Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-15 / 92. szám

NÉPÚJSÁG

1953 november 15.

Siéleskörű, fáradhatatlan felvilágosítómunkát a dolgozó tömegek, a lakosság legszélesebb rétegei között

AZ EGRI III-AS KÖRZET PÁRTSZERVEZETE A NÉPNEVELŐ MUNKA MEGJAVÍTÁSÁÉRT HARCOL

K

örzetünkben a május 17-i választások után csökkent a népneveiőmunka lendü lete. A pártszervezet vezetőségét igen 6okat foglalkoztatta hogyan javíthatná meg a népnevelők munkáját. Ehhez nagy segítséget adott a KV június 27—28-í határozata, mely újabb nagy feladat elé állította párt- szervezeteinket, népnevelőinket.

Az alapszervezet vezetősége azzal kezdett a népneveiőmunka meg]avatásához, hogy rendezte a szétzilált népneveiőgárdát. A vezetőség tagjai ellátogattak a népnevelő elvtársakhoz — vagy behívatták őket — és beszéltek velük a népneveiőmunka fontosságáról, szépségéről.

M

ikor az állandó népnevelőgárdánk megvolt, a megjelent párt és kormányhatározatokat ismertettük. Egy-egy nép" nevelő értekezleten méltattuk a határozat jelentőségé;, azt, hogy mit jelent ez dolgozóink számára. A népnevelőértekezletek tartásával'a pártvezetőség a titkár elvtársat bízta meg. A népnevelőértekezleten személy- szerint mutattuk meg, mit jelent az árleszállítás, vagy egy

rendelet egy-egy családnak. Beszéltünk a népnevelőértekezie- ten arról is, hogy míg nálunk árleszállítások vannak, az élet- színvonal emelkedik, addig a kapitalista országokban a válság következtében az árak egyre emelkednek, a dolgozók élet színvonala állandóan csökken, a munkanélküliség növekszik. " A népnevelőértekezielen sikerült megmagyarázni, hogy a további eredmények forrása a ió munka. e erre kell mozgósítani az üzemek dolgozóit, s a dolgozó parasztokat.

Ezután kisebb csoportokra

^ osztottuk a négytagú kollektívát, ahol a népnevelő-füzetek és a sajtó Felhasználásává! vitatják meg az újabban megjelent rendeleteke;. E csoportok élén egy vitavezető állt, akinei-t az a feladata, hogy segítse a népnevelők munkáját.

Az agitációs munka megja- ** vitása érdekében a népnevelőket a pártceoportofchoz osztottuk be és a pártcsoport- bizalm; elvtárs ellenőrzi, segít; őket munkájukban. Az árleszállítás és különböző rendeletén, ismertetésé; dolgozó parasztságunk nagy örömmel fogadta, s különösen azok, akiknek a nép nevelő elvtársak helyesen magyarázták meg a kormány pro- grammját. Szendi László elv- társ. vagy Loponczi elvtárs és a mezőgazdasági szakiskola 25 hallgatója telkesen végezték népnevelő munkájukat, minden szabadidejüket szívesen áldozták a kormányprogramm ismertetésére.

S

zendj elvtárs elmondotta azt, hogy a dolgozó pa rasztságnak nemcsak várni kell a kormányprogramm megvalósulására, hanem hozzá is ketl ehhez járulni. S megmagyarázta, hogy az életszínvonal további emelkedése a dolgozó parasztság kezébe is le van téve, s aki nem harcol a kormányprogramm megvalósulásáért, aki az ellenségre hallgat, az maga látja kárát.

Hiányossága még a népneve lomunkénak, hogy az alulról jövő panaszokat nem intézik el megfelelően népnevelőink. Még mindig van olyan népnevelő, aki csak ígérget, s ezt az ígéretet nem tartja be Székely elvíárs Ör-si Jánoséknak megígér'e, hogy segít egy problémájuk elintézésében és még a mai napig sem intézkedett.

Ugyanilyen hibák merülnek Jel a városi tanáccsal szemben re, s ez arra vezet, hogy a parasztok bizamatfanok a tanáccsal szemben. A mezőgazdasági osztály nem intézte el Bóta Dfzső, Sztálin-úti lakos panaszát, akinek árpáját elöntötte a víz -f- osak ígérgettek és nem cselekedtek.

