Népújság, 1953. november (88-96. szám)
1953-11-19 / 93. szám
IX. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM. Ara 50 fillér 1953 NOVEMBER 19. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HÉPUJSÁ6 AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kereskedelmünk feladatai a párt- és kormányhatározat után Pártunk központi lapja a napokban foglalkozott a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozatával, amely a kereskedelem továbbfejlesztését tűzi ki célul és megszabja a feladatokat. Nincs olyan ember, aki ennek olvasásakor ne érezné a sorokból az emberekről való gondoskodás mélységét, amely egy szebb, boldogabb élet új fórrá* sait nyitja meg. Ezen határozat olvasása után a dolgozók figyelme fokozottabban irányul a mi kereskedelmünkre is és felvetődik a kérdés, hogy a mi kereskedelmünk megtesz e mindent a párt és kormány programmjának megvalósításáért. A kormányprogramra célul tűzte ki a fogyasztók minél Jobb áruellátását. Ennek megvalósítása nem kis feladat elé állítja a kereskedelem dolgozóit, de a vállalatok jó tervtel- jesítései máris igazolják munkájukat. Az áruforgalom fellendülése azt mutatja, hogy dolgozóink, de különösen dolgozó parasztságunk életszínvonala hatalmasat emelkedett, s ezen keresztül az igények is megnőttek a fogyasztási és iparcikkek iránt, melynek bő választékáról a kereskedelemnek feladata gondoskodni. De vájjon megteszünlre mindent, hogy a kormányprogramul minél élőbbé váljon? Azt hiszem, hogy az eredmények mellett akad tennivaló bőségesen, úgy a nagykereskedelmi, mint kiskereskedelmi vállalataink munkájában. A legtöbb hiányosság, amely leginkább a vidéki hálózat munkájában érezteti hatását, nagykereskedelmi vállalataink szervezetlen árukiszállításánál mutatkozik, amikor egy-egy kiszállítás egy hónapot is igénybe vesz. Az, hogy az L)VÉRT egyszerűen elfelejti egy hónap után, hogy van szövetkezet, amely várja az áruját. Ez nagyfokú hanyagság. A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi V. is szeret hivatkozni objektív nehézségekre, amik bár megvannak, de nem olyan túlzottan, hogy arra állandóan hivatkozni lehessen. Általános tapasztalat a gyöngyösi járásban, hogy napokig nincs a boltokban liszt, só, ecet, gyufa és a felelősséget senki sem akarja vállalni. A Füszértnek kötelessége kiszállítani, a Fü- szért meg gépkocsihiány miatt a szövetkezetekre hárítja a szállítás kötelességét. Annak ellenére, hogy igen sok a javítanivaló kereskedelmi vállalataink munkájában, mégis meg kell állapítani, hogy megyénkben a kereskedelem szépen fejlődik. A fejlődés miatt kereskedelmi dolgozóink egy része elbízza magát, és az áru eladásán kivül nem akarja látni az üzletben lévő hiányosságokat, melyek a szocialista kereskedelem fejlődését gátolják. A bolthálózatban komoly fejlődés van az árak alkalmazása terén, az árukezelés vonalán és a tisztaság fokozásában. Egyre több kereskedelmi dolgozó érzi azt, hogy a bolt második otthona és van jónéhány dolgozó, aki fáradságot nem kímélve dolgozik azon, hogy munkahelyét valóban második otthonává varázsolja. Található azonban számtalan dolgozó, aki hanyag módon kezelj az árut és a tisztaság elhanyagolása következtében a rágcsálókat tenyészti. Egyesek, a kapitalista kereskedelemhez hasonlóan igyekeznek a fogyasztókat megkárosítani, súlycsonkítással vagy árdrágításon keresztül. Ezeket a dolgozókat nevelni kell és ahol a nevelés sem használ, ki kell közösíteni a kereskedelemből, hogy a becsületes dolgozók hírnevét ne ronthassák. Több helyen árdrágítás is tapasztalható, mely részben téves számolásból ered, részben tudatos becsapása a vásárló dolgozóknak. Az árdrágítás — legyen az tudatos, vagy tévedésen alapuló — mindkettő a dolgozók életszínvonalának emelését akadályozza és az árdrágító méltán megérdemli a büntetést. Az árdrágítások további megakadályozása érdekében elrendeltük, hogy a boltokban szereplő árukra árjelzéseket tűzzenek ki, így a fogyasztóknak lehetőséget adunk arra, hogy az árakat maguk is ellenőrizhessék. Az árleszállítás végrehajtásánál is igen sok hiányosság volt, mert egy-egy boltban még a végrehajtás után egy hónap múlva is sok áruféleséget a fogyasztó kénytelen volt a régi áron megvásárolni, mert elfelejtették leárazni. Még a jelen időszakban is találkozunk ilyen hanyagsággal. Kereskedelmi vállalataink jövőbeni feladata a vállalati ellenőrzési munka megjavítása; bírálják kíméletlenül a felfedett hiányosságokat és ne nézzék el, még az aprókat sem, mert az apró fegyelmezetlenségekből lesznek a nagyobbak. Nem kielégítő a fogyasztói panaszok kivizsgálása és azok elintézési módja. Bár ezen a területen van némi eredmény, mert ma már minden egységben megvan a panaszkönyv, de ez nem elegendő ahhoz, hogy a panaszikönyv segítőtárs leo-ven a kereskedelemben. Eladóink közül néhánvan megfeledkeznek arról, hogy ők vannak a fogyasztóért, s nem fordítva. Előfordul ez a legfejlettebb állami szektorunknál, az Állami Áruháznál is. Az ilyen kiszolgálások mellett a vásárló nem érezhet bizal' mat a kereskedelem iránt, ezek inkább a kapitalista kereskedelem rossz munkáját juttatják eszébe. A kapitalista kereskedő megkövetelte, hogy vevőivel úgy bánjanak az eladók, ahogy azt az ő érdeke megkívánta és most, amikor a szocialista kereskedelmet építjük, mi arra kérjük a kereskedelmi dolgozókat, hogy a szocializmust építő dolgozókat megbecsüléssel fogadják és szolgálják ki. Ha a felsorolt hiányosságokat a kereskedelem igyekszik kijavítani, akkor pártunk és kormányunk határozatai nem maradnak napiron, hanem élő valósággá válnak Bittner Jánosné a Hevesmegyei Állami Kér. Felügyelet vezetője. Á gyöngyösi csemegebotfban naponként többszáz vásárlót szolgálnak ki Események, képek megyénk életéből Üzemeink dolgozói az évi terv teljesítéséért ■ Az utolsó negyedév tervtel- Ijesítésd harcaiban dolgozóink Enagy része akadályt nem ismerő ■lendülettel küzd az évi terv ■ minél előbbi befejezéséért. E Brigádmunkában élenjárnak a ■Selypi Cementgyárban: Koretz ■ József kövesbrigádja 134.3, ■ SthveMa János 125, Vaskó 1st- Jván cementmolnár brigádja 104 ! százalékkal. Egercsehi Bánya- ivállalatnál Kónya László, Bíró •k Vilmos és Fodor András front ■ fejtési és Utassi István szerelő- ; brigádja a legjobbak. Egyéni tervteljesítés terén ki- 5 emelkedő Biró n István 193, • Fodor Gusztáv 170, Nagy József • 167 százalékos teljesítménye az ■ egercsehi szénbányában. ■ A Selypi Cementgyárban élenjárnak Illés András nyersmol- ■nár 113, Liptai Kálmán égető ■ 169 és Lies János égető 134 ■ százalékkal. A békeharcos dolgozók százezrei készülnek a járási béketalálkozókra Az Egri Dohánygyárban Bolya Istvánná szétszedőnő már a jövő évi január 28-i tervét teljesíti. Minőségi pontja 96.8, Gsizik Istvánná sztahanovista szivar- csomago'.ónő 196.4 százalék, mi-1 nőségi pontja 96. Jók a II.-es számú Niepman csomagológép munkásai. Eredményük 117.3 száza'ék. Minőségi pontjuk 95.1 Gépkezelője Nyári József szta^ hanovista és Herczeg Magda. Egri Lakatosáru-gyárban élen jár Barkóczi István hegesztő 171, Somodi István 167, Bolya Sándor segédmunkás 157 százalékkal. A Recski Ércbányában Maruzs András és Maruzs Márton II. vájárok 137 százalékos termelés mellett a legjobbak. Jól dolgoznak a csillések, közöttük Tarján István, Lesset József, Tóth Dénes, Tóth József és Szakács Bertalan a legjobbak. Fakitermelés a Bükkben Ï Nyáron a kirándulók jókedvű : nevetésétől hangosak a Bükk jerdői. Azt gondolhatnánk, hogy ^ilyenkor az ősz beállta után [felséges csend és nyugalom ho■ nol a lombjukat vesztett erdők- ■ben. Valójában azonban most ■is folyik az élet. ■ • Serényen folyik a munka. : Fejszecsapásoktól hangos az :erdő. Egymás után recsegve- ; ropogva dőlnek le a hatal- ■mas fák. A döntés után se- ■rény kezek fosztják meg az ■ óriási törzseket büszke koroná- :jüktől. Aztán „a hosztoló” veszi Skeze'.ésbe a már legallyazott ■szálfákat. Ez annyit jelent, hogy ■ mindjárt a helyszínen állapítják ■ meg, hogy mit lehet a fából kihozni". „Innét bányafa, innét ■szálfa, innét aisztalosfa, innét • tűzifa” — mondja az egyik dol- ígozó s krétával megjelöli a hegyeket. Már is felsír a fűrész, Shogy mielőbb rendeltetési helyéire kerüljön a kitermelt faanyag. ■ ; Az egri erdőgazdaság észszerűen gazdálkodj. Az „öreg- •erdő" irtását csak akkor kezdik ímeg, ha az már saját magát, [„betelepítette”, fiatal csemetéket Ineveit. Az olyan helyeken, ahol jez nincs meg —■ mint például a ■ demjéni erdőkben — ott aiz Íratással egy időben végzik az erdő telepítését. A demiéni dolgozók érzik az erdőtelepítés nagy fontosságát. Meglátszik ez tervtel- iesítésükön is. Schempergel Rózáinak 135. Ferenc Istvánnénak rendszeresen 138 százalékos a teljesítése. A demjéni erdötele- pítök havi tervüket 180 százalékra teljesítették. Nagv feladat előtt áll most az erdőgazdaság. A dolgozók és az ipar-, tűzifa-, illetve nyersanyagellátását kell biztosít an iok. A közeljövőben Szegedre indítanak egv 800 köbméteres „uszálvt" és Békéscsabára 50 vagonos tűzifaszállítmányt. A kötelesség ösztönzi az erdészet dolgozóit. Boros Imre brigádjának, a szilvásváradi erdészetnél 196 százalékos volt szeptember havi teljesítése. A felnémeti Sütő-brigád 180 százalékos rakodási teljesítménye igazolja, hogy szívükön viselik a dolgozók tűzifaiell átás át. Erdő- telepítésben a demjéniek mellett a balatoni dolgozók járnak az élen 150 százalékos teljesítménnyel. És ahol most. a fák kiirtásával egvre nagyobb és nagyobb területek válnak szabaddá, ott néhány évtized múlva újból magas fáik emelgetik koronájukat a nap felé és teszik szebbé, boldogabbá életünket. A verpeléti új óvoda Alig egy hónap alatt a járási béketalálkozókat megelőző béke estéken több mint százezren vettek részt a megye különböző községeiben. A béke hangja eljutott még a legeldugottabb községekbe, tanyákra is. Boconádon több mint 7Ö0-an, Pélyen ötszázan, Hevesen 1200 dolgozó jelent meg a békeesten. A járási béketatá’lkozót előkészítő békeestek a megye területén mindenütt befejeződtek. Megválasztották a községek és városok békékul dötlíeit, akik résztvesznek majd a járási béketalálkozókon és elviszik megbízóik üzenetét, harcos békeafca- ratát A most lezajlott bélkeesteken, melyek száizezeres tömeget mozgattak meg, olyan emberek Í6 resztvettek, akik eddig távolmaradtak a békemozgalomitól. Lé- jer Sándor 50 éves hevesi közép- paraszt, ezeket mondotta: „Több mint nyolc éve nem léptem át e ház küszöbét, most eljöttem, mert én is békét1 alkarok és tenni akarok valamit érte. Azt akarom, hogy a földemen ne gránátok és bombák robbanjanak, hanem búza viruljon, örömmel veszek részt a békemozgalomban és mindent megteszek, hogy békében dolgozhassunk tovább.” Nemcsak Hevesen, hanem a megye minden községében, városában lelkes hangulatú békeesteken vettek részt a megye dolgozói. Most pedig a járási béketalálkozókra készülnek, ahol ismét hangot adnak harcos békeakaratuknak. (MTI) Orbán József Tsz-brigád / című szobrát mutatja Kocsis Arpádné festőművésznőnek. Â megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti: TRÁGYÁZÁSBAN: Elsők: rn-ezög. o. vez. főagronóimus Pétervásári járás 126% Bakos Sándor Egli Gyula Egri járás Utolsók: 97% Tóth Flórián Megó Tibor Hatvani járás 67% Buzma Sándor Sibak János MÉLYSZÁNTÁSBAN: Elsőik: mezőg. o. vez. főagronóirmis Pétervásári járás 46% Bakos Sándor Egli Gyula Hevesi járás Utolsók: 42% Deák Sándor Szekeres Dénes Füzesabonyi járás 35% Fejes János Lotharidíesz Ferenc Gyöngyösi járás 36% Protoviin Jenő Held László ÓSZISZÁNTÁSBAN: Elsők: mezőg. o. vez. főagronómus Hevesi járás 111% Deák Sándor Szekeres Dénes Hatvani járás Utolsók: 104% Buzma Sándor Sibak János Füzesabonyi járás 97% Fejes János Lotharidíesz Ferenc Gyöngyösi járás 91% Protovin Jenő BÚZAVETÉSBEN: Held László Elsők: mezőg. o. vez. főagronómus Egri járás 101% Tóth Flórián Megó Tibor Hevesi járás 101 % Eteák S ándor Szekeres Dénes Utolsók: Füzesabonyi járás 95% Fejes János Lotharidíesz Ferenc Hatvani járás 95% Buzma Sándor Sibak János M f
