csak ellenőrizetlen hí­rekre vagyok utalva, amelyek kö­zött vannak rosszindulatűak is.. Egy azonban bizonyos: távozásod visszavetheli a fölfelé ívelő egri labdarúgást! Szemeid előtt no, szépül az egri stadion, s egyre jobban kibontakoznak a gyö­nyörű lelátó arányai is. Tavasz- szal de legkésőbb nyáron, több nagy labdarúgóeseményt tervez­nek a megyei sportélet vezetői az egri stadionban, 3 a zöld gyepen meg fog jelenni az angolokat verő diadalmas magyar váloga­tott csapat, több élvonalbeli NB I- es együttes, hogy bemutassák tu­dásukat az együk tegnagyobb vi­déki szurkolótábor előtt. Alkot­mányunk ünnepére nagy sport­műsort terveznek a stadionban, a molynak fénypontja a labdarugó mérkőzés lesz. Viruló sportéletre van kilátás 1954-ben Egerben, amelynek középpontjában Heves megye egyetlen NBII. labdarúgó csapata, az Egri Fáklya áll. Az a Fáklya, amelyet Te most el akarsz hagyni. .. Mondd, Hödör sporttárs. nem érzel valami Íratlan kötelesség- léiét magadban Eger város labda, rúgó sportjával és a sokezer lelkes, tégedet nagyon szerető emberrel szemben? Gondolkoztál e azon, hogy mit jelentesz Te Eger lnbdarúgósportjának? Felmérted-e távozásod következményeit sporí- belileg, erkölcsileg? Gondoltál-e már arra, hogy az Egernek jutta­tott gyönyörű stadion azért épült meg, ' mert Egerben rendkívül nagyr az érdeklődés a sport Iránt, legfőképpen a labdarúgás Iránt, amely öt-hatezer nézőt vonz egv labdarűgómérközés megtekintésé­re. Ha Égerben visszaesik a lab­darúgás, csökken az érdeklődés is, amelynek következményeként a sport elveszti többezres táborát. Látod-e most már hogy milyen következményekkel járhat elmene­teled? Ne hagyd el Egert, 'Hödör sporttársi Neked itt kötelességeid, komoly kötelességeid vannak a sporttal, az emberekkel szemben, amelyek nem mérhetők azokkal a kétes értékű ígéretekkel, ame­lyekkel most hitegetnek, s Egef elhagy'ására csábítanak. Lovcsányi Jenő Látogatás az egri vasasoknál A Lakatosárugyár kultúrtermében barátságosan ömlik szét a fénycsö­vek pazar fénye. Az óriási kályhák kellemes meleget árasztanak, fölöt­tük színes papírszalagok —• régi táncmulatságok poros emlékei — bi­zarr táncot járnak az áramló meleg levegő hatására. Kint hideg van már. Az ablakon keresztül egy díszét vesz­tett barackfa árnya integet, csendes téli szél rázza ágait ... A teremben mozgalmas az élet. Pilla­natnyilag minden szempár az egyik sarokra szegeződik: itt vívják har­caikat a Lakatosárugyár _ legjobb asztaliteriiszezői a büszke bajnoki cí­mert. Két sztahanovista: Fazekas Gyula és. V'eréb József csatázik ép­pen. A kis fehér labda ide-oda szá­guld a háló felett és nagy izgalmat vált ki a nézők soraiban. — A fo­nákjára üss Gyuszi — hallom mel­lettem a szakszerű kifejezést — _ és Gyúszi valóban szépen helyezi a labdát, de Veréb sporttárs ma kitű­nő formában van. Küzdelem után, de biztosan nyeri a játszmát. Bara- nyi Zoltán és * Sándor József, a ver­seny két rendezője szakszerűen ha­jol a fehér karton fölé. hogy beje­gyezzék az eredményt és asztalhoz szólítsák a következő párt. De néz­zük csak: a bírói izékben Bóía Já­nos. a Fáklya labdarúgója fogial he­lyet. amott távolabb Nagyszalók és ; LeszKovszky, a két Vasas játékos fi­gyeli az eseményeket. Még jóformán el sem ült, tehát a bőrlabda pattogá­sa, labdarúgóink már új sportágban vizsgáznak nagyszerűen, ékesen bi­zonyítva azt, hogy az .'