Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-19 / 93. szám

1953 november 19. NÉPÚJSÁG 3 R Központi Vezetőség október 31-i határozatának szellemében tárgyalta meg a megyei aktíva, a párt előtt álló feladatokat November 14-én a megyei pártbizottság megyei a'ktívaűlést tartott. A Központi Vezetőség képviseletében megjelent az ülé­sen Non György elvtárs, a nép­művelési miniszter első helyet­tese. Az aktívaülésen a me­gyei pártbizottság beszámolt a Központi Vezetőség június 28-i hai: ározatának végrehaj t ásáról és a párt előtt álló további fel- adatokról. A megyei pártbizott­ság nevében a beszámolót Sül­lős Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömeg­A dolgozók többsége az üze­mekben, s a falun egyaránt he- yesli a párthatározatban és a <ormányprogramirnbain felvetett iilapvető kérdéseket, s ennek végrehajtásában támogat ben- íünkei. Üzemeink egy részében U dolgozóktól nagyobb számban rkeznak a termelést elősegítő ■a/ikrét javaslatok. Nőtt a ter- nelési értekezleten a dolgozók iktivitása, számosán bírálják a fazdaságvezetőt és tesznek ja- aslatot a hibák kijavítására, ügyes üzemekben nőtt a dől go­ók felelősségérzete az üzem, a olgozók egészét érintő problé- iák megoldásáért. Növekedett az egyéni dolgo- ó parasztok biztonságérzete, arm-dés! kedve. Mutiatja ezt többi között az is, hogy igény- evették az összes tartalékfő'- eket. Termelőszövetkezeteink­en is növekedett az érdeklődés, ■{ölök, gyümölcsös telepítés, ha- istavak létesítése, háztáji tehe- eh beszerzése, stb. iránt. Ezután több olyan tényt sorolt •1 a megyei pártbizottság be- eámolója, mely a dolgozó pa- isztok termelési kedvét b'zo- yítja, majd megállapította, hogy KV határozatának végrehai- isá-ban ai kezdeti eredmények tellett komoly mulasztások, tű­ik és hiányosságok is vannak. Nem sikerült még a KV ha­tározatának megfelelően megértetni a bírálat jelentő­ségét egye; megyei, több járási és különösen sok alap- szervezeti funkcionáriussal. szervezeti osztályának vezetője tartotta. A beszámolóban S-allós Gyula elvtárs a többi között a követ­kezőket mondotta: A Központi Vezetőség október 3!-i határozata szellemében ér­tékelve munkánkat, a következő­ket állapíthatjuk meg: Az irány­elveket tárgyaló választmányi üléseken és taggyűléseken ai fel­sőbb pártszerve!: példamutatása és gondosabb előkészítés nyo­mán Több elvtársnál előfordult, hogy a bírálatnál megsértődik, igyek­szik a bírálatot visszaverni, sőt nem egy esetben különböző módon elfojtani. Nem sikerült teljesen a kollektív vezetés elvi és gyakorlati kérdéseinek tisz­tázása sem. Egyes vezető funk­cionáriusok nehezen tudnak sza­kítani a vezetésben megszokott helytelen munkamódszerekkel. Még az MB apparátusában is — és különösen a járási pártbi­zottságoknál — előfordul, h-ogy egyes munkatársaik utasítást adnak aiz alsóbb szerveknek. Pártbizottságaink nem egyszer a párthatározatoktól függetlenül próbálnak vezetni. Nincs meg­felelő harc a Szervezeti Szabály­zat betartásáért, számos alap- szervezetben rendszertelenül tartanak taggyűlést, vezetőségi ülés*, s ezeken nem hoznak hatá­rozatokat. Sóik helyen — külö­nösen falun — a vezetőség tag­ja: csak papíron vannak meg, nincs meghatározott feladatkö­rük és felelősségük. Mindezek akadályozzák a pár tőrbe! üli de­mokrácia megerősödését, a párt­tagság aktivizálását, a kollek­tív vezetés kialakítását. Sok szervezetünkben megjavult a belső pártéiet, ugyanakkor több alapszervezetben ez befelé- fordulást idézett elő. Ennek kö­vetkeztében elhanyagoltuk a po­litikai .tömegmunkát és nem megfelelően foglalkoztunk a ter­melési kérdésekkel Ezután a beszámoló részlete­sen elemezte a.z agitáció tartalmi és szervezeti munkáját, mind a pártszervezeteknél, mind a tö­megszervezeteknél, g megállapí­totta, hogy a felvilágosító mun­kára még mindig a nagyfokú Komoly mértékben lemaradtunk a mezőgazdaságban, az őszi szántás-vetés, valamint a be­gyül :ési tervek teljesítésében. Hozzájárult ehhez az is. hogy nincs biztosítva megfelelően a terme'és pártellenőrzése. Számos üzemünkben az igaz­gató elvtársak az új helyzetben nem találták meg azt a helyes munkamódszert, amelyen keresz­tül biztosítani tudják a meg­felelő együttműködést a párt, a szakszervezet, a műszaki ve­zetők és a dolgozók között. Számos igazgató nem bizto­sítja a szakmai tervben elő­irányzott terofeladafok megvaló- su'ását. Több üzemben nem gon­doskodik az igazgató és a szak­szervezet a kollektív szerződés­ben meghatározott kötelezettsé­gek teljesítéséről. Mindkét ce­mentgyárunknál hiányzik többek között a megfelelő porszívó- berendezés. A gyöngyösi XII. aknánál nincs biztosítva legény- szálló, me'egedő, öl‘Szőke! viség. fürdő a bányász elvtársaknak. Mind ai párt, mind a gazdasági és a tömegszervezetek munká­jában meglévő súlyos hibák csökkentik a munkások aktivi­tását, munkafegyelmét. Júniustól november 1-ig emelkedett az igazolatlanul mulasztók száma. októberben a megyei vállalatok 25 százaléka nem teljesítette teljes termelési tervét. Naigy hiba, hogy a lemaradók között megyénk legfontosabb üzemei is szerepelnek. Üzemeink mellett falun fc súlyosan lemaradtunk a kor­mányprogramul tnegvaíósí­Ezért Központi Vezetőségünk és kormányunk úgy döntött, hogy 1954-re csökkenteni kell a népgazdaságunkban a nehéz­ipar fejlesztésére fordítandó be­ruházások összegét. A mező­gazdaság gyors fejlesztése ér­dekében pedig a beruházásokat az ez évi kétszeresére növeljük a jövő évben. Az 1953. évi 58 százalékkal szemben a nemzeti jövedelemnek mintegy 70 szá­zalékát fordítjuk a lakosság el­látására. A mezőgazdaság fejlesztésé­nek politikája a dolgozó pa­rasztsággal szövetséges mun­kásosztály politikája. E po'itika végrehajtása érdeke a dolgozó parasztságnak, mert ezáltal növekszik termelése, jövedelme, éle'szinvonala, de elsőrendű ér­deke a munkásosztálynak is, mert így valósítja meg az egész magyar dolgozó nép, e'sósod­ban a munkásosztály életszín­vonalának emelését. A mezőgazdaság nagyobb ará­nyú fejlesztése, a munkás-pa­raszt szövetség megszilárdítását vonja magával. A munkás-paraszt szövetség pedig az a sziklaszilárd alap, melyen népi demokráciánk nyugszik, melynek megerő­sítése az egész nemzetnek, az egész dolgozó népnek és vezetőjének, a munkásosz­tálynak egyformán létér­deke. A KV júniusi határozatával, a szocializmus építésének új szai- kaszával kapcsolatban megyénk­ben több helyte'en következtetés és vélemény alakult ki. A KV október 31-i határozata több olyan kérdést tisztázott elő*- tü-rtk, mely elvileg is megmutat-I ja szocialista építésünk új sza- ■ s megállapította, hogy fel kell lépnünk azokkal szemben is, akik a kormányprogramm- meg valósítása terén bármilyen for­mában tanúsítanak ellenállás1. Majd a feladatokkal foglalko­zott, Pártunk belső életében a KV júniusi határozata végrehajtása alapján elért eredményeket meg kell szilárdítani, elő ke'! segí­teni, hogy mind a megyei, mind lemaradás a jellemző. Ugyan­csak itt említette meg, hogy az ideológiai munka terén sem ér­tünk el lényegesebb eredményt. fásában, különöen az őszi szántás-vetés és a begyűj­tés terén. Pártszervezeteink és ailapszerve- zeteink befel éforduláía, vala­mint falusi páríszerveze ein'k ál­talános gyengesége miatt nem tudtuk biztosítani a miniszter- tanács által meghatározott idő­ben az őszi gabonaneműek el­vetését. A politikai munka gyen­gesége következtében az ellen­ségnek sikerüli eredményt e érni az őszi munkák, a begyűjtés hát­ráltatásában. Állami szerveink­nél is jelentős opportunizmus van a törvények betartásai terén, különösen az állampolgári kö­telezettségét nem teljes! ő osz- tályel'enséggel szemben. A beszámoló ezután részlete­sen foglalkozott a termelőszö­vetkezet megszilárdításáért fo­lyó harc eredményeivel, hiányos­ságaival, s megállapította, hogy falun általában, de különösen tszcs-inkben gyenge a párt- munkai, s ez hatással volt a tsz-ek megszilárdításáért folyó harcra. A politikai munkai lebe­csülését az bizonyítja, hogy tszcs-ink 50—60 százalékában nincs agitációs kollektíva, s a párioktafás is csak 70 ísz-ben indult be. A pártcsoporok rend­kívül gyengén működnek. A Központi Vezetőség hatá­rozata kidolgozta népi demo­kráciánk új fejlődési szakaszá­nak politikáját, melynek alap­ján a nehézipar fejlesztését csök­kentve, ai nehéziparral támasz­kodva, most népünk jólétének emeléséért a mezőgazdaság erő­teljes fejlesztésére kerül sor. kaszának egyedüli helyes útját. A helyte'en néz-etek kialakulása azért következhe'ett be, mert számos funkcionárius előtt, még nem tisztázódott a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átme­net ideológiai kérdése, így bizo­nyos zavar, tanácstalanság mu­tatkozik nálunk. Az MB sem se­gítette a helytelen nézetek tisz­tázását, ped:g egyesekről már régóta tudott. Megyénkben is nem egy elv­társ úgy értémezte a mezőgaz­daság fokozottabb fejlesztését és vele a szocialistái szektorok mel­lett az egyéniek fokozottabb tá­mogatását, hogy most térünk rá az úgynevezett NEP-re, az új gazdaságpolitikára. „Ez a nézet téves — mondotta Rákosi elv- társ ai KV ülésén. — A NEP-nek megfelelő új gazdaságpolitikát mi már akkor kezdtük, amikor a fordulat éve után nálunk hata­lomra jutott a munkásosztály és megkezdte a szocializmus építé­sét.’' Azok az intézkedések te­hát, amelyeket most pártunk és kormányunk e téren fogain o- sított, nem a NÉP kezdetét je­lentik, hanem azoknak a hibák­nak a kijavítását, amelyeket a NÉP eddigi alkalmazása folya­mán elkövettünk. Az üzemi dolgozók között is van bizonyos megnemértés a párt politikájával, ai kormány progra-tnmjáv-al szemben és elég széles körben kialakult az ai káros hangulat, hogy a kor­mány a különböző engedmé­nyekkel csak a parasztságot se*‘ gíti. Ez az aiiapjában véve hely­telen vélemény számos üzemi oárttltkárnál, sőt a megyei párt­bizottság egyes tagjainál is megnyilvánult. a járási pártbizottságokon és va­lamennyi alapszervezetünkben tisztázódjon a kollektív vezetés elvi és gyakornti kérdése. Bizto­sítanunk kell a kollektív vezéés fokozottabb kibontakozását, a párt-demokrácia elmélyítését. To­vább kell fejlesztenünk a kriti­ka, önkritikái, különösen az alul­ról jövő bírálat fokozottabb ki­bontakozását. Következetes har­cot kell folytatnunk a bírálat, különösen ae alulról jövő bírá­lat bármilyen elfojtásának meg­nyilvánulásával szemben. A Politikai Bizottság legutóbbi határozata alapján maradékta­lanul hozzá keli fognunk a gya­korlati párt munkát elősegítő el­méleti kérdések kidolgozásához. Fokozottabb harcot kell folytat- ni a7 ideológiai munka lebecsü­lésével szemben. A pártok'aiás terén a legalapvetőbb felada­tunk a színvonal emelése, ai KV a pártpropaiganda helyzetével kapcsolatos határozatnak vég­rehajtásai Pártunk belső életé­nek továbbjavít ását úgy kel; vé­geznünk, hogy az eddiginél fo­kozottabban biztosítsuk a politi­kai tömegmunkát és erősítsük a párt és a tömegek kapcsolatát. A politikai (örnegrminka elő­segítése érdekében meg kell javítanunk az agitáció tar­talmát úgy, hogy annak alapját a párt- és kormány- határozatok képezzék. Agitáciőnkhan íeremlsünk olyan harcos légkört, mely leleplezi és szétzúzza az ellenség minden olyan próbálkozását, mely pár­tunk politikájának, a. kormány­programm megvalósításának akadályozója. A pá-rto-n kívüli széles tömegek vezetése érdeké­ben az eddigieknél sokkal foko­zottabban támogassuk, irányít­suk és ellenőrizzük a szakszer­vezet, a DISZ, az MNDSZ és a helyi tanácsok munkáját. Faiun párt, tanács és egyéb állami szerveink gondoskodjanak arról, hogy a dolgozó parasztok­hoz eljusson mindaz, ami a me­zőgazdaság termelékenységét, hozamát fokozza. Folytassanak harcot, hogy a dolgozó paraszt­ság érdekeit érintő kormányren­deletek maradéktalanul végre legyenek hajtva, mive' ezek a dolgozó parasztság termelési kedvét és biztonságérzetét növe­lik. T erm előszőve! keze' el nknek további megszilárdítása érdeké­ben legalább olyan lendülettel harcoljunk, mint ahogyan tettük a tsz-ek megvédéséért és meg­tartásáért annál is inkább, mert a tsz-ek tényleges megszilárdí­tása lényegében most kezdődik. Meg keli teremteni annak fel­tételét. hogy a lehető legrövidebb időn beiül minden tsz-ben le­gyen pártszervezet. A mezőgazdaság területén a isz-ekben és az egyéni gazdasá­gokban egyaránt legfontosabb feladat az őszi mezőgazdaság: munkák, mindenekelőtt jövő évi kenyerünk, az őszi kenyérga­bonavetés maradéktalan teljesí­tése. Fel kell készülni a tavaszi mezőgazdasági munkákra, az őszinél jobb, szervezettebb, terv­szerűbb elvégzésére, különösen a gép^á. tamások munkájának meg­javítására. Állami szerveink fel­adata az. hogy érvényt szerez­zenek minden téren az állam­polgári fegyelemnek. A Központi Vezetőség határo­zata alapján egész továbbfejlő­désünk döntő láncszeme me­gyénkben is a mezőgazdaság termelésének nagyarányú fej­lesztése. E célkitűzés megköve­Szeretnék egy pár szóval be­számolni a besenyőtelki tanács munkájáról. Még most is meg­történik, hogy nem engedik, hogy nyugodtan végezzük a munkánkat. Egész napunk azzal telik el, hogy azokkal az elv- társakkal foglalkozunk, akik kü­lönböző vállalatoktól és szervek­től keresnek fel bennünket. No­vember 3-án 18-an voltak nálam különböző vállalatoktól. így aztán keveset tudunk a dolgozó parasztság ügyeivel foglalkoz- ni. Ez a rengeteg kiküldött csak nehezíti a munkánkat. Nem mennek ki a községbe a dolgozó parasztok közé, csak az elnököt faggatják, hogy miért' van le­maradás, de erről személyesen nem győződnek meg. Sokszor felelőtlenül megállapítják: az elnök nem foglalkozik semmivel, s fenyegető módon felelősségre- v ónnak. Vájjon ezek az elvtársak, hogy számolnak be feletteseiknek arról, hogy mi a községekben a dolgozó parasztság véleménye? Üzemeinkben most az a fel­adat, hogy maradéktalanul tel­jesítsék az évi tervüket és meg­felelően készüljenek fel az 1954. évi népgazdasági terv zökkenő­mentes beindulására. Szénbá­nyáinknál most egyik legfonto­sabb feladat a terv naponkénti teljesítése mellett a feltárási munka meggyorsítása, a szüksé­ges munkahelyek és tartalék- munkahely biztosítása, valamint a termelés zavartalan menetéhez szükséges szerszámok, bányagé­pek és faanyag biztosítása. Fon- *os e feltételek megteremiése a bélapátfalvi cementgyárnál, va­lamint a Vál'ó- és Kitérőgyár- bam. A beszámoló ezután felhívta az üzemek, vállalatok igaz­gatóit, a szakszervezeti és a pártfunkcionáriusokat, hogy fel tétlenül biztosíts álk a kor­mány által felemelt munka- védelmi és szociális