Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)

1953-09-06 / 72. szám

1953 szeptember 5. NEPÜJSXg 3 JÓ MUNKÁ VAL A KORMÁNYPROGRAM}! SIKERÉÉRT Versenyre hívta az egri járás a gyöngyösit az őszi munkák és a begyűjtés gyors elvégzésére Kormányzatunk a közelmúlt­ban a rendeletek egész sorával s-ietett a dolgozó parasztság se­gítségére. Ez a programm az eddiginél szélesebb tömegeket lelkesít a mindennapi feladatok iobb teljesítésére. Ezért határoz­ták el a mikófalvi dolgozó pa rasztok, hogy az őszi munkák és a begyűjtés gyors elvégzésé­ben versenyre hívják az egri járás községeit. Versenykihívá­sukat elfogadták és most az egri járás november 7 méltó meg­ünneplésére a gyöngyösieket hívta ki versenyre, az alábbi feltételek mellett: 1. Kisgyű'.éscn ismerleiiük a kormány eddigi, a begyűjtés­sel kapcsolatos intézkedéseit, valamint az őszi munkák ütemtervét. 2. A kukorica és a burgonya betakarítását október 20-ig, a napraforgó szedését október 8-ig befejezzük. 3. A kapásnövények begyűj­tési jervét október 20-ig 100 x százalékig teljesítjük. 4. A napraforgó és kukorica. S%irat a törés befejezésétől számítolt hat napon belül be­takarítjuk. 5. A cukorrépa szedését ok­tóber 25-ig befejezzük. 6. December 21-ig a tojás, baromfi, hízottsertés egészévi begyűjtési tervéit, a tejbegyüj- tését pedig december 31-ig tel­jesítjük 100 százalékban. 7. A dolgozó parasztoknak nyújtott 10 száza'ékos kedvez­ményt szeptember 7-ig a nyil­vántartó lapra vezetjük, s a kapott kedvezményekről az il­letékeseket írásban értesít­jük. 8. A (artalékierü’eteket hasz­nosítjuk és a földterület teljes egészét megműveljük. 9. Az ösziárpa vetéstervün­ket szeptember hó 20-ig, a rozstervünket október hó 1-ig, őszibúza tervünket október 20-ig befejezzük. 10. Az őszi mélyszántást no­vember 20-ig bejezzük. 11. A szántóföldekre a trá­gyát november hó 20-ig ki­hordjuk és etszántjuk. 12. Silózási tervünket köz- ségenkiM október 20-ig teljesít- jük. 13. A vetőmagvakot csáváz­va és kitisztítva vetjük el. Befejezték a rozs és az ősziárpa vetését a maklártályai Béke tsi A maklártályai Béke ter­melőszövetkezet tagjai az. idén soha mem 'látott szorgalommal végez ék e! a nyári mezőgazda- sági munkákat. A jövőévi bő termés érdeké­ben gondosan előkészítik a talajt az ősziek alá. A tsz fogatai az aratás óta már több mint 2000 mázsa istálló- trágyát hordtak ki, a további 4000 mázsa hordása pedig most folyik. A tsz tagjainak jó példa volt az idei esztendő, emi.kor az idejében végzett őszi munka után holdanként két mázsával termeltek többet a tervezettnél. Jövőre még több gabonát akarnak betakarítani, ezért szorgalmasan és lendüle­tesen dolgoznak. Simon János és Stökker József, a tsz trak­torosai két műszakban végzik a szántást. Jó minőségi mun­kával eddig már közel 60 hol­don szántották fel a tarlót. Amikor az első holdakat fel­szántották, gondosan kitisztí­tott vetőmaggal megkezdték az ősziárpa és rozs vetését. A növénytermesztési brigá­don berni hat munkacsapa­tot szerveztek, ezenbe'ül pe­dig egyénekre osztották ki a területet. így mindenki érzi a felelősséget ai reá bízott föld gondos megműveléséért. Nem is kellett serkenteni a tsz tagjait. A 14 hold ő <zi árpa, valamint a hat hold rozs vetését már tagjai szeptember 3-ra befejezték. A hat hold ösziárpi;, amely a múlt hét közepén került a föld­be és nyomba utána megázott, már sorol és mindennap várják, hogy kizöldet. A tszcs szorgal­mas tagjai a közeli napokban megkezdik a 120 hold őszibúza gépi vetését is, mert a minisz­tertanács által előírt határidőre be akarják fejezni az őszi mező- gazdasági munkákat. Kérdés-felelet estek a megyében A megyei tanács népműve­lési osztálya szeptemberben a megye "mindén községében kérdés-felelet estet rendez, ahol a dolgozók az őket érintő leg­fontosabb kérdésekre kapnak választ. Szeptember 5. és 10. között rendezik meg a helyi tanácsok az első ilyen estet, amikor a minisztertanács 1953 augusztus 24-én megjelent jö­vedelemadó csökkentési hatá­rozatával foglalkoznak. A dol­gozó parasztok minden őket érintő adózási problémával az előadóhoz fordulhatnak és kér­désükre helyszínen kapnak vá­laszt. Szeptember 15—20 kö­zött a mezőgazdasági munkák­kal kapcsolatos problémákkal, szeptember 20—30 között pedig az 1954. évi begyűjtési rende­lettel foglalkoznak. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa jelenti... A Szakszervezetek Megyei Tanácsa jelentése szerint üze­meink augusztus hónapban a következő eredményeket érték el: 1. Hatvani Konzervgyár 237.1, 2. Selypi Cementgyár össztermelése: 109.15 (ebből a klinker 106.1, a cement 112.2), 3. Rózvaszentmárton IX. akna 109.3, 4. Gyöngyös XII. akna 106.8, 5. Mátra vidéki Erő­mű 103.9, 6. Egri Lakatosáru- gyár 101.8, 7. Gyöngyösoroszi Ércbánya 100.8, 8. Egri Dohány­gyár 100.1, 9. Petőfi altáró 92. — (Petőfi bányavállalat együt­tesen 102.7), 10. Bélapátfalva! Cementgyár össztermelése 80.9 klinker 91.8, cement 70.1, 11. Egercsehi Bánya 80.2,12. Gyön­gyösi Váltó és*Kitérőgyár 62.3 százalék. A Recski Ércbánya nem kül­dött jelentést. Gyorsítsuk meg Elérkezett szeptember, ország­szerte megkezdődött a szántás, vetés és betakarítás. Traktorok dübörögnek a határban, a vető­gépek veze'őcsövei egyenletesen szórják a magot a földbe, a bo­rona gondosan takar be min­den gabonaszemet. Ez a kép tá­rul a vonaton utazók elé. A ha­tárban munkálkodók ismerik azt a közmondást: „Ki mint vet, úgy arat”, s azt is tudják, hogy ez a bölcs megállapítás a mezőgaz­dasági munkáknál érvényes iga­zán ... Ki milyen munkát ad ősszel a földnek, olyan lesz jövő­évi termése. Még egyszer el kel! mondani, ez a helyzet ország­szerte, de megyénkben nem ezt tapasztaljuk. A gépállomások nem sokat tet­tek a minisztertanács határoza­tának végrehajtására. Legalább is ez: mutatja munkájuk. Még azok a gépállomások is, melyek a csépiésnél jó eredményt értek el, most az őszi munkák meg­kezdésekor nem dicsekedhetnek- A detki gépállomás, mély az őszi munkák végzése terén első a megyében, tala jművelési tervét csak 7.3 százalékra teljesítette. Mögé sorakoznak a boconádi 7 2. aíkári 7.1 és egerfarmosi gép­állomások 7 százalékkal. A he­vesi és pétervásári gépállomá­son még az egy százaiéko‘ sem érték el a tervteljesítésben. A nagy lemaradás oka. hogy gép­állomásaink a cséplés után ne­hezen. lassú ütemben tértek át az őszi szántás-vetés elvégzé­sére. A minisztertanács határoza'a szerint október 31-ig végezni kell mindenütt az őszi vetéssel, a vetőmunkával. Ötven nap van még előttünk a határidőig. Na­Üzemelnk augusztus hónap folyamán jobb eredményt ér­tek el, mint az előző hónapok­ban. Az emelkedés leginkább megmutatkozik a bányák terv­teljesítésénél. A jó munka eredményeként a Gyöngyös XII-es akna — mely eddigi teljesítménye mindig a 100 szá­zalék alatt maradt — most 106.8 százalékot ért el. A Gyön­gyösoroszi Ércbánya például június, július hónapokban eléggé hátul kullogott, most teljesítményét 100 százalék fölé emelte. A jobb eredmény an­nak a lendületes munkának tudható be, melyet a bányász­nap tiszteletére tanúsítanak bányászaink. A jól szervezett munkaverseny, a műszakiak és a fizika! dolgozók teljes együtt­működése meghozta az ered­ményt. az őszi munkát pokra bontva ez azt jelenti, hogy minden nap majd két szá­zalékkal kell emelni a tervtelje­sítést. Számítani keli gépállo­másainknak arra is, hogy az őszi esőzések ideje hamarosan beköszönthet. Ezért minden per­cet ki kell használnunk, amíg jó idő -van. Kezdetét vette már a betaka­rítás is. Különösen jól, lendüle­tesen halad ez a munka a hat­vani é6 a gyöngyösi járásban. A burgonya.betakarítást 25, a napraforgószedést 15. a kuko­ricatörést 5 százalékban végez­ték már el. Ez a munka a kö­vetkező hetekben állandóan gyor­sulni fog. Gépállomásainknak itt is messzemenő támogatást kell adni a termelőszövetkezeteknek. Gyors ütemben állítsák át a cséplőgépeket napraforgócsép- lésre, szervezzék meg ezt a munkát úgy, hogy előre megha­tározott tervet készítsenek a sze­lektorozásra és a különféle mag­vak cséplésére. Szervezzék meg a munkát jobban,, mint eddig. Ne hagyja­nak egy gépet sem kihasználat­lanul heverni Osszák szét helye­sen a munkaerőt, hogy a hozzá­juk tartozó körzet minden köz­ségében, falujában egyenletesen menjen a munka. Fordítsanak több gondot az üzemi bizottsá­gok a munkaversenyre, annak értékelésére. Az üzemi bizottság legyen minden gépállomáson a munkaverseny motorja. Gépállomásaink előtt a követ­kező hetekben az a feladat áll, hogy a kezdeti lemaradást be­hozzák és tervüket időben telje­sítsék. Szabó Zoltánné. Erősítsék a szakszervezeti választások a szakszervezetek tömegkapcsolatát A magyar szakszervezetek alapszabályai szerint üze­melőkben évenkint meg kell vá­lasztani a bizalmiakat, a mű- helybizottsági tagokat, üzemi bi­zottságokat és a számvizsgáló bizo4tságokat. A szakszervezeti szervek újjáválasztása (az épí­tőipar kivételével) szeptember 15-én kezdődik, s december 1-ig tart. A beszámolóknak, valamint a választásoknak az egész szak- szervezeti munka megerősödését, a szakszervezeti demokrácia el. mélyítését és a tömegkapcsola­tok megjavítását kel-l eredmé­nyeznie. A választások eredménye nagymértékben azon ' múlik, hogy a vezetők milyen gondos­sággal készítik elő az üzemi bi­zottság beszámolóiát, milyen alapossággal foglalkoznak az eddig végzett muri kávai', miiven őszinteséggel tárják fel a fel­merült hibákat. Csak azt a be­számolót tudja a tagság alapo­san megvitatni, amely bátran és őszintén feltárja a hibákat és iái­vá s! a tot tesz azok kijavítására. A z eddigi választási beszá- mólóknál legtöbb helyen csak az ÜB-elnök egyéni véle­ménye került megvitatásra — mert az elnök maga egyedül ké­szítette azt eh A mostani beszá­molót elsősorban az üzemi bi­zottságnak kell megtárgyalni, hogy az az egész üzemi bizott­ság munkáját tükrözze. A tag­ság aktivitását különösen előse­gíti, ha a beszámoló azt is meg­állapítja, hogy egy-egy hiba ki­nek a rossz munkájából követke­zett be. fgy a dolgozók személy- szerint is meg tudják bírálni azo­kat, akik nem végeztek meg­felelő munkát. A dolgozók bírálata, a javas­latok elfogadása lehetővé teszi a hibák felszámolását, ugyanakkor megakadályozza az ellenséges, jobboldali szociáldemokrata ele­mek bekerülését a szakszervezet vezetésébe. p1 rősíti a szakszervezeti de- demokráclát az is, hogy az eddigi választásoktól eltérően a műhelybizottság és az üzemi bizottság tagjait a titkos szava­zás előtt egvenkint kell a tag­ság elé. terjeszteni, személyük felett vitát kell nyitni és csak nyílt szavazás után kerülhetnek a jelölőlistára. Ez megakadá­lyozza, hogy olyan egyéneket ál­lítsanak szakszervezeti funkció­ban. akiket a tagság nem vá­lasztott meg és így nem is is* mert el vezetőjének. Ilyen hibák a most folyó építőipari választá­soknál is előfordultak, ahol nem vontak be bátran a. vezetésbe tisztámul tű, becsületes, tehetsé­ges dolgozókat. A választásokat fel kell hasz­nálni arra, hogy a* dolgozókról való gondoskodásra neveljük a szakszervezeti aktivistákat, hogy mégiobban lelkesítsük a munká­sokat a párt politikájának, a kormány programijának meg­valósítására; A szakszervezeti választá- soknak elő kell segíteni a tagság bírálatának és önbírála­tának széle-körű kibontakozását. - Minden dolgozónak kötelessége, hogy résztvegyen a beszámolók megvitatásában, hogv a legjobb és legméltóbb munkások kerül* jenek a szakszervezeti szervek­be. Éppen ezért nagy a felelős­sége is a tagságnak, választá-f sán múlik, hogy olyanok kerül­jenek a vezetésbe, akik méltók a dolgozók mindennapi problémá­inak elintézésére, a kormány­programul célkitűzéseinek végre­hajtására. A választásoknak elő kell se­gíteni a dolgozó nép életsz ín vo­nalának emelkedését is. Ezt csak úgy lehet elérni, ha válasz­tások jelentőségének megmagya­rázásával együtt megértetjük a dolgozókkal, hogy a magasabb életszínvonal elérésének döntő feltétele a tervek naponkénti tel­jesítése. Biztosítani kell, hogy a választásokkal együtt nap nap után teljesítsék üzemeink a ter­vet, ugyanekkor meg kell sem­misíteni az ellenség minden kí­sérletét, amellyel be akar fura- kodni a szakszervezeti vezetésbe, amellyel csökkenteni igyekszik a választások sikerét. A választások , csak akkor ** hozhatnak sikert, ha a pártszervezetek segítik, ellenőr­zi!; a szakszervezetek munkáját. De kérjék üzemi bizottságaink, műhelybizottságaink is a párt- szervezetek segítségét, hogy ténylegesen kibontakozhasson az alulról jövő bírálat és önbírálat, hogy széleskörben ér­vényesüljön a szakszervezeti de­mokrácia, hogv lelkesíteni tud- iuk a dolgozókat a magasabb termelési eredmények elérésére, a harmadik negyedéves terv tel­jesítésére, illetve túlteljesítésére. Furucz János SZMT-elnök A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti A gabona begyűjtés verse­nyében megyénk, mely a 18. helyen végzett, 85.4 százalék­ra teljesítette gabonabeadá­sát. A járások versenyállása a következő: 1. hevesi 108, 2. hatvani 104.4, 3. gyöngyösi 104.1, 4. egri 101.3, 5. füzes­abonyi 100,3, 6. pétervásárai 96,1 százalékkal. Eger város teljesítménye 102.9 százalék. Tsz-eink tagsága és az egyénileg gazdálkodó parasz­tok megértették, hogy állam- polgári kötelességük a be­adás. Ha az állami gazdaságok nem 48.1 százaléknál tartaná­nak, megyénk gabonabeadá­sát 102.3 százalékra teljesí­tette volna. Egy évtized Petőfibánya életében Pemvepuszta, 1942. 4 májusi nap bágyadtan süt a giz-gazok kö­zött meghúzódó négy-öt cselédházra, melyet az idegen szem alig tud megkülönböztetni az istállóktól, a kutricáktól. A házak szerényen, félve lapulnak a hegy oldalához, mintha nekik kellene szégyenkezniük . papírral beragasztott abl lkaikért, a gidres-földes szoba padlóért, melynek egy-egy gödrében a kutya is meg- ká.ykezhetne. Május elején az egyhangú életet megzavarta valami. A -15—20 cseléd számos gyerekével kíváncsian figyelte azt az embercsoportot, mely kerékpáron, gyalog érkezett, s azt a sok szer­számot, mely olt tornyosul nem messze a cse­lédházaktól. Az emberek lehettek vagy harmin­cán. Nem messziről, az apci kőbányából jöttek. Egy-kettő közülük papírral a kezében fel-alá járkál, majd egy fehérre faragott karót időitek a földbe. Áz emberek vitatkoztak, mozgolódtak, majd Édes János, Szita Gábor, Udvari József több társával elkezdte fúrni a kemény szűz kőzetet, hogy áttörjenek a hegy alatt az ecsédi oldalra. így kezdődött a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. új aknájának a feltárása. Később Teréz- majornál is beástak. Most már a függöaknától és Pernyepusztálöl szembehaladva ásták, fúr­ták, robbantották a föld belsejét Nagy volt az öröm. mikor 1943 telén a két csapat találkozott. A társaság is „kivágta a rezet". Három hektó borral és három hordó sörrel jutalmazta a 350 dolgozót. A barakofyba. ember-ember hátán, ruszinok és román munkaszolgálatosak együtt mulattak a cselédekkel, a bányászokkal, hogy egy napra legalább elfeledjék, — mi lesz hol­nap. Ez volt. az egyedüli jutalom az életükben. Utána újból munka, a robot. Az emberek dol­goztak, mind mélyebbre ásták magukat a földbe, mintha a földfeletti keservek elöl búj­tak volna. Eljött a fölszabadulás, üj nevet kapott a bánya, s új tartalmat az élet. Egyre több gép segítette a földalatti munkál, szovjet járó és egyéb gépek jöttek, gumiszalagok, kaparósza­lagok — nem volt megállás, fejlődött a bánya, fejlődött az élet Megváltozott a bánya külső területe, a régi cselédházak eltűntek, helyükbe két-három emeletes modern épülettömbök nőt­tek ki a jóidból, a bányászok egyre jobban érezték, hogy van valaki, aki törődik velük, aki segít rajtuk. 1953. szeptember. Tizenegy évvel az első lépések után és nyolc évvel a felszabadulás után a harmadik bányász napon felszabadult, vidám emberek ünnepel­nek. Azok a bányászok, akiknek a gyermekei az élet minden területén megtalálhatók, olyan helyeken, amelyről azelőtt nem is hallott Azok a bányászok ünnepelnek, akik közül ebben az évben 2Ç2 üdült Lillafüreden, a Mátrában, a Balaton mentén, az ország legszebb üdülőiben. Azok, akiknek 150 iskolás gyermeke Siófokon, 75 óvodába járó aprósága Leányfalun üdült. Azok ünnepelnek most, akik tíz évvel ezelőtt egészségtelen lakásokban éltek, állandó élet­veszélyben dolgoztak, s akik ma egészséges, nupjényes lakásokban élnek, s akiknek egész­ségére most úgy), vigyáz dolgozó népünk, mint szemefényére. S a megbecsülést nemcsak azzal fejezi ki népünk, hogy emberi életet, emberi munkát biztosít a bányászoknak, hanem azzal is, hogyi évről évre megünnepli a föld alatt dől. gozó hősök napját és bőségesen jutalmazza munkájukat. Petőfibányán most csaknem másfélmillió forint hűségjutalmat osztanak ki a dolgozók között. Bócsó Mihály kétszeres szahanovista vájár három hétig a szakszervezet vendégeként piheni Hévizén, s most 2913 forint hűségjutal­mat is kap Veszelka Pál sztahanovista vájár Hajdúszoboszlón üdült, de jó munkájáért még 2809 forinttal is jutalmazzák. Tiliczki József sztahanovista 3151, Herceg Lajos sztahanovista vájár 3825, Blaskó András sztahanovista vájár 3513 forint hűségjutalmat kap. Sebők Jolán 1949-ben ment a bányába dolgozni, ő volt az első női dolgozó, most ő is hűségjutalmat kap. A megváltozott, a megszépült életet hálálták meg a dolgozók a bányásznap tiszteletére indí­tott munkaversenyben és a kormányprogramm- ban lefektetett még szebb éleiért harcolt min­den bányász. A bánya csaknem minden dolgo­zója szívét, Jelkét adta a munkába, hisz meg­értették. azért kell jól dolgozniok, hogy időben elkészüljön a kultúrház, a most épülő új lakó­ház, hogy még több élelmiszer kerülhessen asztalukra. A hármas front dolgozói augusz­tusban 1138, a XII-es front dolgozói 102.5 a H-es front dolgozói 120.2 százalékra teljesítet­tek tervüket Baranyi József 132, Golcsák József 157 százalékot' ért el ebben a hónapban. — szeptember 2-án 100 százalékra teljesítette ter­vét az üzem. Eljött a bányásznap Kora reggel zene. dal ébresztette a bánya hőseit, hogy a délelőtti ünnepségek és jutalmak és a kitüntetések kiosz­tása után egész napos kultúr- és sporműsorokba gyönyörködjenek a dolgozók, S este mikor az ünnepeltek pihenni térnek, azzal a gondolattal készülnek újból a munkába: méltók teszünk a jövőben is népünk megbecsülésére, szere1 elére. Papp János >

Next

/
Thumbnails
Contents