Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)

1953-09-17 / 75. szám

VTLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKf

NÉP UJSA

AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

. ■ • ■ ■ 1 »»:.-LM; -, ' • /.Vf-!/' '• .

IX. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM. £ra 5Q fj||gr 1953 SZEPTEMBER 17.

Gyorsítsuk meg az állami tartalékföldek hasznosítását

l!

Újszülött gyermek és boldog édesanya gondos ápolásban részesülnek a hevesi új szülőotthonban

Augusztus 23-án jelent meg a minisztertanács határozata, amely szabályozza az állami tartalék-földek haszon-bérbe adását. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztságunk nagy lelkesedéssel fogadta ezt a rendelkezést és -már a-z első napokban csoportosan- kereste fel a községi tanácsokat, hogy igényléseit bejelentse a tartalékterületek átvételével kapcsolatosan.

Szeptember 13-ig 10.469 dolgozó paraszt kén földel az állami tartalékból. A 25.323 kataszteri hold tartalékterületből ezidáig 15.620 kataszirátis hold haszonbérbe adása történt meg.

A járások között komoly verseny indrit meg a hasznosítás mielőbbi biztosítása érdekében. Legjobb munkát hevesi járás végezte; a tartalékterületek 87 százalékát hasznosították. A gyöngyösi járás 79 százalék, az egri járás 77 százalék, a hatvani járás 70 százalék, a pétervásári járás 29, a füzesabonyi járásban 21 százalékát hasznosították a tartalékterületeknek.

Azok a járások, amelyek szívügyüknek tekintették ezt a fontos feladatot, lendületesen fogtak hozzá a tartalékíerü'etek hasznosításához, hogy ezekből a területekből se maradjon egyetlen talpalatnyi föld m-egműveletie- nü.-l. A hevesi, a gyöngyösi, hatvani és egri járásokban a mező- gaztóasági osztályok dolgozói jól foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. Például a gyöngyösi járásban Halmajukra. községben már szeptember 8-án a 418 kataszteri hold tortaékterületet túl igényelték. Itt elsősorban a termelőszövetkezetek jártak elöl jó példával, a III, típusú Béke-termelőszövetkezeti csoport 70 kataszteri holdat a Rákóczi II. típusú termelőszövetkezeti csoport 38 katasztrális holdat ve t át kezelésbe. özv. Dér Andrásáé két holdat igényelt, amelynek felszántását el is végezve. Váradi István a 8 kát. hold bérelt területből három napon beiül három h-o'dat szántott fel.

Az egri járásban Novaj községben a 196 hold tartalékíerü- tet rövid időn belül birtokukba vettek a dolgozó parasztok. Nagy László, akinek négy hold saját földje vau, 10 holdat igények Gá! gy. János 15 hóidat vett haszonbérletbe.

Fokozottabb gondot kell azonban fordítani a tartalékterületek hasznosítására -a füzesabonyi járási tanácsnak. Eddig a járási tanács nem. volt gazdája a földhasznosításnak. Olyan községeket, mint például Sarud, Poroszló. Ujlőrincfalva, ahol nagy területek várnak'hasznosításra, a földhasznosítás, felelős szeptember 1 óta nem látogatott el. De ugyan így nem adnak segítséget a járás többi dolgozói sem a községek munkájához. A szerződési nyomtatványokat, amelyek idejében megérkeztek a járásra. annak e: lenére, hogy a nyomtatványcsomag szelvénye a kezükben vo!\ nem hocták ki a postáról. A füzesabonyi járási tanács az elmúl: években is lazán kezelte a tartalékterületek hasznosítást. Ideje volna, ha felfigyelnének ezekre a hiányosságokra és felszámolnák ezeket.

Nem- különb a helyzet a péter- v-ásári járási tanácsnál sem. ahol a mezőgazdasági osztály vezetője, Bakos elvtárs meg sem kérdezi Ivádi Antal elvtársat, aki a földhasznosítással foglalkozik, hogy vájjon hogyan ha adnak a tartalékterüleiek hasznosításává,- Nem látják meg azt, hogy például Sírok községben 435 hold tartalékterületből ezidáig csak 15 holdat hasznosítottak. Pedig a pétervásári járás dolgozó parasztjai szeretik a földet, jövedelmüket a földből akarják -biztosítani. Ezt mutatja Péíervá- sára község példája is, aho’ a tartalékterületet már 100 százalékig hasznosították.

A tartalékterületek hasznosításával kapcsolatosan egyes községi tanács is közömbösséget tanúsít, így például Egeresein községben. Azontúl, hogy a hasznosítással kevésbbé foglalkoznak, a jelentéseiket s-em hajlandók beküldeni az egri járási tanácsnak, arra hivatkoznak, hogy nem érnek rá, sok a munkájuk. Rózsa- szentmártonban a 300 holdból csak 60 holdat hasznosítottak.

Tanácsainknak a íaríalékföid- területek hasznosításával kapcsolatosan az a feladatuk, hogy a legrövidebb időn belül adják át azokat földet szerető dolgozó parasztoknak. Végezzenek fokozottabb felvilágosító munkát, ismerje meg minden dolgozó paraszt, hogy a tartalék területek hasznosítása milyen előnnyel jár számukra, hogy például a haszonbérleti szerződés ötévi időtartalomra szól, a területét trágyázhatja, évélő takarmányokat vethet bele, jövedelmét öt éven keresztül élvezheti. A be- s-zolgáHalási kötelezettségek teljesítésénél nem írják hozzá saját területéhez, a bérbe vetít területre az államtól vetőmagot kap, amelyre csak öt százalékos kamatot kell természetben a cséplés után - visszaadni. Azok a dolgozók, akik földjeidet visszakérik, vagy haszonbérbe veszik át. 500 forint pénzkölcsönt is kaphatnak katasztrális holdanként, amelyet két éven belül kell visszafizetni.- Ezeken a kedvezményeken kívül a gépállomással szerződést köthetnek, tehát a gépi munka .segítségét is igényibe vehetik. Kormányzatunk biztosítja továbbá azt is, hogy azok a fői Idei nem rendelkező do’gozóknak, akik saját ellátásuk céljára legfeljebb egy katasztrális íio;d ingatlant vesznek haszonbérbe nem k-e'l terménybeadásukat teljesíteni. Újabb nagyarányú kedvezményieket biztosít a Központi Vezetőség legújabb határozata is.

Tanácsaink harcoljanak a fenti kedvezmények biztosítása ' után, hogy a bérbevétellel kapcsolatosan minden talpalatnyi terület fel szántás a megtörténjen, hogy ezeken a területeken termelt mennyiségekkel gazdagítsuk dolgozóink éleiét.

A Hatvani Cukorgyár a megye üzemeinek élén

A Szak4;:“:vezetek Megyei Tanácsa je n ése szerint üzemeink szeptember első dekádjában a következő eredményeket érték el:

I. Hatvani Cukorgyár 113.6, 2. Hevesmegyei Téglagyári Egyesülés 111, 3. Egerosehi bánya 104.3, 4. Rózsaszentmártoni

IX.es akna 104.1, 5. Gyöngyös Xll-es akna 102.5, 6.

Egri Dohánygyár 100.1, 7.

Selyp! Cementgyár össztermelése 99.1. (kiinker 106.2, cement 921. 8. Máíravidéki Erőmű :8.4, 9 Györtgyösoroszi Ércbánya 93.1, 10. Bé:apátfalvi Cementgyár: össztermelése 92.5

(künker 100.5. cement 84.6), 11. Petöfi-altáró 87.3 (Pelfii-bánya

vállalat össztermelése 97.7), 12. Hatvani Konzervgyár 78.1, 13. Egri Lakatosárúgyár 70, 14. Recski Ércbánya 60.15, Utolsó a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár.

Az élre a Hatvani Cukorgyár került, mely szép eredménnyel köszönti az idei c: korrépatermég feldolgozását. Egyes üzemek szeptemberben is tovább tartják elmúlt hónapban elért eredményeiket, például Rózsaszentmár- ton IX, és a Gyöngyösi XH-es akna. Egercsehi bánya 24.1 száza ékkai emelte tervteljesftését az augusztusi termeléshez viszonyítva. Visszaesés tapasztalható a Selypi Cementgyár, az Egr Lakatosárúgyár munkájában.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége javasolja a Magyar,Népköztársaság Minisztertanácsának, illetve ennek útján a Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az eddig érvényben iévő begyűjtési rendszer megváltoztatását. A begyűjtési rendszert oly módon kelj megváltoztatni, hogy az új begyűjtési rendszer több évre előre állapítsa meg a termelők beadási kötelezettségét s ezáltal fokozott biztonságot adjon a mezőgazdasági termeléshez. Csökkentse az egyénileg gazdálkodók és méginkább a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének mértékét s ezáltal tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termékeknek az eddiginél sokkai nagyobb részét értékesíthessék a termelők szabadpiacon. Mindezek révén jelentősen emelkedjék a mezőgazdasági termelés, nőjön a növénytermelés és az állattenyésztés hozama és ezzel együtt lényegesen emelkedjék a szövetkezetekben tömörült s az egyénileg gazdálkodó parasztság életszínvonala.

Fentieknek megfelelően, a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége az új begyűjtési rendszer irányelveiként a következőket javasolja:

L Az új begyűjtési rendszer három évre, tehát 1954 január 1-től 1956 december 31-ig terjedő időszakra előre határozza meg a termelők termény-, sertés-. marha-, baromfi-, tojás-, tej- és borbeadási kötelezettségét. A kai. hordánként megállapított beadási kötelezettségeken a hároméves időszak alatt változtatni nem lehet. A beadási könyveket három évre adják ki.

2. A termény-, élőállat és állati termékbeadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területe. míg a borbeadási kötelezettséget a szőlőterület után kell megállapítani. A szőlőt , és gyümölcsöst (kertet), valamint a legelőt teljesen mentesíteni keil a termény- és élőállat-, és állati termék beadási kötelezettség alól.

3. Csökkenteni kell elsősorban a termelőszövetkezetek (csoportok), továbbá az egyénJég gazdálkodó termelők egy kát. holdra előírt beadási kötelezettségét az 1952. évi 26. számú törvényerejű rendeletben eredetileg megállapított beadási kötelezettséghez viszonyítva. A csökkentés mértéke a következő legyen:

a) A terménvbeadási kötelezettség az önálló termelőszövetkezeteknél és III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 25 százalékkal, az alapsza-' báiy szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 15 százalékkal, míg a® egyénileg gazdálkodó termelőknél mintegy 10 százalékkal csökkenjen.

b) Az élőállat- és állati termékek (sertés-, marha-, baromfi-, tojás- és tej) beadási kötelezettség az önálló termelő- szövetkezeteknél és III. típusú [érméiőszövetkezeti osoportokná 1 mintegy 30 százalékkal, az alapszabály szerint működő I. és II típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 20 százalékkal, míg az egyénileg gazdálkodó termelőknél mintegy 15 százalékkal csökkenjen.

c) A tehénállomány után megállapított beadási kötelezettség a 8 kát. holdnál kisebb egyén: gazdaságoknál, valamint a gazdasággal nem rendelkező tehéntartóknál. mintegy 25 százalékkal csökkenjen, a termelőszöve*- kezeti tagok háztáji gazdasto"'' pedig teljesen mentesíteni keli a tejbeadási kötelezettség alól.

d) A borbeadási kötelezettséget az önálló termelőszövetkezeteknél és III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 50 százalékkal, míg az egyéni gazdaságoknál — beleértve az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjait is — mintegy 25 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani. A termelőszövetkezeti tagok háztáji szőlőterületeit teljesen mentesíteni kell a borbeadási kötelezettség alól.

e) Az újonnan alakult termelőszövetkezetek és I., II., III. típusú termelőszövetlsezeti csoportok gazdasági megerősítése érdekében a fentiek szerint csökkentett élőállat-, va'amint állati termékbeadási kötelezettségből a megalakulástól számított egy év tartamára további 20 százalék engedményt kell nyújtani.

4. A terménvbeadá&i kötelezettséget a következőképpen kell megállapítani:

a) A beadásé kötelezettség megállapítás-a a kát. jövedelem és a földterület nagysága alapján történjék s az így megállapított kötelezettséget felemelni nein szabad.

b) A beadási kötelezettség megáilanlráiáaáL, kizárólag a szántó- és rétterület nagyságát, valamint annak kát. jövedelmét kell alapul venni.

Az úgynevezett birtokcsoporíba sorolásnál az egvéb művelési ágakat (legelő, szőlő, gyümölcsös (kert), erdő és nádas) figyelmen kívül kell hagyni és meg kell szüntetni a szőlő ötszörös, a gyümölcsös (kert) négyszeres területtel történő számításba vételét.

c) Engedélyezni kell, hogy megfelelő állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetek takarmánybeadási kötelezettségüknek szabad választásuk szerint sertéssel is eleget tehessenek.

d) A term előszövetkezetek rizsterületét mentesíteni kel! mindennemű más beadási kötelezettség alól azzal, hogy előirányzott rizstermésük 80 százalékát be kell adniok. További kedvezményként minden kát. hold rizsterület után további 2 kát. hold szántóterületet kell mentesíteni a terménybeadási kötelezettség alól.

5. Az élőállat- és állati termák beadási kötelezettséget a következőképpen kell megállapítani:

a) A beadási kötelezettséget egységes hús-kg-ban kell előírni. A termelőszövetkezetek, valamint 3 kát. holdnál nagyobb területű egyéni gazdaságok kü- !ön-külön, meghatározott rneny- nyiségü sertést, marhái, baromfit. illetve tojást adjanak be. azzal, hogy marhabeadási kötelezettségüket szabad választásuk szerint sertéssel, julival, torom- fival és tojással is teljesíthetik. A 3 kát. holdnál kisebb területű gazdaságok kötelezettségei teljesítésének- megkönnyítésére engedélyezni kell. hogy teljes húsbeadási kötelezettségüket sza bari választásuk szerint sertéssel (30 kg-nál nagvobb súlyú süldővel is), iuhval. baromfival, tojással és sertészsírral is teljesíthessék.

Az 1953 december 31. nap’ág ölév: Mölartamra haszonbérel: ú"anr ‘analé'kterüietek után 1954. évben övedelemadót fizetni nem kell.

b) A sertésbeadásnál lehetővé kell tenni, hogv a beadási kötelezettségen felül beadott súlytöbblettel a termelők szabad választásuk szerint teljesíthessék a kővetkező évi kötelezett ségüket, vagy a súlytöbbletért magasabb állami szabad ára: kapjanak. Azt is meg kell engedni. hogy többen társulva teljesíthessék sertésbeadási kötelezettségeiket

c) Az 5 kát. holdnál kiseDb szántó- és rétlerületen gazdái-, kodó többgyermekes dolgozó parasztok húsbeadási kötelezettségét csökkenteni kell azzal, hogy a-z általuk eltartott 14 éven aluli harmadik gyermek után a beadási kötelezettség felerészét, míg a negyedik gyermek után az egész húsbeadási kötelezettségét el kell engedni d) Az egyént gazdaságok, valamint a gazdasággal nem rendelkező tehéntartók tejbe- adásij kötelezettségénéi a második és további tehénre —, az eddigiekkel szemben — beadási kötelezettséget nem kall előírni.

e) Minden megkötés nélkül engedélyezni kell a. tejnek iuh- tejjel és juhgomoiyával való helyettesítését.

6. Az MD'P Központi Vezetősége javasol ja, hogv a minisztertanács módosítsa a haszonbérbe vett állami tartálékföldek beadási kötelezettségét megáJlapító. 1953 augusztus hó 2-án megjelent 42/1953. számú minisztertanácsi rendeletet, amely az állami tartalék-földek után az 1952. évi 26. számú törvén v- erejü rendeletben előírt teljes termény-, élőállat- és állati termékbeadási kötelezettség teljesítését írta elő

a) A tártalékfoldek . utón. a beadási kötelezettséget az 1954. évi január 1—1956. évi december 31. közötte hároméves időtartamra ugyancsak változatlan érvénnyel keli megállapítani.

b) Terményből az 1952. évi 26. számú 'törvényerejű rendeletben eredetileg előírt beadási kötelezettséghez viszonyítva a haszonbérbe vett állami tartalék- földek beadási kötelezettségét mintegy 30 százalékkal alacsonyabban kel! megállapítani.

További beadási kedvezményt kapjanak a 0—6 aranykorona közötti kát. jövedelmű állami tartaI.ékföűdek bérlői azzal, hogy az 1952. évi 26. számú törvényerejű rendeletben eredetileg előirt beadási kötelezettségükhöz viszonyítva terménybeadásukat 40 .százalékkal alacsonyabban kell megállapítani.

c) Élőállatból és állati termékekből az 1952. évi 26. számú tvr-ben eredetileg előírt beadási kötelezettséghez viszonyítva a haszonbérbe veti tartalékföldek beadási kötelezettségét mintegy 50 százalékkal alacsonyabban kel! megállapítani, az zal. hogv az 1954. évben további kedvezményként még 25 százalékkal, összesen tehát 75 százalékkal alacsonyabb kötelezett sége‘ teljesítsenek.

További kedvezménvf kapjanak az é’őál'atok és állati termékek beadásáná' is a 0—6 aranykorona közötti alacsony

Az á"am: ‘ja r: a’ékföldek u ' ;Vn jövedelemadói elkülönítve kel kivetni és nyilvántartani. A :ar iaiékföldek utáni jövedelemadó a haszonbérlők egyéb jövedelem kát. jövedelmű állami tartalékföldeik . bérlői. Ilyen tartalék- földeik után az 1952. évi 26. tvr- ben eredetileg előírt beadási kötelezettséget mintegy 75 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani, azzal, hogy az 1954. évben mentesüljenek a,z élőállat- és állati termékbeadási kötelezettség aló!.

Jelentős további könnyítést kell nyújtani az állami tartalék- földet bérlők számára azzal is. hogy élőállat és állati termék- beadási kötelezettségüket szabad választásuk szerint bármilyen állattal, vagy állati termékkel teljesíthessék.

d) A haszonbérbe vett állatai tartalékterületeket a tejbeadási kötelezettség alól mentesíteni kell.

e) A haszonbérbe vett állami tartalékterületeket nem szabad hozzászámítani a bérlő saját vagy más haszonbérbevett területéhez, tehát terménybeadási kötelezettséget kizárólag a bérbevett tartalékföld területe és kát. jövedelme szerint kell megállapítani, függetlenül attói, hogy a bérlő milyen nagyságú egyéb területen gazdálkodik.

f) Az állami tarlalékföldekre biztosítóit kedvezményeket termelőszövetkezetek haszonbérleténél az 1952. évi 26. -számú tvr- ben termelőszövetkezetek számára előírt teljesbeadási kötelezettség, míg a dolgozó parasztok haszonbérleténél az- 1952. évi 26. számú tvr-ben dolgozó parasztok számára előírt teljes- beadási kötelezettség alapján kell kiszámítani.

7. Az új begyűjtési rendszer egyszerűbb és áttekinthetőbb legyen mind a beadásra kötelezettek, mind a begyűjtő szervek számára és ezáltal is biztosítsa azt, hogy a termelők maguk is ellenőrizhessék a kötelezettségek törvény szerinti megáll ámítását.

8. Az eddigi forgalmi korlátozásokat meg teli szüntetni és engedélyezni kell, hogy a termelők beadási kötelezettségük teljesítése mellett terményből, élőállatból, baromfiból, tojásból, tejből és torból feleslegeiket minden megkötés nélkül, szabadon hozhassák forgalomba.

★

Tekintve a mezőgazdasági termékek begyűjtésére vonatkozó törvényerejű rendelet rendkívüli jelentőségét, a magyar mező- gazdaság fejlődésére, a parasztság életszínvonalának emelkedésére, valamint az. ország lakosságának ellátására, — a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége szükségestek tartja, hogy az új begyűjtési rendszert részletesen szabályozó törvényerejű rendelet legkésőbb ez év október 15-ig kiadásra kerüljön.

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége megvan győződve arról, hogy a mezőgazdasági termékek begyűjtésének új rendszere országunkban még szilárdabbá lesz: a

munkás-paraazt szövetséget, ameJv a Magva; Népköztársaság megingathatatlan alapja.

"dójának progresszióját nem •"ve'hetL

1055 január 1 -töl az á ! ! ami »r.a-l ékföldek u‘án me«áiiaoftoít ’övedelemadóból' 20 százalék

engedményt kel! adni.

A minisztertanács határozata az állami tartalékterületek utáni jövedelemadó megállapításáról