Népújság, 1953. március (18-26. szám)

1953-03-05 / 19. szám

7 1953 mire tus 8. NÉPÚJSÁG Gerö Eriéő elvtárs a szaksa ervesetek feladatairól 'A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusán Gerő Ernő elvtárs a következőket mondotta a szakszervezetek előtt álló fel­adatokról: A magyar szakszervezetek ** annyiban és olyan mér­cékben voltak képesek hozzájá­rulni Jiazánk felemelkedéséhez, eredményeinkhez, amennyiben és' amilyen mértékben híven és kö­vetkezetesen valósították meg a JWagyar Dolgozók Pártjának po­litikai irányvonalát! Amilyen mértékben erősítették kapcsola­taikat a dolgozó tömegekkel, küzdöttek a termelési terv telje­sítéséért, védték a dolgozók jo­gos érdekeit, ápolták és terjesz­tették a proletárinternacionaliz- rous és a hazaiiság szent esz­méit, elmélyítették a dolgozók­ban a szeretetet a Szovjetunió iránt, küzdöttek a béke frontján Hz imperialista háborús gyújto­gatok elleni Az eddig elért eredmények ” azonban semmiképpen sem Vezethetnek bennünket arra a téves következtetésre, hogy szak- szervezeti mozgalmunkban, szak- szervezeteink munkájában nem volnának igen komoly hiányos­ságok. Dolgozó népünk, mun­kásosztályunk. pártunk sokkal többet vár szakszervezeteinktől, mint amennyit eddig tettek. Azt párjuk szakszervezeteinktől, hogy még következetesebben és ered­ményesebben mozgósítsák a dol­gozókat a termelési tervek tel­jesítésére és túlteljesítésére! Hogy az eddiginél jobban, ered­ményesebben szervezzék a szo­cialista munkaversenyt, a Szta- Hanov-mozgalmat! Hogy még következetesebben küzdjenek^ a munkafegyelem megszilárdításá­ért! Hogy valóban a szocializ­mus. a kommunizmus iskolái legyenek! Hogy szívós munká­val megszervezzék a még szer- * vezetlen munkásokait és alkal­mazottakat! Hogy állandóan se­gítsenek emelni a dolgozók szak­mai tudását és általános kultú­ráját! Hogy állhatatos küzdelmet folytassanak ai dolgozók jogos érdekeiért, a kollektív szerződés megtartásáért! Hugv éberen 5r- Ködi'enek a munkásosztály so­rainak egysége felett, vegvenek észre, leplezzenek le, tegyenek ártalmatlanná minden ellensé­ges behatolást a munkásosztály soraiba! s kérlelhetetlen eréliyel és szívóssággal küzdjenek a szo- «iáldemokratizmus, a klerikaliz- mus, a cionizmus, a kozmopoli- íizmus és minden más ellensé­ges ideológiai és politikai befo­lyás ellen a szakszervezetékben, is a munkásosztályban! Hogy szilárd, mindenre elszánt har­cosai legyenek a világot, átfogó béketábornak, melynek élén a hatalmas Szovjetunió halad, s melyet nagy tanítónk. Sztálin 'élvtárs lángesze vezérel! Ç zakszervezeteinknek rmin- denekelőtt az ezévi nép- gazdasági terv maradéktalan megvalósításáért és túlteljesíté­séért kell mozgósítaniok a dol­gozókat Mindent el kell követ­niük, hogy április 4-re, hazánk felszabadulásának évfordulójára, népünk és országunk legnagyobb ünnepére, felszámoljuk a lema­radást. amely ez év elején a termelésben több területen mu­tatkozik, Szakszervezeteinknek és szakszervezeti vezetőinknek szem előtt keli tartaniok és munká­jukban figyelembe kell venniök, hogy ezévi népgazdasági ter­vünk teljesítése öt alapvető fel­tétel biztosításán múlik: 4 Be kell hoznunk a lema- *" radást ai széntermelés ter­vének teljesítésénél. Min­den körülmények között, mara­dék nélkül teljesítenünk kell» a széntermelés ezévi tervét, ami azt jelenti, hogy széntermelé­sünket egyetlen év alatt 24 szá­zalékkal kell növelnünk, és szénbányászatunknak 23.5 mil­lió tonna szenet kell adniok a íz országnak. Ez, elvtársak, nehéz, demeg- valósítható feladat! E feladat megvalósítása szénbányászaink, műszaki értelmiségünk, egész munkásosztályunk számárai be­csület és dicsőség dolga! O Be keil hoznunk a lema­radást a vaskohászat ter­vének teljesítésénél! Minden kö­rülmények között maradék nél­kül teljesítenünk kell a vasko­hászat ezévi tervét, ami azt je­lenti, hogy acélnyersvas-termeié- sünket egy év alatt 44 száza­lékkal, martinacéltermelésünket 17 százalékkal, eiektroaeélterme­lésünket. 