Népújság, 1953. március (18-26. szám)

1953-03-19 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK NÉP UJSÁ G AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 23 SZÁM. Ára 50 fillér 1953 MÁRCIUS 19. [ A régi viskók helyett, i'.yen mo dern lakásokban laknak Petőfi­A felszabadulási hét sikeréért--------------------------------­A lig két hét választ el ben­nünket legnagyobb nemzeti ün­nepünktől, április 4-től. A meg­változott élet, a felszabadult or­szág ünnepére harcos munká­val, magas teljesítményekkel ké­szülnek falun és üzemben egy­aránt. ..Hét gyermek apja vagyo.k, gyermekkorom óta a felszabadu­lásig mindig a kizsákmányolák- ncik dolgoztam. A szihalmi káp­talani birtokon, ahol mint béres dolgoztam, már hajnalban két órakor fel kellett kelni és este 10—II óra volt, mikor hazake­rültem a családomhoz. Sokszor még krumplileves is alig került az asztalra" — emlékezik a múltra vissza Csizmár Ferenc szihalmi dolgozó paraszt. Sztálin katonái, a Vörös Hadsereg le­győzhetetlen harcosai hozták meg népünknek a felszabadulást. Ezért köszöntötték olyan kitörő lelkesedéssel a mi megyénkben is a sztálinvárost nagykohó épí­tőinek nagyszerű kezdeményezé­sét, ezért határozta el üzemeink, községeink egész sora, hogy felszabadulási héttel köszönti a nyolcadik április 4-ét, A hétre való készülődés szívügye minden dolgozónak, de szívügye megyénk egész do!- gozó társadalmának, s ezt már az eddig elért eredmények, az új termelési győzelmek is vissza­tükrözik. Az ecsédi termelőszö­vetkezet, mint Torda Lajos leve­lezőnk beszámol róla, kivétel nélkül minden tavaszikalászost elvetett, s lendületes munkával végzi a gyümölcsös riigyfakadás elptti permetezését. Bodony köz­ségben a Veréssel párhuzamo­san minden talpalatnyi földet felszántottak. Emelkedik a ter­melés a Recski Ércbányában, jól harcolnak a Bélapátfalvai Ce­mentgyárban, a hatvani új tég­lagyárban a felszabadulási hé- 'ten égetik ki az első téglát — sokasodnak győzelmeink, méltó módon készülünk április 4 megünneplésére mindenütt a megyében.. Mi a titka ezeknek az ered­ményeknek? Mi teszi lehetővé, hogy dolgozóink lelkes felaján­lásai valóra válhatnak? Elsősor­ban az, hogy az üzem, a közsé­gek vezetői mindent megtesznek a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért, biztosítják a megfelelő műszaki feltételeket, széleskörű agitációs munkát vé­geznek a tavaszi vetés, a be­gyűjtés meggyorsítására. A Recs­ki Ércbányában a műszakiak külön is gondoskodtak arról, hogy' az érceiőkészitő-mű még a felszabadulási hét előtt kijaví­tásra kerüljön. Szabó László üzemvezető mérnök. Kocsis Zol­tán főművezető, akik arra tettek ígéretet, hogy a javítást két nap alatt befejezik, minden műszak­ban személyesen ellenőrzik és irányítják a szinpor-termelést. A Bélapátfalvai Cementgyárban a szállítás megjavításában, a karbantartási munkák helyes megszervezésével segítik a dol­gozókat tervünk végrehajtására. Bodonyban a jól dolgozó egyéni gazdákat is bevonták az agitá- cióba — sehol sem maradt el az eredmény. Nagy és komoly erőpróbát je­lent az utolsó két hét. Elsősor­ban azt követeli meg, hogy az űzetnek, a falu vezetői tervszerű, szervezett munkát végezzenek, ne alkudjanak meg a nehézsé­gekkel. Meg kell azonban álla­pítani, hogy a jogos büszkeséget keltő eredmények mellett egész sor olyan lazaság tapasztalható a hétre való felkészülésben, amely megengedhetetlen, amely nemcsak egyszerűen tervlemara- dásh hanem kevesebb szenet, kevesebb kenyeret jelent egész népünk számára. Petőíibányán, igen helyesen elhatározták, hogy a felszabadít last héten a Petőfi-altáró 2600. » Rózsai Xl-es akna 1100 tonna szénét törleszt adósságából. Ar­ról azonban megfeledkeztek a bánya műszaki vezetői, hogy azt megtervezzék, naponta egy-egy frontra, egy-egy műszakra meny­nyi törlesztés esik. Megfeledkez­tek a műszaki vezetők a dolgo­zókról, megfeledkeztek arról, hogy a dolgozók aktív bevonása, az adósság szinte egyénekre való felbontása nélkül légüres tér van a fogadalom és a valóra- váltás között. A dolgozók lebe­csülésének van más jele is, amely különösen veszélyes most az április 4-i versenyben. Az Északi-körzet harmadik harma­dának termelési értekezletén Sá­tori üzemvezető a következő vá­laszokat adta a felszólalásokra: „IJapp István elvtárs hozzászó­lásában jó helyet kér, ahol ö is több felajánlást tudna lenni. Jó munkahelyet a dolgozó tud ma­gának csinálni". Jedlicska elv­társnak jogos a kritikája a fel­ügyelet felé, mert sokszor elő­fordul, hogy nem olyan anyagot szállítanak a frontnak, amire szüksége volna", — és az üzem­vezető meg volt nyugodva,:hogy a megfelelő módon válaszolt a dolgozóknak. Nem! Az ilyen válasz üres fe­csegés, egy lépést sem viszi előre a termelés ügyét, semmivel sem különb, mint az a módszer, ahogy a bányavállalatnál az újí­tásokkal bánnak: a dijat kifize­tik, az újítás a fiókban marad. Az ilyen lélektelen, bürokratikus módszer elkedvetleníti a dclgo zókat, s nem utolsósorban akar­va, akaratlanul visszaveri azt a bírálatot, melyet a bányászok mondanak a régi, az elavult fe­lett. Községeinkben i< - és meg kell mondani, sokkal nagyobb mértékben — találkozunk ilyen, vagy ehhez hasonló jelenségek­kel. A fogadalmat megteszik a községi tanácsok elnökei és azt hiszik, hogy a valóraváltást si­ránkozással is lehet pótolni. Egerbocson 110 hold tavaszi- árpa helyett mégesak 13 holdat vetettek el — s mi a véleménye erről a községi tanácsnak: „Ko­rai a vetés, elfogy az árpa". Ecséden a tanácstitkár kétség- beesetten panaszolja: „hogy szorgalmazzuk az árpavetést, mikor azelőtt mindig kukoricái termeltek" — másszóval lefor­dítva mondhatnánk úgy is: „minek a traktor, mikor azelőtt faekével szántottak". A tanács vezetőinek ilyen megengedhetet­len opportunizmusa nemcsak a kulák alá ad lovat, hanem fé­kezi, visszaveti dolgozó paraszt­ságunk lelkes versenyét. Ezek a községi vezetők úgylátszik nem olvasták, vagy nem tartják ma guk számára kötelezőnek a mi­nisztertanács határozatát. Április 4., felszabadulásunk ünnepe tiszteletére üzemeinkben, községeinkben tovább kell fo­kozni a munkát. Az eddiginél sokkal szervezettebben, sokkal tervszerűbben kell harcolni a felszabadulási hét sikeréért. Értse meg minden bánya, min­den üzem, de minden ipari mun­kás is, hogy a felszabadulási két nemcsak egyszerűen a terv sike­res teljesítésének, de az adóssá­gok letöriesztésének is a hete. Falun legfontosabb feladat a ta­vasziárpa, általában a tavaszi kalászosok és a korai ültetéséi kapások elvetése, elültetése, a be­gyűjtési tervek teljesítése. Ez a harc azonban csak ak­kor hozhatja meg a teljes sikert, ha a terv teljesítéséért, a tavaszi munkák sikeréért folyó versenyt üzemben, falun egyaránt értéke­lik és nyilvántartják. Népszerű­sítsék azokat, akik élenjárnak a versenyben, akik túlteljesítet­ték felajánlásukat, akik határidő előtt végeztek a vetéssel, akik példamutatóan teljesítik begyüj tési kötelezettségüket. Legyen ez a hátralévő két hét ünnepi hét a harc és a győzelem hete, mu­tassa meg megyénk minden dol­gozója, hogy