Népújság, 1953. július (53-61. szám)

1953-07-16 / 57. szám

I 1953 július 16. N EPÚJSÁG (Folytatás a második oldalról) ellátásuk egy elvtárs teljes munkaerejét veszi igénybe. Az ellenség természetesen ezeket a helyes rendszabá­lyokat különböző hírverésre és zavartkeitésre igyekszik felhasz­nálni. Ezzel kapcsolatban kö­zölhetem az elvtársakkal, hogy a régi Politikai Bizottság azon tagjai, akik moist nincsenek éen. ne az új Politikai Bizottságban, (valamint a régi minisztertanáes tagjai, akik most nem miniszte­rek, valamennyien, kivétel nél­kül megfelelő munkakörben dol­goznak tovább pártunk és a népi demokrácia különböző terüle­tein. Aki ebben a kérdésben be­dől az ellenség hazug híreszte­léseinek, az most űj*a, csak­úgy, mint ezelcftt annyiszor, meggyőződhet arról, hogy be­csapták. (Derültség.) Pártunk és vezetése egységesebb, összeforrottabb, mint valaha összefoglalva, az elvtársak 'az elmondottakból megértik, hogy azok a rendszabályok, amelyeket pártunk javasolt, vál­tozatlanul a szocializmus építé­sét tűzik ki célul. De a szocia­lizmus építését az elkövetett hi­bák tanulságai alapján most jobban, a reális lehetőségekkel többet törődve, a dolgozó nép szükségleteinek, életszínvonalá­nak fokozott növelésével folytat­juk. Az elmúlt két évben kissé szem elöl tévesztettük ezt a fon­tos kommunista megállapítást, hogy a legfőbb érték az ember. Most ezt kijavítjuk és szocialista építésünket úgy folytatjuk, hogy vele kapcsolatban, vele egyidő- ben állandóan nőjön dolgozó né­pünk és benne külön ipari mun­kásságunk életszínvonala, jó­léte, kultúrája. Ez az általunk javasolt változások lényege. Pártunk most a dolgozók életszínvonalának erőteljes eme­lésére vesz irányt. Tudja ezt az ellenség is. Azt is tudja, hogy a dolgozó nép életszínvonalá­nak emelése erősíti, szilárdítja a munkás-paraszt összefogást, erősíti, szilárdítja népi demo­kráciánkat és ezért a maga ré­széről mindent meg fog tenni, hogy tervünket megzavarja és keresztezze. A belső ellenséget támogat­ják minden erővel az imperia­lista háborús gyújtogatok. Az imperialista tábort egyre job­ban idegesítik a Szovjetunió sikerei a kommunizmus építése terén, a népi demokráciák, a Kínai Népköztársaság kulturá­lis és gazdasági föllendülése. Nyugtalanítja őket egy sor ka­pitalista ország kommunista és munkásmozgalmának, a gyar­mati és függő országok fel­szabadító harcának erőteljes fej­lődése. A béket'ábor eredmé­nyeivel szemben az imperialista táborban nőnek a gazdasági bajok, kiéleződnek az ellentétek az Egyesült Államok és csatló­sai között. Ebben a helyzetben az impe­rialisták lázas aktivitást fejte­nek ki, igyekeznek növelni nyo­másukat a béketáborra, irányt vesznek olyan provokációkra, mint amilyennek Berlinben vagy Koreában voltunk tanúi. Sok- százmillió dollárt fordítanak a provokációk, szabotázsok szer­vezésére, s aktivizálják ügynökei­ket, kémeiket, provokátoraikat. A nemzetközi imperializmus egy ilyen ügynökét leplezték le most a Szovjetunióban, Berija sze­mélyében. A mi pártunk helyesli azt az erélyt, határozottságot és gyorsaságot, melyet - Szov­jetunió Kommunista Pártjának Központi Vezetősége ebben a kérdésben tanúsított. A ma­gunk számára levonjuk belőle a tanulságot, hogy szakadatla­nul éberen kell őrködnünk, hogy őrizzük, mint a szemünk vüágát, pártunk egységét, kol­lektív vezetését és szilárd marxista-leninista ideológiai alapját (Nagy taps.) Nem kétséges, hogy az im­perialisták és ügynökeik itthon, nálunk is meg fognak -próbálni mindent, hogy zavarják szo­cialista építésünket, dolgozó né­pünk életszínvonalának emelé­sét. Ebben a helyzetben fonto­sabb, mint bármikor, hogy min­denki világosan lássa: pártunk és vezetése egységesebb, össze­forrottabb, mint vaiaha. (Nagy taps.) Ennek az egységnek, ösz- szekovácsoltságnak szilárd és megingathatatlan alapját azok az eszmék és tanítások képezik, amelyeket Marx, Engels, Lenin, Sztálin dolgoztak ki, s amelyek, mint a múltban, úgy a jövőben is változatlanul megvilágítják előttünk a szocializmushoz ve­zető utat. Erőnket és egységünket növeli egyre mélyülő baráti viszonyunk a népi demokráciákhoz, felszaba­dítónkhoz, a hatalmas Szovjet­unióhoz", valamint a sokszáz- milliós béketáborhoz. A mi erős és egységes pár­tunk a felszabadulás óta meg­oldott minden feladatot, ami elé a történelem állítottál Dolgozó népünk üdvére és felvirágzására megoldja azokat a célokat is, amelyeket most tűztünk ki ma­gunk" elé. De ehhez az kell, hogy pártunk minden tagja, minden kommunista, népi demokráciánk minden őszinte híve álljon csata­sorba, menjen ellentámadásba. (Hosszantartó taps.) Újra moz- góeítanunk-kell mindazt, aminek annyi sikerünket köszönhetjük, a türelmes meggyőzést csak úgy, mint a bátor helytállást, az ál­dozni tudást, a közérdek önzet­len szolgálatát. Lássa az egész ország, hogy pártunk egységes, össsekovácsolt, hogy minden tagja, minden szervezete, min­den agitátora és népnevelője helyesli célkitűzéseinket, hogy el van szánva arra, hogy le­leplezi, visszaveri és szét­zúzza az ellenség minden támadását, mely dolgozó népünk életszínvonal ának, jólétének emelkedését meg alkarja gátolni. (Nagy taps.) Dolgozzunk bát­ran, magabiztosan, jó ügyünk igazába és helyességébe vetett hittel és a siker, a győzelem, mint annyiszor, újra a miénk! (Percekig tartó nagy taps. Fel­kiáltások: Éljen a párt!) Rákosi Mátyás elvtárs be­széde után Nagy Imre elvtár», a minisztertanács elnöke szólalt fel. Nagy Imre elvtárs felszólalása Elvtársak? Ráko'si elvtár-s beszámolója, amellyel teljes mértékben egyetértek, világos választ ad mindazokra a kérdésekre, ame­lyek pártunk Központi Vezető­ségének határozatával kapcso­latiján, párttagságunk körében felmerültek. Pártunk Központi Vezetősé­gének határozata, az a válto­zás, amely gazdaságpolitikánk­ban történt, a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának. valamint szociális és kulturális szükség­letei fokozottabb kielégítésének nagyszerű célkitűzéseit szol­gálja. Azt, hogy a szocialista iparosítás útián úgy haladjunk előre a szocializmus felé. hogy az a dolgozó nép, elsősorban a szocialista építés derékhada, a munkásosztály életszínvonalá­nak szüntelen javulásával jár ion. hogy valóban érvényre jusson az a jelszó, ho!gy. a leg­főbb érték , az ember. Ez a gazdaságpolitika szorosabbra fűzi kapcsolatainkat a néppel, ai munkásosztállyal, növeli a párt befolyását és erejét. Ez a gaz­daságpolitika, amelynek útjait Központi Vezetőségünk határo­zata jelölte ki, pártunk és or­szágunk erejének kiapadhatat­lan forrása. A Központi Vezetőség hatá­rozata megvetette alapjait az igazi kollektív pártvezetésnek, nagy lépést tett előre a bírá­lat és önbirálat bolsevik mód­szereinek kifejlesztése, a belső pártdemokrácia érvényesülése terén is. A Köziponti Vezetőség hatá­rozata megszilárdította a párt­vezetés egységét, amelybe nem verhet éket sem belső, sem külső ellenség, amely szilárdabb, mint valaha és amelyre jobban vi­gyázunk, mint a szemünk fé­nyére. (Hosszantartó, lelkes taps.) __ A Központi Vezetőség határo­zat- világosan kijelölte szá­munkra azokat az elveket, amelyek a hibák kiküszöbölésé­vel lehetővé teszik széles fron­ton, az egész dolgozó néppel való előrenyomulást 1 a szocia­lizmus felé. A Központi Vezetőség ‘hatá­rozatának nagy jelentőssége va" párttagságunk ideológiai egységéneik kikovácsolása te­rén is, mert fejlődésünk jelen­legi szakaszára világosan kije­lölte a marxizmus-leninizmus tanításának a mi viszonyainkra való alkalmazását. A határozat elmélyült, alapos feldolgozása eloszlat minden kételyt afekin- tetben, hogy előre megyünk, vagv visszafelé, hogy gazdaság­politikánk nem a kapitalizmus, hanem a szocializmus számára rakja le az alapokat. A Központi Vezetőség határo­zata az eddiginél sokkal széle­sebb alapokra fekteti a munkás­paraszt szövetséget, megszilár­dítja a középparasztsághoz való viszonyunkat és ezzel biztosabb alapokra helyezi népi demokra. tikus rendszerünket. A Központi Vezetőség határo­zata iránytű a kormány szá­mára. amelynek ma egy hete a parlamentben ismertetett pro- grammja, irányelveiben és gya­korlati megvalósításában egy­aránt, pártunk Központi Vezető­ségének határozatán nyugszik. Pártunk hatalmas, legyőzhetet­len erejének megingathatatlan, szilárd alapját a pártszerű kol­lektív vezetés, a munkásoszíály- lyal való összeforrottság, a dol­gozó nép széles tömegeivel való legszorosabb kapcsolat és a marxizmus-leninizmus tanításai jelentik. Ezzel magyarázható, hogy pártunk a legviharosabb időkben is szilárdan megállta a helyét, kitűzött célját mindig megvalósította, népünket, mun­kásosztályunkkal az élén, győze­lemről győzelemre vezette. Nem fér hozzá kétség, ho>gy a most előttünk álló hatalmas felada tokát is sikerrel megoldjuk. Elvtánsak! Annak, hogy pártunk az új fel­adatokat is győzelemre visizi, legbiztosabb záloga azok 31 nagyszerű eredmények, azok a ragyogó sikerek amelyeket pár­tunk immár harmincöt esztendős fennállása alatt kivívott. A Horthy-reaikció és a fasiz­mus sötét esztendeiben, áldoza­tos harcokban a munkásosztály elén, a mi dicső pártunk mu­tatta népünknek a felszabadulás útját, A mi pártunk volt az. amely összeforrva a néppel, hős munkásosztályunk élén meg­döntötte a kizsákmányoló úri osztályok uralmát és minden hatalmat a dolgozó nép kezébe tett. A nagybirtokrendszert pár­tunk irányításával zúztuk szét, és fordítottuk kj sarkaiból a ré­gi feudális, burzsoá Magyar- országot. A népnyúzó nagytőké­sek kisajátításával, a gyárak, a bankok és a nagykereskedelem államosításával, a kapitalizmus­ra megsemmisítő csapást mér­tünk országunkban. Ki szabta meg a feladatot, ki irányította a harcot, ki vitte győzelemre dol­gozó népünket a kapitalizmus ellen? A mi pártunk. Elsöpörve a nép ellenségeit, a, mi pártunk harcai nyomán lett valóban miénk az ország, amelyet ma­gunknak építünk. A bűnös fa­siszta háborúban összeomlott ország romjain pártunk bonta­koztatta ki munkásosztályunk, egész dolgozó népünk alkotó erőit, tűzte ki az ország újjá­építésének nagyszerű feladatát. A párt öntött erőt és önbizalmat dolgozó népünkbe. A háborút követő gazdasági romiás és in fláció nyomorúságából a párt vezette rá az országot a gazda­sági felemelkedés, at jobb élet út iára, melyen haladva e^íztük népünktől a munkanélküliség rémét és vete a sötét kenyér­gondot. A . munkát tettük meg új, épülő társadalmunk szilárd alapjává. Átmeneti nehézségek vagy hibák néha elhalványítják nagy­szerű vívmányainkat, pedig mennyi munka, mennyi fárad­ság és verejték, mennyi érték van ezekben a nagyszerű alko­tásokban, amelyek mind-mind a dolgozó népé. Jobban meg kel! becsülnünk elért eredményein, két. annál is inkább, mert enél- kü! a hibák felismerése és helyrehozása sem haladhat jó úton. Már intézkedések történtek a kormány- programra célkitűzéseinek végrehajtására Elvtársak! Alig egy hete ismertettük az ország színe előtt gazdaság- politikánk célkitűzéseit és azo­kat a rendszabályokat, amelyeket Központi Vezetőségünk határo­zata kijelölt, és végrehajtá­sukra máris megtörténtek az in­tézkedések. Kétszer ad, ki gyor­san ad, mondja a közmondás. És pártunk Politikai Bizottsá­gának határozatai alapján a minisztertanács már kiadta a rendeletet a begyűjtési hátralé­kok miatt a parasztságra és termelőszövetkezetekre kivetett kártérítések eltörlésére, a ter­melőszövetkezetek. esedékessé vált adósságainak csökkentésé­re, az ingyenes állatorvosi szol­gálat bevezetésére. Megjelent a beadási hátralékok törlésére vo­natkozó rendelkezés, amelynek értelmében mindazoknak — le- gyeneik egyénileg dolgozó parasz­tok vagy termelőszövetkezetek — akik folyó évi beadásukat teljesitik, beadási hátralékukat törölni kelL Holnap — amint arra Rákosi elvtárs már utalt — meg­jelenik a rendelet, amely a terme’őszövetkezetek, vala­mint az I., II. és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok és tagjaik beadási kötelezettségét minden beadásra előírt termék­nél 10 százalékkal csökkenti az­zal, hogy aki a szövetkezetből kilép, a kedvezményt vissza­téríteni tartozik. Ez a kedvez­mény azonnal hatályba lép és nagy segítséget jelent a termelő­szövetkezetek gazdasági megerő­södéséhez, termelésük fejleszté­séhez és tagjaik jólétének eme­léséhez. A már kiadott rendelkezések­kel egyidejűleg a minisztertanács utasította a földművelésügyi mi­nisztert, hogy az önkéntesség el­vének szigorú betartása érdeké­ben, dolgozza ki és két héten belül terjessze a minisztertanács elé a gazdasági év végén, októ­berben. a termelőszövetkezetekből való kilépést szabályozó rende­lettervezetet, amely pontosan és részletesen előírja a .kilépés feltételeit és módozatait. Az igazságügyminiszter is utasítást kapott a miniszterta­nácstól, hogy sürgősen dolgoz­zon ki törvényjavaslatot az amnesztiára, továbbá készítse el az internálás intézményének megszüntetésére vonatkozó jog­szabályt és e kitelepítettek le­telepedését szabályozó végre­hajtási utasítást azzal, hogy a minisztertanács még július hó­ban kiadhassa a megfelelő uta­sításokat és hozzákezdhessen azok gyakorlati végrehajtásához. A kormány és a párt tehát nem késlekedik. Egymást kö­vetik az intézkedések, amelyek pontosan meghatározzák a rend­szabályok végrehajtását, azok idejét és módját. Minden in­tézkedés és rendszabály gya­korlati megvalósításánál ezek­hez az utasításokhoz kell tar­tania magát mindenkinek, mind dolgozó parasztságunknak, mind termelőszövetkezeteink tagsá­gának. mind a kuiákoknak, mind ai kitelepítetteknek. Ezek­nek az utasításoknak az alapján hajtják végre a kor­mány által meghatározott rend­szabályokat hatóságaink, igaz­ságügyi szerveink, rendőrsé­günk és helyi tanácsaink Az ellenség megpróbál ezzel szemben türelmetlenséget szíta­ni, arra igyekszik rávenni nem egy helyen a termelőszövetkeze­tek tagjait, hogy ne október­ben, ne a gazdasági év végén, hanem most lépjenek ki a szö­vetkezetből. Megfeledkeznek ar­ról, hogy ebben a>z országban törvényes rend van és az törté­nik, amit a nép érdekében a párt és a kormány akar és nem az, amit az ellenség diktálni szeret­ne. (Hosszantartó taps.) Az ellenséges uszításnak nem sok foganatja van, de aki felül neki, ráfizet. Minden termelő­szövetkezeti tag nagyon jól tud­ja, hogy a kilépésnek meg van­nak a szabályai és törvényes előírásai. Csakis ezek betartásá­val és nem önkényesen iehet el­járni. A kormány sem tűri az ilyenfajta önkényeskedést, amely megkárosítja úgy a népgazdai- ságot, mint a termelőszövetkeze, lek tagságát. Százak, ezrek ér­dekeit nem engedhetjük odadob­ni néhány ember türelmetlensé­gének, vagy önkényeskedésének. Egyéni parasztságunk felé ma egy hete a parlamentben kifej­tettük, milyen messzemenő in­tézkedésekkel kívánjuk elősegí­teni a mezőgazdasági termelést, hogy messzemenően növelni kí­vánjuk a beruházásokat és azt a segítséget, amit agrotechnikai eszközökben, műtrágyában, ve­tőmagban, hitelekben kívánunk számára biztosítani. Ezt az ígéretünket változatlanul tart­juk és be is váltjuk, amire egyénileg dolgozó parasztsá­gunknak nem kell soká várnia. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a termelőszö­vetkezeteket elhanyagoljuk. El­lenkezőleg. Az eddiginél sokkal fokozottabb gondot fordítunk fájuk. Az a célunk és ezt e! is fogjuk érni, hogy a termelőszö­vetkezetek bő termő, jól jöve­delmező gazdaságok, a jólét for­rásai legyenek, amelyek boldog és gondtalan életet teremtenek tagjaiknak. Az államnak minden eszköze megvan ahhoz, hogy ezt biztosítsa. A beadási kötele­zettség 10 százalékos csökken­tése, amit már elrendelt a kor­mány, továbbá a kártérítések és lejárt adósságok, valamint a be­adási hátralékok törlése mutat­ják, hogy a kormány messzeme­nően felkarolja a szövetkezete­ket, nem is beszélve azokról a nagy kölcsönökről és beruházá­sokról, amelyekkel eddig is, de ezután méginkább hozzájárul gazdálkodásuk fejlesztéséhez, tagságuk boldogulásához. Annál is inkább, mert a párt és a kor­mány változatlanul továbbra is azon az állásponton van, hogy a parasztság felemelkedésének, a szocializmus építésének a szö­vetkezeti gazdálkodás az egyet­len járható útja. (Taps.) Falun minden erőt az aratásra kell összpontosítani Elvtársak! Mindazok a célok, ámiket gazdaságpolitikánkban magunk elé tűztünk^ népünk, hazánk ja­vát szolgálják. Ez a magyará­zata annak, hogy bejelentett rendszabályainkat a lakos-ság országszerte nagy örömmel és megkönnyebbüléssel fogadta. Most már a kormányon a sor, gondoskodni arról, hogy intéz­kedéseink, readeleteink jófékpny hatását és kézzelfogható ered­ményeit dolgozó népünk minél előbb tapasztalhassa életviszo­nyainak jelentős megj avulásá. ban. Munkásosztályunknak. pa­rasztságunknak, értelmiségünk­nek. az egész országnak látnia és éreznie kell, hogy helyzeté­ben mélyreható változást hoz­nak a párt és a kormány intéz­kedései. A jó terméskilátások kedvező alapot teremtenek intéz­kedéseink eredményes végrehaj­tásához. Hogy azonban ez való­ban így is legyen, a falun min­den erőt az aratásra kei! össz­pontosítani. Az idén rég nem látott jó termést takarítunk be, kenyér, és takarmánygabonából egyaránt. A felszabadulás óta nem volt ilyen jó gabonatermés az országban. Mindennél fonto­sabb feladat a megtermett dús gabonát idejében és 6zemveszte- ség nélkül learatni. Megyei és járási pártbizottságainknak, fa­lusi pártszervezeteinknek most ez a legfőbb feladata. Nem köny- nyű elvégezni, mert a gabona­félék csaknem egyidejű beérése mellett, fokozódott az ellenséges elemek aknamunkája, hol az aratás, hol a cséplés vagy a be­gyűjtés terén. Népünk minden­napi kenyeréről van szó, ami parancsolóan megköveteli, hogy az ellenséges eleinek káros tevé­kenységére a törvény teljes szi­gorával kell lesújtani. Az arató­gépek és kombájnok fokozottabb kihasználásával, a két műszak­ban való munkával, jobb munka- szervezéssel, főképpen az állami és termelőszövetkezeti gazdasá­gokban, biztosítani kell, hogy a megtermett gabonát gondosan be is takarítsuk. A jó aratás és cséplés a fel­tételé a jó begyűjtésnek. Az idei gazdag termésből könnyen eleget lehet tenni az állam iránti kötelességnek, bőségesen marad háztartási szükségletre és szabadpiacra is. Begyűjtési rendszerünk olyan, hogy az idei nagyszerű, rég nem látott gabonatermésből sem kell töb­bet beszolgáltatni. A nagyobb termés minden előnye és hasz­na a termelőké, egyéni és tsz- parasztoké. Dolgozó parasztságunk _ és termelőszövetkezeteink tagságai lelkesen és örömmel fogadta a kormány bejelentett intézkedé­seit a mezőgazdasági terme­lés messzemenő felkard ása és a dolgozó parasztság helyzeté­nek jelentős megkönnyítése te­kintetében. Dolgozó parasztságunk és termelőszövetkezeteink tagsága azzal juttatja igazán kifejezésre a párt és a kormány politiká­jának helyeslését, ha tetteiben is mellé áll, ha az aratás- cséplés nagy munkájának pél­dás elvégzésével és az állam iránti kötelességeik pontos telje­sítésével elősegíti a kitűzött fel­adatok megvalósítását. Mindazoknak, akiket öröm­mé! és lelkesedéssel töltöttek el pártunk és kormányunk célkitű­zései, teljes erejükkel és szilár­dan pártunk és kormányunk mellé kell állniok és szembe kell fordulniok azokkal, akiik tü­relmetlenséget, bizalmatlansá­got próbálnak szítani. Ez nem segíti, ellenkezőleg, megnehezíti és meglazítja az üdvös rend­szabályok végrehajtását, ami nem a dolgozó nép. ami az ellenség érdeke. Ismételten fel kívánom hívni a figyelmet arrai, amit ma egy hete világosan és határozottan leszögeztem. A dolgozó nép ér­dekében megjelölt rendszabályok bizonyítják, és ezt Rákosi elv- társ mai beszámolójában erő­teljesen hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány egységes a feladatok megoldásában, és hogy segííőkészsége a legmesszebb­menő. Pártunk és a kormány biztosítéka annak, hogy az or­szág színe előtt vállalt fej adato­kat, pontosan és maradéktalanul végrehajtjuk, ígéreteinket valóra váltjuk, amiről a magyar nép az elmúlt évek során annyiszor meggyőződött. Ennek tudatá­ban ismételten hangsúlyozni keli, hogy aki a párt és a kormány jóakaratára és messzemenő se­gítségére az állam, az ország érdekeinek semmibevevésével, a törvények megszegésével vála­szol — magára yessen. Szembe­kerül népköztársaságunk tör­vényeivel, amelyeket mindenki­vel szemben, aki megszegi azo­kat, szigorúan ai!ka!mázunk. De arra sem számíthatnak, hogy a tervezett rendszabályokkal járó messzemenő jogokból és ked­vezményekből részesüljenek. Rá­juk nem fogjuk kiterjeszteni in. ■ tézkedéseink hatályát. Nem ér­demlik meg. Aki nem a pártra és a kormányra hallgat, hanem az ellenség szavára, aki nem a törvények útját járja, hanem a törvénytelenségek útjára lép és szembefordul a törvényeinkkel, az ne számítson a párt és a kormány segítségére. Ez minden intézkedésünkre és mindenkire vonatkozik. Azokra is, akik narrt várva be októbert, a gazdasági év végét, a nyári munkák kellős közepén akarnak kilépni a ter­melőszövetkezetből, vagy most' akarják a feloszlást kimondani, ahelyett, hogy a kormány által szabályozott módon és időpont­ban élnének ezzel a jogukkal, Azokra is vonatkozik, akik úgy magyarázzák a jogok és szabad­ság a segítés és kedvezmé­nyek kiterjesztését, hogy most már semmiféle, sem adófizetési, sem beadási kötelezettségük nincs az állam iránt, ahelyett, hogy annak pontosan eleget tennének. Vonatkozik ez nem utolsósorban azokra a kulákok- ra, akik a, párt-, a kormány, és a népi demokráciaellenes maga­tartásukkal, a törvények meg­sértésével, a dolgozó népűnk el­leni erőszakoskodássá! válaszol­nak a kormány intézkedéseire, amelyek véget vetnek a törvény - telenségeknek és‘ erőszakossá­goknak. Ezek se számítsanak kí­méletre. Tapasztalni fogják, hogy velük szemben a törvények telr jes szigorát alkalmazzuk. Ugyanakkor az eddiginél is messzebbmenő, további intézke­désekkel sietünk dolgozó pa­rasztjaink helyzetének megjaví­tására, akik odaadó, becsületes munkájukkal közreműködnek nagy céljaink megvalósításában. Célkitűzéseink megvalósítása a kommunisták legmesszebbmenő aktivitását követeli Elvtársak! A Központi Vezetőség határo­zatában lefektetett elvek és gya­korlati célkitűzések megvalósí­tása, a feladatok nagysága a párt minden erejének, szerve­zettségének és befolyásának tel­jes laíbavetését, minden kom­munista legmesszebbmenő akti­vitását követeli. A kommunista helytállás és példamutatás a sb kér záloga. A kommunisták odaadó mun­káján és fegyelmén kívül elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a párt minden tagja ismerje a célkitűzéseket és egyetértsen azokkal. A párt sorainak szilárd szervezett egysége mellett, a ki< tűzött feladatok megvalósításá- (Folytatás a negyedik oldalonf í 1

Next

/
Thumbnails
Contents