Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)

1953-09-20 / 76. szám

/ ■2 NÉPÚJSÁG I y S3 szeptember 29. SEGÍTETT A BÍRÁLAT, JAVULT A VEZETÉS SZÍNVONALA A TISZANÁNAI KÖZSÉGI PÁRTBIZOTTSÁGON ,S ISK4ERD MEG A CT'ZÚSfétlUtiM A Népújság ez év július 12-i számában cikk jelent meg „Ja­vítsa tovább a vezetés színvona­lát a tiszanánai pártbizottság” címmel. A cikk foglalkozott a pártbizottság munkájával, rámu­tatott munkánk hiányosságaira és megadta a munka megjavítá­sának módját is. Pártbizottsá­gunk tanulmányozta, megvitatta a cikket és annak a nyomán igyekezett a munkáját megjaví­tani. A cikk helyesen bírálta mun­kámat. hogy sokat lótok-futok, egyedül akarok mindent elvégez­ni. Erre a hibámra már előzőleg is figyelmeztettek, de nem vet­tem elég komolyan. Később lát­tam, hogy a lótás-futást fel kell számolnom, hogy akkor lesz csak eredményes a munkám, ha nem szaladozok minden apró- cseprő ügyben, ha nem egyedül próbálok mindent elintézni. Mert ha ezt teszem, nem jut idő az Lenin is Sztálin orosz nyel­ven írták halhatatlan műveiket, ezen a nyelven mutatták meg az utat a kapitalizmus megdön­tésére, az egész világ dolgozói­nak a kizsákmányolás alóli fel­szabadítás felé. Az orosz nyelv fejezi ki a né­pek közötti egyenlőség, testvé­riség, együttműködés és barát­ság eszméjét. Az orosz nyelv közvetíti a népi demokráciák és az egész haladó emberiség felé azokat a hatalmas eredménye­ket, melyeket a Szovjetunió el­ért és azokat a felmérhetetlen értékű tapasztalatokat, melye­ket számunkra nyújtott a szo­cializmus építésének minden te­rületén. Oroszul beszélnek Bi- kov, Makszimenko és Pányin elvtársak, akik átadták tapasz­talataikat a magyar dolgozók­nak, melyn-l; nyomán ugrás­szerű fejlődésnek indult hazánk­ban a szocializmus építésének lendítő je a munkaverseny és a Sztahanov-mozgalom. Oroszul beszélnek Baranov és Jcgorov elvtársak, akik dolgozó parasztságunk számára meg­mutatták az élenjáró terme'és! módszereket, a szovjet mező- gazdasági tudománynak azokat az eredményeit, melyek jelentős mértékben járultak hozzá eb­ben az évben is a bő termés el­éréséhez. Oroszul beszélnek a nagy szovjet b^keharcosok: Fagyejev, irányításra, az ellenőrzésre. Az utóbbi időben már több időt töl­tök a pártbizottságon, jobban bevontam a munká­ba a pártbizottság tagjait, akik rendszeresen beszá­molnak a község helyzeté­ről. Hetenként többször ellenőrzőm a munkájukat, két félnap pedig a község határában tartózkodom, beszélgetek itt is a dolgozó pa­rasztokkal és ellenőrzőm a ta­nács jelentését a mezőgazdasági munkákról. A pártbizottság; ülések rend­szeres megtartása mellett igen nagv gondot fordítunk arra, hogy a határozatokat ne a titkár, ha­nem az egész pártbizottság hoz­za. mert így jobban érzik az elv­társak a határozat végrehajtá­sáért a felelősséget — a fele­lősségérzet növeli a pártbizott­sági tagok aktivitását. A pártbizottság munkájának Ehrenburg, Szimonov elvtársak, mikor felszólalásaikban, cik­keikben megmutatják számunk­ra az utat az egész világ béké­jéért folytatandó harcunkhoz. Rákosi elvtárs pártunk II. kongresszusán a következőket mondotta: „Most kezdünk áttér­ni, hogy tapasztalatainknak azt a mérhetetlen tárházát, amely a szovjet szakirodalomban van