Népújság, 1953. október (79-87. szám)
1953-10-25 / 86. szám
m T f ■ N EPUJSAG 1953 október 25. A levelezés a szocializmus építésének segítője Már több mint egy éve, hogy az első levelet megírtam a sajtónak. Azóta tudósítója lettem a Népújságnak, meggyőződtem arról, hogy levelezőnek, tudósítónak lenni nemcsak megtisztelő feladat, hanem a levelezők igen hasznos munkát végeznek. A levelezés lényege abban áll, hogy azon a területen, ahol dolgozunk, nem megyünk el behunyt szemmel és süket füllel az eredmények, a hibák mellett, hanem a levelező, tudósít” észreveszi azokat és megírja a sajtónak. Ha az elkövetett hibák a sajtó hasábjain megjelennek, a legtöbb esetben igyekeznek azt megszüntetni, kijavítani. Én magam is ezzel az elgondolással fogtam a ceruzát a kezembe, több mint egy éve. Az első levelemben az atkári gépállomáson elkövetett hibákat- írtam meg. Az atkári gépállomáson igen vontatottan haladt a. cséplőgépek kijavítása, bár már közvetlen a cséplés küszöbén álltunk. Amikor a sajtóban megjelent a cikk, egy hét alatt minden gépet kijavítottak, a cséplés késedelem nélkül megindult. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyöngyösi járás országosan második lett a cséplés- ben. A nagyrédei Munka tsz csaknem egy évig tervezte a víz bevezetését a tehénistállóba. Amikor a sajtóba megbíráltam a csoportot, három hét múlva készen lett a munka. Azóta már sokat fejlődött a csoport és sokat írtam róla. A csoport elnöke és a jól dolgozó tagok ezen a nyáron már maguk kérték, hogy írjak az újságba a rosszul dolgozó tagokról, mert ez nagyon hasznos. Írtam és valóban segített! Ügy vélem, hogy ez is hozzájárult a nagyrédei Munka tsz eredményeihez. A detki tszcs-nél ezen a nyáron szintén a sajtóban megjelent levél adott lendületet az aratás befejezésére és a tarlóhántás, másodvetés időben való elvégzésére. A vécsi tanács ezen a nyáron nem végzett jó munkát. Elzárkóztak a dolgozó parasztoktól, sarokba dobták a népnevelőmunkát, aminek az lett az eredménye, hogy elmaradtak a növényápolással, aratással, csépléssel. Amikor a sajtóban megjelent a tanács munkájáról szóló cikk, mindjárt észre lehetett venni, hogy ugrásszerűen nő az eredményi az előbb említett munkában és begyűjtésben egyaránt. Lehetne még sorolni a levelezés, a tudósítások eredményét, de talán az is elég ahhoz, hogy azok, akik nem tudnak elmenni a hibák mellett, akiknek szívügyük, hogy mindenhol gondos, takarékos és eredményes munka menjen, tollat fogjanak és írják meg a szerkesztőségnek a hibákat, eredményeket egyaránt. Ilyen ember bőven akad a mi hazánkban. Az a sok javaslat, észrevétel, vagy panasz, mind annak a megnyilvánulása, hogy dolgozóink eredményesen tevékenykednek az államügyek intézésében. Innen aztán már csak egy lépés kell ahhoz, hogy új dolgozókkal szélesedjen a levelezők tábora. Persze, akadnak olyan emberek is, akik szívesen írnának, ds nem tudnak hozzáfogni. Úgy gondolják, hogy nem elég fejlettek még ahhoz, hogy az újságnak írjanak. Ilyen emberekkel magam is találkoztam. Felvilágosítottam őket, hogy nem kell oda írói képesség. Az egyszerű szavakkal megírt levele igen sokat jelent a szocializmus építésében és írja úgy a levelét, mintha a közvetlen hozzátartozójának írná azt. A levelezés tehát a szocializmus építésének igen fontos segítője. Minél nagyobb a sajtó- levelezők tábora, annál inkább magunkénak érezzük eddig’ vívmányainkat, még ragyogóbb jövőnket. A levelezők felbecsülhetetlen értéket jelentenek az osztályellenség leleplezésében is. Számtalan esetben találkozhatunk még ügyesep meglapult ellenséggel. Ezeknek kíméletlen leleplezése a levelezők egyik legfontosabb feladata és egyben kötelességünk valamennyiünknek. Eddigi levelezésem, tudósításaim során tudtam meg azt is, hogy a szerkesztőségek és maga a párt is igen nagyra értékeli a levelező munkát. Amikor a kapitalista államokban a legbrutálisabb eszközökkel fojtják a dolgozókba a szót, addig a mi levelezőink igen nagy megbecsülésben részesülnek. Eljönnek hozzánk a szerkesztőségből tanácsokat adni és leveleiken keresztül serkentenek bennünket még jobb munkára. Én mint levelező, kérem a dolgozótársaimat, hogy kapcsolódjanak be minél nagyobb számmal a sajtólevelezők táborába. Kapcsolódjanak be azért, mert minden levél egy-egy téglát jelent a szocializmus építésében, szeretett hazánk erősítésében. Erki János [ger város dolgozói a Piákéczi-szabdságliarc kitörése 250 éves évfordulójának méltó megünneplésére készülnek A z idén ünnepli országszer- te dolgozó népünk a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 250 éves évfordulóját. Az orszá. gos ünnepségekbe Eger városa október hó folyamán kíván bekapcsolódni. mivel a szabadság- harc hadieseményei ebben a hónapban érkeztek el Heves megyébe. A Magyar Történelmi Társulat Északmagyarországi Csoportjai is szeretné kivenni részét a kegyelete» megemlékezés, bői. Ä kuruc parasztok mozgalma széleskörű nemzeti összefogáson alapuló szabadságharccá fejlődött: egyesített minden olyan erőt, amely hajlandó volt szembej or du', ni az elnyomó Habsburg hatalommal. Heves megyében már a tiszántúli hadjárat idején bujdostak kuruçok, szegénylegények a Mátrai és Bükk rengetegeiben. Az elégedetlen nemesség köréből is többen csatlakoztak Rákóczi táborához, élükön Almásv János volt alispánnal. A Gyöngyösön megindult mozgalom csakhamar magával ragadta az egész vármegyét. A felkelő sereg október 21-én indult el Gyöngyösről, 26-án Andornakra mentek, ahol találkoztak a borsodmegyei felkelőkkel és az Eger vize két partján tábort vertek. Másnap kezdetét vette Eger vár ostroma. rFelekessy István egri püs"*■ pali, főispán a tisztikar egy részévei, a német katonasággal megrakott Egervár tövében várta az események alakulását. A püt pök a piactéren feleskette a lakosságot, hogy „felséges királyunk hűségében éltük fogytáig maradjanak meg.” Az andornaki táborban összegyűlt felkelő sereg a püspök szemrehányására önérzetesen válaszolt: „Hanem Nagyságod maga is jól tudja, hogy mi egész vármegyéstől pusztában lévén és már az elviselhetetlen iga alatt nyögvén, jószágunktól, pénzünktől, nemesi szabadságunktól, törvényeinktől, úgy sónkból és mindennemű élelmünktől megfosztván, ezen nyomorúságunkból kegyelmes fejedelmünkkel fogtunk fegyvert.” A mikor október 30-án gróf Bercsényi Miklós serege ostrom alá fogta Egert, a- város lakóinak idegen része a katonasággal együtt ai várba húzódott, nagyobb része pedig behódolt Rákóczinak és csatlakozott a szabadságharcosokhoz. A város megadása után Telekessy püspök szabad elvonulást kapott és Budára akart' utazni. Gyöngyösön azonban feltartóztatták a kurucok és Cserépvárába kísérték. Ö volt a püspöki kar egyetlen tagja, aki később „csatlakozott” Rákóczihoz. Úgy védjük A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL (Állandó műsorszámok) KOSSUTH: Falurádió: 500, 7.05. Hírek, a Szabad Nép mai Vezércikke: 0.45 12.00. 1700. 20.00. 22.00. 24.00. Lapszemle; 5.30 7.45. sport; 20.20. 22.00. Idegennyelvű hírek: 15.15. 18 40, 19.40 Színház, filmműsor; 7.00 Műsorismertetés; 7 55. 15.50 Zárás- 8 30 Időjárás: 14.00. úttörő-híradó: 15.15. Iskolarádió: 16.20 Han. gos Üjság; J 2.00. 20.00. Begyűjtés hírei. 20.40. László. 17.00: Dalok. 17.30: Hangverseny . népszerű szovjet filmekből. 19.30: Tánczene. Október 28, szerda Kossuth-rádió: 11.30: Az új ház urai. Nagy Sándor elbeszélése. 13.00: Operarészletek német operákból. 15.30: Népszerű zenekari művek. 17.25: Szív küldi. 21.30; Egy falu — egy nóta. 22.20: Kodály-est. 23.25: Hangszerszólók. Petöfi-rádió: 7.35: Kuruckor dalai. 8.30: Balettzene. 11.00: A rádió népi zenekara játszik. 15.00: Operettrészletek. 15.30: Zenés irodalmi műsor. 16.00: A fonográftól a kultúrversenveklg. 16.40: Nagy együttesek műsorából. 17.40: Tánczene. 19.00: Liszt műveiből. 19.30: Szív küldi. Október 29, csütörtök: Kossuth-rádió: 11 -30: Táncok. 12.15: Arra alá Baranyában. 12.50: Gyorsuló dallamok. 13.00: Népi demokratikus országok muzsikájából. 13.30; Dalok a Kom- szomolról. 15.30: A Salgótarjáni népi zenekar játszik. 16.00: Toldi Arany János elbeszélő költeménye, III. rész. 16.45; Tánczene. 17.40: Operettrészletek. 20.30: Zenés irodaimi tarkaest. 21.30: Tánczene. 23.30: Szép esti muzsika. Petöfi-rádió: 7.35: A rádió népi zenekara iátszik. 8.30: Rész letek népszerű vigoperákból. 10.10; Könnyű dalok. 10.30: Operettmuzsika. 11.00: Fúvós zene. 15.00; A rádió kisegyüttese játszik. 15.40: Délutáni hangverseny. 17.40: Szív küldi 18.37: Csajkovszkij: d-moll vo nósnégyes. 19.30: Tánczene. Október 26, hétfő: Kossuth-rádió: 11.30; Mezítlábas Iván múltja. Elbeszélés. 12.10: Hangverseny üdülőiének. 13.00: A rádió népi zenekara játszik. 13.40; Mai operettekből. 14.40: A rádió kisegyüttese játszik. 15.30; Jasha Heifetz hege. dűl. 18.00: A rádió tánczenekara játszik. 20.15: A magyar rádió válaszol a falusi hallgatói kérdéseire. 20.30: Tánczene. 21.05: Hangverseny Beethoven müveiből. 22.20: A II. Magyar Zenei Hét. 23.30: Szép esti muzsika. Petó'fi-rádió: 7.35: A moszkvai rádió műsorából. 8.30: Zenekari müvek. 10.10: Sárosi és zempléni népdalok. 11.00: Weber műveiből. 15.00: Moziart: Kürt-ötös. 15.15; Heti zenés kalendárium. 16.3b: Dniok a hazáról. 17.40: Szív küldi. 19.00; Banda Ede gordonkázik. Október 27, kedd • Kossuth-rádió: 11.30: Részletek multszázadbeli népszínművekből. 12.15: Részletek filmzenéből. 13.00: Uj lemezeinkből. 13.00: Népek dalai. 14.15: A rádió énekkarának műsora. 14.50: Könnyű zene. 15.30: Verdi és Puccini operákból. 17.30: Egy falu — egy nóta. 17.30; Operett- nyitámyok. 19.00; Tánczene. 21.00: Makszim Tank költészete._ 21.15: Schiller és Verdi* ,,A két Carlos” 22.33: Szórakoztató muzsika, 23.30: Román népi muzsika. Petőfi-rádió: 7.35: Színes muzsika. 8.30: Zenekari hangverseny. 10.10: Klasszikus operettek. 10.59; Csehszlovák népi muzsika. 15.00: A rádió kisegyüttese játszik. 15.40; Benjámin azonban, hogy a lélekben mindvégig királypárti püspököt az események áradata sodorta Rákóczi pártjára. A Rákóczi-sza'badságharcban a hősi helytállásra nem a. főurak, a Telekessyek, aiz ingadozó nemesség, hanem a dolgozó nép mutatott példát. Heves megye dolgozó fiai a morva határig portyáztak a fejedelem seregeiben. Mint a többi „szegény igaviselő jobbágyok”, ők is készek voltak életük fogytáig szolgálni aiz országot és a fejedelmet. A haza függetlenségéért vi- voit harc jegyében létrejött a nemzeti egység, melynek gyorsan megmu-l atkozott az eredménye: a kuruc katonák Rákóczi vezetésével néhány hónap alatt felszabadították Magyarország nagy részét a Habsburgok uralma aló!. Eger vára csak 1705 elején került ai kurucok kezére. Ettől az időtől kezdve Rákóczi igen gyakran időzött városunkban. Eger lett hosszú időn keresztül a függetlenségi harc irányításának székhelye, a fejedelem uralmának fontos kulcsa. Innen szervezte a fejedelem ai hadsereg fenntartásához szükséges gazdasági erőforrásokat. A fejedelem gazdaság- politikája éppúgy, mint kultúrpolitikája a nemzeti-polgári haladás irányában mutattak. 1705 június 11-én Egerben országos kereskedő gyű'ést hívott össze a- külfölddel vaíó kereskedés lebonyolítására. A szabadságharc vezetői tudták, hogy milyen nagy jelentősége van a parasztság rokonszenvének, s a nép érdekét szolgáló intézkedésekkel igyekeztek azt ébren is tartani, így többizben elkobozták az üzérkedők által felhalmozott árut Egerben, s a jelek szerint más városban is állami boltot nyitottak az elkobzott áruk for. galo-rnba hozatalára-. Egerben is felkene-ste Rákóczit Széchenyi Pál Kalocsai érsek a császár megbízásából, hogy folytassák a gyöngyösi tárgyalásokon félbeszakadt egyezkedést. Erre céloz Rákóczi „Emlékirataiban”, mikor azt írja-: „A telet és a tavasz első hónapjait Egerben töl. törtem, béketárgyaiásokkai és az ország igazgatásával foglalkoztam, rendeztem a csapatokat.” '1708-ban kitört » pestis megyénk területén is és Igen sok áldozatot szedett. Rákóczi 1710 áprilisában időzött pár napig utoljára Egerben. A belső népellenes erők segítségére siető nemzetközi reakció 'tű!ereje elnyomta nyolc esztendő hős-i küzdelme után Magyarország népeinek függetlenségi harcát. Az egri vár megadásáról Rákóczi úgv emlékezik meg „Emlékirataiban”, hogy a várba menekült kanonokok megvesztegették az alparancsnokokat, a tiszteket és megadásra, kényszerí-tetiék őket. Eger várát tehát a klerikális reakció aknamunkája juttatta a császáriak kezére. jV épünk emlékezetében örök dicsőséggel lobog Rákóczi és hős kurucainak emléke, új tettekre, alkotó hazaszeretetre, helytállásra tanít és lelkesít bennünket. Dr. Szántó Imre főiskolai tanár. Súlyos a lemaradás as őszi munkákban Megyénkben az őszi szántásvetés igen lassan halad. Szerdán estig az ősziárpa vetését 61, a rozs vetését 62, a búza vetését pedig mindössze csak 35 százalékban végezték el. A vetés mellett, a mélyszántás üteme sem kielégítő. Az összterületnek eddig csupán az 57 százalékát szántották fel. A lemaradás legdöntőbb okai, hogy a megye gépállomásai nem szervezték meg a két műszakot. így a gépállomások is rosszul állnak őszi tervük teljesítésével. A 12 gépállomás közül legjobb a káli, amely őszi tervének 81 százalékban tett eleget. Legrosszabb a pétervásári gépállomás, amely őszi tervében csupán 16 százalékos teljesítést ért el A pétervásári gépállomáson a 18 traktor közül egyetlen egy sem dolgozik két műszakban. Ugyanez a helyzet a füzesabonyi gépállomáson is. Az atkári és a lőrinci gépállomáson pedig két ’műszakban mindössze egy- egy traktor dolgozik. így nem Is csoda, hogy tervük teljesítésében súlyos lemaradás mutatkozik. Szervezetlen munkájukkal hátráltatják a tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok őszi mun. káját. Nagy feladat vár megyénk gépállomásaira. A traktoris-tákíit várják a termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok földjei. Eddig a gépállomások nem nagyon bizonyították be. hogy mindent megtesznek az őszi munkák határidőre való elvégzéséért. Az Idő kedvez az őszi munkának, gépállomásaink pótolják eddigi lemaradásukat, szervezzék meg minden erőgépre a két műszakot és dolgozó parasztságunkkal együtt vigyék győzelemre mielőbb az őszi szántás-v«kés befejezését. MVé&jffŰÍ A gyöngyösi járás teniszezőinek sportszeretete A gyöngyösi járásban ez évben szépen fejlődött a teniszsport, úgy minőségi, mint tömegsport szempontból. Több versenyt is rendeztek, de tapasztalatlanságuk folytán a versenyeket nem tudták eléggé a minősítések kívánta módon osztályozni, megrendezni. A Megyei Társadalmi Tenisz Szövetség szeptember közepén ellátogatott Gyöngyösre, megbeszélte a teniszezőkkel a minősítések jelentőségét^ fontosságát. Ennek következményeként a gyöngyösiek három versenyt rendeztek eddig az ősz során és jelentősen emelték a minősített teniszezők számát. Minden dicséretet megérdemelnek azok a mátraházai és gyöngyösi egészségügyi dolgozók, orvosok, akik a napi felelős- .ségteljes munkájuk után időt szakítottak maguknak arra is, hogy a magyar sportkultúra szolgálatában,,a sportfejlesztési terv érdekében is tevékenykedjenek a sportpályákon. Minden dicséretet megérdemel például az 50 éven felüli dr. Dobsa Lajos gyöngyösi tisztifőorvos, aki fiatalokat megszégyenítő lelkesedéssel vett részt a versenyeken és kitűnő játékokkal megszerezte a III. oszt. sportolói minősítést! A gyöngyösi ifjúsági teniszezők szép fejlődéséért, versenyzési kedvéért pedig elismerésünket fejezzük ki János Imre ■társadalmi edzőnek és Szalay Jenő társadalmi szövetségi elnöknek. Csak így tovább Heves megye teniszsportjáért! Lovcsányi Jenő Hevesmegyei Társadalmi Tenisz Szövetség elnöke. Megyei bajnokság A megyei bajnokságban éleződnek a hajrá küzdelmei. Vasárnap a vezető Hatvani Lokomotív vereséget szenvedett a jól játszó Egri Honvédtől, Petőfibánya pedig kénytelen volt az egyik ponttal megelégedni a Hatvani Kinizsi ellen. Az Egri Vasas—Heves találkozót fölényesen nyerték az egriek, de ugyanolyan könnyen győzött Vefpelét is Apc ellen, valamint Recsk a Fáklya II. ellen. A Gyöngyösi Építők II. 1:0 arányban győzedelmeskedett a Selypi Kinizsivel szemben. A Balaton—Gy. Bányász mérkőzés a balatoniak törlése miatt elmaradt. Eredmények: E. Honvéd—H. Lokomotív 3:2, H. Kinizsi—Petőfibánya 1:1, dE. Vasas—Heves 6:0, Recsk—Fáklya II. 6:0, Verpelét—Apc 6:2, Gy, Építők II—Selyp 1:0. Hevesmegyei labdarúgóhajnokság állása. 1. Hatvani Lokomotív 28 22 4 2 87:24 48 2. Petőfibánya 28 20 5 '3 100:37 45 3. Egri Vasas 28 20 3 5 92:32 43 4. Hatvani Kinizsi 27 16 4 7 58:50 36 5. Rózsaszentmárton 27 14 5 8 76:61 33 6. Selypi Kinizsi 28 13 5 10 49:42 31 7. Recski Bányász 27 13 4 10 73:52 30 8. Verpeléti Honvéd 28 13 3 12 64:67 29 9. Egri Honvéd 25 14 — 11 47:34 28 10. Gyöngyösi Bányász 28 9 5 14 51:64 23 11. Apc 23 8 5 15 49:79 21 12. Egercsehi 27 6 5 16 36:70 17 13. Heves 27 5 6 16 36:81 16 14. Egri Fáklya II. 28 3 7 18 31:73 13 15. Gyöngyösi Építők II. 28 4 3 21 36:76 11 16. Balaton 30 7 Balatoni Falusi Sportkör törölve. Eger, 1953 október 20. 3 20 38:74 17 MTSB Nem célunk a Fáklyát gyengíteni Az utóbbi hetekben egyre többet beszélnek városszerte arról, hogy a megyei bajnokságba bejutott Egri Dózsa a Fáklya csapatának nagy részét leigazolja — mintegy 5—6 játékos átlépéséről van szó. Mivel a híresztelések alkalmasak arra, hogy a két vezető egri sportkör között ellentéteket szítson, szükségesnek találjuk hivatalos nyilatkozat megtételét. Az igazság az, hogy a Fáklyából átjönnek hozzánk Szentmarjay Tibor, Nagy Frigyes és Szabó Gyula játékosok, de ez a Fáklya vezetőségének tudtával és beleegyezésével történik. Jelentkeztek többen is, de mi elzárkóztunk ezeknek a sportolóknak a felvételétől, mert tudtuk azt, hogy átlépésük komolyan veszélyeztetné a Fáklya csapatának jövőjét. Célunk természetesen nekünk is a megyei bajnokságban való jó szereplés, de ezt nem kizárólagos egri erősítésekkel oldjuk meg. A Miskolci Dózsából Mixtai és Biró, rajtuk kívül pedig még két pesti játékos alkotja majd az Egri Dózsa csapatának gerincét. Mégegyszer hangsúlyozni kívánjuk: mi nem hívtuk a fentebb említett három Fáklya-játékost sem, de mivel jelentkeztek és meggyőződtünk arról, hogy átlépésük nem gyengíti különösebben a Fáklyát, vezetőségünk az idény befejeztével hozzájárult felvéHSSIEK — A Matrvar Földtani Társulat október 18-án ván-dorevűlést tartott Gyöngyösön. Az értekezlet a Mátra ásványi nyersanyagaival és vízföldtanával foglalkozott. ★ — Az egri Kiskereskedelmi Vállalat árudahálózata úiabb üzlettel bővül az 1953 november hó elsején megnyitásra kendő ruházati áruházzal. Az áruház közel 300.000 forint beruházási igényel, melyet kormányzatunk azért biztosított a kereskedelem számára, hogy ezzel is elősegítse a dolgozók minél jobb,, korszerűbb, kényelmesebb áruellátását. ★ — A Gyöngyösoroszi Ércbányánál megkezdték a négy darab kétszobás-konyhás, fürdőszobás lakás építését. A terv szerint december 31-re kell elkészülni, de az építők felajánlották, hogy már december 15-én átadják a négy ikerházat új gazdáiknak. Ezenkívül még ebben az évben 14 új lakóház épül a bányászok számára. telükhöz. Foglalkoznunk kell még bizonyos anyagi juttatások „meséjével” is. A Dózsa- sportkörök a magyar sportélet szilárd tartópillérei, s már jellegüknél fogva sem lehetnek a professzionista sport szállá s- csinálói. Aki, vagy akik valótlan dolgokat híresztelnek anyagi juttatásokról, azokat leleplezzük és felelnek majd bomlasztó tevékenységükért. A készülő egri stadion árnyékában nem marakodó, egymással ellentétben lévő egri sportkörökre van szükség, hanem közös összefogásra az egri sport naggyátétele érdekében. Mi, Egri Dózsa-sportolók, baráti jobbunkat nyújtjuk az Egri Fáklya felé, megbecsüljük ennek a nagy sportkörnek eddigi szép és országhatárokon is túlmenő sporteredményeit és kívánjuk, hogy azokat fokozza, túlszárnyalja a jövőben. A sportpálya zöld gyepén, a piros salakon, az uszoda vizében gyakran fognak találkozni sportolóink egymással. Ezek a találkozók jelentsenek harcot a sporton belül, s jelentsenek mély, eltéphetetlen barátságot a sporton kívül sportolók, vezetők és edzők között egyaránt! Estefán Géza, rendőrfőhadnagy, az Egri Dózsa labdarúgószakosztályának vezetője NÉPÚJSÁG Az MDP Hevesmegyei Pártbizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Váczi Sándor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. Sztálin-út 1. Telefon: 2S4 és 123. Postaflők: 23. Szikra Lapnyomda. Budapest, Vili, Rökk Szilárd-u. I Felelős nyomdavezető: Kulcsár
