Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-29 / 96. szám

1953 november ?D. NÉPÚJSÁG 5 NÁLUNK EGY CÉLÉRT KÜZD MUNKÁS ÉS ÉRTELMISÉG K felszabadulás előtti újsá­gok, könyvek leírásaiból, vagy aj idősebb bányászok elbeszé­léseiből hű képet nyerhetünk a ' bányászok, régi é eléről. Bizony, nem valami rózsás élet volt az. ,,i A családi életben szegénység, nyomorúság vo.t osztályrészük, munkahelyeiken pedig sivár és nehéz körülmények között, lent a föld mélyében küzdve a ter­mészet mostohaságaival, tel­jesen magukra hagyatva, m:n­• den anyagi, műszaki és egyéb -támogatás nélkül dolgoztak. Iz­maik és testi erejük minden v megfeszítésével bányászták _ a föld gyomrának elrejtett kin- , > csét, a szene4, méghozzá nem is magoknak. Hiányzott a munka­helyeken a megértés, az ember­séges bánásmód, az emberi szó. , A bányamérnök úr a legtöbb esetben nem segítője, munka­* társa, hanem ura. parancsoltja, -t' hajósára volt a- bányamunkások- :,r, n»k. A minden emberi és egyéb .segítségtől távol álló bányászok . között így gyakori vöt például a bányaszerencsétlenség és • ilyen esetekben csak bányász- társak áldozatos, életmentő munkája árán sikerült megmen­teni a bajbajutott embereket Napjainkban nem tapasztal­ható ilyesmi. Mindamellett, hogy bányászaink államunk leg­megbecsültebb munkásai min­den anyagi, műsziki és temeté­si segítséget megkapnak munká­jukhoz. Gyökeresen megválto- -'-eott a műszaki értelmiségiekhez való viszonyuk is. A bányamér­nök, műszaki értelmiség, ma már nem parancsoló és telj­hatalmú ura, hanem munkatár­sa, megértő segítőtársa a mun­kásoknak, velük együtt harcol a V termelés növeléséért, azért, hogy dolgozó társai minél jobb és emberibb életet éljenek. A rúzsai IX-es aknánál doigo­zik Gubis Sándor elővájási csa­pata. Mindannyian jó munká­sok, öntudatos, szocialista em­berek. Megtesznek mindent, hogy minél több szén lásson napvilágot és kerüljön rendelte­tési helyére. Igen ám, de a régi műszaki feltételek mellett dol­gozó kis csapat tágját úgy érez­ték, hogy többet is tudnának termelni, ha korszerű gépekkel, kaparószataggal látnák el a fronjukai. Az egyik megbeszé­lés után elhatározták, hogy ja­vaslatot terjesztenek az üzem vezetősége elé: kaparószalag be­állítását kérik vágási szaka­szukba. Tudták azt, hogy a ka- parószalag alkalmazása nagy mértékben megkönnyíti minden­napi nehéz munkájukat, ezáltal elkerülik a csiilézést, igy a mun- kaerőmegtakarítássa! jóval töb­bet tudnak termelni. Elhatá­rozták, hogy a kaparószalag be­állítása után havi 100 méteres kihajtást végeznek el, vagyis egy hónap alatt 100 méter hosz- szúságban termelik ki a szenet. A bányavállalat fiatal üzemve­zetője, Juhász András mérnök igen he’yesnek és életrevalónak találta Gubisék javaslatát, beál­lít balta Gubisék vágatába a ka- parószalagot. Könnyebb lett a munka. A kis csapat tagjai hő­sies erőfeszítéssel vágtak tovább a szénfalat, ácsoltak, a kaparó­gép pedig vígan, csörömpölve szállította a kivájt szenet. Fel­ajánlásukhoz híven, a gép se­gítsége mellett teljesítették ha­vi 100 méteres kihajtási tervü­ket. Illehéi és fáradságos munkát keltett végezni a bányavállalat vízhordó fia'aljainak. A hosszú és sö‘ét járatokon át, botorkál­va kellett hordani a vizet a szomjazó bányászoknak. Miért ne könnvíthetnénk a " vízhordók munkáját? — ötJö't a,y eszébe Juhász András bányamérnök­nek. Gondoatait, elgondolását tett követte. Tisztán látta maga előtt a megoldást. Be kell sze­reltetni a vízvezetéket a bánya összes ágaiba. A vízvezetékhá­lózat elosztásának és beszerzé­sének műszaki megszervezése után hozzáláttak a vezetékek kiépítéséhez. Azóta a vízhordók munkája megkönnyebbült. Kö­zelről viszik a- csapból széles sugárban áramló friss vizet a bányászoknak. helőtt néhány hónappal a bányászok hazafelé menet, de munkaközben is, a II-es számú nyugati front munkásainak ne­héz helyzetéről beszéltek akik nek frontja egy régi vízmo­sás alatt haladt el. A vá­gat felett lévő földmennyi­ség állandóan beszakadozott és veszélyeztette az ott dol­gozók biztonságát. Hiába ácsol­ták alá a legerősebb bá­nyaifákat, a nagy nyomást azok sem bírták el. Mivel a talaj, a kisérő kőzet puha és vizes vö t, ezek a bányafák is állandóan süllyedtek lefelé, a nyomukban pedig omlott be a földréteg. Az elcsúszott, vagy elsüllyedt ácso- latokat ezután nem lehetett töb­bet használni. A termelés, a szénfejtés ilyen körülmények között alig haladt. A vájárok fe­jére több helyen hideg víz csö­pögött. A front legjobb vájárai összedugták fejüket, tanácskoz­tak. Látták,, hogy itven mosto­ha és él et vészé’yes állapotok kö­zött nem lehet tovább dolgozni. Biztonságossá és lehetővé kell tenni a termelést. Munkáju­kat sem hagyhatják félbe szé­gyenszemre. így odaveszne a szén. no meg a bányószbecsület is. Hiába főtt a feje Kajó Antal, Vincze Barna és Sípos Gusztáv írón‘.aknászoknak,. Gazsó And­rás frontvájárnak, nem tudtak jó megoldást, kivezető utat ta­lálni. Nemcsak « fizikai dolgozók keresték a baj megoldását, ha­nem az üzem vezetője, Juhász bányamérnök is, ki állandóan aggódó tekintettel figyelte, vtzs- gálgaíia a front kőzeteinek vi­selkedését.­A fiatal, kommunista jellem­vonásokkal felruházott mérnök, a munkások legjobbjaival való hosszas beszélgetés és néhány átvirrasztott éjszaka után le­győzte a nehézséget. Elrendelte, hogy az ácsolatúkat, melyeket eddig az agyagos (aipmeddöbe helyeztek, most a talpszénbe ala­pozzák, ott nem csúszhat et. Másik fontos intézkedése a frontsebesség növelése volt. A legjobb vá'árokat bízta meg ez­zel a munkával, Berta, Ferenc, Torna András és Tóth József nekiláttak a szénfa,j gyors le­fejtéséhez. Juhász mérnök meg­nyerte ctz élet nagy csatáját. Te­kintélye is megnőtt a dolgozók előtt, hiszen fáradozásait a ter­melés és dolgozó társai érdeké­ben tette. A II-es számú nyugati front fejtési csapata ezentúl a havi 28—30 méteres előrehaladás he­lyett 45—80 méternyi szénfal- kihajtását végezte el. Hősies, megfeszített munkájuk nyomán a háromszáz méter hosszú szén­falat teljesen kibányászták. Juhász elv'árs kapcsolata, a bányászokkal állandó és szoros. A dolgozók ötleteit, kezdemé­nyezéseit, kérelmeit meghall­gatja, termelési értekezleteken vitatja meg velük javaslataikat. Tudását, munkáját és minden tevékenységét az ember munká­jának- megkőnnyfése, az embe­rek éle‘ének szebbé, boldogabbá tétele érdekében hasznosítja. A bányászok támogatják is azem- berszere* ettől áthatott fiatat mérnök munkáját, sokat várnak tőle a jövőben is. így tan ti nálunk napjaik­ban. Az új, szocialista értelmi­ség a munkásokkal együtt, egy­mást segítve halad együtt a szel­lemi és fizikai munka közti kü­lönbség megszüntetése felé. Császár István Továbbra is vontatottan halad a mélyszántás A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti november 25-én ;■ A mélyszántás üteme még min dig nem kielégítő. Különösen rossz a gyöngyösi és füzesabonyi járás 45, illetve 46 százalékos eredménye. Ezért a sútyos lemaradásért felelősek a, gépállomások is. mi- vet csak 52 százaikban te jesí­tették mélyszán-tási tervüket. Az egyéni gazdáknál is akad hiba. Sok egyéni gazda nem szívlel‘e meg a vetési határidő betartá­sát. Elmaradtak a vetés,sei. kö­vetkezésképen a m én vs zárit ás idejéből raboltak el értékes na­pokat. A bortermő vidékeken, a fogatos gazdák ahelyett, hogy igyekeznének behozni lemaradá­sukat, fuvarba járnak. Ezzel ma­gvarázható a i gyöngvösn iárás 45 százalékos „eredménye” is. Mindezeket összegezve, az érni foo-atra eső nyo'c kataszteri hold mélyszántás! terv helyett, me­gyénkben mindössze négv ka­taszteri hold átlagteljesítésnél tartanak a fogatok. Nagy része van a lemaradás­ban a községi tanácsoknak is. A megyei tanács rendezte gazdanapok után ugyan fellen­dült a mélyszántás üteme, de ugyanakkor pár napon belül vissza is esett. Ez gyakori jelen­ség községeinkben. A községi tan nácsok nem világosítják fel a dolgozókat a mélyszántás cél­szerűségéről. Egyes községek­ben, mint például Kaiban, vagy Sziha’mon a községi tanács fo­gatokat ígért a dolgozó parasz­toknak mélyszántásuk elvégzé­séhez, de az ígéret csak puszta szó maradt. A puszta szóval ter­mészetesen nem lehet mélyszán­tani, s ez meg is mutatkozik a száza,lékókban is. Ká! mégcsak 17, Szihalotn 29 százaléknál tart a mélyszántásban. A legiobb eredményt a hevesi járás érte «1 82 százalékkal. A hevesi járás egv hét alatt 36százalékkal növelte teljesítmé­nyét. Vegvenek példát a, többi járások a hevesi járástól, s igye­kezzenek, hogv határidőre befe­jezzék mélyszántási tervüket. tz a helyzet a gyermekcipővel Egerben Az illetékesek aut mondják, ezen csak a kereskedelmi minisztérium se­gíthet. Vájjon mi a véleménye a minisz­tériumnak? Helyesbítés Lapunkban elírás folytán a tsz- tagok táppénzéről, illetve annak kiadásáról írtunk. Közöljük, hogy a hivatalos rendelctck értelmében a tsz-tagoknak táppénz nem járt HÍREK 1 — Megjelent a Pártépítés novemberi száma-, mely közli: A Magyar Do gozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 október 31-i határozatát, a Politikai Bizottság beszámoló­ját (Rákosi Mátyás elvtárs beszédét), a KV 1953 június 28-i határozatainak végrehaj­tásáról. VAS GYŰJTÉS Az egri MTH iskola tanulói a vasárnapi vasgyüjtő napon jő m-unkát végeztek. Brigádokat szerveztek és elhatározták, hogy Bélapátfalvára és környékére látogatnak el a vashulladék fel­kutatására. Munkájukat siker koronázta. Vasárnap reo-ge! útra indultak és estére 850 mázsa vashulladékot gyűjtöttek össze. A brigádok- közül legjobban Kai- tonovés József intézi DISZ- titkár és Fü'öp Miklós osztály DISZ-titkár brigádja vette ki részét a munkából. Szorgalmuk és fáradhatatlanságuk magával rag-adta a többieket is. Az ipari tanuló iskola növen­dékei most azt határozták el. hogy a hó végéig összesen 1000 mázsa vashul'adékot gyűjtenek össze. E*-nek érdekében vasár­nap ú'.abh terüle're mennek a hulladék felkutatására. H ízottsertés-begyűjtésben: ■ Elsők: Elnök: Begyűjt, oszt. v.: Egri járás 55.3% Szepesi György né Paparó József Hevesi járás 48.7% Neiményi János Hevér Lajos Utolsók: Hatvani járás 33.4% Haberai Béla Világosi Tibor Füzesabonyi járás 27.6% Tomcsányi Imre Molnár György Vágómarha-be gyűjtésben: Elsők: Elnök: Begyűjt, oszt. v.: Hevesi járás 105.8% Neményi János Hevér Lajos Pétervásári járás 93.4% Ludvig József Kiss Lőrinc Utolsók: Hatvani járás 78.3% Habéra Béla­Világosi Tibor Gyöngyösi járás 58.8% Cseres János Tóth Jenő T e jbegy üjtésberr: Elsők: Elnök: Begyűjt, oszt. v.: Egri járás 70% Szepesi Györgyné Paparó József Pétervásári járás 65% Ludvig József Kiss Lőrinc Utolsók: Füzesabonyi járás 54% Tomcsányi Imre Molnár György Hevesi járás 54% Neményi János Hevér Lajos Tojásbe gyűjtésben: Elsők: Elnök: Begyújt, oszt. v.: Pétervásári járás 84.4% Ludvig József Kiss Lőrinc Egri járás 78.0% Szepesi Györgyné Paparó József Utolsók: Hevesi járás 38% Neményi János Hevér Lajos Füzesabonyi járás 38% Tomcsányi Imre Molnár György Biaromfibe gyűjtésben: Elsők: Elnök: Begyújt, oszt. v.: Pétervásári járás 51.0% Ludvig József Kiss Lőrinc Egri járás 45.8% Szepesi Györgyné Paparó József Utolsók: Hevesi járás 19.9% Neményi János Hevér Lajos Füzesabonyi járás 13.6% Tomcsányi Imre Molnár György A bányászatban megtaláltam életem célját Jugoszláv állampolgár va­gyok. Hazámban három évig bujdostam a katonai szolgálat elől, mert nem akartam Tito-fa- siszta hadseregében szolgálni, így kénytelen voltam át’épni a iugosz-láv-magyar határt és Ma­gyarországon menedékjogot k-érn1’. 1953 szeptember 17-én Petőfi- bányára jöttem. Itt meglepődve láttam azt a nagy különbséget, amely a jugoszláv és a magyar munkások életkörülményei kö­zött van. A bányászatná! meg­találtam életem célját.A munka,- fo'várnátok nagyszerű gépesí­tése kellemessé, könnyűvé tette a legnehezebb munkát is. kere­setem pedig teljesen kielégíti az emberi élethez való szükségletei­met. A XlII-as fronton dolgo­zom, ahol munkatársaim a leg­nagyobb megbecsülésben része­sítenek. Úgy fogadtak, mintha testvérük lennék. A legényszál­lóban lakom, ahol kényelmes la­kásom van. Napi keresetem 70—80 forint. Jugoszláviában az erdészetnél dolgoztam, ahol 5000—5500 dinárt kerestem. Ugyanakkor a búza ára mázsán­ként 12 ezer dinárba, egv öltöny ruha, pedig 20 ezer dinárba ke­rült. Itt Petőfibányán átlagos havi keresetem 2000 forint. Eb­ből havonta életemre 240 forin­tot fize‘ek az üzemi konyhára. Örüök, hogv Magyarországra jöttem, mert itt segítőtársakra találtam és minden lehetőség megvan ahhoz, hogv minden be­csületes ember boldogan és gondtalanul é!i«n­Ljupsen Ferenc bányász Petőfibánya. Több figyelmet a téli mesterképző tanfolyamok szervezésére MEZÖGAZDASAGUNK soha­sem kívánt olyan egész embe­reket, mint éppen most, és az elkövetkező években, mikor jó­val emelni kell mezőgazdasági termelésünk színvonalát. Több hús, több kenyér, több zöldség­féle szükséges dolgozó népünk ellátására. Fejlődő iparunk egyre több nyersanyagot köve­tei. Mezőgazdaságunknak tehát többet és jobbat kell adni, mint eddig. Ezt csak akkor tudjuk meg­valósítani, ha a mezőgazdaság­ban alkalmazzuk az élenjáró jő módszereket, harcot indítunk az elavult, régi gazdálkodás el­len. Ehhez pedig szakemberekre van szükségünk. Az kell, hogy minden, mezőgazdaságban dol­gozó ismerje munkája területét, mestere legyen szakmájának. ÁLLAMUNK gondoskodik ar­ról, hogy termelőszövetkezeti tagjaink és az egyéni dolgozó parasztok legjobbjai hároméves mesterképző tanfolyamokon ve­gyenek részt, mely november 15-től, március 15-ig tart, ahol az esti órákban a termelőmunka, megszakítása nélkül elsajátít­hatják azokat a fejlett terme­lési eljárásokat — úgy a nö­vénytermelésben, mint az állat­tenyésztésben — melyek alkal­mazása rövid idő alatt gyümöl­csözővé válik az egyé« és a közösség számára. Á tanfolya­mok hetenként kétszer három­órásak, melyek vezetésével a legjobb szakemberek vannak megbízva. Termelőszövetkezeti tagjaink és egyéni dolgozó parasztsá­gunk tanulni akarását bizonyít­ja, hogy már több községben számos dolgozó paraszt jelent­kezett a mesierképző tanfolyam­ra. A sarudi Kossuth tsz tagjai elhatározták, mindannyian ta­nulnak, és a tél folyamán a másodéves növénytermelési tan- folyamot is elvégzik. A felnémet! Petőfi tsz tagjai hasznosították a, múlt évben ta­nultakat és 100 mázsás hol­danként! átlagtermést értek el almásukban. A télen elvégzik a másodéves gyümőlcstermeléai mesterképző tanfolyamét, hogy a következő évben még több al­mát szüretelhessenek. Nem mondható el a hatvan! Dózsa termelőszövetkezetről, hogy szívügyüknek tartják a téli oktatás megszervezését A vezetőség kézlegyintéssel intézi el: „Nálunk a tagok nem akar­nak tanulni." Ezzel magyaráz­ható, hogy a nyáron aránylag alacsony termésátlagot értek *L IGEN SOK KÖZSÉGBEN, Maklártályán, Füzesabonyban, Pélyen a községi tanácsok « tanfolyamok szervezéséhez fgen kevés sőt több helyen semmi segítséget nem adnak. A tömeg­szervezetek szinte kev'és segít­séget nyújtanak, ahhoz, hogv « dolgozó parasztok közül, minél többen résztvegyenek a téli szakoktatáson. A tanácsok dolgozóinak köte­lessége bekapcsolódni ebbe ■ mozgalomba, mely a dolgozó pa­rasztjainkat segíti a magasabb termésátlagok elérésében. Szak­embereink pedig a már meglé­vő tanfolyamokon tudásuk leg­javát adva segítsék • hallgató, kát, hogv a terméshozamok nö­vekedésében minél nagyobb eredményeket érhessünk el. Kalyinka János mezőgazdasági osztályvezető Támogassuk új ipari tanulóiskoláink munkáját! 1/ ormányprogrammunk célkl- tűzéseinek megvalósítása során megyénkben két helyen Egerben és Gyöngyösön meg­nyílt a könnyűipari miniszté­riumhoz tartozó üzemek és vál­lalatok tanulói részér« szerve­zett új iparitanulóiskola. Az érdekelt üzemek és vapa­iatok vezetői örömmel köszön­tik az új iskolaév megnyitását és már eddig is minden segít­séget megadtak ahhoz, hogy ipari tanulóinkból állal ánós műveltséggel rendelkező jó szakmunkás váljék. A tanuló Ifjúság boldogan ” tanulja az új ismereteket a hetenkint megtartott 18 órai foglalkozáson, ahol a legkép­zettebb nevelők oktatják a köz­ismereti és szakmaii -tárgyakat. Az oktatás, a tankönyvek és tanszer ingyenes. Külön összeg áll rendelkezésünkre a mozi és színházlátogatásokra!, a tanu’- mányi kirándulások megrende­zésére. Rendelet szabályozza az üzemi foglalkozások ideje: is. heti 25—26 órában. Azokat a nanokat. amelveket a tanuló iskolában tolt délelőtt, szabad­dá nyilvánítjuk, hogy a tanu­lásra való előkészület is biz­tosítva legyen. Vannak azonban üzemek és vállalatok, ahol kü'őnösen a részleg vezetők nem akarnak tudomást venni az ember érté­két kidomborító rendelkezések­ről. Elfeledkeznek tál án régi, ke­serves „mas éveinkről", amikor még a mester és felesége fog­lalkoztatta és gyötörte a Horthy- nendszer inasát. Az ellenséges hangú megjegy­zések, üzengetések válaszfalat emelnek az üzemek és az isko­la közé. és helytelen irányba terelik az ipari tanulók egész­séges nevelését és oktatását. A z üzemek igazgatóinak, " vezetőinek kötelességük eleiét venni az Ilyen megnyi­latkozásoknak és érvényt sze­rezni a kormánvpregramm cél­kitűzéseit szolgáló rendelkezé­seknek. Az üzemek vezetői tá­togassanak el az iskolába, mint- ahogyan mi is ellátogatunk az üzemekbe, érdeklődni ipari ta­nulóink munkája iránt. Az üzemek, vállalatod és «re Iskolák szóra? együttműködé­sére kölcsönös bizalmára van szükség, hogv ipari tanuló is­koláink oktatási évét sikerre! befejezhessük és hozzásegíthes­sük ipari tanulóinkat ahhoz, hogy képzettségűk magasabb, szakismeretük szélesebb és egész életük szebb leoven mini annakidején az úri Magyaror­szág inasaié volt Kugler Béta Iparitanulóiskola igazgató A vasgyüjtés hírei AZ EGRI VIII-OS számú ál­talános iskola VI. vegyes osztá­lya 3—4-tk Örsének tagjai az egyik napon, a tanítás befejezé­se után megbeszélést tartottak és megszervezték a vasgyüjtést. A csapaittanácselnők ismertette a vasgyüjtés fontosságát és elha­tározták, hogy elindulnak vas- gyüjtésre. Az úttörő pajtások ta­lálkozási helyükön m-á-r húzó- kocsival és kosarakkal jelentek meg. A lelkes kis csapat házról házra járva gvüjtötte a hulládé- kokat. A ké6ő esti órákig foly­tatták a gyűjtést és 159 kilo­gramm vashulladékot adtak át az átvevőhelyen. Az úttörők a hulladék átadása után örömmel mondották, hogy nem annyira a pénznek, inkább annak örülnek, hogy gyűjtésükkel ők is hozzájá­rultak fejlődő iparunk felvirá­goztatásához. A HATVANI MTH-ISKOLA fiataljainak vasgyüjtési verse­nyében a Padányi-brigád tőrt az élre. Vasárnapi gyűjtésűk alkal­mával 1485 kilogramm színes­fémet és 3600 kilogramm vas­hulladékot gyűjtöttek össze. A Padányi-brigád ezzel a lelkes munkával a hatvani MEH-telep fémbegyüjtési tervét 50 száza­lékra emelte feL — ÚTTÖRŐ CSAPATUNK vasgyüjtési hónap alkalmával vasgyüjtő bizottságot szerve­zett. A pajtások a bizottság Vezetésével idáig 1M mézsa 65 kiló vas- és fémhulladékot •gyűjtöttek lakásuk környékei­ről. Ezzel *z eredménye! azonban nem elégedtek meg. Ezért szombaton délután négy brigád elment a cement üzem­be, ahol 65 mázsa hul-adékva- set gyűjtöttek. A négy brigád közül a Demosik- é6 Vitányi- brigád járt az élen. Erdélyi Éva bizottsági ti­nók. ez úttörő csapat vezetője a fői dmüvesszöveíkezet támo­gatósával két alkalommal jtr . tál mai osztott ki a legjobb vasgyüj tőknek. Csapatunk hozzájárult ah­hoz, hogy falunk az ötven má­zsás vasgyüjtési tervét idáig 176 mázsa, 65 kilóra teljesí­tette. A vasgyüjtési hónap vé­gére vállaljuk, hogy 200 má­zsa hulladékvasat gyűjtünk össze. Miió Ham Bélapátfalva l I à 1

Next

/
Thumbnails
Contents