Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-29 / 96. szám

4

S

H r- n il I ^ X c.

Î953 november 8*.

EGERBEN

András nevezetes alakja a népies ka'endár.umnak. A mezei munkát ő fejezi be; mini mondani szokták: András beteszi maga után a kapu'.. 1944-ben a fasiszták után is betette.

Előtte való napon mindenki érezte, tud'a már hacsak cinegét nem fog a feje, hogy a vihar az András névnapjára virradó éjjel e'éri te'őfokát. Az ágyúk szája be nem állt egész nap.

A város a hetek óta tartó ágyű- tüz miaH o'yan ál’apo'ban van, akár a Samu nadrágja. A lakosság vakondok politikájával a

A péksegéd mosolyogva közli, hogy Csalóköz az Érsek-utca beceneve.

— De miért?

— Miért? Miért? Mert tele van fiská'issalt

Az óvóhely-parancsnok, ahogy bea’konyodik, ki-k'kémlel az utcára, a pincetető feledi dombra is felkapaszkodik, s fontoskodva ad!a be észlelteit. íme, a németek megkezdték 'épni, szagga'ni a villanyvezetéket, a sürgönyföld a’à ásta magát, csak a hen- lesüz'e.ek körül észlelhető némi élénkség. A hentesek most mérik szét a tarta'ék zsírkészlelet, amiatt cicádnak, perlekednek a gazdasszonyok. Szakácsi, a hentes alig győzi csillapítani a lár mázókat:

— Csendesebben asszonyok, nem hallom az ágyúzást!

En anyámmal a minori'ák főül cai pincéjében lapulok. Kb. 400 szeme y zs:bong egymás hegy én-hé tán a pinceíolyosók szövevényében. Gyertyák, mécsesek, pislákolnak szanaszét, a meny- nyeze'en fanfas~tikus árnyak birkóznak. A fa’ak mentén ágyak, tócák. fazekak, teknők. A ' pince legmeyén orsolya-apácák tanyáznak.

[bed "tán a még kintlévők mind devonv'nak az óvóhelyre. ■Egy véksegéd a sereahnOő^ Újságolja. hogy a Csa óközben ■ néme' ha'o't fekszik a járdán: a láncos tábori csendőrök most kázrő'-hnrra fórnak, mer1 azt . gynnitjfik hogy ezek valametu'- kébö' n'i*ák le a ha é'os lövést.

— Hol ver* a Csalóköz? -— tudakolja valaki.

drótokat Ezek nyilván hurcol- kodnak! Más: ,Az Eged-hálnál nagyon világit valami. Lehet, hogy Sztálin-gyeríya!" Más: „A fényszórók is működésbe léptek már!" Más: „A színház felől egyre eénkebb a fegyverropogás." Huh. már robban ts valami az udvaron!

Immár legfőbb ideje lánccal bekötni a pince rácskapujá*!

Az emberek izga'o-tak. A pince leamé’uérj ugyanekkor tomnán. k''sértődésén mepzendül az apácák kórusa. A kórus órákon át ostromolja az eget, ten y en csodát, „nagtf ínségben lévén".

Jómagam szótlanul, félig lezárt

szemekkel bâmu'ok be’é a pince félhomályába. Medd'g? Nem tudom. Lassacskán furcsa zsibbadás vesz erőt radam: a szem a fűi felmond fa a szo'Pá'o-o'. A tompa, mély robbanások eg"~ másu'ániát már fé’á'omhnn hallom csupán. (A németek akkor rokkan!ották a h'dókat.)

Cilin deres. .zsaket*os urahat látok haibőkotnl. ugrabu"rá'ni egy lovns'isz• körül. Az arcok is ismerősök, cstwa ors-őyrnn'ő, magyarba o:to‘t sváb: Fr'e'trich. Tacsf.er, Fana1 er, L:nPauer.

WorH von Vo"enn" Kl-k^r^bera

Hönau Pointas Mauer, P’ósz. A 'avas is furcsa szerzet: nem gyalogos. de pem is huszár. J nrms- tnnnprgsz ß t/, m.ei1nt* hfito'daH

fíe'hton, r> kons~r\i'dá^á hőse, meg G"u’a . nez#-'’ a 94 pan>4al. A 'ones ftó'ánál csodaszarvas, azon ül Imrédy. Imrédy szó' valamit, mire az ugrabugráló alakok feszes vigyázállásba merülnek, s a karok a levegőbe tendu nek. Megint tánc, megint kareme'és. Ezt a bolondériát bajos meg nem mosolyogni. De íme, alacsony, köpcös alak tart felém, kezében gumibot. Megismerem: Fürig Simon. Elrémülök, mit akar velem? Va'aki el- kiadja magát mellettem:

— Megjöttek!

Rlad'an emelkedem fel a fekhelyemről. A rácsajtónál ember ember há'án to'ong. A haourács láncait tépik kintről is, berdről is. Hajna' van. Halvány, szomorú világosság óvakodik be a pmcébe, a rácsaj'ón keresztül.

Katonai őrárat a hajna'i. vendégcsapat. A katonák kucsmát viselnek. A kucsmán csillag. A csi’lng vörös.

Fiatal hadnagy veze'l az őrjáratot, a kezében pisz'oln. Fi- gye'mesen vizsgálja a fo’yosó- lab:r<nfust, níncs-e valahol német katona megbtVva. Közben mosolyon és előzékenyen szadiig' arrafelé, ahonnan orosz vd- vöz’e'et hall: Zdravsztvuj tava- varis!

Az apácáknál csodő'kozva fi’t meg egy pillanatra. A tő1 em- be* (n tolmács^ m^gw^unrázzM, kifé’éb? A hadnagy bőko-, szalu* n1, o^ébh tv "gif,

A rívó? te?4é1t>azrk Hát az embereket w^nd*"^ a nniîa- snb barbárodnak? Akik lenr,t nVk a panoka*,

aparáhav? Nem igaz, egy szó sem rm?f

Az ámításnak n lidércnyomás*

nők pmiszerff* vpae.

A nán véaei kiáirnnk a kormai }bn f'evaatfvnt' m vlca ee- *é* figaeini. Pederne*. P?nop*eg katona vonni é*?ab leié. pualn- 9 é*'náthások. ÍOVO^ok, h.'dá'S'rrth, Hl-yprak ve&u&st. Az*, b^s^é* 'k. Rrrht/i-$pip *<? lg" voni,r> p'őre a fegyveres nép. Az crä ter ~are.

finnem a hőznh Mc fn*Vnnt/f rnitrî'rrnn'k M arfntjnzvri

m’vd. fi fn 1/ik. antit's‘Va,f *pre?pnc- Ceív<* dv">*ok c*anrrnak a1 á (i. TVnm

fr.ack/,1 kftc'rnn py a Sát

bobnn f o'n* pr Ov^ac^rp^hal- wn^ob. tnrfnrrfîb î+i /Ç. ST,fnf)tf Î*.

Nem tn^a^in p frim/vt-tonncf;. de

fpr\ a píf"röf'f szabnip,rrak-* ró! a-» t*r‘*‘*1f(it)Í*áS!- A városnak véne! Ámbár az

országunk is! Szegén<i ma.g«nr nép! Közben trénkocsik fordulnak be hozzánk, az udvarra. Borostásarcú, nagysipkás kocsisok berregve bíztatják az apró, bozontos ukrán lovakat. Egy;k kocsiról tüzérkatona ugrik ie, egyenesen a kupaktanács felé tart. Már messziről nevet, magyaráz: jár a szája, akár a kupi malom. Dekát nem érti senki a beszédjét, A mieink a vállukat vonoga'ják, s a kezeiket terjeszt- getik sután. A városi kézbesítő, az öreg Peihő végre összeszedi, ami kevés orosz szó ráragadt Galíciában, még az első világháború idején, s azt kérdi a katonától a romokra mutatva:

— Sío bwgyet? Kak bugyet, moi drug?

He], megőrül a tüzér, nekifog újra szónokolni; ömlik belőle a szó, akár a víz a csapból. Hiába, nem boldogul, nem értik! Akkor a tüzér a kupaktanács öt tagját félkörben egymás me''é á'l’totta, a kezedet összekulcsolta. Rámutatod Elek Gyulára, a kovácsra:

— Polsa (azaz Lengyelország).

Az'án a pincegondnokra mutatott;

— Csekosztovakifa.

Peihő Ferenc a Ruminyta, a negyedik ember Ba'garija, az ötödik Vengnja.

Most a katona izmos két karjává' körű ölelte Lenguelo-szn- go* is, Csehszlovákiát is Pethő bács:‘ is. Bulgáriát is, Magyar- országot is.

Az élőkép êr'he-ôen beszél. A népek, kéz a kézben, ime baráti viszonyba lépnek egymással, s megke-dik az úi vi'ág felépítését. A hatalmas Szovjetunió szeretettel ö'e'i keblére a felszubn- duPakat. Nincs ok a jövő'ől fé’n’l

András napja egy pTanafrn kivillant a lomha komor fe’hőh mögü', rámosolttgo'i az élőképre, a ráncos, megviselt arcokra. Lesz még szőlő lágy kenyér!

Kolacskovszky Lajos.

4/FI LÁM*-— Sípos János kiskörei dolgozó paraszt kérdezi több társa nevében: mikor fizetik ki az illetékesek a beadott rizs után járó összeget? A Paió Pál nótája nagyon régi. Ideje lenne sutba dobni.

— A.z országoshírű nagyréde! népi táncegyüttes jó munkája jutalmául egy zenegépei kúpot: a népművelési osztálytól. A helyi tanács azzal az indokkal, hogy nem do'goztak meg érte eléggé és, hogy a tónccsoporlba

— KTSZ dolgozók vagyunk Gyöngyösön. Családunk .Nagykőrösön fakik és havonként hazautazunk. Ezév tavaszán a MÁV utazási kedvezményünket elvonta és utazási igazolványainkat is elvették. November 1-én rendelkezés jelent meg, mely újra biztosítja utazási kedvezményünket, de a nagykőrösi

— Verpeléten ezelőtt két kçrr dertörő veit. Mi az oka ennak, hogy most egy sincs és így a verpeléti dolgozóknak 20 kilométerre kell gyalogolni, ha kendert akarnak töretni?

ellenséges elemek vannak, s zenegéphez magának formál jogot és elvette a csoporttól. Nem gondol arra a tanács, hogy az F yen intézkedések esetleg a ’’üli árcsoport bomlásához vezetnek? ...............

. va

sútállomás még sem ad ki űj utazási igazolványt, azzal az indokkal, hogy az idén már kaptunk egyet. Várjuk az illetékes vasútigazgatóság intézkedését, mert szeretnénk minél előbb kedvezményes áron hazautazni.

Várkonyi Jenő és

Festő Ferenc

Ciprusi ven dég Egerben

1953 november 26-án a MEZÖKER két dolgozója keresett fel, azt újságolták, hogy az egyik citromos', áda kiion ás a közben M'kóEszter, aMEZÖKER egyik dolgozója egy különös, soha nem látott állatot talált a ostromok között. Izgalmuk egy cseppet sem csodálandó, hiszen hazánkban alig akad néhány ember, aki é've látta azt az áXat- fajt, amelynek most eg't példánya a C'prus szigetéről, c:t- romszállítmánnyal jutott Egerbe.

Olvasóikban bizonyára feltámadt a kíváncsiság, hogy milyen az az állat. M'előtt ezt megmondanám és az állatot ismertetném, néhány sorban a hazánkban is é ő rokonáról szólok. Kövek, faiörzsek kérge alatt, korhadó fában é; egy hosszúra nyúlt tectű, hernyóra emlékeztető, barnaszíníí álla)1, a barna- százlábú. Ennek a két, két és fél centiméter hosszú, ragadozó állatnak a rokona a MEZÖKER dolgozói által, a Pedagógiai Főiskola állattani tanszékére be- hozo't „öves skolopendra", na- guobbméreiil százlábú. Ez az állat 12 centimé'er nagyságú fajának egy igen fői fejlett példánya. Feje oldalain négy-négy pontszeme van. Éjjeli állat, nappal kövek alatt rejtőzik. Ha az ember rejtekhelyét felfedi, kígyózó _ mozgással kísérli a menekült. Ha megfogjuk, vagy vigyázatlanul megérin'jük. azon. na- védehsz'k fejlett áltkapcsi lábaival, harap. Harapása fájdalmat okoz, s a megmart testrész erősen feldagad. Néhány napig, vagy hétig tartó betegség lehet a marás következménye. A me'egebb évszak kezdetén szaporodik. Megtermékenyítés után a skolopendra nőstény mê'yen a földbe húzódik, össze- tekeredik. Bo-són,egységű peté it egy gombolyagba rakja le, majd a petéket sok lábával átkarolva tartja. Az anyaállat rej- tekhe yét több hétig nem hagyja el, nem is tápiá foozik. A petékből kibúvó hófehér kicsinyek védi és u'án zö'dszínűekké válnak, csak ekkor ébred fel az anyaállat álmából.

A Ciprus szigetéről Egerbe érkezett öves skolopendrát a főiskola állattani tanszéke igyekszik életbentártant, számúm 4ermészetes környezetnek megfelelő he'yet biztosítani, rajta megfigyeléseket végez és beállítja az élő szemléltetés szolgálatába.

Dr. Lukács Dezső

. állattani tanszék vez.

Á dolgozók, az állami ellenőrzés önkéntes munkatársai

Felvilágosító szóval a Szabad Föld Téli Esték sikeréért

A

z Állami Ellenőrző Köz- pon; Kö. érdekű Bejelentéseik Hivatalának. Budapest, Nádor-utca 36. szám alatti panaszirodájánál az új kormányprogramra megjelenése óta je'entősen megszaporodtak a személyes és levélbeli be;elen- tések. Ez nemcsak dolgozóink megnövekedett igényeiről, hanem az ál'ami eielnőrzés iránti, egyre fokozódó bírálómról is tanúskodik. A dolgozók kik sajá' bőrükön érzik a hibákat, nagy secrítiséget adha'nak beielen'é- se'kkel a hiányosságok fé'1 áfásához és a bajok orvoslásához.

M

iről írnak a bejelentők? — Sérelmeikről, amelyek munkahelyükön, vagy a hatóságok 'észéről érik őket. Az ipar mezőgazdaság, kereskedelem' hibáiról, a rossz_ munka szervezésről, az ellenség aknamunkájáról, írnak a családvédelmi. munkavédelmi rendelkezések végreha jtásának, a szociális. kulturális gondoskodásnak elhanyago'ásáról. A bejelentésekből k:derül egyes tanácsok bürokráciája, lélektelensé- ge, a begyűjtő és fe'vásá ló szervek basáskodása, a bírá’at elfojtása. — Széleskörű vizsgálattal tárta fe' az AEK megyénkben a földtnüvesszövetkezetek áruel!á‘ásának hibáit A vizsná- l"t segítséget adott a MESZÖV- nek. hagv az áruelosztás tervezésén iav'tsom ígv a lakosság megnövekedőit szükségleteit a íö'dművpssp'övetkezeti holtok jobban kie’épo'tsék — A dolgozóktól érkező bejeler'ések alapján az á”ami e'Ierő-zés mez- vizs^atto. heVesbítet'ék-e az ár- leszá":tá=ok u*án az árakat nem káros'to'toV.p m°g a vásár'óka* Va<ZV a rutoere'M-'torro* k

MÉSZÖV és a járási szövetsé

gek hiányos ellenőrzése következtében sok hibát fedett fe! a vizsgálat. Részben alacsonyabb, részben magasabb árakat találtak a ludasi. hatvani, gyöngyösi, vámosgyörki földművessrövet- ke7eteknél. Az AEK felelőssé tette a tnagyei és járási szövetségeiket, am’ért nem gondoskodtak a fogvaszi'ók érdekemet? védelméről és ébanyaga'tok az ár- leszáiPtások végrehajtásának ellenőrzését.

A z állami ePenőrzés, amely- ” nek munkáját a dolgozók minden téren eredményesen tá- mogatjáik, ismeri a tömegek ellenőrzésének ha'aórras &egí‘ő erejét és azt a kárt, amely a dolgozók bírálatának lebecsüléséből származik. Éppen ezért megvizsgálta, hogyan használják fel megyénkben a kü önbőző szervek a panaszkönyvek segítségét munkájuk megjavításához. Megállapították az ellenőrök, hogy a Gyöngyös és Környéke Kisk reskedelmi Vállalat központja nem szorgalmazta a pa- naszikönweil? elhelyezésénenk és' ellenőrzésének megszervezésé*, a boltok jórészében hiányoztak a panaszkönyvek, va°-y a pénztárban „őrizték“, külön kellett kérni, nem függesztettek melléje ceruzát. Nem csoda, ha a panaszkönyvek nagyrészébe 1952- ben írtak be utóimra. A panaszkönyvek lebecsü’ését mutatja, hogv sem1 az árudák, sem a ven- déglá*ó:par felettes szervei nem vizsgál'ák ki — vagy csak h!á- nyosan né-ték meg a bejegyzett panaszokat.

T

iszafüreden ifi. M. Nagy András. az SZTK hevesmegyei a'közpon jától nem kanta meg több hónapon át a család-' pó*lékot Orosházán Kardos Pé- ‘e’-nek n°m u'al'a az e^ri al köjpont sem a család; póllél.ot,

sem a feleségének járó anyasági

segélyt és sürgetéséi ellenére hónapokon keresztül fai sem vizsgálta panaszát. Mindketten az AEK vizsgálata nyomán jutottak jogos követelésükhöz, a mulasztókat pedig felelősség-e vonták.

Több levél hívta fe! a ftjjj'el- met arra, hogy a megyei gépállomásokon elhanyagolják a dolgozóik szociális körülményeit. A vizsgálat igazolta, hogy a dolgozók sérelmei jogosak voltak. Nem biztosítottátk a jó, az egészségügyi követelményeknek megfelelő elhelyezést, a tisz'ál- kodá-si lehetőségeket, a munkaruhát, a pihenő szabadságot. A megyei tanács mezőgazdasági osztályánál!? a vizsgá at segítséget adott ahhoz, hogy fokozott ellenőrzéssel biztosítsa a hiányosságok felszámolását, a mulasztóik feleli'sségre vonását. A tanács is hibás ugyan abban, hagy például Tarnaszenímikló- son még nem épült fel a fürdő, mert a kijelölt épületben laknak, hoigy a tervezett zuhanyozók egyharmada készült csakel, hogy Sarudon nem gondoskodtak a zuhanyozóban világításról, vagy a lőrinci gépállomáson öten nem kaptak munkaruhát, a hevesi gépállomásén pedig a vezetőség hordla a munkaruhái és nem azok, akifanek járt.

A megyei gyümölcstermelés fejlesztése érdekében megvizsgálta az AEK a terme őszö- vetkezeteik és csoportok gvű- mö’esielepítéselt. A feltárt hibák megmutatták, hegv a megyei tanács rr.e~őgazdaság: osz- ‘álva ezt a feladatot tervs erűt- lenü! végezte. Ezért fordulhatott elő hogv egyes helyeken — aha! fők a fe’.'é'e]«]? — nem telep íV tok másu't, aho’ a nagv- rrviimö'es tor mêlés H'é'e. lei nincsenek meg — telepítettek. A megyei szervek hiányos ellenőrzésének következménye, hogy sok helyen gondatlanul kezelik az oltványokat. Hanyagság, szakszerűtlenség tapasztalható a cseme'ék ültetésénél, gondozásár.óJ, védelménél. Eger. szóló to n a Haladás tszcs a diócsemetéket 14 m helyett csak 8 méteres távolságra ültette, s hagyták, hocry a kihajtó fákat a birkáfe lelegeljék.

IN étkén, a Szabadság tszcs** nél nem a szükséges mélységre ültették a szilvaoit- ványekat, aminek következtében csak körülbelül a fele eredt meg. A boconádi Petőfi tsz alimacsemetéinel? körű belül egyharmada hajtott ki. A bekölcei Oj Elet tsz almaoltványait le- véltetűvel fertőzötten találta az1 állami ellenőrzés, ment a fákat júniusi vizsgálatig nem permetezték. A megái lapított mulasztások nemcsak közvetlen anyagi kárt jelentenek, hanem a me- gye gyümölcstermelésének fejlődését is visszavetették, ezért a tanácsoknak fokozott gonddá] és felelősséggel kel! biztosítani a telepítések szakszerűségének és gondozásának ellenőrzését. A z állami ellenőrzés mun^ katársai arra törekednek, hor-v vizsgálataikkal minél nagyobb segítséget adjanak a hibák kijavításához a sérelmek orvoslásához. A Közérdekű Bejelentések Hivatalához érkező panaszoik arról tanúskodnak., hogy a dolgozok látják és érzik, hogy észrevé’e'eikkel, panaszaikkal lelkiismeretesen, alaposan foglakoznak, a vizsgálatok nvomán ki'avítják a hibákat és orvosolják a sérelmeket, ezért mind nagyobb bizalommal for- du'nak az állami ellenőrzéshez.

November 18-án hangoshír- adón hallottam, hogy este 7 órakor a megyei tanács e<Tvik elő- adóia tartja meg a Szabad Föld Téli Estét. Engem is érdekelnek a mezőgazdasággal kapcsolatos előadások, de így van ezzel többi paraszttársam is.

A Szabad Föld Téli Estén nem sa’an jelentek meg. Akik ott voltak, azok is általánosis- ko'ások, gyerekeik, igen kevés volt a felnőtt. Ez az előadás főleg a gazdálkodókat segi‘“-*to. A termő'a-ajjal kapcsolatos tudniva’ók nem nagyon kö'ik le

Nem elég az, hogy hangoshíradón közzéteszik az e’őadás ideié1, he’yét, ez még nem biztosítja, hogv oda el Is mennek a község dolgozó parasztjai. A tanácstagok, népnevelők segítségével lehet megszervezni ezeket az e'őadásckit. Minden utcában vannak tanácstagok, népnevelők, s nem nagy fáradságukba kerül a szomszéd'ai'kat meggyőzni az előadások látogac tására. Akkor tudja igazán el- é-n; célját a Szabad Föld Téli Este.

gyeimét.

Sípos János

levelező.

Æ iüsiííB whtiiiak ímSbmí

' Alig, hogy felkel a nap, a Kékes-lapos alatt már csattog a balta, cseng a fűrész, messzire haitik a figyelmeztető kiáltás, ás az évszázados bükkfák hatalmas robajjal zuhannak a földre.

Itt dolgozik a mátrai erdészet három legjobb brigádja, bátran e'mondhatjuk, iól dolgoznak. Tudják, hogy sok fa szükséges népgazdaságunknak. Kell a tüzelő, az ipar is várja a fát. Ezért •e’jes’"ik tervüket mindig száz százalékon fe'ül jelen’eg már 170 százaléknál tartanak, de ezt az eredménut sem tartják véglegesnek. Rövidesen el akarják érni a 200 százalékot.

Moso'yogva, de zárkózotton beszé'nek munkájukról, mint erdei embereknél szokás. Az erdészek á'landóan segítik a fa- kiterme'öst, rendszeresen fe'keresik a favágókat, közösen be- szé'ik m^g, hont! lehe'ne a m"nhát enuszerűsHenl, gyorsí'ani. A fonasz'a'a'okat e’v szik a Má4r,j többi favágó’nak Is, hogy minél e’öbb és minél töbh tűzifával mevakott szere vény indulhasson el az iparw'dékrb, városok fe’é.

Máéi g"orsabban akar'ák kü'denl a tüze'áfát E-árt versenyre hetek az üzemen,iségeh. de ver'enyeznek az erdö- gaz',a"érrok is. A Tatabányai Er^örra-dzsóa és a a mi erdő- gazdasánunk nó-o'versent/e december 2J-én záru'. EzArt harcol minden fnvágóh-igád o’yan szívve’-lsekkel, nem akarják, hogy bárki is megelőzze őket a versenyben,

BODOR IMRE levelező.

A

l

1