Népújság, 1953. június (45-52. szám)
1953-06-07 / 46. szám
4 N ÉPÚJSÁG 1953 június 7. Leváltották a Hevesmegyei Téglagyári Egyesülés tervet szabotáló igazgatóját Nem könnyű feladat egy-egy Szem, vagy vállalat vezetése, s ezért lelkiismeretes, pontos, tervszerű és felelősségteljes munka hárul minden vállalatvezetőre, igazgatóra és műszaki dolgozóra. Elsősorban az ő, szervező, irányító munkájától függ, hogy a terv, a törvény napról napra, hónapról hónapra teljesítve legyen. Van azonban olyan vezető is, akit megszédít * dicsőség és megfeledkezik arról, hogy mivel bízta meg a párt, a munkásosztály. Ilyen ember Faragó József is — a Hevesmegyei Téglagyári Egyesülés volt igazgatója —. aki visszaélt népi államunk bizalmával. Egy darabig kezébe tudta tartani a vállalat öt üzemének irányítását. de 1952. végén a lazaság jelei már előrevetették árnyékukat: globálisan teljesítették az évi tervet, de ugyanakkor többszázezer cserép adósságot hoztak át az 1953-as évre. A tégla, a cserép, az építőipar egyik legfontosabb alapanyaga. Éppen ezért dolgozó népünk állama komoly összeggel, új gépekkel segítette a vállalatot, hogy kapacitása növekedjék. Mátra derecske, Gyöngyös új kemencét és majdnem minden gyár új présgépet kapott. A termelés mégsem emelkedett, hanem fokozatosan csökkent. Az egyesülés első negyedéves tervét 62.6 százalékra teljesítette, 198.800 forint béralap túllépéssel, az áprilisi tervet 74.5 százalékra teljesítette, 88 ezer forint béralap túllépéssel, míg a májusi tervet 73.94 százalékra teljesítette 95.300 forint béralap túllépéssel. Joggal feltehetjük a kérdést: ki ennek az oka? Talán a munkások? Nem! A munkások becsülettel dolgoznak, s nem képesek ilyen romboló, hatalmas, békés építkezéseinket szabotáló cselekedetekre. A felelősség Faragó Józsefet terheli, aki e'-va- kultságával nem látott túl _ a borospohárnál. Felelőtlen, szív- nélküli, bürokratikus módon végezte munkáját. Elszakadt a dolgozóktól, nem hallgatta meg javaslataikat. Télen máslélméte- res fagyott agyagréteget vágatott Mátraderecskén a munkásokkal, amikor egész hegy állt rendelkezésükre. Dupla robbanóanyagot, erőt fejtettek ki a dolgozók, mégsem tudtak annyi agyagot termelni, amennyit a prés fel tudott volna használni. Hanyagul, felületesen ellenőrizte a gyárvezető és a központ dolgozóinak munkáját. A felelősséprevonást legtöbb esetben borozás közben „intézte" el. így fordulhatott elő, hogy Gyöngyösön, mikor leváltották a gyárvezetőt, 300 ezer. Derecskén pedig 125 ezer nyershiány- rai jöttek rá. Mindez Faragó József opportunista, megalkuvó ■múmiájának köszönhető! Januárban végre kellett volna hajtani a nagy javításokat, hogy a gyáraik nyáron zökkenőmentesen termeljenek. Ezt is elszabotálta, Mátraderecskén, a Hatvani Téglagyárnál pedig még most sem tudnak megindulni, mivel nem ellenőrizte, hogy minden anyagot megrendel tek-e a (megelőző karbantartáshoz. Ugyanakkor a felsőbb szerveket félrevezetve A minisztertanács elhatározta, hogy a hulladékpapír és a textilhulladék összegyűjtésére „papírgyűjtő hetek“-et rendez. A „papírgyűjtő hetek“ a földművesszövetkezeteknél június 5-től 18-ig, a fővárosban és a vidéki városokban pedig június 15-től 28-ig tartanak. A papír- és textilhulladék- gyüjtést minden üzemben, állami gazdaságban, gépállomáson, termelőszövetkezetben, lakóházban, városban és községben egyaránt meg kell szervezni. A „papírgyűjtő hetek“ alatt az állami szerveknél, vállalatoknál össze kell gyűjteni és be kell adni az egyszerűen kiselejtezhető iratfajtákat. Az üzemek, intézmények és vállalatok igazgatói felelős személyt kötelesek kijelölni a papír- és textil- hulladékselejtezés lebonyolításának szervezésére és ellenőrzésére. A selejtezést valamennyi intézménynél, vállalatnál azonnal meg kell kezdeni. A városokban a beadandó mennyiség felét június hó 15-ig, másik felét június 21-ig elszállításra kész állapotba kell helyezni. A hivatali irattárosok indítsanak versenyt a selejtezés minél gyorsabb és tökéletesebb elvégzésére, minél nagyobb mennyiségű kiselejtezhető papír összegyűjtésére. A „papírgyűjtő hetek“ során előkerülő, dokumentáció szempontjából értékes irományokat a levéltárak országos központjának, a könyveket és folyóiratokat pedig a népkönyvtári központnak haladéktalanul be kell jelenteni. A városi és községi tanáazt jelentette: minden gyár a termelésre, a nagy munkára kész! Hazudott! Elszakadt a párttól, osztályától, a dolgozóktól. Opportunista, részeges magatartásával visszaélt népi államunk bizalmával. Tudatos, tervetsza- botáló megalkuvásával az ellenség szekértői ója lett. Nem érdeme! kíméletet! Békénk, szocialista jövőnk rombolója, s ezért visszavonták igazgatói megbízatását. csők nyújtsanak támogatást a begyűjtő vállalatoknak és szövetkezeteknek. Segítsék elő a gyűjtést olymódon, hogy társadalmi úton vonják be gyűjtésbe a lakosság széles rétegeit. A minisztertanács felkéri a DISZ-t, a szakszervezeteket és az MNDSZ-t, hogy az üzemi és a lakóterületi gyűjtés megszervezéséből tevékenyen vegyék ki a részüket. A háziasszonyok a háztartásokban található hulladékpapír összegyűjtésével a lakóterületenként, házanként megszervezett gyüjtőnapokkal segítsék elő a „papírgyűjtő hetek“ sikerét. A gyüjtőnapok megszervezésébe vonják be a házmeg- bizottakat, házfelügyelőket is. Az ifjúság felkeresi a lakóterületeket, gyüjtőbrigádokat szervez, felkutatja a padlásokon és pincékben található papírhulladékot, hogy a legkisebb selejtpapír se maradjon összegyüjtetlenül. A minisztertanács felhívja a fiatalokat, hogy a gyűjtésben való tevékeny részvételükkel járuljanak a gyűjtés sikeréhez, segítsék elő, hogy még több könyvet, füzetet bocsáthassunk dolgozó népünk rendelkezésére. Egy vagon papír- hulladékból 417 000 újságot, vagy 113 ezer 600 darab negyvenlapos füzetet, vagy száznégyezer darab 100 lapos könyvet készíthetünk és minden vagon papírhulladékkal három vagon fát takaríthatunk meg. Az összegyűjtött papír- és textilhulladékért nemcsak az ellenértéket fizetik ki, de a legjobb eredményt elért gyűjtök között többszázezer forint értékű jutalmakat osztanak ki. A minisztertanács határozata a, papírgyűjtő hetek“ megrendezéséről Új csemegeüzlet nyílt Egerben Emberek, egyszerű dolgozók állnak az Alkotmánv-utca sarkán lévő úi csemegeüzlet bőségesen megrakott kirakatai előtt. Megelégedett, mosolygós arccal nézik ötéves tervünk úiabb ajándékát, a gyönyörű üzletet, a töméntelen árutól roskadó polcokat, ' Tudják, hogy ez is nekünk készült. A kirakat üvegén keresztül, ahol egy kis rés található, feszült érdeklődéssel figyelik, hogyan halad a munka, mikor nyílik meg. mert hát a ropogós százasok már kikívánkoznak a zsebből. S délelőtt 10 órakor mint a hangva, úgv lepik el az üzletet, a 10 főnyi kiszolgáló a legnagyobb ügyessége ellenére sem tudja feladatát zökkenőmentesen ellátni. A nagy forgalomban egy felsőtárkányi parasztasszony lép az üzletbe — Nahát, még ilyen szépet nem láttam! — Csapja össze csodálkozva a tenyerét — — és még azt moiulják, hogy így a kommunisták, meg úgy a kommunisták, amióta a világon várfok sem láttam ennyi sok finomságot egy csomóban. Beszélhet már nekem akárki, magam szemével győződtem meg az igazságról. — S rövid félórán belül mosolygós arccal, telt. hátival lép ki az üzletből. SZOKÓ MIHAL Y KULAK FEN YEGETÖDZIK Gazember ai javából Szökő Mihály 34 holdas nagyfügedi kuiák. Békés semmittevéssel tölti napját, s amilyen mélyre zuhan az álom ölelő karjaiban, olyan magasrai növekedett már a gyom a három és felhői das cukorrépa-táblán. Zavartalan nyugalommal nőnek a gyomok egy másik három és féiho.das táblán is, ahol ai kulák dohánypalántáit „felejtette el" kiültetni. A községi tanács felelősségre vonta a kulákot Szökő Mihá.y azonban nem elégedett meg „csak" azzal, hogy — amikor az egész országban a dolgozó parasztok megfeszített erővel harcolnak a gyomok ellen, a bő termésért — szabotáljon, hanem fiaival megfenyegette a tanács elnökét, akit a dolgozó nép bízott meg azzal, hogy éberen őrködjön, leplezze le a falusi osztályeilenség aljas mesterkedéseit. Az illetékes szervek tanítsák meg Szökő Mihály kulákot, hogy népi rendszerünkben még annak sincs joga fenyegetőzni, aki egyébként elvégezte a munkáját, hát még annak, aki nyíltan szabotál; az osztálvellenségnek A nemzetközi békemozgalom harcosai Fréilérit .Volioí-t'uric 1900 március 18-én született Párizsban. Apja, Henri Joiiot hősiesen harcolt a versailles-i ellenforradalmárok ellen. Szülei már egész kicsi korában beleplántálták Frédéricbe, hogy ,,az életben a legfontosabb dolog harcolni aiz igazságtalanság ellen.” Ezt Frédéric JoÜot-Curie sohasem1 'eleitette el. Frédéric Joiiot-Curie-t 1949- ben a béke hívei világkongresz- sízusát előkészítő bizottság elnökévé, majd a kongresszus állandó bizottságának elnökévé választották. A bizottság római ülésén felejthetetlen beszédet tartott, amelyben a többi között ezt mondta: „Szilárdan elhatároztuk, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyermekeinknek ne kelljen elszenvedniük az új háború szörnyűségeit, annak érdekében, hogy a tudomány vívmányait ne használják fel bűnös célokra.. Joliot-Curie azok közé az emberek közé tartozik, akik sohasem térnek ie az általuk választott útról. „Az életben a legfontosabb dolog harcolni az 'igazságtalanság ellen” — szüleinek ezt a tanítását a nagy tudós sohasem téveszti szem elől. Hja Errnbnrg Illa Erenburgot, az egyik [eg* kiválóbb és legtehetségesebb szovjet írót nemzetközi Sztálin- bákedíjja! tüntették 'ki. Ez igen megtisztelő, — megérdemelt ki* tüntetés. A földkerekségnek nincs fa* Ián egy olyan része sem, ahol ne ismernék Erenburgot, a,z egész világ békéjének ezt a merész, szenvedélyes és aktív harcosát. Ilja Erenburg egyike a legidősebb szovjet íróknak. A Nagy Honvédő Háború idején írt publicisztikai müveit az egész nép tisztelete és szeretete övezte. Ö írta a „Vihar” és „Kilencedik hullám” című regényeket. Erenburg egész írói munkássága, közéleti, békeharcosi tevékenye ige közel áll minden becsületes emberhez. A nemzetközi Sztálin-békedí* jat abban az időben ítélték oda Hja Erenburgnaik, amikor a népek bécsi békekongresszusa befejezte munkáját. Június 15-én almcnctiicg ismét életbelépnek ü gabonaforgalmi korlátozások A begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet alapján június 15-én a gabonaforgalmi korlátozások ismét életbelépnek, s az egyes községek területén addig maradnak érvényben, amíg a község nem teljesítette a gabonabeadás 1953/54. évi tervét. A korlátozások a búza, a rozs, az árpa és a zab forgalmára vonatkoznak. Ezek a termények a korlátozások feloldásáig csakis a tanács engedélyével szállíthatók, vagy értékesíthetők. Az engedélyek kiadásának körülményeit a begyűjtési minisztérium részletesen szabályozni fosja. Június 15-ével átmenetileg megszűnik a búza és a rozs szabad vámőflése is. Ezért a dolgozó parasztoknak érdekük, hogy a még meglévő kenyérgabona-készletüket június 15-ig megőröltessék. Most a malmok, vagy a cseretelepek a bevitt gabonáért az őrleményt azonnal kiadják. Az újtermésű gabonát mindenki egyidőben akarja majd őröl- tetni. Ez torlódásra vezethet. Éppen ezért időt takarít meg, aki gabonáját, most őrölteti és kenyerét biztosítva kivárja, amíg a vámőrlés csúcsforgalma lezajlik. A HORTI GÉPÁLLOMÁSON Hiába zuhogott makacsul a koratavaszi eső, hiába borította hótakaróval a természet a téli álmát alvó szántóföldeket, a vékonyan megfagyott talajon vidám dübörgéssel szántottak a horti gépállomás traktorai. S a felszántott' barázdák győzelmi jelentés betűsoraiként húzódtak a traktorok 11130. E jelentés sorai arrói beszélnek, hogy a februári kedvezőtlen időjárás ellenére 649 holdon végezték el a szántást, s a traktoristák nem törődve a szeszélyes időjárással, márciusban 2081 normáiholdnak megfelelő talajmunkát végeztek el. A traktoristák látva a még felszántatlan táblák szégyenfoltjait, a felszabadulási hét lendületével tovább harcoltak a minden talpalatnyi föld megműveléséért. Ahogy teltek a napok, úgy emelkedett a versenytáblán a tervteljesítést jelző piros vonal, rövidesen áthaladt a 100 százalékon, s tovább tört a 150 százalék felé. Június elsején a traktoristák közt szájról -szájra járt a hír — a gépállomás 2905 normálhold helyeit 4307 hold megművelésével segí tette a környék termelőcsoportjait, egyéni gazdálkodóit. •k A traktoristák, a gépállomás vezetősége a határt járva, látta, hogy több dolgozó paraszt földje gazos, felszántatlan. S mivel gazdájuk nem rende'- kezik igával, kevés remény volt arra, hogy rövidesen megművelhessék. A rövid megbeszé'ést tett követte. Másnap délben a nap -sugarai már a felszántott földek barna hantjait s:mogat- ták. s a tulajdonosok szeme megelégedéssel nézte a varjak tisztogatását a frissen szántott barázdában. Járta a traktor a határt, keresve a száníatlsn földeket, hogy az igával nem rendelkező dolgozó parasztoknak segítsen földjük megművelésében. Az éles ekevasak a munkásosztály hozzájárulását jelentették a bő termésért folytatott harcban. * Míg a földeken a traktorok dübörgése, a műhelyekben kalapács csattogása hallatszik, bent az irodában Varga Zoltán igazgatót kérjük meg, mondja el, hogyan érték el ezeket az eredményeket. „Traktorosaink nem a brigád szálláson kuksoltak, a jó időt várva, hanem bátran nekivágtak a munkának, m:nt az Előre- brigád traktorosai, akik Gvőri Mihály példáját követve, tavaszi tervük teljesítésében 222 százalékot értek el. Traktorosaink megértették, saját maguk és országunk javát szolgálják a jobb és több munkával. A népnevelők is segítettek. Szavaik nyomán dolgozóink szívében elhatározás született — túlteljesítjük tavaszi tervünket. Elhatározásukat valóra váltották. Győri M'hály 393, Tóth Zoltán 264, Magyar Dávid 293 százalékos teljesítménye nyomán ifi- Gulyás István DlSZ-lag és többi trakío- ristai társa, az élenjárók példáját követve, érte el a 100 százalékon felüli eredményét. ★ A két Gulyás -— apa és fia — kezeiben fürgén mozog a kulcs, a kalapács ütései nyomán keményen cseng az aratógépek acél teste. _Az alkatrészhalmaz helyén már a kijavított aratógépek sorakoznak, készen arra, hogy a lágyan ringó búzatáblákon megkezdjék az aratást, s az emberek százait mentsék meg ettől a verejtékes, nagy erőt követelő munkától. A cséplőszínekben, az udvaron elhelyezett cséplőgépek, erőgépek közt nagy sürgés-forgás volt látható. A cséplőgépek sérült alkatrészei: szakavatott kezek gyógyíthatták, hogy a cséptésnél akadály nélkül tudják nyelni az éleitől dagadó kévéket. Szorgalmas kopácsolás jelezte: a cséplőgépek javítása kellő ütemben folyik. Május 30-án pedig a DISZ-brigád örömtől ragyogó arccal jelentette: a cséplőgépek kijavítva, bejáratva várják a munka megkezdését. A fiatalok ielkesedése nem tört meg a cséplőgépek kijavítása után sem. A legutóbbi DISZ-,gyűlésen, a Béke-Világ, tanács ülésének tiszteletére vállalták, hogy a tárcsákat, ekéket határidő előtt kijavítják, hogy az aratással egyidejűleg megkezdhessék a tarlóhántást, segítsék a termelőcsoportokat a másodnövények vetéséhez. Ifj. Gulyás István négy eke kijavítását vállalta, és ebből egy eke már készen ál! a szántáshoz. A női DISZ brigád négy tárcsát javít ki a Béke-Világtanács ülésének tiszteletére. ★ Víg pöfögésse! halad a gumikerekű traktor a hatvani Petőfi kukoricatábláján, s utána a gyenge kukorica megkönnyebbülten lengeti smaragdzöld levelét, megszabadult legnagyobb ellenségétől, a gyomtól. A ternielőcsoport tagjai megelégedéssé! nézik a gép munkáját, pedig nem is olyan régen még idegenkedtek a gépi munkától, nem akarták megengedni, hogy a traktor kapálja meg kukoricájukat. Most meggyőződ, tek róla: a gépi kapálás sok munkaerőt szabadít fel, gyorsabb és nrnőségiieg is megfelelőbb munkát végez. A kanálás megkezdése előtt sok nehézséget kellett legyőzni a gépállomásnak. A traktoristák nem akartak segédvezető nélkül dolgozni. Tóth Zoltán párttag traktoros, Rigó Jánossal vállalta, hogy segédvezeíö nélkül is elvégzi a kapálást A két trakto ristának köszönhető, hogy a 300 ho'd előirányzatból június l-ig 150 holdat megkapáltak, most pedig a hátra'évő rész teljesítéséért harcolnak. Bátran támaszkodhat tehát a gépállomás a kommunista traktoristákra. A pártszervezet még sem fordít elég gondot a traktoristák nevelésére. Az utóbbi időben ugyan felvettek egy traktoristát tagjelöltnek, de még mindig kevés a termelésben dolgozó párttagok száma. A pártszervezetnek több gondot kel; fordítani a tavaszi munkában kitűnt traktoristák nevelésére, hogy megjavíthassák a termelésben részvevő párttagok arányát, ★ A gépállomás iratszekrényében hordótáblás munkakönyvek, szerződések fekszenek, s ezek gazdái a csépiéihez leszerződött dolgozó parasztok, sőt ipari dolgozók is- ,4 horti gépállomás idejében hozzákezdett a csépiéihez szükséges munkaerők toborzásához, s ennek köszönhetik, hogy most már nyugodtan felkészülve várják a cséplés megkezdését. nem kel] az utolsó pűlanaíban futkosni a munkaerő pián. Ez ai eredmény nem magától született. A körzeti mezőgazdászok már két hónappal ezelőtt megkezdték a munkaerő toborzását. Felkeresték a múlt évben jó munkát végző munkacsapat-vezetőket, s megbeszélték velük a toborzással kapcsolatos tennivalókat. Megbízták őket, szerezzenek maguk mellé 24 embert, akiért kezeséget vállalnak, akikre bátran számíthat a gépállomás. A munkacsapat-vezetők és a körzeti mezőgazdászok fáradhatatlan munkája meghozta a kívánt eredményt, minden cséplőgéphez biztosították a szükséges munkaerőt. A cséptéshez szükséges egyéb felszerelési cikkek beszerzését sem hanyagolja ei a gépállomás. Sorban érkeznek a kézifecskendők, ponvvák, víz- kádak. s bent az irodában tizenhat szempár figyel az előadóra, aki a cséplő- és aratógépek működését s azok gyors javítást! módját ismerteti a hallgatókkal. A szakmai oktatással kívánták elérni, hogy minél kevesebb időt vegyen igénybe a cséplő- és ara!égének üzemközben előforduló h'báinak kijavítása. ★ Esténként, amikor elhal a traktorok dübörgése, elhal’gat a fiatalok kezében a kalapács, a ku 1 tú rótt honban gyűlnek össze a gépállomás dolgozói. A fiatalok kezében csavarkulcs, kormánykerék helyett a cimbalom ülőjét, hegedűt, tangóharmonikát látunk, és a kultúrotthon ab akábó! a jól végzett munka után vígan szál! a dal- „Zúgja, tok csak traktorok, szánts, arass, te gép.,.“ Kovács Endre