A népneveiőmunka fogyaíé” kosságaj elsősorban a pártvezetőség rossz munkíjáí tükrözik vissza. Mi magunk sem fordítottunk elég gondot a népnevei őmunka megszilárdítására. A mi feladatunk, hogy gondoskodjunk a hibák kijavításéról és munkánkban már értünl is el eredményeket. A népnevilö elv- társak politikai képzését politikai iskolákon biztosítjik — a népnevelők 80 százalék! tanul. A vezetőség arra törekszik, hogy a népnevelők aktivitását tovább fokozza és még nagyobb segítséget adón a népnevelők munkájához,

MDP Eger. II/. körzet vezetősége

Harcos helytállást, példamutató munkát az agitációba

ARRÓL SZERETNÉK beszámolni. hogy Nagykökényesen hogyan végezzük mi legszebb munkánkat — a népnevelömunkát.

Elsőnek arról számolok be, hogy mindannyian felkészültünk az ellenség mai érvelésével, hazug, káros munkájával szemben. Ismerjük a kuláhok mesterkedéseit, megisnier'iik már a hangját is, akármilyen kottára fújja nótáját, felfigyelünk rá, felvesz- szűk vele a harcot és leleplezzük. így volt ez az őszi vetés során is, mikor a kulák egy közép- paraszton keresztül igyekezett hátráltatni ezt a fontos munkát A kulák által félrevezetett középparaszt azt a hírt terjesztette. hogy nincs vetőmag, nem le hét vetni. Mi, népnevelők, bebizonyító’* tuîî, hogy ez nem igaz mert több m’nt hat vagon búzavetőmagot osztott szét a tanács.

BESZÉLGETTÜNK a kulák által félrevezetett 18 holdas La- czik Istvánnal. Sokszor beszélgettem vele jómagam is. Elmondtam, hogy milyen sokat segített az állam eddig is a dolgozó parasztságnak, mennyivel masabb ma az életünk, mint egykor. Neki is tanító lánya van és furcsa az, hogy míg lánya az iskolában tanítja, neveli a gyermekehet n szebb életre, ő addig ezt a szép életet hátráltatja. Ifjabb Laczik Istvánnak — a veiének — kiszámítottam, hogy csak a 15 százalékos jövedelemadó-csökkentés 2000 forint megtakarítást jelent számára és elmondtam azt is. hogy a leszállított árú ruházab cikkekből mos; jóval többet vásárolhat, mint aze.lőiL Ugyancsak-bebizonyítottam neki. hogy a kapásnövények beadásából elengedett 10 százalék is jelentős összegéthez gazdaságába. S elmondtam: ahhoz, hogy még többet tudjon segíteni, az állam, jó munkát kell végezni mindenkinek. Megértette Laczik István, hogy nekünk van igazunk, nem a -ku!óknak és később már ő hirdette legjobban, hogy saját érdeke

mindenkinek az idejében való vetés.

FELHASZNÁLUNK az ag tá- ció érdekében minden megmozdulást, minden tanácsülést. Nálunk a tanácsülés nem múlhat el népnevelők nélkül. De egyénileg is foglalkozunk a dolgozó parasztokkal, és ismerjük már szokásukat, véleményüket egy- egy dologról. A do’,gozó parasztokkal, való rendszeres foglalkozás eredménye, hogv községünk október 31-re 100 százalékig teljesítette búzából é" rozsból vetéstervéi

A negyedik békekölcsön jegy.* zésnél is szép eredményt értünk el. Az elmúlt évek alatt megismertük a meggyőzés eredményes módszereit és most azokat alkalmazva harcoltunk. Az ellenség minden eszközzel nehezíteni próbálta munkánkat. Sike résén vertük vissza támadását Ebben az esetben a példamutatás győzött, a népnevelők — köztük én is — elsőnek jegyeztek le. Itt említem meg, hogy a személyes példamutatás a legjobb érv, az agiációban mindennél többet ér. Szűcs Jáno= tanácstag makacsságból nem akart lejegyezni. Személyesen mentünk el tozzá és a legnya- kasabb emberekhez. Beszéltünk nekik a kornányprogrammról. a kedvezményiről, az árleszállításról és mgértették. mi a kötelességük. \ felvilágosító munka ered mélye; községünk 100 százalékig lejegyzett.

SOK SEGÍTSÉGET ad a nép- nevelőmuikához a helyi párt- szervezet iilkárat Bona elvt&rs Aliandóár népneve;őéríekezletet tart. einondja. melyek azok a legfontosbb kérdések, melyeket a do!goók között ismertetnünk kel! A népnevelőkkel való foglalkozás eredményezte. hogy ma már nődén népnevelő megérti: népneveinek lenni a legszebb, legmejtisztelőbb feladat.

Katona László

\ hatvani vasút népneveiéi az őszi forgalom sikeréért

népneve! ő

(Tudósítónktól.)

Hatvan vasutas dolgozói a 'kormányprogramm bejelentése óta; még lelkesebben harcolnak. Az állomás dolgozói a

III. negyedévben ismét elérték, sőt két százalékkal túlteljesítették a felemelt él- üzemszintet és ez évben már harmadszor szerezték meg a jogot az éiiizem kitüntetésre.

Az eddig elért szép eredmények azonban nem tehetik el- bizakodottakká a vasutas dolgozókat. Bár az őszi előszállításokat zökkenőmentesen lebonyolították, nem szabad megfeledkezni arról, hogy ai munka dandárja még hátra vain. S mint eddig is, mindenekelőtt a kommunista vasutasoknak, a pártcsoport- bizalmiaknak, a népnevelőknek kell a dolgozók élére ál’niok, és személyes péidamuta+ásukkal felvilágosító szavaikkal kell har- colniok a jó munkáért.

Pecze István élmunkás váltókezelő így világítja, meg dolgozóitársai előtt a menetrend- szerinti indítás jelentőségét: „A szocializmus építése terv szerint történik éj nem ötletszerűen. Hogy a terveket az üzemek dolgozói be tudják tartani, nekünk vasutasoknak terv szerint, menetrend szerint kell őket munkahelyükre elszállítani. Mi történik, ha egy murokásvonat, mely körülbelül 1200 dolgozót szállít munkahelyére, csak 10 percet is késik? 12.000 perc, azaz 200 óra, vagyis 25 műszak esik ki a termelésből. Ez csak egy vonatnál előforduló késés. De sajnos be kell vallanunk, naponta igen, sok munkás- és személyszállitóvonat érkezik órás késéssel a rendelkezési állomásra. A kiesett termelési idő bennünket vasutas' dolgozókat terhek A pályafenntartási indokolatlan lassújelek, a vontatási hosszabb vonatok, a forgalmi dolgozók, a jelzőnél való indokolásán fenntartás miatt sok értékes és fontos óra megy veszendőbe. Sok-sok vasutas köpenyt, nadrágot vagy bakancsot állítanának elő ipari dolgozóink ezen idő alatt és ez a vasutas dolgozók életszínvonalának emelését is szolgálná”.

Nem kevésbbé fontos a, te.

hervona.tok menetrendszerin'i közlekedése ^em. Gócsa Bálint mozdonyvezető, népnevelő a dolgozókkal való rendszeres fog’al- kozás alkalmával arra hívja fel társai figyelmét, hogy az ipari

és mezőgazdasági üzemek terv- teljesítése nagy mértékben attól függ, időben kapják-e meg a termeléshez szükséges nyersanyagot, félkészárukat és gépi berendezéseket. Gócsa elvíárs példamutatóan végzi munkáját. Minden útja előtt brigádmegbeszélést tart a vonatkísérő dolgozókkal, a menetirányítóval közli a g>ép állapotát, a szén minőségét, à szándékos áthaladást, illetve kezelési helyet és időpontot. így éri el — a forgalmi dolgozókkal közösen — hogy vonatát nagy terheléssel való közlekedés esetén is menetidőben továbbítja.

A tervteljesítés öntudatos, fegyelmezett dolgozókat kivan. A pénzbírság eltörlése óta hatvani vasutasaink között is sűrűbben fordulnak elő fegyelmezetlenségek. Ez arra mutat, hogy dolgozóink egy része még nem eléggé öntudatos, hogy népnevelőinknek, pártcsoportbizal- miaithknak nevelő munkájukat még jobban ki kell szélesíteniük a dolgozók között. Szeredi János sarus egy éjszakai szolgálatba nem jelentkezett, Góbór Sándor kocsirendező ittasan jelentkezeti szolgálatba, Bo la. János fűtő az induló vonat mozdonyáról eltávozott és berúgott. Népnevelő,nk ilyen esetekben felvilágosítják dolgozóinkat, hogy milyen kárt okoznaik helytelen cselekedetükkel maguknak — ezekre az ' esetekre illetményt nem kapnak, távoliét ükét fizetés- nélküli szabadságba tudják be, betegség esetén csak 50 száza- . lékos táppénzben részesülnek és j dolgozó társaik azzal, hogy a termelésben munkakiesés áll elő, tervüket nem tudják teljesíteni. Többen alkalmazták a népnevelők közül azt a módszert is, hogy munka közben felolvasás, vagy terme'ési értekezlet alkalmával a nyilvánosság előtt, vonják felelősségre a fegye'emlazi- tóka.t.

Hogy a népnevelők munkájukat még eredményesebben végezhessék, az szükséges, hogy a pártbizottság tagjai, az alapszervezet titkárai nagyobb segítséget adjanak számukra. Rendszeresen meg ke’l tartani a nép- nevelőérlekezleteke.t, s ott helyi konkrét érvekkel kei! őket el'át- ni, be kell számoltatni munkájukról a népnevelőket és az ellenőrzéssel i$ segíteni kell munkájukat

Pogonyi Lajos

A NÉP JOLETENEK TÖRVÉNYE

“pártunk Központi Vezető- sége 1953 október 31-én kibővített ülésen tárgyalta meg a Pditikai Bizottság beszámolóját, a KV. június 27—28-i ülésén hozott határozatok végrehajtásáról és a párt a dolgozó nép előtt álló további feladatokról A Politikai Bizottság beszámolóját Rákosi Mátyás elvtárs a Központi Ven et ősé g első titkára

terjesztette elő.

A Politikai Bizottság beszámolója világosan rámutatott arra, hogy a szocializmus építésének új szakaszába léptünk, „ .. .ahol a dolgozó nép életszínvonalának állandó javítását, a szocializmus alaptörvényének fokozottabb ér- vényesílését tűzzük napirendre” — mint ahogy Rákosi elvíárs Biegáiiapí ott a.

Czocial izmust építő népi Je^ mokráciánk fejlődésének ezt az új szakaszát, a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, egész népünk jólétéről Való tokozott gondoskodás jellemzi, A párt júniusi haiározata óta eltelt pár hónap eredményei is ezt tükrözik. A Központi Vezetőség október 31 -i határozata hangsúlyozza, hogy a júniusi ha ároza™ fok megvalósítása során ráléptünk a dolgozó nép szociális és kulturális szükségletei fokozottabb kielégítésének útjára.

A legfőbb eredmény, melyet ai párt júniusi határozata óta elértünk, hogy a különböző intézkedések nyomán jelen ősén emelkedett a lakosság, elsősorban az ipari munkásság életszínvonala: kormánvunk rövid négy hónap alatt külön!é’e intézkedése!««:!, hegy és fél—öímükárd forint megtakarítást biztosított a lakosiág számára. „A megtett intézkedések következtében — mondotta Rákosi e’vtárs — a muntások és aU'e'mo70‘<ak jövelanti, szakszervezeti és párt* t u nkc ion á Húsokat, az üzemek, bányák, vállalatok igazgatóit, hogy minden körülmények között biztosítsák a kormány által felemelt munkavédelmi és szociális beruházások progra-mmjának teljesítését. „Gondoskodjanak na,o- mlnt nap a dolgozókról, szükségleteikről. jogos kívánságaik kielégítéséről, panaszaik orvoslásáról. A terv teljesítése és a dolgozókról való gondoskodás elválaszthatatlan/ Ez a Magyar Dolgozók Pártjának és népköz- társaságunk kormányának politikája!”

A Központi Vezetőség határozatában megjelölt úton, a dolgozók, a munkások, a termelőszövetkezeti és egyéni parasztok, az értelmiségiek vidámabb, köny nyebb életéhez jutunk el. Ehhez azonban at kell, hogy megvalósítsuk a KV. határozat álban megszabott feladatokat. Tervünk teljesítése, a szocializmus építésének új szakaszában fegyelmezett, jó munkát kíván. Nemyür tunya- 6ágot, fegyelmezetlenséget, hanyagságot. Minden teljesített százalék, minden megtakarított anyag vagy pénz, minden felszántott és bevetett burádat, minden lelkiismeretes munka, ma közvetlenül a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az éréiül iség, az egész ország életé: szépíti!

Á Központi Vezetőség határozatának me gvá'lős.M ás a elsősorban pártunk vállán nyugszik, s megköveteli, hogy minden térem érősLisük, javítsuk pártmunkánkat. A párton belüli munka az utóbbi hónapokban javult, az a, feladatunk, hogy az egészséges fejődés* továbbra -s elősegítsük. Még következetesebben kell alkalmaznunk pártunk életében a bírálatot, az önbí-ála- íot, a pártonbetü'i demokráciát, a kollektív vezetést. S a belső pártmunka javulása mellet', el kell érnünk, hogy a pártonkívü- liek közölt végzett munkánk is

megjavuljon. Pártsizerveinknek, pártszervezeteinknek, az eddiginél sokkal több támogatást keli adniok a szakszervezeteknek, a DISZ-nek és az MNDSZ-nek1, minden segítséget meg teli adui ahhoz, hogy a párt, a kormány célkitűzéseinek megvalósításé hoz a legnagyobb segítséget nyújthassák.

Javítanunk kell azt a munkát is, melyet pártunk az állami szervek működésének irányításában kifejt, különösen meg kel' erősíteni a pártmunká: a tanácsoknál.

A párt- és » konnányhatáro- zatok nagy lehetőséget nyújtanak a munkás-paraszh szövetség erősítéséhez. Hogy e lehetőséget mennyire használjuk ki, az jórészt falusi pártszervezeteink munkáján múlik Éppen ezért falusi pártszervezeteink megszilárdítása pártunk döntő, nagy feladatává vált,

„A népjólétről való gondoskodás, pártunk és kormányunk számára a legfőbb törvény", — mondotta Rákosii evtárs. Harcolni e törvény érvényesüléséért, résztvenni a termelés feladatai-; ban, mely a népjóllétet biztosítja, nemes, hálás feladat — egyben első kötelessége a párt minden lapjának. Harcos részvéteJütc. áldozatkész, példás munkájuk biztosi ja., hogy a párt még mélyebb gyökereit eresszen a munkásosztály, az egész nép tömegeivel, s velük együtt az ellenség minden próbálkoizása ellenére győzelemre Viszi a néojólét emelésének nagyszerű céljait. „Az a politika, amelyet páriunk most megvalósít — hangzik a Politikai Bizottság beszámolója — a muakásosz*á!y, az egész dolgozó nép politikája.” Dolgozó népünk minden becsü'etes, hü fiának kötelessége, hogy harcoljon e pciHíikáérf, harcoljon népünk jóléte, hazáink felemelkedése ügyének diadalra ju.tatásáért.

4

delme 1953 második felében egy- milliárd forin'-tal növekszik.. Eddigi intézkedéseink következtében a munkások, alkalmazottak és a parasztság már ebben az évben mintegy négymilliárd 909 millió forintot kitevő különböző kedvezményben részesül

A nép jó «ét emelésének ez a politikája az egyetten biztos, eredményhez vezető út — » szocializmushoz vezető út. Az új szakaszban egyre erőteljesebben bontakozik ki a szocial.z- mus alaptörvénye; a dolgozók társadalmi, anyagi és kulturális szükségletei egyre fokozódó kielégítése.

A Központi Vezetőség október 31-i határozata azonban azt is megállapította, hogy eredményeink melleit nem kielégítő » határozat megvalósításának üteme. „Ennek oka, egyes gazdasági és pártjunkcionáriusok részéről megnyilvánuló értetlenség, ragaszkodás a régihez, a megszokotthoz, sőt helyenként ellenállás a párt és a kormány helyes politikájával szemben." Az új szakasz a 1 ©gna,gyobb erőfeszítéseket a népgazdaság területén- kő-- veteü meg. M:nden«kelőit a beruházások alapos, gyors átcsoportosítását azzal a céllal, hogy egész népgazdaságunk az eddiginél közvetlenebbül, hatékonyabban szolgálja népünk jólétének állandó emelését. Ezért az ipari terme’és és a beruházások alapvető átcsoportosítására — még hozzá határozott, gyors, szervezett átcsoportosítására — van szükség, hogy kellő munkát és anyagot fordíthassunk a közszükségleti cikkek terme’ésére és teljes érövéi! fogtunk hozzá a mezőgazdaság fellendítéséhez, mert ,,... egész további fejlődésünk döntő láncszeme, kulcskérdése a mezőgazdaság termelésének nagyarányú fejlesz'esed’.

Tparunk, s ezen belül a ne- 1 hézipar hatalmasat fejlődött. A magyar ipar jelenlegi termelése több mint háromszorosa a második világháború előttinek. Hazánk ipari országgá vált s erre joggal lehet büszke párttagságunk, egész dolgozó népünk*. Iparunk fejlődése mögött azonban komolyan elmaradt a mezőgazdaság fejlődése és népünk jóléte emelésének fékjévé vak. „Ezért, most az a feladat — ál" lapította meg a KV október 31 i határozata — hogy iParosítáj sunk hatalmas eredményeiri i isz&nylag fejlett nehéziparunkra támaszkodva, fokozott erővel lássunk hozzá, mindenekelőtt mező- gazdaságunk elmaradottságának jelszámolásához, a mezögazla- sági ter mêlés, hozamának emeléséhez. Ez a legközelebbi két- három esztendőre a szocializmus építésének kulcskérdése Magyarországon. Ez további fejlődésünk döntő láncszeme

A szocialista építés új sK®ka- ** szábam tehát a legfontosabb, legsürgősebb feladat: a mezőgazdaság hatalmasarányú fel-, lendí.ése. A termeiőszövetkeze- tek, a szocialista nagyüzemi me-* zőgazdaság fejlesztése, megs?' j tórdílása érdekében változat!" _ nul a szegényparasztságra k« ] támaszkodnunk, erősíteni ke,l a f szövetséget a középparaisztsg- ^ gat, kíméletlen harcot keli t>* ta'.ni a kuláfcok ellen. Biztosíni kelti falun is, hogy a párt ai }- kormány rendeletéi ne maraia- { nak papíron, mindenütt ha*».- janak végrehajtásáért. Megkell értenie m'nden állami szedek, a, tanácsoknak, a hivatalnak', hogy a term előszőve; kézé "a" gok anyagi jóléte és az eyéni- g leg dolgozó parasztok sáíség- v teteinek1 figyelmes kieSít-ése v elsőrendű államérdek, n i_ de- r mokra ikus rendszerünk.förvé- t

nye Megyénk termeiőscövetke zet: tagsága., falusi dolgozóin a ömmunistiák vezetésével ha taha-s részt vállaltaik -abból ; hacbóJ, melynek eredményekén

.o nagyüzemi szövetkeze: temetés gondolata a falun ma né'y gyökeret vert, hogy erős fjlődőképes, százezreket számoli ibora van, mely híven kitart i zöveíkezet mellett." Harcolja. !,a,k továbbra is a falu kom-mu ;listái, a falu becsületes, dolgo; parasztjai szívvel, félékké!, hogy a munkásosztály segítségévei el. végezzék azt a nagy fel aidabat mely egész népünk fejlődésén el fontes feltétele.

f z iparfejlesztés terén e’é-t eredmények igen nagyok. Mot ezeknek az eredményeKnel a regszilárdítása a feladat, s ez haílmas erőfeszítést követei az üzmek, bányák vezetőitől, pán- szrveze'teinkíől, egész munkás- ostályunktól. Különösen mos! a átmenet idején nagy a gaz- dsági vezetés felelőssége. Az iarosí'.á-s biztosítása, a szoea- tta építés új szakaszában idő! d az eddigi eredmények meg- íilárdításához.

Megyénk i-p arának legdöntőbb et adata jelenleg, hogy minden írőveil biztosítsa az 1953-as nép- gazdasági terv sikeres teljesítését, az 1954. évi terv jó előkészítését. Bányáink, a’apanyag és ■nergiatermeiőüzeirneink — különösen amelyek elmaradlak -- mozgósítsanak minden erőt, hogy behozzák lemaradásukat. Fordítsanak nagyobb figyelmet ai sízo- tiafústa felhalmozás hataímas brrásaira*, az önköltségcsökkentésre, a takarékosságra, a termelékenység emelésére, a tervszerű karbantartásra.

Aj a'.amennyi vezető legelső ’ kötelessége, hogy a legnagyobb gondot fordítsa a munka- viszonyok javítására, a munka- védelemre, az egészségvédelemre. A Központi Vezetőség októberi ha.ározata felhívja az áil-