Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)

1953-09-20 / 76. szám

1953 szeptember 29. NE PUJSÄG 5-M­Nem használják ki a gépeket Egeresein bányán Az árleszállítás után Egercsehi bánya dolgozói újint erővel, friss munkakedvvel indiitak harcba a terv sikeréért, teljesítéséért. Ezt bizonyítja az elért jó ered­mény is: a bánya szeptemberi átlagteljesítménye 101.5 száza- lék. míg az augusztusi tervtelje­sítés csak 80.2 százalék volt. Még sincs okuk Egercsehi bánya vezetőinek a megelége­désre. Még mindig sok-sok ton­na szénnel tartoznak népgazda­ságunknak. A mostani 101.5 szá­zalékos tervteljesítés is lénye­gesen magasabb lehetne, ha" a megelőző karbantartást gondo­san elvégeznék, s gondoskodná­nak a gépek teljes kihasználásá­ról. Nemcsak az vét a munkafe­gyelem ellen, aki igazolatlanul távolmarad vagy késik munka­helyéről, hanem az is, aki gon­datlanul kezeli a gépet, elha­nyagolja a megelőző karbantar­tását. Egercsehiben, mint a pél­I dák is bizonyít iák, ma sem ápo’iák eléggé a gépeket. Elő­fordul, hogy lelki ismeretlenül, nem odatartozó alkatrészeket szerelnek be. Ennek aztán gép­törés. a tervben való lemaradás az eredménye. Augusztusban például csak 65 százalékos volt a gépek produktív termelése. Ez annyit jelent, hogy helves kihasználás mellett az egész hó­napban t rmclt szénnek majd­nem felével tudtak volna töb­bet adni a bánya dolgozói az országnak. Ez volt a helyzet augusztus­ban, -nézzük meg, hogyan áll­nak most a gépek karbantartásá­val, helyes kihasználásával. Augusztusihoz képest javulás ta­paszba ható: mulatja ezt a 101.5 százalékos eddigi terviéijesnés is. Azonban a gépekkel való I bánás még mindig nem kjeié- I gítő. Elég gyakoriak a gondat- I lanságból, lelkiismeretlenségből származó gépállások. Szeptember 10-én például hat és félórát állt a terme­lés, csapágyolvadás miatt a 46-os számú déli aknában, mert a gép mellé beosztott mű­szaki felvigyázó elhanyagolta annak olajozását, ezzel kereken 100 csille szénnel károsította meg népgazdaságunkat. Vagy 17-én. amikor 160 csille szén helvett csak 24 csillével tudlak termelni a 40-es front dolgozói, mert a frontmeslerek gondatla­nul szerelték a gépeket. Termé­szetesen megérezte ezt a doigo- zc . keresete is. Nagyobb gondot kel! tehát fordítani a gépkezelők munka- iára, hiszen nem ki* mértékben tőlük függ a hánya termelése. Nem közömbös ez az országnak sem, rhert ha jobban dolgoznak, több szenet tudnak termelni, a gyárak is több ipar- és közszük­ségleti cikket tudnak adni a dol­gozóknak, s az életszínvonal is nagyobb mértékben fog emel­kedni.Egyénileg ifi érdekeltek a dolgozók, mert aki jobban bá­nik a géppel, többet termel, ez­zel párhuzamosan többet is ke­res. Ladovszki János lakatos például 2.341 forintot. Balog István Dezső villanyszerelő 2202 forintot keresett, mert ész­szerűen használta ki é* ápolta a gépét. Mindezekből is kiviláglik, hogy a korszerű gépek, azok megelőző karbantartása, gondos kihasználása legfontosabb té­nyezői a tervte! iesííésinek. Ezek a. gépek sokszáz dolgozónak végzik ei, illetve könnyítik meg a munkáját. Éppen ezért Eger­csehi bánya műszaki vezetői in­duljanak harcba a Nazarova- mozgalom kiszélesítéséért, a gé­pek megelőző karbantartásáért, s azok teljes kapacitásának ki­használásáért. Boz&ik Gyula As egri járás dolgozó asszonyai jó munkával hálálják meg az árle szállítást sem feledkeztek meg arról, hogy az árleszállításhoz az ő jó munkájuk, a beadási kötele­zettség teljesítése is hozzájá­rult, és hogy a párt, a kor­mány a jövőben csak akkor hozhat hasonló intézkedést, ha