Népújság, 1953. május (35-44. szám)

1953-05-24 / 42. szám

ß'ILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK7 NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM. Ára 5g fj||£r 1953 MÁJUS 24. Î — \ minisztertanács határozatát tanulmányozva, a növényápo’ási munkák idíibeni elvégzésével készítsük elő a gazdag aratást! Pártszervezeteink új feladatai Megyénk dolgozói soha nem látott lelkesedéssel, szilárd egy­ségben sorakoztak fel május 17-én a népfront zászlaja alá és hitet tettek a béke, a munka, a jólét, a felemelkedés mellett, megmutatták barátnak és ellen­ségnek: a magyar nép egysége­sen halad a béke útján a to­vábbi sikerek felé és elsöpör út- jából minden akadályt. A választás pártszervezeteink­nek, a kommunistáknak is nagy vizsgája volt és elmondhatjuk: jól vizsgáztak pártszervezeteink, a választás sikeréért folytatott harcban nagyot nőttek, megerő­södtek. Az egri Magasépítő Vál­lalat áprilisi tervét csak 97 szá­zalékra teljesítette — a párt- szervezet vezetősége, a kommu­nisták, a népnevelők példamuta­tása és a felvilágosító munka eredménye, hogy május első harmadában már 111.2 százalé­kot ért el! Nem egyedülálló pél­da ez. A politikai munka meg- javulását, a pártszervezetek, a párttagok jobb munkáját bizo­nyítja, hogy a választási béke­versenyben jóformán minden üzemünk, vállalatunk teljesítet Le tervét. A választási munka eredmé­nye azonban egyetlen pártszer­vezetet, egyetlen párttagot és népnevelőt sem jogosít fel arra, hogy megpihenjen babérjain, hogy ne küzdjön továbbra is a politikai munka megjavításá­ért, a terv teljesítéséért. De nem jogosít fel arra sem. hogv a jö­vőben elnézzük az „apróbb” hi­bákat és ne mozgósítsunk min­den erőt a párt előtt álló felada­tok megvalósítására. Pártszervezeteink előtt most újabb hatalmas feladatok áll­nak. Alig öt hét választ el ben­nünket a félévtől — félévi tervét minden üzemnek teljesítenie kell! Szerte a megyében meg­kezdődött és folyik a növényápo­lás — falun, állami gazdasá­gokban, gépállomásokon és tszcs-kben, minden erőt arra kell fordítani, hogy időben és gondosan végezzék el ezt az igen fontos munkát, s emellett felkészüljünk a gazdagnak ígérkező kalászosok gyors, szemveszteség nélküli aratásá­ra, cséplésére. Nem állhatunk meg tehát! A megállás, a této­vázás, a visszafelé való tekin­tetes nagy mértékben megbosz- szulja magát. A munka további s'lkere, a feladatok megoldása érdekében pártszervezeteink használják fel a vá'asztási munka tanasztala- tát. S párttitkáraink állandóan javítsák a vezetést, a politikai munka szervezeti és tartalmi színvonalát. A pártszervezetek vezetői a választási harcban is meggyőződhettek arról, hogy jó eredményt csak kollektív mun­kával érhetnek el, ha a vezető­ség minden egyes tagja végez munkát, ha minden egyes veze­tőségi tag felelős egy-egv mun­káért, ha a pártélet, a pártmun­káért érzett felelősséget vala­mennyien érzik. Az előttünk álló feladatok semmivel sem könv- nyebbek. mint az eddigiek. A vezetőségnek ezért a jövőben is kezében kell tartania a politikai munka irányítását. Erősítsék to­vább a népnevelő kollektívákat, váltsák le azokat, akik nem vé­geztek jó munkát és felelősebb munkával bízzák meg azokat, akik az elmúlt hetekben bebizo­nyították, hogy küzdeni akar­nak a tömegek felvilágosításáért, mozgósításáért. Népnevelőink buzdítsák ezután is tettekre a dolgozókat és leplezzék le. szi­geteljék el az ellenséget. Szün­telenül gazdagítsák érvelésüket, nagyarázzák meg tartalmasán és Változatosan fejlődésünket, éle­tünket, jövőnket — az ötéves terv nagyszerű távlataival moz­gósítsanak továbbra is a lendü­letes versenyre. Az a pártszervezet tud csak jó munkát végezni, amelyben nemcsak a „felszínen mozgó” párttagok dolgoznak, hanem az egész párttagság aktívan segít, harcol a pártszervezetek előtt álló feladat megvalósításáért. Ezt bizonyítják a választási munka eredményei is. Az egri il-es körzetben a betegek és a nagyon öregek kivételével min­den kommunista a választás si­keréért küzdött — a körzet el­sőnek szavazott le a városban. Most az a feladat minden párt- szervezet előtt hogy azokat a kommunistákat, akik pártmeg­bízatást kaptak, tovább lelke­sítsék, hogy becsülettel áll­ják meg helyüket a jövőben is. Azok az ehtársdk pedig, akik a pártmunkában nagyobb ta­pasztalattal rendelkeznek, segít­sék. patronálják a gyengéket Különösen fontos azoknak a se­gítése, akik most kapcsolódtak be a pártmunkába, most kerül­tek közelebb a párthoz, most bi­zonyították be jó munkájukkal a párthoz való ragaszkodásu­kat. Nem vezetőnek va'ó az, nem .kommunista' az, aki ezt a hatalmas erőt, a. pártnak e nagy segítőjét elhanyagolja, aki nem neveli, nem segíti őket, nem igyekszik belőlük tagjelöl­tet, párttagot nevelni. Vannak pártszervezeteink, me­lyek a választási munkák ideje alatt elhanyagolták a pártépí­tést, nem törődtek a párt sorai­nak erősítésével. Ezeknek a pártszervezeteknek sürgősen pó- tolniok kell ezt a mulasztást. Értékeljék a hozzájuk tartozó tagjelöltek és pártonkívüliek munkáját és ha méltónak bizo­nyultak arra, hogy taggá, tag­jelöltté legyenek, adják meg ne. kik azt a lehetőséget, hogy a párt sorait erősíthessék. Nyújt­son ehhez segítséget minden pártcso portbizalmi és minden kommunista. A pártcsoportbizalrmak is ér­tékeljék a pártcsoport tagjainak választási munkáját. Dicsérjék azokat, ak'k élenjártak a vá­lasztási békeversenyben és bí­rálják keményen azokat, akik nem teljesítették kommunisták­hoz méltóan kötelességüket. A pártcsoportbizalmi elvtársak — és a pártvezetőségek is — érté­ke jék, hogy ki milyen mér­tékben tett eleget legelemibb pártkötelességének, a tagdíjfize­tésnek. föbbhelven van javítani­való ezen a téren , is! A párt- csoportbizalmiak biztosítsák .— a pártcscporton beiül — a pontos tagdíjfizetés, a példamutatásra nevelés, a többtermelésre való mozgósítás mellett — hogy va­lamennyi politikai iskolai hall­gató résztvegyen a foglalkozáson és biztosítsák azoknak a tovább­fejlődését is, akik az agitációs tanfolyamokon resztvettek. Mindezek mellett pártszerve­zeteink vezetői, párttagjaink el­lenőrzésükkel nyújtsanak segít­séget munkájuk területén a gaz­dasági vezetőknek, adjanak se­gítséget ahhoz, hogy minden üzem teljesítse félévi tervét, minden község teljesítse félévi beadását, hogv minden területen időben és jól elvégezzék ezt a munkát, melyet a párt- és a kor­mányhatározatok előírnak. Pártszervezeteink a választá­si győzelemtől fellelkesülve mozgósítsák még jobb munkára a párttagságot, a dolgozó töme­geket és pillanatra sem lankadó lendülettel biztosítsák az előt­tünk álló feladatok sikeres meg­valósítását. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi aratás, cséplés, másodvetés, valamint a tarlóhántás előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság do'gozoi előtt a növénytermelés legnagyobb feladata: az ország gabonatermésének betakarítása áll. Ezért a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok és a gépál­lomások dolgozói, valamint az egyénileg termelők úgy készülje­nek fel az aratás-cséplés végrehajtására, hogy azt a legmegfele­lőbb időben, gyorsan és a legkisebb szemveszteséggel hajtsák végre. Az aratás-cséplés munkáival egyidőben végezzék el a má­sodvetést és tarlóhántá'St. A másodvetéssel az állatállomány ta­karmánybázisát, az aratással egyidőben végrehajtott tarlóhántás­sal pedig a talajerőt növeljék és készítsék elő a jövőévi jó ter­mést. Az 1953. évi aratás, cséplés, másodvetés, valamint tarlóhán- tá's előkészítésére és végrehajtására a minisztertanács az alábbi határozatot hozta. 