.aktív pihenő” nem is olyan kényszerű dolog. Be kell vallanunk: az asztalitenisz egész évben ..mostoha gyermek”, ként szerepelt az üzemben. A DISZ ugyan megpróbálta felkelteni iránta az érdeklődést, fiataljaink azonban inkább a sült galambra vártak és objektív kifogásokat kerestek (az asztal felállítása, bajnokságok rende­zése, labdavásárlás, stbj. És jöttek az üzem élsportolói, t labdarúgók. Elhatározták és megvalósították az első asztalitenisz bajnokságot. Azóta nap. mint nap több és több az ér­deklődő ez iránt az olcsó, rendkívül érdekes sportág iránt. Szemléltetően láthatjuk itt az élsportolók példamu­tatását. Nagyszalóki István elmondja, hogy a tél folyamán korcsolyázás és kézi­labda szerepel még az edzés tervé­ben, mint kiegészítő sport*. — Nem engedjük, hogy ..berozsdásodjaíiak” az izmok •— teszi hozzá mosolyogva. Közben átnézünk a terem másik végébe, a sakkozók birodalmába, ahol komoly arcok merednek a sakk­táblákra. Az egyik táblánál Baráz Imre esztergályos és fiatal tanítvá­nya Kovács Béía mérkőzik egymás­sal — ki tudja hányadszor már! — Vezércsel, nimzőindiai védelem, sakk — röpködnek a levegőben, önkénte­lenül is az jut eszembe, hogy a ré­gi világ mesterei vájjon hányszor ültek le egy asztalhoz a „büdös” tanítvánnyal és ha leültek, elvisél- ték-e szó nélkül esetleges vereségü­ket? . . i Mert Kovács Béla már ta­nuló korúban is többször győzelmet aratott a mester fölött. Lám. a szo­cialista ember veszíteni is tud. Te­heti. hiszen műszakban, a munka frontján állandóan 140 százalékos győzelmet arat! A rádióból halk zene szűrődik, hogv ne zavarja a teremben lévőket. Nyílik az ajtó és belép rajta Né­meth elvtárs. a Lakatosárugyár sport- szerető igazgatója. Jólesően néz kö­rül. Olyan derűs most ez a kép, olyan családias . .. Mindenkihez van egy-két biztató szava. Az egyik vesztesnek azt mondja: „Fel a fejjel, a. következő játszma sikerülni fog!” — És így zajlik naponta az élet a vasasoknál. Az együvélartözás ne­mes érzése összeforrasztja a szívete­ket, melegei, napfényt varázsol a hi­deg télbe. Nem szűnik meg a sport a rossz időben sem. hogy amikor az első gyöngyvirág kidugja majd fe­jét az alvó avar alól. versenyzőink testben, lélekben megerősödve kezd­jék az új idényt . . • Somody József Hogyan él az angol munkás 1947-töI kezdve egyre ros­szabbodik népük élete. Emel­kednek az élelmezési és ruhá­zati cikkek árai, drágul a vil­lanyáram, a tüzelő, a közlekedés, a lakbér. Az áremelkedés a leg­jobban sújtja a munkanélkülie­ket, a nyugdíjasokat és a sok- gyermekes családokat. Már most öt és félmillió angol ál­lampolgár nem tudja kiváltani teljes egészében a jegyes árut. A kormány a jövőre nem ígér könnyítést, a .fegyverkezési haj­sza folytatódik. Ez az angol nép teljes anyagi romlásához vezet. Ugyanakkor a monopóliu­mok haszna soha nem látott mó­don növekedik. Nemrégen kiszá­mították, hogy a gépgyárak tulajdonosai minden egyes mun­kás után csupán egy hét alatt több m'nt öt fontsterling profi­tot vágnak zsebre. 