Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)

1953-09-20 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG ■■ . m n n u p u f);- },>*&■* ÁtV'j’’ r f* t| r 1 ■?:' . i- -x-\sí n a nvniiAt M . -0 : : MD P HÉV EfMI EGYE! ft,m- •jj -é‘ PARTBIZ0T TSAGANi 4K Li 4PJA ...I’1 .$9 TX. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM. Ára 50 fillér 1053 SZEPTEMBER 20. A TERVISMERTETŐ ÉRTEKEZLETEK ELÉ Üzemeinkben, bányáinkban pítkezéseinknél szeptember 5-e és október 1 között terv- mertetö értekezleteket tarta­nak. Ezeken az értekezleteken a negyedik negyedéves terv feladataival foglalkoznak, kö­zösen vitatják meg, hogyan lehetne sikeresen teljesíteni a 1 érvét, A tervismertető értekezletek­nek nagy jelentősége van az "zem életében. Bebizonyítot­ták ezt az elmúlt értekezletek s, ahol a dolgozók bátran zóltak hozzá a kérdésekhez, egítenek a kollektív vezetés ialakításában, segítenek a vé­dőknek jó tervet készíteni, mert a dolgozók számos olyan körülményre hívják fel a veze­tők figyelmét, melyre azok nem is gondoltak. A munká­sok jól ismerik az üzemet, a gépet, azok teljesítőképességét és nagy segítséget nyújthat­nak az értekezlethez. Nagy je­lentősége van tehát a dol­gozók alkotó kezdeményezé­sének, javaslatainak. Bár a termelési értekezle­tek színvonalának emelése te­rén értünk el eredményeket, de éppen a dolgozók javasla­tainak meghallgatásában, jogos panaszainak orvos­lásában keveset tettünk. Több üzemben előfordult, hogy összehívták a dol­gozókat. meghallgatták vé­leményüket, javaslataikat, de azokat nem valósították meg, vagy azzal áltatták a dolgozó­kat, megnézik, kivizsgálják ügyeiket, s ezeknek tényleges kivizsgálására mégsem került sor. így történt Egercsehi bá­nyánál a legutóbbi tervismer- tető értekezleten is. A dolgo­zók felvetetetíék, hogy kevés a csille, nem tudnak szállí­tani, nem kapnak elég fát, nincs vízhordó, ezek akadá­lyozzák a terv teljesítését. A vezetőség megígérte, hogy biztosítja ezeket a feltételeket, de mégsem történt azóta vál­tozás. A legutóbbi tervismertető ér­tekezletek tapasztalatai mutat­ják, hogy a dolgozók igen sok hibára mutatnak rá. Veres László, a Hatvani Cukorgyár dolgozója elmondotta, hogy a műhelyében használatlanul he­ver egy új hegesztő, az üzem­nek szüksége lenne rá, s még­sem állítják munkába. Édes Imre. a Petöfi-altáró dolgozója a bánya rendetlenségéről be­szél. Nem méret szerint szab­ják a fát, így sokszor, ha fa kell, akkor össze vissza forgat­ják a fákat és ez drága perce­ket rabol el a dolgozóktól. Ha­raszti László felvetette, hogy a bányában rengeteg deszka van és ha nem intézkednek annak fölszállításáról, megrothad. A mostani tervismertető ér­tekezleten nemcsak a negyed­éves terv teljesítéséről van szó, hanem arról is, hogyan telje­síti majd az üzem egész évi tervét, adósa marad-e álla­munknak, vagy sem. Éppen ezért alaposan elő kell ké­szíteni ezeket az értekezleteket. El kell készíteni előre a be­számolókat, mejyben el keli mondani, hogyan teljesítette az üzem felajánlását, hol vol­tak a hibák, hogyan tartották be az elkészített ütemterve­ket, hogy valósították meg a dolgozók javaslatait. Itt kell megbeszélni a dolgozókkal negyedik negyedévi felaján­lást, meg kell vitatniuk, hogy reális-e az előterjesztett vál­lalás és azt, hogy az ütem­tervben felvetetteken kívül, mit valósítanak meg, hogy a felajánlást valóban teljesít­hessék. A felajánlás komoly dolog és ezért jól meg kell gondolniok a dolgozóknak az üzemrész tervét és azt, ki hogyan tudna legjobban hoz­zájárulni a közös vállalás­hoz. A tervismertető értekezle­tek jó előkészítése a párt, a szakszervezet és a gazdasági vezetők szoros együtmműkö- désén múlik. A pártszerveze­tek jó nevelőmunkával, a be­számolók előkészítéséhez adott segítséggel járul­janak hozzá az értekezle­tek színvonalának emelé­séhez. Az üzem vezetője a jó tervfelbontással, az ütem­tervekkel, a beszámolók jó elő­készítésével segítsék az érte­kezlet munkáját. A beszámoló ne csak a számok özöne le­gyen, amelyből a dolgozók nem is tudják, melyiket jegyez­zék meg, hanem az üzem ter­vét áttekinthetően, közérthe­tően adják elő. A szakszerve­zetek alaposan készüljenek fel és nyújtsanak minél nagyobb segítséget mind a beszámolók összeállításában, mind a dol­gozók mozgósításában. Tart­sanak kibővített ÜB-üIéseket és itt beszéljék meg előre a tervismertető értekezlet előké­szítését. A jó és alaposan előkészí­tett értekezletek jelentős mér­tékben segítik a negyedik ne­gyedéves terv sikeres teljesí­tését. MUDRICZKI JANOS SZMT szervezőtitkár Jobb szervezést a .»kérdezz — felelek“ estekre Nam' érdeklődéssel fogadták megyénkben a „Kérdezz — fele­lek” estek megindulását, me­lyeknek cé!ia a minisztertanács rendeletéinek ismertetése, a dol­gozók panaszainak orvoslása. Minőségileg tartalmát tekint­ve legjobb ..Kérdezz — felelek" esttel; Ancon, Vámospvörkön. Sírokon voltak, ahol 80—140 dolgozó is részt vett az estén. Karácsondon az iskolai énekkar is fellépett, énekszámaival ked­vesebbé. színesebbé tette az ösz- szeiövetelt. Mutatkoznak azonban hibák is ezen a téren, főleg az előkészí­tésben. A hevesi járás teljesen elhanyagolta ezt a munkát, a járás területén még egyetlen „Kérdezz — felelek” estet sem tartottak. Ugvlátszik, nem is­merték fel ezek fontosságát, se­gítő’ szándékát. A járás» tanácsok mezőgazda- sági osztálya a jövőben fordít­son több gondot az estek meg­rendezésére. jelöl jenek ki elő­adókat, s ügyeljenek apra is. hogy a hibákat a helyszínen orvosolják. Szeptember 20-tól 30-ig az estek keretében az 1954-es év begyűjtési tervét ismertetik, az ezzel kapcsolatos rendeleteket -<s megbeszélik. Tanácsaink szer­vezzék nieg iól az összejövetele­ket. hogv ezeken minél na­gyobb számban jelenjenek me. a dolgozók. 'Népi államunk szerető gondoskodással veszi körül a tanufó ifjúságot. Képünkön az egri úttörőház modellező körében fejlesztik kézügyességüket fiataljaink A TERMELŐ SZÖVETHEZ ETEK ÉS GÉPÁLLOMÁSOK ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSÁRA Ertvki*nlvt«4 4 tt t-4 «4 4 tzk Ey«rh«n n foriwo/óss iiwtkvz&vtvk és fjéjníHontrisw k nni dot lying«! Megyénk termelőszövetkeze­teinek, gépállomásainak élenjáró női dolgozói értekezletet tartot­tak Egerben, ahol megtárgyal­ták a termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanács­kozásának határozati javaslatát és megjelölték a soronkövet- kező feladatokat. A beszámolót Sütő Sándorné, az MNDSZ me­gyei titkára tartottat meg. Skul- téti Jánosné, az atkán Micsurin tsz tagja arról beszélt, hogy oz idén 10 kiló búzát osztottak egy munkaegységre, és a csép- !és óta 10 egyéni gazda válasz­totta a közös gazdálkodás út­ját. Vilcsek Lászlóné, az eger- bocsi Uj Élet tszcs tagja el­mondotta, hogy ő is ki akart lépni a tszcs-böl, de előlcgosz- táskor 200 munkaegységére 12 mázsa búzát, malacot és egyéb terményt kapott, s elhatározta, továbbra is bentmarad a tszcs- ben. Magyar Lászlóné, a hevesi Petőfi tsz tagja kemény bírála­tot gyakorolt a hevesi járási ta­nács és a járási pártbizottság fejé, mert nyáron, mikor a leg­nagyobb nehézségekkel küzdöt­tek, egyetlen egyszer sem láto­gatták meg a csoportot. Elmondta, hogv a tsz elnöke mindent a maga feje szerint akar csinálni, ez is akadályozza a tsz munkáját. Radies Rozália1, a hevesi gépállomás fiatal trak­toristája arról beszélt, hogy mi­iyen örömmel és lelkesedéssel kezdett dolgozni a gépállomá­son, de a gépállomás vezetői és maguk a dolgozók sem becsül- ték kellően a női munkaerőt. A brigádszálláson sem biztosítot­tak számukra megfelelő lakást és kosztol A gépállomás veze­tőségétől panaszukra ígéreten kívül mást nem kaptak. Javasol­ta, a jövőben nagyobb gonddal és szeretettel foglalkozzanak a női dolgozókkal, mert csak úgy tudnak ők is méltó harcosai ’lenni a nagyobb termésért vívott harcnak. • A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró női dol­gozói elhatározták, hogy a hi­bák kijavításával még nagyobb lendülettel harcolnak a szövet­kezeti élet felvirágoztatásáért. Megválasztották küldötteiket a káli traktorosok Szerdán este szokatlanul be­népesedett a káli gépállomás irodahelyisége. A gépállomás dolgozói valamennyien ott vol­tak, hogy megválasszák küldöt­tüket a termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanács­kozására. Az értekezleten a dol­gozók Antal Józsefet, a gépál­lomás legjobb munkaerőjét vá­lasztották küldöttnek, aki egyéb­ként a gépállomás igazgatója. A káli gépállomás keményen harcolt azért, hogy tervét telje­síteni tudja, s ezzel hozzájárul­jon á mezőgazdaság fejleszté­séhez. Bár nyári tervüket a munkaerő hiánya miatt csak 86 százalékban teljesítették, de a nyári időszakban is ért el egy- egy dolgozó kiváló eredményt. Sári Albin traktoros cséplés-ter- vét 128 százalékra teljesítette, de szép eredményt ért el a tarlótántásban is, ahol 168 hold helyett 215 normálholdat telje­sített. Az élenjáró dolgozók segítsé­gével gondosan készültek az őszi munkák sikeres elvégzésé­re is. Az összes erőgépekre megszervezték a két műszakot. Nagy szükség volt erre, mert kilenc erőgéppel nem kevesebb, mint 2616 holdon kell őszj ta- lajimunkát elvégezni. Két mű­szak segítségével eddig is jó eredményeket értek el, mert vetőszántási tervüket 38, mély­szántást tervüket 22 százalékra teljesítették. Az idén a tavalyi­val elleniében fokozottabb gon­dot fordítanak az egyéni pa­rasztgazdaságokra, mintegy 300 gazdával közel 600 holdra kö­töttek talajművelési szerződést, amelyből eddig már több mint 100 holdat fel is szántottak. A gépállomások dolgozói jó teljeslményekkel készültek a termelőszövetkezetek és gépál­lomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozására. AntaK József küldött elmondta: büszke arra, hogy őt választották meg küldöttnek és tudja, hogy ez még jobb munkára kötelezi. A tanácskozáson elmondja azokat a hiányosságokat, amelyek ko­moly mértékben hátráltatják, a gépállomás munkáját. Különö­sen sok esetben vetődött fel a dolgozók részéről, a munkaruha és a köpenyhiány, emiatt már sok dolgozó hagyta el a gépál­lomást. Szükséges lenne a gép­állomásnak, hogy a papíron lévő öt motorkerékpárjuk valóság­ban is meglenne, mert ezzel jobban tudnák ellenőrizni a munkát és a brigádszállásokat. Antal József küldött az orr szagos tanácskozásról vissza­térve kettőzött erővel akar a munkához látni, hogy az ottani tapasztalatok hasznosításával, a káli gépállomás még jobb mun* kát végezhessen. A SZÁNTÁS-VETÉS SIKERÉÉRT Nem dolgozik az állandó bizottság Kaiban Ká’ község határában nem látni a szokott őszi képet, a szántó-verő dolgozó paraszto­kat, a friss barn« barázdákat. Itt-ott bukkan csak elénk egy- egy kocsi, rajta borona, vagy eke. A többi úgylátszik „fonto­sabb” munkával van elfoglal­va. A kukoricáttörők, a burgo- n'-aszedők mellett békésen lege­lésznek a lovak, ahelyett, hogy szántanának, vetnének velük, míg a családtagok elvégzik a betakarítást. Akadályozza a szántás-vetést az i«, hogy a kukoricaszárat nem vágják le törés után. Ed­dig jóval 100 holdon felül taka­rították be a kukoricát, de igen kevés, melyről a szárat is le­vágták volna. A napraforgószá­rat is csak négy holdról takarí­tották le. Így esett meg aztán a szé­gyen: a község csúfosan lema­radt a szántás-vetésben, szep­tember 15-ig alig 10 százalékra teljesítették szántás-vetési ter­vüket. M;ért van ez a lemara­dás? Talán a kormányzat nem següette a község parasztjait? tzt még a rosszakarók sem mondhatják. Hiszen az árleszál- lít-Ar óta kgt üzlet bői 280.000 forint értékű árut vásároltak leszállított áron. közte kpenc kerékpárt, több varrógépet, me­lyen 25.000 forint megtakarítást értek el a község dolgozó pa­rasztjai. .. dolgozó parasztok nem fe­lejtették ez; e . A becsületesebb-, je most is kiáll a kormány in­tézkedései mellett és példamu­tatóan végzi az őszi munkát Antal Vilmos földjén zöldé; már i- I a búza. Juhasz János tanácstag, g I Básti István dolgozó paraszt és • több társa is elvetette már őszi kaászost. Ezeket kövessék a többi dolgozó parasztok, ne Farkas János 50 holdas kulá- köt, aki hozzá sem kezdett még a szántás-vetéshez. Amint a fentiekből kitűnik, Kál község „automobilja" nem jó irányba mozog. A kormány­kereket Kovács Károly, új ta­nácselnök keze fogja. Az új el­nök még most ismerkedik mun­kájával s a legnagyobb jóaka­rat mellett is előfordul egy-két hiba. A vezetés bonyolult mes­terség, kezdetben nehéz bánni vele. De még nehezebb így egye­dül ellátni. Az állandó bizott­ság — melynek egyik iagfon- tosabb feladata a dolgozó pa­rasztok között végzett felvilá­gosító munkai — nem tölti be hivatását. Nem végez meg­felelő munkát, nem segíti a tanácselnököt a kezdfti ne­hézségek leküzdésében. Most készítik a térképet, mely alap­ján beosztják népnevelrmunkára a tanácstagokat és a tömegszer­vezeti népneve’őket, de ezt már hamarabb, az őszi munka kez­detén kel'ett v*lna elkészíteni A rendszeres felvilágosító mun­kát csak a hét végén kezdik el — elaludtak a falu népnevelőt. A népneveiknek annvi agitá- ciós érv ál! rendelkezésére, hooy munkájuk eredménye nem lehet kétséges. A do’gozó pa­rasztoknak nyújtott beadási kedvezményt, a jövőevi beadás- csökkentésről szóló határozatot ismertessék minden do'gozó pa­raszttal és eren keresztül moz­gósítsák őket az őszi betakarí­tási. vetés: munkák m'e'öbbi el véo+ésére A községi párfb'zoit- ság pedig ad’on 'öbb segítséget a tanácselnöknek, az állandó bizottságoknak a jövőévi kenyé­rért folytatott harcban. (K.E.) \i egri járás végzi a leyjohb munkát az őszi szántásban Megyénk tsz-ei, egyénileg dol­gozó parasztjai igyekeznek ki­használni a napsütéses idő min­den percét, a betakarításra. A burgonyaterrpés 66, a kukorica 30, a napraforgó 67 százaléka került a dolgozók magtáraiba, vermeibe, vagy a begyűjtési át­vevőhelyekre. Lemaradás mutat­kozik a kukoricaszár vágásánál. A betakarítási munkák elvég­zésével egyidőben folyik a trá­gyázás, őszi előszántás és a ga- bonamemüek vetése. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelentése szerint járásaink őszi szántásban a következő ered­ményt érték el: 1. egri 38, 2—3. gyöngyösi és hevesi 31, 4. hatvani 21, 5. pétervásári 20, 6. füzesabonyi járás 19 százalé­kos teljesítménnyel. Tervünket együttesen 27 százalékra telje* sítettük. A lucerna- és takarmányféle- ségek vetésében eddig 31 száza­lékot ért el a megye. Eger vá* ros 100, a füzesabonyi járás 58 százalékban végzett ezzel a mun­kával, lemaradás tapasztalható a pétervásári járásban. Arpavetésben járásaink ver­senyállása a következőkéopen alakult: 1. egri járás 24, 2. heve­si 22, 3. füzesabonyi 18, 4. hat­vani 12, 5. péiervásári 7, 6, gyöngyösi járás 3 százalékkal. Lemaradás mutakozik a rozs és búza vetésénél. Búzából ed­dig csak 172 holdat vetettek el a megye területén, rozsvetcsünket pedig hat százalékra teljesítet, tűk. Győri Mihály a megye traktoristáinak az élen Az őszi munk^ gyors el­végzése érdekében harcba in­dullak megyénk traktoristái. El­mondhatjuk, egyesek kiváló eredményekkel dicsekedhetnek. Például Győri Mihály horti traktorista — aki a csépiéiben is az élenjárók sorában volt — őszi tervét 46 százalékra telje­sítette. A káli gépállomás 35.9 szá. zalékos őszi tervteljcsítésében nagy szerep jutott Sári Albin traktoristának aki két műszak alatt 20 normálhoklat számolt fel. A fiatal DISZ-tagok közül Bodó Jenő ért el kimagasló eredményt: két műszak alatt 18 normálholdat művelt meg. Meg keli gyorsítani a gépállomások munkáját Az atkári gépállomás verseny- felhívása óla gépállomásaikon gyors ütemben folyik a munka, a verseny eddig a következőkép­pen a’akuít: I. káli 35.9, 2. egerfarmosi 26.4, 3. sarudi 25, 4. boconádi 24.2, 5. atkári 22.5, 6. detki 17.8, 7. hevesi 17.2, 8. lőrinci 17.2. 9 horti 16.2, 10. tarna­szentmiklósi 13.2, 11. füzesabo­nyi 13.1, 12. pétervásári gép­állomás 4.7 százalékos őszi tervtel jesítés sej. Az atkári gépállomás komoly versenytársakra akadt, s már az első hetekben elvesztette el­sőségét erősebb társai előtt. Ha nem javítják meg munkájukat, az utánuk következő hat gépál­lomás is elhagyhatja őket. A pé­tervásári gépállomás most is — mint a Tavaszi és osépiési munkák idején — az utolsó helyen van. i

Next

/
Thumbnails
Contents