örökre szivébe zárta a nagy Sztálint, hogy ta­nításának szellemében sikerre viszi ötéves tervünk építését. A LEGJOBB DISZ-FIATALOKAT A BÁNYÁBA — A DISZ MB felhívása az alapszervezetekhez — Ötéves tervünk sikeres építé­sét csak úgy tudjuk biztosí­tani, ha bányászatunk napról napra fokozza termelését, ha eredményesen harcolnak a terv maradéktalan teljesítéséért. Gerö elvtárs novemberi beszédében megállapította: „továbbra is ko­moly megfeszítésekre van szük­ség, hogy bányászatunkban az eddigi lemaradást pótolni tud­juk és az 1953-as tervévet si­kerrel befejezzük.” A több szén kemény harc kérdése és ebben a harcban komoly mértékben lemaradt me­gyénk is. Ez a lemaradás nem utolsósorban ifjúságunk szégye­ne. Nem dolgoztak a Komszo- mol példájához méltóan fiata­los lendülettel, a DISZ-vezetó'k nem küldték a legjobb fiatalo­kat, aktívákat a bányába. Falusi szervezeteink nem néz­Vasárnap délelőtt Eger fiatal­jai, ifjúmunkásai, főiskolai hall­gatók, iskolai és ipari tanulók, a honvédség, az úttörők sokez­res tömege vonult fel a Pedagó­giai Főiskola udvarára, hogy megünnepeljék a dicsőséges 1848-as márciusi forradalom 105 évfordulóját. Az ünnepi gyűlést FodoT Géza, a Pedagógiai Főiskola DiSZ- bizottságának titkára nyitotta meg, majd a Nemzeti Da! elsza- valása után Szoják Margit elv- társnő, a megyei DlSZ-bizo-ü- ság titkára mondott ünnepi be­szédet. 'c — Ma ünnepeljük a dicső márciusi forradalom 105. évfor­dulóját — mondotta — akkor, hetik tétlenül megyénk két szénbányájának lemaradását, küldjék a legjobb DlSZ-fiatalo- kat Egereseidbe, Petőfibányár\ hogy teljesítsék a pártnak adott fogadalmukat, nehézséget nem ismerve vívják ki az idén a ;er- meiés rohamcsapata címét. Ne legyen egyetlen fiatal sem, aki igazolatlanul kimar"d a terme'és- ből, aki nem teljesíti a haza iránti kötelezettségéi. Ifjúsági szövetségünknek a párttal szemben vállalt kötele­zettsége azt követeli meg, hogy fáradságot nem ismerve harcol­junk a terv teljesítéséért, adott szavunk valóraváltásáért. DISZ- szerve ze t e ink pé'd ek ép e a hős lenini-sztálini Koroszomol, a szovjet ifjúság, amely a leg­nehezebb munkákra az ifjúság százezres hadseregét küldte. Komszomolc felépítésére az if­júság indult harcba, hogy hatal­amikor mély gyász tölti el né­pünk és valamennyi békeszerető ember szívét. Mérhetetlen a fáj­dalom, amit egész népünk és ifjúságunk érez korunk legna­gyobb embere, a magyar nép legjobb barátja, a mi Sztálin elvtársunk elvesztésével. A 48-as, szabadságharc vi 1 á- girja meg történelmünk igen ne­héz évszázadait és mindegyik­nél kiemelkedőbb a 48-as esz­tendő forradalmi márciusa — mondotta a továbbiakban. — Ekkor csapott magasra a forra­dalmi hullám a magyar ifjak szivében. Rákosi evtárs arra ta­nít bennünket, hogy legyünk mi is jogos örökösei, folytatói és más iparvárost teremtsen, hogy a legnagyobb nehézségek ellené­re is teljesítse a párt megbíza­tását. A mi ifjúságunk is kövesse a hős Komszomol példáját, harc­ban, termelésben egyaránt. Fa­lusi szervezeteink taggyűlésen, ifjúsági napokon foglalkozzanak ezzel a nagyjelentőségű fela­datta! és a Icgjolbb vezetőket, tagokat küldjék a DISZ megbí­zatásaként megyénk bányába. Ifjúságunk jelszava legyen most „Legjobb DISZ-istákat a bá­nyába" a lemaradás behozásáért. Dolgozzunk úgy, hogy 1933-ban büszkén jelenthessük a pártnak, a mi szeretett Rákosi elvtár- sunknak, hogy a mi megyénk­ben is a termelés rohamcsapa­tává lett ifjúságunk. HEVESMEGYEI DISZ-BIZOTTSAG továbbfejlesztői a szabadsághar­cos hagyományoknak. A 48-as márciusi ifjak hősiességéből, bá­tor. önfeláldozó harcából, szen­vedélyes hazaszeretetéből bősé­gesen kell meríteni ifjúságunk­nak. Haladó hagyományainkhoz való hűséget nap mint nap tel­tekkel bizonyítjuk be akkor, ha szilárdan helytállunk a szocia­lizmust; építő harcbatn. Tiszta szívvel ünnepelhet ma minden olyan fiatal, aki erejét megfe­szítve harcol Petőfi álmainak valóraváltásáért. Az ünnepi gyűlés után Eger város fiataljai megkoszorúzták a mártírok emlékművét. Emelkedik a tanulmányi átlag az egri MTH-iskolában Az egri MTH-iskola fiatal­jainak nagy többsége szorgos munkával igyekszik elsajátítani szakmája tudnivalóit. Az iskola tanulmányi átlaga a negyed­évihez viszonyítva 3.3-röl 3.5- re, a kiváló tanulók száma tű­ről 17-re emelkedett. Különö­sen jó eredményt ért el Val- csák László tanuló, aki 4.2-es negyedévi tanulmányi átlagát félévre 5-re emelte. De dicsére­tet érdemel Dudás József és Tösi Pál kiváló tanuló is, mindketten állandóan támogat­ják gyengébb eredményt elért társaikat. A sport terén is vannak eredmények: Csákvári József, az országos kötöttfogású bir- kózóversenyen — ami Buda­pesten zajlott le — országos ifjúsági bajnok lett. Tánccso- portuk pedig a megyei kultúr- versenyen szépen szerepelt. Az eredményeik mellett, van­nak azonban hiányosságok i?. Az utóbbi vizsgán 28 szak­munkás közül 12-en vizsgáztak sikeresen — a többi három hónapra visszamaradt — és 28-an buktak meg a félévi vizs­gán. A DISZ-bizottság az ered­mények fokozására most beve­zette, hogy a jó tanulókat nép­szerűsíti: Tösi Pál fényképét elküldték falujába, hogy lássák a dolgozók, milyen eredményt érnek el az ipari iskolában ta­nuló fiaik. Az iskola DISZ-bi- zottsága fokozott gondot fordít a tanulók egyéni nevelésére és harcot indított, hogy a hiá­nyosságokat rövidesen meg­szüntessék. j Nagygyűlésen adóztak Eger varos fiataljai az 1848-as hősök emlékének ELŐRE A FELSZABADULÁSI HÉT SIKERÉÉRT Egyre lelkesebb az a verseny, mellyel dolgozóink harcolnak a felszabadulási hét sikeréért, a rózsaszentmártoniak hvása nyo- mán, a megyei verseny első helyezéséért. Március első harnrdá- ban megváltozott az eddigi helyzet és a Mátiravidéki Erőmű he­lyett a Recski Ércbánya tört az élre 134.1 százalékos teljesítés­sel. Második a Hatvani Cukorgyár 131.4, harmadik a Petőfi al­téré 110.8, negyedik a versenyrehívó rózsái IX. akna 103.6, ötödik az eddig első helyen álló Máiravidéki Erőmű 102, hatodik a bélapátfalvai Cementgyár, mely klinkerből 103.3, cementből 100.4, de mészből csak 72.9 százalékban teljesítette első harmad tervét. Utolsó az Egri Dohánygyár 101.4 százalékos teljesít­ménnyel. A MŰSZAKIAK SEGÍTSÉGE A RECSKI ÉRCBÁNYÁBAN Első helyre került fel a megye üzemeink versenyében a Recski Ércbánya. Hermann Ferenc vái- lalatigazgató és Cseh Pál leve­lezőnk írásai arról tanúskodnak, hogy ez az élretörés nem a vé­letlen műve, szervezett, terv­szerű munkát végeznek az üzem műszaki vezetői. Szabó László üzemvezető mérnök és Kocsis Zoltán főművezető április 4-e tiszteletére külön is hogy az ércetökészitő mü javí­tását két nap alatt befejezik. Minden műszakban — a minő­ség megjavítása érdekében rend­szeresen ellenőrzik és irányítják a szinpor termelést. Szükség is van erre, mert az ércbányá­szok, akik mároius 17-ig már 117 tonnával teljesítették túl előirányzatukat, arra tettek Ígé­retet, hogy a felszabadulási hé­ten újabb 20 tonna szlnport ter­melnek terven felül. Tarján István vájár. Sárvári János, Bocsi József és Kapás Vince vájárokat hívta