1947-től 19514g a gépgyári, hajógyári és viranytár-aságok haszna 152 millió fontsterlingről 306 millióra emelkedett. Az angol munkások egyre jobban felismerik a rájuk nehe­zedő nyomorúság valódi okait. Egyre világosabban látják a szoros összefüggést az árak emelkedése és a fegyverkezé i hajsza között. A napokban Manchesterben a gépgyári tnuníkások tüntetést rendeztek. A tüntetők a követ­kező feliratú táblákkal vonultak fel: „Követeljük, hogy a vállala­tok hasznából emeljék a bé­rünket.”' Október 18-án több mint 15.000 fémmunkás tünte­tett az angol fővárosban. Ugyanezen a napon Cardiff ban 40,000 bányász vett részt a munkásellenes politika meg­szüntetését követelő tüntetésben. A háború utáni Angliában ilyen hatalmasarányű tüntetés még nem volt. Ezek a megmozdulá­sok az angol munkásság növek­vő harcáról beszélnek, melyet jogaiért, a Washington erősza­kolta fegyverkezési hajsza és az új háború ellen vív. Görögország egyetlen- opera­házát, az athéni „liriki Szkeni”-t már több mint öt hónapja be­zárták, mert a Papagosz-kor­Művészetre nem telik mány megvonta az állami támo­gatást a színháztól. De miből is támogassák Athén urai a mú­zsákat, mikor Görögország kato­nai kiadásai meghaladják az ország egész költségvetésének 52 százalékát. A RADIO MŰSORÁBÓL DECEMBER 7. HÉTFŐ * Kossuth rádió: 11.30: Német fúvós- zenekarok játszanak. 12.10: Déli hang­verseny. 13.00: A rádió népi zene­kara játszik. 13.30: Jó szerencsét! Bányászdalok. 15.30- Táncdalok 17.20: A magyar rádió népi zenekara játszik. 17.30: Ludas Matyi. 18.10: Jó munkáért szép muzsikát. 19.15: Hanglemezek. 21.00: Bécsi est. 22.20: Vidám népi muzsika. 22.50: Téli ké­pek. 23.00: Fali Leó műveiből. Petőfi-rádió: 7.10- Dunajevszkij ze­néiéből. 8.20: Zenekari hangverseny. 10.10: Népdalkórusok.. 11.00: Hang­szerszólók. 14.00: A rádió kisegyüt­tese iátszik. 14.40: Könnyű zene naev zenekarra. 15.30: Kossuth-díjas mű­vészeink műsorából. 16.30: A magyar rádió népi zenekara játszik. 16.40: Zenekari hangverseny. 17.40- Szív küldi. 18.45: A rádió operettieiből. 20.40: Szórakoztató zene. 21.00: Tánc­zene. 22.00: Operettrészletek. DECEMBER 8. KEDD Kossuth rádió: 11.30: Szovjet népek zenéje. 12.15: Részletek operettekből. 13.00: Ui lemezeinkből. 14.45: Magyar népdalok és csárdások. 15.30- Rész­letek Mascagni operáiból. 17.10: Szív küldi. 17.20: Zenés irodalmi műsor. 20.10: Boci-boci tarka. Operett 3 fel­vonásban. 23.05: Zenekari hangver­seny. 23.45: Dalok és csárdások. Petőfi-rádió: 8.20: Zenekari hang­verseny. 10.10: Szórakoztató zene. 11.00: Táncok .fúvószenekarra. 14.00; Délutáni hangverseny. 15.00: A rádió kisegyüttese iátszik. 18.20: Hangle­mez. 18.45: Tánczene. 21.00: Opera­részletek DECEMBER 9. SZERDA Kossuth-rádió: 11.30: Tánczene. 12.15: Déli hangverseny. 13.00- Szov­jet szerzők operettjeiből. 14.40: Nén- dalkórusok. népzene. 17.25: Szív kül­di. 20.35: Ámor betege. Horváth Adárn gvüiteménvéből. 29.50: Csoko­nai élete és művei. 22.20: Tánczene. 23.30: Hanglemezek. Petőfi-rádió: 8.20: Zenekari hang­verseny. 9.40- Erkel: Hazám, hazám. 10.10: Könnyű hangszerszólók. 11.00: Ma "vari Imre és zenekara iátszik. 14.00: A rádió kisegvüitese iátszik. 14.45: Rachmaninov: Nocturne. 15.00: OoereHnvhánvok. 10.00: Haydn és művMb"T. 17-üO; A textil, és ruházati inari dolgozók szakszerveze­tének énekkara. 17.20: Chopin: két ke­ringő. 17.40: Édps anyanyelvűnk 1«.ív>: Bartók és Kodálv műveiből. 18.45: Hanglemezek. 19.00: Filmzene 20.00: Mozart: Varázsfuvola. Opera 2 felvonásban. 22.20: Tánczene. DECEMBER 10. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 11.30* Fűvószene. 12.15: Déli hangverseny. 13.00: Ifjú­ság! kórusok énekelnek. 13.30: A rá­dió népi zenekara iátszik. 15.00: Né­pek zenéje. 16.30: Rácz Béla és zene­kara játszik. 18.30: Hanglemezek. 20.15: Zenés irodalmi tarka est. 21.00- Egy falu — egy nóta. 22.20: Berlioz- hangverseny. 23.40: Tánczene. Petőfi-rádió: 8.20: Zenekari hang­verseny. 10.10: Kamarazene. 10.30: Nótacsokor. 11.00: Dalok és hangver- senvszólók. 14.00- Délutáni hangver­seny. 15.00: A rátlió kisegyüttese ját­szik. 15.40: Romantikus operákból. 18.45: Szív küldi. 19.10: Bolettzene. 20.00: Kamarazene. 20.30: Műdalok. 21.30: Tánczene. 22.00; Huszka Jenő one-ettjeiből. NÉPÚJSÁG Az MDP Hevesmegy&l Párt- bizottságának lapja Megjelenik Hetenként kétszer: csütörtökön é« vasárnap Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Váczi Sándor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. SztáHn-út 1. Telefon: 284 és 123. Postafiók! 23- Szikra Lannvomda Rudapest. VIII. Rökk Sztlárd-i!. 6 Felelő« nyomdavezető: Kulcsár M Kél száznyolcvan minősített sportoló az Egri Fáklyában ! Az Egri Fáklya valamennyi szakosztályában befejezték a minősítéseket. Kétszáznyolcvan sportoló szerzett minősítést 1953. évben, amely teljesítmény- nyel a Fáklya első lett a he­vesmegyei sportkörök között. A kiváló eredmény elérésében — a sportolókon kívül — nagy része van az edzőknek. akik nemcsak a sportbeli felkészítés­ből vették ki a részüket, hanem Amikor átvettem Petőiibánya csapatát, a vezetőség szerint a bajnokság megnyerése volt a fö cél. Az őszi idény közepén már láthatóvá vált, hogy ez nem teljesülhet cs a vezetőségi ülésen felvetettem, hogv mi a fontos; mindenképpen bajnok­ság, vagy rendes és sportszerű csapat? A vállalat igazgatója a sportszerű csapat mellett dön­tött és a- többi vezetők is csat­lakoztak hozzá. Először a kol­lektív szellemet kellett megja­vítanom és ezzel kapcsolatban egy jó, de sportszerűtlen já­tékost el kellett távolítani. Mire a csapat szelleme valamennyire megváltozott, akkorra, sajnos már öt ponttal vezetett a Hat­vani Lokomotív előttünk. Ezt a lemaradást csak két pontra tudtuk csökkenteni. A bajnok­ságot megnyerni ugyan nem sikerült, de az idény végére egy egységesebb é= jobbszelle- mű gárdát sikerült kialakítani, közös összefogással, együttes munkával végezték el a nagy­számú minősítéseket, a nem kis munkát igénylő admi­nisztrációt. A minősítések leg­nagyobb akadályát, a fényké­pek ügyét, is ötletesen, jól ol­dották meg a Fáklya edzői. Összeszedték a sportolók régi igazolványaiból, személyi lap­jaiból a fényképeket, s azokból készítették e| a minősítéshez Sportlevél Petőfibányáról amely a jövőre nézve biztató, 6 a bajnokságban előrelátható­lag nagyobb sikerrel fog sze­repelni. Kállai Lipót a Petőfibányai Bányász labdarúgó edzője Igen helyesnek tartjuk, hogy Petőíibányán elsősorban a jó sportszellem kialakítására töre­kedtek és nem „a mindenáron” » Úszóink befejezték leng Ifjúsági úszóink Staiinográdi szereplését is újabb sikerek kí­sérték. 400 m-es női gyorson Csu­hán}- mindkét lengyelt megelőzte. Fábián ezúttal vereséget szenve­dett Bocskaitól 200 m-es mellen és a 4x100 m-es vegyesváltóban is bágyadtán úszott. Ideje azonban így sem rossz. A 4x100-as női gyorsváltóban Csuhány M. 1:14.7- et ért el. Brindza ezúttal is hasz­nos tagja volt a válogatott vizi- labdacsapatnak, mely 16:0 arány­ban győzött a várost csapat ellen. szükséges anyagot. Többszáz forint megtakarítást, de főként a minősítések meggyorsítását érték el ilymódon! Szívügyük­nek, elsőrendű kötelességüknek tekintették a minősítéseket, egészévi . munkájuk: „termés­betakarításá”-nak... Jó lenne, ha követnék ezt a példát a minősítésben elmaradt egri és hevesmegyei sportkörök! való bajnokság rtyerésre. Pe- tőfibánya olyan értéke szocia­lista hazánknak,. hogy az azt képviselő labdarúgócsapat vi­selkedésben, magatartásban példakép kell, hogy legyen a megyei bajnokság minden csa­pata számára. Továbbra is töre­kedjenek a minél jobb csapat­szellem kialakítására, a mun­kában és a sportban egyaránt kiváló sportolók nevelésére. (elországi szereplésüket A JÁRÁSI OSZTÁLYOZOK VÉGEREDMÉNYE: 1. Egri Villáin 5 22:2 8 2. Egri Dózsa 5 25:7 ,8 3. Bélapátfalva 5 12:8 6 4. Füzesabony 5 15:11 6 3. Nagygombos 5 7:31 2 b\ Pétervására 5 7:25 Ü Pély visszalépett, az Abasári Hort véd kétszeri meg nem jelenés miatt törölve. HÍRDETÉSEK Az atkári gépállomás 16 éven fe­lüli fiúkat és nőket traktoristáknak és szakmunkásoknak, mechanikusok­nak felvesz. A fizetés az ÁMG kol­lektív szerződése szerint történik. Távollakó elvtársaknak és elvtárs­nőknek lakás és az üzemi konyhán meleg étel is biztosítva van. Jelent* kezni lehet a gépállomáson. Atkár. AMG. A Bükkhegyscgi Ásványbánya V. felnémeti mészkőbányájában termelő­munkára munkásokat és két vizsgá­zott gépkezelőt azonnal felvesz. Je­lentkezni a központban. Eger, Vö- rösmartv-u. 63. sz. Kőműves, ács szakmunkásokat és segédmunkásokat felvételre keresünk., Jelentkezni lehet: Egri Sütőipari Vállalat. Zalár-u. 9. Hatvani Sütőipari Vállalat, Ad} Endre-u. S. Hevesi Sütőipari Vállalat, Pető László-u. 8. Gyöngyösi Sütőipari Vállalat. Köz­társaság-tér 10. Füzesabonyi Sütőipari Vállalat, Rá­kóczi-u. 95. Verpelétre vizsgázott szakácsot, vagy szakácsnőt azonnalra keresünk. Jelentkezni írásban, vagv személye­sen Gál Gusztáv, Verpelét, Alkotás- utca 14. Géplakatost, aki kellő szaktudással rendelkezik és adminisztrációs mun­kában is jártas, műszaki munkakör­ben alkalmazunk. Egri Bútorgyár, Grónai Sándor-u. 3. Közlekedési Építő Vállalat kubikos, segédmunkás és kőműves munkavál­lalókat vesz fel. Lakás, fűtés díjtala­nul. napi háromszori étkezés à 7 FI. Cím: Közlekedési Építő Vállalat, Mátravidéki F.rőmű. Postafiók 5. sr. Érőmű-bejárat, portás. Bádogosokat, lakatosokat és segéd munkásokat felvesz a Tüzhelykarban- tartó Vállalat. Eger. Kertész-u. 11. 300 as Zündap motorkerékpár eladó. Cím: Füzesabony, pékség. Nagy Béla. Keresünk meg vételre 50 db úi. vagv használt melegágyi ablakkeretet (or­szágos mé:-et). Értesítést: Szőlészeti Kutató Intézet, Eger címre kérjük. Keresünk megvételre mindenfajta és -nemű fodrász-hajszárítóbúrákat. Cím: Gyöngyösi Fodrászszövetkezet. Egy 330-es Viktória motorkerékpár eladó. Petrik Ferenc, Gyöngyös, Pe­tőfi Sándor-u. 85. Vennék használt Boconádi-vándor- kaptárokat. Bata László. Maklár- tálya. Eladó majdnem új állapotban lévő, 500 kg-os tolósúlyos századosmérlcg. Csike cs. József, Felsőtárkány. A tódebrői legeltetési bizottság ke­res 1954. évre pásztorokat. Fizetés kollektív rendelet, szerint. Jelentkezni lehet: Tódebrő. tanácsnál.

Next

/
Thumbnails
Contents