Népújság, 1953. április (27-34. szám)

1953-04-09 / 29. szám

2 NÉPÚJSÁG 1953 [április 9. Jól dolgoznak a horti népnevelők A választás előkészítése jó alkalom arra, hogy népnevelő­ink felidézzék dolgozóink előtt a múltot, megmutassák a je­lent, ismertessék a megvalósuló 6zéo jövőt. De jó alkalom arra is, hogy dolgozóinkkal rnégin- kább megismertessék orszá­gunk, népünk terveit. A népne­velőkön keresztül pedig a párt ismeri meg egyes családok, emberek véleményét, problé­máit. A horti egységes falust párt­vezetőség két hónappal ezelőtt csak 46 népnevelőt tartott szá­mon, azok között is mindössze hat volt a dolgozó páraszt. Alá már a pártonkívüti népnevelők is 84-en vannak és a- népneve­lők 70 százaléka élenjáró dol­gozó paraszt, ott vannak köz­tük a legjobb pedagógusok, ta­nács és szövetkezeti dolgozók % A pártvezetőség' minden hét főn n épne velőértekezletet tart, ahol a népnevelők be­számolnak munkájukról.. Elmondják, hogy a hozzáj; !■ tartozó dolgozó parasztok ho­gyan teljesítik az állam iránti kötelezettségüket és hogyan har­colnak a több termelésért. Sándor Ilona az egyik nép- nevelőértekezleten beszámolt arról, hogv Erdélvi László dol­gozó paraszt azért nem teljesí­tette a beadását, mert a tanács több beadást „vetett” ki rá az előirányzatnál. A pártvezetőség felhívta erre a tanács figyelmét és Erdélvi László jogos panaszát rövid idő alatt orvosolták. Erdélvi László azonnal teüesf- tétfe beadását1 és azóta a leg­jobb beadók között van. Nagy István népnevelő arról számolt be, hogy őzv. Ambrus Lórincné úgy próbálja beadá­sát csökkenteni, hogu ki'únn iratfa földjét a vele egy ház­tartásban élő apósáétól és az összeírásnál az eorv-Jk lovát is eltagadta. — a pártszervezet erre fs felhívta a tanács figyel­mét. Igen sokat tanulnak a nép­nevelők a minden pénteken mcgtarto't népnevelő tan­folyamokon, ahol megismerik ötéves tervünk eredményeit, beruházásait. Még csak két alkalommal vettek részt a népnevelők ezen a tan­folyamon, de máris jelentős ja­vulás tapasztalható munkájuk ban — személyhez szólóbb lett agitációjuk. A népnevelők az országos eredmények mellett ismertetik azt is, hogy mit ka­pott községük a tervtől, hogyan vált szebbé, jobbá a dolgozók élete: az új egészségház, a ki­bővített orvosi rendelő, az új gyógyszertári berendezés, az iskola 46.000 forint értékű be­rendezése, az új bekötőút, a vil lanvhálózat bővítése, az idő­szaki napköziotthon mind-mind a megváltozott élet ékes bizo­nyítéka. Elmondják a népnevelők, hogv 1949 ben a gépállomás csak hat erőgéppel és két csép­lőgéppel rendelkezett. Ma 22 erőgép, 32 cséplőgép. 3 arató­gép, 2 vontató és teherautó se­gíti a termelőosoiport és az egyénileg dolgozók munkáját, — hogv a község dolgozó paraszt­jainak gyermekeiből 12 fia­tal néphadseregünk tisztje, nyolcán főiskolán tanulnak, csak az elmúlt évben 32.tanuló ment a VIII. osztályból fel­sőbb iskolára, több mint 30 fiatal mint ipari tanuló él az állam által nyújtott segítséggel, — hogy a 379 rádiónak, az 1650 kerékpárnak és a 14 mo­torkerékpárnak kik a gazdái. A népnevelők rendszeresen látogatják a hozzájuk tarlozó családokat, ismerik minden örö­müket, problémájukat. A rend­szeres népnevelő munka'ered­ménye, hogy Torma Ferencné, Nagy István és még több nép­nevelő körzetében nincsen hát­ralékos, egyetlen dolgozót sem kellett még felszólítani. hogy teljesítse kötelezettségét. Tóvaj Jánosné népnevelő elmondja, hogy Jáger Ferencné ötholdas dolgozó parasztasszony a be­szélgetés eleién azt mondotta ..bizony semmit nem kaptam a demokráciától, de adni már so­kat adtam” — később szinte már 8 agitálta a népnevelőt és büszkén jelentette ki. hogv a nép) demokrácia katonatisztet nevelt a fiából. Torma Ferencné Is a legjobb népnevelők közé tartozik. Rend szeresen hallgatja a rádiót, ol­vassa a pártkiadványokat ta­nulmányozza • a rendeleteket — így szívesen mennek hozzá ta­nácsért. Felvilágosító munkája során gyakran elmondja saját éle­tét, milyen nyomorúságos körülmé­nyek között élt a múltban és azt is, hogy lakásában ma már villany világit. rád;ó van, két lányának stafirungot vett és míg a múltban kettőjüknek — neki és férjének — is alig volt egy pár cipője, most neki öt pár és egy gumicsizma, férjének pedig hat pár cipője van. Most vett télikabátot és kosztümöt, a férjének új ruhát, kalapot, ci­pőt — több mint 3000 forintén vásárolt Budapesten. Emellett o’Van disznót vágtak a télen, amilyenről a múltban álmodni sem mertek, még most is van eladni való búzájuk, pedig már minden szükségest megvásárol­tak. Nemcsak Torma elv társnő élete változott meg, ezreik és tízezrek é nek így a me­gyében. S a népnevelőknek most az a feladatuk, ■ hogy elevenítsék fel a múlt nyomorúságos életét, mutassák be a jelent, ezen ke­resztül a boldog jövőjét, amiért érdemes még jobban, még ered­ményesebben dolgozni. Burda János horti népnevelő az agitációs napon volt kint először népnevelőmtinkát vé gezni. Beadását mindenkor az elsők között teüesftette. a ta­vaszi munkálatokkal 1« végzett már — ezzel érdemelte ki azt a na^v kitüntetést, hogv a párt szavát tolmácsolhatta dolgozó társainak. „Egyenlő a jogunk, egyenlő a kötelezettségünk, ami azt je­lenti, hogy megváltozott éle­tünket még jobb munkával kell meghálálnunk’’ — mondotta többek között. Ezt érzik Petöfibánya dol­gozói. a poroszlói dolgozó pa­rasztok. ezt érzi mondén becsű tetes dolgozó a mi megyénkben, de az egész országban is. « en­nek a gondolatnak a iegvében készülnek népünk legközelebbi seregszemléjére, a választásra. Papp János A népnevelők segítségére 1930-ban a pénzügyigazgató jelentése szerint a dolgozó pa­rasztok adóhátraléka csak a mi megyénkben 5,700.000 pengőt tett ki. Okolicsányi Imre alispán és társai abban látták e pa­rasztság eladósodásának fő okát, hogy „Magyarországnak ötmillió mázsa búzafeleslege van, ez nyomja le az árakat”. Az volt tehát a baj; hogy sok a búza! A valóságban az fájt nekik, hogy kevés a nagybirto­kosok számára elérhető haszon. Keserves élet járt' akkortájt a falun, de még a városban is. Sohasem iudta a paraszt, mi­kor kerül dobra a feje felől a ház. A mi pártunk, a mi kormány­zatunk, de dolgozó parasztsá­gunk is a terméshozam növelé­séért harcol. A világ első szo­cialista állama példát mutatott abban is, hogyan lehet a gabo­naproblémát véglegesen megol­dani. Ezt a példát látja, tanulja megyénk dolgozó parasztsága is. Ennek köszönheti a gyön­gyöshalászi Kossuth tsz. hogy ősziárpáhót hét, búzából 5.5, lóheréből 13 mázsa termény­nyel takarított be többet az 1952- es aszályos évben is, mint a szomszédos egyénileg ■ gazdálkodók. Csak a holdankéirti többletter­més egy pár csizmát jelentett volna minden dolgozó paraszt­nak! Ha a megye 8000 hotdnyi ősziárpájánál alkalmazták volna ai Kossuth tsz módszerét, közel 4,000.000 forintot nyer megyénk dolgozó parasztságai, épülő ha- zánk. A múltban megyénkben alig ezer holdon folytattak öntözéses gazdálkodást, főleg a nagybirto­kokon. A felszabadulás óta 2556 holdra emeltük az öntözött te­rületet, meghonosítottuk a gyapotot és a rizst, amit azelőtt még hírből sem igen ismertek a mi íalva- ink. A kiskőrösi Dózsa tsz-nek 25.000 forintot jövedelmezett a rizst 1953- ban a kiskörei csatorná­val űjahb 6000 hold öntözését tesszük lehetővé, olyan területe­ken indul meg a termelőmunka, ahol eddig csaik a szik virág­zott ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS Népnevelői munka z A Szovjetunió Legfelső Taná­csának megválasztását megelő­ző kampány során a területen közel 40.0ÓÜ-ren végeztek nép­nevelőmunkát. A népnevelők többsége párt- és komszomol- tagokból állt, de szép számmal vettek részt ebben a fontos munkában a pártonkívüli dol­gozók is. A választások előtt a népnevelők előadásokat tartottak a vállalatoknál, hivatalokban és intézményeknél, a gyárakban, kolhozokban, szovhozokban, a gép- és traktorál I ©másokon és a lakóházakban. Megmagyarázták a dolgozóknak a Szovjetunió bel- és külpolitikáját, a sztálini alkotmány alapelveit, a kommu­nizmust építő ország választó törvényét, beszéltek a szovjet nép hatalmas eredményeiről és a további feladatokról. A pártszervezetek népnevelő munkájának középpontjában a választó körzet áll. Köztudo­mású. hogy a dolgozók a lakó­helyük szerint illetékes választó körzetben szavaznak. Éppen ezért, a választók között » vég­zett politikai munkának is min­denekelőtt lakóhelyenként kell kibontakoznia, vagyis a válasz­tó körzetben. A választó körzet­ben folyó népnevelőmunka len­dületének és minőségének döntő jelentősége van. A pártszerve­zetek tehát ezekre a helyekre küldték a legjobb népnevelőket. A mi területünkön lévő legna­gyobb vállalat, az ivanovói édesipari kombinát pártszerve­zete 050 tagból álló tíz népne­velő kollektívái szervezett a vá­lasztások előtti lakóterületi agi­táció céljára. A " népnevelők meghatározott házakhoz és la­kásokhoz mentek. A választási agitáció során a népnevelők többször Is meglátogattak egy- egy családot, s csakhamar ba­ráti kapcsolat alakult ki a la­kók és a népnevelők között. A váiaszló körzetekben gyak­ran fellépnek a különböző vál­lalatok színjátszó együttesei. A népnevelők számos csopor­tos beszélgetést szerveztek a lakóházakban, munkahelyükön pedig személyes példa mutat á­ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS I választások előtt sukkal, izzó lelkesedéssel ser­kentették dolgozó társaikat még több és jobb munkára. Teofanov elvtárs, az édesipari kombinát művezetője például a választási körzetben tartott gyű­lésen kötelezettséget vállalt a terv 137 százalékos végrehajtá­sára. Példáiát a többiek is kö­vették. A vicsugszki kerületben a Kraszina nevű gyárban a mun­kások 50 százaléka vállalt köte­lezettséget a negyedévi tervnek március 12-re történő teljesíté­sére. A politikai tömegmunkában nagy szerepet játszanak a vá-, lasztó körzetek népnevelőköz­pontjai. A népnevelőközpontok­ban tanácskozásokat,’ beszédeket! tartanak, újságokat, könyveket olvasnak fel és felvilágosításo­kat adnak az érdeklődő válasz­tók kérdéseire. A területi pártszervezetek nagy figyelmet fordítanak a nepne velőközpontok munka iára. A választókkal való munka a választási előkészületek idősza- . kában különösen nagy körül­tekintést és a politikai népneve­lés minden formájának szak­avatott kihasználását követeli meg. A népnevelőkkel való beszél­getések során az értekezleteken, az előadásokon a választók nem ritkán éles kritikát gyakorolnak némelyik tanács, vagy gazdasági szerv munkájának hiányossága miatt. A pártszervezetek fejlesz­tik a kritikát és maradéktalanul hozzálátnak a fogyatékosságok kiküszöböléséhez. A sikeres munka szempontiá­ból igen fontos a népnevelők ve­zetésének biztosítása. A párt városi és kerületi bizottságai két-háromnapos szemináriumot tartanak a népnevelők részére. A kerületekben előadásokkal egybekötött értekezleteket ren­deznek a népnevelők feladatai­ról az előkészület időszakában és a választások során. A népnevelők ezeken a szemi­náriumokon megtanulják a kom­munista népnevelés művészetét, .hogy élénken, világosan, egy­szerűen és meggyőzően megma­gyarázhassák a párt politikáját. F. Jegorov i Æ& oSsó terrteljesitós itspz&s&itsêutui Szerelik Nowa Huta nagykemencéjét Nowa Hutába megérkeztek a legjobb szerelők és hozzáláttak az első nagykemence kauperének összeállításához. Az alapozáson elhelyezték az acéllemezeket. Négy hatalmas, 74 méteres daruval folyik a munka. A szeretők megfogadták, hogy 10 nappal megrö­vidítik a szerelés idejét. Külpolitikai jegyzetek Liliputiak garázdálkodása A szakszervezetek hevesmegyei tanácsa értekezleten tárgyalta meg 1953. első negvedévi terv- teljesítésének tapasztalatait. Fu- rucz János elvtárs, az SZMT el­nöke rámutatott arra. hogy a felszabadulási hét komoly segít­séget adott megyénk minden üzemének a terv teljesítéséért folyó harcban. Az eredményeket nagy mértékben elősegítette az, hogy a vállalatok igazgatói és műszaki vezetői keménv harcot folytattak a műszaki feltételek biztosításáért és az, hogy a párt-, valamint szakszerveze­tek széleskörű felvilágosító, ver­senyszervező munkát végeztek a dolgozók között. Az üzemek, vál­lalatok vezetősége, az OB-elnö- kök és a pártszervezetek vezetői idejük maximumát a dolgozók között töltötték. A hiányosságok Az elmúlt rendszer a dolgozó nép széles tömegeinek kultúrál'.» fel emelkedésével, művelődésével csak olyan mértékig törődött, ameddig a -saját érdekének, cél­kitűzésének megfe’elt. Az de­mi i-skolák ugyan megadták az alapvető ismereteket, de ennél nem sokkal többet. A _ dolgozó tömegek gyermekei előtt elzár­ták a továbbtanulás útját. Természetes az, hogy az ural­kodó osztálynak nem volt ér­deke a munkások, a parasztok gyermekeinek magas képzése, hiszen uralmát a tudomány _ és a műveltség monopolizáláisával is erősítette. Nem volt érdekében, a dolgo­zó tömegek minden oldalú fej­lesztése, és ennek keretében a testnevelésben, a sportban való részesítése sem. Felhasználta ugyan a sportot, egyrészt a do,- gozó tömegek érdeklődésének az osztályharc problémáitól való elterelésére, másrészt mézes­madzaggal a leventemozgalom keretében. gvors megszüntetését pedig a dolgozók aktív kezdeményezése és javaslatai alapján oldották mem Külön kitért a gépállomások és állami gazdaságok munkájá­ra is és megállapította, hogy mindkét szocialista szektorban komoly eredmények születtek a felszabadulási, bét ideje alatt. — A felszabadulási hét len­dületét tovább kell fokozni és fel kell használni az ezen idő alatt szerzett tapasztalatokat a választások előkészítésének idő­szakára — mondotta a továb­biakban. — A Mátravidéki ^Erő­mű. kihívása nvomán széles kör­ben keli elterjeszteni a válasz­tási békeőrség mozgalmat. Úgy készülünk méltóan a képviselő- választásokra, ha minden erőnk­kel azon dolgozunk, hogy mura­Olyan testnevelésről, mely a dolgozó nçp széles rétegeinek felemelését szolgálta- volnai, a múlt rendszerben szó sem lehe­tett. Felszabadulás előtt az ele­mi iskolákban csak papíron volt testnevelési óra. mert nem volt meg a legminimálisabb dolo-gi feltétel sem, és nem volt ele­gendő képzett testnevelő. A felszabadulás után a dol­gozó, nép testkultúrájának fej­lesztése terén hatalmas lehetősé­gek nyíltak. 1947-ben a párt ja­vaslatára kormányunk életre- hívott két Pedagógiai Főiskolát Budapesten és Szegeden, majd egy évvel később még kettőt; a pécsit és ai debrecenit, melyet 1949-ben Egerbe helyeztek át. Ezeken a főiskolákon indult meg az általánosiskolai tanár­képzés és ennek keretében a test­nevelő tanárképző is. Először ki­egészítő. maid 1952 szeptemberé­től, mint önálló föszak. déktatanul teljesítsük, illetve túl­teljesítsük a második negyed­évi tervet. Végezetül az elmúlt negyedév tapasztalatait értékelve Furucz elvtár.s megjelölte a soronkövet- kező feladatokat, rámutatott a módszerekre, melyekkel győze­lemre vihetjük a második ne­gyedév feladatait. A hozzászólásokban Herczeg Lajos petöfibánvai okleveles sztahanovista vájár március havi 167 százalékos teljesítménye fo­kozására tett ígéretét, s verseny­re hívta Bíró n István egercsehi váiárí. Bíró n István elfogadta a kihívást és méretet tett, hogv második negyedévi tervét egy hónappal a határidő előtt be­felezi, áprilisi tervét 180 száza­lékra tetfesHi. Laczkó András elvtárs, a me­gyei pártbizottság osztályveze­A Pedagógiai Főiskolák test- nevelési tanszékeire vár az a feladat, hogy megfelelő szak­tanárokkal lássák el testnevelés vonalán az általános iskolákat. A négy Pedagógiai Fői-skotán Jelenleg több mint félezer hall­gató készül általánosiskolai test­nevelő tanári pályára. Ezek a hallgatók tudják, hogy bár ne­héz, de igen szép feladat vár rájuk. Ök lesznek á magyar test­nevelés és sport legszélesebb alapjainak erősítői. A felnövek­vő fiatalok tízezreibe oltják be a testnevelés és a sport iránti szeretetet, edzik egészségét, szi­lárdítják jellemét és formálják ifjúságunkat a szocializmus épí­tésére alkalmas emberekké. Nem kis feladatra vállalkoznak a jövő testneve’ő tanárai. Sok esetben elhanyagolt területeken kell végezni a munkát, maradi felfogással, szokásokkal küzdve. tője hozzászólásában hangoz­tatta, hogv a legtöbb vállalat dicséretet érdemel a felszabadu­lási héten végzett munkáért. Különösen a Bélapátfalvai Ce­mentgyár, melv nemcsak behoz­ta lemaradását, hanem túl is teljesítette tervét. De van még olyan vállalat is, ahol még most sem akarják meg­érteni a vezetők, hogy a terv reálU és teljesíthető. Ez tapasz­talható a Petőfibány» Vállalat­nál, ahol a 12-es aknával pró­bálják igazolni a tervlemara­dást. holott nem ezen múlik a Petőfibánva Vállalat tervének teljesítése, vagy nem teljesítése. Dolgozzák ki az altáró ég a ro­zsai aknák maximális termelési tervét, s ahogv fejlődik a gvon- gvösi 12-es akna, úgy emeljék tervét. Ha ezt megteszik, ter­vüket teljesíteni fogják. Kiegészíti a1 tanárképzés köz­vetlen formáját a levelező-okta­tási formában történő szaktanári tanfolyam is. Ha igaz az — mert igaz. — hogy „minden, ami egy ország testkultúrájára jellemző, az isko­lai testnevelésből fakad”, akkor ez alapjait tekintve elsősorban aiz általánosiskolai testnevelés jelentőségét húzza alá. Ezért vár nagy feladat azokra a test­nevelő tanárokra, akik Pedagó­giai Főiskolákról kerülnek ki. vagy a Pedagógiai Főiskolához kapcsolódó szaktanári tantól ya- mot végzik el. A Pedagógiai Főiskolák test­nevelő tanszékei — közöttük az Egri Pedagógiai Főiskola testne­velési tanszékei is — igyekeznek megfelelni annak a feladatnak, amelyet a szaktanárképzésnek ez a területe számukra kijelölt. Kálmánchey Zoltán főiskolai tanár testnevelési tanszékvezető Van egy szólásmondás: min­den népnek olyanok a vezetői, amilyeneket megérdemel. Ha az ember a mai kapitalista világot nézi, nehéz elhinni ezt a fatális állítást. Mi köze van például a nagyszerű francia népnek a je­lenlegi vezetőihez? Mély sza­kadék tátong közöttük és ez Franciaország tragédiája. A nagy enciklopédisták, Beau­marchais. Voltaire, Hugo népe, a Párizsi Kommiin népe, Mauri­ce Thorez és Frédéric Joliot-Cu- rle népe,'az ellenállási mozga­lom hazafiainak, a bátor „fran'r- iireur”-üknek népe nyakán olt ül a vezetők kis csoportja, ma­roknyi liliputi a Wall-Street „arany”-köteleivel kezén-lábán megkötözött óriás testén. Szo­morú látvány! A liliputiak garázdálkodnak. Sárba tiporták az egykor függet­len Franciaország háromszínű zászlaját, s rajta a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” szava­kat. Erőfeszítéseik eredménye­képpen a szabadság végérvénye­sen átalakult az éhenhalús sza­badságává, az egyenlőséggé a bonni SS-legént/ekkel az „euró­pai h-adsereg” soraiban, és a testvériség „testvéri” rothadássá a vietnami tömegsírokban. A liliputiak garázdálkodásáról az újságok beszámoltak. Letar­tóztatások történtek. Százszám­ra tartják a házkutatásokat. Fel­bontják a leveleket. Csörömpöl az ablaküveg. Párizs e napokban Nűrnbergre és Münchenre emlé­keztet a hitleri fasizmus tombo- lásának napjaira. A liliputiak mindig ilyesmibe fognak, mielőtt egy-egy újabb aljasságot elkövetnének népük ellen. A letartóztatások azon a napon történtek, amikor a fran­cia miniszterek Mayer vezetési­vel elindultak Washingtonba. Lám-lám, milyen hibátlanul át­veszik Adenauer szellemét! André Stilt azzal vádol­ják, hogy merényletet köve­tett el „at állam külső bizton­sága ellen”. André Stil, ez a ne­mes francia hazafi fáradhatatla­nul, következetesen harcolt és harcol Franciaország igazi füg­getlenségéért. Nem akarta és nem akarja, hogy a francia ha­tárok megnyíljanak a nyugat- németországi hitleristák előtt. Nem akarja, hogy francia fői­dőn amerikai léglökéses bombá­zók százai és ezrei száll janak le. Nem akarja, hogy a francia is­kolákból laktanyák legyenek. Követeli, hogy Franciaország legyen szabad és független. Ki­jelenti, hogy Franciaország a franciáké. Ha ez merénylet az állam kül­ső biztonsága ellen vájjon mi a liliputiak értelmezésében az ál­lam külső biztonságának védel­me? Minden bizonnyal az, hogy Franciaországot a Szovjetunió elleni támadás felvonulási terü­letévé, az egykor független Franciaországot gyarmattá te­szik. De a liliputiak ne ringussáe magúkat hiú ábrándokba. Bár­mennyire is igyekeznek' kezén- lábán megkötözni a francia né pet, a nép él és harcol. Széllé ff a Wall Street „arany"-köteleiti A hazafiak milliói megmondják a magukét. André Stilt börtnnbi vetették. Nem először. A frari, eh nép ezúttal sem fog megfő ledkezni írójáról. Âho! a jövő testnevelő tanárait képezik

Next

/
Thumbnails
Contents