Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-19 / 93. szám

NÉPÚJSÁG 1953 november 19. ISMERD MEG A z&afetuíiié t Az értelmiség nagy feladatai A szovjet emberek őszinte megelégedéssel fogadták az SZKP Központi Bizotoágiáíialk a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatát. A hatá­rozat főerőssége az, hogy meg­felel a munkások, kodhoz parasz­tok és értelmiségiek, minden szovjet ember létérdekeinek. A szocialista népgazdaság biz­tos alapja a sokoldalúan fejlett és műszaki szempontból tökéle­tes nehézipar. A szovjet mező- gazdaság erre a hatalmas ipari és műszaki bázisra támaszkodva megerősödött, s a világ legha­talmasabb és legjobban gépesített mezőgazdaságává fejlődött. A kommunista párt irányításával létrehozott kolhozrendszer meg­mutatta életképességét a békés építés éveiben és a háborús meg­próbáltatások időszakában egy­aránt. szovjet mezőgazdaság jelen- 1e|pbszínvonala azonban nem fe­lel meg a mezőgazdaság techni­kai ellátottságának, nem elégíti ki teljes mértékben a lakosság növekvő élelrníszersziikségieteit, valamint a könnyűipar és élel­miszeripar nyersanyagszükségle­teit. A Központi Bizottság teljes ülése hangsúlyozta, hogy a szo­cialista mezőgazdaság nagy le­hetőségeit egyelőre nem hasz­nálják ki kellő mértékben és szá­mos intézkedést dolgozott ki a hibák leküzdésére. Ezek az intéz­kedések biztosítják az anyagi előfeltételeket és lehetőségeket az állattenyésztés rohamos fel­lendüléséhez, a burgonya, és zöldségtermesztés jelentős fej­lődéséhez, a gabonafélék s ipari növények terméshozamának to­vábbi növekedéséhez. Tévedés volna azonban azt gondolni, hogy a mezőgazdaság fellendülése magától fog menjii, nyugodtan és akadályt a! műi, megfeszített munka nélkül, harc nélkül. A fellendüléshez meg­adott anyagi előfefíételek és le­hetőségek nem hozzák meg a kellő eredményt, ha nem végzik magasabb színvona'on a falusi politikai és szervezőmunkát, ha nem mozgósítják a kommunis­tákat, komszomolistákat, az ösz- szes kolhozparasztokat, valamint a gépállomások és szovhozok dolgozóit, minden erőt, a falusi értelmiséget is. A népből származó és a népért dolgozó, szovjet értelmiség min­denkor nagy szerepet játszott a falu életében, gazdasági és kul­turális fejlődésében. Most a szo­cialista mezőgazdaság új felada­taival kapcsolatban jelentősen megnőtt az agronómusok, zHo- technlkusok, gépészmérnökök és mezőgazdasági szakemberek szerepe. A mezőgazdasági szak­embernek minden téren bátor kezdeményezőnek kell lennie, meg kell mutatnia szervező- és alkotóképességeit. A párt gondoskodott arról, hogy szakkáderekkel megerősít­sék a mezőgazdaságot, agronó- musokat és zoo technikusokat küldjenek a kolhozok segítségé­re. 1954—55-ben egyedül a Szov­jetunó népművelési minisziíériu- ma 6500 gépészmérnököt küld a gépállomásokra, köztük 1954-ben 2500-at a Mezőgazdasági Gépe­sítési Főiskolákat és más mírza- kí főiskolákat elvégző hallgaTók közül. Sok, azelőtt irodában fog­lalkoztatott agronómust és zoo- technikust küldenek most köz­vetlenül a kolhozokba és szov- hozokba. Minden kolhozban lesz 1—2 gépállomás' agronómus. A koUiozfalvaíkbon sok tanító, kultúrmunkás és egészségügyi dolgozó van. A falusi tanítók megtisztelő és nemes, feladata még közelebb vinni a tudomány alapjainak tanítását az élethez, a kolhozok termel őmunik ójának gyakorlatához, a mezőgazdaság szeretetét