ők is segítenek. Valamennyiül« gondolatát mondta ki Bársony h. Máténé: „En a párt és a kormány határozatára azzal válaszolok, hogy szeptember 8-ra eleget teszek egészévi tejbeadásomnak. A burgonya, a kukorica még szedetlen, de szeptember 20-ra kukorica- és burgonyabeadásomnak is eleget teszek." A tszcs-kben dolgozó asszo­nyok is nagy örömmel fogad­ták az újabb jelentős lépést a jobb élet felé. Az egerszalóki Vörös Csillag asszonyai is szá­molgatják, hogy mit vásárolnak majd. Siller Vendelné a leszál­lított áru férfiöltönyökből vesz egy szépet férjének és még sok más is jut az 500 munkaegy­ségre kapott előlegből. Fehér Jánosné, a- demjéni termelő­csoport tagja elmondja, hogy a 15 mázsa búzából, melyet mun­kaegységeikre kaptak, öt má zsát szabadpiacon értékesít, s ebből úgy felruházkodnak, mint még soha. Máté Antal né, MNDSZ egri járási titkár Vidáman halad a munka az egri dohánygyárban A régi öreges, kis lakásban vidám nótákat hallgat 50 dol­gozó parasztasszony. A rádió­ból szálló vidám zene sem tudja őket teljesen lekötni, iz­gatottan találgatják, vájjon mit mond a rádió. „Biztos megint Rákosi elvtárs beszél" — szól az egyik. „Vagy Nagy Imre elv­társ mond valami fontosat” — így a másik. Nagynehezen el­jön a várva-várt idő. A nagy csendben figyelemmel hallgat­nak. Az árleszállítás ismerteté­sénél mind derűsebbé válnax az arcok, egy-egy elismerő köz­beszólás, „ez aztán igen” és legszívesebben mindenki tap­solna, a forintokat, több élel­met, olcsóbb ruhát jelentő szá­zalékoknál. A végén mindenki számol. Korozs Balázs andornaktáiyai dolgozó odaszól a feleségének: „No, asszony, megvan az óha­jod. Lesz már bútor, a kis Ba­lázs kának és Erzsikének ruha is, cipő is — ne fájjon már a fejed”, Bezeg Józsefné is lelkesen számol. „Terem vagy 20 mázsa szilvám, étt eladom. Tizenki­lenc forint egy méter karton. Ruhára is jut, cipőt is veszek és még az adót is könnyebben kifizetem." — így sorolja min­den hallgató, így újságolja., hogy mit is vesz a leszállított árukból. A bélapátfalvi asszonyok nem fogadták ölhetett kézzel az ár­leszállítást, A nagy örömben I Az elmúlt héten vidám hangu­latban folvt a munka üzemünk­ben a- harmadik negyedéves terv sikeréért. A do'gozók örülnek a kormány új intézkedésé­nek, s az öröm kihat mun­kájukra is. Tábori Mihayné 'szivarelőkészitési dolgozó 123 százalékot ért el az elmúlt hé­ten. A kormányprogramul sike­res megvalósításáért ió munkát végeznek az anyagmozgatók is, akik a dohány és készáru ki- és berakásánál az osztályok anyag­ellátásánál dolgoznak. Kőt bri­gád versenyez itt egymással. Az 1-es brigádban Szabó Isiván 176 százalékot ért el szorgalmas munkájával, a II. brigádban pe­dig Miskolci Imre vezet 183 százalékkal. Minőségi párosversenyben vannak a töltőgépek is. Soós Sándorné, a VI-os gép kezdője — kinek három gyermeke van — vidáman szorgoskodik a gé­pek körül az árleszállítás óta. Kevesebb a selejt, mert nagyobb figyelemmel végzi munkáját. Az árleszállítás előtt teljesítménye 107 százalék" volt. a múlt héfen 108 százalékot ért el. s minő­ségi pontját 96-ra emelte. Licska Petemé levelező A „Kommunizmus útja" kiállítás Hatvanban A Magyar-Szovjet Társaság az utóbbi időben mindjobban felhasználja ■ munkájában a szemléltető agitációt, ezért a Szovjetunió és a szovjet embe­rek életét ismertető előadásait kiállításokkal köti össze. Különösen nagu érdeklődés előzte meg a „Kommunizmus útján" című kiállítás megnyitá­sát Hatvanban. A város dolgo­zói már sok szépet és jót hal­lottak a Szovjetunióról és ez a kiállítás kiegészítette ismere­teiket. A holnapukat látják a hatvani dolgozók ezen a kiállí­táson. A Petőfi termelőszövetkezet tagjai már az e'sö napon együttesen látogatták meg a rendezvényt. Sokat hallottak a Szovjetunió fejlett mezőgazda­ságáról, mégis nagyon csodál­koztak a hatalmas színes ké­pek előtt, melyek a gépesítést, a szovjet parasztok által elért eredményeket mutatják. Elénk tárul a kiállításon a magas­fokú szovjet technika, mely ta- nit. lelkesít és szárnyat ad a •képzeletnek. Gépesített bánya, gépesített mezőgazdaság s a középpontban mindig ott talál­juk a dolgozó embert. Ezt mu­tatja minden kép, mivel a gyárak, a tervek mind az em­ber szolgálatában vannak, s az emberek erejét kímélik. A kiállítás leglényegesebb mon­danivalója: legfőbb érték az ember. A kiállítást eddig közel 4000 ember nézte meg, s gazdag é.- ménnyel távozott a terembő’. Vancsik Mária ezt írta a láto­gatási könyvbe: „Életem leg­szebb és legkiemelkedőbb lát- vánt/a. Alkalmam nyílt látni Moszkvát, s benne a müveit ember szabad örömteli életéi." Tetszett a kiállítás a Hatvani Cukorgyár dolgozóinak is. Tá­vozás után elmondották, a napokban kapnak egu szovjet cukorrépaszedő kombájnt, mely megkönnyíti munkájukat. A Szovjetunó eredményei mellett a kiállítás megmutatja a népi demokráciák — köztük hazánk — fejlődését is. Mind­ezt a Szovjetunió segítségével érhettük el. A Szovjetunió je­lene a mi jövőnk! Erről beszé­lünk előadásainkon és ezt mu­tatja ez a nagmnéretű kiállí­tás is, s a 4000 látogató is erről mesél. Márkusz László, RISZT megyei kullúr- propagandista Majakovszkij elbeszélő költeményei — egy kötetben Maiakovőzkij, a nagy szovjet költő sokoldalú művészetében forradalmi lírája és forradalmi szatírái mellett jelentős helyet foglalnak el forradalmi epikus •költeményei. Ezek közűi az Uj Magyar Könyvkiadó első ízben adta ki egv kötetben a „150 mil­lió”. a Vlagyimir Iliios Lenin”, a „Csudajó“ és a „Teli torok­ból” című elbeszélő költeménye­ket. amelyeket Képe* Géza, Kucz-ka Péter, Radó György és Szabó Lőrinc fordított le újon­nan. A kőtetet a- költő számos képmása díszíti és gazdag jegy­zet apvag egészíti ki. AZ EN MUNKAMÓDSZEREM Irta: Leffelholcz István főmérnök I Közel egy esztendeje | kerü’tem a Sely- _________ __________ pi Cementmű­vekhez. A vállalat m-ár előzőleg, hosszú időn kérész-.ü-1 nem te jesíte te tervét. A tervteljesítés állandó akadályai az objektív nehézségek voltak. Munkamódszerem a következőképpen alakult ki: elsősorbm a> karbantartó létszámot vizsgáltam felül, valamint az üzemeltetés műszaki létszá­mát. Bebizonyosodott, hogy sok volt a paran­csoló, de kevés a végrehajtó. A végrehajtás is tervszerűtlen ül folvt és nem állott fenn kapcso­lat a brigádok között. Az üzemi karbantartók, valamint a műhelyben dolgozó karbantartók irányítása- és munkája egybefolyt. E lsősorban a műhelynél leválasztottam az üzemi karbantartókat és egv főművezető irányí­tása alá he’yezte-m (addig három- művezető irá­nyítása alatt voltak). Az üzemi karbantartókból az élenjáró lakatosokat kiválogatva üzemegysé­gek felelősének jelöltem ki. Például a kemencék ka-rbantartófe’.elöse egy élenjáró lakatos, aki mellé egv fiatalabbat osztoUam be. Ez, a2 úgy­nevezett brigád munkábaálláskor, átvizsgálta a kemencéket, meghallgatta az üzemlakatosok, va lam-int a- kemencéknél dolgozók észrevételeit és amennyiben a kemencéknél, valami hibát észlelt, ha az kisebb jelentőségű volt is, azonnal kijaví­totta. A nagyabb és komolyabb hibák felszámo­lását ezzel is elősegítette. Ugyanilyen brigádo­kat a’akítotfam a- nyersolda;on, a cementoldalon, valamint a csomagotoknál, szalagoknál-és fel­vonóknál. I Amennyiben nagyobb j 'vagy a tervszerű megelőző karbantartásról volt szó, úgy a brigádok egymás között beszélték meg a tervszerű javítási munkálatokat és a brigádok egymásnak segítettek a munka elvégzésében. Minden egyes, nagyobbméretű javítást közösen beszéltünk meg a dolgozókkal és csak ezután fogtunk a- munkához. Természetes, hogy » gép­egységet addig nem állítottuk le, amíg a javítás­hoz szükséges alkatrészeket nem készítettük a helyszínre. Amikor az utolsó csavarig, minden a javítást igénylő gépegységnél volt, akkor he­lyeztük csak üzemen kívül a gépegységei. Abban az esetben, ha meglepetésszerű hiba- tör­tént valamelyik gépegységen, akkor .is e'őbb va­lamilyen kitérő megoldást találtunk! hogy az üzemeltetés tovább folyjon. Pé'dául hirtelen el­romlott a kőelevátorunk, veszélyben vet a nyersanyagellátás. Hogy lisztállományunk ne csökkenjen az elevátor kijavításának időtarta­mára, a szükséges kőmennyiséget egy ideiglenes szalag beiktatásával oldottuk meg a köszárítóra. Előfordu t, hopv a II. cementmalmunk hibás lett és így veszélyben forgott cementőriésünk. Ekkor a hibás malmot kikapcsoltuk az üzemeltedből, leszedtük a meghajtókötelet és a másik két mal­munkat ilyen megoldással ^üzemeltettük tovább. Ilyen esetek persze csak akkor fordultak elő, ha meglepő géphibák álltak elő. Különben a tervszerű megelőző karbantartást a legszigorúb­ban betartottuk, mert bebizonyosodott, hogy ez igen fontos tényezője e folyamatos üzemeltetés­nek. I Az említőit brigádok I naP , mint, rfP , j 3ZZ3l K6ZG1K munkájukat, hogy átvizsgálják a szocialista meg­őrzésre rájuk bízott gépegységeket. Az esetleges hibáról jelentést tesznek művezetőjüknek és azonnal közösen megbeszélik a teendőket, amennyiben az üzemegység leállításává!, kija­vításával saját hatáskörükben nem. tudnak dön­teni, úgy arról értesítenek engem és bevonnak megbeszélésükbe. Ez a munkamódszer döntően kihat a terme­lésre. mert- mind rókábban fordul elő a várat­lan géphiba. Például a kemenceja'azás megter­vezését legalább a falazást megelőzően 10 nap­pal elkezdjük. Ebbe a szervezésbe bevonjuk a karbantartó lakatosokat, a falazó kőműveseket és velük együtt készítjük elő a falazáshoz és karbantartáshoz szükséges anyagot és gépalkat­részt. Az egyik kemencefalazás alkalmával a futógyűrííket is hegesztenünk kellett. A hegesz­tők a íalazokkal megbeszélték, úgy fordítják a kemencét, hogy a hegesztők is és a falazok is egyidőben végezzék munkájukat. Az időfel- ■mérés álapján kiderült, hogy a falazok előbb végeznek munkájukkal, mint a hegesztők és így várakoznlok kellene a. hegesztőkre. A hegesztők ez*mt eltértek eddigi munkamódszerüktől és egv gyűrűt egymással szembeállva ké* hegesztő hegesztett fel. Ilyenformán a fajazókkal egy­időben végezték munkájukat és a javításnál nerp volt várakozási idő. Ilyen munkamódszer megszervezéséhez és végrehajtásához természetesen szükséges és alapvető fontosságú a jó kollektív szellem, a műszaki vezetők és a fizikaiak szoros kapcsolata. I nnék segítségéve! szeretnénk a III. negyedév­ben is megszerezni az élüzem jel vényt. A tömegek hangja ORSZAGÉPITÖ A1UNKANK nem szűkölködik sikerekben. A kormányprogramul bejelentése óta egyre lendületesebb tempó­ban halad a munkai, emelkedik népünk életszínvonala, egyre szebbé, gazdagabbá válik éle­tünk. A jogrend megszilárdulá­sa, a dolgozó ember mélységes, megbecsülése, az életszínvonal rohamos emelkedése vidámabbá, felszabadultabbá teszi a falu és város lakóit egyaránt, még job­ban magukénak