ki páros­versenyre. Tóth c. József csillés és cs-pata arra tett felajánlást, hogy 150 százalékos teljesít­ményt érnek el. Az ércelőkészítő műben Kaletka István és Pócs Ferenc flotálósok vállalták, hogy a szinpor réztartalmát 5.1, kén­tartalmát 39 százalékon tartják. vállalták, ROSSZ A MUNKAI EGYELEM A MÁTRADERECSKEI TÉGLAGYÁRBAN A büszkeség és az öröm hang­ján számol he levelében Kocsis Sándor arról, hogy a Hatvan­ban épülő új téglagyár építői és szerelői minden erejüket latba- vetiik, hogy a felszabadulási hé ten megkezdhessék a gyártást is. Az új .gyár mellett feltárták már az agyagbányát, a.z üzemben szerelik a gépeket, a törőhengereket, csak a présház A Petőfi aífáró és a rozsai IX. akna túlteljesítette március első harmadának tervét. A Pe­tőfi altáró 2600, a rózsái IX. akna 1100 tonna szénadósság letöriesztésére tett ígéretet a fel­szabadulási héten. A termelés megjavulásátjak egyik döntő oka az, hogy a Petőfi altárón a dol­gozók javaslatára átszervezték a frontokat. Jayuitak a mű­szaki feltételek is, kevesebb a tetőszerkezetét kell még elkészí­teni. Nem ilyen lendületes a munka a gyöngyösi és máira derecske! téglagyárban. Gyöngyösön a ta­valyi öt százalék helyett 16 szá zalékra emelkedett a gépállás, S' ez is egvik oka annak, hogy 97.000 téglával gyártattak ke­vesebbet. mint amennyit vál­laltak. A málraderecskei tégla kaparószalagszakadás, javult a faanyagellátás. Komoly segítséget jelenteti a pártcsoportvezetők és a nép nevelők odaadó, lelkes munkája is. Rózsaszentmáriomban Batki Gábor, Petőfi altáróban ifjú Ko­vács Imre* Ivádi János pártcso portvezetők csoportjai rendsze­resen teljesítik a tervet. A nép­nevelők, a kommunisták példa- mutatásának eredménye, hogy gyárban március első dekád fá­ban 131 igazolatlan műszak- kiesés volt, de a gyár vezető­sége, nem törődve azzal, hogy emiatt csak 46 százalékban tel­jesítették tervüket, a felelős­ségi-evonás helyett igazolta a mulasztók hiányzását. Tűrhetet­len az ilyen liberalizmus, a fel­sőbb szervek vonják ezért feie­sokan magasan túlteljesítik normájukat — ezért ' ért el Petőíibányán Bakó István 456, Szabó János a rozsai IX. akná­ban, aki maga is pártvezeíőségi tag, 1/v százalékot. A felszabadulási hét sikere azonban az edd'giné' is jobb munkát kíván. A frontokra már lejut a fa, de rossz az elosztás és gyakran két-három órát kell ‘emiatt várni. Tovább keli küz­lösségre a gyár vezetőit. MÉG MINDIG VAN JAVÍTANIVALÓ PETŐÍIBÁNYÁN EGERC8EI1IAl ADÓSSÁG TÖRLESZTÉSÉÉRT HARCOT Az egeresein' bányászok is csatlakoztak a sztálinvárosi nagykohó építőinek felhívásá­hoz. Az üzemvezetőség értekez­leten beszélte meg a felszabadu­lási héttel kapcsolatos felada­tokat, s a műszaki feltételek biz­tosítására, a termelés zavar­talanságára felelősöket állított be. A XX. siklóban felcserélik a kaparó és a gumiszalag meg­hajtóját, hogy ezzel is meggyor­sítsák, biztosítsák a zökkenő- mentes szállítást. A dolgozók arra tettek ígére­tet, hogy a terv 100 százalékos teljesítése mellett 725 tonnát le- lörlesztenek adósságukból. An­tal József, a II. körzet íőaknásza 104 százalékos tervteijesítésre tett felajánlást és versenyre hívta a két másik körzet akná­szát. deni a kaparószalag hibái el­len is, s nem utolsósorban tovább kell javítani a kommu­nisták, a népnevelők munká­ját. Földi Károly sztahanovista pártcsoportvezető például nem törődik csoportjával, nem adja át munkamódszerét sem — az elmúlt havi eredmény mind­össze 56 százalék volt,. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents