Népújság, 1953. március (18-26. szám)
1953-03-05 / 19. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK § KEPUJSA e AZ MDP HEVESMEGYEI P'A RTB I Z OTTS ÄG A IV AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 MÁRCIUS 5. Okuljunk a kiskőrösi járás hibáiból A kiskőrösi járási tanácsot — mint a „Szabad- Nép” a minap megírta — hosszú időn át az ellenség vezette. A tanácselnök kulák, sikkasztó, horthysta tiszt Volt. Hasonszőrű cinkosaival két és féléven keresztül mentette a kuIákot, zaklatta és sanyargatta a dolgozó parasztokat. Egyengette a kulákok útját a "termelőszövetkezetbe, óvta, védíe őket a beszolgáltatás és a munka kötelezettségeitől. Ebben a járásban nem volt ritkaság, hogy a listán' kulákok nevét dolgozó parasztokéval cserélték fel, kulákok beszól gáltatási kötelezettségét duplán a- dolgozó parasztok vállaira rakták. Á járás falvaiban a „közérdekű híradó*’ arról recsegett, hogy ha ez nem lesz, ha az nem lesz, a dolgozó parasztokkal „mint a nép ellenségeivel bánnak el”. A dolgozó parasztok portáit hamis. jogtalan követelésekét tartalmazó, fenyegetőző hangú idézésekkel árasztották el. százszámra citálták be őket és várakoztatták munkaidőben jogtalanul a hivatalok folyosóin, s olyan hangon teremtetíézték le őket, amilyet Horthy szoigaÖí- rái és jegyzői óta a magyar paraszt nem hallott. A járási tanács ellenséges vezetői gondoskodtak róla, hogy az elszámoltatás és adószedés munkájába legalább napidíjas,ként becsempésszenek elcsapott volt horthys- *a hivatalnokokat, gyfilevész, íóglalkozásnélküli élősdieket, akik megbízatásukkal! visszaélve, zsarolták a dói,gozó parasztokat. Mindez a járási és a megyei pártbizottság és a megyei tanács orra előtt.: történt. Állatni és pártszerveinknek nem tűnt fel. hogy abból a kiskőrösi járásból, amelyben a tsz-h ez tartozó szántóterület nem haladj» meg a 12 százalékot, a járási tanács provokatív módon, március 9-re, „Rákosi elvtárs születés,nap ja tiszteletére” termelőszövetkezeti „szocialista járást” akart csinálni. Mindez persze ürügy volt a dolgozó parasztok elleni erőszakra, vagy az adózási és beadási kötelezettségek elengedésének hazug, zavartkelío ígérgetésére. Az ellenség természetesen Kiskőrösön sem járt máskép, mint előbb-utóbb mindenütt az országban: rajtavesztett, s oda került, ahová való. Felmerül azonban a kérdés: miért garázdálkodhatott ilyen soká és ilyen pimasz nyíltsággal? Azért és osak azért, mert ennek az ellenségnek hatalmas szövetségese támadt. Ez a szövetséges nem más, mint egyes állami és pártszerveink hiszékenysége, politikai vaksága. Arra számított az ellenség, hogy a mi helyi, állami és pártszerveink a pa- pirjelentések és nem a tényleges tevékenységük alapján ítélik meg őket. S ha állami és pártszerveink rá is jöttek, hogy a járásnál az őszi vetésterületet papíron 25 százalékkal „megtoldottak” — ezt váilvonogatva tudomásul vették. Arra számított az ellenség, hogy állami szerveink még a papírokat sem nagyon nézik meg. A belügyminisztérium személyzeti osztályán ott feküdlek az iratok, amelyekből kiderülhetett volna, hogy tatákra, gaz ellenségre bízták a járás ügyeinek állami intézésé*. Az ellenség azért garázdálkodhatott, mert etvtársair.k sem az embert, sem az iratot nem nézték meg. Ezekben az állami és párt- szervekben nyilván sok szó esett az éberségről, a bírálatról és önbírálatról, sokszor hangzott el, hogy a szocializmus építésének viszonyai között az osztályharc éleződik. De ez a tanítás nem vált mindennapi munkájuk fegyverévé. Arra számított és számít az ellenség, hogy elvtár,saimk nem tanulmányozzák a párt,politikáját. Vagy ha tanulják — nem válik vérükké, hanem jegyzetfüzetükben marad. Nem alkalmazzák azt, nem harcolnak érte. Ez az oka annak, hogy a, kiskőrösi járásban elvtárs,ainik hosszú időn át nem ismerték fel az ellenség tevékenységét. nem látták és hallották meg a dolgozó népet ért sérelmeket. Milyen általános tanulságokat! lehet levonni a kiskőrösi esetből? Magától értetődik, hogy a járásban felfedett hibák ilyen mértékben országosan nem általánosíthatók. Nem kétséges azonban, hogy — ha ilyen mérték,ben nem is, de részben országosan általánosíthatók állami és pártszerveink tanács,mun- kájának hibái, amelyeket ebben a járásban az ellenség kihasznált. Helyi tanácsainkat természetesen általában nem az ellenség, hanem a dolgozó nép vezeti. Tanácsaink zöme sokat fejlődött az elmúlt esztendőben. Legjobb tanácsaink a tömegékkel együtt, velük összeforrva végzik munkájukat. Különösen nagy a jelentősége ai falusi tanácsoknak, mert elsősorban ezek munkáján — a jó tanácsok munkáján — tanulhatják meg dolgozó parasztjaink, hogy a mi államunk nem ellenük, hanem értük van. őket szolgálja, ha termelőmunkájukhoz ad segítséget, ha anyagi és kulturális szükségleteikhez, gyermekeik neveléséhez ad segítséget — de őket szolgálja akkor is, ha az állampolgári fegyelem szigorú betartását követeli meg, ha érvényt szerez a termelés és beszolgáltatás követelményeinek. De túl ezen. most a tavaszi munka idején falusi tanácsaink jelentősége valósággai megsokszorozódik. Folyik a vetőmagvak kicserélése, a szántás-vetés; résen kell lenni, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon bevetetlen. hogy megműveljék a tartalékföldeket is. Jórészt a most következő hetek döntik el, hogy milyen és mennyi lesz az ország kenyere. Ezekben a hetekben dől el, hogyan sikerül áí- teleltetnünk állatainkat. Nagyon sok függ most attól, milyen a tanácsok és a dolgozó parasztok viszonya, mennyire forr össze a tanács a falu dolgozó népével. Érthető, ha az ellenség i® igyekszik a falun ezt a fiatal intézményünket belülről aláásni, gyengíteni, igyekszik lazítani a tanácsok és a dolgozók kapcsolatát és ezzel lazítani a dolgozó parasztság és az állam, a dolgozó parasztság és a munkás- osztály viszonyát. Nem új jelenség ez. Rákosi elvtárs már két évvel ezelőtt, az MDP második kongresszusán figyelmeztetett arra, hogy tanácsainkba horthysta és • egyéb ellenséges elemek igyekeznek befurakodni, s „ha nem szorítjuk gyorsan visz- sza ezeket az elemeket, akkor tanácsaink nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket". A kiskőrösi eset, amely nem elszigetelt jelenség, legyen intő példa arra. hogy állami es párt szerveink fokozzák éberségüket, leplezzék le és semmisítsék meg a tanácsokba1 befurakodott osztályéi len séget. Intő példa arra, hogy jobban harcoljanak pártunk politikájának minden eltorzítása ellen. Harcoljanak a tanács munkánkat visszahúzó, a tömegek érdekeit semmibevevő bürokratizmusa, a vezetés és ellenőrzés papíros-mód* szerei ellen. A kiskőrösi eset egyik tanulsága; hogy a tanácsokba furákidőit ellenséget csak úgy tudjuk leleplezni és megsemmisíteni, ha lefcüzdjük saját munkánk hiányosságait, melyet-az ellenség ravaszul nap mini nap kihasznál. Falusi tanácsainknak olyan munkára és olyan lendülettel kell mozgósítania a falu népét, hogy dolgozó parasztságunk, 6 az egész ország kiheverhesse a tavalyi aszály súlyos veszteségeit. Ez a tavaszi hadjárat; a kenyércsata döntő ütközete, melynek megnyeréséhez nem elegendők a jól átgondolt, helyes rendelkezések, államunk szervezett segítsége. A győzelemhez egyetlen nap. egyetlen óra elpocséko- lása nélkül az egész falu talpra állítása kell! Aki provokációs céllal éket ver a dolgozó parasztok és saját tanácsai közé, s aki szájtáti módon tűri ezt — az ellenség vagy az ellenség szövetségese. Falusi, járási, megyei párt- és állami szerveink szemét nyissa ki a kiskőrösi példái. Az egész dolgozó parasztsággal együtt söpörjék el az útból a provokáló ellenséget, rázzák fel a lelketlen bürokratákat, a munkahalogatckat, a ké n yelmeskedőket. Aíkhk csak azt a tanulságot vonják le a kiskőrösi esetbő!, hogy meg kell védeni a dolgozó parasztokat ® provokatív „baloldali” túlkapások ellen — azok csak a feladat egyik, s könnyebbik oldalát látják. Tanácsaink -munkájában a fő veszély az elmaradottak uszályába kerülés, melyet százfélekép használ ki az ellenség. A példátlanul nagy tavaszi munkafeladatoktól velő meghunyászkodó visszahúzódás, aluszékonyság, a kormányhatá rozatolk végrehajt á- sának halogatása, a munka- és állampolgári fegyelem „elnézéssel” történő lazítása — nemke- vésbbé merénylet a paraszti érdekek ellen, mint a „baloldali" provokációk. A kettő szükségszerűen együtí- jár. Ahol előbb elalusszák az Időt, ott utóbb szükségszerűén „rohammunkával”, „vedd, ahol éred” alapon, törvényeink otromba megsértésével próbálják pótolni a mulasztottakat. A törvények megsértése jobbról, maga után vonja a törvények megsértését balról. Ezért a túlkapásoknak, a felesleges és jogosulatlan zaklatásoknak is az ellenszere: a törvény, annak következetes és szigorú betartása az első pillanattól kezdve. A törvényszabta kötelességek teljesítését úgy kel! számonkér- ni, hogy m'nden dolgozó paraszt megértse: a maga ügyét védi, támogatja, ha törvényeinket követi, hogy minden dolgozó'paraszt megértse; gépet és villanyt, iparcikket és kultúrát, békét és fejlődést teremt magának. falujának, ha törvényeinket, rendelkezéseinket követi és maga is őrködik tiszteletben!,airtá- sukon. Dolgozó parasztságunk akkor érti meg mindezt, akkor száll síkra velünk együtt a szigorú törvényességért, ha látja és tapasztalja, hogy lesújtunk a törvénysértő és provokáló ellenségre, kiszorítjuk a tanácsokból; ha látja és tapasztalja, hogy munkánkban nincs helye liberalizmusnak, bürokráciának, nincs helye a halogatásnak, patópálos- kodásnak. ha tanácsainknál megszűnik a törvények és rendeletek lebecsülése. Csak az állami rendelkezések igazságos végrehajtásáért vívott harcban alakulhat ki és szilárdulhat meg a helyes kapcsolat a tanácsok és a tömegek között. E kaposolat létrejöttéért, megerősödéséért küzdeni, ezen őrködni — minden állami szervünk, minden pártszervünk elemi kötelessége. Ha a kiskőrösi példa nyomán aiz ellenséggel szemben tanúsított’ éberség fokozódását kisérni fogja a falusi tömegék megalkuvás nélküli mozgósítása nagy tavaszi feladatainkra, akkor a győzelem nem marad el. (Megjelent a ..Szabad hfép" március 1-i számában.) A Szovjetunió minden részén vannak bölcsődék és napközi otthonok. Az új ötéves terv előírja a gyermekintézmények hálózatának további kibővítését. Az ö éves terv alatt a bölcsődék száma körülbelül 20 százalékkal nő. — A képen: a taskenti Sztálini-kombinát bölcsődéje látható. PéSdás munkával a bő termésért Községeink, termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és gépállomásaink lelkes versenyteIlii vassal inouiiak narcoa a tavaszi munka sikeréért, a bőséges termés alapjainak megteremtéséért. Kerecsend község, az aíkári Micsurin tszcs, a besenyő- telki állami gazdaság, az' egertarmosi gépállomás versenykihívása felbecsülhetetlen segítséget jelent dolgozó parasztságunknak a jó termés elérése érdekében. Falusi pártszervezeteink, a községi tanácsok mozgósítsanak a versenyre való csatlakozásra, a vállalások te jesítésére. A verseny sikere egyet jelent dolgozó népünk életszínvonalának további erőteljes ütemü emelkedésével, hazánk erősödésével, a béke védelmével. Kál befejezte a tavaszibúza vetését Nagy tábla hívja fel a figyelmet a káli tanácsház kapuján, mikor milyen növényféleségnek milyen tavaszi munkának jár le a halárideje. A községi tanács azonban nem elégedett meg csak a táblával, a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai kis füzettel a kézben járják a határt, jegyzik, melyik gazda, hol áll a vetésben, tavaszi szántásban. A jó módszer meghozta a maga eredményét, március 2-án a községben befejezték a tavaszibúza vetését, de földben van már 30 hold borsó és több mint 50 hold .árpa is. Fehér Kálmán hétholdas, Fagok István nyolcholdas középparasztok összes tavaszi kalászosaikat elvetették Javítsák meg munkájukat megyénk gépállomásai Nem végeznek megfelelő munkát Heves megye gépállomásai: nem nyújtanak segítséget a: talajelőkészítésben és a vetésben. A vontatott munkának a rossz téli gépjavítás az alapja. A füzesabonyi gépállomáson 30.erőgép közül mindössze 16 dolgozik, a tarnaszenl- miklósi gépállomáson nyolc traktor áll munkanélküli. Annak ellenére, hogy ezen a gépállomáson kihasználatlanul állnak a gépek, a politikai helyettes nem engedett Kisköre községben 60 holdat" felszántani, mert nem volt megkötve még a szerződés. A lemaradt gépállomások vezetői, hivatkoznak fűre-íara. A hivatikozás helyett, jobb volna, ha követnék az atkán traktorosokat, akik naponta átlagosan 70 hóidat szántanak fel. A Vörös csillag-brigád négv traktorral 30 normálholdat teljesít naponta. Pél y tenne! őszövetkezeti község dolgozó parasztjai is lelkesen végzik a tavaszi munkát. A III. típusú Rákosi tsz, .20 hold tavasz- búzát, 12 hold árpát vetett el, ugyanakVetnek a pélviek kor 43 hold őszi szántáson elvégezte a boronái ást, 53 holdon pedig a szántást. Az I. típusú Kossuth tsz 30 hold árpát vetett , eddig, s 40 holdon végzett boronálást. A legjobb munkát az I. típusú Uj élet termelőcsoport végezte, mely 20 hold boro- nálás melleit, 57 hold tavaszi árpa vetésével 'teljesítetté, tavaszi vetéstervét. BeveleUék a tártál ék terű le tel Szihulmon Versenyben végzik a tavaszi munkát a szihalmi dolgozó parasztok. Kiss Richárd hatholdas doigozó paraszt, Pajták Balázs nyolc holdas közép- parasztot hívla ki párosversenyre, bogy a tavaszi szántást-űetést öt nappal a határidő előtt végzik el. A verseny eredménye, hogy február 28-án, a 86 igából, 81 dolgozott a határban, s jelentős mennyiségű árpát, borsói, valamint tavaszbúzát vetettek el. A főidművesszövetkezet gondolt a tartalékterületek megművelésére is, 10 hold tavaszbúzát vetett el. Simításnak a pusztassikszói állami gazdaságban Éjjel-nappal két műszakba« dolgoznak a traktorok ai pusztaszikszói állami gazdaságban. Kajári László traktorista egyetlen éjjeli műszak alatt hét normálholdat szántott fel. 132 százalékos teljesítményével 64 forintot keresett. A traktorok mellett hatfoga- tos vetőgép dolgozik a határban, debruár végéig 30 hold tavaszbúzát keresztsorosan, ja- rovizálva, valamint 30 hold mákot és 20 hold borsót vetet-, tek el. Folyik a1 simítózás is a gazdaságban. ,4 tavaszbúza alá 70 holdat készítetlek el Vii- jamsz-jéle simílóvat, mely kiválóan megfelel gyomirtásra is. Gondoskodtak a gazdaság vezetői az őszi növények ápolásáról is, eddig közel 300' holdon végezték el a fejtrágyázást. Segítse a MA V is a gyors vetőmagcserét Megyénk dolgozó parasztsága is örömmel fogadta államunk segítségét: a vetőmagcserét. Vermes János és Szabó -Mihály egy mázsát, Kovács András a füzesabonyi Petőfi tszcs elnöke ötmázsát cserélt, s ezzel biztosította vetőmag szükségletét. Á MÁV hibájából azonban több helyen, még ma sem érkezett meg a szükséges tavaszbúza vetőmag. A besenyő- telki Honfoglalás egy nap kése. delemmel kapta, közben eső volt és így két-három nap késedelemmel került csak földbe a mag. Az egerszóláti November 7 tszcs részére, november 26-án adták fel a szükséges vetőmagot, de az még március 2-án sem érkezeit meg. Mák- lártálva, Ka.rácsond és Hatvan azért kapta meg később a vetőmagot, mert Füzesabonyban és Hatvanban hollvágányra tolták a vetőmagot szállító vagonokat. Az államvasutak dolgozóinak is érdeke, hogv minél előbb elvégezzék dolgozó parasztjaink a vetést, — végezzenek jobb, szervezettebb murikat, ezt köritől ük megyénk minden községe, termelőszövetkezete. „Felszabadulási hét“ -te! a bő termesért, jé begyűjtésért Nagyjelentőségű felhívással fordultak az ország üzemeihez, községeihez Sztálinváros nős építői. Felszabadulásunk nagy ünnepének, április 4-e méitó megünneplésére készüljünk „felszabadulási hét’’-fel. A „hét”-re való készülődés felbecsülhetetlen segítséget jelent abban a harcban, melyet a mi megyénk dolgozó parasztjai is folytatnak a bő termés, a jó kenyér megteremtéséért. Van már ezen a téren nálunk is kezdeményezés. Kerecsend, az egerfarmosi gépállomás, a besenyőtelki állj,mi gazdaság, az atkán -Micsurin termelőszövetkezet versenyki hívása azt bizonyítja, hogy lendületben, küzdeniakarásban nálunk sides hiány. Az a feladat most, hogy a megyei versenykiihívá'Soikihpz való ‘csatlakozás mellett, a sztálinvá- rosiaik felhívása nyomóin ,,felszabadulási hét’’-tel készüljenek a mj megyénk. dolgozó parasztjai is április 4-e- méltó magünneplésére. Legyen a jelszó: április 4-ig minden földet felszántunk. elvetjük a mákot, tavaszibúzát, tavasziárpát, borsót, olajlent, zabot, cukorrépát és takarmányrépát, a lucernái, baltacimot, lencsét, olaj- és rostlent a borsót, a vörös- és füvesherék vetését, teljesítjük a begyűjtés negyedévi előirányzatát. A mozgalom azonban csak akkor hozhat sikert, hogyha pártszervezeteink, a községi tanácsok. valamint tömegszerveze- teink élére állnak a kezdeményezésnek, szervezői, példamutatói lesznek a falu versenymozgál- mának. A községi tanácsok, a tanácstagokat, a DISZ, az MNDSZ, gépállomásokon és állami gazdaságokban a MEDOSZ saját tagjait hívja össze, s elsősorban ők induljanak versenybe, ők legyenek a mozgalom élharcosai. Beszéljék mes» kisgyü- léseben a sz:álirváros:ak felhívását, ne legyen egyetlen dolgozó paraszt sem március közepére, aki ne harcolna versenyben bő termésünk megteremtéséért, mezőgazdaságunk terméshozamának emeléséért. A mezőgazdasági és begyűjtési állandó bizottsági tagok dolgozzanak szoros együttműködésben, ők gyűjtsék ősszé elsősorban a dolgozó parasztok egyéni vállalását, a nénr eveink pedig jó politikai munkával vonjanak be minél több dolgozó parasztot a versenybe, magyarázzák meg, hogy jó mezőgazdasági munka nélkül, nincs jó begyűjtés. A csatlakozások után a. községi tanácsok, a gépállomásokon és állami gazdaságokban az igazgatók bevonásával a MEDOSZ értékelje hetenként a versenyt. Népszerűsítse az élenjárókat, bírálja a lemaradókat, tudatosítsa azt Is, hogyan áll a párosvér-' senytárs járás, község, termelő- szövetkezet vagy gépállomás. A mozgalom sikere azonban azt Is megköveteli, hogy a pád- szervezetek fokozzák ellenőrző, nevelő munkájukat. Elsősorban a falu vezetőinek, á tanácselno-" kőknek, a gépállomás;, állami gazdasági igazgatóknak, tömég-l ,szer vezetek f u nkci ön ári usa Inak munkáját kövesse figyelemmel.' harcot jón állandóan azért, hogy napról napra fokozódjon, szélesedjen a mezőgazdaság dolgozóinak versenyé. Járjanak élen a kommunisták ebben a harcban is, személyes példamutatásukkal is harcoljanak azért, ho-gy ’mél-* tókéopen ünnepeljük meg április 4-ét, .hogy sikeresén rakjuk le alapjait idei bő termésünkneiki.