Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-03 / 97. szám

7 NÉPÚJSÁG 3953 december 3. Háziipari Szövetkezet Gyöngyösön Gyula nemrég; még minit kötő kisiparos dolgozóit, de belépett a szövetkezetbe, szerszámait is behozta és most itt vezeti, irányítja a kollektív munkái. Termelésük érdekessége, hogy a gyárból és a helyiipari anyag­ellátó váilalaltól selejtes fona­lakkal kapnak és ezekbő! ők tel­jesen selej‘.mentes áruka; készí­tenek. „A dolgozók a legna­gyobb megelégedéssel fogadják minőségi áruinkat és nem győ­zünk eleget termelni, hogy a he- iyi, s a vidéki szükségleteket kielégítsük", — mondja Várko­nyi műveze'ő. Ha maradék, hul­ladék és selejtes anyagot kap­Cukorgyáraink tervteljesítéséről A HATVANI CUKORGYÁR dolgozói ebben az évben is be­csülettel helytálltaik. A gyár fennállása óta az idén dolgozza fel a legtöbb cukorrépát. Az üzem szeptember utolsó napjai­ban indult meg és november vécéig majdnem 15 ezer vagon cukorrépái dolgozott fel. A munka zökkenőmentesen megy. A hatvani cukorgyár dolgozót november hónapban 500 tonnai cukrot termeltek terven felül. Az A hulladékanyagok észszerű felhasználása törekvése nyomán tud a szövet­kezet eleget tenni tervének, a vállalatokkal kötött szállítási szerződéseknek. Az üzem leg­ügyesebb embere Tibald Jenő faragó és iparművész, aki kü­lönböző fafaragásokat, bobokat, díszdobozokat, hamutartókat, cigarettatárcákat készít. ☆ Megyénkben minden kis üzem szorgalmas munkája, törekvése arra irányul, hogy készítményei­vel segítse és minél jobban ki­elégítse a megye dolgozóinak megnövekedett szükségleteit, és a jobb árue"á‘ását. Császár István részét időben, veszteség nélkül dolgozhassák fel. A szorgos munkának már Is megvan az eredménye: a selypi cukorgyár dolgozó: szeptember 29-től no­vember végéig 300.000 kiló cuk­rot termeltek terven felül. Réoa- fel dolgozási tervüket ez idő alatt 84.100 mázsávai szárnyalták túl, ami az‘ jelenti, hogv a sely­pi cukorgyáriak december 1-én már december 6-i tervükön dol­goznak. Nagy mértékben megnöve­kedtek do'gozóink igényei min­den téren, így a téli meleg ru­hák kereslete terén is. E megnö­vekedett igények kielégítését szolgálják — többek között — háziipari szövetkezeseink is, ahol a szövetkezet sajátkészít- raényü minőségáruit bocsátja a vásárlóközönség rendelkezé­sére Az üzlethelyiség Sűrűn nyiíogatják a vásárlók a gyöngyösi háziipari szövetke­zet ajtaját, ahol az apró téli közszükségleti, ruházati cikkeket szerzik be. Maga az üzlethe­lyiség kicsi ugyan, mégis sok minden található itt. Kötött, horgolt árucikkek, gyermek- és női 6apkák, sálak, kardigánok, kesztyűk, zoknik, fal védők, tö­rülközők csodálatos szinpom- pábam sorakoznak az állványo­kon. és várnak a vevőre. Ezen­kívül állandó javítási szolgá­lat van, ahol kisebb alakításo­kat, javításokat, gombhúzást, harisnyaszemfelszedést készí fe­nek el rövid idő alatt. Kallós elvtárs, a szövetkezet vezetője elmondja, hogy szövetkezetük 1952-ben alakult és kezdetben még súlyos anyagi nehézségek­kel küzdött. Az üzlet igen for; gal mas hely, különösen a heti piacok alkalmával özönlenek ide Gyöngyös és a környék­beli falvak vásárlói. A szövet­kezetnek közel száz dolgozóba van. ezek közül 12-en állandó­an benn, a szövetkezet műhe­lyében dolgoznak, a többiek pe­dig odahaza házimunkájuk mett lett készítik el a kisebb kézi kötéseket, horgolásokat, hímzé­seket. így együttes munkával ki tudják elégíteni a helyi szük­ségleteket, sőt még más áru- dáknak. a Kisker-nek, a gvön- gvösi és az egri állami áruház­nak, az egri Textil Nagykeres­kedelmi Vállalatnak, s a Buda­pesti Népművészeti Vállalatnak szállítanak termelvényeikből. A vásárlók az árukkal elégedet­tek, • hiszen ■ itt minden darab szép, ízléses minőségi készít­mény. A műhelyben Szövő- és kötőgépek zajától, kattogásától hangos a kis he­lyiség, ahol 12 ember szorgal­mas, odaadó munkával állítja elő a szükséges árumennyiséget. A műhely vezetője. Várkonyi Egerben egy szűk utcácská­ban van egy üzem, ahol a gyer­mekek pihenőhelye, a babakocsi készül. Jó hírt szereztek ezek a kocsik az egri gyárnak és a- kis kollektívának. Az itt dolgozók mindent megtesznek, hogy a ko­csik miniéi kényelmesebbek, tar- tósabbak és szebbek legyenek. A kocsik bevonásához viaszos­vásznat használnak. De bárho­gyan forgatják is az anyagot, mégis elég sok hulladék marad belőle. A hulladékgyűjtő válla­lat kocsija minden két hétben megfordult a gyár udvarán és vitte a sok vászondarabot, amit már nem tudtak felhasználni. Augusztusban a gyár igazga­tója és műszaki vezetője meg­beszél íék. hogy mire lehetne felhasználni a sok hulladékot. Játéknak — mondták. Készít­sünk belőle babát, labdát, mac­kót. Ezzel népgazdaságunknak is segítünk, na meg az aprósá­gok. életét is vidámabbá tesszük. Nemsokára hozzákezdtek a gyár­táshoz. naik, azt is mind, az utolsó da­rabig felhasználják. A szövőgépeken szépmintá­jú tőrüll-özőket szőnek, melyek­nek el'dási ára 24 forint. A szövetkezet két sík-kötőgépén dolgozik Várkonyi Jenő és Fes­tő Ferenc, munkájuk testi erőt és ügyességet követel. Az így kötött anyag azután a szabá­szathoz kerül, majd varrással állítják össze véglegesen a ka­bát, vagy a pullover anyagot. A gombfelvarrást é> a kisebb ja­vítási munkákat kézierőve! vég­zik. A szövetkezeti tagok való­ságos iparművészek és mind- annyiuk munkája, igyekezete, üzem dolgozóinak munkakedvét még csak fokozza,, hogy mórt kezdték meg részükre egy ko - szerű fürdő építését. A SELYPI CUKORGYÁR kollektívája is több jóminőségű cukor gyártásával járul hozzá az idén közellátásunk javításá­hoz. ök sem akarnak lemaradni a hatvaniaktól. Minden percet kihasználnak, hogy az idei bő­séges cukorrépatermés rájuk eső Az asztal lapját különböző színű és nagyságú vászondarab- kák borítják, ezekből két dol­gozóm): Babkóné és Szemesné vidáman készíti az annyira ke­resett „mackómuiki.t” és társait, az állatvilág képviselőit. Na­ponta 40—50 labdát és 20—25 mackót tudunk készíteni — mondják. Az asztal egyik felén már a kész állatok sorakoznak, hogy bekerüljenek a raktárba. Az ötiletességüket bizonyítja, hogy 70—80 féle játékot készí­tenek. A választék mellett az áruknak egy másik jó tulajdon­sága, hogy olcsók. A vásárló- közönség párttogásbavette a gyártmányokat és csak a káli vés ál on ' 600 darab különböző faiisjú játék Jcapott új gazdát. Az illetékes miniszterium is felfigyeld a gyár ilyenirányú munkájára. Az ország összes babakocsigvánainak egv körle­velet küldtek: kezdjenek hozzá ok is a hulladék felhasználásá­hoz \ nagv anyagmeetakarításra jellemző — mondja a gyár igazgatója — hogy azért a hul­ladékért. amit idáig két forin­tért vetlek át, most 150 forintot kannak. Pénzben azonban nem lehet lemérni a gyermekek örö­mét Egy kocsitól annyi hulla­dék marad, bogv ebből két ba­bát és két labdát is tudnak ké­szíteni. Képzeljük el, mennyi já­tékot tudnak előállítani, amikor havonta 200 kocsit is készítenek. Az asztalosrészlegtől is igen sok anyag kerül a hulladékba, innen pedig a tűzbe. A vezető­ség erre nézve is tervet dolgo­zott ki. Ezután ezekből is iá*‘é- kokat készítenek. A furnTlemez- huiiadékból itt készítenek majd lovat, huszárt, a gyermekek nem kis örömére. Az egri Babakocsi gyár réldá- ja mutatja, hogy mennyi é vé k»s dolgot lebe* gyártani a rtt! ladékbó! is. Megyénk gyárai kövessék ezt a példát, használ­ják fel lehetőségeiket népünk igényeinek kielégítésére. Hajdú Imre ■ Javítsuk meg falusi pártszervezeteinkben a tag- és tagjelölttel vételt Irta : SALLÓS GYULA az MB párt- és tömegszervezeti osztály vezetője A KÖZPONTI VEZETŐSÉG júniusi és Októberi határozatai utat mulatnak egész pártunk, dolgozó népünk előtt a szocia­lizmus építésének új szakaszá­ban. A jelenlegi új fejlődési szakasz feladata: „Az elért ered­mények megszilárdítása a nép­gazdaságban, s ennek alapján a mezőgazdasági termelés, az élelmiszertermelés nagyarányú fellendítésének megszervezése" — mondotta Rákosi elvtárs a Politikai Bizottság beszámoló­jában. E feladatok maradékta­lan megoldásának alapvető élő­ié! tétele aliapszervezeteinkben, de különösen a falu-si pártszer­vezetekben a pártépítő munka megjavítása, párts zerveze te ink megerősítése A párfépítés egyik legfonto­sabb kérdése a rendszeres tag­os tagjelöltfe!vétel, a munkás- osztály és dolgozó népünk leg- öntudatosaibb, legharcosabb ele­meinek felvétele pártunkba. E munka megjavítása azért is szükséges megyénk atapszerve- zeteiben, mert hosszú idő óta nem folyik megfelelően falusi pártszervezeteink többségében a tag- és tagjeiöltfelvétel. Ezért is nem erősödtek alap szervezete­ink a követelménvéknek megfe­lelően az utóbbi években. A PÁRTVEZETÉSBEN elkö­vetett hibák — melyeket a KV júniusi ülése feltárt — nyilván kihatottak ai tag- és tagj el öltfej- vételre is. Hiba lenne azonban,, ha csak ebben látnánk me­gyénkben a nem megfelelő tag­jelöltfelvétel okait. Hol követ­tük el tehát a hibát, amelyek gá­tolják a rendszeres tag- és tag­jelölttel vételt pártszervezeteink­ben és alapszervezeteinkben? A megyei pártbizottság part­es tömegszervezetek osztálya sem tett megfelelő eröfeszi1 éhe­ket a párttól, a párt összetéte­léről 'szóló lenini tanítás megér­tése és a gyakorlatban való al­kalmazása érdekében. Ha tet­tünk is bizonyos lépéseket _ a tag- és tagjeiöltfelvétel megja­vítására, nem jutottunk el odáig, hogy felszámoljuk az egyes párt- bizottságon és számos alapszer­vezetben mutatkozó közömbössé­get, meg nem értést a pártról szóló lenini tanítás kérdésében. Alapszervezeti vezetőségeink számos helyen — mint Tisza- nánán, Boldogon stb. — sok­szor formálisan, nem egyszer go­rombám reagáltak a dolgozóik — számos esetben párttagjaink — által felvetett problémákra, bí­ráltaikra, javaslataikra. Nem folyt a'.apszervezeteimfcben tu­datos politikai felvilágosító és szervező munka annak érdeké­ben, hogy az arra érdemes dol­gozó parasztokat közelebb hoz­zuk pártunkhoz, hogy tagjelöl­teket, majd pedig párttagokat neveljünk belőlük. E SÚLYOS HIBÁK elköve­tése bűn a párttal szemben, mert a párt él cs>ap a.tjel legét veszélyezteti, s nem utolsó­sorban a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat gyengüléséhez vezetett. Megyénk falusi pártszerveze­teiben, tszcs-iben, állami gazda­ságaiban, sem kielégítő a politi­kai és szervező munka, a rend­szeres tagjelöltfelvétel terén Különösen súlyos lemaradás van az egyénileg dolgozó parasztok tag. és tagjelölt felvételében, fő­leg a hatvani, hevesi és a fü­zesabonyi járásokban. A hatvan ni járás több községében —r Hor­ton, Zagyvaszántón, Heréden — alig van egy-két egyénileg dol­gozó paraszt a pártszervezetben. (Persze nem azért, mert nincs e községekben már egyénileg dolgozó paraszt.) Az a tény, hogy a füzesabonyi járásban a párttagságnak mindössze 17 százaléka csak egyénileg dol­gozó paraszt, számos esetben I érezteti hatását ai mezőgazdasági munkában, a begyűjtés teljesí­tésében. A füzesabonyi járásban ez az egyik alapvető oka annak, hogy általában hátul kullognak az őszi szántás-vetés elvégzé­sében, az állam iránti köte'e- zettségek teljesítésében. Egyáltalán nem kielégítő a tag- és tagjeiöltfelvétel a fa­lu i értelmiségiek — pedagógu­sok, agronómusok stb. — köré­ben sem. A viszneki községi pártszervezet vezetősége például Kis Pál pedagógus tagjelölt fel­vételi ügyét egyik vezetőségtől a másikhöz irányítja, de a jelent­kező nem. ka.p érdemleges vá- 'a.szt kérdésére. Az ilyen eljárás bizalmatlanságot vált ki a párt­tal szemben a pártonkívüli tö­megeikből. PARTSZERVEZETEINK és alaipszervezeteink előtt most a KV határozata alapián többek között az a feladat áll, hogy ki­javítsák a tag- és tagjelöltfel - vétel terén elkövetett súlyos hi­bákat, hogy tervszerűbbé tegyék a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek legjobbjainak felvételét pártunkba. A dolgozók közül a legjobb erőknek a pártba vcdö bevonása azt jelenti, hogy a párt friss erővel gyarapszik, javul szo­ciális összetéte’e. jobban ki­fejezésre jut étcsapat jellege, ereje, tekintélye, tömegbefolyá­sa — ezáltal is szorosabbra fű­zi kapcsolatát a pártonkívüli dolgozó tömegekkel. Ezért tudatosítsuk az alap- szervezet vezetősége, a pártcso- portbizatmiak és az egész párt­tagság között 3 pártról szóló lenini-sztálinii tanítást, a párt­tag magasztos fogalmát, a leg­jobb^ dolgozók fe!vé*e!énék je­lentő égét. Gyökerestől fel kell számolnunk azt ai nézetet, amely ma még számos alapszervezet- ben megnyilvánul az új jelent­kezőkkel szemben, mikor azt mondják, „miért nem jött 1945- ben a pártba”. Ez a helytelen nézet elszigeteli alapszerveze- teinlktől azokat a kiváló dolgo­zókat, akik a felszabadulástól napjainkig, csak most győződtek meg teljes egészében arról, hogy mit jelent pártunkhoz tartoz­ni, párttagnak lenni. E kérdés­ről Sztálin elvtárs' azt tanítja: „Nem szabad elfelejteni, hogy a párttagok nem az égből hull­nak. Jusson eszünkbe, hogy min­den párttag, valamikor maga is pártonkívüli volt. Ma pártonkí­vüli valaki, holnap párttag lesz belőle. Tulajdonképpen mi van ezen kérkedni való?" Egyes pártszervezetek vezetői, mint Poroszlón és Erdőtelken, viszont arról beszélnek, hogy náluk nem találnak tagjelöltség­re alkalmas embereket. Ez az állítás nem igaz. Úgy vélem, pártvezetőségi tagjaink vala­mennyien ismerik a KV határoza­tából pártunk alapvető célkitű­zését, a dolgozók életszínvona­lának államdó növelését. Hát nem elismeri-e pártunk Programm iát és nem. ® párt politikáját értet­te-e m.eg az az egyénileg dol­gozó paraszt, aki állandóan fo­kozza. földjén — az agrotechni­kai eljárások alkalmazásával — a terméshozamolt, mint Porosz­lón Riczkó Máté, Kormos Ist­ván, Halász Lajos és miág mintegy 850 pártonkívüli dolgo­zó panaszt, akik példát mutat­nak a növényápolásban, adófi­zetésiben? Én úgy vélem igen Ilyen egyéni dolgozó paraszt sok van minden faluban,, többezer a megyénkben. LÉNYEGÉBEN ugyanez a helyzet a termelőszövetkezeti parasztok között is. Megyénk­ben a gyöngyösi és a füzesabo­nyi járási pártbizottságok már kezdik megérteni, felhasználni azt a lehetőséget, hogy a tszcs megszilárdítása, érdekében párttagok rendkívüli felvételére tehetnek javaslatot. De súlyos hiba*, hogy a hevesi, egri -és a pétervásári járási pártbizottsá­gok még egyálta'án nem éltek ezzel a lehetőséggel. Pedig ezekben a járásokban is hason­lóan, mint megyénk más tsz-ei- ben .sokszáz pártonkívüli dol­gozó paraszt van, s ezek dereka­san, szívósan és eredményesen VIL LÁM — Szücsik János detki dolgozónak a detki legeltetési bizott­ság 1951 óta nem fizetett ki 438 forintot Pd'e Mihály, a legelte­tési bizottság „pénzügyi embere” két év óta halogatja a fizetést, hitegeti Szücsik Jánost. Vájjon meddig? Vájjon mikor érti meg a legeltetést bizottság, hogy a megdo’gozott munkáért nálunk nem évek múltával, hanem azonnal „szoktak” fizetni? — Megyei Hírlap Hivatal figyelmébe! Egyre több a szerkesz­tőségünkhöz érkezett levelek között azoknak a száma, melyekben arról panaszkodnak a dolgozók, hogy nem kézbesítik számukra pontosan és rendszeresen az előfizetett újságokat. Érkezett ilyen panasz Gyöngyösről. Gyöngyöshalászról, Egerből — hogy néhá­nyat említsünk is. A dolgozók lelkiismeretesebb munkát kérnek — és joggal! A füzesabonyi járás béketitkára megköszöni azt a „segítséget”, amelyet a béketalálkozó előkészítéséhez a tanácstól kapott. Ilyen segítség mellett saját magának kellett a termet kisöpörni és a székeket összehordani. — Az ÂVESZ figyelmébe! Verpeléten, Besenyőteleken és megyénk más községeiben is-az utcákon, tereken rossz a köz­világítás. Feleljen nekünk az AVESZ arra, hogy miért kell az em­lített községek dolgozóinak este a sötétben botorkálni. — Tolnai János, aki a füzesabonyi vegyes KTSZ dolgozója Tiszanánán lakik és autóbusszal jár be munkahelyére. Minden KTSZ dolgozónak, neki is, kedvezményes utazási bérlet jár, de a MAVAUT főnöksége ezt nem adja meg azzal az indokkal, hogy kevés a járat, sok az utas. így Tolnai János kénytelen naponkint 24 forintot fizetni, ha haza akar járni családjához. — A hatvani ÁFORT kirendeltség az őszi kampányban két esetben nem tudta kiadni a gépállomásnak szükséges üzemanya­got. Ha továbbra is így segíti a gépállomások munkáját, még jobban lemaradunk az őszi mélyszántással. A tanácsok figyelmébe Vállalatunk, a Mátnvidéki Kő­bányai Vállalat 1953 október el­sején alakult meg. Megalakulása óta több mint 100 munkavállalót vettünk fel és még legalább 100 munkavállalóra van szükségünk, hogy tervünket teljesíteni tud­juk. Az ország kőbányái között első helyre kerültünk, tervtelje­sítésünk 144.8 százalék. A sú­lyos hiba most már az, hogy sem a járási tanács, sem a recski ta­nács kérésünkkel nem foglalko­zik s egyáltalán nem támogat bennünket. A legégetőbb problé­ma az, hogy a vidékről hozott munkavállalóinkat nem tudjuk elhelyezni, mivel vállalatunk a lakásépítési munkálatokat még csak a jövő év elején tudja el­kezdeni. A megyei tanács ille­tékes osztályvezetőjét, Daragó elvtársat felkerestük, aki köve­telésünknek igazat adott, de a pétervásári járási tanács és a he- lyj tanács kéréseinket mégis el­utasította. Több recskj lakásra adtunk be igénylést, hogy dolgo­zóinkat el tudjuk helyezni, de még ezidelg egyetlen egyet sem kaptunk meg. Tóth András üzemi párttitkár. * Szerkesztői megjegyzés. Hely. lelennek tartjuk i az illetékes ta­nácsoknak ezt a magatartását a Mátravidéki Kőbánya Vállalat dolgozóival szemben. Több tá­mogatást várnak a járási és helyi tanácstól a Kőbánya Vál- la'at dolgozói. harcoltak a kommunistákkal együtt a tsz-ek megvédéséért, az ellenség minden mesterkedé­sével szemben. Ezekből kell elsősorban megerősíteni a párt- szervezeteket. A Központi Vezetőség júniusi határozata és az azt követő kor­mányintézkedések minden kom­munista, minden dolgozó szá­mára vi ágosan mutatják, hegy pártunknak érdeke megegyezik a dolgozó nép érdekével. Ezért a határozat maradéktalan vég­rehajtása minden területen: a dolgozók jogos problémáinak meghallgatása és megoldása a legelsörendű kötelesség. Megyénk funkcionáriusainak tudnia kell, hogy a tömegeik ál­landóan értékelik a párt politi­káját — tegyük hozzá — nem csak országosan a Központi Ve­zetőség határozatai, intézkedé­sei alapján, hanem közelebbről a helyi pártszervezet vezetősé­gének intézkedései, sőt minden egyes vezetőségi tag és párttag tettei, állásfoglalása alapján. A dolgozó tömegek életszínvona­lának növelése érdekében tett minden lépés, ez a közvetlen láncszem — állandóan erősíti a párt és a tömegeik kapcsolatát, a pártonkívüli dolgozók bizal­mat a párt iránt. Az alapszer­vezeti, vezetők is értsék meg, hogy, a párt és a tömegek közötti kapcsolat megjavításá­nak első feltétele: a párttagság bírálatának elfogadása, helyes javaslataik megvalósítása, a ve­zetők és a párttagság kapcso­latának elmélyítése. FONTOS DOLOG, hogy a ve­zetőség, a pártcsoportbizalmiaik nyilvántartsák területükön a legjobb dolgozókat és személy szerint is megállapodjanak ab­ban, ki, melyik dolgozóval fog­lalkozik, hogyan végeznek kö­zöttük politikai munkát, hogy tagjelölteket neveljenek belőlük. A DlSZ-bizottságok is fokozot­tabban élhetnének azzal a le­hetőséggel, melyet pártunk szer­vezeti szabályzata a tag- és tagjeiöltfelvétel terén biztosít számukra. A jövőben a DISZ- bizottságok gondoskodjanak ar­ról, hogy a legjobb fiatalok mind az iparban, mind a mező­gazdaságban az életkori határ­idő betartásával — sőt esetem- kiint attól eltekintve is — rend­szeresen javasolják a fiatalokat tagjelöltségre, vagy párttagnak. Ne nézzük tétlenül azt a hely­telen állapotot sem, hogy szá­mos DlSZ-titkár nem tagja pár­tunknak, hanem javasolják eze­ket mielőbb tagjelöltfelvételre. A tagjelöltségi időnek kettős jelentősége van. Egyrészt az, hogy ez idő alatt a tagjelölt megismerkedik a párt pro- grammjával, szervezeti szabály­zatával, a párt politikájával, másrészt a vezetőséginek módjá­ban van, megismerni a .tagjelölt képességét, és azt, hogy mél­tó-e arra^ hogy a párt tagja le­gyen. Ezekből következik az alapszervezet vezetőségének az a feladata, hogy a jelöltet rend­szeresen bízza meg a képessé­gének megfelelő munkával — termel és, munikamóds zer á t a d ás* sajtóíeleirős, népnevelőmunka stb. — segítse és ellenőrizze munkáját, népszerűsítse a legjobbakat, s gondoskodjon ar. róT; hogy a tagjelölt rendszere­sen résztvegyen a politikai is­kolán és taggyűléseken. Csak a pártcsoportbizalmiak és az alap­szervezeti vezetőségi tagok tü­relmes, segítő, nevelő munkája teszi képessé a tagjelöltet arra, hogy alkalmas legyen a párt­tagságra, eleget tudjon tenni a párttagsággal járó követelmé­nyeknek. Helyesen foglalkozik a maklártályai és a felnémeti köz­ségi pártszervezet vezetősége a tagjelöltekkel, mert rendszere­sen megbízzák őket népnevelő- munkával és bevonják őket a politikai iskolákra is. A TÖBBI PARTVEZETÖSÉ­GEK is kövessék példájukat. Ezeknek a feladatoknak a megoldása, pártunk erősödését eredményezi, és minél erősebb pártunk, annál erősebb, egész­ségesebb népi demokráciánk. A párt erejének növelése a béke­tábor erejét fokozza. Ennek tu­datában végezzék pártszerveze­teink — egyéb feladataikkal együtt — a tag- és tagjelqltfel- vétel munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents