Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-07 / 89-90. szám

6 Î953 november 7. NÉPÜJSAO NÉHÁNY SZÓ AZ EGRI KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSÁRÓL J^ger művészei kiállítást ren­deztek az Egri Pedagó­giai Főiskola dísztermében. A kiállítás gazdag- anyaga, a ki­tűnő művek sokasága az egri képzőművészeik tehetségét, fel­készültségét, tudását dicséri. ■Ezen túl érezzük a műveknél az egybeihangoltságot is: a sok han­gon szóló kórusban a harmóniát. Meg keil állapítani azt is, hogy az egri művészek összeforrott kis csoportja jó munkát végzett és jó irányban halad a szocia­lista-realizmus felé. Orbán József Petőfi-szobra áll I terem bejáratánál. Sokszor Visszatérő téma képzőművésze­tünkben Petőfi, a költő, a sza­badsághős. Visszafojtott, s még. Ss tettrekész mozdulatban, ke­mény vonásokkal mintázza, meg nagy költőnk alakját Orbán. Ar­cán elszántság, kezében papír- tekercset tart. mély költészetét szimbolizál j a, másik kezét ököl­be szorítja, lefojtott indulattal. Nagyon kifejező így az erőteljes ifjú alak. Kár. hogy a művész nem használta ki a lendület ki­fejezésére kínálkozó olyan esz­közt, mint például egy köpeny lebbenő vonala. S miért hiány­zik Petőfi kezéből a kard? — kérdezzük. Az első vázlat kard­dal és köpennyel készült —. mondja Orbán József. A zsűri budapesti művész tagjai azt ta­nácsolták, hagyja,el a kardot és a drapériát. Mikor látják be már a zsűritagok, hogy nem helyes saját felfogásukat rátukmálni a művészre, hanem a mű szándé­kolt kifejezését kell elősegíteni kritikájukkal? JT rőtéijesebb alkotás Orbán József Dózsa-szobra. 4 parasztvezér tartása igen kifeje­ző. Két kézre fogja kardját, mint­ha a dombtetőről nézne végig bátor, elszánt seregén. Erőt és méltóságot fejez ki a maga egy­szerűségében a mai egyik hőse: a bányász alakja. De Orbán Jó­zsef tud nagyon kedves, meleg hangokat is megütni Az úttörő kislány arcképe: figyelő, okos, bájos gvermelvfej — falán egyik legsikerültebb munkája. Milyen kedves az „Itatásos nevelés” című tes szoborcsoportja! A fia­tal gondozónő, egy edényből két kis borjút itat. A bensőséges át­élés, a szeretet melege hatja át ezeket az alakokat. f Orbán műveit két részre lehet­ne osztani: az egyik oldalon áll­nak a történelem, nagyjai, a má­sik oldalon a hétköznap ked­ves alakjai, idilli jelenetei, me­lyeket meleg szeretettel és derű­vel mintáz meg a művész. Ezek­nél a kedves alakoknál örülünk, hogy szépek is egyben. De ép­pen történelmi alakjainál — és ide sorolom a bányász alakját is — elfogadnánk, ha az arc­vonások klasszikus szépsége mel­lett egvénített arcok volnának; ha még határozottabban érez­tetné a jellemet, esetleg a szép­ség rovására, A művész merjen egyes vonásokat hangsúlyozni, de természetesen ne a grotes-zk- ség. hanem a kifejező erő, az egyéniség kidomborítására. JJisszük, hogy Gárdonyi szobránál, melyet az egri kultúrotthon számára, a heves­megyei tanács megbízásából ké­szít a művész, tehetsége legja­vát- adja. Már a téma, Gárdonyi alakja is alkalmas arra. hogy bensőségesen megfogalmazott alkotás szülessen Eger nagy köl­tőjének emlékére. És Orbán Jó­zsef két irányba haladó szobrá­szati tehetsége itt összefogottan, egy műben t ú l áthat j a meg kife­jező erejét. Kátai Mihály festőművész „Eger népe köszönti Rákóczit című nagv kompozíciój a ^ törté­nelmi pillanatot vetít elérik. Rá­kóczit parasztok, asszonyok, gyermekek' üdvözítik lelkesen. Az üdvözlők soraiban sok kiis jele­net, sokféle emberi arc és moz­dulat fon- össze és a bevonu.áis nagy piilianiatát a lenyugvó nap fénye aranyozza be. Kátay_ til­tással. felkészültséggel készí­tette el feladatát. Mégis úgy érezzük, a kép színezésében az egyes figuráik mozdulataiban van valami színpadias. Az arcok néha sematikusak. Talán azért Ítéljük meg szigorúbban ezt a képet, ment a nagv kompoz ici ót megelőző kisebb vázlat többet ígért? TÁ"átaynak különös ereje a pátosz, a nagy pillanatok megörökítése, akár történelmi je. lenetet fest, akár tájat. _A „Fel- sötárkány forrásvölgye’’ című képe szinte -hősi fáj. „Fenyők a szaluikat fennsíkon", vagy „A szatajkai halastó” — és sorol­hatnám a többi képet — mind valami nagyon emelkedett han­gulatot fejeznek iki. A „ Bükkös- völgy Szilváson” című vászna a hatalmas lomb'koronák alatt, a tisztáson legelésző teheneket áb­rázolja. Ez a mű talán a> legsi­kerültebb tájképe. Az erdőik és hegyek igazi barátja szólhat csak ilyen meghitt hangon a regényes Bükk hegyeiről, erdeiről. A Bükk tájait festi meg Ko­rány József: „Útépítés a Bjikk- ben” című képén. A természeti háttérben már megjelenik az em­beri -munka. Szívhez szóló, gyö­nyörű színekben ját-szó, édes, sugaras egri látkép. Gádor Kálmán „Bervai Mészkőbánya” című képe az embernek ai ter­mészettel való küzdelmét érez­teti. A lebontott, hatalmas hegy­oldal mesteri ábrázolással az, emberi munka ie^emtő -erejét hirdeti. Ez a kép a kiállítás egyik legsikerültebb darabja. Kár, hogy magát az embert, a munka folya­matát nem mutatja eléggé. ff' ergeh/ Pál .A'leszesköz’’ című mese-hangulatú egri városkép, kis remekmű. Jó, hogy ott látjuk majd az egri kultúr­otthon egyik termében. Még a régi konflis is ott álldogál az ódon falak között — mintha va­lami műemlék lenne maga is. Érdekes volna az is, ha az egri festők, a régi — a történelmi Eger falai között — a mai éle­tet ábrázolnák, ahogyan ölelke­zik a múlttal. A mezőgazdaság örök témája, az aratás, cséplés is szerepe! az egri művészek munkád között: Gergely Pál „A Kossuth tsz csé­pel” című képe, és a „Búzacso­mók a komlói Dózsa tsz-nél”. Ez utóbbi különösen sikerült alko­tás. A cséplés előterében viszont sőkk-al nagyobb gonddal kellett volnai kikeresni az igazabb szí­neiket és formákat. Kastaly And­rás: „Aratás Szilvásváradon” című képén az aranybúzatá-biák között, a kék ég alatt, a nyári forrósáéban végzett munka üte­mét érezzük. A háttérben a sok „nadr ágs zij -par cél ! a” festői szempontból sem szerencsés megoldás. Kastaly cséplésjeiene- te különösen sikerült. Az ember szinte halijai a cséplőgép bugá­sát. Érzi a csípős port, ahogy repül a pelyva, a cséplőgép és az asztag tetején dolgozó ala­kok köriül. Az előtérben álló, zsákhordó ember mozdulatát azonban pontosabban kellett volna megfigyelni 6 gondosab­ban kidolgozni. elemen József „Búzavetés című festménye is méltó volna- -arra. hogy valamelyik tsz termeit díszítse. Bona Kovács Károly, Garay Elvira ugyancsak mai témákat dolgoztak fel, s biztos, hogy képességeilkef még gondosabb, elmélyedő tanulmá­nyokkal fogják továbbfejleszteni. Csiky Károly képei -arról ta­núskodnak, hogy alkotójuk igen jól rajzol, igen jól fest. Való­színűtlen. borongás hangulat uralkodik képein. A tájképeik között egyik leg­sikerültebb alkotás még. Gergely „Sárospataki, Bodroghíd” című vízfestménye. Csupa derű, csu­pa ragyogás. Vidámságot sugá­roz a folyó, az ég, a víz. Az erobé-r. a munka, a táj kapcsola­tát keresi Murai/ László Recski tárna” című képei. Jó kezdemé­nyezés, jó út. (Igaz, hogy itt viszont -a háttér hegyei elhanya­goltak.) Az egri festőknek éppen, mert a tájképfes'tében olyan magas színvonalakat érték már el, -meg kellene találflioik az ember és táj harmóniáját. Többet kellene íog- lalkozniok az emberi mozdulatok szépségeivel, kifejező erejével, hogy jobban tudják éreztetni a festészet nagy-szerű eszközeivel a munka örömét is. A z ifjú Kátay képéről külön ** kell szólni. Ez a festő ti­zenhétéves — még szi fi te gyer­mek — s micsoda erővel, meny­nyi színkiúlt-úrával, s rajzt-udás- sail vázolta fel a tisz-abeesi csa­ta -képét! S a másikat: „Rákóczi találkozik a bujdosókkal’’, líj. Kátav tanulmányozza ai régi esa- t a kép festés zetet. kos z t- ürntör tér.e- tet, haditechnikát. Bu-jja a tör­ténelmet. összegyűjti mindazt a tudnivalót, amire szükség van agy nagv, történelmi kompozíció megfestéséhez — a különleges rátermettségén kívül. Ezt a fia­talembert a mondanivaló fűti. térség, a kifejezés ezer fortélyát majd kitapasztalhatja, hozzáido­mítja lelkes és szigorú munká­val választott témáihoz. így tudja a festő tökéletesen kifejez­ni azt, amit -mondani akar. ’Jbiskó Béla „Heves megye ^ történészét" festette meg. Becsületes, jó portré. Gódor Gergelyről készített kitűnő arc­képet. Gergely Orbánról. Orbán pedig Gergelyről és többi mü- vésztársáról készített arcképet. Biró Lajos önarcképe, Gódor fi­nom, dekadens _ lcá-nyportré]a, Korrény kollégájának szintén kitűnő arcképe, felvetik bennünk a -kérdésit: A Bukik gyönyörű tá­lain, Eger szép városában ne-m élnek munkásak, parasztok, csak értelmiségiek? És túlnyomóan festő- és szobrászművészek? Még jő, hogy itt látjuk Bíró La­jos „Kiváló Munká”-ját, Ko­rány és Gergely él munkásnőjét. Hol van az okos. kemény egri paraszt portréja, hol vannak a bányák, az üzemek élmunkásai? "El ivatalos szerveink is hi-bá- sak, hogy nem tudták megteremteni a művészet élő kapcsolatát dolgozó emberrel, az üzemek és a tsz-e'k munkásai­val. A megfelelő szervek fel­adata!, és az üzemeik, és. tszcs-k kulíúríelelőeeinek dolga ez vol­na, hogy megértessék, mennyivel helyesebb, értékesebb, ha leg­jobb dolgozóinkról nem fényké­pet. hanem festményt ikészílet- nek. És festőink boldogan vál­lalják ezt a feladatot. Sak érté­kes kép fog így születni, új adatok korunk történelméhez. A z egri tájaik és városképe- -két különös szeretettel el­mélyedéssel, nagv mesterségbeli tudással festik az egri művészek. Igazuk van. senki nem hivaitot- taibb erre. mint éppen ők. Ha szeretjük ezt a várost, ezt ai tá­jat, még jobban megszereljük ezen a kiállításon. Markos Erzsébet A festői tudást, technikát, ai mes­AII. MAGYAR ZENEI HÉT UTÁN... „Zeneművészetünk a 1 népért, a békéért, a szocializ­musért”... ez volt a jelszava a II. Magyar Zenei Hétnek, amely Budapesten október 24-től, november 1-ig zajlott le. A zenei hét keretében nyolc különféle hangverseny, zenekari est, kórus- és kantátabemuláló, kamarazeneest hangzott el. A bemutatott müvek, a művészi alkotások azt tükröz k, hogy zenei életünkben fejlődés van, hogy a művek eszmei tartalma helyiállás az élet harcaiban, a szocializmus építésében. Élet­kedvet, derűt sugároznak, a néppel való egybeforrottságol hir­detik. Nehéz és új feladatokat oldottak meg zeneszerzőink, akik között fiatalokkal is találkozunk. A zenei hét vitaülésekkel és értékelésekkel végződött. A vasárnapi vita során külföldi vendégek is felszólaltak és ér­tékelték a zenei héten bemutatott zenemüveket. Ezután Szabó Ferenc Kossuth-dijas zeneszerző, érdemes művész foglalta össze a kétnapos vita anyagát, majd Szabolcsi Bence Kos- suth-díjas zenetudós, a Magyar Zeneművészek Szövetségének ügyvezető elnöke értékelte a zenei hét tanulságait. KORSÓS NÁNDOR Szovjet pionírokkal levelezünk A tarnaleleszi általánosiskola Rákosi-zászlós úttörő csa­pata május elseje óta levelezés útján szoros baráti kapcsola­tot tart fenn az Észt Szocialista Köztársaság Khera falu kö- zéppioiúrcsapatával és Vörös Keresztes-csoportjával. Iskolánk eddig is eredményesen alkalmazta barátaink nagyszerű ta­pasztalatait. Október hó 29-én gyönyörű díszköléses albumot . kaptunk a kherai pajtásoktól, amelyben az ő iskolájuk életét ábrázoló fényképeket küldtek. Kísérő levelükben részletesen beszámolnak eredményeikről, boldog életükről, amelyet a szovjet hatalom biztosit számukra. Uitörőcsapatunk ünnepé­lyes csapatgyűlésen vette át drága barátainak nagyszerű aján­dékát. A pajtások megfogadták, hogy ezután is szeretette: fog­ják ápolni a két iskola egyre elmélyülő barátságát, fel fogják használni a baráti iskola ériékes tapasztalatait. KISS ISTVÁN levelező Uj bányászlakások Rózsaszentmártonban. Az egri Pedagógiai Főiskola tornatermében Az egri Vörös Csillag film­színház november 5—11-ig mu­tatja be a szovjet filmművészet legújabb színes, történe.mi al­kotását, a „Flotta hősét". A látványos je,enetekben bő­velkedő film a legyőzhetetlen Usakov tengernagynak állít emléket, aki szétverte a XVJJI. században iegyözhetetlennek hitt török flottát. Növekszik a mozilátogatók száma Megvénlk területén a dolgozók kulturális igényeinek kielégíté­sére egvre több mo z i t lé lesi Le­ngte A múltban csak a -nagyabb városokban volt filmszínház. Ez­zel szemben ma már a megye területén 86 mozi működik. A dolgozók mindenütt szívesen látogatják és nézik végig a ha­ladó fi Írna likotâsokat. Az árié- szállftá.s előtt. július és augusz­tus hónapban megyénkben 302.100 'látogatója volt a filYh- szín-ház-aiknak. Ez a szám az árleszállítás óla. amikor a' mo­zik helyárai is 30 százalékkal csökkentek, október 31-ig 80.009« re! növékedett. A megyei kórház fejlődéséről ITárom- év sem telt el az egri kórházak államosítása és egyesítése óta, máris a kórház fejlődésében olyan eredménye­ket látunk, ami azelőtt évtizedek alatt sem következett be. Eger régi két -kórházából egyesített megyei kórház már odáig fejlő­dött, hogy számos új osztály lé­tesült és működik a megye dol­gozóinak jobb egészségügyi el­látása érdekéiben. A felszabadu­lás óta létesült gyermekosztá­lyon kívül megkezdte működését a- véradó központ, mely -a kór­ház kebelén belül egyre több élet­mentéshez és gyógyulásihoz já­rul hozzá. Nemcsak az egészség­ügyi dolgozók munkája és a Vö­röskereszt szervező segítsége juttatja a súlyos betegeiket és sérülteket a gyógyuláshoz, ha­nem az önkéntes* véradók áldo­zatos segítsége is. A z új baleseti sebészet (trau* matológia) a meglévő két sebészeti osztályon kívül kor­szerű segítséget nyújt azonnal a balesetet szenvedett embertár­sainknak. Az osztály tartozéka a korszei ű tornaíere-m. ahol a sérülteket utókezelésben részesí­tik és így hamarabb jutnak visz- :sza egészségesen a termelőmun­káiba, A nagy betegforgalomnak már nem- megfelelő régi kis szemé­szeti osztály helyeit elkészült az I. számú kórháziban a teljesen új, minden követelménynek meg­felelő szemészeti osztály, mely egyike lett a legszebb osztályok, nak. A napokban indult meg a munka a kórház újonnan épített laboratóriumában, A számos helyiségből álló és kitűnően fel­szerelt laboratórium nagyban hozzájárul a- betegségek gyors felismeréséhez és gyógyításához. Az úi laboratóriumban hamaro­san megkezdi működését az Or­szágos Közegészségügyi Intézet í (OKI) helyi állomása i<s, meiy arra lesz hivatva, hogy a me« gye területén működő orvosok­nak segítséget adjon a fertőző betegségek elleni küzdelemben. A megyei kórház ilyen nagy fejlődése mellett még min­dig vannak -hiányosságok is. A szülések számának növekedés« miatt még mindig kevés a szülő­ágyak száma. A gyermekosztály kibővítéséről is rövidesen gon­doskodni kell. Szükségessé vált a fertőző betegek kórházi elhe­lyezése. Ezért a meglévő fertőző osztály is bővítésre szorul. A legutóbbi idő-ben sók új orvos is -került a kórházhoz, de az ápoló személyzet létszáma még mindig kevésnek mutatkozik. Újabb egészségügyi középkáderelk be­állításával ezen ® téren is ja­vulás várható. Hiányosság mu­tatkozik még egyes egészségügyi dolgozóknak a betegekhez való viszonyában is. A gyógyulásu­kat kereső dolgozók az egyes személyek nem. megfelelő modo­rát kifogásolják. Egészségügyi dolgozóink túl­nyomó többsége becsületesen eleget tesz kötelességének. A bí­rálattal érhetjük el. hogy egyes egészségügyi dolgozók munkájá­ban. modorában lévő hiányossá­gokat leküzdjék. XT onmányprogrammunk ai élet középpontjába a dolgozó embert állította. Dolgo­zóink élet. és kulturális szín­vonalának egyre fokozódó eme­lésével párhuzamosan lépést kell tartani az egészségügyi ellátás színvonalának is. Orvosaink, e. ü. dolgozóink munkája, az eddigi fejlődés eredményei -minden re-- ményf megadnak arra, hogy a még meglévő hibát kijavítsák* hogy a megye dolgozóinak egészségügyé ellátásai az eddi­ginél is -naigyobb lépésben to­vább haladhasson előre. Dr. Kovács László, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents