Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-22 / 94. szám

4 1953 november 22. SZÓ A GYÓNGYÖSHALÁSZÍ ISKOLÁRÓL _______________________________________NÉPÚJSÁG_______________ M ÉG NÉHÁNY AZ Z81 3 Sajtó Cikkei, amely a Népújság hasábjain a gyön­gyösit alászi i skoí áról a novem­ber 12-i siómban tu dósít ásfeént jelent meg, néhány következie- iléséve! nem értek egyet. Napvilágra került az a tény, hogy a gyöngyöish alászi iskolá­ban — és nemcsak ott — sok a mulasztó, sok szülő a tanév eleje óta, nemi engedi gyermekét az iskolába. Hozzá lehet tenni, hogy ennek ’következtében az iskolának negyedévkor 57 bu­kott tanulója volt, $ 23 olyan tanulója, akit az állandó mu­lasztás miatt egyáltalán nem tehetett osztályozni. Az említett tudósítás mind­ezekből azt a következtetést vonja le, hogy a pedagógusok bűnös mulasztást követtek el, mert „eltűrték, hogy tömegessé váljék az iskolai lemorzsolód ás, csak akkor kapkodtak fűhöz, fá­hoz, amikor már egy-egy mu­lasztó heteken keresztül nem ment iskolába". A tudósítás ha­sonlóképpen felveti a helyi ta­nács felelősségé^ is. Mindenekelőtt nem igaz az, hogy a nevelők nem jártak el rendszeresen családot látogatni. Ügy igaz, amint azt a Népúj­ság vitaindító cikkében meg­írta, hogy a szülők egyrésze durván visszautasította a ne­velők közeledését, .sőt, többen ajtót is mutattak a pedagógu­soknak. A nevelők egyáltalán nem várták meg, míg egy-egy mulasztó hetekig távolmaradt, hanem idejében a szülőkhöz for­dultak. Legkevésbbé múlott raj­tuk, hogy kevés eredményt ér­tek el. A nevelők csak a szívós felvilágosító munka kudarca lát­tán kérték a szülök megbünte­tését. Ezeknél a tárgyi tévedéseknél is fontosabb a tudósítás irány­zatát, tendenciáját helyreigazí­tani,: A tudósítást olvasva, azt hi- hetné aiz ember, hogy a gyer- mekeik, az ifjúság jövőjéért egyedül az iskola és a nevelő a felelős. Ha tehát baj van a .gyermekek .jövendőjének. meg­alapozása körül, akkor a nevelő követ el mulasztást Kétségte­len, hogy a gyermek az iskolá­ból indul .el életútjára, az isko­lában kapja meg az alapot ah­hoz, hogy az élejjben boldogul írasson’. Sőt, minéT inkább előreí haladunk a szocialisfa társada­lom felépítésében, annál inkább növekszik az iskolának ez a. sze­repe. De, hogv az iskola ta­níthassa, nevelhesse a gyerme­ket, ahhoz legelőször is. el keli járni az iskolába. Ha a gyer­mekeket a szülő nem engedi is­kolába. akkor ezért — a tudó- sítáis szellemében’ szólva — a pedagógus, meg a tanács fele­lős Ezzel a következtetéssel nem lehet egyetérteni. Vannak objek­tív törvények, amelyeket nem ................. lehet sutba dobni. Ilyen objek­tív törvény volt és marad, hogy a gyermek jövőjéért, gyermek­korának alakulásáért a szülő a felelős. A szülök túlnyomó többségét erre nem' is kell ok­tatni. A szülők általában szere­tik gyermeküket, $ nincs az az áldozat, amelytől visszariadná­nak, ha gyermekükről van szó. így a szülők felelősségét nem lehet vitatni. A társadalom, az állam helyesten — csak ak­kor veszi magára a teljes fe­lelősséget a gyermekekért, ha nincsenek szülei, egyébként nem A tények azt mutatják, hogy a gyöngyöshalászi szülők je­lentős része lebecsüli az iskolát és a nevelőt, nem engedi isko­lába a tanköteles gyermeket és ha engedi is, nem törődik az­zal, hogy tanul-e. Ezen a hely­zeten feltétlenül változtatni kell. A szülőik felvilágosítása jórészt a névelők kötelessége. De még ez sem1 változtat azon, ho'gy a fő felelősség a szülőket terheli a gyermekük sorsáért. Ezért alaptalan azon vád, mellyel egyes, helytelen gondol­kodású szülőik a nevelőket ille­tik. A vád a szülőiket terheli, akik valósággal falat építenek gyermekük ’jövője elé. Ez az egviik dolog. Ha a nevelő el ís1 jár a szü­lőkhöz, a családlátogatás ön­magában még nem old meg mindent. A valóság az, ho’gy Gyöngyöshatászon rossz hagyo­mányúk, babonák kísértenek. Ilyen babona, hogy a lány nem tud férjhez menni, ha ..érzik rajta az iskoliaszag”. Ezért nem engedik gyermeküket isko- lába például Komjáthi Gáborék és mások. Kétszázéves és még öregebb babonával állunk szem­ben, Ez nemcsak szóbeszéd. Az idősebb lányok és legények csakugyan ki csúfolják a. lányt, ha tizennégyéves korában még iskolába jár. Vájjon ezen rá­olvasással lehet változtatni? A nevelők felelősségének hangoz­tatásával? A nevelőik ágyazták be oly mélységes mélyre, az em­berek tudatába ezeket a baboná­kat? Vagy éppen a tanács pro­pagálta volna ezt a rossz ha­gyományt? Mert, ha így volna, felelőssé kellene tenni őket érte. De ez,^nyilván nem így van így állunk a t$fítfeí .indokok­kal” is, amelyeket a szülők föl­hoznak. Hogy a gyerek hasznot hajt a gazdaságban. Hogy a paraszt nevelje csak a földnek a gyerekét; mert a földművelés ígv is lesz. úgy is lesz, míg a világ áll. Látható, hogy itt ál­talános maradisággal van dol­gunk. Ez a maradiság nemcsak az iskola munkáját akadályozza, hanem ott kísért a falu egész életében, az elavult termelési módszerektől a begyűjtésig, a gyenge állampolgári fegyelem­től. a kulturális igénytelenségig. Az; hogy a tanulókat nem en­gedik iskolába, vagy ha enge­dik. miniden szabadidejüket igénybeves z i'k ház iimunkár a, ezerféle megbízatással vonják el őket a tanújáétól — mind ár- általános elmaradottság követ­kéz ménve. Pártunk határozata, a kor­mány programmja fegyvert ad a kezünkbe ahhoz, hogy ez. el­len a marádiiság ellen sokolda­lúan. hatásos eszközökkel fel­vehessük a harcot. Most sokkal fokozottabban elégíthetjük majd ki a lakosság kulturális igé­nyeit, mint eddig. Ebben a küz­delemben igen nagy szerep il­leti meg a pedagógusokat. De nemcsak őket! A pedagógusok ereje édes-kevés ahhoz; hagy évszázados társadalmi előítéle­teket felszámolhassunk, e’gye- dül az ő segítségükkel lehetet­len újjáformálni az elmaradt magyar falu arculatát. Akik ilyen ábrándokat kergetnek, mivel ez igen kényelmesnek lát­szik. eleve lemondhatnak a leg­csekélyebb sikerről is. Ma nemcsak a nevelő felelős ezért az elmaradottságért és kulturális, népművelési mun­kánk komoly gyengeségeiért, legalább annyira felelős az a végrehajtó bizottság, amely sem­mire sem nézi az iskolát, mint az ifjúság oktatásának és neve­lésének műhelyét. Itt a hiba. Mert a tanács csak a begyűjtés, a biztosítási díjbeszedés, az újságelőfizetés, a fémgyűjtés és a különböző mezőgazdasági kampányok támaszát, hogy ne mondjuk: felelős végrehajtóját látja a nevelőben. Felelősek a, gyermekeikért azok a szervek és vezetők, akik' évek hosszú során át egyszer sem tartották szükségesnek megkérdezni a helyi pártszervezet és tanács vezetőségét: vájjon, hogy áll a faluban az iskola és a népmű­velési munka ügye, mik a neve­lők problémái, megkapják-e az iskolák a szükséges támogatást, miik a falu kulturális, igényei?* Mert ezeket az igényeket sem a helyi tanácsok, sem a járási- és megyei végrehajtó bizottsá­gok többsége nem tartja- szá­mon, nem tartja elsőrangú fel­adatnak. Alig van példa az or­szágban arra, hogy pártszerve­zet vagy végrehajtó bizottság foglalkozött volna egy-egy is­kola tanítási és nevelési mun­kájával. Minden ítéletüket arra alapozzák, hogyan vesz részt az iskola a kampányokban. Töb­bek között ez a helytelen fel­fogás és gyakorlat az • oka, hogy csigalassúsággal halad a falú politikai és kulturális át­formálása! A pedagógusok z5me jó har­cosnak bizonyult a falu elma- r a dot t s ágának felez á mól ásóért folyó küz d elemben , különösen akkor, ha érzik, hogy mögöttük állnak, segítik őket, biztosítják munkájuk elemi feltételeit és tekintélyüket. Ezek a feltételek azonban még sok helyütt hiá­nyoznak. Gyöngyösit a lás'zon pél­dául Oláh István tanácselnök az utcán lehordta a nevelőket, s ígv -beszélt: „A tanító in-gyen eszi az állam kenyéréi." El le­het képzelni, mit tart ez az em­ber az iskoláról, művelődésről, kul túri orradalomról. S még, hogy mit tart, de mit tesz érte, mint falujának vezetője? Ej le­het képzelni, hogyan rombolja, a -nevelők tekintélyét. Hogyan is' becsülnék a szülők Gyöngyösi- halászon az iskolát, ha llátják, hogy Oláh elvtárs így bánik a- rieveiőkkel, ennyi számára az iskola! A falvak és a járási végrehajtó bizottságok vezetőinek ezt a magatartását gyökeresen meg kell változtatni. Amíg a megyei párt- és tamáesszervek nem kö­vetelik meg ezt a fordulatot, addig nem fog emelkedni a ta­nulás, tudás tekintélye. Heves megyébe/u különösen sok a ten­nivaló ezen a téren. Ezért kü­lön is örvendetes és/ jelentős a Népújság magatartása, harca az iskolák ési a ’kultúra ügyéért. A pártszervezetek, a tanácsok, a nevelok, s a legönfudatesabb szülők együttes erőfeszítésével sikerrel -lehet megtámadni a fal­vak korhadt maradi-tógát széles fronton. De csak ez az együt­tes felelősség és harc hozhat eredményt.. Járási és falusi ve­zető embereink a szocialista épitomunka napi, havi és évi tervei, feladatai me! lejt lássák maguk előtt az eljövendő évti­zedek távlatait is, mert a mi nemzedékünk erőfeszítéseinek minden eredményét arra az ifjú­ságra hagyjuk majd örökül, amely ma még az iskolák pad­jaiban tanul. Aki ezt nem látja és elvesz a napi feladatokkal való ve&ződfiégben, az semmit sem ért meg pártunk harcának értelméből. S ha a párt pro- gramurját megértik mindazok, akiknek feltétlenül aktív részt kell viáüalniok a falvak népének kulturális •felviláo’osításáhan, el­tűnnek a babonák és. rassz ha­gyományok. eltűnik 'a maradi szülők felelőtlensége, megnő az iskola és a tudáis tekintélye, nem bukik meg a tanulók tizen­öt százaléka, becsülete lesz a művelt embernek. Ilyen nagyjelentőségű társa­dalmi kérdések állnak a gyön- gycshalászj iskola ügyének hát­terében. Ezért nem segítenek- itt a frázisok, s-ab’ono-s és felszí­nes ítéletek, eipufcyglatott vá­dak. Kitartó munka kell ide. Is­merni é;s szeretni kel! a népét, jobban meg kell érteni . a gon­dolkodását és igényeit, többet kell temünk, sokkal többet, minit eddig a falu kultúrájáért. Akkor áttörjük a maradiság po­Herváffi József, író, Budapest. Mátrafüred Úttörő könyvtárat kapott (levél) A Mátra erdökoszorúzta he­gyei közölt, a déli oldalon jeli­szik Mátrafüred, a télen és nyá­ron egyaránt nagy forgalmú üdülőhely. A község általános iskolájá­ban a tanév kezdetétől élénk élet folyik, meglepő a gyermekek fegyelme, öntevékenysége, kez­deményezése. A kis létszámú út­törő csapat — Kovács László csapatvezető elvtárs és Kiss Magdolna csapat tanács el nők pajtás vezetésével — lelkes, ered­ményes munkát végez. Az isko­lának csak egy rendes tantenne van. a VII—VIII. osztály egy vendéglőből átalakított helyiség­ben tanul, ennek ellenére sem csüggednek, gyarapítják, szépí­tik iskolájukat. Az öt tanerjs mátrafüredi iskolában ma fe­gyelmezett, kitartó munka fo­lyik. Ezt bizonyítja a 3.52-es negyedévi átlag, tanulmányi eredményük. Tudják a pajtások, hogy az ő kötelességük a tanu­lás, és minden tevékenységükéi ez hatja át. ★' A mátrafüredi pajtások ed­dig mostoha gyerekeknek érez­ték magúkat. Látták, hogy a gyöngyösi úttörő pajtások nem­csak a kötelező olvasmányok­hoz jutnak hozzá, hanem sok szép könyvet is olvashatnak. Őszintén szólva — mond ák a pajtások — irigyeltük őket, men mi csak akkor jutottunk könyv­höz, ha Gyöngyösre mentünk érte. Összeültek a pajtások, meg­beszélték, hogy a Pajtás újság szerkesztőségéhez fordulnak se­gítségért. Ez a kérésük tudomá­sára jutott a DISZ Országos Központi Úttörő Osztályának és a járási könyvtárnak) is. Törek­vésük visszhangra talált, no vember 7-re tervezték az úttörő könyvtár avatását Ha valaki a november 7 előtt> napokban a mátrafüredi úttö­rőkkel találkozott, a mosolygós örömteli arcokról azt olvashatta le — riagyon-nagyon boldogok Hát még mikor megérkezett a 160 kötet, szebbnél-szebb könyv, könyvtárpolccal, szekrénnyel el­látva. Végre elérkezett a várva-v&rt nap. Délután négy órakor, üntie. pélyes csapatgyülés kerHehen vették át a pajtások a könyvtá­rat. Könyvtáruk a Petőfi nevet kapta. A gyermekek este ragyo­gó arccal rohamozták meg a könyvtárat és az első alkalom­mal 50 kötet könyvet vittek ki. kapkodtak szét percek alatt ★1 így kezdte meg működésit a mátrafüredi úítö főkönyvtár, mely országos viszonylatban is talán a második kezdeményezés Reméljük, hogy a községben a szocialista kultúra széleskörű terjesztését, ,n gyermekek tudás­szomjának kielégítését, az igazi új ember nevelését fogja elősegí­teni az új intézmény. Tárnái László A REVIZOR Az Egri Vörös Csillag Film­színházban bemutatásra kerül november 26-tól december 2-ig Gogolnak „A revizor" című szatirikus vígjátéka. A gogoli gúny hatalmas fegy­vere kíméletlenül leleplezi a jobbágytaríó és harácsoló cári hivatalnokok kapzsi, ostoba, emberi formából kivetkőzött jellemét... Az egész nép előtt nevetségessé teszi a nép rab- tartóinak sötét birodalmát. Pályázati felhívás A hevesmesTei TSB fotópályázatot hirdet kizárólag amatőrök részére. A pályázaton resztvehet bármilyen gép­pel készült sporttárgyú felvétel (táj­kép is). Képméret: 18x24 cm. vagy annál na­gyobb. Díjazás: Az MTSB a legszebb ? képet 250 Ft. ­200 Ft, 130 Ft értékű utalvánnyal dí­jazza. mely az OFOTERT vállalatnál bármilyen cikkre bevallható. Ezenkívül az MTSB a legszebb ké­pekből vásárolni fog. Pályázati határidő: 1953 december 5. Pályázati képeket a Hevesmegyel Testnevelési és Sport Bizottság, Eger. Megyeháza címé/e kell küldeni. A pályázati képek Heves megye sportja c. kiállítás keretében decem­ber 15-től lesznek kiállítva Egerben. Pályázók a képeiket a kiállítás után visszakapják. MTSB Poroszlón és Sarudon a Begyűjtési Minisztérium kultúrcsoportja műsort adott a dolgozóknak, Lorencz Kornélia és Béres Ferenc énekel. «•■■■•■■■■■••a Eddig az első: Komárom, Nőgrád, Heves- megyék tanácsa a megyék fejlesz- ’lésének meggyorsítása, a tervek •teljesítése és túlteljesítése cél­jából versenyre léptek egymás­sal. A háromhónapos verseny értékelésére az elmúlt napokban került sor. Általános megállapí­tás az, hogy ez a verseny elő­mozdította. és, .segítette mind­három megye munkáját. Különösen nagy jelentőségű volt a verseny a megyei tanács oMaíási osztályának munkájá­ban, melyeit helyes irányba te­relt, új célkitűzésekké] gazdagí­tott. . A verseny szempontjai feli - ölelték az elmúlt negyedév fő •feladatait. Az 1953/54. évi isko­lázásit, mind m általános, mind a középiskolai vonalon á tanul­mányi eredmények fokozását, a mulasztás el’eni harcot, vala­mint egyéb tervek teljesítését, túlteljesítését. Az értékelés eredményeként Heves megye! első helyen Heves megye, má­sodik helyen Komárom megye, harmadik helyen Nógrád megye tanácsának V. B. oktatási osz­tálya állt. Nagy- jelentősége van ennek a versenynek, azért is, meri ez az első olyan mozgalom, amelyik a megyei tanácsok oktatási osz­tályának munkáján keresztül a megyék , valamennyi pedagógu­sát aktivizálja és bekapcsolja :a versenybe. A helyes. irányú kez­deményezés ezen első szakaszá­val nem zárul le a verseny. To­vábbi feladatok észszerű ver­senyszempontok összeállításá­ban az a . cél, hogy pedagógu­saink úgy tanítsák a gyermeke­ket, a<z oktatási osztályok úgy vezessék megyéiket, hogy az ifjúság az iskola elvégzése után a gazdasági, politikai, és kultu­rális élet minden területén meg* " állja á helyét. ­KUGLER BELA szakszerű, bizalmi Jöjjenek el máskor is... A hideg mátrai szél kemé­nyen hasítja végig a kis falu széles utcáit. Az erősen szür­külő égen már megjelennek az első csillagok. Reggelre fagy lesz — mondja Jóska bácsi, mert nagyon fényesen ragyog­nak a csillagok. Ä kultúrotthon felé haladnak. A falu csendes, osák a kultúrhá’Z körül nagy a sürgés-forgás. A gyerekek egv társasgépkocsi körül szaladgál­nak, amely most érkezett meg a kultúrház elé. A kocsi oldalán nagy betűkkel olvasható: „Álla­mi Faluszínház''. Vidám, mo­solygós arcú* színészek szállnak kj és érdeklődnek, hogy hol fognak játszani. Barátságos, meleg öltöző fogadja őket és megkezdik azonnal az előké­születeket. Már egv félórával az előadás előtt, a hideg ellenére is, embe­relv, gyerekék ácsorognak az aj­tók előtt. Kíváncsian, hallgatják a teremből kiszűrődő hangfosz- lányokat, az operett zenéjét. A „Vándordiák" lesz ma műso­ron. Az előadás kezdetét jelző nyitánv lehalkítja a háromszáz néző. zaját. A széjjelugró füg­göny szép díszletekét takart. A lágyan zsongó Lehár-muzsika, és » színpadon mozgó lelkes színészek, valami különös han­gulatot teremtenek a nézőtéren. Hiába akartak válogatni az em­berek a művészek jobbnál-jobb alakításai között, nem sikerült. Minden szereplő a niaga nemé­ben úgy játszott, mintha nem egy kis mátrai falu összetákolt dobogóján, hanem a Madách Színház korszerűen felszerelt színpadán mutatnák be ezt az operettet. A garabonciás diák lelkes játéka magával ragadta a né­zőket, és a leleplezett császári tiszt fölötti élelmességét dörgő lapssai jutalmazta a közönség. Ekkor a nézőtér szürkeségében látható ráncos, napbarnított ar­cok kisimultaik és érezték a maguk, » nép erejét. Hazafelé ; menet Jósba bácsi nyugodt hangján csak annyit mond a színészeknek: „Jöjje­nek el máskor is." Mindenki érzi, hogy a kultúrforr adatom egyik nagy csatáját nyerte meg az Állami Faluszínbáz lelkes csoportja. A társulatvezető nyu­godt megelégedettséggel búcsú­zik s az autóbusz éjjel tizen­egykor visszaindul. Fényszórója élesen világítja meg az Uj-sor eperfáit. Gál István Mátraballa Kultúrotthon igazgatója A hatvani könyvtár kölcsönzőjében Jó: berendezett fütött barát- I ságos kis terem. Körül polcok, I rajtuk könyvek. Az üres polcok arról tanúskodnak, hogy a dol­gozók szorgalmasan olvassák a könyveket, de nemcsak olvassák, hanem tanulnak is a könyvek­ből. Az asztal mögött Békés és Sárközi Miklós könyvtáros sii- rög-forog. Sárközi elvtárs amel­lett, hogy szervező munkáját jól és pontosan elvégzi, itt is meg­állja helyét. ló munkájukat bi­zonyítja, hogy október hónapban a kölcsönzések száma elérte a 2920 kötetet. Megkapó, ahogy az olvasók­kal foglalkozik a könyv'áros, különösen az ifjúsággal. Előre... Előre... hangzik egymás után az áttörő köszöntés. Előre, kis pajtások, mér ki is olvastátok a könyveket? Tetszett neked ez a ..Három mackó?" Ej­nye! Hát miért piszkáltad így be? Piszkos kézzel fogod meg a ! könyveket? Mutasd csak a kezed! J Juj de csúnya! Szaladj, mosd meg hamar. S ,a kis pajtások sor­falát álltak a mosdó előtt. En egy meséskönyvei kérek — hallatszik egy határozott gyer­mekhang. Mesést?. Hányadik osztályba . jársz? Hetedikbe. És mégis meséskönyvet kérsz? Ol­vastad már Perelman: „a vég­telen csüíagvilág” című köny­vet? Nem. Na látod! Ha elolva­sod. biztosan örülni fog a föld­rajz tanárod. Ilyen beszélgetések hangza­nak el naponként a könyvtárban. Felnőttek, gyermekek egyaránt megszeretik a könyvtárat, a könyveket, s nem kis része van ebben a könyvtárosoknak. így valóra váltjuk Révai elvtárs szavait: „A magyar nép olvasó néppé válik: olvasna és tanulva építi majd a szocializmust!'’ NA FRADI IDA megyei könyvtáros.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents