Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-19 / 93. szám

2 NÉPÚJSÁG 1953 november 19. TÖBB SEGÍTSÉGET KÉR A VÁMOSGYÖRKI HALADÁS TSZ K (Tudósítónktól.) 17 crv hűvös reggelen a vá­*-i mosgyörki Haladás tsz tanyájára fékeztünk. A novem­beri szél száraz korókat tépett ki a földből és maija előtt ker­gette. Az út mentén 6zántóvejő emberek szorgoskodtak, biztatták lovaikat, attól tartva, hogy az esőzés miatt zsákba marad a búza. Késő őszre járunk. A gon­dos gazdáinak már zöldéi a ve­tése. 'ocsizörgés zavarta meg L gondolatainkat: Szedmák Lajos, a Haladás tsz kocsisa és néhány asszony igyekeztek mar­harépát szedni. Mi is felültünk a kocsira és együtt folytattuk az utat. Útközben zöldülő vetéstáb­lákban gyönyörködtünk és azt gondoltuk: itt már nemcsak a cukorrépaszedéseei. hanem a ve­téssel és talán az őszi mélyszán­tással is végeztek. Még jobban megerősítette feltevésünket az, hogv a traktor az ekével egvü,t az istálló végén állt. Befejezték a munkákat? — kérdeztük és meg­lepő választ kaptunk. Legkeve­sebb 80 hold a métyszántani való, válaszoltak többen is. Ha így ha­lad a gép mint eddig, akkor még AZ ATKÁRI GÉPÁLLOMÁSTÓL áprilisban sem végzünk a szán­tással, pedig már abban az idő­ben a tavaszinak is zölde'ni kel­lene. Juhász János csoporttag el- modja, hogv úgy látszik, az at- kári gépállomásnak nem szív­ügye a csoport segítése. Nem gondolnak arra, hogy a kis lét­számmal doligozó csoportnak szüksége van gépi segítségre A traktoros Kókai László keveset dolgozik, karbantartást ped'g so­hasem végez. Nem csoda, ha gvakran van nála üzemzavar. Tizenkettedikén 9 óra felé balla­gott ki a tanyára és az elnök felé'.ősségrevorására ezt felelte: úgy sem tudok indulni, mert rossz a gép. — Közben -az istálló­ban aludt és kilenc órakor mér be tudta indítani a gépet. A szántás mélysége messze plma- rad a követe! mén vek mögött, a tábla közepén több helyen szán­tásán részek vannak. a széle sincs beszegve. Sőt a traktoro­sok «okszor belegázolnak a here- főidbe i-s. A taim-iág méltatlan ko­dé sa hiábavalónak tűnik, szín*1“ fölöslegesen mondták a brigád" veze'őnek a hibákat, ez mit sem basznál. Per?7** arra ai traktoro­soknak is gondjuk van, hogÿ a munkát minőségi bérben számol­ják fel. A vetés idején a csoport gépkezelőt is adott, így a trakto­rosnak csak szántani kellett volna. De Rókáinak nem tetszett az a munka sem. így marad­tak le. 1^1 in den tsz-nek nagy szük- siège van a gépállomás se­gítségére, de a vámosgyörki Ha­ladásnak különösen elkerülhetet­len. Több mint 300 holdon gazdál­kodnak, és jelentős számú marha és sertésáilomannya! rendelkez­nek, ehhez a vagyonhoz 18 tag van. Ennvi volt tavaly is, kezdet­től fogva. Ezek sem fiatalok, legtöbbjük túl van a hatvanon. Büszkék lehe'nek arra, hogv az őszi vetést ha'áridőre elvégez­ték: 110 hold búzát. 30 hold ár­pát és több m!nt 80 hold takar­mánykeveréket vetettek el. A vámosgyörki Haladás tag- jaj ezután is jói dolgoz­nak, még jobban, mint eddig. Pártunk és kormányunk intézke­dései segítik őket elhatározásuk­ban — még ha kergetnének, ak­kor sem mennék el — mondogat­ják Répa József, Tóth Etnánuel, A MEDOSZ üzemi szervezet vezetőinek választásáról Azonnali javításra szoruló hibák az Egri Vendéglátó Ipari Vállalatnál A szakszervezetek alapszabá­lya értelmében évenként újra kell választani a szakszerveze­tek vezetőségét, a bizalmiaktól az UB-ig. A SZOT 1953 augusz­tus 17-i határozata alapján a MEDOSZ Központj Vezetősége úgy döntött, hogy az üzemi szervek beszámolóit és újravá­lasztását 1953 november 1-től 1954 január 15-ig tartja. A dolgozókkal való kapcsolat megszilárdításában, a hibák fel­ismerésében és a hibák kijaví­tásában, a bírálat, önbírálat szellemének kifejlesztésében, s a kollektív vezetés gyakorlati megvalósításában nagy szerepe van az állami gazdaságok gép­állomások, erdőgazdaságok és egyéb intézmények szakszerve­zeti funkcionáriusai évenkénti újraválasztásának. A régi vezetőség beszámoló­jából a szakszervezeti tagok világos, nyílt és pontos választ várnak az ÜB-íől arra vonatko­zóan, hogyan feleltek meg az előlegezett bizalomnak? Mit tet­tek a termelés előrelendítése, a párt és a kormány új pro- grammjának és a SZOT határo­zatainak megvalósítása érdeké­ben? A mezőgazdasági és erdészeti üzemek dolgozóinak és az újon­nan .megválasztandó szakszerve­zeti szerveknek kemény felada­tot kell megoldaniok. Elő kell segíteni a pártunk Központi Ve­zetősége június 27—28-i hatá­rozata alapján kidolgozott új kormányprogramm megvalósítá­sát, amelynek célja dolgozó népünk munkát- és életkörülmé­nyeinek megjavítása. A mezőgazdaság dolgozói nagy érdeklődéssel kísérik a vá­lasztásokat. Ezt bizonyítja, hogy november 1-től november 14-ig közel 400 dolgozó kérte a szak- szervezetbe felvételét. A Lő­rinci Állami Gazdaságban több mint 97, az erdőtelki állami gazdaságban 78, a lőrinci gép­állomáson 40 dolgozó lett ‘szak- szervezeti tag. Olyan üzemrész­ben, mint a lőrinci állami gaz­daság szűcsi üzemegysége, 70 női dolgozó lépett be a szak- szervezetbe. Es az új belépők mellett rendezik elmaradt tag­sági díjukat azok a szakszerve­zeti tagok, akik egy-két hónap­pal elmaradtak. Ezekben az üzemekben elő­segítette az új tagok felvételét az üzemi pártszervezet, az üze. mi bizottság és a gazdaság ve­zetőségének jó agitációs munká­ja. Tudatosították a szak szerve­zet szerepét a békéért vívott harcban és megmagyarázták_ a dolgozóknak a szakszervezet ér­dekvédelmi feladatát, a szak- szervezeti tagsággal járó elő­nyöket. Ezen a téren nagy segít­séget adott az UB részére az Erdőtelki Állami Gazdaság igaz­gatója, Fe:es János és a Lőrinci Állami Gazdaságban Kertész Sándor, valamint a gazdaság szakszervezeti vezetői. A dolgozók szakszervezet iránti érdeklődése azért is bon­takozott ki, mert a kormány- programm megjelenése óta töb­bet foglalkozik maga a MEDOSZ megyebizottsága és többet fog­lalkoznánk az üzemi bizottságok is a dolgozók élet- és munka- körülményeinek megjavításával!. Nem egy üzemben megvizsgál­tuk a szociális és munkavédel­mi célokra fordított összegek fel- használását és a felsőbb szer­veink segítségén keresztül gon­doskodtunk a munkaruhák és egyéb védőfelszerelések biztosí­tásáról. Ma már van olyan üze. műnk, mint a gyöngyösi tan­gazdaság, ahol hiánytalanul meg vannak a munkaruhák, a dol­gozókat ellátták munkaruhával, köpennyel, gumicsizmával és érmeiegítővel. Az üzemi bizottságaink rend­szeresen ellenőrzik az üzemi dolgozók étkeztetését, amelynek eredményeként javult az étke­zés minősége és olcsóbb a napi étkezés, például a nagygombosi állami gazdaságban hét fo­rintért kapnak egésznapi élej- met a dolgozóik, s így jelentős összeget takarítanak meg. A megtakarítás könnyen emel­hető, ha az üzemi bizottságaink a gazdaság vezetőségével még ez év őszén kijelölik az üzemi konyhakerteket és időben gon­doskodnak annak megművelésé­ről, s a téli zöldségfélék táro­lásáról. A mezőgazdasági dolgozók érdeklődése azért is bontakozott ki a bizalmiak választása ide­jén, mert sokat várnak az újra­választások után a szakszerve­zettől. Elsősorban azt várják, hogy sokkal többet foglalkoz­zunk a dolgozóik mindennapi problémáinak gyorsabb elinté­zésével. Mi magunk is a MEDOSZ megyebizottság ré­széről több esetben megtűrtünk és elnéztünk olyan lazaságot, mint ami a a egri állami gazda­ságban is előfordult, ahol a dől* gozók egészségvédelmét nem biztosították, elhanyagolták a gépjavító műhelyben a munka- védelmi felszerelések beszerzé­sét. Hibát követtünk el mi is, a az ÜB-ink is, mert elhanya­goltuk a szakszervezetnek egyik legnemesebb feladatát, az em­berekről való gondoskodást. Sok esetben a termelési igaz­gatóságok szerepét akartuk be­tölteni, nem gondoskodtunk a termelés előfeltételeinek bizto­sításáról. Ebből következett az üzemi bizottságaink helytelen munkamódszere is. Úgy érez­ték az ÜB elnökei is, hogy ők a gazdaság igazgatóinak helyet­tesei. Hai munkavédelem terén a dolgozók elszállásolása és ét­keztetése terén felvetettük a gazdaság vezetőségének hiá­nyosságait, nem egy gazdaság­ban előfordult, mint például Pusztaszikszón Karlik elvtárs, mint OB-e!nök igyekezett a gaz­daság vezetőségét mentegetni. A választások alkalmával eze­ket a hiányosságokat ki kel! ja­vítani úgy a MEDOSZ megye­bizottságnak. mint az üzemi bi­zottságoknak. Feladatunk, hogy o’yan vezetőket válasszunk az üzemekben, akik önfeláldozókés képesek a párt Központi Veze­tőségének határozatát végrehaj­tani. Válasszuk újra azokat a bizalmiakat, UB-tagokat, akik az eddig végzett munkájuk so­rán kiérdemelték a dolgozók bi­zalmát. A hiányzók helyett olyan funkcionáriusokait válasszunk, akik önként vállalják ezt a megtisztelő feladatot. A válasz­tások során ügyelnünk kell arra, hogy a pártból kizárt és idegen elemek ne kerüljenek a szakszervezetbe. Ezért felhívjuk a szakszerve­zetünk minden egyes tagját, hogy az üzem legjobb dolgozóit javasolják a vezetőségbe, akik szívügyüknek tekintik a dolgo­zók mindennapi problémáinak elintézését. A szakszervezeti tag­ságnak megfontoltan kell élnie választójogával. A mostani választásoktól függ üzemi szervezeteink jövő évi jó munkája. Üzemi bizottságaink kövessenek el mindent a párt- szervezetek és a gazdaság ve­zetőségével karöltve, hogy olyan munkafeltételeket biztosítsanak az üzem dolgozói számára, hogy minden dolgozó tel jesíteni tudja tervéi, amellyel elősegítik a kormányprogramm megvalósu­lását. Használjuk fel a szakszerve­zeti választásokat üzemi szer­vezeteink megerősítésére, fokoz­zuk azokat az eredményeket, amelyeket eddig a választás elő­készítő szakaszában elértünk. Győzzük meg azokat a dolgozó­kat, akik még nem tagjai a szakszervezetnek, hogv a szak- szervezet tagjai között van he­lyük. Tegyük lehetővé, hogy minden üzemi dolgozó belépjen a szakszervezetbe, hogy ezen keresztül is erősítsük a béke­harc ránk eső frontja1. Lévai János Kedves szerkesztőségi X kormányprogramm megje­lenése óla nagyon sokat fejlő­dön az Egri Vendéglátóipart Vállalat. Ui üzletek, cukrászdák, italboltok nyíltak, többek közt Bélapátfalván, Gyöngyösön. Az eredményeknél nem állnak meg. a 130.000 forin'os beruhá­zásból a hálózat bővítését, a régi üzle'ek tatarozását végzik el. Tervük az, hogv vidéken ernétk az üzletek számát. Bcla- pátfa’ván, Szarvaskőn, Petőfi - bányán, Gyöngyösorosziban italboltok, éttermek megnyitását tervezik. A hálózat bővítése mellett megnő't a vállalat áruforgal­ma. különösen látszik ez az, italfogyasztásnál. A mozgóbü­fék például napi 1000—1500 fo­rint bpvételt hoznak a váüala*- nak. Ategiavult az áruellátásuk, a kü'önhöző vállala'októ’ min­den anyagot megkapnak időben, ígv múl* negyedévi tervüket 133.7 százalékra teljesítették. A kormányprogramm u*án tervbevették a tipusmenfl mi­nőségi megjavítását, céiiuk az volt, hogv változalos. ízle'es. bő adagot ad'anak a dolgozóknak. bár ez nem mindig sikerül.* A dolgozók sokszor emelnek pa­naszt a tipusebédek ebefetlen- sége miatt. Előfordul, hogv a túrós tésztán megsavanvadik a tűrő és a tejfel, mire a dolgozók elé kerül, vagu a tésztát nem főzik meg rendöten.fi]a i’vesmi megtörténik, ié^zekrénv-, fá- ro!óhe!yh:ánvra hivatkoznak. A panaszuk valóban jogos is. mer* a pincehelyiségek kismé­retűek az egri üzemek kapaci­tásához kétvst. A vá'la’atveze- tősfg harcokon a -lövőben —- a bor házast összeg be Vés elosz­tásával — a tárolót! cl vek bővf-f téséé rf A dolgozók változatosabb, háziasabb kosztot kémek, mint ! amilyet eddig kaplak. Kevés a j főzelék, burgonya, túlsók a tész­taféle. Jogosan emelnek panaszt dolgozóink a kevés zsírra! ké­szített tarhonvafeifúit, a nem egyszer gyanús ízű savanyú­tüdő ellen. Sokszor a dolgozók azt sem tudják eldönteni, mi is akar lenni az e'éiük rakott étel. A vezetőség keveset törődik az ott étkezők véleményével, de elhanyagolta az ott dolgozók egészséd- és munkavédelmét is. s A vál'alat mosókonvháiábán foi'ogafó o-őzben, az egész helyi­séget kitöltő füstfe'hőben do­godnak az a=szonvok. l aki vál­lalatvezető úgv gondoljál, nem is fon'os ezen az áüapo'on se­gíteni. mer* „me'vik mocókonv- bában nincs göz?”/Háram éve kérnek a vállalattá' gumicsiz­mát, hogv ne mezítláb állianrk. iárk’T'anaik a kövön. Kérésük edd'V mén nem 'alá'* me-ghaü- ga'ásra. A szakszervezet miért tűri ezt? f Gvakori a lelkiismeretlen, s indok nélküli felmondás is. Egymásután 18 dolgozót borsá- lo'tak e! kisebb kifogásokkal, o'yanokat, min* Krémeir Tibor- né — ..összeférhetetlen” — mondják róla — vaigv Pirkné, B a inokné muwkásasszonvokat. S helyettük naoy előszeretet! vészük fel — az elboosá'ás. lét­számcsökkentés ideién — a vo’i nenzió'ulatdonosl. vendéglőst, s felelősség1étles állást biz'osíta- nok számukra. Érdekes káder- noirikal Szabó irmyga*ó sz-'- rint: ..nem neveltük még ki munkáskádereinke*”. akikkel ki- cseréVénk ezeket. Felvettük azért a kérdést: mit fe'.t a vál­la.at vezetősége, a tröszt Igaz­gatója a fiatal munkások szak­mai nevelése é-dokében. Egy- s-erű a válasz. Keveset, j * A rossz munka annak tudha'ó be, hogy a vezetés nem meg­felelő, » vezetésnek esrpán csak a gazdasági oldalát látják el, keveset törődnek az ott dolgo­zók politikai nevelésével. Igv fordulhat elő olyan visszás eset, hogv a Vadászkürtben egv-két forinttal többet kérnek azoktól a dolgozókból, akik már „it*as” állapotban vannak. Heuer üz­letvezető szerint nem is olyan rossz módszer ez, mivel a „fi­zetőnek" be kell valahol hozni azt a pénzösszeget, mellyel a kevésbbé öntudatos dolgozók „meglépnek". Po'itika.i nevelés helyett Heuer üzletvezető feszült légkört teremtett maga körül, hogy megtarsa vezetői tekintélyét. Nagvon rossz módja ez a tekin- télvszerzésnek. Nem kielégítő a vállalatnál az ellenőrzés sem. Előfordult már a Csillagban, hogv 400 tipúsobédet főztek, s 450-e‘ osztottak k*. ötven ebé­dé* adtak terven felül a dolgo­zók rovására! A tisztasággal is bai van egyes üzletekben. Ke­vés gondot fordítanak a helyi­ség tiisz'ántartására, a poharak öblí'ésé-e. Panasz merül fel a kiszolgálók modorával, kivéte­lezésével kapcsolatban is. A leg'öbb hiba airra vezethető vissza, hogv a vállalat nem igén ve! te sem a párttól, e-vn a s.zakszerveze'től a munkája megiavftásához szükséges se­gítséget. maga a vállalat veze­tősége sem segi'e‘t-’ e’ő a párt- alaps-zerveze* létrejö‘tét./S így, a kapcso'at elégtelen volta miatt a párt és a szakszervezet is minimális ‘ámogafást adha­tod csak a vállalatnak. Bízunk abban, hogv a novem­ber 5-i értekezlet — mely a Szakszervezetek Megyei Tanács-a elnökségre rendezésében za:!o‘t 'e, s f“ltárta a vállalat eredmé­nyei* és hiányosságait — ser- kemtőlienr hat maid a vállalat munkáiéra, s a felvete't b’bá- kat rövid időn be'üí orvosollak. Szabó Zoltánná Harcban a minőség megjavításáért A kormányprogramm sikeres megvalósítása érdekében célul tűztük ki a rrr'nőség fokozott megjavítását. Ennek érdekében a MEO szervezetet kibővítettük. Az anyagok vá'ogatásánál is tör- tén*ek intézkedések. .Megnöveke­dett azoknak a dolgozóknak a száma, akik válogatják a nyers­anyagot. Gondosan kiszedik a dohány közül az idegen anya­gokat, mer; tudják, hogy ha ez bármüven csekély mennyiségben is kerül a dohányba, az lénye­gesen befolyásolja annak izét. aromáját A minőség figyelembe vétele mellett igen szép eredményeket értünk el a tervteljesííésben is. Ma,gyári Sándorné már a jövő év január 26-i, és Vágncr Ist­vánná 1954 június 6-i tervén dol­gozik. Ezek a szép eredmények arra engednek köve keztetni, hogy úgy a íervteliesítés, mint a minőség megjavítása terén si­keresen dolgozunk majd a jövő­ben is. Licska Pé'erné levelezőnk. Szedmák Laijo® és a többiek. Mindannyian nagvon megszeret­ték a csoporlot. Az eredményes esztendő után a község lakói közül többen felfigyeltek munká­jukra. Simon László és Fisz tor József már belépett és a többiek­kel dolgoznak. Tóth Sándor és Tóth Lás’ló ezelőtt két esztendő­vel önkéntesen kilépett a cso­portból „pénztkeresni”. Most mindketten visszavételüket _ ké­rik, Körmendi József és Józsa .Mihály is csoporttagck voltak, de munkájukkal keveset segítet­tek a csoport elöhniad-ásában. Ezért a tagság kizártai őket, most s-infén felvéte'üket kérik. A vámosgvörki Haladás ‘er­melőszövetkezet tagsága már a negyedik esz'emdeje halad a nagyüzemi gazdálkodás útján. Ez a négy esztendő minden szó­nál fényesebben bizonyította, hogv még az aszályos esztendő­ben «•. többet ad a nagyüzemi gazdálkodás, a közös termelés. Megtanítot'a a tagságot arra, hogy a kollektív gazdálkodás a dolgozó parasz'spg fejlődésének egyetlen helyes útja. Erki János HÍREK A gyöngyösi mén'elep kéri, hogv aki kedvet és tehetséget érez a lóápoláshoz, gondozásá­hoz, aki részt akar venni a gyöngyösi méntelep dolgozóinak á időz a os munkájában, jelent­kezzen felvételre, a gyöngyösi ménielepen. — A SELYP1 CEMENT­GYÁRIAK megfogadták Rákosi elvtárs útmutatását. Mindent elkövetnek, hogy üzemük terme­lése folyamatos és egyenletes, legyen. Naponta gondosan át­vizsgálják a kemencéket, a ce­mentmalmokat, az elek romos berendezéseket és ha valahol hibát találnak, azonnal megja­vítják. November 7-i felajánlá­sukat teljesíteMék. Havi tervü­kön felül 72 tonna künkért és 87 tonna cementet termeltek. A föbbtermelés mellett nem feled­keznek e! a minőségről sem. — VIDÉKI ORVOSOK szak­mai továbbképző konferenciaia lesz 1953 november 21-én Egerben, a megyei rendelőilnté- zet másodikaméi éti tanácster­mében. az Eger várcsi. egri, füzesabonyi, pétcrvásáral járá­sok orvosai számára. RITKA, MINT A FEHÉR HOLLÓ ■ Sok bírálatot kannak országos viszonylatban az SZTK rendelő- intézetek. Ami helyes is, mert a rendelőintézetek munkatársai nem állnak mindig hivatásuk magaslatán. Munkám során Egerben jár­tam, kínzó fülfájásom miatt fel­kerestem az ottani rendelőinté­zetet. Jóleső érzéssel tapasztal­tam a gondos, figyelmes bánás­módot, amit joggá! elvár min­den beteg. A fül- és gégeoszíály min­den egyes munkatársa jó mun­kát végez, de jó munkáiévá, különösen kiemelkedik dr. Lajos Győző főorvos, aki tudása leg­javát adja. nagy szakértelem­mel és szeretettel foglalkozik ki- vête* nélkül minden egyes be­teggel. főleg a piciny gyerme­kekkel. Dr. I.ajoé Győzőtől példát vehetnek azok az orvosok, akik rosszkedvűen, türelmetlenül lát­ták e? fe’ada'ukat. nem Tátják a hivatásukban rejlő sok lehetősé­get és szeretetek amellyel a be­tegek meggvógyífását nagyban elősegíthetnék. Csupor Miklósné, He'yiipari Szakszervezet politikai munkatársa Kedves Elvtársak! Üdvözlöm sajtónkat, az MDP Hevesmegyei Párt­bizottságának lapját, abból az alkalomból, hogy nagyobb terjedelemben jelenik meg. Bizonyára jó munkája tette azt lehetővé, örömmel vesz- szűk ezt tudomásul és élve­zettel olvastuk első példányát a hatoldalas terjedelemben, melyben életünk minden terü­letéről való tudósításnak hely jutott, dolgozóinknak egyre nagyobbodó igényeinek kielé­gítésére. ! Elvtársi üdvözlettel: Orbán Józsefné I En, a Hevesmegyei Népújság olvasója Mátraházán dolgozom, j az ott dolgozó társaimat az újság előfizetőinek táborába szerveztem. Huszonhárom újsá­got fizettem be e hónapra. Az elmúlt hé‘ent, s e héten is, egy­szer sem érkezett újság. Más­hová csütörtökön és vasárnap rendesen megjön. Szeretném tudni, hogy mi ennek az oka. mert társaim zúgolódnak, s ki­jelentik. hogy ők bizony nem fizetnek máskor. Kérem a szer­kesztőséget, hogy rendesen kap­juk az újságot, hadd olvassa minden do'gozó. A Szabad Népet is én intézem, illetve azt is én szerveztem be, az mindig megjön rendesen. Mégegyszer kérem, ha lehetséges, segítsenek ezen, hogy megkapjuk rendesen a lapot. TÖTH ROZSA KÉRDEZZÜK A POSTAT: Vájjon hová kerül a 23 újság? Erre vagyunk kiváncsiak mi is, a 23 mátraházi dolgozóval együtt. VILLÁM Arra kéri az Egri Kiskereskedelmi Vál'alat a Postaigaz­gatóságot. hogv ezentúl délután öt órától több személyt állítson szó gála!ba a pénzfeladáshoz. így a jövőben megszűnik az a ké­nyelmetlen állapot, hogv a kiskor, dolgozóinak esténkén* 9—fél 10 óráig is ott kell várakozni a napi bevé’el postára való feladása céljából. ¥ — Füzesabonyi gépállomás! A fe'németi Petőfi tsz földjén két és fé' hónap alatt 60 holdat szántott fel Papp László traktora. „Teljesítménye" napi 1200 négyszögöl. Ennyit két gebével is fel lehet szántani. Szombaton is petróleumhiány miatt alt a traktor. A tsz tagiai szeretnék befejezni a vetést — és a gépá'lomás? ■k — Kérdezzük a káli postát: a MÁV állomás szakszer­vezeti helyi csoportjának címzett ajánlott levelet miért nem lehet kézbesíteni? Talán még külön iránytűt is mellékelje­nek a levélhez? ★ — A hevesi földművesszövetkezet vendéglőjében az egyik ott dolgozó nő „disznó parasztokénak titu ál a a bevonu'ó kato­nákat. mert reggeli után az asztalon feleltették a papírt. Talán szebben is rá fehetne szoktatni a do'gazokat a tisztaságra? ★ — A domoszlói asszonyok kérdezik, hogy a községi ta­nács mikor akarja kifizetni a kultúrház takarításáért járr munkadíjat, melyet két hónapja Ígérgetnek az asszonyoknak? A községi tanács dolgozói kíváncsian várják a tanácseínök-ió válaszát.

Next

/
Thumbnails
Contents