Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-22 / 94. szám

1953 november 22. NÉPÚJSÁG 3 Ali még sohasem járt bányá­ban, az bizony neheezn tudja el­képzelni, hogy milyen is lehet bá­nyászaink munkahelye, ahol — naponként leszállva — hősies, nehéz, kemény munkájuk árán termelik az ipar egyik legfonto­sabb nyersanyagát, a szenet. Nem túlozunk akkor, amikor bányászaink munkáját hősies­nek. bányászainkat pedig hősök­nek nevezzük. Valóban hősies az a munka. A vájárok sokszor a bánya meleg levegőjében ing­ujjra vetkőzve vágják bele csá­kányaikat a feketén csillogó szénfalba, s ütéseik nyomán ki- 6ebb-nagyobb darabokra szaka- dozva omlik le a fekete gyé­mánt a lábuk elé. A rakodók, a csillések és szállítók együt­tes munkája szükséges ahhoz, hogy napvilágot lásson és ren­deltetési helyére kerüljön a szén. A szocializmus építésének és nehéziparunk fejlesztésének egyik legfontosabb előfeltétele, hogy keltő mennyiségű szén álljon gyáraink, kohóink és villamos- erőműveink rendelkezésére. Ezért Kell fejlesztenünk szénbányá­szatunkat az új gépek, a szov­jet tapasztalatok alkalmazásá­val és a bányászok létszámá­nak nagyarányú -növelésével. Ez utóbbi célkitűzést szolgálja az a nemrég elindított és széles körben elterjedt mozgalom, mely a bányába hívja a fiatalokat; fiÚKat és lányokat egyaránt. A toborzás sikeres volt és előse­gítette. riogy szénbányászatunk elege-rdő munkaerővel rendel­kezzen és teljesülhesse tervét. A felhívás . hatására falvakból, a honvédségtől és egyéb helyekről szép számban jelentkeztek fia­talok Egercsehi bányaüzemébe is. A következőkben vizsgáljuk meg, mennyit kell ezeknek az új bá-1 nyászfiataiokna-k tanulni, neve- I Elhanyagolják a fiatalok nevelését az egercsehi szénbányában lődni. amíg rendes bányász lesz belőlük; s nézzük meg azt is, hogyan nevelik őket a bánya- vállalat párt- és tömegszerveze- tci, linCZe JänOS 18 éves fiatal elmondja, hogy szeretettel fo­gadták őket. kényelmes és tiszta legényszállóban kaptak elhelye­zést, jutányos áron étkeznek és mindannyian jól érzik itt magu­kat. Az első hat nap bányajá­rással telt el. Munkaruhába, öl­tözve, lámpással a kezükben, tapasztalt oktató vezetésével járták a bányát, megismerték a munkahelyekét és egyes munka- mozdu aíokat, egyszóval ízelí­tőt kaptak a bányászéletből. A gyakorlatot elméleti oktatás egészíti ki. Szakelőadások kere­tében ismerkednek meg a fia­talok a balesetelhárításokkal és a bányarendészeti szabályzatok­ká!. Akik a hat na-p letelte után úgy érzik, hogy helyt tudnak állni munkájukban, azok leszer­ződnek, 600 forint pénzjutalmat, ruhát, csizmát, teljes felszere­lést kapnak. Vincze János és társai megkedvelték az új mun­kahelyet, itt maradtak. Az első időikben, mint csilletöM'ők és szállítók dolgoznak, de később tapasztalt munkások mellett a szénfejtésnél segédkeznek. El­végzik a vájártanfolyamot és így állandó gyakorlat és tanu­lás után válnak valódi bányá­szokká. Megelégedéssel végzi munkáját Spalovs-zki István ifjúmunkás is. ki a honvédség­től jött. Kállai Etelka is jól érzi magát; mint vízhordó dolgozik ée egy műszakban 28 forintot keres. A bányavállalat pártbizottsága foglalkozott és határozatot ho­zott az ifjú bányászok nevelé­séről, megszabta a párt, szaki- szervezet és a DISZ-szervezet munkáját ezen a téren. A fia­talok szakmai képzését légin­I kább lenn a bányában az idő­sebb munkások segítik elő. Át­adják jó munkamódszereiket és szívesen ■ segítenek bármiben. Például Biró n. István kétszeres sztahanovista jelenleg -két új dolgozóval foglalkozik. Már -mindkét tanítványa 100 száza­lékon felül teljesít. A szak- szervezet esti kiselőadásokon és a munkahelyen dolgozó aktí­váin, bizalmiam keresztül is­merteti a szakszervezet jelentő­ségét és feladatait, llyeri elő­készítés és nevelés után két-há- rom -hónap mulvai belépnek a szakszervezetbe és válnak ren­des tagokká, de addig is, ha erre szükségük van, anyagi tá­mogatást és szociális segélye­ket kapnak. Már jóelőre élvezik a szakszervezeti tagok jogait, a szakszervezet jótékony hatását. Komoly hiányosság mutatko­zik a DISZ-szervezet munká­jában, s ez sok hibának vált kiindulópontjává. A fiatalok kö­zül sokan még a, DISZ-titkárt sem ismerik. Kultúrterem é-s ok­tató nélkül a már-már megin­dult színjátszó- és tánccsoport munkája is beteges. A nemrég megkezdett politikai oktatásokra csak a jelentkezettek csekély százaléka jár. Elhanyagolják az ifjúság sportigényeit. A DISZ szervezeti és mozgalmi életben mereven elkülönül. Elzárkóznak egymástól a legényszállóban és a bányatelepen lakó DISZ-fia- talok. Hol van itt az egység? 1 fegyelmezetlenség uralkodik a legényszállóban i-s. Nem csoda, hiszen fiúk és leá­nyok egy épületben laknak, ahol gyakori a részegesk-edés. kima­radás, sőt még a verekedés sem ritka jelenség. A gondnok öreg, -tehetetlen ember, aki nem képes nevelni és fegyelmet tartani. Nincs a szállóban kultúrhelyi- eég, ahol a fiatalok hasznos i szórakozással tölthetnék el ide- I jüket. Hibák és fegyelmezetlen­ségek vannak az MTH-nál is. Ezek és az ehhez hasonló kö­rülmények nem hogy elősegíte­nék, hanem egyenesen gátolják a fiatal bányászok nevelését. A bányavállalat vezetősége, párt, DISZ és szakszervezeté­nek együttes' ió munkája szük­séges a fennálló hibák kijavítá­sához. A szakszervezet -küzdjön a fiatalok között fel-felbukka-nó bér- és táppénzcsa-lások ellén és vonja -be őket a komoly szer­vezeti életbe. A munka orosz­lánrésze a legényszálló és a DISZ vezetőségére hárul. Állít­sanak a száltó élére erélyes gondnokot, aki harcol a fegyel­mezetlenség ellen és az ifjú­ságnak egyben nevelője is lesz. Szorgalmas, folyamatos agitá- cióval. példamutatással, harcol­jon a DISZ vezetősége a ter­melés, a ' kultúr- és politikai munka megjavításáért. A fiata­lok teje vannak akarattal, jó­indulattal, csupán a vezetőség­nek keli kom'Jyan kézbevmni, irányítani nevelésüket. Varcába Józseí DISZ-titkártól is keve­sebb motorkerékpározást és jobb munkát várnak a DISZ-isták, itíi hisszuk, hogy rövid időn belül újarcú. újszellemű, szó cia-Üsta munkaerkölcsökkel ren­delkező bányász if júsag lesz az Egercsehi Bányavállalat terme­lésének .fő hajtóereje, rohamcsa­pata. — Bányász fiatalok. — Mily szépen, 6 mily büszkén hangzik e -név. Ök is büszkék erre, hiszen egy felszabadult boldog, szocializmust építő or szág megbecsült munkásai közé tartoznak. Emelt fővel járnak, testük erős. -karjuk acélos, ma­gatartásuk öntudatos. Hősies munkájuk nyomán működnek kohóink, dolgoznak gyáraink, futnak vonataink, árad az élet vérkeringése országunkban, épül a szocializmus. CSÁSZÁR ISTVÁN Az egri KTSZ cipészrészlegének munkájáról Példás rendben -sorakoz-naik a javítaná valló cipők, baka-nosok, cs-izmák. a KTSZ központi rész­egén. Varjaik -a mester kalapá­csát, hogy egv pár szöggel el­tüntesse a lábbeli kilátott szá­ját, vagy, hogy a beteg testi-észt újjal cserélje fel. Hangos ko- pácsolás, reszelés hangja tölti be a világos műhelyeket. A mu-nlka- zenéje kellemesen hat. A kaptafa fölé hajót Gergely Fe­renc kétszeres sztahanovista, a helyii-pa-ri minisztérium kitünte­tett dolgozója. Nehezen szakít pár percet, hogy kérdéseinkre te­lelhessem. — Hogy mennyit keresek? — Hát azzal meg vagyok elégedve, havi 2400, 2500 körül. De ke­resnék én többet is, érnék én el magasabb eredményeket, ha az anyagellátásá-ná-l súlyos bajok nem lennének. A felsőbb szer­vek vagy nemi adnak anyagot, va-gy ha adnak, többnyire rosz- szat. A felső bőrnek legalább 75 százaléka hibás. Az alsó anyag már valamivel iobb. de ebből is kapunk néhai használhat-atl-amt. Amikor megrendeljük, az anya­got. azt fefelilk a- központban, hogy cs-aík két hóna-p múlva tud­nak küldeni. A KTSZ központi irodájában találjuk Sebestyén Andrást, aki sok érdekes dolgot mond: Hogy állunk a javítással? — ismétli feltett kérdésünket. — Azzal bi- zctny sok hiba van. Egész nyá­ron h-í-r-dettük fil-m-reklámmal is, hogy nyáron is javíttassák a cipőket, mégse hozták. Most az­tán megrohamoztak bennünket. Száztizeíitiatari . vagyunk, még­se tudjuk megfelelően, időre .ki­elégíteni a rendelőket. Termé­szetesem ehhez az anyaghiány is hozzáj árul. A ■-ktsz-ibe-n -sok olyan dolgozó van. aki az elért eredményével, m-agaiía-rt-á-sával példát mutat a lemaradóknak. Példát vehetnek Gulyás Gyula csizmanyakazóról, aki a múlt hónapban 204 szá­zalékot ért el. A központi rész­legnél -négy brigád vetélkedik egymással. Valamennyien sze­retnék megszerezni az elsőséget, és az ezzel iáró versenyzászlót, ami jelenleg a 159 százalékot teljesítő MSZT-bri-gád-náil van. E nemes vetélkedés is hozzájá­rult ahhoz, hogy a ktsz 137.3 százalékra téliesítetté október havi tervét. A jó eredmények mellett azonban v-a-n-n-ák olya­nok -is, aikiik tervüket nem telje­sítik.' Ilyenek: Bart-a József, aki a felnémet! fi-őkfoa-n dol-goz'iik és 95 százalékot ért e-1. v-aigy Szabó József II.. aki 96 százalékos eredményinél tart. — Nézze meg az I. számú fiókunkat is — mondja Sebes­tvén elv-társ. — Sok érdekes dolgot lát ott, de azért a mérték utáni felvevő fiókot se hagyj-a ki az út iából! A Za-lár-utoai fi-óikinak két érde­kessége van: -az egyik az, hogy a cipészek szalagrendszerrel dol­goznak. Munkájuk eredménye, hogy' a javítási időt most leszo­rították egy hétre. A szalag- rendszerrel dolgozók magasabb eredményeiket érnek el. A kalapácsok fürge kopogásá­tól, a ta-l-p és bőrvágókések ser­cegésétől eltérő zaj tölti -be a műhelyt. Valahol gép működik. A belső műhelyben találjuk meg a zaj forrását. Szemünknek szo­katlan látvány, ahogyan Ka­tona- Károly, a préselő és tisz­tító-gép mestere doCgozi-k. A talpszéleiket a gép segítségével reszeli le. Katona gépmester át­lagosan 200 százalék körül dol­gozik. amj után 1500 forintot kap. A megrendelő aszta-l mögött Csata elv-társ fogadja a -javíta­nivalót hozó dolgozókat. Éppen jókor jönnek — mondja- és rá­mutat egy dolgozó parasztra, Jordán Zoltán noszvaj-i lakos-ra. Megtudjuk tőle, hogy hogyan dolgozik a noszvaji ktsz cipész részlege. Ha valaki cipőt afca-r javíttatni, inkább behozza Eger­be, itt hamarább kész lesz és ke­vesebbe ikerül. Jordán . e-lvtá-rs- t-ó! 58 forintot -kértek Noszv-a-jon, míg Egerben 38 forintba került egy ita-lpa'ás és egy orrvas. Dolgozóink -igényei megnőttek. Ezt -bizonyítja az, hogy sók dol­gozó gojzervarrásos cipőben jár, amit a KTSZ mértékufáni részlege készít. Ez a részleg nem győz-i készíteni -a sok. szebb, né! szebb cipőt, annyi rendelés v-an. Van olyan nap, amikor a rémiéit cipők száma a százat is eléri. Az itt dolgozók -azért har­colnak, hogy rövid időn belül, kifogástalanul tudják elkészí­teni a megrendeléseket. A rész­legnél jól dolgozik Sterba Antal, aki 218 százalékot ért el. A következő időkben a ktsz cipész részlege tartsa állandóan szem előtt, hogy a dolgozókat minél szebb. Ízlésesebb . és jobb cipővel elégítse ki. A dolgozók szeretnek szépen, csinosan öl­tözködni. s ehhez hozzájárul a ci-pészrészleg mu-mká-jai is. • ____ Hajdú Imre H ÍR — A fém-gyüjtö bizottság értesíti a DISZ-t és útiörőket, hogy az eddigiektől eltérőleg 15, illetve 10 mázsa vashul­ladék elegendő, hogy a „Ki­kiváló Fémgyüjtő”-jelvényí megkapják. A vasgyüjtők kövessék Tóth Kálmán recski úttörőt, aki idáig 1310 kilogramm vasat gyűjtött; A Magyar Vöröskereszt egri szerveietc békehetet rendez A Ma-gyar Vörös-kereszt Eger Város-i Szervezete —. pá-rt-unk és. .‘kormányzatunk, júliusi, határ rozatain-ak és pro grammjának megfelelően — a dolgozók egészségvédelmének, az egész­séges élet kiépítésének szolgá­latában áll. Jól képzett -aiktív-a- hállótziat't-al átszövi a családi éle­tet és a munka minden terüle­tét. — Segítségre és felvilágo­sításra készen áll őrt az óvo­dákban, iskolákban, üzemekben, vállalatoknál, hivatalokban, ál­lami gazadságokban és gépál­lomáson. Résztvesz a gü-mőkór és rák elleni küzdelemben, tan­folyamokon nevel és ta-ní't, a kórházak részére szervezi a vér­adókat, toborozza a ‘gondozónő­ket és ápolónővéreiket, tisztasá­gi és az egészséges élet széles­körű mozgalmával áldozatkész harcostársa az egészségügyi ha­tóságoknak a- népbetegségek és járványok leküzdésében. Kitar­tóan őrzi a békét és szakmai felikésziittséggel, helyes politikán öntudattal veszi -ki részét szó- dialista népi államunk felépíté­sében. Pártunk és kormányunk célkitűzései alapján dolgozik, hogy egészséges nemzedékkel teremtsen jólétet, szilárd gaz­dasági és kulturális fejlődést. A fenti szem-pontokat tekin­tet bevéve, a- Magyar Vöröske­reszt városi szervezete novem­ber 23—29 között „békehetet” rendez Egerben. Ezen a béke­héten minden munkahelyen je­len lesz a vöröskereszt, ezzel -azt akarja jelképezni, hogy min­dig ott van mindenütt és ott aka-r lenni, ahol munkájára*,, sa- -gí'tőkésizségére szükség van. De a békehétíel íkaposol-aitban a Ma­gyar Vöröskereszt Eger Városi! Szervezete ki akarj-a építeni és el alkarja mélyíteni és szeretet­teljessé kívánja tenni azt-ai ter­mészetes kapcsolatot, amely a munkahelyen a dolgozókhoz fű­zi. Éppen ezért a Magyar Vö­röskereszt Eger városi vezető­sége ezúton kéri fel az üzemek, vállalatok, iskolák, hivatalok dolgozóit és vezetőségét, hogy a bék-eth-ét minden napján — a vö­röskereszt szerveivel karöltve — a béke fenntartásának és meg­szilárdításának érdekében szer­vezzék meg a „vöröskereszt békehét"-műszakot, ahol m-i-nden dolgozó az egészségügy és vö­röskereszt megbecsülése érde­kében munkáját szocialista vál­lalással még fokozottiaib-ban és tökéletesebben végzi. A Magyar Vöröskereszt . Eger Városi Vezetősége j TÉLAPÓ ÜZEN Friss, enyhén csípős novemberi reggelekén új képet vett fel városunk. A szokottól eltérően a munkába siető emberek szapo­rának lépteiket, de nem változik a tempó később sem, mikor a késő őszi nap enyhe sugarai simogatják cirógatón az embereket. Mindenki &ie>t. Mintha mindenkinek egyszerre sürgős lenne a dolga! Vasg mulasztását igyekszik behozni? A piacon sem halljuk itt-ott a háziasszonyok kedves tereferéjét, megvitatva a ház'artás csínját-üínját. Mi történt? Üzen télapó a higanyoszlopon, mely mínusz alá süllyedt, mire mi megborzongunk, feltúrják kabátunk gallérját, meggyorsítják) lépteinket. Csak nem ijedünk men egy kis hidegtől? Szívleljük meg télapó üzenetét, sah mindenre figyel­meztet. Ha mulasztanunk, még póto hatjuk. E öször szól a kés­lekedő tsz-ek, s egyéni gazdálkodókhoz. Megteltetek-e mindent az én fogadásomra? Földben van-e a mag, mely jövő életünket adja? Nem vágtam elébe a munkátoknak, szinte naptári pontosság­gal fogok) jönni, jó meleg takaróval, hogy szorgos kezetek mun­káját megóvjam. A háziasszonyokhoz így beszél: kihasználtátok-e a kormányunk adta lehetőséget, a korlátlan tüzelőanyag beszer­zését, hogy jó meleg otthont biztosítsunk családunknak? Meghal­lották üzenetét télapónak a sport szeremesei is. Előkerülnek a sítalpak, korcsolyák, rétik, fényesítik, simogatják. Egy hét, két hét, számolják, és övék a té\ minden örömével. Hangos kaca­gásuk betolt erdőt, mezőt, melyben benne van a jó munka jutal­mául, a boldog ember minden öröme. ORBÁN JÓZSEFNÊ levelező A téli nagyjavítási munkák jó megszervezésével az 1954-es tervév sikeréért Az építőany-a-gipari üzemek közeledő feladata a téli nagyjavítási munkálatokra való felkészülés, a-n-mak jó és ötletes megszervezése és végrehajtása. Ebben az évben üzemein-k több­sége komoly -nehézsépekke! küz­dött a gépá'.lások és üzemzava­rok magas száma miatt. Soro­zatosak voltak az üzemzavarok a Bélapátfalvi és a Selypi Ce­mentgyárban is. Sok helyen nem fordítottak kellő gondot az üzemközben i karbantartásra sem. A súlvo-s mulasztások miatt a gépek álltak, a dolgo­zók között fokozódott az elége­detlenség, mert nem tudtak ke­resni. Joggal mondották, hogy ők versenyeznének, ha a gépek nem lennének tehetetlenek. A hiányosságokért nem kis ■rm" mértékben terhelj a fele­lősség a szakszervezet területi bizottságát is. Nem fordítot­tunk kellő gondot a nagyjavítási munkák sikeres előkészületeire. A területi bizottság nem szabta meg előre az ÜB-neik a feladai- tokat e téren. Nem ellenőriztük megfelelően, hogy milyen a po­litikai felvilágosító miunka az ÜB részéről a javítómu-nkások között. Nem irányították a fi­gyelmet a minőségi munka fo­kozására, ai maigiyjavítási mun­kák idején. Ez év tapasztalata al-a-pján a vállalat vezetőségé­nek, üzemi bizottságának sok­kal na-gyobb gondot kel! for­dítani a nagyjavítási munkák előkészületeire, annak ió meg­szervezésére. Az új kormány­programéi mind nagyobb fel­adatok elé állítja az építő- anyagipari üzemeket. A felada­tok megoldásához nem kis mér­tékben járul hozzá a téli nagy- javítási munkák gyors és jó minőségben való elvégzése. A nagyjavítási munkák előkészüle­teinek legfontosabb feltétele, hogy a vállalat vezetősége meg­felelő időben gondoskodjon az alkatrészek beszerzéséről, hogy a munkák elvégzését ne akadá­lyozza an vág,, szerszám és egyéb hiány. A munkálatok tervében szab- iák meg miimdlen egyes műszaki dolgozónak a felada­tát. A tervezetben szerepeljen a műszaki ellenőrzés me-telölése, hogy melyik műszaki dolgozó melyik üzemegységért, gépcso­portért felelős, úgy a minőségi munkáért, mint a határidőre való elvégzésért. Üzemi bizott­ságaink naponként ellenőrizzék ezek elvégzését. Az üzemi bi­zottság ezen a térçn csak ak­kor tudja jó! ellátni munkáját, ha programmtervet készít, melyben meghatározzák ®z üze­mi bizottság tagjaira személv. szerint a feladatokat ásik fontos tényező a po­litikai felvilágosító mun­ka fokozása a do-lgozók között. Meg kel! értetni a dolgozókkal, hogy a jövő évi tervteljesítés­nek egyik alapvető feladata » téli nagyiavítáísi imvn-ka időben és ió minőségben való elvég­zése. Daragó László Fokozzuk a lelkesedést a vasgyüjtésben A vasgyüjtés eredményei A novemberi vas- és fém­gyűjtés munkájába az ifjúság nagy tömege bekapcsolódott. Az eddigi gyűjtésben igen szép eredmények születtek az úttörő- csapatok. éis a- DISZ-fiatalok kő­iében. Ez azt bizonyítja, hogy ifjúságunk megértette a hulla­dékgyűjtés jelentőségét. Ez kü­lönösen vonatkozik azokra az iskolákra, amelyek a vasárnapi -kampánygyüjtésben résztvette-k. Az MTH-iskolák járnak élen a- gyüjtésben, de nem marad le az egri Dobó István gimnázium DISZ-szervezete sem, mely va­sárnap 76.80 mázsa vasat gyűj­tött össze vagy az egri IX. sz. általánosiskola úttörői, akik ed­digi gyűjtésük során már 42 mázsa vasat adtak át a MÉH- vállalatnak. A fém-gyüjtő hónap folyamán a további feladat az, hogy a DISZ-szer vezetek mozgósítsák azokat a fiatalokat is, akik'.ed­dig még nem vettek részt ebben a mozgalomban. A járási DISZ- bizottságok aktíváikon keresztül vegyék fel a kapcsolatot a falu­si fiatalokkal, hogy november 22-én és 29-én, vasárnap ismét olyan kampánygyüjtést indítsa­nak, hogy az eddigieknél még jobb eredményt érjen el me­gyénk ifjúsága. GRÖSZ MARTON, a 'hevesmegyei MÉH-vállalat igazgatója  földművesszövetkezetek vasgyüjtéséről A vasgyüjtő hónap keretében, a füzesabonyi járás versenyki­hívására nemes vetélkedés in­dult meg a járási szövetségek­és a földinűvesszövekezetek kö­zött. A járások közötti verseny­ben eddig a gyöngyösi járás vezet 40 százalékos eredmény­nyel, második a hevesi járás 30 százalékkal. Lemaradtak a fü­zesabonyi és az egri járásban, ahol a tervteljesítés még no­vember 17-én sem érte el a 20 százalékot. A földművesszövet­kezeti dolgozók közü| jó mun­kát végeztek a gyöngyösi, bükkszéki és a szihalmi föidmű- vesszövetkezeteknél. Sziha-lmon és Gyöngyösön vasárnap vás­gyüjtési napot rendeztek és egy nap alatt 40—50 mázsa vasat gyűjtöttek. A nemtörődömséget és ha­nyag munkát bizonyítja, hogy a füzesabonyi -körzeti és a fei- debrő, valamint -a tódebrői föld­művesszövetkezeteknél még no­vember 14-ig sem állítottuk be hulladékfelvásárlót, nemhogy a begyűjtést megszervezték volna. Minden ügyvezetőnek, ügyinté­zőnek most az a feladata, hogy a-zoinnal fogjanak munkához, mert a vasgyüjtés eredménye munkájuktól függ. Süveges Benedek l-evejező Mozgóbüfé Egerben Naponként két mozgó büfé ró fa Eger utcáit, hogif a dolgozókat étedet, itallal lássa et. à

Next

/
Thumbnails
Contents