oltani a tanulókba, jö­vendő újítókká, a szocialista földművelés és állattenyésztés bátor átalakítóivá nevelni őEeí. A szovjet tudósoknak, a mező- gazdasági tudományos kutatóin­tézetek és kísérleti állomások dol­gozóinak az a kötelességük, hogy merészebben o'.dják meg a szo­cialista mezőgazdaság sürgető problémáit és biztosítsák, hogy m'előbb széles körben elterjed­jenek a tudomány új eredményei, az élenjáró kolhozok, szovhozok és gépállomások tudományosan ellenőrzött tapasztalatai. A szov­jet ipar mémöke'nek és kon­struktőrjeinek kötelessége új, nagytermelékenységű gépeket al­kotni a mezőgazdaság miden ágazata számára és maga az élet tűzi ki a tanintézetek vezetői és tanárai elé fontos feladatukat: emelni kell a mezőgazdasági fő­iskolák és technikumok tanító­éi nevelőmunkájának színvona­lát. A mezőgazdasági dolgozók igényei napról napra fokozódnak a jó könyvek, tartalmas előírá­sok, tudományos, ismeretterjesz­tő filmek és játékfilmek, érde­kes rádiókôzvetltések iránt. \ művészi tevékenységnek ^ tág tere nyílik a szovjet írók és mű­vészeti dolgozók előtt, ak'knek hivatása mélyrehatóan és élénk színekkel ábrázolni a nép életét, a szovjet földművelés sokmiilíó dolgozójának munkaiját. Minél gyorsabban emelkedik a kolhoz­parasztság kulturális színvonala, annál gyorsabb fejlődésnek in­dul a szovjet mezőgazdaság. munkások tízezrei üdülnek Románia hegyeiben és tengerpart­jain. Képünkön: egy üdülő teraszán sakkoznak a dolgozók. Vasutassztrájk Franciaországban. Képünkön: turisták, akik Bou- iogneban rekedtek koffereikkel az á'lomáson. November 26-án keidődik at Ils ötödik sorsolása Szegeden Az Első Békekölcsön V. sor­solását 1953 november 26-, 27-, 28-, 29-én tartják meg Szege­den, a Nemzeti Színházban. A nagy érdeklődéssel várt sor­sol ásón összesen 172.200 köt­vényt húznak ki, mégpedig 95.200-at nyereménnyel, 77.000-et pedig névérlékben történő tör iesztéssel. A nyeremények-: _ és törlesztések összege 54.2 mii-jó forint, s ezzei együtt 898.2 mi ­liő forintra emelkedik a kölcsön, jeigyzőknek visszatérített ösz- szeg. A nyeremények megoszlása a következő: egy 100.000 forintos főnyeremény, tizennyolc 50.000, harminckilenc 25.000, kilencven­öt 10.000 és kéíszáznyolcvanhá- rom 5000 forintos nagynyere meny, 4700 ezerforintos, 14.200 ötszázforintos és 75.864 darab hárormszázforintos nyeremény. A sorsolásokat Szegeden, a Nemzeti Színházban november 26-án, csütörtökön délután fél 4—7 óráig, november 27-én, pénteken fél 4—7 óráig, novem­ber 28-án, szomba'on fél 4—7 óráig, november 29-én vasárnap pedig délelőtt 9—12 óráig tart­ják meg. Az 1950 őszén jegyzett Első Békekölcsön nyereményeit elő­ször 1951 szeptemberében Buda­pesten sorsolták, maid 1952 májusában Pécsett, 1952 novem­berében Debrecenben és 1953 májusában Győrött került sor az Első Békekölcsön húzásaira. A RÁDIÓ MŰSORÁRÓL Az Egri Fáklya Magyarország második úszószakosztálya! Az OTSB elkészítette as. . .