le­fektetve, a mi szocialista építé­sünk számára hozzáférhetővé és felhasználhatóvá tegyük. Az el­múlt évben, de különösen az utolsó hónapokban va'óságos ro­ham indult meg a Szovjetunió szakirodalma felé. Mérnökeink, technikusaink most ismerik csak jel azokat az óriási előnyöket, melyeket számunkra a szovjet szakirodalom ismerete jelent.” Ezért van az, hogy dolgozóink egyre jobban felismerik ez orosz n-’elv tanulásának jelentőségét és egyre nagyobb érdek’ődésse! fordulnak az orosz nyelv felé. Egerben a,z elmúlt oktatási évben az MSZT orosz nyelvtan- folyamán 250-en tanultak orosz nyelvet és ebből 190-en tettek állami jellegű vizsgát. Ebben a2 évben még nagyobb szám­ban jelentkeznek a do’gőzök, nemcsak a haladóíokú, hanem a kezdő tanfo'yamokra is. A Tata­rozó Vállalatnál, ahol az elmúlt évben már volt egy kezdő és javulása azonban még mindig nem tükröződik vissza eredmé­nyesen az aiaipszervezetek mun­kájában. — ezen a téren még hiányosságok vannak. Igaz, hogy az alapszervezeti vezetőségek munkája aktívabb, mint azelőtt, de azt még nem: tudtuk biztosí­tani, hogy a pártcsoportbizal- miak is eredményesen dolgozza­nak. A vezetőségek tagjai, bár foglalkoznak a pártcsoportbizal­miakkal, ez még nem kielégítő, a pártcsoportbizalmiak és a vezetőségek tagjai sem ér­tik eléggé a pártcsoportok szerepét. Még mindig előfordul, hogy a taggyűléseket ai titkár elvtársak szervezik, nem támaszkodnak eléggé a pártcsoportbizalmiakra és nem is kapnak elegendő se­gítséget munkájukhoz. Az utóbbi időben a tagdíjfi­zetést is behatóbban ellenőrzőm, mint azelőtt. Vezetek egy füzetet, egy haladó tanfolyam, ez évben újabb dolgozók csatlakoztak az oktatáshoz. Ugyanígy az Egri Dohánygyárnál, a Téglagyári Egyesülésnél és több más üzem­ben is. Üj nyelvtanfolyamok in­dulnak a megyei, járási, városi tanácsnál és a Lakatosárugyár- ban is, ahol eddig még nem folyt oktatás. Ka’ó József, a La­katosárugyár UB-titkára, Die­nes József, a Hevesmegyei Autójavító Vállalat sztahanovis­tája elmondják: azért- tanulnak orosz nyelven, mert sok orosz­nyelvű műszaki leírás felmér­hetetlen seg’tséget nyújt a ter­meléshez, szeretnék eredetiben olvasni a szakirodaimat. Városunk dolgozói közt egyre többen vannak olyanok, akik eredetiben tudják olvasni az orosz klasszikusok és a nagy szovjet írók műveit, akik orosz- nyelvű szakkönyveket tudnak felhasználni szaktudásuk folyto­nos növelésére. Az MSZT a’apszervezeteinek feladata^ hogy egyre jobban szé­lesítsék az orosz nyelvtanulás mozo'a'mát, hogy megyénk dol­gozói egyre szélesebb körben is­merhessék meg az orosz nyelv szépségeit. Tartsák szem előtt alapszervezeteink vezetői, hogy az orosz nyelvtanulás nagyban hozzájárul a magyar-szovjet ba­rátság elmélyítéséhez. Hartman István, MSZT egri városi titkár melyben nyilvántartom a párífa>- gokat és az elszámolást csak akkor fogadom el az alapszö­vegetek vezetőitől, ha bebizonyo­sodott, hogy a pártcsoportbizal- miak minden elvfánsat felkeres­tem. Több esetben ellenőriztem már a pártcsoportbizalmiak mun­káját, s meggyőződtem arról, hogy vannak olyan elvtársak, akik nem juttatják el a tagsági bélyeget minden párttaghoz. A Központi Vezetőség június 27—28-i határozata számos hiá­nyosságot tár fel, a vezetésben, s ezek a mi pártbizottságunknál, aí mi alapszervczeteinknél is megtalálhatók. Ahhoz,, hogy eze­ket a hibákat megszüntessük, fo­kozottabban támaszkodunk a párttagokra:, a pártonkívüli dol­gozókra, — csak az ő segítsé­gükkel. az ő bevonásukkal tudja megteremteni a tiszanánai párt- bizottság is a helyes vezetést. Barna András községi pártbizottság! titkár Őszi vásár Kálban Az árleszállítás óta megye- szerte megnőtt a dolgozók vá­sárló kedve. A dolgozók vá­sárló igényeinek kielégítésére a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága kétnapos őszi vásárt rendez Kaiban október 3-án és 4-én. A vásárt 25 százalékkal nagyobb méretűre tervezik mint a gyöngyösi volt. . Bőséges felhozatal lesz külö­nösen ruhaneműből. Pavilont épít az Egri Állami Áruház, a Textilnagykereskedelmi Válla­lat divatbemutatót tart. A be­mutatásra kerülő áruk a vá­sáron megvehetők. Sátraikban kész-, méter-, pamut- és szö­vetáru egyaránt bő választék­ban áll a vásárlók rendelkezé­sére. Árulnak majd leszállított áru kerékpárt, villamossági cikkeket, kisebb mezőgazdasá­gi gépeket, vegyicikkeket üveg-, sport- és játékárut. A KISZÖV is értékesíti készáruit. A megyei vállalatokon kívül résztvesz a vásáron a Bútoi- értékesítő Vállalat és a Gyer­mekkocsigyár is. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya kiáll ításszerűen vonultatja fel a tsz-ek és egyé­nileg dolgozó parasztok te-mé- nyeit, állatállományát. A nép­művelési osztály kultúrcsopor- tok műsorával szórakoztatja a vásárló közönséget. A vásárra utazók 33 százalékos vasúti és 20 százalékos MAVAUT-ked- vezményben részesülnek 150 kilométeres távolságon belül. TANULJUNK OROSZUL ...V(‘in u mi osstúlyunhra itiríosih Van egy népszerű játék: „komámasszony, hol az olló” — de ezt gyerekek játsszák. Van egy másik „játék”, amelyet kizárólag felnőttek játszanak: a „nem tartozik ránk” játék, l't is, ott is állandóan keresnek valamit, az utóbbinál valakit, akire az elinté­zendő ügy tartozik. Az a győztes, aki bírja tüdővel és idegekkel, s kellő izomzata van a bürokrácia százfejű hidrájának legyőzé­séhez. Ennek a népszerűnek éppen nem mondható játéknak a megyei tanács egyes osztályvezetői a szakértői, akik szívesen jelentik ki: „nem a mi osztályunkra tartozik”. Amit most itt mondunk, az ránk tartozik. Ránk tartozik, hogy megírjuk egyáltalában nem követendő példának. 1952 június 17. Az egri városi tanács a fahidak javítására ót tonna faanyagot, járdajavításra 10 tonna bitumen1, valamint öt tonna cementet igényelt a megyei tanács igazgatási osztályától. S elindult az akta, mint a bolygó ho’landi. Először pihent egy k-csit, talán sokat is, az igazgatási osztályon, aztán váratlanul visszake­rült a városi tanács igazgatási osztályára. Miért? Mert onnan küldték. Aztán ismét útrakelt az ügydarab, három szép pecséttel a hátán, s hosszas bolyongás után megérkezett a megyei tanács — most már kommunális osztályára. Ilyen hosszú út után ugyebár pihenni kell? Pihent is — de nem véglegesen. Még volt rajta hely a pecsét számára, s mivel „nem a >ni oszíá yunkra tartozik ' — átvándorolt a megyei tanács tervosztályára. Aztán teltek a na­pok, békésen pihent az akta, míg végül — a sors k fürkészhe el­len titka ez — augusztus 15-én az utolsó pecsét kerü t az ügy­darabra, mely már úgy nézeti ki, mintha kiütéses t.fuszban je­AZ OSZTÁLYON AZ IKTATÓBAN Ahonnét elindult és ahová fáradságos útja után visszatér az „ügydarab”. küdt volna ennyi ideig. A városi tanács majd egy év után meg­kapja a kiutalást. 1 Nem, ez a játék mégsem hasonlít a gyerekekére. Az rövid és felüdit, ez hónapokig tart és felháborít. Ez nem játék, ez súlyos felelőtlenség, (gyurkó) Hogyan hat az önköltségcsökkentés a dolgozók életszínvonalának emelkedésében A szovjet nép életszínvonalá nak emelkedésében fontos sze­repe van az önköltségcsökken­tésnek és a termelékenység nö­velésének a termelés minden területén. Az önköltség a szo­cialista gazdaságban azt mutat­ja, mibe kerül pénzbe kifejezve valamely állami vállalatnak a termékek előállítása. önköltségcsökkentést a ter­melékenység fokozásával, nyers­anyag, a különböző anyagok, az üzemanyag, a viMlamosene« gia gazdaságos kihasználásával érünk el. Nagy jelentősége van az önköltségcsökkentés szem pontjából a gépek és gépi be­rendezések jó kihasználásának, a jó munkaszervezésnek, az eszkö­zök forgási sebessége meggyor­sításának, az adminisztratív költ ségek csökkentésének. A szocia­lizmusban önköltségcsökkentés­ben jut kifejezésre a társada'mi munka megtakarítása. Ez lehe­tővé teszi, hogy a társadalom azonos munkaráfordítással emel je a termelést, növelje a tár­sadalom vagyonát, a nemzeti jövedelmet. Az önköltségcsökkentésből adódó megtakarítás annál na­gyobb, minél nagyobbak a szo­cialista termelés méretei. 1931 ben például 150—200 millió ru­bel összegű felhalmozást ered­ményezett az ipari termelés ön­költségének egy-egy százalék­kal való csökkentése. 1950-ben ez az összeg már több mint 4 milliárd rubelre emelkedett. Az önköltségcsökkerrfési elő­irányzat teljesítése óriási megta­karítást jelent az ország számi ra. A megtakarított összeg nagy­ságát a következő adatok mu­tatják: a Szovjetunióban 1951- ben az ipari termelés • önköltsé­gének csökkentéséből adódó megtakarítás 35.5 milliárd rubel volt. 1952-ben ez az összeg több mint 46 milliárd rubelre emel­kedett. Ha minden vállalat teljesíti és túlteljesíti az önköltségcsök­kentési tállanti e'őirányzatot, ha felszámolja a ráfizetéses niun kát és fokozza a vállalatok jö­vedelmezőségét, ezáltal sok mil'iárd rubel szabadul fel és ezt az összeget a dolgozók anyagi és kulturális színvonalá­nak további emelésére lehet for dítani. Az önköltségcsökkentés növeli a nemzeti jövedelmet és ezáltal közvetlenül hat mind a szocia­lista felhalmozás alapjának, nrnd a fogyasztási alapnak a gyarapítására. A felha'mozási clap állandó növelése lehetővé tette a szovjet tálam számira, hogy biztosít'a a termelés sza­kadatlan fejlődését és tökélete­sítését a legfejlettebb technika alapján és hogy a mezőgazdaság minden területén óriási méretű beruházásokat eszközöljön. A szovjet országban a nehéz ipar rohamos növekedése lehető­vé tette a könnyű- és élelmi* szeripar és a mezőgazdaság lo kozott fejlesztését, az olyan fo­gyasztási cikkek, mint a hús, te j, hal, cukor, szövet, ruha, cipő, bútor stf>. termelésének gyors növelését. A szovjet állam je­lentékenyen emeli a könnyű- és élelmiszeripar — valamint a mezőgazdaság fejlesztésére for dított összegeket. Az önköltségcsökkentés azzal, hogy növeli a nemzeti jövedel­met. elősegíti, hogy a szovjet országban szakadatlanul emel­kedjék a dolgozók é'etszínvona­la, rendszeresen csökkenjenek az árak és egyre nagyobb ősz- szegeket fordíthassanak egész­ségügyre. közoktatásügyre, a dolgozók szociális ellátására. A fo'vó költségvetési évben pél­dául a szovjet állam 9.9 milli­árd rubellel emelte a közoktatás­ra, az egészségügyre, szociális és kulturá'is intézkedésekre, kü­lönböző juttatásokra előirányzott összegeket, amely így most 139.5 milliard rubel. A Szovjetunóban az 1947 és 1932 közötti időszakban végre­hajtott ötszöri árieszláTítás kö­vetkeztében az élelmiszer és iparcikkek árai 50 százalékkal csökkentek, a kenyér ára 61. a hús ára 58, a vai ára 63, a cu­kor ára 51 százalékkal csökkent. A szovjet kormány 1953 ápri­lis 1-én hatodszor csökkentette az állami kiskereskedelmi ára­kat és ez az árleszállítás kiter­jed az ö;s7cs közszükségleti, élelmiszer- és iparcikkekre. Az 'állami kiskereskedelmi árak csökkentése az 1953-as évben a kolhoz és szövetkezeti piacok árainak csökkentésével együtt egy év alatt 53 milliárd rubel megtakarítást jelent a szovjet dolgozóknak. A szovjet emberek tehát köz­vetlenül érdeke'tek a termelé­kenység fokozásában és az ön költség csökkentésében. Tudják, hogy ezzel a Szovjetunió gazda­sági erejét szilárdítják és saját életszínvonalukat emelik. Minél alacsonyabb a termékek önkölt­sége és minél magasabb ugyan­akkor a termelékenység, annál nagyobb anyagi eszközöket for­díthat a szocialista társadalom a dolgozók szükségleteinek ki­elégítésére. Hogy milyen jelentősége van az önköltség csökkentesének, a dolgozók anyagi jóléte emelésé­ben, mutatja a következő példa: a kupavnai finomgyapjuszövet- gyár dolgozói évek óta nyers­anya gmegtakarítási versenyt folytatnak. A verseny eredmé­nyeként az elmúlt három évben megtakarított gyapjúból 313 ezer méter készszövetet gyártot­tak és ebből több mint 100 ezer kabát és ruha készült. Az önköltségcsökkentés a szo­cialista gazdaság fejlődésének jelentős eszköze és fontos felté­tele annak, hogy tovább emel­kedjék a nép anyagi és kulturá­lis színvonala. Állattenyésztési tapasztalatcserenap Füzesabonyban Állattenyésztési tapasztalat- cserére gyűltek össze Füzes­abonyban a környék termelöszö- ve'kezé'einek tagjai, s egyénileg dolgozó parasztjai. A tapaszta­la tcserén részvevők előadást hallottak az állattenyésztés kor­szerű kérdéseiről. A beszámolót Barta András, a Petőfi tsz elnöke mondotta, mely után a részvevők megtekintették a tsz állatállományát. A tapasz­talatcsere rámutatott » fejlett, korszerű állafenyésztés előnyei­re. s a részvevők meggyőződhet­tek a társasgazdálkodás előnyei­ről. A részvevők a hozzászólások, valamint 3 közös ebéd alkalmá­val kicserélték tapasztalataikat a földművelésügyi minisztérium kiküldötteivel, az ország állatte­nyésztőinek vezetőivel. A tapasz­talatcserenap a Petőfi tsz, a pusztaszikszói állami gazdaság és a község 10 legjobb tehené­nek, valamint a mesterséges meg- termékenvitő-telep megtekintésé­vel ért véget. 1 I A képen: Az „Új élet*-kolhoz tejelőjén, Gavrilovka-íaluban. A refrén: „No, rá a pecsétet. Nem a ml osztályunkra tartozik.”

Next

/
Thumbnails
Contents