Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)
1953-09-20 / 76. szám
/ ■2 NÉPÚJSÁG I y S3 szeptember 29. SEGÍTETT A BÍRÁLAT, JAVULT A VEZETÉS SZÍNVONALA A TISZANÁNAI KÖZSÉGI PÁRTBIZOTTSÁGON ,S ISK4ERD MEG A CT'ZÚSfétlUtiM A Népújság ez év július 12-i számában cikk jelent meg „Javítsa tovább a vezetés színvonalát a tiszanánai pártbizottság” címmel. A cikk foglalkozott a pártbizottság munkájával, rámutatott munkánk hiányosságaira és megadta a munka megjavításának módját is. Pártbizottságunk tanulmányozta, megvitatta a cikket és annak a nyomán igyekezett a munkáját megjavítani. A cikk helyesen bírálta munkámat. hogy sokat lótok-futok, egyedül akarok mindent elvégezni. Erre a hibámra már előzőleg is figyelmeztettek, de nem vettem elég komolyan. Később láttam, hogy a lótás-futást fel kell számolnom, hogy akkor lesz csak eredményes a munkám, ha nem szaladozok minden apró- cseprő ügyben, ha nem egyedül próbálok mindent elintézni. Mert ha ezt teszem, nem jut idő az Lenin is Sztálin orosz nyelven írták halhatatlan műveiket, ezen a nyelven mutatták meg az utat a kapitalizmus megdöntésére, az egész világ dolgozóinak a kizsákmányolás alóli felszabadítás felé. Az orosz nyelv fejezi ki a népek közötti egyenlőség, testvériség, együttműködés és barátság eszméjét. Az orosz nyelv közvetíti a népi demokráciák és az egész haladó emberiség felé azokat a hatalmas eredményeket, melyeket a Szovjetunió elért és azokat a felmérhetetlen értékű tapasztalatokat, melyeket számunkra nyújtott a szocializmus építésének minden területén. Oroszul beszélnek Bi- kov, Makszimenko és Pányin elvtársak, akik átadták tapasztalataikat a magyar dolgozóknak, melyn-l; nyomán ugrásszerű fejlődésnek indult hazánkban a szocializmus építésének lendítő je a munkaverseny és a Sztahanov-mozgalom. Oroszul beszélnek Baranov és Jcgorov elvtársak, akik dolgozó parasztságunk számára megmutatták az élenjáró terme'és! módszereket, a szovjet mező- gazdasági tudománynak azokat az eredményeit, melyek jelentős mértékben járultak hozzá ebben az évben is a bő termés eléréséhez. Oroszul beszélnek a nagy szovjet b^keharcosok: Fagyejev, irányításra, az ellenőrzésre. Az utóbbi időben már több időt töltök a pártbizottságon, jobban bevontam a munkába a pártbizottság tagjait, akik rendszeresen beszámolnak a község helyzetéről. Hetenként többször ellenőrzőm a munkájukat, két félnap pedig a község határában tartózkodom, beszélgetek itt is a dolgozó parasztokkal és ellenőrzőm a tanács jelentését a mezőgazdasági munkákról. A pártbizottság; ülések rendszeres megtartása mellett igen nagv gondot fordítunk arra, hogy a határozatokat ne a titkár, hanem az egész pártbizottság hozza. mert így jobban érzik az elvtársak a határozat végrehajtásáért a felelősséget — a felelősségérzet növeli a pártbizottsági tagok aktivitását. A pártbizottság munkájának Ehrenburg, Szimonov elvtársak, mikor felszólalásaikban, cikkeikben megmutatják számunkra az utat az egész világ békéjéért folytatandó harcunkhoz. Rákosi elvtárs pártunk II. kongresszusán a következőket mondotta: „Most kezdünk áttérni, hogy tapasztalatainknak azt a mérhetetlen tárházát, amely a szovjet szakirodalomban van lefektetve, a mi szocialista építésünk számára hozzáférhetővé és felhasználhatóvá tegyük. Az elmúlt évben, de különösen az utolsó hónapokban va'óságos roham indult meg a Szovjetunió szakirodalma felé. Mérnökeink, technikusaink most ismerik csak jel azokat az óriási előnyöket, melyeket számunkra a szovjet szakirodalom ismerete jelent.” Ezért van az, hogy dolgozóink egyre jobban felismerik ez orosz n-’elv tanulásának jelentőségét és egyre nagyobb érdek’ődésse! fordulnak az orosz nyelv felé. Egerben a,z elmúlt oktatási évben az MSZT orosz nyelvtan- folyamán 250-en tanultak orosz nyelvet és ebből 190-en tettek állami jellegű vizsgát. Ebben a2 évben még nagyobb számban jelentkeznek a do’gőzök, nemcsak a haladóíokú, hanem a kezdő tanfo'yamokra is. A Tatarozó Vállalatnál, ahol az elmúlt évben már volt egy kezdő és javulása azonban még mindig nem tükröződik vissza eredményesen az aiaipszervezetek munkájában. — ezen a téren még hiányosságok vannak. Igaz, hogy az alapszervezeti vezetőségek munkája aktívabb, mint azelőtt, de azt még nem: tudtuk biztosítani, hogy a pártcsoportbizal- miak is eredményesen dolgozzanak. A vezetőségek tagjai, bár foglalkoznak a pártcsoportbizalmiakkal, ez még nem kielégítő, a pártcsoportbizalmiak és a vezetőségek tagjai sem értik eléggé a pártcsoportok szerepét. Még mindig előfordul, hogy a taggyűléseket ai titkár elvtársak szervezik, nem támaszkodnak eléggé a pártcsoportbizalmiakra és nem is kapnak elegendő segítséget munkájukhoz. Az utóbbi időben a tagdíjfizetést is behatóbban ellenőrzőm, mint azelőtt. Vezetek egy füzetet, egy haladó tanfolyam, ez évben újabb dolgozók csatlakoztak az oktatáshoz. Ugyanígy az Egri Dohánygyárnál, a Téglagyári Egyesülésnél és több más üzemben is. Üj nyelvtanfolyamok indulnak a megyei, járási, városi tanácsnál és a Lakatosárugyár- ban is, ahol eddig még nem folyt oktatás. Ka’ó József, a Lakatosárugyár UB-titkára, Dienes József, a Hevesmegyei Autójavító Vállalat sztahanovistája elmondják: azért- tanulnak orosz nyelven, mert sok orosznyelvű műszaki leírás felmérhetetlen seg’tséget nyújt a termeléshez, szeretnék eredetiben olvasni a szakirodaimat. Városunk dolgozói közt egyre többen vannak olyanok, akik eredetiben tudják olvasni az orosz klasszikusok és a nagy szovjet írók műveit, akik orosz- nyelvű szakkönyveket tudnak felhasználni szaktudásuk folytonos növelésére. Az MSZT a’apszervezeteinek feladata^ hogy egyre jobban szélesítsék az orosz nyelvtanulás mozo'a'mát, hogy megyénk dolgozói egyre szélesebb körben ismerhessék meg az orosz nyelv szépségeit. Tartsák szem előtt alapszervezeteink vezetői, hogy az orosz nyelvtanulás nagyban hozzájárul a magyar-szovjet barátság elmélyítéséhez. Hartman István, MSZT egri városi titkár melyben nyilvántartom a párífa>- gokat és az elszámolást csak akkor fogadom el az alapszövegetek vezetőitől, ha bebizonyosodott, hogy a pártcsoportbizal- miak minden elvfánsat felkerestem. Több esetben ellenőriztem már a pártcsoportbizalmiak munkáját, s meggyőződtem arról, hogy vannak olyan elvtársak, akik nem juttatják el a tagsági bélyeget minden párttaghoz. A Központi Vezetőség június 27—28-i határozata számos hiányosságot tár fel, a vezetésben, s ezek a mi pártbizottságunknál, aí mi alapszervczeteinknél is megtalálhatók. Ahhoz,, hogy ezeket a hibákat megszüntessük, fokozottabban támaszkodunk a párttagokra:, a pártonkívüli dolgozókra, — csak az ő segítségükkel. az ő bevonásukkal tudja megteremteni a tiszanánai párt- bizottság is a helyes vezetést. Barna András községi pártbizottság! titkár Őszi vásár Kálban Az árleszállítás óta megye- szerte megnőtt a dolgozók vásárló kedve. A dolgozók vásárló igényeinek kielégítésére a megyei tanács végrehajtó bizottsága kétnapos őszi vásárt rendez Kaiban október 3-án és 4-én. A vásárt 25 százalékkal nagyobb méretűre tervezik mint a gyöngyösi volt. . Bőséges felhozatal lesz különösen ruhaneműből. Pavilont épít az Egri Állami Áruház, a Textilnagykereskedelmi Vállalat divatbemutatót tart. A bemutatásra kerülő áruk a vásáron megvehetők. Sátraikban kész-, méter-, pamut- és szövetáru egyaránt bő választékban áll a vásárlók rendelkezésére. Árulnak majd leszállított áru kerékpárt, villamossági cikkeket, kisebb mezőgazdasági gépeket, vegyicikkeket üveg-, sport- és játékárut. A KISZÖV is értékesíti készáruit. A megyei vállalatokon kívül résztvesz a vásáron a Bútoi- értékesítő Vállalat és a Gyermekkocsigyár is. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya kiáll ításszerűen vonultatja fel a tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok te-mé- nyeit, állatállományát. A népművelési osztály kultúrcsopor- tok műsorával szórakoztatja a vásárló közönséget. A vásárra utazók 33 százalékos vasúti és 20 százalékos MAVAUT-ked- vezményben részesülnek 150 kilométeres távolságon belül. TANULJUNK OROSZUL ...V(‘in u mi osstúlyunhra itiríosih Van egy népszerű játék: „komámasszony, hol az olló” — de ezt gyerekek játsszák. Van egy másik „játék”, amelyet kizárólag felnőttek játszanak: a „nem tartozik ránk” játék, l't is, ott is állandóan keresnek valamit, az utóbbinál valakit, akire az elintézendő ügy tartozik. Az a győztes, aki bírja tüdővel és idegekkel, s kellő izomzata van a bürokrácia százfejű hidrájának legyőzéséhez. Ennek a népszerűnek éppen nem mondható játéknak a megyei tanács egyes osztályvezetői a szakértői, akik szívesen jelentik ki: „nem a mi osztályunkra tartozik”. Amit most itt mondunk, az ránk tartozik. Ránk tartozik, hogy megírjuk egyáltalában nem követendő példának. 1952 június 17. Az egri városi tanács a fahidak javítására ót tonna faanyagot, járdajavításra 10 tonna bitumen1, valamint öt tonna cementet igényelt a megyei tanács igazgatási osztályától. S elindult az akta, mint a bolygó ho’landi. Először pihent egy k-csit, talán sokat is, az igazgatási osztályon, aztán váratlanul visszakerült a városi tanács igazgatási osztályára. Miért? Mert onnan küldték. Aztán ismét útrakelt az ügydarab, három szép pecséttel a hátán, s hosszas bolyongás után megérkezett a megyei tanács — most már kommunális osztályára. Ilyen hosszú út után ugyebár pihenni kell? Pihent is — de nem véglegesen. Még volt rajta hely a pecsét számára, s mivel „nem a >ni oszíá yunkra tartozik ' — átvándorolt a megyei tanács tervosztályára. Aztán teltek a napok, békésen pihent az akta, míg végül — a sors k fürkészhe ellen titka ez — augusztus 15-én az utolsó pecsét kerü t az ügydarabra, mely már úgy nézeti ki, mintha kiütéses t.fuszban jeAZ OSZTÁLYON AZ IKTATÓBAN Ahonnét elindult és ahová fáradságos útja után visszatér az „ügydarab”. küdt volna ennyi ideig. A városi tanács majd egy év után megkapja a kiutalást. 1 Nem, ez a játék mégsem hasonlít a gyerekekére. Az rövid és felüdit, ez hónapokig tart és felháborít. Ez nem játék, ez súlyos felelőtlenség, (gyurkó) Hogyan hat az önköltségcsökkentés a dolgozók életszínvonalának emelkedésében A szovjet nép életszínvonalá nak emelkedésében fontos szerepe van az önköltségcsökkentésnek és a termelékenység növelésének a termelés minden területén. Az önköltség a szocialista gazdaságban azt mutatja, mibe kerül pénzbe kifejezve valamely állami vállalatnak a termékek előállítása. önköltségcsökkentést a termelékenység fokozásával, nyersanyag, a különböző anyagok, az üzemanyag, a viMlamosene« gia gazdaságos kihasználásával érünk el. Nagy jelentősége van az önköltségcsökkentés szem pontjából a gépek és gépi berendezések jó kihasználásának, a jó munkaszervezésnek, az eszközök forgási sebessége meggyorsításának, az adminisztratív költ ségek csökkentésének. A szocializmusban önköltségcsökkentésben jut kifejezésre a társada'mi munka megtakarítása. Ez lehetővé teszi, hogy a társadalom azonos munkaráfordítással emel je a termelést, növelje a társadalom vagyonát, a nemzeti jövedelmet. Az önköltségcsökkentésből adódó megtakarítás annál nagyobb, minél nagyobbak a szocialista termelés méretei. 1931 ben például 150—200 millió rubel összegű felhalmozást eredményezett az ipari termelés önköltségének egy-egy százalékkal való csökkentése. 1950-ben ez az összeg már több mint 4 milliárd rubelre emelkedett. Az önköltségcsökkerrfési előirányzat teljesítése óriási megtakarítást jelent az ország számi ra. A megtakarított összeg nagyságát a következő adatok mutatják: a Szovjetunióban 1951- ben az ipari termelés • önköltségének csökkentéséből adódó megtakarítás 35.5 milliárd rubel volt. 1952-ben ez az összeg több mint 46 milliárd rubelre emelkedett. Ha minden vállalat teljesíti és túlteljesíti az önköltségcsökkentési tállanti e'őirányzatot, ha felszámolja a ráfizetéses niun kát és fokozza a vállalatok jövedelmezőségét, ezáltal sok mil'iárd rubel szabadul fel és ezt az összeget a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további emelésére lehet for dítani. Az önköltségcsökkentés növeli a nemzeti jövedelmet és ezáltal közvetlenül hat mind a szocialista felhalmozás alapjának, nrnd a fogyasztási alapnak a gyarapítására. A felha'mozási clap állandó növelése lehetővé tette a szovjet tálam számira, hogy biztosít'a a termelés szakadatlan fejlődését és tökéletesítését a legfejlettebb technika alapján és hogy a mezőgazdaság minden területén óriási méretű beruházásokat eszközöljön. A szovjet országban a nehéz ipar rohamos növekedése lehetővé tette a könnyű- és élelmi* szeripar és a mezőgazdaság lo kozott fejlesztését, az olyan fogyasztási cikkek, mint a hús, te j, hal, cukor, szövet, ruha, cipő, bútor stf>. termelésének gyors növelését. A szovjet állam jelentékenyen emeli a könnyű- és élelmiszeripar — valamint a mezőgazdaság fejlesztésére for dított összegeket. Az önköltségcsökkentés azzal, hogy növeli a nemzeti jövedelmet. elősegíti, hogy a szovjet országban szakadatlanul emelkedjék a dolgozók é'etszínvonala, rendszeresen csökkenjenek az árak és egyre nagyobb ősz- szegeket fordíthassanak egészségügyre. közoktatásügyre, a dolgozók szociális ellátására. A fo'vó költségvetési évben például a szovjet állam 9.9 milliárd rubellel emelte a közoktatásra, az egészségügyre, szociális és kulturá'is intézkedésekre, különböző juttatásokra előirányzott összegeket, amely így most 139.5 milliard rubel. A Szovjetunóban az 1947 és 1932 közötti időszakban végrehajtott ötszöri árieszláTítás következtében az élelmiszer és iparcikkek árai 50 százalékkal csökkentek, a kenyér ára 61. a hús ára 58, a vai ára 63, a cukor ára 51 százalékkal csökkent. A szovjet kormány 1953 április 1-én hatodszor csökkentette az állami kiskereskedelmi árakat és ez az árleszállítás kiterjed az ö;s7cs közszükségleti, élelmiszer- és iparcikkekre. Az 'állami kiskereskedelmi árak csökkentése az 1953-as évben a kolhoz és szövetkezeti piacok árainak csökkentésével együtt egy év alatt 53 milliárd rubel megtakarítást jelent a szovjet dolgozóknak. A szovjet emberek tehát közvetlenül érdeke'tek a termelékenység fokozásában és az ön költség csökkentésében. Tudják, hogy ezzel a Szovjetunió gazdasági erejét szilárdítják és saját életszínvonalukat emelik. Minél alacsonyabb a termékek önköltsége és minél magasabb ugyanakkor a termelékenység, annál nagyobb anyagi eszközöket fordíthat a szocialista társadalom a dolgozók szükségleteinek kielégítésére. Hogy milyen jelentősége van az önköltség csökkentesének, a dolgozók anyagi jóléte emelésében, mutatja a következő példa: a kupavnai finomgyapjuszövet- gyár dolgozói évek óta nyersanya gmegtakarítási versenyt folytatnak. A verseny eredményeként az elmúlt három évben megtakarított gyapjúból 313 ezer méter készszövetet gyártottak és ebből több mint 100 ezer kabát és ruha készült. Az önköltségcsökkentés a szocialista gazdaság fejlődésének jelentős eszköze és fontos feltétele annak, hogy tovább emelkedjék a nép anyagi és kulturális színvonala. Állattenyésztési tapasztalatcserenap Füzesabonyban Állattenyésztési tapasztalat- cserére gyűltek össze Füzesabonyban a környék termelöszö- ve'kezé'einek tagjai, s egyénileg dolgozó parasztjai. A tapasztala tcserén részvevők előadást hallottak az állattenyésztés korszerű kérdéseiről. A beszámolót Barta András, a Petőfi tsz elnöke mondotta, mely után a részvevők megtekintették a tsz állatállományát. A tapasztalatcsere rámutatott » fejlett, korszerű állafenyésztés előnyeire. s a részvevők meggyőződhettek a társasgazdálkodás előnyeiről. A részvevők a hozzászólások, valamint 3 közös ebéd alkalmával kicserélték tapasztalataikat a földművelésügyi minisztérium kiküldötteivel, az ország állattenyésztőinek vezetőivel. A tapasztalatcserenap a Petőfi tsz, a pusztaszikszói állami gazdaság és a község 10 legjobb tehenének, valamint a mesterséges meg- termékenvitő-telep megtekintésével ért véget. 1 I A képen: Az „Új élet*-kolhoz tejelőjén, Gavrilovka-íaluban. A refrén: „No, rá a pecsétet. Nem a ml osztályunkra tartozik.”