örök 1953. évi sportversenyének Végered­ményét. A Bp. Kinizsi után második az Egri Fáklya, megelőzve a Bp. Dó_ zsát és a Bp. Lokomotívot! A nagy­szerű eredmény értékét emeli az a tény, hogy amíg a nagy fővárosi úszószakosztályok sorozatos, hétről hétre megismétlődő versenyeken tud­ták indítani a teljes versenyző gár­dájukat, s ilymódon gyüjthették a pontokat, addig az egri úszók csak korlátozott létszámmal és több nagy fővárosi verseny kihagyásával tudtak versenyeken résztvenni. Megálla­píthatjuk, hogy amennyiben az OTSB megfelelő utazási, versenyzési lehetőséget biztosít az 1954. évi költ­ségvetésben az Egri Fáklya számára ez esetben az országos elsőséget Ege: úszósportja vívja ki. A vázolt ide: nehézségek mellett az Egri Fáklya' tekinthetjük az ország első úszószak osztályának, amelyre büszkék va gyünk és a minden előnyt élvező fő városi sporttal szembeni legnagyobb vidéki sportsikernek könyveljük eH EGERCSEHI SPORTJA A JELEN ES A JOVO TÜKRÉBEN NOVEMBER 20. PÉNTEK: Kossuth-rádió: 11.30: Emberség. Molnár Géza elbeszélése. 12.15: Hang­verseny üzemeknek. 13.00: Keringők szárnyán. 13.30: A rádió népi zene­kara játszik. 14.40: Operarészletek. 15.30: Délutáni hangverseny. 17.25: A magyar munkásmozgalom dalai­ból. 20.15: Egy falu — egy nóta. 21.00: A rádió szimfonikus zenekara « k. 22.20: Szórakoztató zene. őfi-rádió: 7.35: Szórakoztató ze 8.00: Könnyű hangszerszólók. 8.30: Zenekari művek. 10.10: Rubin­stein műveiből. 11.00: Vidéki népi zenekarok hangversenye. 15.00: Rész­letek Kacsóh: János vitéz c. daljáté­kéból. 16.00: Magyar népi muzsika. 16.20: Szív küldi. 17.00: Tánczene. 17.40: Fúvós hangszerszólók zenekari kísérettel. 19.00: Szvit Vincze Ottó Artistavizsga c. zenéiéből. 19.16: Liszt: XIV. magvar rapszódia. 19.30: vidám népi muzsika. NOVEMBER 21. SZOMBAT: Kossuth-rádió: 11.30: A rádió népi zenekara játszik. 12.15: Népszerű szimfonikus táncok. 13.00: Operett­muzsika 13.30: Fúvószene. 14.45: Édes hazám. Uj dalainkból. 15.30: Schubert-dalok. 16.30: Tánczene. 17.30: Magyar népi muzsika. 20.15: Tarka szórakoztató muzsika. 22.20: Tánc éjfélig. Petőfi-rádió: 7.35: Veres Károly és zenekara1 játszik, 8.30: A rádió kis­együttese játszik. 10.10: Kamarezene. 10.30: Filmzene. 15.00: Zenekari mu­zsika. 16.20: Mindenki operája. 17.20: Tánczene. 18.00: Szív küldi. 19.00: Székely Imre zongoramuzsikája. NOVEMBER 22. VASARNAP: Kossuth-rádió. 6.00—8.00-ig: Zenés vasárnap reggel. 12.15: Hangversnv Liszt—Csaikovszkii műveiből. 13.15: Hangszerszólók. 14.15: A Vasas ének­kara énekel. 15.30: Tánczene. 16.40: Szív küldi. 17.15: Dunajevszkii film­dalaiból. 19.00: A Fővárosi Népi Ze­nekar játszik. 22.10: Tánczene. Petőfi-rádió: 8.00: Könnyű hang­szerszólók. 10.30: Magyar könnyű ze­ne. 11.35: Mfídalok a XIX. század elejéről. 13.00: Strauss, Kálmán és Leli ír operettieiből. 14.00: Az autó­busz. Nagy Lajos Kossuth-díias író vidám elbeszélése. 14.20: Művészle­mezek. 15.00: Táncdalok. 15.30: Bi­zet: Carmen. Opera, négy felvonás­ban. 18.05: Strauss: Részletek a Há­rom keringő c. operettből. NÉPÚJSÁG Az MDP Hevesmegyei Párt- bizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer csütörtökön és vasárnap Szerkeszti a szerkesztőbizottsá Felelős kiadó: Váczi Sándor Szerkesztőség és kiadóhiva1*' Eger. Sztálin-út 1 Teletop: 2S4 és 123 Postafiók: 23. Szikra Lapnyomda Budapest, VIII, Rökk Szilárd-u Féléidé nyomd erezető; Kulcsár l Mozgalmas, lüktető az élet a kiesfekvésű bányatelepen A hang­szóró harsogása, autók tülkölése, sziréna bugása tölti be a levegőt, a dolgozók váltják egymást, ki ,,siktá“-ba siet. ki onnan jön — látványos jelenetek peregnek le Egercsehi központjában, a Fő­téren. Nemsokára megtelik a közeli sportpálya is zsibongó, lármás ifjúsággal. Az októberi verőfény kicsalja a község apraját, nagv- ját. Csoportok alakulnak, futnak, ugranak, labdát kergetnek, kipi­rulnak az arcok, átmelegszik a test. s a pályát körülölelő erdős dombok hűsítő, tiszta levegőt árasztanak a völgybe. Ott látjuk a pályán Heidrich Józsefet, a sportkör érdemes és lelkes elnökét, aki immár 7 éve fáradhatatlánul dolgozik a helyi sport fejlesztésén, mindenütt ott van, mindennel törődik. Kedvesen segít, oktat és bátorít. Szerényen nyújtja munkától érdes, olajos kezét és dicsekvés nélkül beszél a sportkör jelenlegi működéséről, s szinte átszellemülten a jövő re­ményteljesítés kilátásairól. Az Egri Fáklya tovább folytatja jó szereplését. Ezúttal Debrecenben a Honvéd csapatával mérkőzött és nagy küzdelem után 2:2-es döntetlen ered­ményt ért el. A mérkőzés nagy részé­ben Eger irányította a játékot, csa­tárai azonban sokat körülményesked- tek és több gólhelyzetet hagytak ki­használatlanul. Az utolsó percekben Debrecen erősen feljavult, az egri vé­dők azonban rendre hárították a tá­madásokat. Szentmarjai 11.est hibá­zott. A gólokat Szentmarjai és Pász­tor szerezték. A csapatból Hődör, Fenyvesi és Nyári játéka emelkedett ki. Gyöngyösön 3000 néző előtt került sor a Perecesi Bányász—Gy. Építők mérkőzésre. A kiesést eldöntő fontos mérkőzés végig nagy iramú, sportszerű játékot hozott. A lelkes hazaiak jóval többet támadtak, a csatárok lövéseit azonban nem kísérte szerencse. Ba- íuhovszky például 11-est hagyott ki! Mindent egybevetve Gyöngyös mind erőnlét, mind taktika terén fölülmúlta ellenfelét és győzelmet érdemelt vol­na. A mérkőzés 1:1 arányban eldön­tetlenül végződött. A gólt Látó sze­rezte. A csapatból kiemelkedik Héthy játéka, de Treiber, Hires és Látó is átlagon felülit nyújtott. A Lőrinci Vasas táviratilag lemond­ta a Miskolci Honvéd elleni mérkő­zését. i — ,, Kevésnek és kicsinynek bizonyult már ez a sportpálya — mondja — ezért új és nagyobb sporttelep építését határoztuk el stadionszerűt, futópályával, lelá­tóval, öltözővel, szertárral. A völ­gyet most töltik fel, év végéig épí­tésre alkalmas lesz a roppant terület. A röp- és kézilabdapálya továbbra is a templom mellet téren marad, a régi pálya pedig jó lesz edzésekre”. Mindent készséggel megmutat, így jutunk el az új úszómedencé­hez, mely e hó végéig teljesen el­készül. Ei’edetileg víztárolónak akarták építeni, de a sportkör vezetősége indítványára 33 m-es úszómedencének bővítették ki, mely hivatva van Egercsehi vízi­sportjának életrekeltésére. Az árnyas, erdős magaslaton teke- és^ elhanyagolt teniszpálya vár mz újjáépítésre. A sportkörnek jelenleg több szak­osztálya működik: labdarúgó, róp­és kézilabda-, valamint atlétikai szakosztály. Az atléták szép sikerrel vettek részt a komlói és'-tatabányai területi atlétikai versenyeken és a budapesti országos szpártákiádon fe. NB ff. Keleti csoport Itt Rákos, Dudás és Kurucz sport­társnők értek el kiemelkedő ered ményt. A labdarúgócsapat gyengéb, kezdés után erősen feljavult; MHK vonalon kitűnő a sportkör teljesítmé nye. 146 az ismétlőpróbások és 40 a új próbázók száma! Évi tervüket má eddig is többszáz százalékkal túltea jesítették. Nagy elismerést érdeme e téren Horváth Gyula, a sportkö lelkes és agilis társadalmi edzője é intézője, akit nemrégen elhelyezte Egereseimből. A jövőben tehát sportkör nélkülözni lesz kénytele Horváth elvtársat. A fejlődés érdekében az Egercseh Bányász SK átszervezésre szőrű: Üj szakosztályokat — kosárlabda vívó, torna, úszó és tenisz — létesi lenek és mindegyik élére megfelel vezetőt és társadalmi edzőt állttá nak. Közeledik a tél, de Egercsehibei télen sem fog szünetelni a sportélet Kiegészítő sportokkal, tornatermi ed zésekkel készülnek fel, hogy tavasz szal majd új lendülettel, friss erőve' foghassanak a vállalt feladatoknak a békéért, a termelés fokozásáért! Gschveng Mátyás A Gyöngyösi Építők csapata Az Egri Fáklya—Debreceni Honvéd mérkőzésen Szentmarjai, a Gyön­gyösi Építők—Pereces találkozón Ba- juhovszky hibázta el a 11-est! Az első esetben a Fáklya I. ősz­Kihagyott tizenegyesek ! íályú sportolói címe veszett oda, egy rossz lövés nyomán, a második eset pedig további aggodalmakat okoz Gyöngyös többezer, lelkes szurkolójá­nak, kedvenc csapatuk kiesését ille­tően. Mi a tanulság? A tizenegyéé rúgást az edzéseken is gyakorolni kell, s olyan biztos lövővé kell válni, hogy még a nagy tétek izgalma se lé­gyen akadály a góllá értékesítésben. Hozzászólás a Haladás-Fáklya vitához A Fáklya nagyszerű szereplése osz­tatlan örömet kelt mindenfelé, csak akkor borulnak el az arcok, ha a jövőévi várható szereplésről esik szó. A csapat fiatalokra szorul, fejlődő­képes, fiatal játékosokra van szükség további jó szereplés érdekében — az általános vélemény. Szedet István személyében végre egy olyan edzője van a Fáklyának, aki a neve­lést, az utánpótlást tekinti a legfőbb feladatának A vezetőség pedig a le­hetőséghez mérten szakítani akar a messze idegenből való erősítés mód­szereivel, s Egerben, vagy megyei vonalon keresi Heves megye legjobb labdarúgócsapatának kialakítását Megoldás Egerben mutatkozik első­sorban. A Pedagógiai Főiskolán tanul négy-öt olyan tehetséges, fiatal lab­darúgó, akik Szeder István keze alatt országos élvonalba fejlődhetnek, s al­kalmasak arra, hogy a Fáklya csa­patában helyet kapjanak. Vélemé­nyünk szerint a fiatal sporttehetsé­geinknek biztosítani kell a fejlődésü­ket. Ez az OTSB irányvonala is! Nem vitás, hogy a városi bajnokság, ban résztvevő Haladásban nincs fej­lődési lehetősége a Pedagógiai Fő­iskolára kerülő labdarúgó-tehetségek­nek. Élvonalbeli labdarúgó-edző sem áll rendelkezésükre. Szükséges tehát, hogy az egyetemes magyar sport ér­dekében átadják őket egy minőségi szakosztálynak. E tekintetben félre kell tenni minden merevséget, sza­bályra. rendelkezésre hivatkozást, s csak az egyetemes sportszempontokat szabad szem előtt tartani. Ki meri biztosan állítani azt, hogy Egerből az Egri Pedagógiai Főiskola említett négy-öt fiatal labdarúgójából esetleg nem lehetnek komoly képességű, él­vonalbeli labdarúgó? Igenis lehetne! De csak abban az esetben, ha meg­adják nekik a fejlődési lehetőséget. Az Egri Haladás vezetősége má) többször bebizonyította, hogy a főis­kolai sportéletet Eger és Heves megye érdekeinek szemmeltartásával fejlesz­tik Igen jó a kapcsolatuk az úszók kai és a teniszezőkkel, résztvesznek Eger város sportéletében, sok értéke« aktívát adva a különböző sportszö­vetségeknek. Tőlük függ most az, hogy Eger és Heves megye minőségi labdarúgósportja országos élvonalba emelkedjen. Lovcsányi Jenő Osztályozó mérkőzés az NB ll-be jutásért Hatvani Lokomotiv—Debreceni Vö­rös Meteor 2:0 (1:0), Miskolc. Mind­két félidőben a nagy lelkesedéssel és jól játszó hatvaniak irányították a játékot. A gólarány még nagyobb is lehetett volna, a