Népújság, 1953. június (45-52. szám)

1953-06-07 / 46. szám

4 N ÉPÚJSÁG 1953 június 7. Leváltották a Hevesmegyei Téglagyári Egyesülés tervet szabotáló igazgatóját Nem könnyű feladat egy-egy Szem, vagy vállalat vezetése, s ezért lelkiismeretes, pontos, tervszerű és felelősségteljes munka hárul minden vállalatve­zetőre, igazgatóra és műszaki dolgozóra. Elsősorban az ő, szervező, irányító munkájától függ, hogy a terv, a törvény nap­ról napra, hónapról hónapra tel­jesítve legyen. Van azonban olyan vezető is, akit megszédít * dicsőség és megfeledkezik ar­ról, hogy mivel bízta meg a párt, a munkásosztály. Ilyen em­ber Faragó József is — a He­vesmegyei Téglagyári Egyesülés volt igazgatója —. aki visszaélt népi államunk bizalmával. Egy darabig kezébe tudta tar­tani a vállalat öt üzemének irá­nyítását. de 1952. végén a laza­ság jelei már előrevetették ár­nyékukat: globálisan teljesítet­ték az évi tervet, de ugyanakkor többszázezer cserép adósságot hoztak át az 1953-as évre. A tégla, a cserép, az építőipar egyik legfontosabb alapanyaga. Éppen ezért dolgozó népünk állama komoly összeggel, új gé­pekkel segítette a vállalatot, hogy kapacitása növekedjék. Mátra derecske, Gyöngyös új ke­mencét és majdnem minden gyár új présgépet kapott. A ter­melés mégsem emelkedett, ha­nem fokozatosan csökkent. Az egyesülés első negyedéves ter­vét 62.6 százalékra teljesítette, 198.800 forint béralap túllépés­sel, az áprilisi tervet 74.5 szá­zalékra teljesítette, 88 ezer fo­rint béralap túllépéssel, míg a májusi tervet 73.94 százalékra teljesítette 95.300 forint béralap túllépéssel. Joggal feltehetjük a kérdést: ki ennek az oka? Talán a mun­kások? Nem! A munkások be­csülettel dolgoznak, s nem képe­sek ilyen romboló, hatalmas, bé­kés építkezéseinket szabotáló cselekedetekre. A felelősség Fa­ragó Józsefet terheli, aki e'-va- kultságával nem látott túl _ a borospohárnál. Felelőtlen, szív- nélküli, bürokratikus módon vé­gezte munkáját. Elszakadt a dolgozóktól, nem hallgatta meg javaslataikat. Télen máslélméte- res fagyott agyagréteget vága­tott Mátraderecskén a munká­sokkal, amikor egész hegy állt rendelkezésükre. Dupla robba­nóanyagot, erőt fejtettek ki a dolgozók, mégsem tudtak annyi agyagot termelni, amennyit a prés fel tudott volna használni. Hanyagul, felületesen ellen­őrizte a gyárvezető és a köz­pont dolgozóinak munkáját. A felelősséprevonást legtöbb eset­ben borozás közben „intézte" el. így fordulhatott elő, hogy Gyön­gyösön, mikor leváltották a gyárvezetőt, 300 ezer. Derecs­kén pedig 125 ezer nyershiány- rai jöttek rá. Mindez Faragó Jó­zsef opportunista, megalkuvó ■múmiájának köszönhető! Ja­nuárban végre kellett volna haj­tani a nagy javításokat, hogy a gyáraik nyáron zökkenőmentesen termeljenek. Ezt is elszabotálta, Mátraderecskén, a Hatvani Tég­lagyárnál pedig még most sem tudnak megindulni, mivel nem ellenőrizte, hogy minden anya­got megrendel tek-e a (megelőző karbantartáshoz. Ugyanakkor a felsőbb szerveket félrevezetve A minisztertanács elhatá­rozta, hogy a hulladékpapír és a textilhulladék összegyűj­tésére „papírgyűjtő hetek“-et rendez. A „papírgyűjtő he­tek“ a földművesszövetkeze­teknél június 5-től 18-ig, a fővárosban és a vidéki váro­sokban pedig június 15-től 28-ig tartanak. A papír- és textilhulladék- gyüjtést minden üzemben, ál­lami gazdaságban, gépállo­máson, termelőszövetkezet­ben, lakóházban, városban és községben egyaránt meg kell szervezni. A „papírgyűjtő he­tek“ alatt az állami szervek­nél, vállalatoknál össze kell gyűjteni és be kell adni az egyszerűen kiselejtezhető irat­fajtákat. Az üzemek, intéz­mények és vállalatok igazga­tói felelős személyt kötelesek kijelölni a papír- és textil- hulladékselejtezés lebonyolítá­sának szervezésére és ellen­őrzésére. A selejtezést vala­mennyi intézménynél, válla­latnál azonnal meg kell kez­deni. A városokban a beadan­dó mennyiség felét június hó 15-ig, másik felét június 21-ig elszállításra kész állapotba kell helyezni. A hivatali irat­tárosok indítsanak versenyt a selejtezés minél gyorsabb és tökéletesebb elvégzésére, mi­nél nagyobb mennyiségű ki­selejtezhető papír összegyűj­tésére. A „papírgyűjtő hetek“ so­rán előkerülő, dokumentáció szempontjából értékes iromá­nyokat a levéltárak országos központjának, a könyveket és folyóiratokat pedig a nép­könyvtári központnak hala­déktalanul be kell jelenteni. A városi és községi taná­azt jelentette: minden gyár a termelésre, a nagy munkára kész! Hazudott! Elszakadt a párt­tól, osztályától, a dolgozóktól. Opportunista, részeges magatar­tásával visszaélt népi államunk bizalmával. Tudatos, tervetsza- botáló megalkuvásával az ellen­ség szekértői ója lett. Nem ér­deme! kíméletet! Békénk, szocia­lista jövőnk rombolója, s ezért visszavonták igazgatói megbí­zatását. csők nyújtsanak támogatást a begyűjtő vállalatoknak és szövetkezeteknek. Segítsék elő a gyűjtést olymódon, hogy társadalmi úton vonják be gyűjtésbe a lakosság széles ré­tegeit. A minisztertanács felkéri a DISZ-t, a szakszervezeteket és az MNDSZ-t, hogy az üzemi és a lakóterületi gyűjtés meg­szervezéséből tevékenyen ve­gyék ki a részüket. A házi­asszonyok a háztartásokban található hulladékpapír össze­gyűjtésével a lakóterületen­ként, házanként megszerve­zett gyüjtőnapokkal segítsék elő a „papírgyűjtő hetek“ si­kerét. A gyüjtőnapok megszer­vezésébe vonják be a házmeg- bizottakat, házfelügyelőket is. Az ifjúság felkeresi a lakó­területeket, gyüjtőbrigádokat szervez, felkutatja a padláso­kon és pincékben található papírhulladékot, hogy a leg­kisebb selejtpapír se marad­jon összegyüjtetlenül. A mi­nisztertanács felhívja a fia­talokat, hogy a gyűjtésben való tevékeny részvételükkel járuljanak a gyűjtés sikeré­hez, segítsék elő, hogy még több könyvet, füzetet bocsát­hassunk dolgozó népünk ren­delkezésére. Egy vagon papír- hulladékból 417 000 újságot, vagy 113 ezer 600 darab negy­venlapos füzetet, vagy száz­négyezer darab 100 lapos könyvet készíthetünk és min­den vagon papírhulladékkal három vagon fát takarítha­tunk meg. Az összegyűjtött papír- és textilhulladékért nemcsak az ellenértéket fizetik ki, de a legjobb eredményt elért gyűj­tök között többszázezer forint értékű jutalmakat osztanak ki. A minisztertanács határozata a, papírgyűjtő hetek“ megrendezéséről Új csemegeüzlet nyílt Egerben Emberek, egyszerű dolgozók állnak az Alkotmánv-utca sar­kán lévő úi csemegeüzlet bősé­gesen megrakott kirakatai előtt. Megelégedett, mosolygós arccal nézik ötéves tervünk úiabb ajándékát, a gyönyörű üzletet, a töméntelen árutól roskadó polcokat, ' Tudják, hogy ez is nekünk ké­szült. A kirakat üvegén keresz­tül, ahol egy kis rés található, feszült érdeklődéssel figyelik, ho­gyan halad a munka, mikor nyílik meg. mert hát a ropogós szá­zasok már kikívánkoznak a zseb­ből. S délelőtt 10 órakor mint a hangva, úgv lepik el az üzle­tet, a 10 főnyi kiszolgáló a leg­nagyobb ügyessége ellenére sem tudja feladatát zökkenőmentesen ellátni. A nagy forgalomban egy fel­sőtárkányi parasztasszony lép az üzletbe — Nahát, még ilyen szépet nem láttam! — Csapja össze csodálkozva a tenyerét — — és még azt moiulják, hogy így a kommunisták, meg úgy a kommunisták, amióta a világon várfok sem láttam ennyi sok fi­nomságot egy csomóban. Beszél­het már nekem akárki, magam szemével győződtem meg az igazságról. — S rövid félórán belül mosolygós arccal, telt. há­tival lép ki az üzletből. SZOKÓ MIHAL Y KULAK FEN YEGETÖDZIK Gazember ai javából Szökő Mihály 34 holdas nagyfügedi kuiák. Békés semmittevéssel tölti napját, s amilyen mélyre zuhan az álom ölelő karjaiban, olyan magasrai növekedett már a gyom a három és felhői das cukorrépa-táblán. Zavartalan nyugalommal nőnek a gyomok egy másik három és féiho.das táblán is, ahol ai kulák dohány­palántáit „felejtette el" ki­ültetni. A községi tanács felelősségre vonta a kulákot Szökő Mihá.y azonban nem elégedett meg „csak" azzal, hogy — amikor az egész országban a dolgozó parasztok megfeszített erővel harcolnak a gyomok ellen, a bő termésért — szabotáljon, hanem fiaival megfenyegette a tanács elnökét, akit a dolgozó nép bí­zott meg azzal, hogy éberen őr­ködjön, leplezze le a falusi osztályeilenség aljas mester­kedéseit. Az illetékes szervek tanítsák meg Szökő Mihály kulákot, hogy népi rendsze­rünkben még annak sincs joga fenyegetőzni, aki egyébként elvégezte a munkáját, hát még annak, aki nyíltan szabotál; az osztálvellenségnek A nemzetközi békemozgalom harcosai Fréilérit .Volioí-t'uric 1900 március 18-én született Párizsban. Apja, Henri Joiiot hősiesen harcolt a versailles-i el­lenforradalmárok ellen. Szülei már egész kicsi korában bele­plántálták Frédéricbe, hogy ,,az életben a legfontosabb dolog harcolni aiz igazságtalanság el­len.” Ezt Frédéric JoÜot-Curie sohasem1 'eleitette el. Frédéric Joiiot-Curie-t 1949- ben a béke hívei világkongresz- sízusát előkészítő bizottság elnö­kévé, majd a kongresszus állan­dó bizottságának elnökévé vá­lasztották. A bizottság római ülésén felejthetetlen beszédet tartott, amelyben a többi között ezt mondta: „Szilárdan elhatá­roztuk, hogy mindent megte­szünk annak érdekében, hogy gyermekeinknek ne kelljen el­szenvedniük az új háború ször­nyűségeit, annak érdekében, hogy a tudomány vívmányait ne használják fel bűnös célokra.. Joliot-Curie azok közé az em­berek közé tartozik, akik soha­sem térnek ie az általuk válasz­tott útról. „Az életben a legfon­tosabb dolog harcolni az 'igaz­ságtalanság ellen” — szülei­nek ezt a tanítását a nagy tu­dós sohasem téveszti szem elől. Hja Errnbnrg Illa Erenburgot, az egyik [eg* kiválóbb és legtehetségesebb szovjet írót nemzetközi Sztálin- bákedíjja! tüntették 'ki. Ez igen megtisztelő, — megérdemelt ki* tüntetés. A földkerekségnek nincs fa* Ián egy olyan része sem, ahol ne ismernék Erenburgot, a,z egész világ békéjének ezt a me­rész, szenvedélyes és aktív har­cosát. Ilja Erenburg egyike a legidősebb szovjet íróknak. A Nagy Honvédő Háború idején írt publicisztikai müveit az egész nép tisztelete és szeretete övezte. Ö írta a „Vihar” és „Ki­lencedik hullám” című regénye­ket. Erenburg egész írói mun­kássága, közéleti, békeharcosi tevékenye ige közel áll minden becsületes emberhez. A nemzetközi Sztálin-békedí* jat abban az időben ítélték oda Hja Erenburgnaik, amikor a né­pek bécsi békekongresszusa be­fejezte munkáját. Június 15-én almcnctiicg ismét életbelépnek ü gabonaforgalmi korlátozások A begyűjtésről szóló tör­vényerejű rendelet alapján június 15-én a gabonafor­galmi korlátozások ismét életbelépnek, s az egyes köz­ségek területén addig ma­radnak érvényben, amíg a község nem teljesítette a ga­bonabeadás 1953/54. évi ter­vét. A korlátozások a búza, a rozs, az árpa és a zab for­galmára vonatkoznak. Ezek a termények a korlátozások fel­oldásáig csakis a tanács en­gedélyével szállíthatók, vagy értékesíthetők. Az engedélyek kiadásának körülményeit a begyűjtési minisztérium rész­letesen szabályozni fosja. Június 15-ével átmenetileg megszűnik a búza és a rozs szabad vámőflése is. Ezért a dolgozó parasztoknak érdekük, hogy a még meglévő kenyér­gabona-készletüket június 15-ig megőröltessék. Most a malmok, vagy a cseretelepek a bevitt gabonáért az őrle­ményt azonnal kiadják. Az újtermésű gabonát mindenki egyidőben akarja majd őröl- tetni. Ez torlódásra vezethet. Éppen ezért időt takarít meg, aki gabonáját, most őrölteti és kenyerét biztosítva kivárja, amíg a vámőrlés csúcsforgal­ma lezajlik. A HORTI GÉPÁLLOMÁSON Hiába zuhogott makacsul a koratavaszi eső, hiába bo­rította hótakaróval a termé­szet a téli álmát alvó szántó­földeket, a vékonyan megfagyott talajon vidám dübörgéssel szán­tottak a horti gépállomás trak­torai. S a felszántott' barázdák győzelmi jelentés betűsoraiként húzódtak a traktorok 11130. E jelentés sorai arrói beszélnek, hogy a februári kedvezőtlen időjárás ellenére 649 holdon végezték el a szántást, s a trak­toristák nem törődve a szeszé­lyes időjárással, márciusban 2081 normáiholdnak megfelelő talajmunkát végeztek el. A traktoristák látva a még felszántatlan táblák szégyen­foltjait, a felszabadulási hét lendületével tovább harcoltak a minden talpalatnyi föld meg­műveléséért. Ahogy teltek a na­pok, úgy emelkedett a verseny­táblán a tervteljesítést jelző piros vonal, rövidesen áthaladt a 100 százalékon, s tovább tört a 150 százalék felé. Június elsején a traktoristák közt száj­ról -szájra járt a hír — a gép­állomás 2905 normálhold helyeit 4307 hold megművelésével segí tette a környék termelőcsoport­jait, egyéni gazdálkodóit. •k A traktoristák, a gépállomás vezetősége a határt járva, látta, hogy több dolgozó paraszt földje gazos, felszántatlan. S mivel gazdájuk nem rende'- kezik igával, kevés remény volt arra, hogy rövidesen megművel­hessék. A rövid megbeszé'ést tett követte. Másnap délben a nap -sugarai már a felszántott földek barna hantjait s:mogat- ták. s a tulajdonosok szeme megelégedéssel nézte a varjak tisztogatását a frissen szántott barázdában. Járta a traktor a határt, keresve a száníatlsn földeket, hogy az igával nem rendelkező dolgozó parasztoknak segítsen földjük megművelésében. Az éles ekevasak a munkásosztály hozzájárulását jelentették a bő termésért folytatott harcban. * Míg a földeken a traktorok dübörgése, a műhelyekben kala­pács csattogása hallatszik, bent az irodában Varga Zoltán igaz­gatót kérjük meg, mondja el, hogyan érték el ezeket az ered­ményeket. „Traktorosaink nem a brigád szálláson kuksoltak, a jó időt várva, hanem bátran nekivág­tak a munkának, m:nt az Előre- brigád traktorosai, akik Gvőri Mihály példáját követve, tavaszi tervük teljesítésében 222 száza­lékot értek el. Traktorosaink megértették, saját maguk és or­szágunk javát szolgálják a jobb és több munkával. A népneve­lők is segítettek. Szavaik nyo­mán dolgozóink szívében el­határozás született — túltelje­sítjük tavaszi tervünket. Elhatá­rozásukat valóra váltották. Győri M'hály 393, Tóth Zoltán 264, Magyar Dávid 293 százalékos teljesítménye nyomán ifi- Gulyás István DlSZ-lag és többi trakío- ristai társa, az élenjárók példá­ját követve, érte el a 100 szá­zalékon felüli eredményét. ★ A két Gulyás -— apa és fia — kezeiben fürgén mozog a kulcs, a kalapács ütései nyomán keményen cseng az aratógépek acél teste. _Az alkatrészhalmaz helyén már a kijavított arató­gépek sorakoznak, készen arra, hogy a lágyan ringó búzatáblá­kon megkezdjék az aratást, s az emberek százait mentsék meg ettől a verejtékes, nagy erőt követelő munkától. A cséplőszínekben, az udva­ron elhelyezett cséplőgépek, erő­gépek közt nagy sürgés-forgás volt látható. A cséplőgépek sé­rült alkatrészei: szakavatott kezek gyógyíthatták, hogy a cséptésnél akadály nélkül tudják nyelni az éleitől dagadó kévé­ket. Szorgalmas kopácsolás jelezte: a cséplőgépek javítása kellő ütemben folyik. Május 30-án pedig a DISZ-brigád örömtől ragyogó arccal jelen­tette: a cséplőgépek kijavítva, bejáratva várják a munka meg­kezdését. A fiatalok ielkesedése nem tört meg a cséplőgépek kijaví­tása után sem. A legutóbbi DISZ-,gyűlésen, a Béke-Világ, tanács ülésének tiszteletére vállalták, hogy a tárcsákat, ekéket határidő előtt kijavítják, hogy az aratással egyidejűleg megkezdhessék a tarlóhántást, segítsék a termelőcsoportokat a másodnövények vetéséhez. Ifj. Gulyás István négy eke kijaví­tását vállalta, és ebből egy eke már készen ál! a szántáshoz. A női DISZ brigád négy tárcsát javít ki a Béke-Világtanács ülésének tiszteletére. ★ Víg pöfögésse! halad a gumi­kerekű traktor a hatvani Petőfi kukoricatábláján, s utána a gyenge kukorica megkönnyeb­bülten lengeti smaragdzöld levelét, megszabadult legna­gyobb ellenségétől, a gyomtól. A ternielőcsoport tagjai meg­elégedéssé! nézik a gép munká­ját, pedig nem is olyan régen még idegenkedtek a gépi mun­kától, nem akarták megengedni, hogy a traktor kapálja meg kukoricájukat. Most meggyőződ, tek róla: a gépi kapálás sok munkaerőt szabadít fel, gyor­sabb és nrnőségiieg is meg­felelőbb munkát végez. A kanálás megkezdése előtt sok nehézsé­get kellett legyőzni a gépállo­másnak. A traktoristák nem akartak segédvezető nélkül dol­gozni. Tóth Zoltán párttag trak­toros, Rigó Jánossal vállalta, hogy segédvezeíö nélkül is el­végzi a kapálást A két trakto ristának köszönhető, hogy a 300 ho'd előirányzatból június l-ig 150 holdat megkapáltak, most pedig a hátra'évő rész teljesíté­séért harcolnak. Bátran támaszkodhat tehát a gépállomás a kommunista traktoristákra. A pártszervezet még sem fordít elég gondot a traktoristák nevelésére. Az utóbbi időben ugyan felvettek egy traktoristát tagjelöltnek, de még mindig kevés a terme­lésben dolgozó párttagok száma. A pártszervezetnek több gondot kel; fordítani a tavaszi munká­ban kitűnt traktoristák nevelé­sére, hogy megjavíthassák a ter­melésben részvevő párttagok arányát, ★ A gépállomás iratszekrényé­ben hordótáblás munkakönyvek, szerződések fekszenek, s ezek gazdái a csépiéihez leszerző­dött dolgozó parasztok, sőt ipari dolgozók is- ,4 horti gépállomás idejében hozzákezdett a csépiéi­hez szükséges munkaerők tobor­zásához, s ennek köszönhetik, hogy most már nyugodtan fel­készülve várják a cséplés meg­kezdését. nem kel] az utolsó pűlanaíban futkosni a munka­erő pián. Ez ai eredmény nem magá­tól született. A körzeti mező­gazdászok már két hónappal ezelőtt megkezdték a munka­erő toborzását. Felkeresték a múlt évben jó munkát végző munkacsapat-vezetőket, s meg­beszélték velük a toborzással kapcsolatos tennivalókat. Meg­bízták őket, szerezzenek maguk mellé 24 embert, akiért kezesé­get vállalnak, akikre bátran számíthat a gépállomás. A munkacsapat-vezetők és a kör­zeti mezőgazdászok fáradhatat­lan munkája meghozta a kívánt eredményt, minden cséplőgéphez biztosították a szükséges munka­erőt. A cséptéshez szükséges egyéb felszerelési cikkek beszer­zését sem hanyagolja ei a gép­állomás. Sorban érkeznek a kézifecskendők, ponvvák, víz- kádak. s bent az irodában tizen­hat szempár figyel az előadóra, aki a cséplő- és aratógépek mű­ködését s azok gyors javítást! módját ismerteti a hallgatókkal. A szakmai oktatással kívánták elérni, hogy minél kevesebb időt vegyen igénybe a cséplő- és ara!égének üzemközben elő­forduló h'báinak kijavítása. ★ Esténként, amikor elhal a traktorok dübörgése, elhal’gat a fiatalok kezében a kalapács, a ku 1 tú rótt honban gyűlnek össze a gépállomás dolgozói. A fiata­lok kezében csavarkulcs, kor­mánykerék helyett a cimbalom ülőjét, hegedűt, tangóharmoni­kát látunk, és a kultúrotthon ab akábó! a jól végzett munka után vígan szál! a dal- „Zúgja, tok csak traktorok, szánts, arass, te gép.,.“ Kovács Endre

Next

/
Thumbnails
Contents