Népújság, 1953. november (88-96. szám)
1953-11-29 / 96. szám
1953 november ?D. NÉPÚJSÁG 5 NÁLUNK EGY CÉLÉRT KÜZD MUNKÁS ÉS ÉRTELMISÉG K felszabadulás előtti újságok, könyvek leírásaiból, vagy aj idősebb bányászok elbeszéléseiből hű képet nyerhetünk a ' bányászok, régi é eléről. Bizony, nem valami rózsás élet volt az. ,,i A családi életben szegénység, nyomorúság vo.t osztályrészük, munkahelyeiken pedig sivár és nehéz körülmények között, lent a föld mélyében küzdve a természet mostohaságaival, teljesen magukra hagyatva, m:n• den anyagi, műszaki és egyéb -támogatás nélkül dolgoztak. Izmaik és testi erejük minden v megfeszítésével bányászták _ a föld gyomrának elrejtett kin- , > csét, a szene4, méghozzá nem is magoknak. Hiányzott a munkahelyeken a megértés, az emberséges bánásmód, az emberi szó. , A bányamérnök úr a legtöbb esetben nem segítője, munka* társa, hanem ura. parancsoltja, -t' hajósára volt a- bányamunkások- :,r, n»k. A minden emberi és egyéb .segítségtől távol álló bányászok . között így gyakori vöt például a bányaszerencsétlenség és • ilyen esetekben csak bányász- társak áldozatos, életmentő munkája árán sikerült megmenteni a bajbajutott embereket Napjainkban nem tapasztalható ilyesmi. Mindamellett, hogy bányászaink államunk legmegbecsültebb munkásai minden anyagi, műsziki és temetési segítséget megkapnak munkájukhoz. Gyökeresen megválto- -'-eott a műszaki értelmiségiekhez való viszonyuk is. A bányamérnök, műszaki értelmiség, ma már nem parancsoló és teljhatalmú ura, hanem munkatársa, megértő segítőtársa a munkásoknak, velük együtt harcol a V termelés növeléséért, azért, hogy dolgozó társai minél jobb és emberibb életet éljenek. A rúzsai IX-es aknánál doigozik Gubis Sándor elővájási csapata. Mindannyian jó munkások, öntudatos, szocialista emberek. Megtesznek mindent, hogy minél több szén lásson napvilágot és kerüljön rendeltetési helyére. Igen ám, de a régi műszaki feltételek mellett dolgozó kis csapat tágját úgy érezték, hogy többet is tudnának termelni, ha korszerű gépekkel, kaparószataggal látnák el a fronjukai. Az egyik megbeszélés után elhatározták, hogy javaslatot terjesztenek az üzem vezetősége elé: kaparószalag beállítását kérik vágási szakaszukba. Tudták azt, hogy a ka- parószalag alkalmazása nagy mértékben megkönnyíti mindennapi nehéz munkájukat, ezáltal elkerülik a csiilézést, igy a mun- kaerőmegtakarítássa! jóval többet tudnak termelni. Elhatározták, hogy a kaparószalag beállítása után havi 100 méteres kihajtást végeznek el, vagyis egy hónap alatt 100 méter hosz- szúságban termelik ki a szenet. A bányavállalat fiatal üzemvezetője, Juhász András mérnök igen he’yesnek és életrevalónak találta Gubisék javaslatát, beállít balta Gubisék vágatába a ka- parószalagot. Könnyebb lett a munka. A kis csapat tagjai hősies erőfeszítéssel vágtak tovább a szénfalat, ácsoltak, a kaparógép pedig vígan, csörömpölve szállította a kivájt szenet. Felajánlásukhoz híven, a gép segítsége mellett teljesítették havi 100 méteres kihajtási tervüket. Illehéi és fáradságos munkát keltett végezni a bányavállalat vízhordó fia'aljainak. A hosszú és sö‘ét járatokon át, botorkálva kellett hordani a vizet a szomjazó bányászoknak. Miért ne könnvíthetnénk a " vízhordók munkáját? — ötJö't a,y eszébe Juhász András bányamérnöknek. Gondoatait, elgondolását tett követte. Tisztán látta maga előtt a megoldást. Be kell szereltetni a vízvezetéket a bánya összes ágaiba. A vízvezetékhálózat elosztásának és beszerzésének műszaki megszervezése után hozzáláttak a vezetékek kiépítéséhez. Azóta a vízhordók munkája megkönnyebbült. Közelről viszik a- csapból széles sugárban áramló friss vizet a bányászoknak. helőtt néhány hónappal a bányászok hazafelé menet, de munkaközben is, a II-es számú nyugati front munkásainak nehéz helyzetéről beszéltek akik nek frontja egy régi vízmosás alatt haladt el. A vágat felett lévő földmennyiség állandóan beszakadozott és veszélyeztette az ott dolgozók biztonságát. Hiába ácsolták alá a legerősebb bányaifákat, a nagy nyomást azok sem bírták el. Mivel a talaj, a kisérő kőzet puha és vizes vö t, ezek a bányafák is állandóan süllyedtek lefelé, a nyomukban pedig omlott be a földréteg. Az elcsúszott, vagy elsüllyedt ácso- latokat ezután nem lehetett többet használni. A termelés, a szénfejtés ilyen körülmények között alig haladt. A vájárok fejére több helyen hideg víz csöpögött. A front legjobb vájárai összedugták fejüket, tanácskoztak. Látták,, hogy itven mostoha és él et vészé’yes állapotok között nem lehet tovább dolgozni. Biztonságossá és lehetővé kell tenni a termelést. Munkájukat sem hagyhatják félbe szégyenszemre. így odaveszne a szén. no meg a bányószbecsület is. Hiába főtt a feje Kajó Antal, Vincze Barna és Sípos Gusztáv írón‘.aknászoknak,. Gazsó András frontvájárnak, nem tudtak jó megoldást, kivezető utat találni. Nemcsak « fizikai dolgozók keresték a baj megoldását, hanem az üzem vezetője, Juhász bányamérnök is, ki állandóan aggódó tekintettel figyelte, vtzs- gálgaíia a front kőzeteinek viselkedését.A fiatal, kommunista jellemvonásokkal felruházott mérnök, a munkások legjobbjaival való hosszas beszélgetés és néhány átvirrasztott éjszaka után legyőzte a nehézséget. Elrendelte, hogy az ácsolatúkat, melyeket eddig az agyagos (aipmeddöbe helyeztek, most a talpszénbe alapozzák, ott nem csúszhat et. Másik fontos intézkedése a frontsebesség növelése volt. A legjobb vá'árokat bízta meg ezzel a munkával, Berta, Ferenc, Torna András és Tóth József nekiláttak a szénfa,j gyors lefejtéséhez. Juhász mérnök megnyerte ctz élet nagy csatáját. Tekintélye is megnőtt a dolgozók előtt, hiszen fáradozásait a termelés és dolgozó társai érdekében tette. A II-es számú nyugati front fejtési csapata ezentúl a havi 28—30 méteres előrehaladás helyett 45—80 méternyi szénfal- kihajtását végezte el. Hősies, megfeszített munkájuk nyomán a háromszáz méter hosszú szénfalat teljesen kibányászták. Juhász elv'árs kapcsolata, a bányászokkal állandó és szoros. A dolgozók ötleteit, kezdeményezéseit, kérelmeit meghallgatja, termelési értekezleteken vitatja meg velük javaslataikat. Tudását, munkáját és minden tevékenységét az ember munkájának- megkőnnyfése, az emberek éle‘ének szebbé, boldogabbá tétele érdekében hasznosítja. A bányászok támogatják is azem- berszere* ettől áthatott fiatat mérnök munkáját, sokat várnak tőle a jövőben is. így tan ti nálunk napjaikban. Az új, szocialista értelmiség a munkásokkal együtt, egymást segítve halad együtt a szellemi és fizikai munka közti különbség megszüntetése felé. Császár István Továbbra is vontatottan halad a mélyszántás A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti november 25-én ;■ A mélyszántás üteme még min dig nem kielégítő. Különösen rossz a gyöngyösi és füzesabonyi járás 45, illetve 46 százalékos eredménye. Ezért a sútyos lemaradásért felelősek a, gépállomások is. mi- vet csak 52 százaikban te jesítették mélyszán-tási tervüket. Az egyéni gazdáknál is akad hiba. Sok egyéni gazda nem szívlel‘e meg a vetési határidő betartását. Elmaradtak a vetés,sei. következésképen a m én vs zárit ás idejéből raboltak el értékes napokat. A bortermő vidékeken, a fogatos gazdák ahelyett, hogy igyekeznének behozni lemaradásukat, fuvarba járnak. Ezzel magvarázható a i gyöngvösn iárás 45 százalékos „eredménye” is. Mindezeket összegezve, az érni foo-atra eső nyo'c kataszteri hold mélyszántás! terv helyett, megyénkben mindössze négv kataszteri hold átlagteljesítésnél tartanak a fogatok. Nagy része van a lemaradásban a községi tanácsoknak is. A megyei tanács rendezte gazdanapok után ugyan fellendült a mélyszántás üteme, de ugyanakkor pár napon belül vissza is esett. Ez gyakori jelenség községeinkben. A községi tan nácsok nem világosítják fel a dolgozókat a mélyszántás célszerűségéről. Egyes községekben, mint például Kaiban, vagy Sziha’mon a községi tanács fogatokat ígért a dolgozó parasztoknak mélyszántásuk elvégzéséhez, de az ígéret csak puszta szó maradt. A puszta szóval természetesen nem lehet mélyszántani, s ez meg is mutatkozik a száza,lékókban is. Ká! mégcsak 17, Szihalotn 29 százaléknál tart a mélyszántásban. A legiobb eredményt a hevesi járás érte «1 82 százalékkal. A hevesi járás egv hét alatt 36százalékkal növelte teljesítményét. Vegvenek példát a, többi járások a hevesi járástól, s igyekezzenek, hogv határidőre befejezzék mélyszántási tervüket. tz a helyzet a gyermekcipővel Egerben Az illetékesek aut mondják, ezen csak a kereskedelmi minisztérium segíthet. Vájjon mi a véleménye a minisztériumnak? Helyesbítés Lapunkban elírás folytán a tsz- tagok táppénzéről, illetve annak kiadásáról írtunk. Közöljük, hogy a hivatalos rendelctck értelmében a tsz-tagoknak táppénz nem járt HÍREK 1 — Megjelent a Pártépítés novemberi száma-, mely közli: A Magyar Do gozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 október 31-i határozatát, a Politikai Bizottság beszámolóját (Rákosi Mátyás elvtárs beszédét), a KV 1953 június 28-i határozatainak végrehajtásáról. VAS GYŰJTÉS Az egri MTH iskola tanulói a vasárnapi vasgyüjtő napon jő m-unkát végeztek. Brigádokat szerveztek és elhatározták, hogy Bélapátfalvára és környékére látogatnak el a vashulladék felkutatására. Munkájukat siker koronázta. Vasárnap reo-ge! útra indultak és estére 850 mázsa vashulladékot gyűjtöttek össze. A brigádok- közül legjobban Kai- tonovés József intézi DISZ- titkár és Fü'öp Miklós osztály DISZ-titkár brigádja vette ki részét a munkából. Szorgalmuk és fáradhatatlanságuk magával rag-adta a többieket is. Az ipari tanuló iskola növendékei most azt határozták el. hogy a hó végéig összesen 1000 mázsa vashul'adékot gyűjtenek össze. E*-nek érdekében vasárnap ú'.abh terüle're mennek a hulladék felkutatására. H ízottsertés-begyűjtésben: ■ Elsők: Elnök: Begyűjt, oszt. v.: Egri járás 55.3% Szepesi György né Paparó József Hevesi járás 48.7% Neiményi János Hevér Lajos Utolsók: Hatvani járás 33.4% Haberai Béla Világosi Tibor Füzesabonyi járás 27.6% Tomcsányi Imre Molnár György Vágómarha-be gyűjtésben: Elsők: Elnök: Begyűjt, oszt. v.: Hevesi járás 105.8% Neményi János Hevér Lajos Pétervásári járás 93.4% Ludvig József Kiss Lőrinc Utolsók: Hatvani járás 78.3% Habéra BélaVilágosi Tibor Gyöngyösi járás 58.8% Cseres János Tóth Jenő T e jbegy üjtésberr: Elsők: Elnök: Begyűjt, oszt. v.: Egri járás 70% Szepesi Györgyné Paparó József Pétervásári járás 65% Ludvig József Kiss Lőrinc Utolsók: Füzesabonyi járás 54% Tomcsányi Imre Molnár György Hevesi járás 54% Neményi János Hevér Lajos Tojásbe gyűjtésben: Elsők: Elnök: Begyújt, oszt. v.: Pétervásári járás 84.4% Ludvig József Kiss Lőrinc Egri járás 78.0% Szepesi Györgyné Paparó József Utolsók: Hevesi járás 38% Neményi János Hevér Lajos Füzesabonyi járás 38% Tomcsányi Imre Molnár György Biaromfibe gyűjtésben: Elsők: Elnök: Begyújt, oszt. v.: Pétervásári járás 51.0% Ludvig József Kiss Lőrinc Egri járás 45.8% Szepesi Györgyné Paparó József Utolsók: Hevesi járás 19.9% Neményi János Hevér Lajos Füzesabonyi járás 13.6% Tomcsányi Imre Molnár György A bányászatban megtaláltam életem célját Jugoszláv állampolgár vagyok. Hazámban három évig bujdostam a katonai szolgálat elől, mert nem akartam Tito-fa- siszta hadseregében szolgálni, így kénytelen voltam át’épni a iugosz-láv-magyar határt és Magyarországon menedékjogot k-érn1’. 1953 szeptember 17-én Petőfi- bányára jöttem. Itt meglepődve láttam azt a nagy különbséget, amely a jugoszláv és a magyar munkások életkörülményei között van. A bányászatná! megtaláltam életem célját.A munka,- fo'várnátok nagyszerű gépesítése kellemessé, könnyűvé tette a legnehezebb munkát is. keresetem pedig teljesen kielégíti az emberi élethez való szükségleteimet. A XlII-as fronton dolgozom, ahol munkatársaim a legnagyobb megbecsülésben részesítenek. Úgy fogadtak, mintha testvérük lennék. A legényszállóban lakom, ahol kényelmes lakásom van. Napi keresetem 70—80 forint. Jugoszláviában az erdészetnél dolgoztam, ahol 5000—5500 dinárt kerestem. Ugyanakkor a búza ára mázsánként 12 ezer dinárba, egv öltöny ruha, pedig 20 ezer dinárba került. Itt Petőfibányán átlagos havi keresetem 2000 forint. Ebből havonta életemre 240 forintot fize‘ek az üzemi konyhára. Örüök, hogv Magyarországra jöttem, mert itt segítőtársakra találtam és minden lehetőség megvan ahhoz, hogv minden becsületes ember boldogan és gondtalanul é!i«nLjupsen Ferenc bányász Petőfibánya. Több figyelmet a téli mesterképző tanfolyamok szervezésére MEZÖGAZDASAGUNK sohasem kívánt olyan egész embereket, mint éppen most, és az elkövetkező években, mikor jóval emelni kell mezőgazdasági termelésünk színvonalát. Több hús, több kenyér, több zöldségféle szükséges dolgozó népünk ellátására. Fejlődő iparunk egyre több nyersanyagot követei. Mezőgazdaságunknak tehát többet és jobbat kell adni, mint eddig. Ezt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a mezőgazdaságban alkalmazzuk az élenjáró jő módszereket, harcot indítunk az elavult, régi gazdálkodás ellen. Ehhez pedig szakemberekre van szükségünk. Az kell, hogy minden, mezőgazdaságban dolgozó ismerje munkája területét, mestere legyen szakmájának. ÁLLAMUNK gondoskodik arról, hogy termelőszövetkezeti tagjaink és az egyéni dolgozó parasztok legjobbjai hároméves mesterképző tanfolyamokon vegyenek részt, mely november 15-től, március 15-ig tart, ahol az esti órákban a termelőmunka, megszakítása nélkül elsajátíthatják azokat a fejlett termelési eljárásokat — úgy a növénytermelésben, mint az állattenyésztésben — melyek alkalmazása rövid idő alatt gyümölcsözővé válik az egyé« és a közösség számára. Á tanfolyamok hetenként kétszer háromórásak, melyek vezetésével a legjobb szakemberek vannak megbízva. Termelőszövetkezeti tagjaink és egyéni dolgozó parasztságunk tanulni akarását bizonyítja, hogy már több községben számos dolgozó paraszt jelentkezett a mesierképző tanfolyamra. A sarudi Kossuth tsz tagjai elhatározták, mindannyian tanulnak, és a tél folyamán a másodéves növénytermelési tan- folyamot is elvégzik. A felnémet! Petőfi tsz tagjai hasznosították a, múlt évben tanultakat és 100 mázsás holdanként! átlagtermést értek el almásukban. A télen elvégzik a másodéves gyümőlcstermeléai mesterképző tanfolyamét, hogy a következő évben még több almát szüretelhessenek. Nem mondható el a hatvan! Dózsa termelőszövetkezetről, hogy szívügyüknek tartják a téli oktatás megszervezését A vezetőség kézlegyintéssel intézi el: „Nálunk a tagok nem akarnak tanulni." Ezzel magyarázható, hogy a nyáron aránylag alacsony termésátlagot értek *L IGEN SOK KÖZSÉGBEN, Maklártályán, Füzesabonyban, Pélyen a községi tanácsok « tanfolyamok szervezéséhez fgen kevés sőt több helyen semmi segítséget nem adnak. A tömegszervezetek szinte kev'és segítséget nyújtanak, ahhoz, hogv « dolgozó parasztok közül, minél többen résztvegyenek a téli szakoktatáson. A tanácsok dolgozóinak kötelessége bekapcsolódni ebbe ■ mozgalomba, mely a dolgozó parasztjainkat segíti a magasabb termésátlagok elérésében. Szakembereink pedig a már meglévő tanfolyamokon tudásuk legjavát adva segítsék • hallgató, kát, hogv a terméshozamok növekedésében minél nagyobb eredményeket érhessünk el. Kalyinka János mezőgazdasági osztályvezető Támogassuk új ipari tanulóiskoláink munkáját! 1/ ormányprogrammunk célkl- tűzéseinek megvalósítása során megyénkben két helyen Egerben és Gyöngyösön megnyílt a könnyűipari minisztériumhoz tartozó üzemek és vállalatok tanulói részér« szervezett új iparitanulóiskola. Az érdekelt üzemek és vapaiatok vezetői örömmel köszöntik az új iskolaév megnyitását és már eddig is minden segítséget megadtak ahhoz, hogy ipari tanulóinkból állal ánós műveltséggel rendelkező jó szakmunkás váljék. A tanuló Ifjúság boldogan ” tanulja az új ismereteket a hetenkint megtartott 18 órai foglalkozáson, ahol a legképzettebb nevelők oktatják a közismereti és szakmaii -tárgyakat. Az oktatás, a tankönyvek és tanszer ingyenes. Külön összeg áll rendelkezésünkre a mozi és színházlátogatásokra!, a tanu’- mányi kirándulások megrendezésére. Rendelet szabályozza az üzemi foglalkozások ideje: is. heti 25—26 órában. Azokat a nanokat. amelveket a tanuló iskolában tolt délelőtt, szabaddá nyilvánítjuk, hogy a tanulásra való előkészület is biztosítva legyen. Vannak azonban üzemek és vállalatok, ahol kü'őnösen a részleg vezetők nem akarnak tudomást venni az ember értékét kidomborító rendelkezésekről. Elfeledkeznek tál án régi, keserves „mas éveinkről", amikor még a mester és felesége foglalkoztatta és gyötörte a Horthy- nendszer inasát. Az ellenséges hangú megjegyzések, üzengetések válaszfalat emelnek az üzemek és az iskola közé. és helytelen irányba terelik az ipari tanulók egészséges nevelését és oktatását. A z üzemek igazgatóinak, " vezetőinek kötelességük eleiét venni az Ilyen megnyilatkozásoknak és érvényt szerezni a kormánvpregramm célkitűzéseit szolgáló rendelkezéseknek. Az üzemek vezetői tátogassanak el az iskolába, mint- ahogyan mi is ellátogatunk az üzemekbe, érdeklődni ipari tanulóink munkája iránt. Az üzemek, vállalatod és «re Iskolák szóra? együttműködésére kölcsönös bizalmára van szükség, hogv ipari tanuló iskoláink oktatási évét sikerre! befejezhessük és hozzásegíthessük ipari tanulóinkat ahhoz, hogy képzettségűk magasabb, szakismeretük szélesebb és egész életük szebb leoven mini annakidején az úri Magyarország inasaié volt Kugler Béta Iparitanulóiskola igazgató A vasgyüjtés hírei AZ EGRI VIII-OS számú általános iskola VI. vegyes osztálya 3—4-tk Örsének tagjai az egyik napon, a tanítás befejezése után megbeszélést tartottak és megszervezték a vasgyüjtést. A csapaittanácselnők ismertette a vasgyüjtés fontosságát és elhatározták, hogy elindulnak vas- gyüjtésre. Az úttörő pajtások találkozási helyükön m-á-r húzó- kocsival és kosarakkal jelentek meg. A lelkes kis csapat házról házra járva gvüjtötte a hulládé- kokat. A ké6ő esti órákig folytatták a gyűjtést és 159 kilogramm vashulladékot adtak át az átvevőhelyen. Az úttörők a hulladék átadása után örömmel mondották, hogy nem annyira a pénznek, inkább annak örülnek, hogy gyűjtésükkel ők is hozzájárultak fejlődő iparunk felvirágoztatásához. A HATVANI MTH-ISKOLA fiataljainak vasgyüjtési versenyében a Padányi-brigád tőrt az élre. Vasárnapi gyűjtésűk alkalmával 1485 kilogramm színesfémet és 3600 kilogramm vashulladékot gyűjtöttek össze. A Padányi-brigád ezzel a lelkes munkával a hatvani MEH-telep fémbegyüjtési tervét 50 százalékra emelte feL — ÚTTÖRŐ CSAPATUNK vasgyüjtési hónap alkalmával vasgyüjtő bizottságot szervezett. A pajtások a bizottság Vezetésével idáig 1M mézsa 65 kiló vas- és fémhulladékot •gyűjtöttek lakásuk környékeiről. Ezzel *z eredménye! azonban nem elégedtek meg. Ezért szombaton délután négy brigád elment a cement üzembe, ahol 65 mázsa hul-adékva- set gyűjtöttek. A négy brigád közül a Demosik- é6 Vitányi- brigád járt az élen. Erdélyi Éva bizottsági tinók. ez úttörő csapat vezetője a fői dmüvesszöveíkezet támogatósával két alkalommal jtr . tál mai osztott ki a legjobb vasgyüj tőknek. Csapatunk hozzájárult ahhoz, hogy falunk az ötven mázsás vasgyüjtési tervét idáig 176 mázsa, 65 kilóra teljesítette. A vasgyüjtési hónap végére vállaljuk, hogy 200 mázsa hulladékvasat gyűjtünk össze. Miió Ham Bélapátfalva l I à 1