1. A gabonafélék aratása 1. Az idei termés veszteség- mentes, jó betakarítása érdeké­ben a búzát viaszérésben, a ro­zsot teljes érés kezdetén, az őszi- és tavasziárpát, valamint a zabot sárgaérésben, a sörár­pát pedig teljes érésben kell le­aratni. 2. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyé­nileg termelők az aratást úgy szervezzék meg., hagy gazda­ságukban az őszibúza.' valamint a rozs aratását annak megkezdésétől számított nyolc napon belül, a tfl'Vaszibúza, az őszi- és ta- vasziáírpa, valamint a zab aratá­sát annak megkezdésétől szá­mított öt napon belül befejez­zék. 3. A traktorvontatású arató-,, gépekkel legalább 150 kát. hol­dat, a kombájnnal pedig 200 kát. holdat arassanak le. A ló­fogatú aratógépekkel és aratás­ra átalakított fűkaszáikkal egyen- kint legalább 80 kát. hold ga­bona aratását végezzék el. Az állami gazdaságok gabona­vetésüknek országosan legalább 90 százalékát, a gépállomások, a termelőszövetkezetek gabonave­tésének országosan legalább 35 százalékát kombájnnal és arató- géppel kötelesek learatni. A kom­bájnokat és az aratógépeket az ősziárpa aratásától kezdve az aratás befejezéséig üzemelteni kell. A kombájnok és aratógépek legalább napi 16 órán át, nar- matmentes éjszakákon pedig — az üzemközbeni karbantartás el­végzése mellett — éjjel is dol­gozzanak. 4. A gépállomás igazgatója a körzetébe tartozó termelöszöv _'t- kezeti elnökök meghallgatásával június 10-ig köteles elkészíteni az aratógépek és kombájnok-me- netiránytervét és azt a járási tanács végrehajtó bizottsága el­nökének bemutatni. A menet- iránytervet csak a gépállomás igazgatója módosíthatja'. 5. Termelőszövetkezetben a termelőszövetkezet elnöke és a gépállomás igazgatója együtte sen. állami gazdaságban az igazgató június 1-ig köteles minden gép számára kijelölni a gépi aratásra legalkalmasabb sík, jól elmunkált gabonatáblá­kat. Az aratógépek és kombáj­nok számára minél nagyobb táblát kelt k:jelölni, amelv kom­bájnnál 20 kát. holdnál kisebb ne legyen. Minden kombájn számára legalább 200 kát. hold területet kell kijelölni. A kom­bájnok részére kijelölt területen csak kivételesen, tartós műszaki hiba vagv elemi kár esetén sza­bad más módon aratni. 6. A kombájnaratást a teljes érés kezdetén kell megkezdeni. A kombájnokhoz a termelő­szövetkezet elnöke és a gépállo­más igazgatója olyan szérű­helyet köteles kijelölni, amelv a kombájnnal csépelt gabona tisz­títására és szffkség esetén szá­rítására alkalmas. A szérű elő készítését és berendezését, vala­mint a szükséges eszközökkel (rosta. . lapát, ponyva, zsák. stb.l való felszerelését a gép­állomás segítségével a termelő- szövetkezet köteles legkésőbb a kombájnaratás megkezdéséig el­végezni. A termelőszövetkezet elnöke köíeles gondoskodni ar­ról, hogy nrnden kombájnhoz a learatott és elcsépelt gabona folyamatos elszállításához szük­séges számú fogat legyen be­osztva és a szállításhoz zsák. liléivé ponyva áliion rendelke­zésre. Mindezekről az áriami gazda­ságokban az igazgató köteles gondoskodni. 7. Június 20-ig minden terme­lőszövetkezet elnöke és állami gazdaság igazgatója az egyes növények vetéséből jelölje ki azokat a táblákat vagy táblaré­szeket, amelyek a legiobb minő­ségű (fajtaazonos, gvom- és be­tegségmentes) termést adják. Termelőszövetkezeteknél a vető­magnak alkalmas gabona kivá­lasztásáért az illetékes gépállo­más agronómusa is felelős. A ki­jelölt vetömagtáblákat kevere­désmentesen külön kell aratni. 8. Az aratás gyors befejezése és a soronkövetkező munkák el­végzése érdekében a learatott gabonát még az aratás napján keresztekbe kell rakni. A ke­resztberakásnál — különösen vasútvonal mentén — a tűzren­dészet! előírásokat szigorúan be kel! tartani. A kombájnnal ara­tott és csépelt gabona szalmá­jának összegvüjtését és kazalo­zását a kombájno'ássai egyidő­ben meg kell kezdeni és legké­sőbb a kombájnolás befejezésé­től számított 5 napon belül el kell végezni. Minden learatott terü'etet az aratás befejezésétől számított 48 órán belül fel kell gereblyézni. 9. A szemveszteség csökken­tése kötelessége minden egves termelőszövetkezeti tagnak, minden egyénileg termelőnek, az állami gazdaságok és a gépállomások minden dolgozó­iának. A mezőgazdasági irá nvítószervek az araiás egész ■'dőszakában kötelesek el’en- őrizni. hogv az aratási szem­veszteség a legkisebb mértékű legyen. Azokat, akik szándéko­san. vagv gondatlanságból nö­velik a szemveszteséget, szigo­rúan felelősségre kell vonni. II. A Gabonafélék behordása 1. A gabona behordását az aratás befejezésétől számított 8 napon belül el kell végezni. A behordáshoz nrnden felhasz­nálható szállítóeszközt és a rendelkezésre álló igaerőt mun kába kell állítani, s szükség esetén a behordást éjjel is vé­gezni kell. 2. A cséplés folyamatos bizto­sítása érdekében minden gabo­nát lehetőleg asztagba kell hor­dani. A vetőmagra kifelölt ga­bonát külön kell hordani és asztagolni. Az asztagolást és az asztagok hajazását különös gonddal kell végezni, hogv az asztagok beázás ellen védve legyenek. 3. A cséplés meggyorsítása végett az I. típusú termelő­szövetkezeti csoportok, hason­lókép az egyénileg termelők, ga­bonatermésüket lehetőleg mi­nél nagyobb mértékben könnyen megközelíthető, a tűzrendészet; előírásoknak- megfelelő közös rakodóhelvre (szérűre) hordok. A közös rakodóhelyeket a köz ségi (városi) végrehajtó bizott­ság elnöke, illetve az I. típusú termelőszövetkezeti csoport el­nöke június 1-ig köteles kije­lölni. A közös rakodóhelyek ki­jelölésénél külön figyelemmel kell lenni a villamoscséplésre alkalmas területekre. Annak a termelőnek, aki közös szérűn csépeltet, a cséplési díjból Î0 százalék kedvezményt kell nyúj­tani. 4. A gabonát elsősorban a másodvetés céljára kijelölt te­rületekről kell behordani. 5. Az ősziárpát, a tavaszibú­zát, ezen belül a durum-búzát) Feltétlenül külön asztagba kell hordani. 6. A fokozott tűzbiztonságról védőbarázdák szántásával, a szérűk foikozott őrzésével és az oltáshoz szükséges felszere­lés biztosításával kell gondos­kodni. A behordást a vasutak mentén kell elkezdeni. 111. A gabonafélék cséplése f. Gabonát kizárólag cséplő­géppel vagy kombájnnal sza­bad csépelni, kivéve a zsup- szalma nyeréséhez történő csép- lésf, amelyhez külön engedély szükséges. A cséplést • haladék­talanul meg kell kezdeni, amint egy-egy gép részére a folyama­tos üzemeltetéshez szükséges termény asztagba van hordva. A gabonafélék cséplését legké­sőbb augusztus 20 ig az ország egész területén be kell fejezni. 2. Minden gépállomás igazga­tója a járási tanács végrehajtó bizottsága elnökével együtt a cséplőgépek rajonirozási tervét május 27-ig köteles elkészíteni és azt jóváhagyás végett jú­nius 1-ig megküldeni a megyei tanács végrehajtó bizottsága el­nökének. A megyei tanács vég­rehajtó hÍ7ottsáo-ának elnöke^ a rajonirozási terveket június 5-ig köteles elbírálni és jóváhagyni. A jóváhagyott tervek alapján a gépállomás igazgatójának jú­nius 15-ig kell elkészíteni min­den cséplőgép menetiráöytervét. A rajonirozási tervet csak a megvei tanács végrehaiíó bi­zottságának elnöke, a menet­iránytervet pedig a gépállomás igazgatója módosíthatja. 3. A jóminőségű vetőmag biz­tosítása érdekében a termelő­szövetkezetekben és az állami gazdaságokban a vetőmag cél­jára alkalmas táblák (I. fej. 7. pont) termését külön kell csé­pelni. Mindenütt meg kell szer­vezni az ősziárpa, tavaszibúza, ennek keretében a durum-búza keveredésmentes cséplését, kü­lön begyűjtését és tárolásált. 4. A cséplésnél az osztálvozó- henger használata kötelező. Az oszlályozóhengert és a dobot úgy kell beállítani, hogy az ocsúban 2 százaléknál több ép. fejlett szem ne legyen, a törött szem pedig ne lépvén több, mint az egész elcsépelt termés- mennyiség súlyának 3 száza­léka. A szalmában, törekben és a polyvában maradt szemek súlya nem haladhatja meg az elcsépelt gabona súlyának 0.5 százalékát. A cséplőgép vezetője köteles betartat!', a cséplési el­lenőr pedig Köteles ellenőrizni, hogv a szemveszteség a fent felsorolt százalékoknál nagyobb ne legyen. 5. A bánya- és energiaügyi miniszter. a földművelésügyi min'szter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere kötelesek gondoskodni arról, hogv a gépállomások mintegy 1100. az állami gazdaságokban legalább 400 esép’öoépet vii'a- mos meghajtásra állítsanak be. 6. A földművelésügyi minisz­ter. az állami gazdaságok és erdők minisztere és a MEDOSZ segítsék e!ő, hogy a gépállomá­sok és az állami gazdaságok minél nagyobb mértékben Ered­jük-mód szerrel csépeljenek. 7. A kombájnnal aratott-csé- pelt termés mennyiségét a tisz­I títotf és szárított termény súlya I alapján kell megállapítani. 1. Az egyéb növények aratá­sát az alábbiak szerint kell vég­rehajtani. a) A köles aratását kombájn­nal a teljes érés eleién, egyéb gépi és kézi kaszával pedig viaszérésben kell megkezdeni. b) A hüvelyeseket: (bab, bor­só, lencse, bükköny, stb.) a ko­ra reggeli vagy az esti órákban vonódott állapotban kell arat­ni. amikor az alsó hüvelyek már érettek, de a felsők is ki van­nak fejlődve. c) Az olajlent akkor kell arat­ni, am'kor a magíokok sárgás­barna színűvé válnak. d) A herefélék (lucerna, vörös­here, bíborhere. baltacím, stb.) aratását viaszérésben a reggeli és esti órákban vonódott álla­potban kell elvégezni. e) A repce aratását akkor kel' megkezdeni, amikor a becők- ben a magvak'bámulnák, aratá­sát pedig korán reggel kell vé­gezni, amikor a repce vonódott állapotban van. f) A fűfélék magtermésének aratását akkor kell megkezde­ni, amikor a termés nagyobb ré­sze már a viaszérés állapotai­ban van. 2. A behordást megfelelő utó­érés után kell megkezdeni. Eze­ket a terményeket óvatos ado­gatással felrakott, lehetőleg ponyvával, vagy zsákokkal bé­lelt kocsin kell hordani. Az egyes magféleségeket úgy kell asztal­ba rakni, hogy a beázástól kel­lően védve legyenek. 3. Az 1. pontban felsorolt nö­vényeket kizárólag cséplőgéppel szabad csépelni. A gépállomá­sok és az állami gazdaságok igazgatói az 1. pontban felsorolt növények cséplésére megfelelően átalakított cséplőgépeket kötele­sek beállítani. A községi (vá­rosi) tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke június 1-ig köteles kijelölni és az egyénileg terme­lők tudomására hozni azokat a helyeket, ahol az ilyen növények cséplése történik. 4. A repce, biborheré, borsó és a íüíélék elcséplését legkésőbb július 10-ig be kell fejezni. A nyár végén betakarításra kerülő aprómagvak (lucerna, vo- röshere, stb.) betakarítását és cséplését szeptember 30-ig e) kell végezni. IY. egyéb termények betakarítása es cséplése V. Másodvetés 1. A másodnövénveket az ara­tással egyidőben, de legkésőbb egy-egv tábla learatása után 6 napon belül kell elvetni. A korai másodnövények vetéstervéi jú­lius 20-ig, a kései vetésűekej (mustár, csibehur) augusztui 10 ig kell teljesíteni. 2 A másodvetéshez szüksége* (Folyjôtas a második oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents