Népújság, 1953. december (97-106. szám)
1953-12-03 / 97. szám
7 NÉPÚJSÁG 3953 december 3. Háziipari Szövetkezet Gyöngyösön Gyula nemrég; még minit kötő kisiparos dolgozóit, de belépett a szövetkezetbe, szerszámait is behozta és most itt vezeti, irányítja a kollektív munkái. Termelésük érdekessége, hogy a gyárból és a helyiipari anyagellátó váilalaltól selejtes fonalakkal kapnak és ezekbő! ők teljesen selej‘.mentes áruka; készítenek. „A dolgozók a legnagyobb megelégedéssel fogadják minőségi áruinkat és nem győzünk eleget termelni, hogy a he- iyi, s a vidéki szükségleteket kielégítsük", — mondja Várkonyi műveze'ő. Ha maradék, hulladék és selejtes anyagot kapCukorgyáraink tervteljesítéséről A HATVANI CUKORGYÁR dolgozói ebben az évben is becsülettel helytálltaik. A gyár fennállása óta az idén dolgozza fel a legtöbb cukorrépát. Az üzem szeptember utolsó napjaiban indult meg és november vécéig majdnem 15 ezer vagon cukorrépái dolgozott fel. A munka zökkenőmentesen megy. A hatvani cukorgyár dolgozót november hónapban 500 tonnai cukrot termeltek terven felül. Az A hulladékanyagok észszerű felhasználása törekvése nyomán tud a szövetkezet eleget tenni tervének, a vállalatokkal kötött szállítási szerződéseknek. Az üzem legügyesebb embere Tibald Jenő faragó és iparművész, aki különböző fafaragásokat, bobokat, díszdobozokat, hamutartókat, cigarettatárcákat készít. ☆ Megyénkben minden kis üzem szorgalmas munkája, törekvése arra irányul, hogy készítményeivel segítse és minél jobban kielégítse a megye dolgozóinak megnövekedett szükségleteit, és a jobb árue"á‘ását. Császár István részét időben, veszteség nélkül dolgozhassák fel. A szorgos munkának már Is megvan az eredménye: a selypi cukorgyár dolgozó: szeptember 29-től november végéig 300.000 kiló cukrot termeltek terven felül. Réoa- fel dolgozási tervüket ez idő alatt 84.100 mázsávai szárnyalták túl, ami az‘ jelenti, hogv a selypi cukorgyáriak december 1-én már december 6-i tervükön dolgoznak. Nagy mértékben megnövekedtek do'gozóink igényei minden téren, így a téli meleg ruhák kereslete terén is. E megnövekedett igények kielégítését szolgálják — többek között — háziipari szövetkezeseink is, ahol a szövetkezet sajátkészít- raényü minőségáruit bocsátja a vásárlóközönség rendelkezésére Az üzlethelyiség Sűrűn nyiíogatják a vásárlók a gyöngyösi háziipari szövetkezet ajtaját, ahol az apró téli közszükségleti, ruházati cikkeket szerzik be. Maga az üzlethelyiség kicsi ugyan, mégis sok minden található itt. Kötött, horgolt árucikkek, gyermek- és női 6apkák, sálak, kardigánok, kesztyűk, zoknik, fal védők, törülközők csodálatos szinpom- pábam sorakoznak az állványokon. és várnak a vevőre. Ezenkívül állandó javítási szolgálat van, ahol kisebb alakításokat, javításokat, gombhúzást, harisnyaszemfelszedést készí fenek el rövid idő alatt. Kallós elvtárs, a szövetkezet vezetője elmondja, hogy szövetkezetük 1952-ben alakult és kezdetben még súlyos anyagi nehézségekkel küzdött. Az üzlet igen for; gal mas hely, különösen a heti piacok alkalmával özönlenek ide Gyöngyös és a környékbeli falvak vásárlói. A szövetkezetnek közel száz dolgozóba van. ezek közül 12-en állandóan benn, a szövetkezet műhelyében dolgoznak, a többiek pedig odahaza házimunkájuk mett lett készítik el a kisebb kézi kötéseket, horgolásokat, hímzéseket. így együttes munkával ki tudják elégíteni a helyi szükségleteket, sőt még más áru- dáknak. a Kisker-nek, a gvön- gvösi és az egri állami áruháznak, az egri Textil Nagykereskedelmi Vállalatnak, s a Budapesti Népművészeti Vállalatnak szállítanak termelvényeikből. A vásárlók az árukkal elégedettek, • hiszen ■ itt minden darab szép, ízléses minőségi készítmény. A műhelyben Szövő- és kötőgépek zajától, kattogásától hangos a kis helyiség, ahol 12 ember szorgalmas, odaadó munkával állítja elő a szükséges árumennyiséget. A műhely vezetője. Várkonyi Egerben egy szűk utcácskában van egy üzem, ahol a gyermekek pihenőhelye, a babakocsi készül. Jó hírt szereztek ezek a kocsik az egri gyárnak és a- kis kollektívának. Az itt dolgozók mindent megtesznek, hogy a kocsik miniéi kényelmesebbek, tar- tósabbak és szebbek legyenek. A kocsik bevonásához viaszosvásznat használnak. De bárhogyan forgatják is az anyagot, mégis elég sok hulladék marad belőle. A hulladékgyűjtő vállalat kocsija minden két hétben megfordult a gyár udvarán és vitte a sok vászondarabot, amit már nem tudtak felhasználni. Augusztusban a gyár igazgatója és műszaki vezetője megbeszél íék. hogy mire lehetne felhasználni a sok hulladékot. Játéknak — mondták. Készítsünk belőle babát, labdát, mackót. Ezzel népgazdaságunknak is segítünk, na meg az apróságok. életét is vidámabbá tesszük. Nemsokára hozzákezdtek a gyártáshoz. naik, azt is mind, az utolsó darabig felhasználják. A szövőgépeken szépmintájú tőrüll-özőket szőnek, melyeknek el'dási ára 24 forint. A szövetkezet két sík-kötőgépén dolgozik Várkonyi Jenő és Festő Ferenc, munkájuk testi erőt és ügyességet követel. Az így kötött anyag azután a szabászathoz kerül, majd varrással állítják össze véglegesen a kabát, vagy a pullover anyagot. A gombfelvarrást é> a kisebb javítási munkákat kézierőve! végzik. A szövetkezeti tagok valóságos iparművészek és mind- annyiuk munkája, igyekezete, üzem dolgozóinak munkakedvét még csak fokozza,, hogy mórt kezdték meg részükre egy ko - szerű fürdő építését. A SELYPI CUKORGYÁR kollektívája is több jóminőségű cukor gyártásával járul hozzá az idén közellátásunk javításához. ök sem akarnak lemaradni a hatvaniaktól. Minden percet kihasználnak, hogy az idei bőséges cukorrépatermés rájuk eső Az asztal lapját különböző színű és nagyságú vászondarab- kák borítják, ezekből két dolgozóm): Babkóné és Szemesné vidáman készíti az annyira keresett „mackómuiki.t” és társait, az állatvilág képviselőit. Naponta 40—50 labdát és 20—25 mackót tudunk készíteni — mondják. Az asztal egyik felén már a kész állatok sorakoznak, hogy bekerüljenek a raktárba. Az ötiletességüket bizonyítja, hogy 70—80 féle játékot készítenek. A választék mellett az áruknak egy másik jó tulajdonsága, hogy olcsók. A vásárló- közönség párttogásbavette a gyártmányokat és csak a káli vés ál on ' 600 darab különböző faiisjú játék Jcapott új gazdát. Az illetékes miniszterium is felfigyeld a gyár ilyenirányú munkájára. Az ország összes babakocsigvánainak egv körlevelet küldtek: kezdjenek hozzá ok is a hulladék felhasználásához \ nagv anyagmeetakarításra jellemző — mondja a gyár igazgatója — hogy azért a hulladékért. amit idáig két forintért vetlek át, most 150 forintot kannak. Pénzben azonban nem lehet lemérni a gyermekek örömét Egy kocsitól annyi hulladék marad, bogv ebből két babát és két labdát is tudnak készíteni. Képzeljük el, mennyi játékot tudnak előállítani, amikor havonta 200 kocsit is készítenek. Az asztalosrészlegtől is igen sok anyag kerül a hulladékba, innen pedig a tűzbe. A vezetőség erre nézve is tervet dolgozott ki. Ezután ezekből is iá*‘é- kokat készítenek. A furnTlemez- huiiadékból itt készítenek majd lovat, huszárt, a gyermekek nem kis örömére. Az egri Babakocsi gyár réldá- ja mutatja, hogy mennyi é vé k»s dolgot lebe* gyártani a rtt! ladékbó! is. Megyénk gyárai kövessék ezt a példát, használják fel lehetőségeiket népünk igényeinek kielégítésére. Hajdú Imre ■ Javítsuk meg falusi pártszervezeteinkben a tag- és tagjelölttel vételt Irta : SALLÓS GYULA az MB párt- és tömegszervezeti osztály vezetője A KÖZPONTI VEZETŐSÉG júniusi és Októberi határozatai utat mulatnak egész pártunk, dolgozó népünk előtt a szocializmus építésének új szakaszában. A jelenlegi új fejlődési szakasz feladata: „Az elért eredmények megszilárdítása a népgazdaságban, s ennek alapján a mezőgazdasági termelés, az élelmiszertermelés nagyarányú fellendítésének megszervezése" — mondotta Rákosi elvtárs a Politikai Bizottság beszámolójában. E feladatok maradéktalan megoldásának alapvető élőié! tétele aliapszervezeteinkben, de különösen a falu-si pártszervezetekben a pártépítő munka megjavítása, párts zerveze te ink megerősítése A párfépítés egyik legfontosabb kérdése a rendszeres tagos tagjelöltfe!vétel, a munkás- osztály és dolgozó népünk leg- öntudatosaibb, legharcosabb elemeinek felvétele pártunkba. E munka megjavítása azért is szükséges megyénk atapszerve- zeteiben, mert hosszú idő óta nem folyik megfelelően falusi pártszervezeteink többségében a tag- és tagjeiöltfelvétel. Ezért is nem erősödtek alap szervezeteink a követelménvéknek megfelelően az utóbbi években. A PÁRTVEZETÉSBEN elkövetett hibák — melyeket a KV júniusi ülése feltárt — nyilván kihatottak ai tag- és tagj el öltfej- vételre is. Hiba lenne azonban,, ha csak ebben látnánk megyénkben a nem megfelelő tagjelöltfelvétel okait. Hol követtük el tehát a hibát, amelyek gátolják a rendszeres tag- és tagjelölttel vételt pártszervezeteinkben és alapszervezeteinkben? A megyei pártbizottság partes tömegszervezetek osztálya sem tett megfelelő eröfeszi1 éheket a párttól, a párt összetételéről 'szóló lenini tanítás megértése és a gyakorlatban való alkalmazása érdekében. Ha tettünk is bizonyos lépéseket _ a tag- és tagjeiöltfelvétel megjavítására, nem jutottunk el odáig, hogy felszámoljuk az egyes párt- bizottságon és számos alapszervezetben mutatkozó közömbösséget, meg nem értést a pártról szóló lenini tanítás kérdésében. Alapszervezeti vezetőségeink számos helyen — mint Tisza- nánán, Boldogon stb. — sokszor formálisan, nem egyszer gorombám reagáltak a dolgozóik — számos esetben párttagjaink — által felvetett problémákra, bíráltaikra, javaslataikra. Nem folyt a'.apszervezeteimfcben tudatos politikai felvilágosító és szervező munka annak érdekében, hogy az arra érdemes dolgozó parasztokat közelebb hozzuk pártunkhoz, hogy tagjelölteket, majd pedig párttagokat neveljünk belőlük. E SÚLYOS HIBÁK elkövetése bűn a párttal szemben, mert a párt él cs>ap a.tjel legét veszélyezteti, s nem utolsósorban a párt és a tömegek közötti kapcsolat gyengüléséhez vezetett. Megyénk falusi pártszervezeteiben, tszcs-iben, állami gazdaságaiban, sem kielégítő a politikai és szervező munka, a rendszeres tagjelöltfelvétel terén Különösen súlyos lemaradás van az egyénileg dolgozó parasztok tag. és tagjelölt felvételében, főleg a hatvani, hevesi és a füzesabonyi járásokban. A hatvan ni járás több községében —r Horton, Zagyvaszántón, Heréden — alig van egy-két egyénileg dolgozó paraszt a pártszervezetben. (Persze nem azért, mert nincs e községekben már egyénileg dolgozó paraszt.) Az a tény, hogy a füzesabonyi járásban a párttagságnak mindössze 17 százaléka csak egyénileg dolgozó paraszt, számos esetben I érezteti hatását ai mezőgazdasági munkában, a begyűjtés teljesítésében. A füzesabonyi járásban ez az egyik alapvető oka annak, hogy általában hátul kullognak az őszi szántás-vetés elvégzésében, az állam iránti köte'e- zettségek teljesítésében. Egyáltalán nem kielégítő a tag- és tagjeiöltfelvétel a falu i értelmiségiek — pedagógusok, agronómusok stb. — körében sem. A viszneki községi pártszervezet vezetősége például Kis Pál pedagógus tagjelölt felvételi ügyét egyik vezetőségtől a másikhöz irányítja, de a jelentkező nem. ka.p érdemleges vá- 'a.szt kérdésére. Az ilyen eljárás bizalmatlanságot vált ki a párttal szemben a pártonkívüli tömegeikből. PARTSZERVEZETEINK és alaipszervezeteink előtt most a KV határozata alapián többek között az a feladat áll, hogy kijavítsák a tag- és tagjelöltfel - vétel terén elkövetett súlyos hibákat, hogy tervszerűbbé tegyék a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek legjobbjainak felvételét pártunkba. A dolgozók közül a legjobb erőknek a pártba vcdö bevonása azt jelenti, hogy a párt friss erővel gyarapszik, javul szociális összetéte’e. jobban kifejezésre jut étcsapat jellege, ereje, tekintélye, tömegbefolyása — ezáltal is szorosabbra fűzi kapcsolatát a pártonkívüli dolgozó tömegekkel. Ezért tudatosítsuk az alap- szervezet vezetősége, a pártcso- portbizatmiak és az egész párttagság között 3 pártról szóló lenini-sztálinii tanítást, a párttag magasztos fogalmát, a legjobb^ dolgozók fe!vé*e!énék jelentő égét. Gyökerestől fel kell számolnunk azt ai nézetet, amely ma még számos alapszervezet- ben megnyilvánul az új jelentkezőkkel szemben, mikor azt mondják, „miért nem jött 1945- ben a pártba”. Ez a helytelen nézet elszigeteli alapszerveze- teinlktől azokat a kiváló dolgozókat, akik a felszabadulástól napjainkig, csak most győződtek meg teljes egészében arról, hogy mit jelent pártunkhoz tartozni, párttagnak lenni. E kérdésről Sztálin elvtárs' azt tanítja: „Nem szabad elfelejteni, hogy a párttagok nem az égből hullnak. Jusson eszünkbe, hogy minden párttag, valamikor maga is pártonkívüli volt. Ma pártonkívüli valaki, holnap párttag lesz belőle. Tulajdonképpen mi van ezen kérkedni való?" Egyes pártszervezetek vezetői, mint Poroszlón és Erdőtelken, viszont arról beszélnek, hogy náluk nem találnak tagjelöltségre alkalmas embereket. Ez az állítás nem igaz. Úgy vélem, pártvezetőségi tagjaink valamennyien ismerik a KV határozatából pártunk alapvető célkitűzését, a dolgozók életszínvonalának államdó növelését. Hát nem elismeri-e pártunk Programm iát és nem. ® párt politikáját értette-e m.eg az az egyénileg dolgozó paraszt, aki állandóan fokozza. földjén — az agrotechnikai eljárások alkalmazásával — a terméshozamolt, mint Poroszlón Riczkó Máté, Kormos István, Halász Lajos és miág mintegy 850 pártonkívüli dolgozó panaszt, akik példát mutatnak a növényápolásban, adófizetésiben? Én úgy vélem igen Ilyen egyéni dolgozó paraszt sok van minden faluban,, többezer a megyénkben. LÉNYEGÉBEN ugyanez a helyzet a termelőszövetkezeti parasztok között is. Megyénkben a gyöngyösi és a füzesabonyi járási pártbizottságok már kezdik megérteni, felhasználni azt a lehetőséget, hogy a tszcs megszilárdítása, érdekében párttagok rendkívüli felvételére tehetnek javaslatot. De súlyos hiba*, hogy a hevesi, egri -és a pétervásári járási pártbizottságok még egyálta'án nem éltek ezzel a lehetőséggel. Pedig ezekben a járásokban is hasonlóan, mint megyénk más tsz-ei- ben .sokszáz pártonkívüli dolgozó paraszt van, s ezek derekasan, szívósan és eredményesen VIL LÁM — Szücsik János detki dolgozónak a detki legeltetési bizottság 1951 óta nem fizetett ki 438 forintot Pd'e Mihály, a legeltetési bizottság „pénzügyi embere” két év óta halogatja a fizetést, hitegeti Szücsik Jánost. Vájjon meddig? Vájjon mikor érti meg a legeltetést bizottság, hogy a megdo’gozott munkáért nálunk nem évek múltával, hanem azonnal „szoktak” fizetni? — Megyei Hírlap Hivatal figyelmébe! Egyre több a szerkesztőségünkhöz érkezett levelek között azoknak a száma, melyekben arról panaszkodnak a dolgozók, hogy nem kézbesítik számukra pontosan és rendszeresen az előfizetett újságokat. Érkezett ilyen panasz Gyöngyösről. Gyöngyöshalászról, Egerből — hogy néhányat említsünk is. A dolgozók lelkiismeretesebb munkát kérnek — és joggal! A füzesabonyi járás béketitkára megköszöni azt a „segítséget”, amelyet a béketalálkozó előkészítéséhez a tanácstól kapott. Ilyen segítség mellett saját magának kellett a termet kisöpörni és a székeket összehordani. — Az ÂVESZ figyelmébe! Verpeléten, Besenyőteleken és megyénk más községeiben is-az utcákon, tereken rossz a közvilágítás. Feleljen nekünk az AVESZ arra, hogy miért kell az említett községek dolgozóinak este a sötétben botorkálni. — Tolnai János, aki a füzesabonyi vegyes KTSZ dolgozója Tiszanánán lakik és autóbusszal jár be munkahelyére. Minden KTSZ dolgozónak, neki is, kedvezményes utazási bérlet jár, de a MAVAUT főnöksége ezt nem adja meg azzal az indokkal, hogy kevés a járat, sok az utas. így Tolnai János kénytelen naponkint 24 forintot fizetni, ha haza akar járni családjához. — A hatvani ÁFORT kirendeltség az őszi kampányban két esetben nem tudta kiadni a gépállomásnak szükséges üzemanyagot. Ha továbbra is így segíti a gépállomások munkáját, még jobban lemaradunk az őszi mélyszántással. A tanácsok figyelmébe Vállalatunk, a Mátnvidéki Kőbányai Vállalat 1953 október elsején alakult meg. Megalakulása óta több mint 100 munkavállalót vettünk fel és még legalább 100 munkavállalóra van szükségünk, hogy tervünket teljesíteni tudjuk. Az ország kőbányái között első helyre kerültünk, tervteljesítésünk 144.8 százalék. A súlyos hiba most már az, hogy sem a járási tanács, sem a recski tanács kérésünkkel nem foglalkozik s egyáltalán nem támogat bennünket. A legégetőbb probléma az, hogy a vidékről hozott munkavállalóinkat nem tudjuk elhelyezni, mivel vállalatunk a lakásépítési munkálatokat még csak a jövő év elején tudja elkezdeni. A megyei tanács illetékes osztályvezetőjét, Daragó elvtársat felkerestük, aki követelésünknek igazat adott, de a pétervásári járási tanács és a he- lyj tanács kéréseinket mégis elutasította. Több recskj lakásra adtunk be igénylést, hogy dolgozóinkat el tudjuk helyezni, de még ezidelg egyetlen egyet sem kaptunk meg. Tóth András üzemi párttitkár. * Szerkesztői megjegyzés. Hely. lelennek tartjuk i az illetékes tanácsoknak ezt a magatartását a Mátravidéki Kőbánya Vállalat dolgozóival szemben. Több támogatást várnak a járási és helyi tanácstól a Kőbánya Vál- la'at dolgozói. harcoltak a kommunistákkal együtt a tsz-ek megvédéséért, az ellenség minden mesterkedésével szemben. Ezekből kell elsősorban megerősíteni a párt- szervezeteket. A Központi Vezetőség júniusi határozata és az azt követő kormányintézkedések minden kommunista, minden dolgozó számára vi ágosan mutatják, hegy pártunknak érdeke megegyezik a dolgozó nép érdekével. Ezért a határozat maradéktalan végrehajtása minden területen: a dolgozók jogos problémáinak meghallgatása és megoldása a legelsörendű kötelesség. Megyénk funkcionáriusainak tudnia kell, hogy a tömegeik állandóan értékelik a párt politikáját — tegyük hozzá — nem csak országosan a Központi Vezetőség határozatai, intézkedései alapján, hanem közelebbről a helyi pártszervezet vezetőségének intézkedései, sőt minden egyes vezetőségi tag és párttag tettei, állásfoglalása alapján. A dolgozó tömegek életszínvonalának növelése érdekében tett minden lépés, ez a közvetlen láncszem — állandóan erősíti a párt és a tömegeik kapcsolatát, a pártonkívüli dolgozók bizalmat a párt iránt. Az alapszervezeti, vezetők is értsék meg, hogy, a párt és a tömegek közötti kapcsolat megjavításának első feltétele: a párttagság bírálatának elfogadása, helyes javaslataik megvalósítása, a vezetők és a párttagság kapcsolatának elmélyítése. FONTOS DOLOG, hogy a vezetőség, a pártcsoportbizalmiaik nyilvántartsák területükön a legjobb dolgozókat és személy szerint is megállapodjanak abban, ki, melyik dolgozóval foglalkozik, hogyan végeznek közöttük politikai munkát, hogy tagjelölteket neveljenek belőlük. A DlSZ-bizottságok is fokozottabban élhetnének azzal a lehetőséggel, melyet pártunk szervezeti szabályzata a tag- és tagjeiöltfelvétel terén biztosít számukra. A jövőben a DISZ- bizottságok gondoskodjanak arról, hogy a legjobb fiatalok mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az életkori határidő betartásával — sőt esetem- kiint attól eltekintve is — rendszeresen javasolják a fiatalokat tagjelöltségre, vagy párttagnak. Ne nézzük tétlenül azt a helytelen állapotot sem, hogy számos DlSZ-titkár nem tagja pártunknak, hanem javasolják ezeket mielőbb tagjelöltfelvételre. A tagjelöltségi időnek kettős jelentősége van. Egyrészt az, hogy ez idő alatt a tagjelölt megismerkedik a párt pro- grammjával, szervezeti szabályzatával, a párt politikájával, másrészt a vezetőséginek módjában van, megismerni a .tagjelölt képességét, és azt, hogy méltó-e arra^ hogy a párt tagja legyen. Ezekből következik az alapszervezet vezetőségének az a feladata, hogy a jelöltet rendszeresen bízza meg a képességének megfelelő munkával — termel és, munikamóds zer á t a d ás* sajtóíeleirős, népnevelőmunka stb. — segítse és ellenőrizze munkáját, népszerűsítse a legjobbakat, s gondoskodjon ar. róT; hogy a tagjelölt rendszeresen résztvegyen a politikai iskolán és taggyűléseken. Csak a pártcsoportbizalmiak és az alapszervezeti vezetőségi tagok türelmes, segítő, nevelő munkája teszi képessé a tagjelöltet arra, hogy alkalmas legyen a párttagságra, eleget tudjon tenni a párttagsággal járó követelményeknek. Helyesen foglalkozik a maklártályai és a felnémeti községi pártszervezet vezetősége a tagjelöltekkel, mert rendszeresen megbízzák őket népnevelő- munkával és bevonják őket a politikai iskolákra is. A TÖBBI PARTVEZETÖSÉGEK is kövessék példájukat. Ezeknek a feladatoknak a megoldása, pártunk erősödését eredményezi, és minél erősebb pártunk, annál erősebb, egészségesebb népi demokráciánk. A párt erejének növelése a béketábor erejét fokozza. Ennek tudatában végezzék pártszervezeteink — egyéb feladataikkal együtt — a tag- és tagjelqltfel- vétel munkáját.