érzik az ország, a község, az üzem ügyes-bajos dolgait. Bátrabb a bifáló hang, amely eddig is tevékeny segítője volt eredményeinknek, amely fel­fedi társadalmi életünk kisebb- nagyobb hibáit, s hangot a-d az egész nép véleményéről, javas­latairól. Nagyszerű bizonyítéka ennek, hogy szinte ugrásszerűen megnövekedett azoknak a szá­ma, akik szóban, vagy levélben felkeresik javaslataikkal a kü­lönböző párt-, tömegszervezeti, vagy állami szerveket. Ezeknek a panaszoknak lelkiismeretes, gyors elintézése népünk egysé­gét, erejét növeli, segíti legyőzni a kormányprogra-mm végrehaj­tásának útjában lévő akadályo­kat. a bürokráciát, a nemtörő­dömséget, leleplezni az ellensé­get. A MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁG megvizsgálta, hogy a párt, a tömegszervezeték, valamint ai gazda-sági szervek, hogyan fog­lalkoznak a- dolgozók panaszai­val. Megállapította, hogy az utóbbi időben ezek ai szervek lel­kiismeretesebben, gondosabban dolgoznak ezen a téren, felis­merték a dolgozók aktivitásának jelentőségét, s elsősorban a pa­naszok gyors elintézésével segí­tik a széleskörű, alulról jövő tö­megbírálat kibontakozását. A megyei pártbizottsághoz havon­ta 40—50 panaszos levé! érke­zik, melyek a párt- és gazdasági élet különböző fogyatékosságait tárják fel, s amelyeket a párt- bizottság kis kivételével gyorsan elintéz. Molnár Pál váraszói ta­nácselnök. Pál tőzsér Károly községi párttitkár kommunistá­hoz nem méltó magatartásáról küldött bejelentést a megyei pártbizottsághoz, miután a- pé- tervásári járási pártbizottság hosszú ideig nem tett semmit ebben aiz ügyben. A megyebizott­ság a kivizsgálás után máris megtette a kellő lépéseket, Pál tőzsér Károly feielősségrevoná- sára. A megyei pártbizottság lapjá­hoz, a Népújsághoz rövid három hónap alatt 182 panaszos levél érkezett, melyből 140-et elinté­zett a szerkesztőség, a többinek elintézése pedig rövid idő kér­dése. Pajkos Péter apci dolgo­zónak az ai KTSZ-ek kölcsönös biztosítója nem fizette ki a men­tővel való szállítás díját. A szerkesztőség a vizsgálat folya­mán megállapította, hogy a biz­tosító hanyagságot követett el, felhívta a vezetők figyelmét erre a lényre, aizóia Pajkos Péter megkapta pénzét. Buholc Péter kompolti dolgozó paraszt adó­ügyét, Virág Gergely az atkári tsz elnökének postát érintő pa­naszát intézte el rövid időn be­lül a szerkesztőség. Lelkiismere­tesen foglalkozik a levelekkel a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöksége is. Bizonyítja ezt, hogy havonta 30—40 levél, be­jelentés érkezik ide, melyet mind rendre elintéznek. Cseh József­nek a terményforga’.mi vállalat gyöngyösi telepe raktárosának akkor mondtak tói „átszervezés" címén, mikor az a hevesi kór­házban feküdt. Tressó Róbertét, ai gyöngyösi MÉH vállalat dol­gozóiát kis hibáért „elbocsátot­tak”. melyet így is jegyeztek be munkakönyvébe. Az elnökség közbelépésének eredménye, hogy mindkettőjüket visszavették vál­lalatukhoz. A DOLGOZOK LEVELEI, panaszai, a párt-, a tömegszer­vezetek, valamint az állami szer­vek tömegkapcsolata erősödésé­nek kézzelfogható jelei. A megyei pártbizottság azon­ban megállapította, hogy bár kétségtelen a fejlődés, el vit a Iha­tatlanok az eredmények, még- sincs ok az önelégültségre. Igen sok helyen még mindig nem ér­tik meg, hogy az államvezetés­ben, a szocializmus építésében nyújtanak felbecsülhetetlen se­gítséget ezek a levetek. Sok he­lyen még mindig lélek nélkül kezelik ai befutott panaszokat, leveleket. iktatják, tologatják jobbra-balra, a való életből, az élő emberből, nem egyszer „ügy­darab” lesz. Nagy népszerűségnek örven­denek megyénkben a „Kérdezz — feie!ek”-estek. sok száz és ezer dolgozó panaszát orvosol­ták így. adtak segítő tanácsot a mindennapi munkáihoz. Mégis több községünkben, különösen a hevesi járásban, nem fordíta­nak gondot ezeknek az esetek­nek megszervezésére, maguk a tanácselnökök, nem egyszer a párttitkárok sem értik meg je­lentőségüket. Ezzel akarva; akai- ratlanul belefojtják a faluba a szót. elzárják az őszinteség, a jogos bírálat, a 6egítő javaslati útját. A VIZSGALAT ALKALMÁ­VAL felszínre került, hogy a pártbizottságok egy része sem végez kielégítő munkát. Hosszú hetek, 6Őf hónapok telnek el, míg a bejelentett panasz orvos­lásra talál, míg a dolgozó 'tudo­mást szerez arról, hogy bejelen­tése meghallgatásra talál. A pé- tervásári járási pártbizottság hónapokon keresztül jóformán semmit sem tett Molnár Pál vá­raszói tanácselnök bejelentésé­re. A megyei pártbizottság egyes osztályai sem foglalkoznak min­denkor kellő lelkiismeretességgel a befutott panaszokkal. A párt és tömegszervezeti osztályon 47 különféle levél, panasz, elinté­zendő ügy vár arra, hogy. kézbe­vegyék. Földes Gyula besenyő­telki lakos párttagsága ügyében végzett kivizsgálás eredménye IV. hó 2. óta még nem jutott vissza az adminisztrációba. Nem kielégítő néhány állami és tömegszervezefünkben sem a dolgozók bejelentéseivel való bá­násmód. A megyei tanács kom­munális osztályán kilenc levél fekszik már hónapok óta elinté­zetlenül. A tömegkapcsolat hiá­nyát mutatja, hogy az MNDSZ az elmúlt negyedévben összesen nyolc levelet kapott, a DISZ me­gyebizottságra befutott levelek túlnyomó többsége is csak szer­vezeti problémákkal foglalkozik. Mindezek arra hív iák fel a fi­gyelmet, hogy a párt, állami és tömegszervezeteinknek az eddi­ginél sokkal nagyobb szeretettel, megbecsüléssel és megértéssel kell bánniok a dolgozó emberrel, legyen a bejelentett panasz akár­milyen jelentéktelennek látszó is. A dolgozók panaszaival való foglalkozás módszerének mélyre­ható változása eltéphetetlen egy­ségbe forrasztja népünket. A me­gyei pártbizottság határozatot hozott, hogy az illetékes szervek­nek a bejelentés után azonnal választ kell adni a bejelentés kézhezvételéről, de meg kell írni a panaszosnak az ügy elintézé­sének módját és eredményét Éppen ezért nem helyes a név­telen levélírás, mert az illetékes szervek nem tudják értesíteni a levél Íróját, milyen lépéseket tet­tek ügyének elintézésében. A NÉVTELEN LEVÉLÍRÁS­NAK alapja — a félelem. Ta­pasztalható volt a mi megyénk­ben is, hogy néhány vezető funkcionárius durván, emberte­len módon igyekezett elfőj tani a bírálatot, megfenyegette a Cevél- írót. nehezebb munkakörbe he­lyezte át, minden módon éreztet­te, hogy a panasztevőnek „jó lesz vigyázni a bírálgatással”. Ez a módszer homlokegyenest ellenkezik pártunk politikájával, népköztársaságunk törvényével, A megyei pártbizottság leszögez­te. ahol ilyen jelenség tapasztal­ható. ott nem riadnak vissza a legkeményebb feíelősségrevo- nástól sem. A levélíró, a panasz­tevő mögött teljes súlyával ott áll a párt, s minden eszközzel megvédi azt, aki segít a hibák feltárásában, az ellenség lelep­lezésében, ai szocializmus építé­sében. Megyénk dolgozó népe — sok­kal bátrabban, mint bármikor valaha — bírálja társadalmi éle­tünk fogyatékosságait, segítse javaslatával a kormánypro- gramm megvalósítását, vegye ki így is te jes energiával részét az ország, a megye sorsának irányításából. .Minden egyes hiba felszámolása jelentős lépés elő­re. s nekünk sietős az útunk.

Next

/
Thumbnails
Contents