Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)
1953-09-17 / 75. szám
N ÉPÚJS AG 1P53 szeptember 17. 7 A kommunisták példamutatása segíti a demjéni Pecember 21-tszcs megszilárdulását S ISMERD MEGA ö zoofeltűnőt Virágzó közös gazdálkodás -— boldog paraszti élet A demiéni December 21 tszcs tagjai több éve gazdái kod nak közösen. Két évve! ezelőtt 22 mázsás átlagtermést értek el őszi árpából és még több jó eredményük késztette csodálkozásra az egyénileg dolgozó parasztokat. Az elmúlt évben azonban a szárazság, a munkaerő- hiány, a szervezetlenség miatt a csoport gyenge eredményt éri el. De a fenti hibájukon túl a legnagyobb hiba az volt. hogy a tszos pártszervezete nem végzett jó munkát, nem irányította, nem nevelte kellően a párt tagjait, nem folyt a tszcs-ben politikai feivilágositó munka sem. A párt- szervezet vezetősége és tagjai elismerték a hibákat és elhatározták, hogy megszüntetik ezeket. A hibák felszámolásához elsősorban is azt keltett, hogy minden párttag példát mutasson a munkában — sa párt tagjai kommunistához méltóan is vették ki részüket a munkából. Az „Legfőbb kincsünk a gyér. mek” — olvashatjuk ezt számtalan óvodában, bölcsődében, eçre gondol minden szülő, hh kisgyermekére néz. Van egy üzem Egerben, ahol a dolgozók minden tettükkel » kisgyermekek kényelméért küzdenek: a Gyermekkocsigyár. Sokan kíváncsiak, hogyan készül a babakocsi? Lassúk csak sorjában! A készítés első mozzanata a kocsi vázának elkészítése. Négy-öt funérlemezt Lane! között hideg enyvve! összepréselnek — az enyvezőbak segítségével és az asztalosmühelyben kellő méretre szabják az összepréselt oldalakat. A kárpitos műhelyben ruhát ölt a faváz, vagyis behúzzák koosivászonnat. kitömik vat. tavai, s hogy tartós legyen, „steppelik”. A szereidében készülnek az alvázak, tolókarok, ■kerekek, melyek előzőleg a csiszolóban rozsdát'.anításon mennek keresztül és fényes színt kapnak a olkkelezö haragos- zöld-színü kádfürdőjében. Utolsó „siínítás”-ként az alvázat feli tóbbi időben egyre jobban érvényesült a párttagok közölt a bírálat, önbírélai s az eredmény az lett. hogv csoportjuk a járás egyik legiobb csoportjává küzdötte fel magát. Szorgalmas munkájuk ez évben meghozna gyümölcsét: búzából 4.2, árpából két kiló! oszlottak ki előlegnek munkaegységenként. Az ellenség irigy szemmel nézi a csoport fejlődését, tagjainak gyarapodását és igyekszik a csoport éljen ágálni. Eddig azonban még minden számítása megdőlt, a párttagok és a becsü'e- tes párton.kivüliek bátran verlek vissza az ellenség támadását, ellentámadásba mentek át, fegyverük az, hogy mindinkább m;g- iismertetiik mindenkivel: pártunk és kormányzatunk ezután még nagyobb segítséget nyújt a termelőcsoportok megerősödéséhez. Fián József evtárs a tsz egyik kommunistája elmondja hogv ő már 1948-ban Rákosi elvtárs beszéde után felismerte a helyes ketére festik, a vászonról letör lik a port, s kész a kocsi — várja kis lakóját. Az üzem dolgozói lelkesen, odaadással végzik munkájukat, ez tükröződik az üzem 147 százalékos tervteljesítésén, az egyes dolgozók emelkedő teljesítményén. Az árleszállítás óta egyre utat, mely a dolgozó parasztság felemelkedéséhez vezet. Ezév- ben 272 murakaegvséget teljesített, ezu'án 12 mázsa búzát, munkaegységenként ké: kiló árpát kapott, beszélhet neki az ellenség amit akar, szilárdan kitart a csoport mellett. Mező Sándor elvtárs i« úgv vélekedik, hogv megtalálja számí'ását a csoportban, s nem cserélne egyetlen kívülálló dolgozó paraszttal sem. De nem cserélne Varga János elvtárs sem, aki 18 mázsa búzát és 840 kiló árpát vitt haza előlegosztáskor. A csoport tagjai az eredményes év után — melyhez nagy mértékben hozájárult a Párt, a kormány segítsége, a jövőben még jobb munkát akarnak végezni, hogy bebizonyítsák a kívülálló dolgozó parasztoknak: a közös gazdálkodás az egyedüli út, mely a dolgozó parasztok felemelkedéséhez vezet. Paparó József egri járási tanács többen érik e a 200—210 százalékot. Például Palaska Mária napok óta 210 százalékon tartja teljesítményét. Minőségileg is jó munkát végeznek az üzem dolgozó:. A munka minőségi megjavítása érdekében értékes ötleteket valósítanak meg. Az anyagtakaréMegnull a kisipari lermclőszövdkeiet árudája Már hetekkel ezelőtt felhívta figyelmünket az a nagy készülődés. építkezés, amely a Zalár- utcában folyt. Kőművesek, asztalosok és más iparosok szorgoskodtak itt. Valami üzlethelyiség lesz — mondták a járókelők. s valamennyien kíváncsian vártuk a napot, mikor biz'osat f dhatunk. Nem kellett soká:g várakozni. Városunk egyik romépületéből frissen meszelt, hatalmas klraka 'okkal ékeskedő áruház lett. Szebtníl- szebb mintájú anyagokból kirakott betűk hirdetik; megnyílt a kisipari termelőszövetkezet árudája. A kirakatokban jó minőségű, szép kivi'elű áruk gyönyörködtetik a kíváncsi és venni szándékozó közönséget. Hát még a leszállított árak! Sók ember vet számot látva, hogy olcsóbbak lettek például a szövetkezet cipői. Egy férfi cipő vásárlásánál — az új árak mellett — egy gycrmekcir.őre is telik. Divatos női és férfi ruhákban válogathat itt a vevő. melyeket nagy gonddal és szeretettel készítettek a szövetkezet dolgozói. Licska Péterné levelező. kosságot tartották szem előtt, mikor bevezették hulladékanyagokból a játékok készítését. Huszárok, tengerészek, ugrásra kész nyuiak, mókusok kerülnek ki Szenesné és Babkóné ügyes keze közül. Közel százféle játék tarkai sokaságai. Munkájukkal 15—20.000 forintot takarítanak meg az üzemnek. Zol tail bácsi redőnyzárat készített, hogy ne más üzemből kelljen azt kérni. Kulcsár József műszak: vezető munkájának köszönhető, hogy a niírofilm emulziótól való megtisztítása után jól felhasznáhat- ják a fiimei a kocsi ablakához celluloid helyett. Értékes újítás nálunk még az is, hogy az általuk gyártott mélykocsi sportkocsivá alakítható. Az üzem dolgozói jó munkával készültek fel az árleszálí- tásra, s azóta is egyre emelkedik teljesítményük. Az a tudat serkenti őket, hogy a kocsi árának 15 százalékos csökkentése elismerő köszönetét íioz majd az ő odaadó munkájukért is. Szabó Zoltánné A háború alatt a német megszállók egészen lönkreíctték a „Vörös Szamara"-koíhoz gazdaságát is. A felszabadulás után alig volt munkaerő, nem volt igásállat. 1946-ban a gabona hektáronkénti átlagtermése nem ha'adta meg a 12 mázsát, azonban már 1949-ben elérték a 20 mázsás hektáronkénti állagot, 1950-ben a 25 mázsát. A múlt évben 28 mázsa volt búzából a hektáronkénti terméshozam, idén 33—34 mázsa gabonát takarítottak be egy-egy hektárról. A cukorrépa tavaly 520 mázsát adott hektáronként, azonban idén már 600 mázsás hektáronkénti átlagtermésre számítanak a kolhoztagok. Ugyanilyen meglepő fordulatot tapasztalhatunk az állattenyésztésben is. így például egy tehén évi tejhozama az 1946. évi 1400 literről 3500 literre emelkedett a műit évben. Mi az oka az ilyen hatalmas változásoknak? A közös gazdaság gyors fejlődését elsősorban a kollektív munka teremtő ereje tette lehetővé és az a segítség, amit a szovjet állam nyújt a kolhozparasztságnak. Míg 1947-ben a Vörös Szamara kolhoz mezőin az állami gép- és traktorál omások két darab kerekes traktora dolgozott, idén már 12 hatalmas Dieseltraktor segíti őket munkájukban. Majdnem minden fontosabb mezei munkát gépekkel végeznek. A háború utáni években majdnem mindenütt, új, korszerű gépek munkája váltotta fel a mezőgazdasági növények kézi megművelését, Három évvel ezelőtt a kolhoz saját villanyerötelepet épített. Ez lehetővé tette a villanymotorok széleskörű alkalmazását. A gépek nagymértékű alkalmazása eredményeként most már a kolhozokban nincsen munkaerőhiány. A gépek és a villamosenergia több mint 150.000 kolhozparasztot helyettesítenek. Ez nagymértékben hozzájárul a közös gazdaság j"vedelmének újabb növeléséhez. A műit esztendőben mint- egv 80 hektáron gyümölcsöskertet telepítettek, halastavakat létesítettek 50 hektáron. Ezen kívül vadaskertet is létesítettek és megkezdték az ezüstróka tenyésztését. Selyemhernyótenyésztéssel is foglakoznak... Ezek az új gazdasági ágak jelentősen növelik a kolhoz jövedelmét. Csupán a haltenyész'és közti 300.000 rubelt hoz éven- kint a kolhoznak. A gépesítés lehetővé tette azt is, hogy a kolhozparasztok mind nagyobb figyelmet fordítsanak a növénytermelési munkák minőségére. Az utóbbi években, több mint 20 igen eredményes új termelési módszert alkalmaztam, amelyek jelentősen hozzájárultak a terméseredmények fokozásához. Csupán az utóbbi három esztendőben majdnem megkétszereződött a kolhoz jövedelme: 1,200.000 rubelről 2,300.000 rubelre emelkedett. Andrej Plahitnij az egyik növénytermelő brigád egyszerű tagja. Rajta kívül még felesége, a fia és menye dolgozik a kolhozban. A múlt évben, jövedelemelosztáskor Plahitnijék 80 mázsa gabonái, 6 mázsa 40 kg zlUdséget és burgonyát, 80 kilógramm napraforgóolajat, 3 mázsa 20 kilogramm dinnyét kaptak, továbbá 11.200 rubel készpénzt. Ezenkívül a terméshozam-terv túlteljesítéséért még 780 kilogramm gabona jutott nekik. Még hozzátehetjük, hogy Plahitnij családjának — ugyanúgy, mint a többi kolhoz- parasztcsaládnak, — háztáji gazdasága is van konyhakertiéi: van tehenük, sertésük, több ju- huk és szárnyasuk. Idén még nagyobb jövedelemre számíthatnak a kolhoztagok. A multévi jövedelemhez képest 4—500.000 rubellel növekedik a jövedelem és megközelíti a hárommillió rubelt. Azonban a „Vörös Szamara"- kolhoz tagjai nem állnak meg ezeknél az eredményeknél. Arra számítanak, hogy jövőre a kolhoz jövedelme eléri a 3,o00.000 rubelt. — Öröm dolgozni a kolhozban és kitűnő eredményeink vannak — mondják a „Vörös Szamara”-kclhoz parasztjai. — És ez biztosítja számunkra, hogy jómódban és kultúrált életet éljünk. Ezek a szavak kifejezik Szovjet—Ukrajna minden ko'hoz- parasztjának véleményét. Valamennyien azon az úton haladnak, amely az egyre boldogabb élethez vezeti a kolhozparasztságot. Irta: N. Zagorodnij A Gyermekkocsigyáiimn az árleszállítás után Szorgos kezek készítik az árleszállítás után lényegesen olcsóbb lett gyermekkocsikat. A Magyar Tudományos Akadémia felhívása nyomán ny áron létrejött a magyar értelmiség új nagy tömegszervezete, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Azóta már több egyetemi megyében létrehozták a Társulat Helyi szervezeteit. Most rajtunk a sor, hogy a jo példát követve Heves megyében is megkezdjük a konkrét szervezési munkát. Pártunk és kormányunk programmja a szocializmus gazdasági alaptörvényének megfelelően a dolgozók anyagi és kulturális igényeinek fokozott kielégítését tűzte k; célul. A kulturális igények kielégítése elsősorban a közoktatásügyre hárít hatalmas feladatokat, de nyilvánvaló, hogy egyedül az iskolák nem képesek kielégíteni dolgozóink kulturális éhségét. Rákosi Mátyás elvtárs mondotta 1952 december 15-én az országgyűlésen: Népköztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kulturális igényei olyan gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka terén mind mennyiségben, mind minőségben jelentős eredményeket értünk el, még mindig messze lemaradtunk a rohamosan növekvő követelmények mögött”. Nagyszerű népgazdasági terveinket csak úgy tudjuk megvalósítani, ha emeljük népünk általános műveltségét. A szocialista társadalom felépítéséhez öntudatos és művelt dolgozók millióira van szükség. Az új társadalom csak úgy épülhet fel, ha a tömejfek tudatára ébrednek, hogy ők a történelem tulajdonképpeni formáló erői. És itt nem hagyatkozhatunk az ösztönös fejlődésre. Az öntudatosodás erősödését tömegméretekben elő kell segítenünk. Ez a feladat, jórészt az értelmiségre hárul. Nekünk kell a dolgozókhoz eljuttatnunk a korszerű tudományos ismereteket, nekünk kell segítenünk abban, hogy babonás előítéletek vagy tudatlanság ne bénítsák a dolgozók új életet teremtő aktivitását. Ilyen meggondolásokból született meg a magyar értelmiség új nagy tömegszervezete, a Társadalom- és Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat. Egyesítenie kell ennek az értelmiség széles tömegeit, mert a nagy feladatok csak az értelmiség tömegeinek segítségével végezhetők el. Üj tömörülésünkkel és feladatvállalásunkkal történelmünk legjobb haladó hagyományait folytatjuk. A magyar tudósok, művészek, értelmiségiek legjobbjai mindig harcoltak a műveltségnek Megyénkben is létrehozzuk a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatot széles tömegek között való terjesztéséért és a haza fe'emel- kedését szoros összefüggésbe hozták a művelt emberfők sokaságával. Elég, ha Bessenyei Györgyöt idézzük, aki immár csaknem 200 esztendeje így érvelt: ,,Az ország boldogságéinak egyik legfőbb eszköze a tudomány. Ez mentöl közönségesebb a lakosok között, az ország annál boldogabb”. Hosszú időnek kellett eltelni ahhoz, hogy elérkezzék az a társadalom, amely alaptörvényében vallja: az ország boldogságát azzal mozdítjuk elő, ha az anyagi szükségletek mellett a kulturális szükségletek maximális kielégítésére is törekszünk. A mi társadalmunk ez, mely a legjobban megbecsüli a tudást és a kultúrát, tehát az értelmiségi munkát. Lenin mondja egy helyen: „Minden szakemberben meg kell becsülnünk azt, amj benne technikai és kulturális érték, ami nélkül semmiféle kommunizmus nem 'lehetséges”. —, Ilyen biztatás és megbecsülés mellett mi, értelmiségiek Heves megyében is boldogan sorakozunk fel, hogy a munkásosztállyal és dolgozó parasztsággal egysorban munkálkodjunk mostantól fogva még fokozottabb erővel az egész nép javára, a haza boldogságán. A felszabadulás óta értelmiségünk egyre közelebb került a munkásosztályhoz és a dolgozó parasztsághoz. Ezen a hármasságon épül fel népünk politikai-erkölcsi egysége. Az új társulat keretein belül az előadás-propaganda útján még szorosabb kapcsolat keletkezik majd értelmiségünk és a dolgozó nép között és ez mindkét fél javát szolgálja. Az értelmiség többek között így biztosítja magát azzal a veszéllyel szemben, hogy .elszigetelődik, elszakad a néptől és légüres, terméketlen térbe kerül tevékenysége. De a dolgozókkal való -zemélyes kapcsolat hatalmas előrelendítő erőt is kölcsönöz az értelmiségnek. A nép alkotóereje megtermékenyíti gondolatait. A mérnök, az orvos, a pedagógus, a jogász egyformán értékes indítékokat nyer, midőn előadásaiban a tudományos ismereteket terjeszti A kultúrának, a tudományos ismereteknek terjesztése nemzeti kultúránknak fejlesztését is jelenti és népünk politikai-erkölcsi egységét is munkálja. így láthatja meg, így érzékelheti értelmiségünk az új társulatban kifejtett tevékenysége során saját munkájának, az értelmiségi munkának, társadalmi jelentőségét és élvezheti azt az egyre fokozódó megbecsülést, mellyel a munkások és parasztok állama körülveszi. Különös jelentősége van a társulat megalakításának a vidéki értelmiség szempontjából. A társulat központja az országos lapokon, a rádión, a tudományos filnfgyáríáson keresztül jobban bekapcsolja megyénk értelmiségét is az egész ország szellemi vérkeringésébe. A sajtó és a rádió ezidáig csak kis mértékben támaszkodott a vidékre és ezt a hiányosságot éppen az új társulat van hívatva kiküszöbölni. De a megyei szervezet feladata nem korlátozódhatik majd az egyszerűen az országos elnökség határozatainak végrehajtására. A mi feladatunk lesz, hogy megyénk területén. annak sajátosságait figyelembevéve szervezzük meg az ismeretterjesztést, az eddiginél magasabb fokon és mozgósítsuk az értelmiség még be nem vont részét erre a fontos munkára. — Helyi, megyei feladatokat találunk eleget. Fe! kell kutatnunk Eger történetét, a megye haladó hagyományait, és ismertetnünk kell mindezt dolgozótársainkkal. Megyénk minden szempontból gazdag és változatos: ismertessük meg tájait, hegyeit, folyóit fejlődő iparát, természeti kincséit. A honismertetésen keresztül a szükebb hazának, a szülőföldnek a munkahelynek, de çzen túlmenően a szélesebb, nagyobb hazának szeretetére neveljük népünket. Az a sok-sok probléma és feladat, amit a társulat megyei szervezetének létrehozása felvet, nem férhet meg egy rövid cikk keretében. Szóljanak hozzá mások is a problémához, világítsák meg azt más oldalról! A napokban létrejött a társulat megyei szervezetének megteremtésére a szervezőbizottság. Ennek nevében csatlakozásra szobiunk fel minden értelmiségi dolgozót és reméljük, hogy néhány héten belül valóban sor kerülhet a Társadalom- és Természettudományi Istmeretterjesztő Társulat megyei szervezetének megalakítására. Irta. Dr. NÉMEDI LAJOS főiskolai igazgató e
