Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)
1953-09-20 / 76. szám
1953 szeptember 29. NE PUJSÄG 5-MNem használják ki a gépeket Egeresein bányán Az árleszállítás után Egercsehi bánya dolgozói újint erővel, friss munkakedvvel indiitak harcba a terv sikeréért, teljesítéséért. Ezt bizonyítja az elért jó eredmény is: a bánya szeptemberi átlagteljesítménye 101.5 száza- lék. míg az augusztusi tervteljesítés csak 80.2 százalék volt. Még sincs okuk Egercsehi bánya vezetőinek a megelégedésre. Még mindig sok-sok tonna szénnel tartoznak népgazdaságunknak. A mostani 101.5 százalékos tervteljesítés is lényegesen magasabb lehetne, ha" a megelőző karbantartást gondosan elvégeznék, s gondoskodnának a gépek teljes kihasználásáról. Nemcsak az vét a munkafegyelem ellen, aki igazolatlanul távolmarad vagy késik munkahelyéről, hanem az is, aki gondatlanul kezeli a gépet, elhanyagolja a megelőző karbantartását. Egercsehiben, mint a pélI dák is bizonyít iák, ma sem ápo’iák eléggé a gépeket. Előfordul, hogy lelki ismeretlenül, nem odatartozó alkatrészeket szerelnek be. Ennek aztán géptörés. a tervben való lemaradás az eredménye. Augusztusban például csak 65 százalékos volt a gépek produktív termelése. Ez annyit jelent, hogy helves kihasználás mellett az egész hónapban t rmclt szénnek majdnem felével tudtak volna többet adni a bánya dolgozói az országnak. Ez volt a helyzet augusztusban, -nézzük meg, hogyan állnak most a gépek karbantartásával, helyes kihasználásával. Augusztusihoz képest javulás tapaszba ható: mulatja ezt a 101.5 százalékos eddigi terviéijesnés is. Azonban a gépekkel való I bánás még mindig nem kjeié- I gítő. Elég gyakoriak a gondat- I lanságból, lelkiismeretlenségből származó gépállások. Szeptember 10-én például hat és félórát állt a termelés, csapágyolvadás miatt a 46-os számú déli aknában, mert a gép mellé beosztott műszaki felvigyázó elhanyagolta annak olajozását, ezzel kereken 100 csille szénnel károsította meg népgazdaságunkat. Vagy 17-én. amikor 160 csille szén helvett csak 24 csillével tudlak termelni a 40-es front dolgozói, mert a frontmeslerek gondatlanul szerelték a gépeket. Természetesen megérezte ezt a doigo- zc . keresete is. Nagyobb gondot kel! tehát fordítani a gépkezelők munka- iára, hiszen nem ki* mértékben tőlük függ a hánya termelése. Nem közömbös ez az országnak sem, rhert ha jobban dolgoznak, több szenet tudnak termelni, a gyárak is több ipar- és közszükségleti cikket tudnak adni a dolgozóknak, s az életszínvonal is nagyobb mértékben fog emelkedni.Egyénileg ifi érdekeltek a dolgozók, mert aki jobban bánik a géppel, többet termel, ezzel párhuzamosan többet is keres. Ladovszki János lakatos például 2.341 forintot. Balog István Dezső villanyszerelő 2202 forintot keresett, mert észszerűen használta ki é* ápolta a gépét. Mindezekből is kiviláglik, hogy a korszerű gépek, azok megelőző karbantartása, gondos kihasználása legfontosabb tényezői a tervte! iesííésinek. Ezek a. gépek sokszáz dolgozónak végzik ei, illetve könnyítik meg a munkáját. Éppen ezért Egercsehi bánya műszaki vezetői induljanak harcba a Nazarova- mozgalom kiszélesítéséért, a gépek megelőző karbantartásáért, s azok teljes kapacitásának kihasználásáért. Boz&ik Gyula As egri járás dolgozó asszonyai jó munkával hálálják meg az árle szállítást sem feledkeztek meg arról, hogy az árleszállításhoz az ő jó munkájuk, a beadási kötelezettség teljesítése is hozzájárult, és hogy a párt, a kormány a jövőben csak akkor hozhat hasonló intézkedést, ha ők is segítenek. Valamennyiül« gondolatát mondta ki Bársony h. Máténé: „En a párt és a kormány határozatára azzal válaszolok, hogy szeptember 8-ra eleget teszek egészévi tejbeadásomnak. A burgonya, a kukorica még szedetlen, de szeptember 20-ra kukorica- és burgonyabeadásomnak is eleget teszek." A tszcs-kben dolgozó asszonyok is nagy örömmel fogadták az újabb jelentős lépést a jobb élet felé. Az egerszalóki Vörös Csillag asszonyai is számolgatják, hogy mit vásárolnak majd. Siller Vendelné a leszállított áru férfiöltönyökből vesz egy szépet férjének és még sok más is jut az 500 munkaegységre kapott előlegből. Fehér Jánosné, a- demjéni termelőcsoport tagja elmondja, hogy a 15 mázsa búzából, melyet munkaegységeikre kaptak, öt má zsát szabadpiacon értékesít, s ebből úgy felruházkodnak, mint még soha. Máté Antal né, MNDSZ egri járási titkár Vidáman halad a munka az egri dohánygyárban A régi öreges, kis lakásban vidám nótákat hallgat 50 dolgozó parasztasszony. A rádióból szálló vidám zene sem tudja őket teljesen lekötni, izgatottan találgatják, vájjon mit mond a rádió. „Biztos megint Rákosi elvtárs beszél" — szól az egyik. „Vagy Nagy Imre elvtárs mond valami fontosat” — így a másik. Nagynehezen eljön a várva-várt idő. A nagy csendben figyelemmel hallgatnak. Az árleszállítás ismertetésénél mind derűsebbé válnax az arcok, egy-egy elismerő közbeszólás, „ez aztán igen” és legszívesebben mindenki tapsolna, a forintokat, több élelmet, olcsóbb ruhát jelentő százalékoknál. A végén mindenki számol. Korozs Balázs andornaktáiyai dolgozó odaszól a feleségének: „No, asszony, megvan az óhajod. Lesz már bútor, a kis Balázs kának és Erzsikének ruha is, cipő is — ne fájjon már a fejed”, Bezeg Józsefné is lelkesen számol. „Terem vagy 20 mázsa szilvám, étt eladom. Tizenkilenc forint egy méter karton. Ruhára is jut, cipőt is veszek és még az adót is könnyebben kifizetem." — így sorolja minden hallgató, így újságolja., hogy mit is vesz a leszállított árukból. A bélapátfalvi asszonyok nem fogadták ölhetett kézzel az árleszállítást, A nagy örömben I Az elmúlt héten vidám hangulatban folvt a munka üzemünkben a- harmadik negyedéves terv sikeréért. A do'gozók örülnek a kormány új intézkedésének, s az öröm kihat munkájukra is. Tábori Mihayné 'szivarelőkészitési dolgozó 123 százalékot ért el az elmúlt héten. A kormányprogramul sikeres megvalósításáért ió munkát végeznek az anyagmozgatók is, akik a dohány és készáru ki- és berakásánál az osztályok anyagellátásánál dolgoznak. Kőt brigád versenyez itt egymással. Az 1-es brigádban Szabó Isiván 176 százalékot ért el szorgalmas munkájával, a II. brigádban pedig Miskolci Imre vezet 183 százalékkal. Minőségi párosversenyben vannak a töltőgépek is. Soós Sándorné, a VI-os gép kezdője — kinek három gyermeke van — vidáman szorgoskodik a gépek körül az árleszállítás óta. Kevesebb a selejt, mert nagyobb figyelemmel végzi munkáját. Az árleszállítás előtt teljesítménye 107 százalék" volt. a múlt héfen 108 százalékot ért el. s minőségi pontját 96-ra emelte. Licska Petemé levelező A „Kommunizmus útja" kiállítás Hatvanban A Magyar-Szovjet Társaság az utóbbi időben mindjobban felhasználja ■ munkájában a szemléltető agitációt, ezért a Szovjetunió és a szovjet emberek életét ismertető előadásait kiállításokkal köti össze. Különösen nagu érdeklődés előzte meg a „Kommunizmus útján" című kiállítás megnyitását Hatvanban. A város dolgozói már sok szépet és jót hallottak a Szovjetunióról és ez a kiállítás kiegészítette ismereteiket. A holnapukat látják a hatvani dolgozók ezen a kiállításon. A Petőfi termelőszövetkezet tagjai már az e'sö napon együttesen látogatták meg a rendezvényt. Sokat hallottak a Szovjetunió fejlett mezőgazdaságáról, mégis nagyon csodálkoztak a hatalmas színes képek előtt, melyek a gépesítést, a szovjet parasztok által elért eredményeket mutatják. Elénk tárul a kiállításon a magasfokú szovjet technika, mely ta- nit. lelkesít és szárnyat ad a •képzeletnek. Gépesített bánya, gépesített mezőgazdaság s a középpontban mindig ott találjuk a dolgozó embert. Ezt mutatja minden kép, mivel a gyárak, a tervek mind az ember szolgálatában vannak, s az emberek erejét kímélik. A kiállítás leglényegesebb mondanivalója: legfőbb érték az ember. A kiállítást eddig közel 4000 ember nézte meg, s gazdag é.- ménnyel távozott a terembő’. Vancsik Mária ezt írta a látogatási könyvbe: „Életem legszebb és legkiemelkedőbb lát- vánt/a. Alkalmam nyílt látni Moszkvát, s benne a müveit ember szabad örömteli életéi." Tetszett a kiállítás a Hatvani Cukorgyár dolgozóinak is. Távozás után elmondották, a napokban kapnak egu szovjet cukorrépaszedő kombájnt, mely megkönnyíti munkájukat. A Szovjetunó eredményei mellett a kiállítás megmutatja a népi demokráciák — köztük hazánk — fejlődését is. Mindezt a Szovjetunió segítségével érhettük el. A Szovjetunió jelene a mi jövőnk! Erről beszélünk előadásainkon és ezt mutatja ez a nagmnéretű kiállítás is, s a 4000 látogató is erről mesél. Márkusz László, RISZT megyei kullúr- propagandista Majakovszkij elbeszélő költeményei — egy kötetben Maiakovőzkij, a nagy szovjet költő sokoldalú művészetében forradalmi lírája és forradalmi szatírái mellett jelentős helyet foglalnak el forradalmi epikus •költeményei. Ezek közűi az Uj Magyar Könyvkiadó első ízben adta ki egv kötetben a „150 millió”. a Vlagyimir Iliios Lenin”, a „Csudajó“ és a „Teli torokból” című elbeszélő költeményeket. amelyeket Képe* Géza, Kucz-ka Péter, Radó György és Szabó Lőrinc fordított le újonnan. A kőtetet a- költő számos képmása díszíti és gazdag jegyzet apvag egészíti ki. AZ EN MUNKAMÓDSZEREM Irta: Leffelholcz István főmérnök I Közel egy esztendeje | kerü’tem a Sely- _________ __________ pi Cementművekhez. A vállalat m-ár előzőleg, hosszú időn kérész-.ü-1 nem te jesíte te tervét. A tervteljesítés állandó akadályai az objektív nehézségek voltak. Munkamódszerem a következőképpen alakult ki: elsősorbm a> karbantartó létszámot vizsgáltam felül, valamint az üzemeltetés műszaki létszámát. Bebizonyosodott, hogy sok volt a parancsoló, de kevés a végrehajtó. A végrehajtás is tervszerűtlen ül folvt és nem állott fenn kapcsolat a brigádok között. Az üzemi karbantartók, valamint a műhelyben dolgozó karbantartók irányítása- és munkája egybefolyt. E lsősorban a műhelynél leválasztottam az üzemi karbantartókat és egv főművezető irányítása alá he’yezte-m (addig három- művezető irányítása alatt voltak). Az üzemi karbantartókból az élenjáró lakatosokat kiválogatva üzemegységek felelősének jelöltem ki. Például a kemencék ka-rbantartófe’.elöse egy élenjáró lakatos, aki mellé egv fiatalabbat osztoUam be. Ez, a2 úgynevezett brigád munkábaálláskor, átvizsgálta a kemencéket, meghallgatta az üzemlakatosok, va lam-int a- kemencéknél dolgozók észrevételeit és amennyiben a kemencéknél, valami hibát észlelt, ha az kisebb jelentőségű volt is, azonnal kijavította. A nagyabb és komolyabb hibák felszámolását ezzel is elősegítette. Ugyanilyen brigádokat a’akítotfam a- nyersolda;on, a cementoldalon, valamint a csomagotoknál, szalagoknál-és felvonóknál. I Amennyiben nagyobb j 'vagy a tervszerű megelőző karbantartásról volt szó, úgy a brigádok egymás között beszélték meg a tervszerű javítási munkálatokat és a brigádok egymásnak segítettek a munka elvégzésében. Minden egyes, nagyobbméretű javítást közösen beszéltünk meg a dolgozókkal és csak ezután fogtunk a- munkához. Természetes, hogy » gépegységet addig nem állítottuk le, amíg a javításhoz szükséges alkatrészeket nem készítettük a helyszínre. Amikor az utolsó csavarig, minden a javítást igénylő gépegységnél volt, akkor helyeztük csak üzemen kívül a gépegységei. Abban az esetben, ha meglepetésszerű hiba- történt valamelyik gépegységen, akkor .is e'őbb valamilyen kitérő megoldást találtunk! hogy az üzemeltetés tovább folyjon. Pé'dául hirtelen elromlott a kőelevátorunk, veszélyben vet a nyersanyagellátás. Hogy lisztállományunk ne csökkenjen az elevátor kijavításának időtartamára, a szükséges kőmennyiséget egy ideiglenes szalag beiktatásával oldottuk meg a köszárítóra. Előfordu t, hopv a II. cementmalmunk hibás lett és így veszélyben forgott cementőriésünk. Ekkor a hibás malmot kikapcsoltuk az üzemeltedből, leszedtük a meghajtókötelet és a másik két malmunkat ilyen megoldással ^üzemeltettük tovább. Ilyen esetek persze csak akkor fordultak elő, ha meglepő géphibák álltak elő. Különben a tervszerű megelőző karbantartást a legszigorúbban betartottuk, mert bebizonyosodott, hogy ez igen fontos tényezője e folyamatos üzemeltetésnek. I Az említőit brigádok I naP , mint, rfP , j 3ZZ3l K6ZG1K munkájukat, hogy átvizsgálják a szocialista megőrzésre rájuk bízott gépegységeket. Az esetleges hibáról jelentést tesznek művezetőjüknek és azonnal közösen megbeszélik a teendőket, amennyiben az üzemegység leállításává!, kijavításával saját hatáskörükben nem. tudnak dönteni, úgy arról értesítenek engem és bevonnak megbeszélésükbe. Ez a munkamódszer döntően kihat a termelésre. mert- mind rókábban fordul elő a váratlan géphiba. Például a kemenceja'azás megtervezését legalább a falazást megelőzően 10 nappal elkezdjük. Ebbe a szervezésbe bevonjuk a karbantartó lakatosokat, a falazó kőműveseket és velük együtt készítjük elő a falazáshoz és karbantartáshoz szükséges anyagot és gépalkatrészt. Az egyik kemencefalazás alkalmával a futógyűrííket is hegesztenünk kellett. A hegesztők a íalazokkal megbeszélték, úgy fordítják a kemencét, hogy a hegesztők is és a falazok is egyidőben végezzék munkájukat. Az időfel- ■mérés álapján kiderült, hogy a falazok előbb végeznek munkájukkal, mint a hegesztők és így várakoznlok kellene a. hegesztőkre. A hegesztők ez*mt eltértek eddigi munkamódszerüktől és egv gyűrűt egymással szembeállva ké* hegesztő hegesztett fel. Ilyenformán a fajazókkal egyidőben végezték munkájukat és a javításnál nerp volt várakozási idő. Ilyen munkamódszer megszervezéséhez és végrehajtásához természetesen szükséges és alapvető fontosságú a jó kollektív szellem, a műszaki vezetők és a fizikaiak szoros kapcsolata. I nnék segítségéve! szeretnénk a III. negyedévben is megszerezni az élüzem jel vényt. A tömegek hangja ORSZAGÉPITÖ A1UNKANK nem szűkölködik sikerekben. A kormányprogramul bejelentése óta egyre lendületesebb tempóban halad a munkai, emelkedik népünk életszínvonala, egyre szebbé, gazdagabbá válik életünk. A jogrend megszilárdulása, a dolgozó ember mélységes, megbecsülése, az életszínvonal rohamos emelkedése vidámabbá, felszabadultabbá teszi a falu és város lakóit egyaránt, még jobban magukénak érzik az ország, a község, az üzem ügyes-bajos dolgait. Bátrabb a bifáló hang, amely eddig is tevékeny segítője volt eredményeinknek, amely felfedi társadalmi életünk kisebb- nagyobb hibáit, s hangot a-d az egész nép véleményéről, javaslatairól. Nagyszerű bizonyítéka ennek, hogy szinte ugrásszerűen megnövekedett azoknak a száma, akik szóban, vagy levélben felkeresik javaslataikkal a különböző párt-, tömegszervezeti, vagy állami szerveket. Ezeknek a panaszoknak lelkiismeretes, gyors elintézése népünk egységét, erejét növeli, segíti legyőzni a kormányprogra-mm végrehajtásának útjában lévő akadályokat. a bürokráciát, a nemtörődömséget, leleplezni az ellenséget. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG megvizsgálta, hogy a párt, a tömegszervezeték, valamint ai gazda-sági szervek, hogyan foglalkoznak a- dolgozók panaszaival. Megállapította, hogy az utóbbi időben ezek ai szervek lelkiismeretesebben, gondosabban dolgoznak ezen a téren, felismerték a dolgozók aktivitásának jelentőségét, s elsősorban a panaszok gyors elintézésével segítik a széleskörű, alulról jövő tömegbírálat kibontakozását. A megyei pártbizottsághoz havonta 40—50 panaszos levé! érkezik, melyek a párt- és gazdasági élet különböző fogyatékosságait tárják fel, s amelyeket a párt- bizottság kis kivételével gyorsan elintéz. Molnár Pál váraszói tanácselnök. Pál tőzsér Károly községi párttitkár kommunistához nem méltó magatartásáról küldött bejelentést a megyei pártbizottsághoz, miután a- pé- tervásári járási pártbizottság hosszú ideig nem tett semmit ebben aiz ügyben. A megyebizottság a kivizsgálás után máris megtette a kellő lépéseket, Pál tőzsér Károly feielősségrevoná- sára. A megyei pártbizottság lapjához, a Népújsághoz rövid három hónap alatt 182 panaszos levél érkezett, melyből 140-et elintézett a szerkesztőség, a többinek elintézése pedig rövid idő kérdése. Pajkos Péter apci dolgozónak az ai KTSZ-ek kölcsönös biztosítója nem fizette ki a mentővel való szállítás díját. A szerkesztőség a vizsgálat folyamán megállapította, hogy a biztosító hanyagságot követett el, felhívta a vezetők figyelmét erre a lényre, aizóia Pajkos Péter megkapta pénzét. Buholc Péter kompolti dolgozó paraszt adóügyét, Virág Gergely az atkári tsz elnökének postát érintő panaszát intézte el rövid időn belül a szerkesztőség. Lelkiismeretesen foglalkozik a levelekkel a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöksége is. Bizonyítja ezt, hogy havonta 30—40 levél, bejelentés érkezik ide, melyet mind rendre elintéznek. Cseh Józsefnek a terményforga’.mi vállalat gyöngyösi telepe raktárosának akkor mondtak tói „átszervezés" címén, mikor az a hevesi kórházban feküdt. Tressó Róbertét, ai gyöngyösi MÉH vállalat dolgozóiát kis hibáért „elbocsátottak”. melyet így is jegyeztek be munkakönyvébe. Az elnökség közbelépésének eredménye, hogy mindkettőjüket visszavették vállalatukhoz. A DOLGOZOK LEVELEI, panaszai, a párt-, a tömegszervezetek, valamint az állami szervek tömegkapcsolata erősödésének kézzelfogható jelei. A megyei pártbizottság azonban megállapította, hogy bár kétségtelen a fejlődés, el vit a Ihatatlanok az eredmények, még- sincs ok az önelégültségre. Igen sok helyen még mindig nem értik meg, hogy az államvezetésben, a szocializmus építésében nyújtanak felbecsülhetetlen segítséget ezek a levetek. Sok helyen még mindig lélek nélkül kezelik ai befutott panaszokat, leveleket. iktatják, tologatják jobbra-balra, a való életből, az élő emberből, nem egyszer „ügydarab” lesz. Nagy népszerűségnek örvendenek megyénkben a „Kérdezz — feie!ek”-estek. sok száz és ezer dolgozó panaszát orvosolták így. adtak segítő tanácsot a mindennapi munkáihoz. Mégis több községünkben, különösen a hevesi járásban, nem fordítanak gondot ezeknek az eseteknek megszervezésére, maguk a tanácselnökök, nem egyszer a párttitkárok sem értik meg jelentőségüket. Ezzel akarva; akai- ratlanul belefojtják a faluba a szót. elzárják az őszinteség, a jogos bírálat, a 6egítő javaslati útját. A VIZSGALAT ALKALMÁVAL felszínre került, hogy a pártbizottságok egy része sem végez kielégítő munkát. Hosszú hetek, 6Őf hónapok telnek el, míg a bejelentett panasz orvoslásra talál, míg a dolgozó 'tudomást szerez arról, hogy bejelentése meghallgatásra talál. A pé- tervásári járási pártbizottság hónapokon keresztül jóformán semmit sem tett Molnár Pál váraszói tanácselnök bejelentésére. A megyei pártbizottság egyes osztályai sem foglalkoznak mindenkor kellő lelkiismeretességgel a befutott panaszokkal. A párt és tömegszervezeti osztályon 47 különféle levél, panasz, elintézendő ügy vár arra, hogy. kézbevegyék. Földes Gyula besenyőtelki lakos párttagsága ügyében végzett kivizsgálás eredménye IV. hó 2. óta még nem jutott vissza az adminisztrációba. Nem kielégítő néhány állami és tömegszervezefünkben sem a dolgozók bejelentéseivel való bánásmód. A megyei tanács kommunális osztályán kilenc levél fekszik már hónapok óta elintézetlenül. A tömegkapcsolat hiányát mutatja, hogy az MNDSZ az elmúlt negyedévben összesen nyolc levelet kapott, a DISZ megyebizottságra befutott levelek túlnyomó többsége is csak szervezeti problémákkal foglalkozik. Mindezek arra hív iák fel a figyelmet, hogy a párt, állami és tömegszervezeteinknek az eddiginél sokkal nagyobb szeretettel, megbecsüléssel és megértéssel kell bánniok a dolgozó emberrel, legyen a bejelentett panasz akármilyen jelentéktelennek látszó is. A dolgozók panaszaival való foglalkozás módszerének mélyreható változása eltéphetetlen egységbe forrasztja népünket. A megyei pártbizottság határozatot hozott, hogy az illetékes szerveknek a bejelentés után azonnal választ kell adni a bejelentés kézhezvételéről, de meg kell írni a panaszosnak az ügy elintézésének módját és eredményét Éppen ezért nem helyes a névtelen levélírás, mert az illetékes szervek nem tudják értesíteni a levél Íróját, milyen lépéseket tettek ügyének elintézésében. A NÉVTELEN LEVÉLÍRÁSNAK alapja — a félelem. Tapasztalható volt a mi megyénkben is, hogy néhány vezető funkcionárius durván, embertelen módon igyekezett elfőj tani a bírálatot, megfenyegette a Cevél- írót. nehezebb munkakörbe helyezte át, minden módon éreztette, hogy a panasztevőnek „jó lesz vigyázni a bírálgatással”. Ez a módszer homlokegyenest ellenkezik pártunk politikájával, népköztársaságunk törvényével, A megyei pártbizottság leszögezte. ahol ilyen jelenség tapasztalható. ott nem riadnak vissza a legkeményebb feíelősségrevo- nástól sem. A levélíró, a panasztevő mögött teljes súlyával ott áll a párt, s minden eszközzel megvédi azt, aki segít a hibák feltárásában, az ellenség leleplezésében, ai szocializmus építésében. Megyénk dolgozó népe — sokkal bátrabban, mint bármikor valaha — bírálja társadalmi életünk fogyatékosságait, segítse javaslatával a kormánypro- gramm megvalósítását, vegye ki így is te jes energiával részét az ország, a megye sorsának irányításából. .Minden egyes hiba felszámolása jelentős lépés előre. s nekünk sietős az útunk.