Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)

1953-09-20 / 76. szám

(Folytatás a 3. oldalon)

zetőság a termelőszövetkezet dolgozóiból a gépek fokozottabb kihasználása, a munka termelékenységének emelése, s a munka helyes irányítása, továbbá jobb e lenőrzése 'érdekében —■ az egyes üzemágak munkaerő- szükséglete szerint — állandó jellegű brigádokat szervez és kijelöli azok vezetőit. A vezető ség a brigádvezetőket végzett munkájukról rendszeresen be számoltatja.

«) A szántóföldi növények termelésére legalább 3—-4 évre — ahol a vetésforgót bevezették a vetésforgó egész idejére — nő- vénytermelőbrigádokat kell szervezni. A növénvtermelőbrlgád létszáma 30—50 fő.

b) Olyan termelőszövetkezet ben, amelyben szőlő-, gyümölcs- vagy zöldségtermelés folyik, munkák elvégzésére külön brigádot kelj szervezni.

c) A növénytermelöbrigádon belül a kapásnövények termeié sére munkacsapatokat kell szervezni. A munkacsapatokat legalább egv évre kell kijelölni.

d) Az állattenyésztési munkák elvégzésére állandójeHegü állat- tenyésztöbrigádokat kell szervezni.

31. A növénytermelő- és állat- tenvésztőbrigádvezetőknek jegyzőkönyvileg át kelj adni a brigádokhoz tartozó földterületet, állatokat, mezőgazdasági épületeket és egyéb felszerelési tárgyakat, amelyeknek használatáért és megőrzéséért a brigád vezetője és annak tagjai felelősek.

32. A brigádvezetők a brigád tagjaival hetenként vagy egyes nagyobb munkák megkezdése előtt megbeszélik a legfontosabb feladatokat és azok végrehajtásának módját.

33. A termelőszövetkezeti -.tag munkabeosztásánál figyelembe kelj venni szakképzettségét, ta- pasztaltságát, testi erejét, 'akó- helyét és azt, hogy melyik brigádban dolgozik legszíveseöben. A terhes és szoptató nő munkáját meg kell könnyíteni, ezért a szülés alkalmával 3 hónapi időtartamra minden munka alól mentesíteni kell. A mentesítés idején javára kell írni az előző év azonos időszakában teljesített munkaegységei 50 százalékát.

34. A közös gazdálkodásban részvevő tagok és családtagok munkáját az országos iránynormák alapján a termelőszövetkezet vezetősége által a helyi viszonyokra kidolgozott és a közgyűlés által jóváhagyott tel- iesítménynormákkal kell mérni és munkaegységekben kell értékelni.

a) A tagok és a munkában részvevő családtagok teljesítményét és az érte iáró munkaegységet a brigádvezető köteles naponta, bejegyezni a tagkönyvbe. A brigádvezető köteles ellenőrizni a munkák elvégzését és annak minőségét. E feladaton ellátásához a munkacsapatvezetők kötelesek segítséget nyújtani.

b) A brigádvezetők napi munkateljesítményét és munkaegy eegeit a vezetőségnek ezzel megbízott tagja, jegyzi be, és ellenőrzi.

c) Az elnök és a könyvelő köteles rendszeresen ellenőrizni a teljesített munkaegységek pontos vezetését és azok szabályszerű felhasználását.

d) A brigádvezető köteles minden hónapban összegezni a tagok által megszerzett és igazolt munkaegységeket és a tagok névsorát a- teljesített munkaegységek számának feltüntetésével kifüggeszíeni. A vezetőség kötele* a tagok által teljesített munkaegységek összesített évi nvilvá-nta-rtását két héttel a zár számadást tárgyaló közgyűlés előtt közszemlére kifüggeszteni

35. A termelőszövetkezet jövedelméből — a földjárad-ékon kívül — a tagok és a csaiádíagok kizáróiag teljesített munkaegységeik arányában részesedhetnek. Jutalmazni kell azokat a ^brigádokat, munkacsapatokat és tagokat akik termelési tervüket túlteljesítik.

36. A munkafegyelmet és a közgyűlés által megállapított munkarendet minden termelőszövetkezeti tag köteles betartani. A munkafegyelem megsértése, a munkából való igazolatlan távolmaradás, a rosszminőségű munka és az alapszabálynak bármilyen más megszegése esetén a vezetőség nevelőhatású fegyelmi rendszabályt alkalmazhat. Az ilyen termelőszövetkezeti tagot arra kötelezheti, hogy a rosszul végzett munkát munkaegység jóváírása nélkül újra elvégezze, figyelmeztetésben részesítheti, súlyosabb esetben javaslatot tehet a közgyűlésnek

Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára

jegyzőkönyvi megrovásra vagy egv alkalommal legfeljebb 5 munkaegység levonására. Egy év alatt legfeljebb 15 munkaegységet lehet levonni.

Ha ezek a fegyelmező rendszabályok eredménytelenek maradnak, a vezetőség javaslatára a közgyűlés a tagot kizárhatja.

37. A termelőszövetkezet közös vagyonának megkárosítása, jogtalan elidegenítése, rongálása, annak elherdálása vagy a gépállomás gépeinek megrongálása: társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövető lével szemben bűnvádi eljárást kell indítani.

VIII.

A tcri!iclőszövefkc*ef vagyona és a jövedelemelosztás

38. A termelőszövetkezet közös vagyonához tartozik a kö zös gazdálkodás céljára szolgáló minden vagyontárgy amely bármilyen címen a ter mel őszövetkezet tulajdonában van.

39. A mezőgazdasági termelőszövetkezet a következő alapokat létesíti: fel nem osztható

szövetkezeti alap, veiőmagalap, takarmányai ap, biztonság: vetőmag- és takarmányai ap, szociális-kulturális alap.

a) A fel nem osztható szövet kezeti alap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet gazdasági megszilárdítását, szakadatlan fejlődését biztosítsa. A fel nem osztható szövetkezeti alapban lévő vagyont a tagok között szétosztani nem lehet, azt termelőszövetkezet gazdasági erejének és a tagok jólétének fokozása érdekében állandóan növelni kell.

A fel nem osztható szövetkezeti alapba, kell helyezni: a tagok által a termelőszövetkezet közeié tulajdonába adott élő- és holtfelszerelés értékének 35 százalékát;

a termelőszövetkezet összes pénzjövedelmeinek 10—15 százalékát, amelybe be kell számítani a- saját erőforrásból, ai ta. gok munkájával évközben végzett beruházások, illetve beszerzések értékét;

a termelőszövetkezet állóeszközeinek (épületek, gépek, berendezések, teny-ész. és igás- áiiatok, egyéb állandójellegü felszerelések) tehermentes részét;

a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz tartozó állatállomány értéknövekedése és a termelési terv szerint továbbtar- tásrai szolgáló szaporulatát; ingyenes állami juttatásokat.

b) veiőmagalap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet növénytermelése számára veíőma. got biztosítson. A termelőszövetkezet olyan mennyiségben köteles vetőmagot a legjobb minőségben a. vetőm agat alpha helyezni, hogy az a vetésterv szerint maradéktalanul fedezze a termelőszövetkezet művelése alatt álló valamennyi földnek mind az őszi, mind a tavaszi vetőmagszükségletét.

c) A takarmány a la-p rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet közös állatállományát hiánytalanul ellássa. Taka-rmányal-apba olyan mennyiségben kell száraz- és abraktakarmányt helyezni, hogv az a termelőszövetkezet meglévő és a. terv szerint növekvő állatállományának eltartását a következő évi termésig biztosítsa.

d) A közgyűlés elhatározhatja, hogy a. gyenge termés vagy elemi károk álltai okozott kiesések pótlására biztonsági vetőmag- és takarmánya-iapot létesít, amelybe az évi szükséglet 5—10 százalékát tehe: helyezni.

e) A szociális-kulturális alap rendeltetése, hogy abból a termelőszövetkezet az elöregedett, beteg vagy munkaképtelenné vált tagokat segélyezze, nap- köziottho-nt és bölcsődét ál'U- son fel és azt fenntartsa.; a termelőszövetkezeti tagok számára szakkönyveket, folyóiratokat szerezzen be, sport- és egyéb kulturális igényeiket kielégítse

A munkaképtelenné)vált öreg termelőszövetkezeti tagokat — ha legalább két évig rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben — évente terménybeli és pénzbeli támogatásban kell részesíteni. Ezenfelül a termelőszövetkezet fizeti az ilyen tagok társadalombiztosítási díját és vásárolja meg a szükséges gyógyszereket. A közgyűlés — ha a szociális alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvezményeket is juttathat a tagok részére.

A betegségük miatt huzamosabb ideig munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább két éven át resztvettek a termelő- szövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha betegségük egy hónapnál tovább tart — az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeik arányában, a közgyűlés által megállapított segélyt keli adni. Ezt a segélyt a szociális-kulturális alap terhére kell kifizetni.

A szociális-kulturális alapot a termelőszövetkezet jövedelméből évente ki kell egészíteni és abba a. tagok között kiosztásra kerülő kenyérgabonatermés é* pénzbeli részesedés 2 százalékát kell helyezni.

A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapjait az állammal szemben fennálló köíe’ezettsé- g. teljesítése után fennmaradó terményekből és pénzjövede- lemböl kell létesíteni, ille-.ve kiegészíteni. 'Az alapokba helyezett vagyontárgyakat más célra fehaszná’ni nem lehet, annak szabályszerű kezeléséért és tervszerű felhasználásáért a vezetőség felelősséggel tartozik.

40. A termelőszövetkezet a betakarított terményeket, és állati termékeket a következőképpen használja fel:

a) teljesíti az állam iránti kötelezettségeit, visszafizeti az esedékessé vált természetbeni köl-1

csönöket, kiegyenlíti e gépállomás állal végzett munkákért a szerződés alapján járó természetbeni díjakat és eleget tesz szerződéses termelési kötelezettségeinek;

b) a közgyűlés határozata alapján kiadja a termelési terv túl teljesítéséért járó jutalmakat;

c) vetőmagalapba, illetve takarmányalapba helyezi a szükséges vetőmag-, illetve takarmánymennyiségei;

d) felújítja a biztonsági vetőmag- és takarmányalapot;

e) kenyérgabonából létesíti, illetve kiegészíti a szociális- kulturális alapot;

f) a. termények fennmaradó részét a tagok között, teljesített munkaegységeik alapján szétosztja.

A közgyűlés azonban elhatározhatja, hogy a kiosz; ásra kerülő terményeknek és termékeknek egy részét a termelőszövetkezet pénzjövedelmének fokozása érdekében az államnak eladja vagy szabadpiacon értékesíti; az állattenyésztési terv tűIteljesítése esetén pedig a tagoknak a teljesített munkaegységeik, terhére állatot juttat, a terveméiüli állatállományból, illetve annak szaporulatából.

41. A terme’őszövetkezet pénzjövedelmét a következőképpen használja fel:

' a) teljesíti az áfám iránti

kötelezettségeit; kifizeti az adókat, a biztosítási díjakat, a gépállomással! szemben fennálló tartozásait és visszafizeti az esedékessé vált kölcsönöket; rendezi a gazdálkodás során felmerült termelési költségeket;

b) az összes pénzjövedelemnek legfeljebb 10—15 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alap kiegészítésére fordítja; a fel nem osztható szövetkezeti alap kiegészítésénél figyelembe kell venni a termelő- szövetkezet által saját erőforrásából építésre, gépek, állatok vásárlására és egyéb beruházásokra évközben már felhasznált összegeket;

c) a tagok között felosztásra kerülő pénzjövedelemből létesíti, illetve kiegészíti a szociális- kulturális alapot;

• d) kifizeti a föidjáradékot azoknak a tagoknak, akik a termelőszövetkezetbe saját földjükkel léptek be; a földjáradék összege a beadott saját föld kataszteri tisztajövedelmének minden aranykoronája után 9 kg búza értékénél több nem lehet és nem haladhatja meg a ta.gok között felosztásra kerülő pénzrészesedés 25 százalékát, a beadott föld után a termelőszövetkezet által kifizetett adót a

földjáradékból le kell vonni;

e) a készpénzjövedelem fennmaradó részét a tagok között, teljesített munkaegységeik arányában kiosztja.

42. A termelőszövetkezet az évközi bevételekből a tagok részére, teljesített munkaegységeik arányában előleget folyósít. Az előleg bem haladhatja meg a bevétel -kiadási költségvetésben egy munkaegységre előirányzott részesedés 50—60 százalékát.

Gabonából a tagok részére a betakarítás ulán azonnal ki kell adni az előleget, amellett szükségleteikre különféle egyéb termények és termékek is előlegezhető!-:.

A termelőszövetkezeti tagok évközbeni rendszeres pénzellátása érdekében a közgyűlés által meghatározott időközökben a tervezett pénz jövedelemtől függően. pénzbeli előlegeket kell folyósítani.

43. Ez az alapszabály a mezőgazdasági termelőszövetkezet minden tagjára kötelező. Hatályba azonban csak akkor lép, ha a földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági termelőszövetkezet részére működési engedélyt adott.

A Termelőszövetkezeti Tanácf nevében DOBI ISTVÁN.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozatc* a termelőszövetkezetek megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagok

anyagi jólétének növelése érdekében nyújtott további kedvezményekről

A termelőszövetkezetek további megerősítése, gazdálkodásuk szilárd megalapozása, valamint a termelőszövetkezetek tagjai jövedelmének, különösen pedig pénzjövedelmének lényeges emelése érdekében g Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a következőket határozta:

T Mindazoknak á termelő- szövetkezeteknek, amelyek a jövő gazdasági évben is közösen gazdálkodnak, e| kell engedni a részükre eddig folyósított és ez 1953. évben esedékes összes -rövid-lejárahí hiteltarlozá- saikat — a szerződéses növény- termelési és állathízlalási hitelek kivételévé; — rmnfegy 200 millió forint összegben. A termelőszövetkezetekből esetleg kilépő tagok az elengedett hitel rájuk eső arányos részét tartoznak még ebben az évben az államnak visszafizetni.

O Az önhibájukon kívül (pél- dáí elemi kár, túlzott beruházás stb.) különösen rossz anyagi helyzetben lévő termelő- szövetkezetek tagjaik munkaegység készpénzrészesedésének növelésére középlejáratú hitelt igényelhetnek. Erre a célra a minisztertanács a földművelésügyi miniszternek mintegy 100 millió forintot bocsát rendelkezésre.

Q Annak érdekében, hogy a *" * következő években megvalósításra kerülő beruházások a termelőszövetkezeti tagok pénzjövedelmét ne csökkentsék, a beruházások anyagi szükségleteinek fedezésére — idértve azok munkaegység ráfordítását is — az összes közép és hosszúlejáratú hitelek 1954. és 1955. években esedékes visszafizetését további két évre, 1956 január hó l«ig, fel kel! függeszteni. A meghosszabbított hiteleket 1956 január hó 1-től, hosszúlejáratú hiteleknél 17 év alatt, középlejáratú hiteleknél 5 év alatt kell visszafizetni. A Azon terjneiőszövetkeze- * tek részére, amelyek a bevitt állatok és felszerelés értékét saját pénzbevételükből kifizetni nem tudják, a pénzügyminiszter az erre a célra rendelkezésre álló zárolt középlejáratú hitelből — a szükséglethez képest — mintegy 40—50 millió forintot bocsásson rendelkezésre.

C A begyűjtési miniszter ’ vizsgálja meg, hogy az állat- és állatitermékbeadási kötelezettség megállapításakor mely termel öszövetkezteknél és termelőszövetkezeti csoportoknál történt igazságtalan vagy túlzottan nagy megterhelést jelentő kivetés és ahol ilyen előfordult, a beadási kötelezettséget megfelelő mértékben csökkentse. A beadási kötelezettségnek helyesbítését 1953 október 1-ig be kell fejezni.

! Az I., II. és III. típusú ter- * melőszövetkezeti csoportok, valamint az önálló termelőszövetkezetek a kezelésükben lévő összes állami területek (tartalékterületek*) után 1954 január

1-től kezdve mentesek a búza- földadó fizetése alóli.

H Aj termelőszövetkezeteket

* * fokozott állami támogatásban kell részesíteni a termelésüket fejlesztő beruházások létesítésénél. Ennek érdekében:

a) önlözőtelep és halastó építésénél — ha azt a termelőszövetkezet tagságai maga építi — a tervezés, a műtárgyak megépítésének, valamint a műszaki irányítás költségeit az állam viseli, továbbá a termelőszövetkezet az elvégzett földmunka minden köbmétere után a munka* egységrészesedés növelésére és egyéb kiadásokra 3.75 forint állami támogatást kap. visszafizetési kötelezettség-nélkül.

Azoknak a termelőszövetkezeteknek. amelyek nem rendelkeznek elegendő munkaerővel és ezért öntözőtelepüket vagy halastavukat állami vállalat építi, a teljes vállalati kivitelezés költségeire hosszúlejáratú hitelt kell folyósítani.

Az öntözőtelep, illetve halastó építéséhez az állam által biztosított gépi munka költségeit az áí.lam viseli.

b) A kiöregedett szőlők felújításának és az új szőlők telepítésének nagyobb arányú fejlesztése érdekében az oltványszőlőknél a telepítéshez szükséges oltványokat, az egyéb szőlőtelepítéseknél a szükséges sima vesz- szőt, illetve hazai gyökeres vesz- szőt az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Az újtelepítésű' szőlők és a nagy karóhiányú szőlők karc- szükségletének megvásárlására az állam hosszúlejáratú hitelt biztosít. Ezenkívül, amennyiben a telepítést a termelőszövetkezet tagsága kézierövel végzi, az állam kötött talajokon kataszteri holdanként1 3500 forint, homokos laza talajokon pedig kataszteri holdanként 2500 forint támogatást ad visszatérítési köteie- zeltség nélkül. A telepítéshez az állam által biztosított gépi munka költségeit az állam viseli.

c) iüzemi gyümölcsösök telepítéséhez az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére a szükséges gyümölcsfaoltványokat - és gyökeres dugványokat.

d) Mezövédő erdősávok létesítésénél és legelőfásításoknál kéziforgatás esetén kát. holdanként 600 Ft, gépi munka esetén a gépi munka költségeire hosz- szúlejáratú hitelt kell biztosítani. A telepítést követő 5 évben — ha a gondos ápolás eredményeként az állomány eredése és fejlődése megfelelő — az erdö- telepítő állomás javaslata alapján a vetőmag, illetve csemete és suháng árára folyósított kölcsönt törölni kell.

e) Magasépítésnél a nagy munka igényű férőhelyek — ser- tésfiaz'.atóV, tehén-istállók, 150 férőhelynél nagyobb juhhodá- lyok és dohánypajlák — építésénél a- hosszúlejáratú beruházási hitelek mértékét úgy kell

megállapítani, hogy az az anyagköltségek mellett az építésnél teljesített munka díjazására is tartalmazzon megfelelő összeget. Ezt a hitelt a termelő- szövetkezetek tényleges szükségleteiknek megfelelően anvag vásárlására és házi előállítására, valamint a munkaegység részesedés növelésére fordíthatják. Az egyéb állati férőhelyek és épületek építésénél az anyag- beszerzés költségeire — be!?- értve*az idegen fuvart is — kell hosszúlejáratú beruházási hitelt folyósítani.

/) Azoknál g beruházásoknál, amelyeket a műszaki követe! - ménvek miatt a termelőszövetkezetek kizárólag vállalati kivitelezéssel tudnak megvalósítani (p:l. villamosítás, fúróit kút létesítése stb.), a teljes vállalati kivitelezés költségeire hosz- szúiejáratú hitelt kell folyósítani.

y) A termelőszövetkezetek a iövöben folyósításra kerülő beruházási kölcsönök törlesztését a beruházást követő eddigi első év helyett magasépítéseknél az 5. évben, ömözötelep és halastó építésénél, valamint talajjavításnál a 2. évben kell hogy megkezdjék. Szőlő- vagy gyümölcs- telepítésre és fásításra adott kölcsön törlesztéséi továbbra is a beruházást követő 6 évben, gép-, műszer és egyéb felszeretés beszedésére adott kölcsönöket pedig az 1. évben kell megkezdeni.