debreceni védelem DISZ-fiatalok a társadalmi úszószövetségben A városi TSB ütemterve szerint no. vember 16-án kezdték el Eger város területén a társadalmi sportszövet­ségi választásokat. Legelsőnek az úszószövetségi választást tartották meg. A SZOT.székház kistermében több mint 30 küldött és versenyző je­lenlétében folyt le a választás. Bara­nyai György méltatta az idei kiváló egri úszóeredményeket, amelyeknek betetőzése az országos egyesületi pontversenyben elfoglalt második he lyezés Ezután pontokba foglalta az 1954. évi célkitűzéseket, amelyek kö­zött szerepel az úszósport további tömegesítése, a középiskolai úszó­sport megerősítése, a fokozottabb úszóoktatás, s küzdelem az egri fe­dett uszoda megvalósításáért. Külön kiemelte, hogy a testnevelő-tanárok­tól nagyobb segítséget, az egri úszó­sporthoz météó támogatást vár a tár­sadalmi szövetség. A beszámolóhoz hozzászólók közül kiemelkedik Kor­mos Aurél vízilabdaedző felszólalása, aki az általánosiskolások részére ví­zilabdabajnokság kiírását javasolta! Tóth Ilona (Vasas) a testnevelő-taná. rokrrak a társadalmi úszószövetségbe való bevonását javasolta. Mede Csaba (Haladás) a téli reggeli edzésekhez fűtött öltözőt kért. Dózsa Károly, a VTSB elnöke felhívta a figyelmet a társadalmi szövetség egyre fontosabb szerepére: az úszószakosztályok ellen­őrzése, szakmai segítése, s a szerve­zés terén. „Büszkék vagyunk az egri úszósportra és mindent elkövetünk annak további fejlesztése érdekében” — fejezte be szavait Dózsa Károly. Ezután megválasztották az 1954. évi városi társadalmi úszószövetség el­nökségét, amelyben több DISZ-fiatal is helyet kapott. Az elnökség a kö­vetkező: Kádas Géza, Baranvai György, Válent Gyula, Tarsovits Béla, Zsemle Béla, Tóth Ilona, Korepta Gyula, Mezei Zoltán. Gyergyák Ká­roly A társadalmi úszószövetség vá­lasztása rövid, egyórás ülés kereté­ben történt. Az elnökség beszámolója a lényeges dolgokra szorítkozott, s a jövőévi feladatokat is jól csoporto­sította. A hozzászólások, javaslatok terén azonban nem készültek fel a küldöttek, kevés hozzászólás, kevés javaslat hangzott el. Az egri úszó­sport több felkészültséget, a problé­mák iránti nagyobb érdeklődést ér­demelne Eger hét úszószakosztályá­tól. azonban jól rombolt. A gólokat Hjd- végi és Körtvélyes szerezték. A Hah vani Lokomotív ezzel a győzelmével nagy lépést tett az NB II. felé! * Pásztor „tanító úr*' A Fáklya hétközi edzésén csillogó, szemű, lelkes általánosiskolás gyere kék nézték, feszülten figyelve a ked véne labdarúgók minden mozdulatát Egyszerre csak izgatottan ragadja meg az egvik iskolás a mellette álló társa vállát, s büszkén mondja „Nézd csak, az ott Pásztor tanító úr, a mi tanítónk” ... (A Fáklya újdonsült fiatal csatára Pásztor Ele mér. az V. számú általánosiskola ta nítója.) Nos. a „tanító úr”-nak nem kell szégyenkeznie diákjai előtt, jó! játszott Debrecenben, és egy gólt is lőtt. SPORT SOROKBAN Vízilabda: Bp. Szikra—Gyöngyösi Gníldk 18:1 (9:1). MHK selejtez« mérkőzés. A kezdetlegesen játszó, úionc gyöngyösi csapat nem tudott méltó ellenfele lenni a Szikrának. Üszás: A lengyel Legfelsőbb Test. nevelési Bizottság meghívására ma­gyar ifjúsági úszók és vízilabdázók utaznak Lengyelországba. A magyár ifjúságiak között helyet kap az egri Csuhány Mária. Fábián és Brindza is. i £

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents