Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)
1953-09-06 / 72. szám
‘NÉPÚJSÁG 1933 szeptember 8. A kommunisták példamutatása a biztosíték, hogy a Selypi Cementgyár megőrzi az élüzemjelvényt Ott szikrázik a napfényben a Selypi Cementgyár homlokzatán a iólvégzett munka nagyszerű elismerése: az élüzemjelvény. Hosszú hónapokon, éveken keresztül még tervét sem teljesítette a gyár, hogy aztán „huszáros" rohammal sikeres harcba induljon a sok sok tonna cement, klinkeradósság letörlesz- téséért, a terv teljesítéséért. A gyár történetéhez viszonyítva hihetetlen rövid idő, alig több mint negyedév alatt az üzem megelőzte az ország összes cementgyárát, s kivívta az élüzemjelvényt. A nagyszerű eredmény, a to- rábbi jó munka élharcosai a gvár kommunistái, a párt egyszerű. gvakran névte'en, de hős katonái voltak. A hcmmu- nisták segítsége nélkül az élüzemi elv én a helyett, még ma is a következő, azóta lomtárba ke. rü't jelszó virítana a gyár homlokzatán: „Ezekkel a gépekkel nem lehet tervet teljesíteni." Aki vizet prédikál és bort iszik, nem talál követőre, mit-, sem adnak szavára. Mikor a cementgyár pártszervezete harcot indított a terv teljesítéséért, az adósság lerovásáért, elsősorban « kommunista példamutatás fegyverével, a szó és a tett egységével kezdte meg nehéz munkáját. Ha valahol, hát a Selypi Cementgyárban vo't alkalmuk példát mutatni a kommunistáknak, volt alkalmuk bebizonyítani, hogy a nehézségeket le lehet és le is kell győzni. A II-es forgókemencében kiégett a falazás. Milyen gyorsan végzik el a javítást — ezen mu't a becsület kivívásáért indult verseny rajtjának .sikere. Ezt értette meg Ludányi István elvtáns. kőműves, aki nem várta meg a kemence teljes kihűlését, hanem 70 fokos forróságban munkához látott. Brigádja tagjai, mikor meglátták Ludányi elvtárs merészségét, áldozat- készségét, fellelkesültek, s maguk Í6 munkához láttak. A falazóbrigád húsz órát takarított meg — több mint nyolc vagon künkért, a napi terv 48 százalékát mentette meg Ludányi elvtárs példamutatása, brigádjának odaadó munkája. Hasonló, bátor hőstettel lendítette előbbre a munkát a Krupp- maiom tisztításánál Barta József elvtárs, karbantartólakatos is, akit ugyancsak számosán követtek a munka gyors elvégzésében, A kommunisták helytállása, a.z, hogy mindig ott találhatóik, ahol legnehezebb a munka, mély megbecsülést, őszinte tiszteletet és felelősségérzetet váltott ki a gyár minden dolgozójából. Van erre példa számtalan az utóbbi hónapokban. A gyár nyerslisztkészlete — a sok szabadságolás miatt — katasztrofálisan lecsökkent, mindössze három-négy órára lett volna elég. Veszélybe volt az él- üzemjelvény: a kemence újrafel- fűtése, még ha biztosítva van is a nyersliszt, öt-hat óra, meg egy vagon szén. A gyár kommunistái rögtönzött gyűlést tartottak és elhatározták, hogy munkaidőn túl, egy héten keresztül, négy órát dolgoznak a nyersliszt feltöltésén. A kommunisák kezdeményezése futótűzként terjedt el a gyárban, s még a konyháról is eljött segíteni két pártonkívüli nő dolgozó, hogy biztosítsa a gyár zavartalan üzemeltetését. A szavak mellé tettek kellenek, de a példamutatás mellé szavak is szükségesek — a szóbeli agitáció, a pártonkívüliek állandó nevelése, a kommunisták elsőrendű feladata. Dé:e!őt. fé’kilenckor reggeliznek például a javítóműhely dolgozói. A javítóműhely mögött ilyenkor szinte rendszeres gyűlés folyik, hol Foglár Pál népnevelőfeielős, hol meg Barta József pártcso- poríbizalmi válaszdgat a dolgozók kérdéseire. Legutóbb például Barta eivtars a kormányprogrammot ismertetve, gyakorlati módon, számadatokkal mutatta be, milyen megtakarítást jelent a ruházati cikkek árcsökkenése De elmondta azt is, hot™ a további árcsökkenésnek csak az lehet az a'apja. hogy a gvár dolgozói többet termeinek, hisz csak az lehet olcsó, amiből sok van. Cement kell a házak építéséhez, de cement kell a könnyűipari üzemek létesítéséhez, kibővítéséhez is. A kommunisták harcodnak a munkafegye'em megszilárdításáért is. Nem szűnnek meg hangoztatni, hogy a fegyelmezetlen munkás, a legnagyobb fé- kez'ófe a termelésnek. Az üzem DlSZ-brigádjában igen meglazult a fegyelem, a nyolctagú brigádból nem ritkán négy fő is hiányzott. Brebál József elvtárs. művezető a brigádtagok zsebével agitált először. ,,Nézzétek men mit kerestek majd. A sok hián"tás miatt kevés a teljesít, mén y kevés a bér. Nem beszélve arról — tette hozzá — hogy miattatok, fiatalok miatt szégyenkezik az egész üzem. Az ö eiek mind helytállnak, csak ti vagytok azok, akik megkerülitek a munkát." A jó szó hatott is, nem is, a brigád 80—85 százalékot téliesített s tagjai 7—800 forintokat kerestek. Míg végül észbekaptak a fiatalok, s Brebál József figyelmeztetésére kizavarták a gyárból Széles Zoltán brigádvezetőt, aki valósággal szervezte a lógást, semmittevést. A brigád augusztusban 113 százalékos átlaggal dolgozott, tagjai 1300 forint körül kereslek. ïgy rázza, fel a kommunisták példamutatása, agitációja az egész gyárat, így kovácsolódnsk szoros egységbe a műszakiak is. a fizikai dolgozókkal. Az egység eredménye, hogy lehető legjobbak a műszaki feltételek. Az elmúlt hét szerdáján le kellett állni a III-as kamrával őrlő- anyag feltöltés miatt. Még dolgozott a malom, de már odaké- szíte*’ k mindent, ami a feltöltéshez szükséges, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az álló időt. Ez a módszer egyedül augusztusban 22 óra megtakarítást eredményezett. Az órák, a percek legyőzésével vívták ki az élüzemjelvényt a cementgyáriak. A kommunisták lelkes, tervszerű munkájának nincs semmi különösebb titka. A félszáz párt tag nevelését, irányítását becsülettel végzi a pártszervezet — élénk pártétet folyik az üzemben. Minden héten megtartják a vezetőségi üléseket, ahol közösen vitatják meg többek között a -aororvülés titkári beszámolóját is. Felmérik ezekén a vezetőségi üléseken, hol kell most segíteni a pártszervezetnek, elosztják a vezetőség tagjai közt a feladatokat, de még azt is megnézik, hogy egy-egy vezetőségi tagnak milyen segítség kell a rábízott munka elvégzéséhez. Ülésről ülésre, aztán közösen beszámolnak a végzett munkáról, nyiltan, becsületesen tárják fel a felmerült hibákat a taggyűlésen. Az egyre inkább kialakuló kollektív vezetés, a bírálat és önbírálat szelleme harcosokká, keményekké neveli a kommunistákat: a pártszervezet valóban motorja, lenditöje az üzemnek. Az jlüzemjelvényt megszerezték a selypiek, de meg is akarják tartani. Hozzátehetjük — minden előfeltételük megvan ehhez, hisz augusztusban 109.15 százaékra teljesítették teljes termelési tervüket. 402 tonna cementtel, valamint 620 tonna ki inker rel termeltek terven felül. Ha a kommunisták további is példamutatóan élenjárnak a munkában, ha tovább javítják agitációjuk tartalmi színvonalát, a pártszervezetben elmélyül a kollektív vezetés — a következő negyedév is a gyár homlokzatán üdvözli az élüzem csillagot. ISMERD MEGA például a réselőgép gépészetiek átlagos havi keresete a ciklos' s norma túlteljesítéséért kifizetett prémiummal együtt 4780 rubel, az ácsoióvájáré 3240, a jövesz- tő-rakodóvájáré 3012 rubel A szénipar dolgozóinak százezrei állandóan tökéletesítik a munkamódszereket. Az egyre szélesebb méretű szocialista munka verseny során a moszkvai medencét cn kiváló káderek nőttek fel. Pjotr Zcabolenko, a „Szi,aHnogorszk-uaolj’'-tröszt 22. bányájának kombájnkezelője, a bányatechnika iobb kihasználására értékes javaslatot tett. Zsabckenko, Kriszin és Hramov kombájnkezelőkkel együtt bebizonyította. hogy egy kombáinnal 11.000 tonna szenet lehet kitermelni, ami több mint kétszeresse a megállapított normának. A mo'zkvai medencében mindenki ismeri Fjodor Lebegy a'navájár, a Szocialista Munka Hőse nevét. Kezdeményezése — harco'ni a gyorsított elővájásért, az önköltsérr csökkenéséért — a vágatkTia jtási brigádok körében számos követőre talált A 40. számú doni bányában dolgozó Novzkov és Meseseljakov vágat- kihajtó brigádja az új rendszerrel júniusban a nvolcvan méteres normával szemben több mind százhúsz méter vágatott hajtottak ki. A Szovjetunióban a bányászok önfeláldozó. le'kes muuké'át megbecsülik. A több éven át kifogástalanul dolgozó bányászok közül 115.000-et tüntettek ki rendjelekkel a bányaipar 150 do'gozója nyerte el a Szocialista Munta Hőse címet. Körülbelül 250 bányász, bánva- mérnök és technikus kapott Sztálin diiat. Csupán a múlt évben, hosszú és érdemekben pazdag szolgálataiért 1,474 000.000 rubelt fizetett ki a bányaipari dolgozóknak. A bányászok lakásv!szoovaf ■évről évre javu'nak Az utóbbi öt esztendőben körülbelül 7 millió négyzetméter területen felépül* új lakást adtak át rendeltetéséinek. Ez körülbelül arrnvi, mint amennv;vel a bán^aipar a Nagy Honvédő Háború előtt összesen rendelkezett. A párt és a kormánv gondoskodására a szovjet bányászok á'dnzatos munkával válaszolnak. A moszkvai medence bányászai kötelezték magukat, hogy határidő előtt teljesítik az évi tervet, terven felül százezer tonna szenet termelnek, jobban kihasználják a technikát és csökkentik a szén önköltségét. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány rendkívül nagy figyelmet fordít a bányaipar fejlődésére. A szovjet bányaipar a kommunista párt vezetésével végre- haitott iparosítás eredményeképpen gyökeresen megvá'to- zott. A szovjet hatalom éveiben sok modern technikával felszerelt hatalmas új bányát helyeztek üzembe A szovjet bányakár a termelési folyamatok gépesítésének színvonala tekintetében megelőzte már az ösz- szes országokat és az első helyet foglalja el a világon. A gépek alkalmazás megkönnyítette a bányászok munkáját és magas fokra emelte termelékenységüket. Az új technika és a tökéletesebb üzemszervezési formák eredményes alkalmazása lehetővé tette, hogy az utóbbi három esztendőben a szénkitermelés 27.7 százalékkal a termelékeny ség pedig 23.6 százalékai emelkedjék. Az ötödik ötéves terv nagy és bonyolu't feladatokat állított a bánya'par elé. A XIX. pártkongresszus irányelvei a'apján a szénkitermelést az ötödik ötéves tervben körülbelül 43 százalékkal kell növelni. Az irányelvek azt is előírják, hogy rendszeresen javítsák a szenelőhelyek kiaknázásának módszereit, még nagyobb mértékben alkalmazzák a legújabb bányagépeket A szénbányászatban teljes egészében gépesítették a réselést, a jövesztést Befejezték a földalatti szállítás és a vasúti kocsik berakásának gépesítését is. A legnagyobb vívmrrynak tekinthettük, hogy meoalko4ták és a termelésbe bevezették a bánvakombájnt, azt a gépet, amely egyidejűleg aláréseli, jö veszti és a szállítószalagra rakja a szenet. A ,.Dombassz"-kornbájn például lehetővé teszi, hogv a szén- kitermelés át’agocan 25 százalékkal. a munka termelékenységét pedig másfélszeresen növeljük. A szénipar műszaki fejlesztése megkövetelte, hogy a termelést tökéletesebben szervezzék meg. E célból a bányákban, fejtésekben bevezet ék a ciklusgrafikont. A moszkvai medence valamennyi frontiának harminc százaléka ma már ezt a haladó munkamódszert alkalmazza. A munkatermelékenység emelkedése, a gépesítés és az üzem- szervezés megjavítása eredmé nye'-époen megnőtt a bányászok munkabére. A ..Donszkoj-ugoij"- tröszt 26. számú bányájában Arról a szívből jövő mosolyról beszélek, mely a „Szovjetunió példája nyomán megyénk felvirágoztatásáért" — című kiállításon fogadta és kíséri 'a látogatót. Elindultam az első képek felé. A 1 harmadik képnél nagy hasonlóságot fedeztem fel a képek között. Más az ábrázolt ' iái, mások az emberek, mégis hasonlóságot éreztem. Sokat töprengtem, míg rájöttem, mi okozta ezt... A mosoly! i A Szovjetunió példája nyomán Igen, az a nyugodt, bizakodó mosoly játszik a bányászok szemén, a ' hevesi lányok arcán, a szovjet küldöttek barátságos tekintetén; ahol nem az ember, ott egy virágos, nyitott ablak, egy utca, új takóház mosolyog, vagy a bölcsődék pici ember- palántái. Elégedetlen néztem játszadozó gyermekeinket, akikért dolgozunk, harcolunk. őket látva eszembejutott mosolytalaa gyermekkorom. Sokáig álltam a képek előtt, ifjúságomra gondolva, s boldog voltam, mikor két kis fiam eddigi, vidám életét gondoltam át, akik még álmukban sem tudják elképzelni édesanyjuk hajdani életét. Ezután boldogan nézegettem a képeket, és nem csodálkoztam azon, hogy a látogatók arcán ugyanaz a derű tükröződik, amely a képeikről árad, sugárzik felénk. Továbbmentem, miközben az üdülő dogozákat, szórakozó ifjakat ábrázoló képeket szemléltem. Vidáman léptém ki a te- rem ajtaján, s ekkor fogant bennem a gondolat: igen, itt van a mosoly kiállítás. DER LASZLONE levelező. üoooooooooo°ooooo<xx)ooc>oocx»oooooocxxxx)oooockdoocxxxxxxxxxxxx)ooocx>>xxxxxxxxx)ooocxx)Oooc)cxx>ooooc XX>000CX3000000C' <XKXŰO(XXXX3QO<XXX>OOOOOOOOOOtOOOCX)OOOOOOOOOOCOOOOOCXX)00<XyXz<}OOOOCXXXXKKiOOOO<XK)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Juhász András bányamérnök az augusztus 20-i versenyszakaszban elnyerte a ,,Szakma legjobb dolgozója" megtisztelő címet. A fiatal, alig 24 éves mérnök jó munkáját dicséri, hogy a rózsaszentmártoni FX-es akna jelentősen túlteljesítette augusztus havi tervét. AZ Ú J ÉRTELMISÉG Nyolc esztedővel ezelőtt egv nyári reggel rövidrenyírt hajú fiú lépegetett Tornaszenten d r is utcáin. Nemrég érkezett a községbe, mint cséplési ellenőr hasznosítja a vakációi az államnak, és sajátmagának. Tornászén.aindrás mégis inkább bányászíaiu, az itt la kők legnagyobb része ősidők óta a környező bányákba járnék munkára, mint a- stafétabotot, úgy adta át * bán y ászlámpát apa iiáoaic. A fiatal Juhász András a fáradságos napok után esti beszélgetéseken, a múltra emlékező bányászok szava ból ismerkedett meg a bányával. Ezernyi történetből, a zöldfülű megrémisz- tésére szolgáló elnagyolt rémihistóriák ból há- mozgaíia kifelé szettemének óvatos ujjaival a reális, s épp ezért szép valóságot. Az egyébként szűkszavú, de ha szóra kapott, áradatként beszélő vájárok azonban nemcsak rémmeséket tudtak, ügy ismerték a föld mélyét, öreg föld- anyán’k ezernyi titkát, mint a jó diák az ábécét. Ezek az esti beszélgetések akarva, akaratlanu a végleges hivatás értékes magva t hintették el a> 17 éves serdülő fiúban. Még egy nyáron, 1947-ben visszajött a községbe ... s ekkor mást is megtanult. Megtanulta, hogy a raktáros fiának egy a sorsa a bányász gyermekével, de egy a feladsta is. Véglegesen legyőzni a múltat, mely még mindig ott kísértet — mint hullaszag a búzával vetett régi temető felett — a bányászok szavaiban, emlékezeteiben, s nem egyszer cselekedeteiben. Legyőzni a múltat, a tudással behatolni a, föld elrejtett zugaiban, felhozni a drága kincset, a szenet -- nagyszerű hivatásnak, gyönyörű célnak látszott. Az érettségi előtt kérdőivet toltak elé: milyen pályát akar választani. Az egyszerű statisztikai tv volt az első, mely megtudta Juhász András végleges hivatását. „Bányamérnök' — írta a megfelelő rovatba. Ez volj Juhász András első lépése ... De élete más területén is éreztette hatását a két nyár, a bányászfalu józan, dolgozó levegője, az újjáépítés lázasütemű munkája, mely ebben a kis községben is forrongásba hozta az életet. A fiatalok szervezetében kezdett dolgozni, otthon egyengette ez ezer és ezer iijú útját az egyetemek felé. Megismerkedett a kommun istákkal, az új élet építőinek kiváló harcosaivá:!. — s eddig csak szeretett tanulni, meg dolgozni, most mindkettőt kötelességének is érezté ügy érezte, hogy amíg á könyv fölé hajol, addig a torn-aszentandrási vájár dolgozik érte. nyugodt tanulásáért. Minden erővel le aikarta már akkor róni háláját, mindig többet és jobbat akart tenni — 1948-ban belépet! a pártba. És ez volt Juhász Andrásnak második, nagyszerű lépése A harmadik lépésre négy esztendővel később került sor. A négy esztendő szorgalmas, elmélyült tanulással, gyakorlati munkával telt el a soproni egyetemen. Nem volt könnyű feladat. A nép állama nehéz követelményeket áhit a fiattal mérnökök elé, magas tudást követel, s a tudást nem adják ingyen. De a párt, a kom munistálc, az elvtársak segítettek. Sokszor fel sem volt mérhető ez a segítség, egv btt'atő ni - lantás, egy helytelenítő szó — s új erő ömlött a mérnökjelölt izmaiba, idegszáttttba Az idő legnagyobb ellensége a munka. Ahol lázas munka folyik, ott eltűnik elsüllyed az idő. összezsugorodik: órákra szűkülnek a napok, hetekre az évek. ügy érezte, hogv most ült le először az egyetem padjaiba, s máris utoljára kelt fel belőle. Zsebében a megbízatás: Juhász András okleveles bányamérnök, a rózsaszentmártoni IX-es akna üzemvezetője. Az új üzemvezető 23 éves volt. A harmadik 'epés nem volt biztató a kezdetnek. Legalább is így érezte. Rózsaszentmárton ugyan csak formájában különbözött Tornaszent- andrásíól, de az emberek ugyanazok voltak, bá nyászok, minden erényükkel és hibájukkal együtt. De a bánya? — nos, az bizony sehogy- sem tudta helyettesíteni álmai ezerszer megrajzolt modern," hatte,knas bányaüzeméi. A múltban elhanyagolt rozsai IX-es akna, bár sokat fejlődött, mégis csak kis, a könyvekben ezerszer leírt és megtanult szovjet bányákhoz ké- pes*. gyenge felszerelésű üzem voll. Az első nap csak eltelt. Fiat;! feleségével beköltözött aiz új háromszobás likasba, isme- kedő útra indult, méregette egymást a bánva és az ember: ki az erősebb. Juhász András nagyot nyelt, nem merte volna halározottan kijelenteni, hogy ő iesz a győztes. Később rájött, hogy nem a bányát kel! legyőznie, hanem a mairadiságot. Néhányan sehogysem tudták megbocsátani, hogy fiatal A mérnök csak akkor mérnök, ha legalább ötven éves. Kristóf István főaknász nem is rejtette véka alá véleményét: „A tojáshéj még a fenekén van. s ő akar itt ne* künk, öregeknek parancsolgatni.'’ A véleménynyilvánítás mégcsak hagyján, de hogy ez fegyelmezetlenséggel párosult, hogy követőkre talált, hogv hiába vort a* okos szó — Juhász Andrást a párt nevelte emberré, mérnökké, hogyan is tűrhette volna ezt? Kristóf elkerült az aknától. Aztán jöttek a szakmai nehézségek. Az árgusszemmel figyelő ,,öregek" lesték, mit tesz most a „nyálasszájú”. Az Északi-fronton például vízmosás alatt kellett áthaladni, eho! a kisérő kő* zetek miatt igen nagy volt a nyomás. Merész feladat — de a fiatal mérnök nem sz^gyelte az álmatlan éjszaka alatt eimc'etilee kidogozdt végrehajtási tervben a legjobb vájárok, szakemberek segítségét kérni. „Ja, ha ez bízik a> mi tudásunkban, ha nem vág fel az egyetemmel, az egészen más!” — vélekedtek az „öregek”, s együttes erővel, az elmélet és gyakorist összefogásával. átvágták magukat a nehéz feladaton. A „tűzpróba” sikerre! járt. Az eddig gyengén teljesítő bánya termelése 100 százalék fölé emelkedett, megnőtt a dolgozók keresete, megnőtt Juhász András tekinté.ye. Rózsaszentmár- ton befogadta. Azóta hónapok teltek el. Juhász Andrást jó szakember, ió kommumsta. Mátra: Ferenc elvtárs, bányamester segíti. Juhász a gyakorlatot. Mátra az elméletet tanulja, például a tér* képolvasást. Te nul mindkettő, az egykori d;ák, cséplési ellenőr is, aki Torna s z en fa rvd r ásón megtanulta hivatását, most munkáját tanulja, tudását ökéletesíii. Aáert három jelentős lépést tett életében, de eltervezte már a negyediket is: néhány évi gyakorlat után aspjranturára akar menni, a bányászat tudósa akar lenni, hogy még többet legyen a hazáért, a népért. M:nt minden edeügi lépésében, úgy ebben féltő gonddal segíti a párt. Gyurkó Géza t t BÁNYÁSZNAP írta : 0. Onvika, a Jlosikvouqolj“-kombinát vcietője