Q Növelni kell a termelő- * szövetkezetek közös állattartásából szánnazó bevételeket. Ezért a minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy közös áílatállomá- nyiikbói a> megyei állatsűrűség átlagán felüli állatállományukat, illetőleg, amennyiben állatállományuk a megyei átlagsűrűségnél alacsonyabb, az állatszaporulaitnak mintegy kétharmadát, a szabadpiacon értékesítsék — ’ természetesen beadási kötelezettségüknek tartoznak pontosan és időben eleget tenni. Engedélyezni kell, hogy a termelőszövetkezetek a tenyésztésre alkalmatlan, gyenge- minőségű teheneket kiselejtez’- zék és helyettük mintegy 10.000 db. tenyészüsző vásárlására középlejáratú hitelt keli biztosítani.

Q A termelőszövetkezeti tagok 1953 október 1 -tői a háztáji gazdaságukban lévő tehén, továbbá az 1953 október 1 után a háztáji gazdaságba beállításra kerülő saját nevelésű vagy vásárolt üszőborjúbói nevelt tehén után mentesek a tejbeadás alól.

A háztáji tehénállomány fejlesztése érdekében a tehénnel nem rendelkező termelőszövetkezeti tagok számára 1953 október 1-től üszővásárlás céljára, egy alkatommal 2000 forint, öt év alatt visszafizetendő hitelt kell folyósítani.

A termelőszövetkezetekbe bevitt állatállomány és felszerelés után 1953 október 1-től a termelőszövetkezeti tagoknak kifizetett összegek mentesek a jövedelemadó alól.

1 Q Növelni kell a termelő- ' szövetkezeti tagok, különösen a nők, szociáks és egészségügyi ellátását. Ennek érdekében:

a) Az önálló terme! ősz Svet. kezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak 1953 október 1-től szülés esetén az első gyermek után 500 forint, a második és minden további gyermek után 400 forint anyasági segélyt kell folyósítani. A szükséges pénzügyi fedezetet a pénzügyminiszter a tanácsok költségvetésében biztosítsa.

Az anyasági segélyre azok a termelőszövetkezeti tagok jogosultak. akik az előző évben 120

— kisgyermekes anyák pedig

80 — munkaegységet teljesítettek. Az újonnan belépő termelőszövetkezeti tagoknak a kötelező számú munkaegység elérésekor úgy az anyasági segélyt, mint a családi pótlékot azonnal folyósítani kell. Ha a tag a kötelező számú munkaegységet saját hibájából nenn teljesíti, a jogosultság megszűnik.

b) 1953 október 1-től a termelőszövetkezeti tagok beteg- szállítását ingyenessé kell tenni. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetei a pénzügyminiszter biztosítsa.

c) Az egészségügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel és a pénzügy-miniszterrel egyetértésben egy hónapon belül dolgozza ki a termelőszövetkezeti tagoknak nyújtott egészségügyi szolgáltatások további megjavításához szükséges intézkedéseket

11. Azok a termelőszövet' * kezeti tagok, akik a kötelező m utrkae gy sé g m i n i m umot teljesítették, 1954 január 1-tŐ! kezdve kislakásépítésre kölcsönt

— szükség esetén házhelyet — kaphatnak. 1954. évre erre a célra a pénzügyminiszter 30 millió forint hitelt, az Országos Tervhivatal elnöke a megfelelő építési anyagokat biztosítsa. A köicsön folyósításának feltételeit és elosztásának módját a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel ejgyefértésben október 31-i-g szabályozza.

L2 A földművelésügyi mi- niszter egy hónapon belül dolgozzon ki megfelelő in* tézkedéseket annak érdekében, hogy g termelőszövetkezete-!: termelésük és pénzjövedeimül: fokozása útján tagjaiknak elvégzett munkaegys-geik arányában évközben, havonta vagy hat-hetenként, folyamatosa-n a termelőszövetkezetek anyagi helyzetétől függően, a bevételükből megfelelő pénzelöiege*

— ahol lehetséges, természet- bení előleget is juttathassanak-