Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-22 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! KÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX ÉVFOLYAM 85. SZÁM. Ára 50 fillér t953 OKTOBER 22. Az egri Bútorgyárban idősebb szakmunkások tanítják a fiatalokat új munkafogásokra HÁROMÉVES A TANÁCS Irta : Lendvai Vilmos, a megyei tanács VB elnöke Három évvel ezelőtt lezajlott tan ács választ ásol eredményeként létrejöttek hazánkban a tanácsok, a nép államának szervei. A tanácsok létrejötte annak a kemény osztályharc­nak az eredménye, melyet pártunk vezetésével dolgozó népünk vívott meg a nagybirtokos, nagytőkés osztály és segítőtársai, a jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakció és mindenfajta osztályellenség ellen. Alkotmányunk törvénybe iktatta elért eredményein­ket és kimondta: „A Magyar Népköztársaság a munká­sok és dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztár­saságban minden hatalom a dolgozó népé." Dolgozó né­pünk hatalmát a tanácsokon keresztül gyakorolja. Három év nem hosszú idő egy társadalom életében. Mégis ez­alatt a rövid három év alatt is jelentős eredményeket értünk el fiatal tanácsszerveink megszilárdításában. A helyi tanácsok hivatalába dolgozó népűnk fiai kerültek, munkások és dolgozó parasztok, akiket népünk bizalma állított ezekre a helyekre. A dolgozó nép küldötteiből megalakított tanácsszer­vek egész népünk egyetemes, társadalmi és egyéni érde­keit szem előtt tartva végzik munkájukat és már a nyo­mát is eltüntették annak a hatalomnak, melyet külön­böző kizsákmányoló, népelnyomó osztályok hoztak létre a dolgozók leigázására. Népünk ma már teljesen meg­szabadulva a múlt kísértő hagyományaitól, ügyét saját kezébe vette. Végérvényesen eltüntettük a magyar faluból azokat az elemeket, akik előtt kalapját forgatva, torkát köszö­rülve, rettegve mert csak megjelenni az elnyomott, csend­őrszuronnyal fékentartott dolgozó paraszt. Az eltelt három év azonban az eredmények mellett nem volt mentes a hibáktól sem. Pártunk Központi Ve­zetősége és népi demokráciánk kormánya feltárta a hibá­kat, melyet a szocializmus építése során a munka hevé­ben követtünk el úgy a gazdasági, mint a politika élet­ben; az iparban, a mezőgazdaságban és a szocialista tör­vényesség terén. Pártunk Központi Vezetőségének határozata óta már jelentős javulás történt tanácsaink munkájában. Tanácsaink azóta nagyrészt megszüntették régi, rossz módszereiket, véget vetettek a dolgozó parasztság feles­leges zaklatásainak és egyre gyorsabban intézik el a hozzájuk forduló dolgozók ügyeit. Eredményesen fog­tunk hozzá és hajtjuk végre azokat a kormányhatároza­tokat melyek a dolgozók jólétét szolgálják. Az adó- és beadási kötelezettség csökkentését tanácsszerveink lé­nyegében az egész megyében helyesen hajtották végre. Zökkenő nélkül bonyolították le kereskedelmi szerveink­kel az árcsökkentést. Biztosítják az ingyenes állat­orvosi szolgálatot, gondoskodnak, hogy a kormányren­deleteknek megfelelően kezdődjék meg a pálinkafőzés, mely szintén a dolgozó parasztság sérelmeit orvosolta. Megszüntettük a tsz-tagok háztáji tehene után a tej­beadást, mely naponta jövedelmez a lll-as típusú tsz tagok számára. Mindezt pártunk és kormányunk eddigi eredményei tették lehetővé, a fejlődő nagyipar és a mezőgazdaság. Az ellenség igyekszik lekicsinyelni kedvezményeinket, de dolgozó népünk nagy többsége nem hallgat rájuk, mer! még nem felejtette el azt a nyomort, melyben az úri Magyarország tartotta őket. Az elnyomás korbácsa által ejtett sebek nem hegednek könnyen. Tanácsaink mutas­sák be a régi életet is, mikor az új élet megszilárdítása érdekében mozgósítják a dolgozó lakosságot. A rende­leteket, kormányhatározatokat nem elég csak magya­rázni. azok végrehajtását biztosítani is kell. Ezen a téren kell megjavítani a tanácsok munkáját. A hevesmegyei tanácsok munkájában azonban gyö­keres javulást csak megyénk dolgozóinak támogatásá­val tudunk elérni. Kormányunk programmja dolgozó népünk anyagi és kulturális szükségleteinek fokozott ki­elégítését tűzte ki célul elénk. A lakosság élelmiszer- szükségleteinek fokozott mennyiségi és minőségi kielé­gítése a kormányprogramm egyik legkiemelkedőbb tétele. Megvalósítása elsősorban rajtunk múlik, munkásokon és dolgozó parasztokon. Textil- és iparcikkellátásunk mun kásosztályunk kezében, élelmiszerellátásunk dolgozó pa­rasztságunk kezében van. Éppen ezekben a hetekben vív­juk az évenként meg-megújuló csatát jövő évi kenyerünk biztosításáért. Ezekben a napokban kerül az a mag a földbe, amely jövőre kalászba szökken, hogy megteremje népünk kenyerét. Minél előbb, s minél jobban megmun­kált földbe kerül a mag, annál jobb és több lesz a ke­nyér, annál kevesebb lesz a gondunk a jövő esztendőben. Az állami és szövetkezeti gazdaságok álljanak az élen ebben a harcban és hirdessék a közös munka nagy erejét. Tanácsaink segítsék ezt a munkát, segítsék dol­gozó parasztságunkat, de ugyanakkor kíméletlenül har­coljanak az ellenség ellen, akik nem teljesítik népköztár­saságunknak —■ az egész nép érdekében hozott — tör­vényeit és másokat is a törvények megszegésére uszí­tanak. Jó termelőmunkával, tanácsaink megszilárdításával ünnepeljük a tan ács választások harmadik évfordulóját és küzdjünk tovább azért, hogy tanácsaink minden aka­dályt legyőzve, hibáikat kiiavítva eredményesen meg tud­ják oldani mindenkor a feladatokat, melyek szocialista hazánk építésében a tanácsokra hárulnak. ♦ $ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, va­lamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának alaku­lását 1953 harmadik negyedévé­ben a következő adatok jellem­zik:. IPAR A gyáripar — a helyi iparral együtt — 1953 harmadik ne­gyedévi módosított termelési ter­vét 102.5 százaiékra teljesítette. Az egyes minisztériumok 1953 harmadik negyedévi termelési tervüket a következőképpen tel­jesítették 1953 harmadik negyedév tervteljesítési százaléka Kohó. és gépipari minisztérium 99.5 Nehézipari minisztérium 102.7 Könnyűipari minisztérium 101.2 Élelmiszeripari miniszté­rium ' 107.6 Építésügyi minisztérium iparvállalatai 103.4 A szocialista ipar 1953 harma­dik negyedévében 12 százalék­kal termelt többet, minit a múlt év azonos időszakában. A gyár­iparon beiül a bányászat terme­lése 6.5 százalékkal, a kohászaté 8.3 százalékkal, az építőanyag­iparé 14.4 százalékkal, a vegy­iparé 19.7 százalékkal, az élel­miszeriparé 18.1 százalékkal, a bőriparé 9.1 százalékkal emelke­dett. A gyáripar 1953 harmadik ne­gyedében terven felül jelentős mennyiségű penicillint, autó­buszt, fúrógépét, kartont, étke­zési olajat, finomított szeszt, cukrot és , kolbászfélét gyártott. Egyes minisztériumok — így a kohó. és gépipari minisztérium — több fontos termék, köztük exportcikkek termelési tervét nem teljesítette. A gyáripar 1953 harmadik ne­gyedévi önköitségcsökkentési tervét nem teljesítette. A gyáriparban a munkások létszáma egy év alatt 6.8 szá­zalékkal, az egy főre eső terme, lés 2.8 százalékkal emelkedett MEZŐGAZDASÁG A harmadik negyedévben be­fejeződött a gabonanemüek be­takarítása. A gabonaféléknél a holdankénti termésátlag a zab kivételével, kedvezőbb mint a felszabadulás előtti évek bárme­lyikében; az őszibúza és az árpa holdankénti átlagos termése a kimagasló jó 1951. évit is meg­haladja. Az őszi betakarítási növények hozama a legtöbb növénynél ma­gasabb, mint a megelőző legjobb években: különösen kedvező a burgonya, a kukorica és a cukor­répa holdankénti átlagtermése. Az állami gazdaságok a ga­bonanemueknél általában mint­egy 10—25 százalékkal maga­sabb termésátlagot értek ei, mint az egyéni gazdaságok. A nyári betakarítási munkák mi­nősége azonban számos állami gazdaságban nem voit megfelelő. Az év harmadik negyedében az állami gazdaságok 19 száza­lékkal több tejet, 74 százalékkal több tojást és 39 százalékkal több hízósertést adtak át az ál­lamnak, mint a múlt év hasonló időszakában. A párt és kormány nagyará­nyú támogatása, valamint a ked­vező termés nyomán emelkedett a termelőszövetkezeti tagság jö­vedelme, egyedül kenyérgaboná­ból egy termelőszövetkezeti csa­ládra átlag több mint két és fél­szer annyi jut, mint az elmúlt évben. A gépállomások traktorállo­mánya egy év alatt 18 százalék­kal, a kombájnok száma 200 szá­zalékkal, az aratógépeké 42 szá­zalékkal nőtt. Az elvégzett trak­tormunkák mennyisége 40 szá­zalékkal volt több, mint a múlt év harmadik negyedében. Az őszi talajművelési és ve­tési munkák üteme nem kielé­gítő. KÖZLEKEDÉS A vasutak 1953 harmadik ne­gyedévi teherszállítási tervükéi 96.1 százalékra teljesítették: 12.2 százalékkal több árut szállítot­tak, mint a múlt év harmadik negyedében. A negyedév folyamán hajón 14.8 százalékkal, tehergépko­csin 35.8 százalékkal több árut, városi autóbuszon 24.1 száza­lékkal, távolsági autóbuszon 32 százalékkal több utast szállítot­tak, mint a múlt év harmadik negyedében. ÁRUFORGALOM Az év harmadik negyedében erősen emelkedett az áruforga­lom. Ebben nagy szerepet ját­szott az élelmiszerek és ipar­cikkek árának leszállítása, vala­mint a zöidség-, főzelék- és gyü­mölcsféléknek a mullévinél jó­val alacsonyabb ára. A lakosság — az állami és szövetkezeti ke­reskedelemben történt vásárlá­soknál — szeptemberben az ala­csonyabb árak következtében mintegy 160 millió forintot ta­karított meg. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelem 1953 harmadik ne­gyedében 8 százalékkal, szep­temberben 16 százalékkal több élelmiszert és iparcikket adott el a lakosságnak, mint a múlt év hasonló időszakában. A pia­cokon is több mezőgazdasági terméket adtak el, mint tavaly. A fontosabb élelmiszercikkek eladása a múlt év harmadik ne­gyedéhez képest a következő mértékben emelkedett: kenyér és péksütemény 26.3 százalékkal, liszt 4 százalékkal, zsír 31.2 százalékkal, hús 20.8 százalék­kal, hentesáru 2.1 százalékkal, cukor 31.6 százalékkal, édesipari készítmények 20.7 százalékkal, likőrök 35.9 százalékkai. A főbb iparcikkek közül férfiöltönyből 14 százalékkal, gyermekruhából 26.1 százalékkal, férfiingből 6.4 százalékkal, férficipőből 32.7 százalékkal, női cipőből 11.1 százalékkal, gyermekcipőből 27.5 százalékkal, tűzhelyből 5.7 százalékkal, varrógépből 3 szá­zalékkal, mosószappanból 21.6 százalékkal, piperaszappanból 27.1 százalékkal adtak el többet, mint a műit év azonos idősza­kában. Egyes ruházati cikkekből, fő­leg méterárukból a harmadik negyedévben kevesebbet adtak el, mint tavaly. A negyedév folyamán bővült az áruk választéka, azonban a lakosság fokozódó igényeit és egyes fontosabb cikkek iránti keresletét, a kereskedelem szá­mos. esetben még nem tudja ki­elégíteni. BERUHÁZÁSOK — ÉPÍTKEZÉSEK Az év harmadik negyedévében az építőipar termelése mintegy 10 százalékkal volt magasabb, mint az 1952. év hasonló idő­szakában: a beruházásokra fo­lyósított összeg a múlt év har­madik negyedéhez viszonyítva 9.1 százalékkal emelkedett. A negyedév folyamán több új vállalat és üzemrész kezdte meg működését. Átadták rendelkezé­sének többek között a Wilhehn Pieck Vagongyár prés-műhelyét, a Rákosi Mátyás Művek Cső­gyárának új csönv ontó berende­zését, az Oroszlányi Kenyérgyá­rat és a Győri Hűtőházat A mezőgazdaság a harmadik negyedévben is többezer erő- és munkagépet kapott, köztük trak­torokat, arató-cséplőgépeket, ké- vekötőratógépeket stb. 23 falut, 24 állami gazdaságot, 7 gépállo­mást és 19 termelőszövetkezetei villamosítottak. Elkészült a Népstadion: üzem­behelyezték a pincehelyi 80 ágyas kórházat. Ezenkívül Bu­dapesten, Sztálinvárosban, Gö­döllőn, Orosházán, Nagybátony- ban és az ország sok más he­lyén új óvodákat, általános és középisiko’ákat adtak át rendel­tetésüknek. A lakásépítések üteme a har­madik negyedév folyamán a kor. mányprogrammnak megfelelően meggyorsult. A negyedév folya­mán az ország számos helyén adlak át új lakásokat a dolgo­zóknak, többek között Budapes­ten és Sztálinvárosban 400—400, Tatabányán több mint 100, Szé­kesfehérvárott közel 100, Pécsett 80, Dorogon 70, Szigetszentmik- lóson 60 lakást, ezenkívül Mis­kolcon, Komión, Győrött, Szolno­kon, Kecskeméten stb. is szá­mos lakás készült ei. A negyed­év folyamán számos helyen kezdték meg új lakóházak épí­tését, így például Budapesten, Zalaegerszegen, Martfűn, Ruda- bányán. A lakásépítkezéseket számos helyen késve kezdték meg, a lakások átadására vonatkozó tervet több építőipari vállalat nem teljesítette. A kormányprogrammnak meg­felelően az építőipari vállalatok a negyedév folyamán megkezd­ték a 100 millió forintos tataro zási progranrm megvalósítását, A tatarozási munkálatok üteme még nem kielégítő. A munkavédelmi beruházások tervének teljesítése nem folyik megfelelően. Több minisztérium nem fordít gondot sem az ere­detileg jóváhagyott, sem a kor­mány által pótlólag engedélye­zett 100 millió forintos munka- védelmi és üzemegészségügy! beruházási terv teljesítésére SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK A kormányprogrammnak meg­felelően továbbfejlődött az egész­ségügyi hálózat: a negyedév végén 740-nel volt több a kórházi ágyak száma, mint egy évvel ezelőtt. A szak­orvosi munkaórák száma 40 szá­zalékkal, az üzemorvosi munka, órák száma 15 százalékkal nőtt. Az év harmadik negyed­évében anya- és csecsemővéde­lemre mintegy 40 százalékkal nagyobb összeget fordítottak, mint 1952 azonos időszakában. A bölcsődei férőhelyek száma 23 százalékkal emelkedett. Bővült a városi vízvezeték’- és csatornahálózat. Az elmúlt ne. gyedévben többek között Buda­pesten 12.000 méter vízvezeté­ket és 3100 méter csatornát, Sztálinvárosban 3000 méter víz­vezetéket és 2000 méter csator­nát építettek. A középiskolákba 9 százalék­kal több tanuló iratkozott be, mint a múlt évben. Nagymértékben emefkedett g mozilátogatók száma. Ehhez hozzájárult a filmszínházak hely­árainak leszállítása. 1953 szep­temberében 35 százalékkal töb­ben látogatták a filmszínháza­kat, mint a múlt év azonos idő­szakában. A negyedév folyamán 82 új mozi létesült 1953 harmadik negyedében 80 százalékkal több művet adtak ki, mint a múlt év harmadik ne­gyedében. A rádióelőfizetők száma egy év alatt 25 százalék­kal. ezen belül a vezetékes rádió- előfizetőké 156 százalékkal emel­kedett. Új belépők a saru dl Kossuth tsz-ben (Tudósítónktól.) A sarudi Kossuth termelő- szövetkezet tagsága ide­je bén fogott hozzá az őszi be­takarításhoz. A jó munkaszerve­zéssel biztosítani t: diák, hogy október elejére befejezték a ku­korica. napraforgó, burgonya és a rizs betakarítását. A betakarí­tással párhuzamosan végezték a vet ősz áni ást, a mélyszántást és a vetést is. A gépállomás segít­ségéve! 90 hold őszibúzát vetet­tek, melyből 25 hold keresztso- rosan került a földbe. A gép­állomás segítségéve! határidőre elvetették 15 hold őszi árpáju­kat és 20 hold őszirepcét is. A vetésnél nemcsak a mennyiségi munkára törekedted:, hanem fgy etem bevették a miniszterta­nács javaslatát, hogy mély vető­szántásba kerüljenek a magvak. A gépállomással 20—25 centi­méter mélységben szántatták fei a talajt, jól el munkáivá vetették bele a s7épen kitisztított és' csá­vázott vetőmagot. A korai vetés meghálálta a ráfordított munkát, szénen zöldéinek a tsz árpa­táblái. T ól halad az őszi mélvszán­" iás is. Az előírt mélvség'en eddig felszántottak 100 holdat, mindössze 25 hold vár még fel­szántásra. ezt azonban a szán­tás afőtí még holdank 'wt 200 mázsa istállótrágyával akarják feljavítani. A termelőszövetkezet nyári ^ és őszi jó munkáját figyelemmel kísérték az egyéni­leg dolgozó parasztok Is, s főleg akkor kezdték gondolkozni, mi­kor egy-egy család jövedelme mázsákban és forintokban is le­mérhető volt. Balog Mihály két lányával dolgozott a termelőszö­vetkezetben, 673 munkaegységük után 20 és fél mázsa búzát, 17 mázsa árpái, 14 mázsa burgo- nmf. 53 kiló cukrot is az eddigi előlegekkel együtt 5047 forintot fog kapni. zek és a hogzá hasonló ered­mények győzték meg Fekete Ida, Fekete Lafos, Gulyás Kál­mán, Nagy Teréz, Balog Lajos, Balogh Sándor egyénieket, hogy belépjenek a termelőszövetke­zetbe. Balogh Sándor a múlt év­ben is termelőszövetkezeti tag voi. úgy gondolta, hogy nagyobb jövedelmet tud biztosítani ma­gának, ha máshol dolgozik, de mikor kiszámolta, hogy ebben az évben egy-egv tsz-íagrak müven jövededmet biztosít a közös gaz; dálkodáis, úgy határozott, isméi termelőszövetkezeti tag lesz Balogh Lajos, aki eddig a sarudi gépállomás traiktoristája volt, ezentúl mint szövetkezeti trak1 torista segíti az őszi munkái elvégzései.

Next

/
Thumbnails
Contents