Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-19 / 93. szám

\ \ tü53 november ff. nepüjsXg Egy óra az egri új ruházati boltban Fővárosiban érzi magát az ember, ha megáll a Bajcsy-Zsi- ünszky-utcai ruházati bolt előtt. . Nehezen lehet a kirakathoz férni, annyian állnak munka után és napközben is előtte. A kirakat tömve -minden áru­val. Nehéz megállapítani, hogy azt a sokfajta árucikket hogyan tudták elhelyezni ilyen kis he­lyen. A fény és pompa között az ember nem tudja, hogy mit néz­zen meg előbb. A barna férfi szö­vetet vagy inkább a női ruhák­nak szenteljen egy röpke percet? Aki itt megáll, nehezen megy to­vább, inkább betér az üzletbe. A szárnyas ajtón belépve, elénk tárul az üzlet szépsége, gaz­dagsága is. A polcokon végig ruhaanyagok. A vásárló csak néhány pillanatig állhat egy helyben, min-djárt szólnak az elárusító asztal mögül: tes­sék parancsolni, mi tetszik lel­kem? Egy kedves bácsi, a jól dolgozó eladók egyike, egy idő­sebb parasztasszonynak segít választani. — Talán ebből a csikós flanel! anyagból adjak, vagy inkább ebből? — mutat rá egy gyönyörű ingnek valóra. Nem i-s tudom hirtelen — feleli a néni-ke — annyi minden van itt, hogy nehezen tudok válasz­tani. Adás -közben egy-egy kedves szó röpül a vásárló felé. Lát­szik. hogy meg vannak elégedve a vásárlók. Egy pillanatra sza­badon hagyják a vevők Griin- baum bácsit és ígv lépünk oda mi is. Elmondja, hogy már 46 éve dolgozik a szakmában. Sok­mindent -megérhetett e szép idő alatt. — Naponta 1600 méter körül adok el a különböző anyagokból — mondja. Hány kérdést keil addig feltenni, hány vég anyagot keil- a vásárlók elé tenni, míg aztán kiválasztanak kél-három métert. Udvarias, jó szakember, állapítják meg róla a vásárlók és a- munkatársai is. A másik oldalon a női kiszol­gálók adják a dolgozóknak a szebbnél-szebb női árukat. Itt találjuk válogatások közepette Ze’.e Sándorné tiszanánai egyé­nileg dolgozó parasziasszonyt. Sok mindent megnéz, megfogja az anyagokat, míg kiválaszt egy szép harisnyát, és egy szok­nyát. Négy gyermeknek vagyok az anyja — mondja. Gyerme­keim iskolába járnak. Tisztán, szépen felöltöztetve m-ennek reg­gelenként. En nem tudtam ta­nulni, még kisgyermek voltam, amikor már megismerkedtem az élet nehézségeivel. Ezt a sor­sot nem akarom a gyermekeim­nek. Ezért mindent megteszek, csak becsületes, jól dolgozók legyenek belőlük. Öt és fél hol­don gazdálkodunk, amit az ál­lam adott. Fordítsuk-vissza egy pár évvel a történelem kerekét és nézzük meg, hogyan vásároltak ezek a dolgozók? — 1515 előtt még csak közelébe sem mertem jönni az ilyen fényes boltnak — mondja Kiss László bekölcei egyénileg dolgozó paraszt, aki ruháravaiót vásárol a 250 fo­rintos szövetből. így volt ez akkor. S ma? Az üzlet egy napja, akár egy órája megadja a választ. Egy hatalmas nyíl mutatja: a konfekció osztályt az emeleten helyezték el. Itt is mint min­denütt, a’ig tudunk közeledni a sok vevő'ől. Száz és száz kabát, ruha között válogathat a- vá­sárló. Szemet, szívet gyönyör­ködtető látvány fogad bennün­ket. Lehet itt találni mindent. Egy jól megtermett bányász, egy hosszú télilkabátot fog a kezében. Előtte egy elárusító. Érdekes beszédfoszlány üti meg fülünket: ha nem akarja ezt elv­társ, akkor válasszon má-sika,t — mondja az eladó. Hiszen van itt miben választani. Közelebb érve tudjuk meg, hogy a bá­nyász Nagy elvtárs, a somsályi bánya dolgozója, a kékköpe­nyes eladó Fer^pc Rudolf. A be­szédből kitűnik, hogy megvál­tozott az e'-adó és a vevő közötti viszony. Régebben az eladó addig „főzte" a vevőt, amíg nem vette meg azt. amit ő el akart adni. Ma az eladó segítséget nyújt a választáshoz, a rátukmálás he­lyett. Az egész üzteiben tiszta­ság uralkodik. A földszinten ta­láljuk a-z áruház vezetőjét, aki a következőket mondja: a leg­nagyobb forgalom a nyitás nap­ján volt. Alig győztük a vá­sárlókat kiszolgálni. Még ezen a napon „kifosztottak" a női ka­bátokból, a kötöttárukból. Nemcsak a városban, hanem az egész megyében ez az üzlet a legújabb létesítmény. Már eb-ben a hónapban dolgozóink a tervprémiu-m mellett célprémiu­mot is -kapnak — mondja az áruda vezetője. Ez a célprémium azonban bizony időszakokban változni fog. Igv elérik azt, hogy felváltva minden árura lesz célprémium és a dolgozók ezáltal jobban harcolnak az egyes árucikkek ellátásáért, az udvarias kiszolgálásért. Azt akarjuk, hogy még több dolgozó vásároljon nálunk, s megelége­déssel távozzon tőlünk. Az áruházból kilépve láttuk, hogy a dolgozóik megelégedve jönnek ki innen, mert tudják, hogy mindaz, amit itt lá'na-k, az ő munkájuk gyümölcse és az állam szerető gondoskodása. Hajdú Imre Fokozottabb harcot a balesetek elhárításáért (Tudósítónktól) Hatvan állomás dolgozói az első negyedévi, maid félévi tervüket túlteljesítve elnyerték az élüzem jelvényt, majd a mi­nisztertanács és a SZOT ván- dorzász-laját. Az év elején meg­indult lendületes, áldozatkész munka a tervek túheliesííéséért, nem csökkent a harmadik ne­gyedévben sem, sőt az úi kor- mányprograimm nyilvánosságra hozatala óla még fokozódott. Ennek eredményeképpen a har­madik negyedévi szintet nem­csak, hogy elérték, hanem két százalékkal túl is teljesítették. Ml az oka mégis annak, hogy még sem Hatvan állomás kap­ta meg az élüzem-jelvényt? El­feledkeztek Hatvan állomás dol­gozói a balesetmentes szoligá- latróLA harmadik negyedévben — Győri Antal és Montvai Fe­renc forgalmi szolgálattevő mulasztása miatt — ké* közle­kedő vonatta-! történt baleset ál­lomásunkon. E két baleset, it- le've forgalmi szolgálattevőink éberségének hiánya foszlottá meg dolgozóinkat a harmadik élüzem-jelvénytől és az esetle­ges magasabb kormánykitünt-e­téstőí. Az új kormányprogramul sikerének biztosítása érdekében, nemcsak terveinket kell teljesí­tenünk, hanem az ország dol­gozó: által ránk bízott közös va- gvóri* i-s óvnunk kell a rongá­lástól. Fel kell számolnunk az ellenségnek azt a hírverését, hogy a na<rv forga’om, az őszi szállítások ideje alatt nem le­het utasílásszerűen dolgozni. Erre magúik az állomás dolgo­zói feleltek, mikor a felszabad’.■- láis, maid a választás: bók-emű- szakba-n balesetmentesen bo­nyolították le az állomás eddigi csúcsforgalmát. Ne feledkezze­nek meg állomási dolgozóink airrój sem, hogy eddigi nagy­szerű ereamén'/sorozatukra az ellenség is felfigyel és igyekez­ni fog minden ú'on, módon megtörni dolgozóink lendüle­tét;, elaltatni aiz éber, utaisítás- slzerií munkát. Az ellenőrzésre hiva'ot­t altnak még következetesebben kell eljárni a felsőbb szervek­től származó utasítások meg­szegői ellen. A pártszervezet­nek és a1 szakszervezetnek, a népnevelőknek és bizalmiaknak beszélgetései során állandóan foglalkozni kelj a figyelmes és utasításszerű szolgálat végzé­sével. A szocialista munkamód­szerekkel egyre bővülő utasí­tást valóban törvényerőre kell emelni Hatvan állomáson. Nép­szerűsíteni; jutalmazni ke'l az élenjáró dolgozókat. Következe­tes harcot kell folytatni dolgo­zóink szakmái és'politikai tudá­sának emeléséért. Hatvan áltomás dolgozói a közeimül íiba-n bebizomvTották, hogv saját és dolgozótársaik nö­vekvő éle‘ színvon a ! á-nak eme­léséért, országos jelentőségű eredményeket értek e! a terme­lés területén. Hogy élért ered­ményeiket megőrizhessék, azokat túlszárnyalhassák, az is szüksé­ges, hogv az elkövetkezendő időkben balesetmentes munkát végezzenek. Pogonvi Lajos. Csemegebolt Gyöngyösön Szeptember végén új csemege- bolt megnyitása vonta magára Gyöngyös lakóinak figyelmét. Az üzlet fővárosi színyonala. Ízléses kirakatai, árubősége és különlegességei már az első napokban mágnesként vonzották az ellenállni nem tudó közön­séget. A csemegebolt egyik kira­katában „ital különlegességek" pompáznak. Itf láthatói bada­csonyi rizling, galagonya bor, csemege vörös és ür-mös, de megtalálhatók a különféle likő­rök is, kávé. kakaó likőr, ,.nya kukon” kis sárga szalaggal át­kötött üvegek, némelyike mintha véletlenül dűlt volna éppen az üres pohár felé, szinte azt mondja: itt vagyok toils már és igyál belőlem. Az üvegek között zö'des-pircsas levéllel viasz­ágak, egy-egy sárguló levél, helyenként szőlőfüríök — őszi a hangulat. — Ejtés gyomorra nem jó az ital — ígv tartják az emberek. De itt ennek a panasz­nak s:ncs helye, mert a „finom falatok" kirakatában szalámi, zöldpaprikával és retekkel kö­rítve, fonoítkalács,. egy-két üveg mustár, mellette debreceni kí­nálja magát. Persze nem marad el mellőle a csemege vörös és ürmös sem, választhat ki-ki Ízlése szerint. Vannak akik a befőtteket szeretik, ezekre is gondoltak, amikor barack és körte be'őtfet is tettek a kis csomagba, amely így felszerel­ve kedves ajándék, bárki meg- etegedhe' vele. Béke, Csongor. Tulipán — sorakoznak a tnafiteéimik. Nem feledkezik el a ciga re t azokról sem. van bő választék. Sokan a Virginiái és Mátrát szeretik, ezekről is gondoskodtak. Ha már ezeket a kirakatokat mind végig­néztük, mint utolsónál, a „kon- zeruek birodalmánál" vagy aho­gyan sokan nevezik a gazdaasz- szonyok kirakatánál állunk. Az esti órákban ugyancsak körül­veszik a háziasszonyok. Ennél gyorsabb meiegvacsorá. ők sem tudnak előállítani. Ks üvegpolcokon sorakoznak rang- szerint a készételek. Csirke, borjúpörkölit büszkélkednek, há­tuknál a lecsó, borsó és a többi főzelékfélék. Alacsonyabb üveg­lapokról az „Öcsi csokoládé”-k, meg a „Pajtások" éppen olyan vágyakozva tekint ge'nek felfelé, minit a kirakatot nézegető. A tiszta, kellemes levegőjű üzlet­ben ugyanazt látjuk, amit a ki­rakatokban. de nagyobb válasz­tékban és bővítve néhány olyan különlegességgel, ami aztán addig ébresztisieti az ember ét­vágyát. míg oda nem lép az árusítóhoz. — Kérek ebbő' a sült. vagy rnn'ottcsmljéből — mondják. — Egyet-kettőt, hárma..-négyet, so­rolta kedvesen az üzletvezető T iki László, miközben a vevő csendesen megjegyzi: most csak egyet kérek. Az üzle'vezető kedvesen bőszéi és do gozik. Sietve viszi a megvásárolt árut a csőm a go! óba, közben máris kérdi: Tessék, mivel szolgálha­tunk? Többen is felelnek egy­szerre és ai kiszolgálók mégis nyugodtak. Megszokták már a nagy forgalmait. Mert ez az üz­let á'landóan népes. Sokszor nem is gondolnánk, hogy mi vonzza ide az embereket: az üzlet, néhány cserép zölddel, helyenként elhelyezett vázával valóban nagyon barátságos ké- pet nyújt. Az áruk alól kikukucs- káló szalvélavégek, ai rendben- tartott élelmiszerek, gondos ke­zelésről tanúskodnak. Az italok polcánál is várakoz­nak. Vásárolják a „különleges habzó bort". Egész véletlen, hogy éppen mellékerülték a sonkafélék és a szalámi — hi­szen csak természetes állapítják ■meg a benn tartózkodók — hogy a kettő együtt van. Bárkit rabul ejtene a kíván­csiság, hogy az itt látottak mel­lett a raik-árt is megtekintse. Tiiki László kinyitja az ajtót és egy pillantást a raktár felé is enged. A polcok, ládák és do­bozok megtelve árukkal — kell is, mert ebből az üzletből na­ponta 20.000 forint értéket vá­sárolnak, amit nekünk pótolni kell — mondja az üzletvezető. Tőle tudjuk mi°ig, hogy az első hónapban itt dolgozók nem vol­tak megfelelők, nem úgy szol­gálták ki a vásárlóközönséget, ahogy azit kell. Miután új veze­tőség jött, megjavult a munka is. Nagyon jól dolgozik Dózsa Ferencné, a cukorosztáilyon, Csömör Imre a osemegeosz- tályon. Gyakran tartanak érte­kezletet. ahol a kiszolgálás hibáit és jó oldalait megbe­szélik. Az ő gondolatuk volt, hogy az üzletben olyan külön­legességet is tartanak, amit máshol nem lehet meiste!á'ni — pó! diául cukrászsüteményeM!. Pár nan rmilva a teafőző* is felállítják. Még az a tervük, he.gv egy jó kávéfőzővel ajándé­kozzák meg a gyöngyösi népet. Kellemes üzlet, jó érzés itt vá­sárolni DOBAI M. ZÁRSZÁMADÁS A VERPELÉTI DÓZSA TSZ-BEN (Tudósítónktól.) A verpeléti Dózsa termelőszö- vel kezeiben a jó munka eredmé­nyét tükrözte a zárszámadás. Örömmel hatlo'.ta a szövetkezet minden tagja, hogy jóval na­gyobb tett ezévi jövedelmük, mint a múlt években. A természet­beni és a készpénzben kifizetett jövedelem egy millió 33 ezer forint, mely a szövetkezet tag­jainak biztos megélhetést ad. Gondoltak az építkezésre, 51.521 forintot hagylak különféle beru­házásokra, szociális alapra is jutott csaknem 10.000 forint. A tavalyi példából okulva arrai is számítottak, hogy a később be­lépők ne maradjanak kenyér nélkül. Harminc mázsa terményt teltek félre. Nem véletlen, hogy ez évben ilyen nagy jövedelmet tudott biztosítani a szövetkezet szorgal­mas tagjainak. Segített ebben a kormány is. Nemrégen enged:ék el 206.000 forint rövidlejáratú hi­tel visszafizetését, a 27.000 fo­rint gépállomási tartozásukat is törölték. A vízkár, mely az előző években csökkentette ai termelő­szövetkezeti tagok jövedelmét, most nem tudott annyit ártani a szövetkezet tagjainak. Nyolc­vankilenc mázsa búzát, 19 má­zsa árpát, 75 mázsa kukoricát, 90 mázsa burgonyát és 35 mázsa napraforgót engedlek el a szö­vetkezetnek az ősz elején. Ezek a kedvezmények emelték a,z egy munkaegységre eső jö­vedelmet. Ezek segítségével bú­zából 2,55, árpából egy kilót, borból egy literi és 20,13 forin­tot tudtak osztani egy-egy mun­kaegységre. ezenkívül kaptak a tagok szőlőt, gyümölcsöt, s egyéb terményféleséget. A szor­galmas tagok" nem panaszkod­hatnak a jövedelemre. Nagy d. József családjával 33 mázsa búzát, 13 hektoliter bort és több mint 25.000 forin* készpénzt ka­pott. Ebben a szövetkezetben az asszonyok sem idegenkednek a munkától. Varga Istvánná három kisgyereke mellett 336 munka­egységei teljesített, nyolc és fél- mázsa búzái, 336 liter bort és 6700 forintot vitt haza zárszám­adás után. Az eredmények nem tették el- bizakodotíá a szövetkezet tag­jait. Idejében megkezdték a ve­tést, s határidő előtt két nappal földbe kerül: az őszi vetés. A 105 hold búzájukból 60 holdat keresztsorosan vetettek el, s ez­zel biztosították, hogy jövőre még nagyobb lesz a jövedelem. Most gondolnak a jövö évre i*. Az ősz folyamán 35 hízott ser­tést adaak el szabadpiacon, most is hízik 46 darab, amit január­ban visznek piacra. Ha már az állatoknál tartunk, elmondhat­juk, a tsz tagjai felkészültek az át'eielletésre. A szálastaikar- mány mellett 500 köbméteres silót töltöttek meg. Az állami hitellel épített új silójuk 17.000 forinttal került kevesebbe a szö­vetkezetnek, mintha tavaly épi- / tették volna. A szünet és az őszi munkák után mindig van tennivaló a szövetkezetben. A szőlőiedé® mellett sok munkáskéz kell az építkezéseikhez. Az 50 férőhe­lyes szarvasmarhaiistálió átala­kítása és a 120 férőhelyes juh- hodáily tatarozása is sok mun­káskezet igényel. Az utolsó si­mításokat végzik ® 200 férőhe- lyes sertés szabadszálláson és saját erőből még a tél folyamán ötvagonos kukoricagórét építe­nek. Kovács Ferenc A „TA PASZ”- TA N Y A N né- hány száz méterre a város szé­létől a fe'.németi Petőfi tsz kis tehenészete éli világát. Eddig nem nagyon hallattak maguk­ról Két tehenész, egy tucat te­hén, növendékmarha, kis bot-jak népesítették be az dig pár épü­letből áló tanyát: Régebben mi történ: ebben a tanyában? Nagy eseménynek számított, ha " a kendermagos tyúk nem jö’t ha­za, vagy a Bimbónak borja lett. De most. m!ófa a tsz használja a tanyát, nagy események történ­nek a csendes k's településen is. TAVASSZAL KEZDŐDÖTT. A szövetkezet állami hitelből vásá- ro't néhány pVóhasi üszőt, enu pár tehenet. Megbízta An'ai M. József meg Dávid Károly cso­porttagokat, vigyázzanak a jó­szágra, etessék, itassák, fejjék annak rendje-módja szerint. Dávidék nem voltak új embe­rek. tudtak bánni a-> állatokba’. Antal is több évig dolgozott te­nyészállatok mellett, szerette is a jószágot. Tavasszal már nem lehetett suba alá rejteni, hogy nagyon fösvényen adogatnak a tehenek. Csak harminc—harminckét liter tejet fejtek egy nap a tehenek­től. — Ez így nem mehet tovább — méltatlankodott Dávid, de Ante' Józsefet is nagyon bán­totta, hogy pont a csoportban Írnek el ilyen gyenge hozamot? KÉT TEHENÉSZ MUNKAMÓDSZERE A TAVASZ ÖRÖMÜNNEPÉN tettek vállalást. Megfogadták, méltók lesznek a szövetkezeti gazdálkodáshoz, legalább dup­lájára cme’ih a napi átlagot. Igen ám, de hogyan? A két tehe­nész nem ijedt meg « maga ár­nyékától, gondolkoztak, tanácsot kértek, s kész voit a „haditerv”. Tehát ezentúl háromszor fe­jünk. Betartjuk a pontos etetési, ita rs; idő’, egyszóval rendre szoktatjuk a jószágokat. C^ak az abrak. .. azt hogyan pótoltuk? Gondolkoztak a derek fejősök. — Enélkül bizony nehezebb tesz betartani a fogada'mat. De ha kimondtuk a szót, álljak is a sarai. AZ ELSŐ HETEK nehezen teltek és kevés eredményt hoz­tak. A teheneknek szokat'an volt az új módszer, puakran megtörtént, hogy nem adták le tejei, nem szerették azt sem, ha váltogatták egymást a fejősök. — Na ezen segítünk. bocMlm — veregette meg szelíden An'a! kedvenc teheneit. Ezentúl csak én fejtek benneteket. Károly bá­tyánk a másik hatot. Ezután már úgy ősszebará'- kozíak, hogy minden fejeskor régi ismerősként üdvözölték egy­mást. Most is, hogy Antal sza­badságon volt és másnak kellett fejni a teheneit, keservesen néz­ték az ajtót, ugyan hol maradt az jgazi gazda? De hogy ne vágjunk a dolog elébe, nézzük tovább, mi történt a nyár elején. A har­minckét literes napiátlag szépen emelkedett felfelé, a háromszo­ri fejes, a pon os etetés meg­hozta az eredményt. Négy. en- ötoen literre is fel szökött a nap: teljesítmény, igaz, hogy akadt még hiba, mert délben a fejes­hez behajtották a teheneket, ami jó két órai séta volt — sok fe­lesleges fáradság. A két tehe­nész kérte, a szövetkezetét adja­nak kocsit a tejszállít fishoz, hogy a legelőn félhessenek. Ké­résük teljesült. Nemsokára ott sorakoztak a kocsi mellett a te­henek, várva, hogy sorra kerül­jenek. AZ Al.LA TTENYESZTËSI szakemberek csodálkozva fi­gyelték, hogy lehet az. hogy nem szaladoznak a nagy hőségben a tehenek nyugodtan kérőáznek és hagyják magukat fejni. Aki fi­gyelte a fejősöket, hamar rá­jött. A rendszeres itatás — négy­szer, ötször naponta — mellett oda-odavezetgették az eltikkadt teheneket a kúthoz és friss vízzel locsolva hűtötiéh a forró mezön legelésző jószágokat. A hálás szemek szapora pislogással kö­szönték a nagy gondosságot. — Semmi az — szabadkoz­tak a tehenészek — De sok tej legyen ám! Megfogadta a szót a Szekfü, meg a Kökény, nem fukarkod­tak a tejjel, igaz, a többiek sem, szépen felszaladt a napi átlag, fel egészen 76 literig. Most már elmondhatták a fejősök „nem- beszéltünk hiába”, meg lett a duplája, még meg is tetőztük 12 literrel. Az elismerés sem késett soká. Huszonöt mázsa korpát ka­pott a szövetkezet jutalomkép­pen. A REGI, MARADI jószág­gondozással sohasem érték vol­na el a fejési átlag ilyen ará­nyú emelését. Most már nem idegenkedtek az új módszerek alkalmazásától sem. Antal Jó­zsef és fejős társa, Dávid Ká­rrá// minden fejes előtt ..töri" a tőgyet, hogy jobban leadja a tejet. Tőgy masszázs a ,,hiva­talos" neve, de hát így köny- nyebb rájönni — mondja An­tal, aki ért valamelyest a dok­torkodáshoz is. A felfúvódás sem okoz riadalmat nála, hisz biztos ellenszere az olaj. Na­gyobb állatoknál (hét éven fe­lül) egy liter, növendéknél fél li er olaj biztos gyógyszer a felfúvódás meggyógyítására. A KÉT TE HE NESZ szereti a jószágot, tudják azt is, raj­tuk a tagság szeme, de még a megye is felfigyelt munkájuk­ra. Nyáron, az ősz elején, de még most is abrak nélkül emel­ték a tejhozamot. A mostani 94 literes fejési átlag arra ösz­tönzi a tehenészeket, el kell érni a 100 literes napi átlagot. Most háromszor annyit fejnek, mim tavasszal, de ha a siló etetését megkezdik, nem lesz pa­nasz a fejősökre. Nem hiába dolgozott a tagság a két 100 köbméteres téglasilón, lesz tej a télen. Ezt ígérik a kiváló te­henészek. Kovács Endre É i

Next

/
Thumbnails
Contents