beruhá­zási programm teljesítését. Foglalkozni kell a dolgozókkal, hogy nagyobb felelősséget érez- zenek a termelési tervek teljesí­téséért. Nagyobb gondot kell fordítani üzemeinkben az önkölt­ségcsökkentésre, a termelékeny­ség fokozására, takarékosságra, a gépek megelőző karbantartá­sára, a termékek minőségének állandó javítására, különösen az élelmiszeriparban: sütő- és hús- feldolgozó üzemeinkben. teli tőlünk, hogv a jövőben na­gyobb gondot fordítsunk a ta­vaszi munkákra. Éppen ezért pártbizottsiá- gamknak egyik legfontosabb feladata a gépállomások, ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok és községi párt- szervezetekkel való fokozot­tabb foglalkozás. A mezőgazdaság szocialista szektoraiban lévő páriszerveze- tek alaposabb segítsége mellett arra kell megtanítani a községi pártszervezetek vezetőségét, hogy megfelelően foglalkozzanak az egyéni dolgozó parasztokkal, hogy ezáltal erősítsék a párt és a tömegek kapcsolatát. A Köz­ponti Vezetőség október 30-i ha­tározata alapján különös gondot kell fordítani falusi pártszerve­zeteink összetételének megjaví­tására, hogy nagyobb számmal legyenek a párttagság soraiban közvetlen termelőmunkát végző dolgozó parasztok, köztük egyé­nileg dolgozó parasztok is. A Központi Vezetőség októ­ber 31-i határozatának végre­hajtása nagy mértékben emeli dolgozó néoünk életszínvonalát. Egész párttagságunk, különösen a funkcionáriusok helytállása, pártunk és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítése, egész dol­gozó népünk egységes összefo­gása a legjobb biztosíték arra, hogv a1 naigy, új célokat, melyet a Központ) Vezetőség elénk tű­zött, jól és gyorsan meg tudjuk valósítani. A megyei pártbizottság beszá­molóját vita követte, majd hatá­rozató* fogadott el a megyei ak­Ahhoz, hogy mi, községi ta­nácselnökök nyugodtan végez­zük a munkánkat, a párt és kormányhatározat szerint tud­junk dolgozni, meg keli szün- tetni ezt a „népvándorlást". Minket a dolgozó nép azért ál­lított ide, hogy az ő érdekét képviseljük, s az 5 ügyes-bajos dolgait intézzük el. November 3-án a többi közt kinn volt a járási tanács minisztert megha­talmazottja is, véleménye sze­rint a községi tanács nem dolgo­zik, nem csinálunk semmit. Az ilyen vélemények nem javítják, hanem rontják a tanács dolgo­zóinak munkakedvét, nekünk nem ledorongolás, hanem segít­ség kell. Ezt várjuk a kiküldött elvtársaktó! is. Helyes lenne, ha a felsőbb szervek beszámoltat­nák a kiküldött elvtársakat, mit végeztek a községekben, s időn- ként személyesen is meggyőződ­nének „munkamódszerükről'’. Vadnai László VB-elnök idáig soha nem tapasztalt méretekben érvényesült a bírálat, Önbirálat, nem utolsósorban az aláírói jövő bírálat Felelősségiéi iesen bírálták egyes vezető funkcionáriusok le­dorongoló, . kiskirályoskodó ma­gatartását és a megyei, a köz­ponti pártiszervek egyes helytelen intézkedéseit. Funkcionáriusaink többsége azóta is bátrabban, alaposabban alkalmazza a bírá­latot. Kritikusabban szemléli saját munkáját, ’közelebb került a párttagsághoz. Kezdeti eredményeket ériünk el a kollektív vezetés kialakítá­sa, a pártdemokrácia elmélyí­tése terén. Megyénk pártszerve­zeteiben és az aíapszervezetek egyrészében a határozat megje­lenése óta vita folyik a kollek­tív vezetés elvi és gyakorlati problémáiról, a kollektív vezetés kialakítása és maradéktalan ér­vényesítése érdekében. Sikerült növelni c. választott szervek, különösen a választmányok sze­repét és tagjai egyrészének fele­lősségérzetét, aktivitását. Van javulás a káderekkel való mun- kaközbeni foglalkozás, munká­juknak, a párthatározatok alap­ján való ellenőrzése terén is. Megállapíthatjuk, hogy a párt helyes politikája, az eddig meg­jelent kormányrendeletek meg­valósulása elősegítették me­gyénk lakossága életszínvonalá­nak emelkedését, ezen -belül is elsősorban az ipari munkásság életszínvonalának emelését. A kormány határozata alapján többek között az ár­leszállítás csak ez évben mintegy 12 millió forint megtakarítást jelent me­gyénk dolgozói számára. A bókeköiosőnjegyzés csökken­tése pedig a megye munkásai­nak, fizetésiből élő dolgozóinak évi 15 millió forint megtakarí­tást jelentett. Dolgozó paraszt­ságunk számára a kukorica, napraforgó és burgonya beadás­ban mintegy 275 vagon csökken­tést, pénzértékben 1,417.800 fo­rintot, a kártérítések elengedése pedig 11,760 termelőnek mint­egy 5,249.950 forintot jelent. Az új begyűjtési rendelet alapján csupán a búzabeszolgá'tatás 84 vagon évi csökkentést biztosít a dolgozó parasztok számára. Javult az üzemélelmezés, a balese'elhárítás és üzemeink egy részénél a szociális és kul­turális beruházások felhaszná­lása is. A tíz legnagyobb üze­münknél az utóbbi két hónap­ban, mintegy 1,700.000 forintot ruháztunk be munkavédelemre, ez több mint kétszerese a.z azt megelőző nyolchónapi beruhá­zásoknak. Az utóbb! időbon ja-; vuiás mutatkozik a kereskedelmi szervek munkájában is a falu és város dolgozóinak áruval való ellátása terén. Az elmúlt három hónapban hat új üzletet nyitottak és néhányat korszerű­sítettek. A megye dolgozói élet­színvonalának emelkedését mu­tatja az is, hogy kereskedelmi forgalmunk a-z elmúlt év hason­ló időszakához — októberhez — viszonyítva 12 százalékká! emelkedett. A falu ellátásának javulását eredményezi az is, hogy megyénkben eddig 86 kis­ipari engedélyt adtak ki taná­csaink. A beszámoló ezután a kormányrendeletek feldolgozá­sával foglalkozott. Az ag'tációs tanfolyamok, a titkári értekezletek, taggyű­lések, az aktívák és népneve­lők előtt tartott előadások elősegítették, hogy számos ni ár-szervezetünkben a veze­tőségi tagok, népnevelők egyrésze érti a párt politi­káját, s a kormányrendele­tek helye* ismertetésével harcol annak megvalósítá­sáért Ezekben a szervezeteikben foko­zódott a párttagság aktivitása, rendszeresen és nagyobb szám­ban vettek részt a népnevelő­munkában, ki-sgyűléseik tartásá­ban. Nem utolsósorban ennek hatására, a szilárd párionk'vü- liehre támaszkodva és velük ösz- szefogva szívós, küzdelmes, ered­ményes harcot vívtak meg párt­bizottságaink, tsz párttagjaink, kommunistáink, a tsz megvédé­séért az osztályelienség bom­lasztó tevékenységével szemben. A beszámoló a megyei párt- bizottság elismerését fejezte ki azoknak az üzemi munkásoknak és falusi dolgozóknak, akik resztvettek a termelőszövet'keze- ték megvédésében, s akiknek jó munkája nyomán mintegy 640 új tag lépett be termelőszövet­kezeteinkbe. Mindez erősítette a párt és a dolgozó tömegek kapcs olatát. A párt belső életében meglévő hiányosságok és a politikai munka gyengesége következtében üzemeink többségében sem kielégítő a párt és tömegek kapcsolata, nem teljesítik termelési tervüket. A népgazdaság fejlődésének legdöntőbb kérdése: a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása, termelésének, terméshozamának növelése. A beszámoló tisztázta azokat a tévedéseket, helytelen véleményeket, melyek nehezítik a párt politikájának megvalósulását Pártbizottságaink falun megkülönböztetett gonddal segítsék és ellenőrizzék termelőszövetkezeti pártszervezeteink megerősítését. tivaülés. (A vitára visszatérünk.) Ne nehezítsék, hanem segítsék a községi tanácsok munkáját \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents