Népújság, 1953. november (88-96. szám)
1953-11-22 / 94. szám
2 1953 mvembsr 22. N E P U J S A G Â megyei aklívaértekezleten elhangzott hozzászólásokból November 14-én a megyei pártbizottság; megyei aktívaülést tartott. A Népújság november 19-i számában ismertettük a beszámolót —■ a KV júílius 28-i határozatának végrehajtásáról és a párt előtt álló további)feladatokról —melyet a megyei pártbizottság nevében Sallós Gyüla elvtárs tartott. Most az aktivaülésen elhangzott hozzászólásokból közlünk részleteket. FURUCZ JANOS ELVTÁRS, az SZMT elnöke hozzászólásában megállapította, hogy _ hát javult a dolgozóik ellátása, nincs olyan fejlődés ezen a téren, mint amilyennek kellene lennie és ezért a szakszervezeti szerveket és azok vezetőit terheli a felelősség. A miniszter- tanács biztosította a napi hétforintos ellátást a bányászok részére. Az üzemélelmezési vállalatnak nincs terve, hogyan fogja ezt biztosítani. Egercsehi- ben és a gyöngyösi XII-es aknánál az étkeztetés terén nincs javulás. Ez elsősorban nem az üzemélelmezés, hanem a szak- szervezeti szervek hibája is. Nekünk kellene ellenőrizni, 'hogy ez biztosítva van-e, hogy a rendelkezéseket végrehajtják-e egyes szerveknél. Ezután több •példát sorolt fel Fufucz elvtárs, melyek mind azt bizonyítják, hogy egyes területeken nem tesznek meg minden intézkedést, hogy a dolgozók ellátását, munkakörülményeit megjavítsák. Nem biztosítanak megfelelő árucikkeket a dolgozóknak, a munkavédelmi beruházások terén is több hiányosság van. KALYINKA JANOS ELV- TARS, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának vezetője a június 28-i határozat után végzett mezőgazdasági munkát értékébe. Példákat hozott fel arról, hogy a dolgozó parasztság és a tszcs-tagoknak a termeléshez való viszonya megváltozott. Beszélt azokról a hiányoságokról, melyeket az elmúlt hónapok ala.t elkövettünk és részletesen elemezte azokat a feladatokat, melyek elé a Központi Vezetőség október 31-i határozata állította megyénk mezőgazdasági dolgozóit. MISKEI LASZLO ELVTARS, a hatvani járási pártbizottság titkára elmondotta, hogy járásukban a tsz-alo túlnyomó többsé-re megállta helyéit a irr.eg- szilárdításáért vívott harcban. Idejében megkezdték a termelő- csoportok az őszi mezőgazdasági munkát és példát mutatnak az egyénileg dolgozó parasztoknak. Hiba azonban, hogy a járás területén lévő tszcs-ik mikor megkezdték a munkát, so‘k becsületes asszonyt kizártak a csoportból azzal, hogy nemi megfelelően dolgoztak, pedig valamennyien családos anyák és 130—140 munkaegységet teljesítettek. Ezeket a JB javaslatára most visszaveszik. Részletesen ismertette a mezőgazdasági munkában, ,a begyűjtésben elért eredményeket, majd elmondottal, hogy a dolgozókkal való helytelen foglalkozás még a KV ha érozata után is megmutatkozik. Lőrinciben kislakás építését igényelték a dolgozók. Meg is kaptáik, de a megyei tanács nem küld ki mérnököt, aki felmérné a területet és emiatt a lakásépítést nem tudják megkezdeni. Ecséd községben a daráló nem működik, a dolgozóknak a szomszéd községbe kell járniclk darálhatni. Ezután a járás ipari üzemei előtt álló feladatokat ismertette, majd elmondta, hogy az egész munka megjavításának egyik fontos feltétele párt- szervezeteink munkájának megjavításai A határozatokat az alapszervezetek felé a járási pártbizottságok nem tudják eljuttatni. A Központi Vezetőség és a megyei bizottság határozatai eljutnak a JB-ig, de annan nem jutnak el az alapszervezetekhez. Sok járásnál, főleg alapszervezetnél segíteni kell a vezetőség összetételének megjavítását. A hatvani járásban is egyik legfontosabb feladat, hogy megjavítsuk a falusi pártvezetőség összetételét. Általában hiányzott a vezetőségből az egyénileg dolgozó paraszt, tanács vagy szövetkezeti alkalmazottakból állt a vezetőség. Emellett elengedhetetlen feladat, hogy a falusi párttitkár elvtársaknak megfelelő politikai képzettséget biztosítsunk. DR. PÁLINKÁS JENŐ, a megyei ügyészség elnöke a törvényesség megszilárdításai terén elért eredményeket ismertette és megállapította, hogy ezen a téren nagy javulás mutatkozik. Hiba azonban, hogy a társadat mi tulajdon védelmét elkövetőkkel szemben sokszor nem megfelelően járnak el, nem vonják őket felelősségre. Az ügyészség munkájában is mutatkoznak eredmények, de a dolgozókkal szembeni rideg magatartás még több helyen megmutatkozik. Sok esetben opportunizmus is tapasztalható különösen az ellenséges elemekkel szemben. DR. NEMED! LAJOS, aPo- diagógiaii Főiskola igazgatója többek között a pártoktatás jelentőségével foglalkozott és megállapította, hogy több helyen nagy hiányosságok vannak ezen a téren. Nem vesznek részt a hallgatók az előadáson, nem biztosítják számukra a tanuláshoz szükséges anyagokat, s elmaradnak á konferenciák is. HORVATH SÁNDOR ELVTARS, az egri városi pártbizottság titkárai a kollektív vezetés terén történt kezdeti lépéseikről beszélt, s megállapította, hogy bár az alapszerve- zetéknél történt, előrehaladás a kollektív vezelés terén, nincs fejlődés az alap-szervezeteik önállósága megteremtésében. A tömegkapcsolat terén is van javulás. Az a közeledés, amely a parasztság részéről megmutatkozik nemcsak a jó politikai felvilágosító munkánk eredménye, hanem a kormányprograimm megjelenésének ís , köszönhető. Vannak már jó módszerek, me-' lyeket azonban nem tuda- osíta- nak eléggé, számos olyan jó tapasztalat van már, melye* nem minden esetben tudnak meg, pedig ezek alkalmazása eredményes lenne. Elmondotta, hogy a városi pártbizo tság a dolgozó parasztság részére most tartott először tanácskozást, 23 egyénileg dolgozó parasztot és tsz-tagot hívtak össze, hogy ezek közelebb kerüljenek a pártbizottsághoz, elmondják terveiket, problémáikat. Az első ilyen megbeszélésen választ adtak sok-sok kérdésükre és megtették a szükséges intézkedéseket. Ezek a dolgozó parasztok hazamenve, éjjel egy óráig beszélgettek. Többek között arról is, hogyan szervezzenek tszcs-t és ma már 17— 18 ember van, aki tszcs-t akar alapítani. FELSZÓLALT AZ AKTÍVA- ÖLESEN Non György elvtárs, a népművelési miniszter helyettese is, aki a Központi Vezetőség képviseletében jelent meg. Értékelte az aktívaülést és megállapította, hogv „termékeny és eredményes, mert az itt felvetett kérdésekből az látszik, hogy a június 28-i határozat az elvtársak vérévé vált, és ki-ki a maga területén igen hasznosan alkalmazza ezt a nagyjelentőségű határozatot anníHP ellenére, hogy itt-ot-t hibák és zavarok is előfordulnak még.” Non György elvtárs részletesen foglalkozott a Központi Vezetőség legutolsó ülésével, melynek nyomán egy sor dologban fordúlafnak kell bekövetkeznie. Sokkal inkább, mint eddig a nép jóléte, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése kerül homloktérbe. Ismertette a beruházások átcsoportosításának jelentőségét, melynek az a cél ja, hogy a dolgozók anyagi és kulturális-szükségletét biztosítsa. Ezért csökken a nehézipar beruházása, ezért emelkedik a közszükségleti cikkek gyártását szolgáló ipari beruházás. — Az új kormányprogramm n-em jelenti azt, hogy most a korlátlan lehetőségek emelkedéséhez értünk. A cél, hogy maximálisan kielégítsük a dolgozók anyagi és kulturális szükségletét. Ezt fokozatosait, állandójó munkával érhetjük el. Részletesen foglalkozott Non elvtárs a NÉP politikájának a helyes alkalmazásával is. A továbbiakban pedig kihangsúlyozta: A KV rámutatott, hogy a nép jóléte fokozásának egyetlen forrása a tervek teljesítése. Ezt szolgálja az önköltségcsökkentés, a takarékosság, a termelékenység növelése stb. Non elvtárs hiányolta, hogy az ülésen ezzel keveset foglalkoztak az elvtársak. Ezután több kérdést tisztázott, majd a párt tömegkapcsolatának fontosságáról beszélt és több elvan problémára hívta fel a figyelmet, mellyel a beszámolóban és a vitában nem foglalkoztak eléggé. Végül felhívta a jelenlévőket, hogy nyíltan lépjünk a tömegek elé, mondjuk meg, hogy hol követtünk el hibát és mutassuk meg, hogy milyen intézkedéseket tettünk, azok kijavítására, melyek azok az intézkedések, melyek népünk fel- emelkedését bizonyítják. Az aktivaülésen még s. á i.o- san hozzászóltak a vitához, melyet Sallós elvtárs foglalt össze. Érv Egercsehi és Bélapátfalva népnevelőinek Egercsehi bányában ebben az évben szeptember 30-ig 2! 13 műszak termelésé esett ki igazolatlan mu'asztáS'Ok miatt. Mit jelent ez az igazéIs.tlan mulasztás szénben? Egy vájár ha 100 százalékos te'jesítménnyel dolgozik, egy műszak alatt 6.6 tonna ccTe szervet termel, ® ez öt mázsájával számolva 33 mázsa. A 21'ÍG igazolatlan mulasztás miatt, tehát 80718 mázsa szén maradt a föld mélyében. Mire haszná'bat- nánk ezt a szénmennyiséget? Egeiből Budapestre egy átlagos személyvonat 27CO-szor vihetne fel az utasokat. S ha az utasok addig utaznának, míg ez a szcnmennyiség fűtené a mozdonyt, 115 napon át éjjel-nappal mehetnének. Vagy: ha egy csa'ád é'-i tüze’őszükségletének 20 mázsát számolunk, akkor a 83.717 mázsa szénből 40 350 család tüzelhetne egy éven át. A szén egvik legnagyobb energiaforrás. Abból a szénből, amellyel Egercsehi-bánya az igazolatlan mulasztások miatt kevesebbet adott a népgazdaságnak, köriT elül 8,071-800 kilowatt energiát nyerhetnénk. Ez az energia olyan nagy mennyiségű, hogy hezzávető eg 20 ezer 40 wattos égőt világítana egy éven át.-k A Bélapátfalvi Cementgyár a harmadik negyedév végéig 11.398 tonna cementtel — tehát 113.980 mázsával — maradt adósa népgazdaságunknak. Ebből a cementmennyiségből 280 kilométer. 1.2 méter! széles járdát lehetne építeni, kétszer olyan hosszút, mint az Eger—Budapest közötti távolság. Ugyancsak ebből a cementből 6.300 kétszobás, vagy 105 darab 12 lakásos család’házat építhetnénk, — tehát egy-két nagyobb falut. Hozzászólás egy cikkhez... A Népújság november 15-i számában cikk je'ent meg, mely az egri III. körzet népnevelő munkájának megjavításával foglalkozott. A cikk értékelése szerint, hiányossága a népneve- ISmunkániknak, hogy a panaszokat még nem minden esetben intézzük ej mi népnevelők. Erről szerelnék én is írni. Népnevelőmunkánkat, a felvilágosító munkát úgy tudjuk csak megjavítani, ha többször meglátogat juk területünkön a dolgozó parasztságot, ha meghall gátjuk a problémájukat, s azzal az ii;e- tékes szervek felé fordulunk. Ha a do'gozó parasztság tálja, hogy a népnevelőkön keresztül segítséget kap, prit lámája megadásához, nagyobb bizalommá', lesz körzetünkben is a népnevelőkhöz, s így alakul ki a kölcsönös bizalom a apján a népnevelők és a dolgozók közötti szoros kapcsolat. De, ha a népnevelő csak ígér és nem tesz semmi*, lazul ez a kapcsolat. Példa erre az örsi János esete, örsi János bizalommal fordult Székely elvtárshoz, segítségéi kérte egy panasz elintézésében. Székely eivtá-rs a panasz elintézését a mai napig sem tette szív. ügy-évé Másik nagy hiba, ho-gy a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, akihez Bótai Dezső fordult, nem foglalkozik kellőképpen a parasztság prob'émájáual, nem segíti munkájukat. Ez nem segíti a munkánkat. így nem tudjuk megszí- lárdílani a munkás-para-szt szövetséget. Már pedig az a cé’unk, hogy a munkás-paira-sat szőve", séget mécr jobban megszilárdítsuk és a népneveíőmunkánik során a- tömegekkel való kancsó* latunkat még jobban kiszélesítsük. Az most a feladatunk, nekünk népnevelőknek, hogy ismertessük a dolgozó parasztokkal kormányunk programmját. a minisztertanács határozatát az új begyűjtési rendeletről, a külön, böző rendeletekről és meghallgassuk a problémáikat. Menjünk minél nagyobb számban a dolgozó parasztok közé, tanítsuk, neveljük őkét, adjunk segíls-égét a munkájukhoz. özvegy Szabó Lajosáé, III. körzet népnevelője. A DOLGOZÓK VILLÁMAI — A MEZÖKER Vállalat Eger, Sztálin-úti boltját 7 óra helyett gyakran negyed nyolckor nyitják. Ha a vevők figyelmeztetik az ott dolgozókat, durván visszavágnak. A panaszkönyvből i-s kitépik a ia-po-t. ha valaki. bírálja őket’. A MEZÖKER vezetői felfigyellek már az ilyen jelenségekre? — kérdezi Szentesi Lászlóné. A — A novaji tanács versenyiábláján a lekopott betűk fölött egy mondat világít: 20-án transzferálás! Hát a kormányprogramm? A dolgozókkal való emberséges bánásmód? A felvilágosító munka? A tanácstitkár ehe'yett azt tartja, még most sem árt ráijeszteni a jó népre. Jó lesz vigyázni, nehogy a nép ijesszen rá a tanácstitkárra. Papp János k — A bo-ccnádi iskolában nevelői szoba és szertár éoítése folyik. Három hete abba kellett hagyni az építkezést anyaghiány miatt. Többízben kértük felettes hatóságainkat, hogy adjanak anyag- kiuvalást, s eddig Jvába kértük. Öt mázsa mész, két mázsa cement és 500 darab tégla h ánya miatt áll a munka Meddig kell várnunk? Ke emen Gyula, Boconád k — Több alkalommal tapasztaltam, hogy Egerben a Fő-utcán 'évö kenuérbottban pont■vónvl mérik a kenyeret. Sem én. sem dolgozótársaim nem találjuk he'yesneb, hogy így károsítsák meg a dolgozókat, hagy egy kiló kenyér helyett 90 dekó' adjanak. Császár István Orvoslást várunk 1953 november 7-e’n a Népújságban megjelent egy karikatúra a kenyérgyártással kapcsolatban, mely azt illusztrálta, hogy sütő- - üzemeink hiányosan, vagy egyáltalán nem szitálják a lisztet. Ha nem vagyunk elfogultak, önámítók, akkor be kel! vallanunk, hogy a rajz igazat mond. A hibák oka, hogy a szitálási művelet sok esetben elmaradt üzemeinkben. A nagy fogyasztás miatt megnövekedett a termelés, s a rendelkezésünkre álló sziták primitívek. Képtelenség is — ha egy üzem napi 40—50 mázsa kenyeret termel — ilven nagymennyiségű lisztet kézi erővel megszitálni. Ez csak ügy lehetséges. ha egy nagyobb üzemünk szitáló-brigádot alakít, melynek csak ez lenne a feladata, hógy az üzemeket szitált liszttel lássa el. Volna még egy másik jó megoldás is. A malom rátérne a szitált és fajtánként kevert liszt árusítására „oríginál” csomagolásban. Ez azér* volna egyszerűbb, mert a malomipar könnyebben gépesíthető és így a sütőipar mentesülne a szitálási munka alól. Helyes volna a zsákok bruttó súlyát is csökkenteni. Túl nehéz a szállítása a 85 kilogrammos súlyú zsákoknak, fi- gyelembevéve, hogy üzemeinkben sok női munkaerő dolgozik. Ez a súlycsökkentés tetszést keltene úgy a malom-, mint a sütő. iparban, nem is beszélve a szál lításról, mert sokszor éppen a zsákok nagy súlya miatt alig lehet kapni fuvarost, vagy zsákol ót. A hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges, hogy az illetékesek -foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel, s találjanak rá orvoslást, hiszen ezt a nép érdekében teszik. Kóczlán László Sütőüzem-vezető, Adács Néhány lépés a bürokrácia útvesztőjében TJorváth József kisnánai ta- nár panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. A panasz lényege a következő: Horváth József, aki még júniusban Egerben lakott, a júniusi családi segélyét, 260 forintot az Egri SZTK 1953 július 16-án léve. désböl Józsára küldte. A józsai postahivatal július 23-án ezt visszautalta Egerbe, de Horváth József és családja a mai napig sem látta a pénzt. • Az SZTK ügykezelési osztá- lyán a IV-es szobában hárman is mondják egyszerre, hogy mi a helyzet. Va ameny- nyien ismerik az ügyet. Sajnálják is, mert már Horváihék is többször voltak ebben az ügyben. űk azonban nem segíthetnek. Csak a pesta vagy a Nemzeti Bank. Ök elkü'diék a pénzt, — de, hogy Eger helyett miért Józsára, arról hallgatnak —, s bár a józsai posta visszautalta, még nem kapták meg. A bankban az ajtón szép betűkkel írt felhívás fogadja az embert: „Ügyje eket 8—15 óráig fogadunk.” S be — úgy lá.szik — csak az ügyfél jut. Bt már az ügyfelek szorongnak. A pultra támaszkodva — me y az ügyfelet az ügyintézőtől elválasztja — három cigarettát is elszívhat az ember, míg megkérdezik, hogy mi járatban van. Nyomtatványt számolnak, — el vannak foglalva. Végre sikerül e csípni egyet a pult közelében elhe.yezkedok közül és az érdeklődésre ezt tanácsolja: „Menjen e; a kartárs az SZTK-hoz, mondja meg, hogy az SZTK írásban keressen meg bennünket. írják meg, hogy me'y napon adta meg 'az SZTK az átutalási megbízást, milyen összegű, csekkben szerepel az az utalvány, melyet, a segélyt folyósították; mi volt a csekk ősz- szege, melyben az átutalás benne volt — a többit nem lehetett jeayzeni, csak még azt, hogy — ha ezek meg esznek, ennek alap. ján meapróbáVuk visszakeresni." Arra a gyenge érvre, hogy ez idői vesz igénybe és a négy hónap éppen eiég, csak egy sajnálkozó kézterjesztés a vá asz. I/ issza az SZTK hoz. Ott az' zol fogadnak, hogy mindezt a posta már megtette a Nemzeti Bank fe.é. Gyerünk a postára. A postánál a csekk és pénzesutalvánnyal , foglalkozó „kartársnö’’ azt feleli, hogyha a pénzt nem kézbesítették, visszautalták a feladónak. „Ha az SZTK a fe.adá, akkor annak”, — hangsúlyozza ki. A postairo dán más részlegeket is megtudunk. „Az Egri SZTK-nak július 25-én visszautaltuk, ki is mutattuk, de az SZTK nem ta'á’.ja.” TJira beszéltünk az SZTK-val. Kezd valami derengeni. Az SZTK valóban nem ta'álja az összeget. De a pos*a sem tudja bizonyítani a visszautalást, ezért felkudie az ügye* a posta- központnak, hogy a Nemzeti Bankon keresztül próbálják „visszakeresni”. S míg ez meg történik, várni ke l — ezzel csillapítják az emberj. Egyszóval kátyúba kerii't a családig segély. El kellene még menni a bankba, de már 15 óra elmű t és az ügyfelet már nem fogadják. Mindenesetre egy tanulságot le lehet és le is kel; vonni az esetből. Nem mindenkinek szívügye még az egyszerű emberek panaszának orvoslása. Ahe yelt, hogy emberségesen igyekeznének segíteni ao gozó társaikon, átutalnak, kimu.amak, visszakeresnek, ígérgetnek, tologatják az időt. Ideje volna már véget vetni ennek! ! / PAPP JANOS Miért késnek a szülési és gyerir.eksegéiyek1 Sok termdőcsoporffag panasszal fordul az SZTK-hoz, hogy nem kapja meg idejében a rendeletben biztosított .szociális juttatásokat, késik a gyereksegély, elmarad a szülési segély. s ezek elmaradásáért minden esetben az SZTI<-t okolják. * Hibás a termelöszöve'kezetek vezetősége mely nem fordít gondot a betegségi nyilvántartások pontos vezetésére, nem tartják nyilván a terme'őszö- vetkezeti tagok személyi adatait, s betegség esetén sem jelentik idejében: melyik dolgozó mennyi táppénzre jogosult. Sok baj származik ebből. Akadályozza a gyógykezelést is, hátráltatja a terme! őszöve Ikezet és az SZTK munkáját is. Kérjük a termelőszövetkezetek vezetőit, pontosan vezessék az SZTK kimutatásokat, hogy a termelőszövetkezetek tagjai minden időben pontosan megkaphassák a szociális juttatásokat. SZTK Hevesmegyei Alközpontja * Egyes hivatalokban, ahelyett, hogy gyorsan elintéznék, igv labdáznak a dolgozók ügyével
