Népújság, 1953. november (88-96. szám)
1953-11-07 / 89-90. szám
1933 november 7. NÉPÚJSÁG 7 BÉLAPÁTFALVÁN VETÉST ÖNTÖZ — MEZÖSZEMERÉN SZÉGYENT MOS AZ ŐSZI ESŐ AZ ŐSZI MUNKÁK elvégzésében Mikóíalva versenyre hívta ki Bélapátfalvát. A Bélkő élettelen kőszémeivel átnézegetett a szomszédba, ahol bizony kevesebb embert látott a határban, ö tud ta leghamarább. hogy a versenyzászlót Bélapátfalva kapja, mert október 15-re befejezte az őszi szántást-vetést, s most már 130 százaléknál tart; és azt is tudta, hogy a tervszerinti, 300 katasz- trális hold mélyszántásból már 150-et elvégeztek. Ebben Berec Gusztáv és Bársony Alajos voltak az elsők Az őszi munkáknál már nehezebb lenne eldönteni a sok első között, hogy ki végezte el munkáját leghamarabb. Kovács Béla, Mikó /. István az őszi vetésben. Holló János, Barta János, Mező Gábor. Ferenc Győző a begyűjtésben jártak élen, és most már ők is a mélyszántást végzik. Azt akarják, hogy ez egri járás községeinek versenyéből ők kerüljenek ki győztesen. Pedig ebben a községben is voltak olyan emberek, akiknek szántásra nem volt pénzük, a többiek készséggel segítettek, hogy semmi ne tartóztathassa tel tervük teljesítését. Példát mutattak az 'állandó bizottság tagjai: Mező Gábor, Kovács Béla, Barta János és még sokan. Szabó Sándor már 60 éves, öregedő ember, aki kis földje mellett fuvarozással keresi kenyerét, mégis azt mondta: „Az őszi munka elvégzése, a szántás és vetés mindennél fontosabb, azért mentem segíteni.” Sőt; amikor náluk _ befejezték, Bükkszentmártonba is elmentek, mert ott is szükség volt munkájukra. BÉLAPÁTFALVA lakosságát az állandóbizottsági tagok _ és a kommunisták mindig segítik jó tanácsaikkal. Hetente egyszer gyűlést tartanak, ahol az e nőkkel közösen megbeszélik, menynyiben tett eleget községük eddig a versenyfelhívásnak. Az őszi munkában elmaradt gázdát meglátogatják, elbeszélgetnek vele. Mikó B. Sándor is eljár a házakhoz:. „Nekünk • nemcsak azért kell jól dolgoznunk, hogy a mi kenyerünk meglegyen, hanem gondolni kell a városiakra is, mert ők is gondolnak ruhával, meg iparcikkekkel ránk. Te is, én is, mindannyian örültünk az árleszállításnak, dP ezt most meg kell hálálnunk. Vessünk idejében, hogy jövőre még több, és olcsóbb kenyér legyen.” Mikó B. Sándort mindenki szívesen hallgatja: — „Nekem nem keil mondani, mit jelent a háború, mert a tizennégyesben hagytam egyik szememet, és azt sem kel! mondani, mit jelent a békés termelés. Az én munkám mindig kifejezi, mennyire értékelem 3 békét” — mondta sokszor. HOLLO T. JÁNOS úgy gondolja, legjobb agi'tációs munka a példamutatás. Nem is várt sokáig, a betakarítás után pár nappal már indult is szántani Ti is szántsatok, itt van az ideje — biztatta szomszédait is Bélapátfalván mindenki első akar lenni az őszi vetésben, ezer Mikó I. Lajosnak — sietni kellett, hogy el ne maradjon. Ment is már szeptember közepén. El sem akarták hinni, hogy szántani megy. Flóri szomszéd kiállt a kapuba, hogy saját szemével meggyőződjön, de erre még Piros néném is kíváncsi volt. Nem állta meg. hogy oda ne szóljon: „Hát kendnek nem száraz a föld?” — Nem biz’ az — felett visz- sza Mikó —, sokkal jobb, ha az eső már a magot