Népújság, 1953. április (27-34. szám)

1953-04-09 / 29. szám

yjLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉP UJSÁ 6 AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM. Ára 50 fillér 1933 ÁPRILIS 9. Az áprilisi taggyűlések elé Megyénk pártszervezetei áp­rilis 9—12-ig taggyűléseket tar­tanak. Az alapszervezetek éle­tében mindig nagyjelentőségű Esemény a taggyűlés, de most különös fontossággal bír. Eze­ken a taggyűléseken beszélik meg az üzemek, állami gazda­ságok, gépállomások,' termelő­szövetkezeti csoportok és a községek kommunistái, hogyan álltak helyt, hogyan mutattak példát a felszabadulási hét alatt, az április 4 tiszteletére folyó munkaversenyben, ho­gyan váltották valóra adott .szavukat. Különös fontosság­gal bír ez a taggyűlés azért is, mert kiinduló állomás lesz a nagy feladat sikeres meg­valósításához, amelyért az el­következendő napokban pár­tunk minden egyes tagját harc­ba szólítja. Eddigi eredményeink, egyre emelkedő életszínvonalunk, vá­rosainkban és községeinkben egymásután épülő új munkás- házak'. kultúrotthonok, egész­ségházak stb. mind azt bizo­nyítják, hogy megváltozott a dolgozók élete, szebb, vidá­mabb lett és ennek következté­ben megváltozott a munkához való viszonyunk is. Nagy cél­kitűzéseink, terveink valóra- váltásában mindenütt a kom­munisták jártak az élen és péidamutatá sukk a 1 ma gukhoz vonzották a pártonkívüli dol­gozókat is. Ennek köszönheti a Bélapát­falvi Cementgyár, hogy ne­gyedévi ferv<h 106 százalékra, a Mátravidéki Erőmű, . hogy 102.9 százalékra, Egercsehf, hogy a március harmadik de- kádtervét 100.8 százalékra tel­jesítette. De nemcsak Egercsehiben, Bélapátfalván és a Mátravidéki Erőműnél, hanem Heves mé- gye valamennyi üzemében a. mezőgazdasági munkánkban a párttagok voltak azok, akik a helytállás ragyogó példáit ad­ták a felszabadulási hét alatt, az április 4-i vállalások telje­sítésében, túlteljesítésében, ha­zánk felszabadulásának méltó­képpen való megünneplésében.­Az április elején tartandó taggyűléseken a pártvezetőség beszámolójában mérlegeli majd, hogy az alapszervezet tagjai hogyan váltották valóra a párt­nak tett ígéretüket. Ahhoz, hogy ez a beszámoló jó legyen és mozgósítani tudja a párttago­kat, a további feladatok meg­valósítására, szükséges, hogy a taggyűlést jó előkészítő munka előzze meg. Ezért igen fontos, hogy minden pártcsoport még a taggyűlés előtt megbeszélje a csoport tagjaival a felsza­badulási hét alatt április 4 tiszteletére folyó munkaver- senyben tanúsított magatartá­sát, munkáját. Az alapszerve­zet vezetősége pedig összegez­ve a partcsoportértékezletek ta­pasztalatait, azt vezetőségi ülé­sen beszél je meg és a bírá’at és önbírálat szellemében állít­sa össze a beszámolót. Dicsér­jék meg azokat. ,akik példa­mutatóan végezték munkájukat, de bírálják meg azokat, akik nem, párttaghoz méltóan látták el feladatukat. Bírálja a taggyűlés azokat .a pártbizalmiakat, akik nem érzik, hogy a dolgozók nevelése a legszebb kötelesség. Elsősor­ban a pártbizalmi felelős azért, hogy egy-egy üzemben, gép­állomáson, tsz-ben, vagy más­hol magával ragadja-e a pár- tonkíviüieket a kommunisták munkalendülete A pártbizal­miak megtisztelő megbízatása az is, hogy meglássák a mun­ka pártonkívüli iegjpbbiait és nevelőszóval érvényesítsék azok munkájában a párt irányítását, segítő kezét. A pártbizalmiak nevelőmunkája eredményezze, hogy a pártcsoportok mtoden fcgyes tagja népnevelő legyen; segítse saját munkatapasztala­tainak átadásával és felvilágo­sítással is munkatársait. A beszámolóban azonban az is szerepeljen, hogy a pártszer­vezet vezetősége milyen segít­séget ■ nyújtott a párttagok, a pártonkívüli dolgozók munkájá­hoz. Tartalmazza .a beszámoló a tömegszervezetek, elsősorban a DISZ, a szakszervezet, az MNDSZ -szervezetek részéről el­ért eredményeket, hiányosságo­kat. M#g kell vitatni az áprilisi taggyűléseken a tömegek • kö­zött folyó politikai felvilágosító munka eredményeit és hibáit is. ■A párt most a dolgozó töme­gek nevelését egyik legfőbb fel­adatként állította elénk. Ezért a párttaggyűléseknek minden kommunistát — azokat is, akik eddig nem látták tisztán ennek nagy jelentőségét — jó nevelő­munkára keil mozgósítanánk. - A népnevelőmunka a termelés eredményeinek legfőbb forrása. Ez biztosítja a községek, tsz-ek begyűjtési kötelességének ma­radéktalan -teljesítését, az ipari terv teljesítését. Ez biztosítja a párt tömegkapcsoiatainak erő­södését. Az agitáció vitájánál hatá­rozza el a taggyűlés, hogy •minden kommunista harcbaállí- tásával, a termelés és nevelés eredményeinek igazi forrásává, iskolájává teszi az agitációs tanfolyamokat; olyan iskolák­ká. ahol a párttagok mellett a pártonkívüliek legjobbjai neve­lődnek és amely első naptól kezdve jó nevelőmunkára moz­gósítja hallgatóságát. A töme­gek között folyó felvilágosító munkából egyetlen párttagnak, vagy tagjelöltnek sem szabad kimaradni. A dolgozók nevelé­se a párt alkotmányába ikta­tott pártkötelesség. Véget kell vetni az agitáció több helyen tapasztalható nagyfokú lebeosü lésének. A taggyűlés csak akkor tölt­heti be feladatát, ha az elhang­zott bírálatok alapján konkré­tan meghatározza a vezetőség és a párttagok tennivalóit a választások előkészítésében, a termelés és a soronlévő felada­tok végrehajtásában. A taggyű­lés a soronkövetkező feladatok megvalósítása érdekében min­den párttag számára konkrét feladatot szabjon meg. Csak akkor lesznek az áprilisi tag­gyűlések valóban aktív harci tanácskozások, ’. ha utána ■ a kommunisták tudják: mit kell holnap, holnapután elvégezniük. Ahogy: pártszervezeteink a fel- szabadulási hetet megelőzően megszabták .egy-egy párttag feladatait, ugyanígy a mostani taggyűléseken is meg kell ezt tenni. Az áprilisi párttaggyűléseken úgy beszéljen az alapszervezeti titkár, hogy a beszámoló ele­vensége,' a legfontosabb pro­blémák felvetése vitára kész­tesse a párttagokat, a- tagjelöl­teket. A termelés azon harco­sainak, akik „az új élet igazi hősei és alkotói”, kell egyszerű szóval elmondaniok vélemé­nyüket, javaslataikat a terme­lést gátló jelenségekről és azok elhárításáról. A párttagoknak és tagjelölteknek kell rámutatniok a párt- és gazdasági vezetők hibáira és egymás hibáira is. Az ő szavuk a termelésről, a nevelőmunkáról, a példamuta­tásról és a hanyagságról — harci tapasztalatok, melyek se­gítik a taggyűlést, a pártot a további feladatok megjelölé­sében. Az áprilisi párttaggyűlések­nek el kell érniök azt, hogy utánuk minden párttag és tag^ jelölt újult erővel és lelkese­déssel, a párt erejébe vetett bizalommal álljon munkahelyén a termelés élén. Pártunk első vonalban küzdő katonái, hős nép­nevelőink harcba indultak, hogy elvigyék a párt sza­vát, az igazságot minden házhoz, minden családhoz — munkájukhoz hatékony segítséget kapnak: a párt­sajtót. * . ________________________ Domoszlón 300 hold árpából mindössze 92 holdat vetettek el a dolgozó parasztok a legutób­bi napokban.' A tavaszi szán­tásban! K csak 87 százalékra áll a község, nem különb a helyzet a begyűjtésben ,sem: a tojásbeadás negyedévi tervét 39 százalékban teljesítette. Súlyos ez a lemaradás, s ép­pen ezért igen súlyos felelős­ség terheli a községi tanácsot, amely jót ormán semmit sem törődik a minisztertanács hatá­rozatának végrehajtásával, opportunista módon megalku­szik a kuláksággal, az osztály­ellenséggel. Köles József ta­nácselnöknek fogatnia sincs arról; hogy mennyit és miből vetettek n község dolgozó^ pa­rasztjai, .hány iga dolgozik, ho­gyan állnak a kulákok a vetés­terv teljesítésével. De azt sem tudja, mert nem jó a nyilván­tartás, hogy az osztályeKenség, a falu külákjai. akik az elmúlt évben is csak 60 százalékban teljesítették beadási kötelezett­ségüket most is 37 százalékban teljesítették a tojás, s 62 szá­zalékban a baromfibeadást. AhoJ iíyen szájfáti, bűnős módon tétlenkedik a tanács, ott vígan éli világát az ellenség. Marokházj György volt csere' e- lepvezető, aki a kulákokkal, ki­tel epîte'tekkel, a klérussal tar­tott rendszeres kapcsolatot, a tanács orra előtt lopta meg a dolgozó népet, gyűjtötte össze a majd 60.000 forint értékű terményt. — és szabotálta el a tavasziárpa vetését. Zaja Illés kulálc mindössze 4 holdat ve­tett el. vetéstervének még 30 százalékát sem teljesítette. Nem végeznek jó munkát a népnevelők sem, a pártszerve­zet nem fegyverzi Tel a falu agitátorait, s ígv azok a ,,mu meló“ hiánya miatt nem is tud­ják mozgósítani a dolgozó pa­rasztokat az előttünk álló nagy feladatok megvalósítására. Vájjon Domoszlón nincs miről beszélni a népp évelőknek? Ez nem így van.' A felszabadulás óta 31 dolgozó paraszt épített új házat. 110 házba vezették be a villanyt, lt parasztifiatal ka­tonatiszt, többek között Gerhárt Dezső Pejkó Béla, húsz jár felsőbb iskolába. Nem volt ez mindig ígv: 1938-39-beh a VI. ekni: iskolát csak 21 fiatal tud­ta elvégezni, 31-nek még az sem adatott meg, hogy a VI. osztályos elemi iskolán végig- küzdje magát. Van tehát miről beszélni Do­moszlón is. Beszéljenek és har­coljanak a népnevelők. Mu’ás­sák be Zaja Illés. Marokhézi Györgv igazi arcát, kövessenek el mindent a tavaszi terv teljesí­tésére. A gyöngyösi járási ta­nács pedig vonja felelősségre a megalkuvó községi tanácselnö­köt. A verseny segíti Ec sédet a minisztertanácsi határozat végrehajtásában Még március elején történt, hogy a nyilvános tanácsülésen Bolla Ferenc, hatholdas és Fekete Mihály ötholdas dolgo­zó parasztok párosversenyre hívták ki egymást és az egész falut, a tavaszi munkák elvég­zésére. Felszólalásuk után még nyolc gazda, köztük Smid Ist­ván, Péter József és mások, léptek egymással párosverseriy- re. A mezőgazdasági állandóbi­zottság tagjai felkarolták a he­lyes kezdeményezést s klsgyűlé- seken ismertették a versenyki­hívás jelentőségét, rámutat'ak árra, hogv a falu további fejlő­désének elengedhetetlen alapja a gondos, ideiében végzett 1a- vaszi munka. Elmondták azt is. hogy az autóbuszjáratot, a földművesszövetkezeti mintaüz­letet, az 550 vezetékes rádiót a tavaszi munka sikerre vitelé­vel hálálhatják meg legméltób­ban az ecsedi dolgozó parasz­tok. A kisgy üléseken 80 dolgo­zó paraszt lépett egymással párosversenyre. A verseny ered­ménye nem maradt el. Hétfőn már csak néhány hold volt hát­ra a tavaszi árpa vetéséből, be­fejezték a; cukorrépavetést és a kukorica ültetésben túljutottak az 50 százalékon. . • Maksa József háromholdas volt az első aki-még március közepén elültette a kukoricát. — Korai lesz még ültelni — vélekedtek sokan. — Olyan az idő, kár minden percért — feltol te vissza1 Maksa József. Tavaly is korán ültet­tem, az árpával együtt ment a földbe a kukorica, meg is lett a 13 mázsa holdankint Mos: sem teszek máskép. Az idő Maksa Józsefet iga­zolta. és azokat akik követték példáját. Ezért sarabolia in- cukorrépáját Nagy. István, ezért éri el a tavaszbúza helyenként a 8—10 centimétert. Versenyben álltak ugyan a dolgozó parasztok, de nemes versenyben: nem feledkeztek meg egymás segítéséről sem. Ambrus András 11 holdas kö­zépparaszt őt dolgozóparaszt táj-sVak végzett szántást. A nyolcholdas Ludányi István, ki­nek két lova van. a háromhol­das Kacs Sándornak végezte a tavaszi szántást, s az egy, ki­sebb lovával a boronálást. hen­gerlést végezte el mindkeílS- íük földjén. Asszonyok a nagyréclei termelőszövetkezetben (Tudósítónktól) Három hónappal ezelőtt ha­tározta el a nagyrédei Munka termelőszövetkezet és a szom szédos gvöngyöstarjáni Petőfi termelőszövetkezet tagsága, hogv összesíti ereiét vágyónál és közös termelőszövetkezetei alakítanak. Az eltelt három hó­nap az ingadozóknak is napnál világosabban bebizonyította hogy mennyivel előnyösebb a nagv termelőszövetkezet, meny­nyivel könnyebb, szervezettebb a munka. Az egyesült termelő- szövetkezet. tagsága összes tava­szi vetését határidő e’őit telje­sítette, a szőlő elsfi kapálását j pedig a felszabadulási héten befejezte. Serény munkát végez a kertésze’i brigád is. Az el­múlt évben több mint 100.000 forint jövedelmet hozott az ön­tözéses keriészej ebben az év­ben jelentősen növeli a terü­letet. A jól végzett munkának alap­ja. hogv p, földet egyénileg osz­tották fej, s az asszonyok Is be­kapcsolódtak a közös munkába Kovács József né egymaga más­fél hold szőlő megmetszését es bekapálását vállalta és azt a felszabadulási héten teljesítette is. Tábi Gergelynének, Varró Mihálvnénak négy gyermeke van otthon, de mindennap kive­szik részüket a munkából. Meg kell azonban azt is mon­dani. hogy nem minden asz szony gondolkodik így. Nyekkel Bélánénak és Nekkel János-, nénak szinte az orra előtt van a gyümölcsös, — mégsem ta­lálnak maguk számára munkát Hiba az is. hogv a brigád és munkacsapatok között nincs megszerveztve a verseny, a szövetkezet vezetősége úgy érzi, hogy mint eddig már ez­után is megy minden magá­tól. Sürgősén változtatni kell ezen. Győzzék meg a távol­maradó asszonyokat, magyaráz­zák meg, hogv « Hor-íhy-rend- szerben fillérekért kellett- robo- botolnia még a terhes anyák­nak is, míg most a hő teljes jogú tagként, végzett munkája után részesedik a vagyonból. A hátralévő vetési munkák. » nö­vényápolás. még szervezettebb munkát követetnek, s ennek egyik fontos alapja, — a ver­seny. Ne feledkezzen meg erről sem az egyesített termelőszö­vetkezet vezetősége. PÉLDÁS MUNKÁVAL A BÖ TERMÉSÉRT A pétervásári járás vezet a tavaszi árpa vetésében Jó munkával köszöntötték-megyénk dolgozó parasztjai felszabadulásunk nyolcadik év­fordulóját, április 4-ét. A komlói, kerekharaszti, kerecsendi, maklártályai teremlőszöve kezelek jóval a határidő előtt befejezték a burgonya és kukorica kivételével összes tavaszi vetésüket. Jó munkát végez Ecséd, Bekölce és még több más községünk, melyeknek dolgozó parasztjai a minisztertanács határozatának szellemében lelkes, lendületes munkával végzik a tavasziak vetését A tavaszi árpa. vetésében április 3-ig a pétervásári járás volt az élen 107 százalékos teljesítéssel, a leggyengébb a gyôngtflïsi járás, ahol mindössze 60 száza’-ékot érlek el. A zab vetésben ugyancsak a 'pétervásári járás vezet 110 százalékkalj itt az egri. hevesi, hatvani és gyöngyösi járás mögött a füzesabonyi az utolsó, mely csak 40 százalékát teljesítette előirányza­tának. A cukorrépa és napraforgó ültetésében az egri járás van az élen, ezekben a munkák- . ban azonban a pétervásári járás az utolsó. ... . .. A tavaszi kalászosok .vetésénék végső határideje április 10-én lejár. A megyében meg többezer hold vár vetésre, különösen a gyöngyösi, és füzesabonyi járásban. Meg_kell gyor­sítani a cukorrépa, kukorica, burgonya és április 15-ig be kell fejezni a gyapot ültetését^ A járási és községi tanácsoknak' minden erőt mozgósítani kell a tavaszi vetésterv te’jesíésére. Az április 4-i versenylendület iovábbfokozásával, a törvény szigorának alkalmazásával, s nem utolsósorban az élenjárók népszerűsítésével, a kommunisták, tanácstagok példamutatásával kell biztosítani már most bőséges kenyerünket. « Megalkuszik az ellenséggel a domoszlói tanács Kisfüzes vezet a begyűjtési versenyben A megyei tanács begyűjtési osztálya értékelte megyénk községeinek és járásainak be­gyűjtési versenyét. A megye legjobb községe Kisfüzes, máso­dik Mátraballa, harmadik Mo- nosbél. A termelőszövetkezetek közül a tódebrői Üj Élet, az egerbocsi Szabadság és a ta-r- namérai Alkotmány bizonyult a legjobbnak. A megyei verseny- mozgalmat elindító Boldog köz­ség átlagosan húsz, míg Atkár 30 százalékkal maradt le vál­lalásától. A járások versenyében tojás- begyűjtésben a pétervásári já­rás van az élen 52.3 százalék­kal, utolsó a füzesabonyi járás 22.6 százalékkal. A baromfibe- gvüjtésben is a pétervásári já­rás van az élen 159.1 s a füzes­abonyi járás az utolsó helyen 81.8 százalékos teljesítéssel. Kártérítések behajtásának cs kivetésének uj rendszere A begyűjtési rendelet értel­mében azok a hátralékos terme­lők, akik beadási kötelezettsé­güknek a tízszázalékos- feleme­lés és a helyszíni elszámoltaié« után sem tesznek eleget, kár­térítést fizetnek. A kártérítés mértékét a begyűjtési miniszter állapítja meg. azt a közadók módjára kelt behajtani. A mi­nisztertanács határozata szerint a kivetett pénzbeli kártérítést törölni kell azoknál, ak k 1953. jan ár 1 és május 1 közötti időben, erre az időszakra előírt tej-, tojás- és baromfi- beadási kötelezettséget 100 százalékban teljesítik Mentesí­tést kapnak a kártérítés alól azok is, akik az 1952—1953. évi bor-, burgonya-, sertés-, vágó­marha-. valamint az 1953 első félévi tej , tojás- és baromfi- beadási kötelezettséget június- 30 ig. 100 százalékban teljesítik. Azok. ak k az 1953—1954. évi búza-, rozs-, árpa- és zab­beadási, valamint az 1953 ia nuár 1 és szeptember 1 közötti időszakra előírt tej-, tojás- és baromfibeadási kötelezettséget augusztus 20-ig iqo százalék­ban teljesítik, ugyancsak men­tesek a kártérítés alól. Nem fizetnek kártérítést azok a ter­melők sem, akik az 1953—1954. évre előírt kukorica-, burgo­nya . napraforgóbeadásnek és január 1—október 31 közötti időszakra előirt tej-, tojás- és baromfibeadásnak november 7-ig 100 százalékig' eleget tesznek. Nem vonatkozik a kárt to azokra sem. akik az 1953 , r madk negyedévi hízottseriés- beadásuknak Ugyaneddig az időpontig eleget tesznek. Azoktól a termeiktől, akik 1953 november 7-ig nem telje­sítik előírt beadási kötelezettsé­güket, bárnvlyen címen előírt és fennálló kártérítésüket be keli hajtani. M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents