Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-25 / 86. szám

1953 október ?5. NÉPÚJSÁG 3 EGY NAP A PEDAGÓGIAI FŐISKOLÁN Már a kora reggeli órákban vidám, iskolába vonuló diákok énekétől hangosak Eger város for- galtnas utcái. Igen, ebben a diákvárosban száz, meg száz iskolába igyekvő kis és nagy diák siet munkahelyére, az iskola padjai bízé, hogy ott magasszínvonalú elméleti tudással jelvértezve, a jövő hasznos építője tehessen. A Pedagógiai Főiskola előtt is nagy a forgalom, kamolyarcú diákfiák, kék és piros me­legítőbe öltözött leányok, tanárok sietnek be egymásután a főiskola szélesre tárt kapuin. Ez az épület, mely nemrég még a klérus egyik fellegvára volt, most a Pedagógiai Főiskola épülete, üj szellem, ájarcú fiatalság költözött a régi helyébe, itt készülnek fel a pedagógus pályára, az újtípusú, szocialista ember nevelésére. Az előcsarnok a hallgatóik zsibongásától hangos. Az egyik sarokban reggelit lehet kapni, fiúk, lányok jóízűen ropogtatják a kiflit, tejet isznak hozzá, mások Tolhegy Tóni, a főiskola jaliújságia előtt tolongva nevetgélnek. Közben az idő is gyor­san eltelik, a kismutató már közel jár a nyolcashoz, s mire elhangzik a tanítás kezdetét jelző csengőszó, a sok-sok fiatal mind eltűnik a hosszú folyosók mentén lévő tantermekben. Baíogti Bertalan Rákosi ösztöndíjas, matematika-kémia szakos A tanulmányi osztályon megtudjuk, hogy a fő­iskolának 721 rendes, 1350 levelező hallga­tója van. A hallgatók jórésze munkás és pa­raszt fiatalokból tevő­dött össze, akik között 675 ösztöndíjas van. A hallgatók külön­böző szociális juttatá­sokban, tankönyv, ru­ha, rendkívüli segé­lyekben részesülnek, az I. és II, éven össze­sen 142 szakérettségit végzett hallgató kap évi 200 forintos ian- siersegélyt. A hallga­tók' ügyes-bajos dol­gait a tanulmányi osz­tály intézi, azt mond­hatjuk róla, hogy fel­adatát jót teljesíti, bár rovására írandó, hogy a kint tanító harmadévesekkel mündig nem a kapcsolatot. Az igazgató véleménye... Dr. Némiedj Lajos., az iskola igazgatója, í következőkben foglalja össze ai főiskola jelen­legi feladatát. „Az új kormányprogrammnak megfelelően igen fontos a népoktatás, s ezen beiül az álalános iskolák fejlesztése. A Pedagó­giai Főiskola, mint a köznevelés kulcspozíciója elsősorban érdekelt ebben a munkában. Ennek érdekében javítanunk kell az általános iskolai tanárképző színvonalát, úgy a nappali, mint a levelezőlagozaton. Fő feladatunk a tanulmányt színvonal további emelése és az általános isko­lákhoz való közeledés. Célunk javítani a nevelők gyakorlati képzését, hallgatóinkat a nevelői pá­lyára minél jobban előkészíteni. Tanszékeink mellett módszertani szakoktatók dolgoznak, csak az a hiba, hogy talán az-oktatási osztály ‘vettejel sz'ákkeblűsége, vagy káderhiány miatt kevés számmal álínak ilyenek rendelkezésünkre", t Balázs Béla: a szovjet pedagógia alkalmazásáról 1949 óta a főiskola nevelői szovjet pedagó­giai módszerek alapján tanulnak és tanítják a főiskolai hallgatókat. Ezek a módszerek nagy segítséget adtak, bár az is igaz, hogy a gya­korlati alkalmazásuk során sok nehézséget kel­lett legyőzniük. Ilyen akadályok voltak a nagy­méretű káderhiány, gyakorlóiskola megszerve­zése. Ma már munkájuk eredményességét, az új módszerek helyességét bizonyítja az, hogy a gyakorló iskolákban nagyon jó nevelői munka folyik. Emellett tanúskodik a kikerülő diákok magasabb tudása, melyről a középiskolákban már sokszor meggyőződtek. A főiskolai tanárok, nevelők pedagógiai tu­dásának emelése érdekében'a pedagógiai tanszék az idén pedagógiai oktatást szervez, hogy a nagylétszámú pedagóguskarban uralkodó véle­ménykülönbséget felszámolják. Berra Ildikó Rákosi ösztöndíjas történelem, földrajz szakos A DISZ munkájáról Az ifjúság nagy többségét a D1SZ- szervezet tömöríti tá­borába, egységes szer­vezeti életbe. A 700 DISZ-tag nyolc alapszervezetben dolgozik. A vezetők figyelemmel kísérik a tagok életét, politikai fejlődését, segítik a gyengéket a tanulás­ban, vezetik az ifjú­ság kuitúréletét. A DiSZ-szervezet hiányosságaként kell felróni, hogy még mindig nincs meg a DISZ és a tanárikar közötti megfelelő kap­csolat, pedig csak e kapcsolat kialakításá­val töltheti be hivatá­sát igazán: az ok­tató-, nevelőmunka elő­segítését. Néhány szó a fegyelemről A flegma A Főiskola tánccsoportja Az irodalom elméleti órán, Berzi András tanár elvtárs elő­adásán, az iroda'mi alkotások cselekményével és a jellem áb­rázolásának kérdésével ismer­kednek meg az elsőéves ma­gyarszakos hallgatók. Ez az óra — a műjajismeret nyújtása mellett — elmélyíti a hallgatók irodalomtörténeti tu­dását. Olyan kérdéseket tárgyal­nak men, melyek birtoklása nélkül lehetetlen az irodal­mi müveket tökéletesen meg­érteni, elemezni. Most például azt vizsgálják, hogy a cselekmény — melynek alapját ’valamilyen összeütközés, konfliktus adja — hogyan segíti elő a mű mondanivalójának megértését, hogyan tárja elénk, olvasók elé az írónak a társa­datomról alkotott bírálatát. A cselekményt és az esemény különböző válfajait példákkal illusztrálják. Szóbakerül Gorkij „Anya" című regénye, melyben ’ Pávelnek a munkásmozgalom- : mai való kapcsolata megindítja az anya, Pelagéja Nyilovaa egyéniségének fejlődését. „Vannak olyan regények is, melyben az eseménytcienség is célzatosMagyarázza Berzi elvtárs. Például hozza szavai igazolására Thomas Mann „Va­rázshegy” és Goncsarov „Oblo­mov’ ’című regényét. örökérlékü irodalmi alkotások elemzésénél nézik meg, hogy az emberábrázoláson keresztül ho­gyan juttatja kifejezésre az író világnézetét, véleményét az adott társadalomról, s hogyan vátozik az alakok, jellemek fejlődése társadalmi koronként. Az irodalomelméleti óra befe­jezésével a hallgatók ráébrednek arra, milyen sokféleképpen lehet elemezni egy müvet, s mennyit kell még tanulniok, hogy mű­elemzésük tökéletes legyen. Mit nekem egy kritika? Vagy akár kettő-három! Én sziklafal vagyok. Nálam a kri­tika falrahányt borsó. Egyik fülemen be. másikon ki. Törődjön csak min­denki a maga kis piszkos ügyeivel én Is csak a magam házatáján söp* rögetek. Kritika? Önkritika? ócska fo­galmak! Disztingválni — ez a lényeg! A ,»menzán“ A komoly munkában eltöltött délelőtt után a hallgatók korgó gyomorral, de víg kedéllyel ro­hamozzák ímeor a menzát, ahol a tavalyi év óta nagy változás történt. Míg az elmúlt évben hoeszú sorban állvai, nagy ]dő­A diákotthonokban SOK SZÉPÉT, JÖT LÁTTUNK a főiskolán, megismer­tük közelebbről a tanárok nevelői, tudományos munkájú:, a diákok életét. Örömmel állapítottuk meg, hogy ebben az évben sokat fej­lődött a jőiskola, sek segítséget kapott az új tanévben a felsőbb szervektől hogy a nevelői, oktatói munkát eredményesebbé tegyék. Az állam támogatását a nevelők jó munkájukkal, a hallgatók lelkiismeretes tanulással igyekeznek viszonozni. Vannak még azonban olyan hibák a főiskolán, amelyeket sür­gősen ki kell javítani. Kühőnösen a hallgatók előtt a fegyelem megjavítása, az orosz nyelv lelkiismeretesebb tanulása — külö­nösen a nem szakosok előtt — és a politikai élet iránti érdeklődés áll feladatként. Ha ezeket a hibákat a főiskola hallgatósága felszánvAja, úgy gondoljuk semmi okuk nem lesz félni a félévi, s majd az évvég! vizsgáktól, ahol számot kell adni munkájukról. Szabó Zoltánná—Császár István ATt alános vélemény a főisko­lán, hogy az előző tanévhez vi­szonyítva megjavult a hallgatók munkafegyelme. Sajnos csalód­tunk a marxista előadáson. A 67-es teremtsen — ez a fő­iskola legnagyobb előadóterme — naigy lárma fogadja’' az elő­adót, ai hal'gatók magukkal hoz­ták órára is a tíziperc hangula­tát. Csak két-három perc után sikerült csendet teremteni, s mikor már csend lett, a későn- jövök zavarták az órát. Végül is az előadó megkezdhette előadá­sát, mely a Szovjetunió gazda­sági életét tárgyalta 1926— 1928-ig. Az előadás részletesen foglalkozott a népgrzdaság fon­tos kérdéseivel, az ipari terme­lés emelkedésével, s a mezőgaz­daság kollektivizálásával. Míg az előadó — Csányi elv­társ — beszél, az egyik fiú men­zajegyét keresi, a másik ceruzá­ját faragja, mindegyik talál va­lami mellékes foglalkozás!. Molnár László MSZT-funk- eionárius sem mutat példát ma­gatartásával a többieknek. Nem jegyzeteli az előadást rende­sen. Ha eszébejut, hogy órér van, neki rugaszkodik egy-egj szó leírásához. Néha annyira el­ábrándozik, hogy — ha felesz­mél az előadó szavaira — ősz- szerezzen, ijedten kérdi társá’ mit írjon le. Minden „összees­küdik” ellene, tollából is kifogj a tinta, pedig nem nagyon kop­tatta. Három történelemszakos Ián) a padrahajtja a fejét. Mosolygc és Várai lyay László egymásra nevetve beszélgetnek, ügyi á tsző ágén érdekes téma került terí. tékre. Előfordul olyan eset is, hog) némelyik hallgató csak másodil órára sétál be. így például VU- mányi Irén és Tóth Margit má­sodéves magyarszakos hallga­tók ilyen példát adnak az első­éveseknek. Milyen lehet más órán a fe­gyelem? Csányi elvtárs az‘elő- adóóra végén megjegyzi: „Ezer az órán még elég jó! viseltél mamikat, az előzőt kellett volna látni". Elképzeljük mi volt ott. A pártszervezet harca... Szeptember 25-én új vezető­ség fogott munkához a hallga­tók pártszervezetében. A tava­lyi tapasztalatokat figyelem-- bevéve munkatervet készítettek és így tervszerint jobban megy a munka. A vezetőség fő feladatának tartotta a pántcso- portok munkájának megjavítá­sát. A pártszervezet a DISZ se­gítségével politikai köröket szervez, melynek az a feladatai, -hogy a hallgatók erkölcsi, po­litikai képzettségét emeljék. Ezeken az előadásokon meg­ismerkedjenek a szocialista er­kölccsel, a nemzetközi helyzet fontosabb kérdéseivel, s nép­gazdaságunk fontosabb problé­máival. A pártbizottság véleménye szerint a pártszervezet gyenge oldalát a népnevelőmunka ad­ja. A bírálat és önbírálat terü­letén sincs még minden rend­ben. Véleményünk szerint a párt- szerveze keveset foglalkozik a tag és tagjelöltek nevelésével. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy két és fél hónap alatt még egy párttaggal sem erősí­tették soraikat. Pedig a má­sodéves hallgatók közül — aki­ket már több mint egy éve ismernek — sokan szeretnék kérni felvételüket. A párttagok többsége a ta­nulásban — a főiskolai munka legfőbb területén — jól meg­állja a helyéi. Toldi Erzsébet, Lendvay Viknosné, Vas Gyula, Orosz Pál, Bárdi István vala­mennyien példaképül állhatnak társaik előtt, A növénytani tanszék dolgozói ... A növénytani tanszéken, me­lyet méltán lehet nevezni a fő­iskola büszkeségének igen ko­moly tudományos kutató- és ok­tatómunka folyik. A tanszék vezetőjét — dr. Hortobágyi Ti­bort, a Magyar Népköztársasági Érdemérem aranyíokozaíával ki­tüntetett tudóst — éppen mun­kája közben találjuk: gimnáziu­mi tankönyvtervezetet készít. A nyolcadik nemzetközi botanikus kongresszusra készül, melynek 5 lesz egyik előadója. Büszkén mutatja meg az utóbbi időben kapott hangosfilm vetítőgépet, az új kvarclámpát, az_t az új gépet, mellyel 6zínes mikrófel- vételeket készít a vízben éló ap­ró állatokról, ezerszeres nagyí­tásban. Tudományos kutató- n.unkáját összekapcsolja az ok­tatással, eredményeit közli hall­gatóival is. Hortobágyi tanár elvtárs elmondja, hogy nemrég készített két színes diaíi'.mso- rozatot, a moszatok és gombák életéről, az oktatófilm számára, s most készíti a már régebben tervezett két újabb felvétő t a növények belső felépítéséről. A tanteremben Kovács István tanársegéd — aki az elmúlt év­ben még főiskolai hallgató volt — nagv hozzáértéssel vezeti a növénytan gyakorlatot. Az első­éves biológiai-, földrajzszakos hallgatók tízes csoportokban, mikroszkóp fölé hajolva, vizs­gálódó szemmel figyelik az egyes növények sejtjeiben lévő szintestecskéket. Különböző nö­vények sejtjeit vizsgálják. A metszetek, készítmények előállí­tása nagy ügyességet, pontossá­got igényei a lia'Igátoktó?, s az e'sőévesek a kezdeti nehézségek­kel megbirkózva már jói dolgoz­nak. Szeretik szakjukat és meg­értik, hogy ez a növénytani gyakorlat az elméletben átvett anyag gyakorlati elmélyítését szolgálja. Kovács elvtárs a hall- gatók között járva állandóan fi­gyelemmel kiséri munkájukat, segíti, buzdítja őket. Híresek a tanszék élősarkai, melyeket Juhász Lajos tanár­segéd készít, ahol még január, februárban is nyitó virágok oldják fel a tél zordonságát. A tanszéken dolgozik Lengyel Ádám tanársegéd is, aki 32 ku­koricafajtával kísérletezik. Kí­sérlete három irányban folyik: sokcsövű, soksorú és ágaskuko­ricát igyekszik kitermelni. Dr. Bende előadásáról A második emelet folyosóin az ; akvárium vízéből a kövek kö­zül két álmos teknősbéka pis­log felénk. Nem nehéz kitalálni, hogy itt van az állattani tan­szék. A 82-es előadóban dr. Bende Sándor tart előadást az elsőéves testnevelésszakosoknak. Tiszta, vitágos tanteremben ké­nyelmesen jegyzetelnek a hall­gatók, az a kár, hogy dekoráció nélküli puszta falak meredeznek ránk. Az előadó általános bioló­giai alapfogalmakkal ismerteti meg az elsőéveseket. Felhívja a figyelmet a kezdetben nehéz, de érdekes tananyag elsajátítására, hiszen erre az alapra rakják majd később az ismereteket. Elő­adása során megemlíti a világ­hírű Apáthy István sejt- és szö- veltankutató nevét, hogy ezzel is elmélyítse a hazaszeretet és nemzeti büszkeség érzését. Hall­gatóinak igyekszik tudományos ! ismeretet nyújtani, ezért mond­ja: „A célunk nem csupán pe­dagógusképzés, hanem igyek- ’ szánk hali gáláinknak olyan tu- s dományos alapismereteket nyuj- t tani, melyekkel kint az éleiben l önállóan megállják helyüket’’’. . At órák közti szünetekben alig lehet járni a folyosókon a : vidáman beszélgető, nevetgélő , diákoktól. A lányok félrehúzód- ’ va állnak a fal mellett, s vígan tereferélnek. A fiúk azonban 1 csintalanabbak. Három fiú pé!- : dául az állattani tanszék ki- [ állított állatai körüjl sürög-forog. , Az egyik kísérleti helyen sün­disznó húzódik meg a sarok­ban. Addig-addig piszkálják, míg mozgásra nem bírják. A DISZ-funkcionáriusok kö- ' zül egyesek végigjárják a folyo­sókat. h. közelgő DlSZ-vezető- ségválasztás előtti feladatokat beszélik meg a DlSZ-csoport- veze tőkkel. III * \ veszteséggel kel’eit várakozni az ebédre, most szépen megté­rített, virágokkal feldíszített kis asztalokhoz, felszolgálóik hozzák ai hallgatók elé az ízletes ebé­det. Az étvágyról nem- is kejl külön megemlékezni! Este felé, a* órák befejezése után hazamennek a diákok a diák­otthonokba, ahol kényelmesen be­rendezett, tiszta, egészséges szobák várják a pihenni, tanulni vágyó fia­talokat. A Klapka-úti diákszállóban 253 leány lakik. Tudják ezt már a város lakói is, hisz oly sokszor hallhatják a fiataloknak az épületből hallatszó vidám nevetését , A napi munka végeztével van, aki sétálni, vagy a moziba megy, mások a tanulószobákban marxizmust, nyel­vészetet, fizika gyakorlatot tanulnak, következő napo?<ra készülődnek. Vidám beszélgetés folyik a hálók­ban. A mosókonyha páráslevegőjű helyiségében mosnak, vasalnak a lányok. A vidám élet zaja, a jól vég­zett munka boldogsága csendül hang­jukból.

Next

/
Thumbnails
Contents