is a fölben találja. Több hasznát veszem én így. — Most már Piros néni is rájött, mi az oka annak, hogy szomszédja az elmúlt évben is 80 mázsa. burgonyát, 40 mázsa búzát és 16 mázsa árpát takarított be; ez az ember idejében elvégzi a munkát. „A dolog így is, úgy is megvan vele, a termés mégis 50 százalékos” — mondta este Mikó I. Lajos az utcában, és szavainak meglett az ered menye. Másnap Piros néni is, meg még sokan így vélekedtek: jobb lesz, ha mi is idejében esi' náljuk. Ahogyan a vonat továbbrobog a zöld táblák között utasaival a végállomás felé, úgy robog Bélapátfalva népével az élet vonata végállomásuk, a szebb, boldogabb jövő felé. MEZÖSZEMERÉN súlyos hibák vannak, lakossága még most is az „áldásos esőre” vár, a határ még mindig menedéket nyújt az utolsó őszi virágoknak. A kukoricaszár is ott van a földeken összehordva, vagy sok helyen úgy, ahogyan a cső letörése után maradt. Szántás, vetés? — ritkaság a határban. A jövőévi kenyérmagot jó lesz később is elvetni. Van arra bőven idő — mondogatják egymásközt. így a község utolsó lett a megyében. A betakarítást „még” nem fejezték be, így a beadással is elmaradtak, a 225 hold őszibúzából pedig csak 110 van elvetve, most is jóvá] a határidő után. NÉMETH GABOR tanácselnök „mindent” elkövetett a munka meggyorsítása érdekében, de mindent egyedül akart elintézni. Nem is volt kire támaszkodnia, az állandó bizottság begyűjtési elnöke pártiskolán van, a mező- gazdaság elnöke terményfelvásárló. Így, a közel egy hónapja nem tartott VB-gyülés után, az október 29-i megbeszélésen — hét közül — csak két elnök és néhány tag jelent meg. De ezeknek a gyűléseknek sem sok jelentőségük van, azért nem jönnek el. Úgy gondolják: mindenki a saját munkájáért felelős, ha elvégezte a magáét, mit avatkozik bele a mások életébe. „Törődjön mindenki magával”. Jakab József jól dolgozik, ő vetett el elsőnek; a beadását is teljesítette, ezért „nem maradt ideje az agitálásra”. — Házakhoz el menni? Az ember kedvét elve' szik, ha bemegy valahová, mert azt, amit ott kap, nem köszöni meg — mondja. — Legjobb lesz ha az én dolgom becsületesen elvégzem, a többivel nem törő' döm, mit haragítsam magamra az embereket. EZT TARTJÁK a népnevelőik és a komunistáik is, akik most a tszcs megszilárdításával vannak elfoglalva. Igazuk van, az is nagyon fontos, de az őszi mun kán a jövőévi kenyér múlik. Cső' ke Lajos, volt tszcs-párttitkár nagy „elfoglaltsága” miatt nem ért rá a tagokkal beszélgetni. In kább ezt halasztotta el, mert „fontosabb” dolga is akadt. Ha ők is így gondolkoznak, akkor nem csoda, ha az ungváriberta- lanok és hidegbarnaibások, a többi lemaradóval együtt, így vélekednek: Ha apámnak jó volt, jó lesz nekem is. Majd tudom én mikor van itt az ideje, elvégzem én a munkámat akkor is, ha nem rágják állandóan a fülem. Ne tanítson engem olyan, aki még a világon sem volt, mikor én már ezt a munkát végeztem. ÍGY ÉLNEK CSENDESEN, életükkel megelégedve Mezősze- merén. Nem csoda, ha lemaradtak a szántás-vetésben. A tanácsnak éreznie kell, hogy legfontosabb feladata az agitá- ciós munka megszervezése. Beszélgessenek többet az emberekkel, de ugyanakkor ők járjanak élen. Szervezzék meg a versenyt, mert bőven van még javítanivaló. Ha mindannyian idejében végzik el munkájukat, és a kommunisták példamutatása is meglesz, akkor egész biztos, hogy lemaradásukat behozva, a mélyszántásban és a tavaszi munkában ők is az elsők közt lesznek. Dobál Margit í Sok lakás építését bízták rá ®z egri 63/5-ös számú Magasépítő Vállalatra. A vállalat töb- bé-kevésbbé jó! Oldotta meg_ 3 feladatát. De az építkezés önköltsége még mindig magas. Sok értekezlet, vita tárgya volt már, hogy lehetne csökkenteni az építkezések önköltségét. A vállalat műszaki és fizikai 'dolgozói a takarékosságban látták az önköltség csökkentésének egyik legjobb módszerét. Takarékoskodni anyaggal, idővel. A munkafolyamatok egyszerűsítésével is az önköltség csökkentésére törekedtek. Sok gondot okozott a szállítási költségek nagy összege. A vállalat dolgozói ezen is segítettek. Úgy helyezték el az építkezéseknél a téglát, a me- szesgödröt, hogy minél jobban kezeügyébe legyen az építőknek. Ezzel a módszerrel elérték, hogy az anyagot nem kell négyszer-ötször megmozgatni. Az anyagtaka.rékossági mozgalmat a kovácsok indították el, szeptemberben mintegy 2400 forint értékű anyagot takarítottak meg azzal, hogy a vashulladékot felhasználták ácskapcsok és csavarok készítésére. Elsők között csatlakoztak az ács- és be- fonozóbrigádok. A Máyer-brigád 200 négyzetméter faanyagot taTakarékoskodnak az anyaggal az Egri Magasépítő Vállalatnál kari tolt meg. azzal az egyszerű újítással, hogy a „nádpallót” deszka né! kül öntötték be betonná!. ' Sok építkezésnél a közelben kínálja ma.gát az olcsó építkezési anyag, a vállalat dolgozói kihasználták ezt a lehetőséget és a káli építkezésnél az elmúlt hónapban 38 köbméter homokot és 150 köbméter „sódert", a helyszínen termeltek ki, így jelentős megtakarítást értek el a szállítási költségeknél. A takarékossági mozgalom úttörői közt sok kommunista építő neve szerepel. Mirkóczi József építésvezető javaslatára az egri gépállomás építkezésénél tégla helyett, huMadékkődarabo- kat építettek be az épületek alapzatába, s ezzel Prókai Kálmán brigádja 7400 téglát takarított meg egyetlen hónap alatt. Ez a szám nem nagy. De ha. a vállalatnál dolgozó 35 brigád mindegyike legalább ennyi téglát megtakarítana., egy év alatt 40 családot befogadó házat építhetnének a megtakarított téglából. Mirkóczi Józsefnek több újítása segíti az építkezések önköltségének csökkentését. A vízmelegítőtartályt, melyet eddig faállványokra helyeztek, most földbevájt pillérekre építik, az így megtakarított faanyag értéke meghaladja évenként a 7000 forintot. Több építkezésnél alkalmazzák a. vakolásnál elfogadott újítást is, nem 1.2 centiméter a vakolat vastagsága, hanem csak 0.8, ezzel a habarcsszükségletet csaknem felére csökkentik. Hozzájárul még az önköltségcsökkentéshez a Makszimenkó-féle szalagrendszer bevezetése is, amely lényegesen megrövidíti az építkezés idejét. A dolgozók zsebükön érzik, érdemes takarékoskodni, ugyanis a megtakarított összeg 10 százalékát prémiumként fizetik ki a takarékos dolgozóknak. Itt azonban még hibák is mutatkoznak. Előfordul, hogy a műszakiak nem .jelentik a központ felé a megtakarítás összegét, s a takarékos dolgozók neveit, így sok dolgozó nem kapja meg a takarékosság utáni prémiumot. Az építkezés vezetősége és a szakszervezet fordítson nagyobb gondot a takarékos dolgozók jutalmazására. s népszerűsítsék versenyhíradón keresztül az önköltségcsökkentésben, s takarékosságban élenjáró dolgozókat, akkor nem lesz hiba az építkezési költségekkel. Bozsik Gyula Elfogadjuk a kihívást! '• A 63/1-es számú Építőipari Válallat tatarozási munkán dolgozói átérezve a tatarozási munka fontosságát a befelyezési határidő lerövidítésére, munkaversenyre hívta a 63/4-es számú Építőipari Vállalat tatarozási munkahelyén dolgozó brigádokat, brigádtagokat. Vállalták, hogy a befejezési határidőt lerövidítik s ezze! a százmillió forintból, melyet kormányzatunk erre a munkára fordít, a rájuk háruló fe'adatct teljes egészében megoldják. Ennek érdekében megszüntetik az igazolatlan hiányzásokat, a munkahelyeken dolgozó minden brigád és brigádtag résztvesz a havi munkaversenyben s vállalják, hogy 95 százalékos minőségi munkát végeznek. A 63/4-es számú vállalat ta- farozási munkát végző dolgozói a versenykihívást elfogadták, s arra kérik az illetékeseket, hogy értékeljék a versenyt rendszeresen, hogy az eredményeket a dolgozókkal tudathassák. A KIS HAMIS... A balatoni tanácselnök: — Hej, asszonyok, asszonyok, de jó, hogy ilyen sokan vagytok} MINISZTERI DICSÉRET A földművelésügyi miiniszté- rium dicsértben részesítette azokat a teíraefőszövetikezetekef, melyek határidő előtt fejezték be a kenyérgabona vetését. Megyénkben a következő termelőszövetkezetek elnökei kaptak miniszteri dicséretet: Nagy Géza, a sa- rudi Kossuth tsz elnöke. Haraszti János, ai tarnamérai Alkotmány tsz elnöke. Fehér Márton, a boconádi Petőfi tsz elnöke és Luk.ider János, a kerekharaszti Béke tsz elnöke. Előre a vasgyiijtő hónap sikeréért! November másodikán ország szerte megkezdődött' a vasgyüj- tő hónap. Lelkes harc indult a. vas- és fémhulladék összegyűjtésére. A vasgyüjtő hónap fontos eseménye gazdasági életünk nék. Egy teljes hónapon keresztül városiban és falun, a gyárakban, hivatalokban, lakóterületeken egyaránt folyik a felhasználatlanul heverő vas, fém, acél, színesfém és a többi értékes hulladék összegyűjtése. A fémgyűjtés «ikeréi komoly segítséget adnak iparunk további erősítéséhez. A vas- és 5zínesfémgyűjtés minden időben nagyfontos- s ágú ér d etke nép ga zd a s ágún k- nak. Minél több a rendelkezésre álló hulladékvas, annál gyorsabb ütemben fejlődik iparunk. Hazánk Fémben szegény ország, jórészt külföldről kelj ezeket a nye rs any agoik at me gv á sá rol n i. A fémgyűjtés segítségével értékes valutát megtakarítva, saját tartalékainkból fedezhetjük a szükséges színesfém jelentős részét. Az elmúlt kampányok során a fiatalok tízezrei mutatták meg, hogy megértették a vas- é.s fémgyűjtés jelentőségét. Számos fiatalt tüntetitek ki nagyszerű gyűjtési eredményeként a Népköz-tár. sasâigi Érdemérem különböző fokozatával. valamint a „Kiváló Fémgyü'jtő” — kitüntető jelvény. nyel. E hónapban is államunk kitüntetéseket adományoz, amellett közel egymillió forint jutalomban részesíti a legjobb ered* ményt elért gyűjtőket. Legyen most is a vas- és fémgyűjtés motorja, szervezője az ifjúság. A fiatalok termelőmunkája. és tanulásuk mellett vegyenek sikerrel részt a fémgyűjtésben. Az üzemi bizottságok. ?zak- szervezetek legyenek gazdád a fémgyűjtésnek, irányítsák a fémgyűjtés munkáját. Segítsék elő a huHadékanyagok gyors elszállítását. Az üzemeik dolgozói mutassanak példát otthon is, kutassák át házuk, lakásuk minden rejtőkét, ezáltal megszabadítják otthonaikat a felesleges lomoktól, ugyanakkor hozzásegítik iparunkat ahhoz, hogy ezekből az összegyűjtött vas- és fémanyagokból új háztartási eszközöket készítsenek. Az áprilisi fémgyüjtő hónap nagyszerű bizonyítékát adta, milyen kimeríthetetlen, gazdag erőforrásunk a takarékosság. Ma már hazánkban a takarékosság milliók mozgalmává terebélyesedett. A vasgyüjtő hónap gazdag eredménye újabb megnyilvánulása lesz a dolgozók Öntudatának, a szooiaűiista takarékosságnak. A vasgyüjtő hónap csatájában induljon nemes vetélkedés minden dolgozó között, versenyezzenek fiatalok és felnőttek egyaránt. Versenyezzenek a kiváló fémgyüjtő-jelvény elnyeréséért! A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti Vetőszántásban: U í H E K — KULTÚRMŰSORRAL egybekötött ünnepélyen jutalmazta meg a MÉH Vállalat azokat a pajtásokat és nevelőket, akik a harmadik negyedévben a legtöbb hulladékot gyűjtötték Eger. ben. A jutalmazottak közül hatan kapták meg a Kiváló Fém- gyűjtö-jelvényt és a 300 forint pénzjutalma'. Köztük Szőke Csaba és Nagy Imre általános iskolai tanulók. Két iskola kézilabdát, több pajtás könyvjutalmat, töltőtollat kapott. A megyei úttöröosztály sakk-készletet és társasjátékot adott azoknak az úttörő-csapatoknak, melyek szép eredményt értek el. — A TERMELŐSZÖVETKEZETEK közül is egyre több azoknak á száma, melyek teljesítik vetési tervüket. A sarudi Kossuth, a poroszlói Béke, a dormándi Vörös Hajnal termelőszövetkezet mellett már 30 termelőszövetkezet elvetette az őszi kalászosokat és lendülettel végzi ai tavasziak alá való talajelőkészítést. * — A SELYPI CEMENTGYÁR do'gozói jól felkészültek a forradalmi hétre, hogy a terven felüli 400 tonna künkért és 300 tonna cementet maradéktalanul előállíthassák. Munkájuk nem maradt eredménytelenül. A hét első műszakjának dolgozói ké‘ tonna klinker és négy tonna cement előállításával túlszárnyalták az előirányzóit mennyiséget. * — A FORRADALMI MŰSZAK lelkes versenye eredményre vezetett az Egercsehi bányaüzem frontbrigádjai között. Valamennyien túlszárnyal- tők napi előirányzatukat. A legjobbak közé tartoznak Bíró k Vilmos, Utassi d Vilmos, 1 vádi József és Kónya László frontbrigádjai. Elsők): Mezőgazd. oszt Pétervásári járás 95% Bakos Sándor Egri járás 91 % Tóth Flórián Utolsók: Hatvani járás 68% Buztna Sándor Gyöngyösi járás 59% Protovin Jenő Elsők: Ösziárpavelésben: 105% Mezőgazd. oszt Pétervásár; járás Bakos Sándor Egri járás Utolsók: 76% Tóth Flórián Hatvani járás 57% Buzima Sándor Gyöngyösi járás 40% Protovfn Jenő Rozsvetésben: Elsők; Mezőgazd. oszt. Pétervásári járás ' 95% Bakos Sándor Hevesi 'járás 91% Deák Sándor Utolsók: Hatvani járás 76% Buzma Sándor Gyöngyösi járás 71% Protovt». Jenő i Őszi búzaveíésben: Elsők: 93% Mezőgazd. oszt. Pétervásári járás Bakos Sándor Egri járás 88% Tóth Flórián Utolsók: Hevesi járás 70% Deák Sándor Hatvani járás 62% Buzma Sándor Főagronómus: Egri Gyula Megó Tibor Sibak János Held László Főagronómus: Egri Gyula Megó Tibor Sibak János Held László Főagronómus: Egri Gyula Szekeres Dénes Sibak János Held László Főagronómus: Egii Gyula Megó Tibor Szekeres Dénes Sibak János Holdanként egy vagon alma termett a felnémeti Petőfi tsz gyümölcsösében A felnémeti Petőfi tsz messze vidéken híres szép almáiról. A 20 holdas gyümölcsös az idén is gazdagon fizetett. Holdanként közel egy vagon egészséges almát szüreteltek le. A szép termésből öt kilót osztottak ki egy munkaegységre. Nem ritka az olyan tag. mint Antal Marsi, aki családjával 1000 munkaegységet szerzett, s közel fél vagon almát vitt haza, N tsz tagjai az idei esztendőből okúivá elhatározták, hogy jövőre öt holddal bővítik gyümölcsösüket és 20 méteres almatárolót építenek. Nagy lelkesedéssel készülnek a terv megvalósításához. Kormányunktól messzemenő segítséget kap a csoport. A telepítéshez szükséges oltványokat, gyökeres dugványokat teljesen ingyen kapják államunktól. Ezzel közel 3000 forintot takarítanak meg. A tagok számítása szerint a 270 új telepítésű gyümölcsfa évente legalább 15.000—20.000 forinttal növeli a tsz jövedelmét. Eredményes módszerek az öntözéses gazdálkodásnál A hatvani járásban az öntözéses gazdálkodás nagy érdeklődést váltott ki, ezért tapasztalatcserén voltunk az e téren már eredményeket felmutató fóti és gödi tsz-ekben. A fóti tsz 570 katasztrális hald terű'étéből 80 hold van öntözéses kertgazdálkodásra beállítva. Ke rtgazdá lkod ássál hol. dánként egy vagy másfél munkaerő foglalkozik. Az öntözéses terület barázdás öntözésre van beállítva.. Ezt minden termelőszövetkezet meg tudja valósítani. A barázdakihúzást taliga né'.kül ekével végzik, utána a kocsi oldalából átszerelt simi- tóval igazítják ki. Bemutatták a főcsatorna készítését ekével, valamint a talajművelést, melyet az öntöző soron lókapávaj, a növények közötti soron pedig toló saraboJókapávai végeznek. A fóti. tsz kertészeti brigádvezetője minden eszközt munkában mutatott meg. A tapasztalatcserét élénk vita követte és az általános vélemény az volt, hogy ez az egyszerű mó .'. zerre] végzett munka minden tsz-ben megvalósít-, ható. Az öntözéses gazdálkodás kevés munkával több jövedelmet biztosít. A fóti tsz-ben virágkertészét, tel is foglalkoznak. A kertészet vezetője, a még ki nem alakult virágkertészet kísérleti munkaegységeit magyarázta el 0 hat- vani Petőfi tez elnökének, Kollár elvtársitok. Tapasztalatcserénket a gödi tsz-ben tovább folytattuk. Itt megnéztük a ve- lőgépből átalakított barázda- húzóekét, amely egyszerre bárom sort húz. Munkában nem láthattuk, de az általános vélemény mégis az volt, hogy a fóti módszer egyszerű és jól használható. Ezért a megjelent tsz-tagok és az elnök, valamennyien elhatározták, hogy az 1954-es gazdasági évben már ezek szerint állítják) be az öntözéses gazdálkodást, A bemutatót a. tapasztalatok alapján a herédi Micsurin tsz-ben fogjuk rendezni, melynek elnöke, Fekete Sándor vállalta, hogy segíti ennek megvalósítását. Dudás Mária ■a gr opropaga nd ista