28 százalékkal, henge­reltacéltermelésünket pedig 15.6 százalékkal kell növelnünk! Ez nehéz, de megvalósítható feladati E nehéz feladat meg­valósítása kohászaink és egész munkásosztályunk számára be­csület és dicsőség kérdése! O Teljesítenünk kell minden '*• körülmények között és maradék nélkül exportkötelezett­ségeinket, mert az egyik alap­vető feltétele annaik. hogy ipa­runkat nyersanyaggal elláthas­suk, s nagy építkezéseink szá­mára olyan ipari felszerelést, gépeket biztosítsunk, amelyeket itthon még nem tudunk gyár­tani. Exportkötelezettségeink ma­radéktalan teljesítése mindenek­előtt kohászatunkon és gépgyár­tásunkon múlik. Ez nehéz, de teljesen reális feladat. E nehéz, de reális feladat megvalósítása üzemeink munkásságának, s mindenekelőtt a vasipari mun­kásságnak és műszáki értel­miségnek, de egész munkásosz­tályunknak is becsületbeli ügye! Â Biztosítanunk keil min! den körülmények közölt nagy beruházásaink tervszerinti megvalósítását! Olyan gigan­tikus építkezéseket, mint a Sztá­lin Vasmű és Sztálinváres, mint a Diósgyőri Kohászati Üzemek újjáalakítása, mint Komió új bányaváros és üzemei, mint ai Földalatti Gyorsvasút, mint Ka­zincbarcika. az inotai kooperá­ció, a tiszalöki öntözőrendszer stb. Ez, elvtársak, nehéz, de tel­jesen reális, megvalósítható fel­adat. E nehéz feladat, megvaló­sítása építőmunkásaink, techni­kusaink, műszaki értemiségünk, egész munkásosztályunk számá­ra becsület és dicsőség dolga! aradéktalanul és időben el ’ * keil végeznünk a tavaszi mezőgazdasági munkákat: a még hátralévő szántást, a tavaszi vetést, a növényápolást! Sok­kal jobban és szervezettebben keli ezen a tavaszon dolgozni a földeken azért is, mert a tavalyi rendkívül mostoha időjárás kö­vetkezményeit kell szorgalma­sabb, jobb, szervezettebb, fegyel­mezettebb munkával felszámol­nunk, s ilymódon biztosítanunk kell népünk zavartalan ellátá­sát, valamint könnyű- és élel­miszeriparunk nyersanyagellátá­sát! A tavaszi mezőgaizdasági munkák időben és jó minőség­ben való elvégzése, az ősszel elmulasztottak maradéktalan pót­lása, minden talpalatnyi föld gondos,.szorgalmas megművelé­se nehéz, de teljesen reális,- megvalósítható feladat. Ennek a feladatnak megvalósítása gép­állomásaink és állami gazdasá­gaink dolgozói, termelőszövetke­zeteink tagjai és egyénileg gaz­dálkodó parasztságunk számára, nemcsak kötelesség, hanem egy­ben becsület és dicsőség dolga isi A szakszervezetekre, melyek­AA nek kebelébe tartozik a MEDOSZ, a tavaiszi munkák időben és jóminőségben való elvégése terén igen komoly fel­adat vár és rájuk igen nagy fe­lelősség hárul. Tisztelt Kongresszusi Elvtár­sak! Országunk, népgazdasá­gunk fejlődése nyolc év óta, hazánknak a hős Szovjet Had­sereg által történt felszabadítá­sa óta, töreílenüi felfelé ívelő vonalat mutat. De most nem arról van szó, nem arra • van szükség, hogy megnyugodjunk habárainkon s átadjuk magun­kat az önelégültség káros és ve­szedelmes hangulatának! Most a figyelmet az ez év eleji lemaradásra és az átmeneti ne­hézségekre kell összpontosíta­nunk! Most mindenekelőtt az szükséges, hogy gyorsan, szer­vezetten kijavítsuk a hibákat, felszámoljuk a kezdeti lemara­dást — amelynek felszámolását egyébként már elkezdtük —biz­tosítsuk népgazdasági terveink tel jesítését, ami az átmeneti ne­hézségek kiküszöbölésének s a dolgozó tömegek további élet- színvonalemelkedésének egyetlen szilárd alapjai szocializmust épí­tő országunkban. A szakszervezetek fő fet­” adata most és a továb­biakban: a terv teljesítésének megszervezése a munkaverseny, a Sztahanov-mozgaőom kifejlesz­tése, kiszéiesítése és elmélyíté­se, s a munkafegyelem megszi­lárdítása révén. Ezt a feladatot, amely egy­ben a béke megvédéséért foly­tatott harcunk alapvető kérdése is, a magyar szakszervezetek, nagy pártunk, a Magyar Dolgo­zók Pártja biztos vezetésével meg tudják és kétségtelenül meg is fogják oldani! A Népújság bírálata nyomán: Javult az oktatási munka a hatvani Dózsában Több mint egy hőntspja, la­punk hasábjain megbíráltuk a hatvani Dózsa tsz pártszerveze- tét és a gazdaságvezetőit, mert nem segítik elő a ts.z-ben folyó politikai iskolák sikerét. A bí­rálat óta komoly javulás tapasz­talható, különösen a megbírált elvtársak részéről. Csomós Ist­ván eViá-rs a tsz párttitkára és Kovács Istvánné a tsz elnöke a bírálat után valamennyi politi­kai iskolán megjelent és példa- mutatásuk nyomán állandósult a hallgatók létszáma is — meg­felelő he yiség is rendelkezé­sükre áll. A tanulással együtt javul a dolgozók ébersége is. A városi pártbizottság segítségével a na­pokban távolították el a párt tagság és a tsz dolgozói sorá­ból Takács J. kulákot, aki a pártba ifurakodjva giqtcfía h pártszervezet munkáját és bom­lasztotta a csoportot. A tanulás terén azonban min­dig van tennivaló. Vannak még mindig olyan vezetők, akik hiá­nyosan látogatják a politikai isl- ketát, „szakvcnali“ és „családi“ elfoglaltságukra hivatkoznak. Ezt teszi az agronómus, és a köny­velő elvtársnő is. A Dózsa tsz poétikai iskola hallgatóinak minőségi munká­juk megjavításával kell ered­ményesebbé tenniük az iskola szímvcmatiát, hogy a tanultakat a tavaszi és nyári mezőgazda sági munkák során gyümölcsöz- teíni tudják és elősegíthessék — a tsz további erősödését. POGONYI LAJOS levelező KULTURÁLIS ÉLETŰNK N AZ ÜZEMI KULTÚRCSOPORTOK MEGYEI DÖNTŐJE I Szombaton délután és vasár- hnp egész nap egymást váltot­ták az üzemi kultúrcsoportok Egerben, a Szakszervezeti Szék­ház színpadán. Tehetséges, kitű­nően felkészült együttesek — iszíniátszók, táncosok, rigmusbri­gádok, zene. és énekkarok tették felejthetetlenné a megyei kulíúr- bemutatót. I Üzemi kulfúrosoportiaink ki­vették részüket a kultúrmunká- ból, hiszen 36 csoport került a .megyei bemutatóra, melyek mind üzemi dolgozóink kultúráiénak nagyszerű fejlődését bizonyítot­ták. I A bemutató tartalmában is ,ïnessze felülmúlt minden vára­kozást. Mű so r v ál-as z t ás u k — kivéve egv-két gyengébb jelene­tet — magasszínvonalú volt, yisszatükrözte munkásosztályunk ■alkotókészségét, mumkaszerete • jtét, vidámságát. j Meglepő volt a táncosok ma­gabiztos, ió mozgása, a táncok jó kiválasztása, a változatos koreográfia. Különösen ki kell emelnünk a megvei tanács cso­portjának „Farsangolóiét“, ame­lyet eredeti felnémeti és felső- tánkányi táncokból gyűjtöttek, hibájuk a régi egri viseletét ele­venítette fel. A tánc motívikája Sgazdag, térformát változatosa!:, az egész telve van kitűnő, új­szerű ötletekkel. Különösen a ,férfi táncosok elevenek, gyorsak. Ez a csoport bízható jele, hogv Egerben is megalakulhat a ré­genvárt központi táncegyüttes. A Fémszerel vénygyár karcagi csárdása sem maradt a, megyei tanács csoportja mögött. A nagy. szerű térformák, a táncok — kü­lönösen a karikázónái —, foko­zása bizonyítja a Fémszerelvény- gyár fiataljainak egyre javuló kúltúrmu inkái át. Külön meg kell említenünk a bájos, rózsaszín­ruhás, 63/4-es gyöngyösi épitö lányokat, akik „Üveges táncu­kat” annyi kedvességgel, fiata­los jókedvvel, életörömmel tán­colták, hogy a nézők önkényteíe- nül is hangos kacagásra fakad­tak. De sorolhatnánk igen hosz- szan. A Vécsey-völgyi Tégla­gyár, Lakatosárugyár, Megvei Kórház, Váltó- és Kitérőgyár, Dohánygyár fiataljai mind tu­dásuk legjavát, nívós, tartalmas táncokat mutattak be. Az üzemi kuitúrrmmika ebben az évben is erősen támogatta a termelés munkáját. Különösen nagy szerepe volt itt a rigmus- brigádoknak, melyek serkentet­ték, dicsérték a dolgozókat, vagy kipellengérezték a hátulkullogó- kat. A bemutatón részvevő rig­musbrigádok közül az Útfenn­tartó Vállalat ió, szellemes rig- muskákkal leplezte le a bürokra­tákat, a lógósokat, dicsérte a jól dolgozóikat. Hiányosság volt azonban, hogv a szöveget sláge­rekre építették Fel, nem hasz­nálták fel a népi dallamokat. Szellemes és friss volt a Gyógy­szertár Vállalat rigmusszövege is. A színjátszócsoportok .munká­jában jelentős a fejlődés. Sok­kal több átéléssel, kiforrottság­gal játszottak, mint az elmúlt időszakban. A recski bányászok, „Bányászbecsüiet” című darab­ja, amelvet a szereplők mély át- érzéssel játszottak, az Útfenn­tartók zenés daljátéka, a „Csí­nom Palkó”, a Mátraházi Sza­natórium „Sebe Donit kincse” bizonyítékai annaik, hogy igen sok jó jelenet van, csak meg kell azokat keresni. A papírízű, gyenge műsoríüzeti jeleneteket, a frázisokkal megtöltött darabo­kat, a legjobb akarat mellett sem lehet jól játszani. Ezért volt hiábavaló törekvése a 63/4-es, a hatvani postások munkájának. A „Kicsiny csavar" című jelenetet, a Magasépítő színjátszói tel lesen félreértették. Torzképét adták a kommunista jellemnek. Nagy hi­bája a rendezőnek, de hibája a területi döntő bírálóbizottságá­nak is, hogy erre nem figyelmez­tették kellő időben a szereplő­ket. Jó alakítás volt a Kőfejtő Vállalat előadásában a kanonok szerepe. A színjátszó csoportok nyúljanak bátrabban a klassziku­sokhoz. a ma élő realista írók­hoz, Csoikonay, Móricz Zsig- mond, Urbán Ernő kedves, vi­dám szatirikus jelenetei élettel telt alakjai a színjátszókat is sikerre segíthetik. Az énekkarok munkájának igen sokat kell még fejlődnie. Kevés énekkar vett részt a kill - túrversenyen. Hiányoznak az építőipar, a vasipar énekkarai. Miért nem vonnak be nagyobb tömegeket az énekkari munkába? Az Útfenntartó Vállalatnak jó- hangú Ids kórusa még nagyobb sikert ért volna el, ha többen énekelnek. A Dohánygyár ének­kara sokat fejlődött tavaly óta, különösen ió a műsorválasztása, de nem elég fegyelmezettek, nem figyelnek a karvezetőre és így gyakran előfordult az, hogy egy - egy énekes hamarabb kezdett, mint ahogy azt a karvezető be­intette. A zenekarok szépen, jól ját­szottak, Petőfibánya és a Gyön­gyösi Váltó fúvószenekara erő­teljes. A megyei tanács is bőví­tette a zenekarát, műsorválasz- iása jó volt, de szeretnénk már valami újat is hallani tőlük. Az üzemi kultúrvereeny tar­talmas műsorával, jó szereplő­gárdájával, jelentős fejlődést mutat a tavaly lezajlott verse­nyek óta. Ennél azonban nem szabad megállniok, ne legyen kampányszerű a kultúrmunka. Segítsék kultúragiitációval a terv teljesítését, a termelést, segítsék dolgozóink kulturális életszín­vonalának emelését. Szeretnénk ezeket a csoportokat még igen sokszor látni a Szakszervezeti Székház színpadán, de az üzemi előadásokon is. Külön meg kell dicsérnünk a rendezőket az ötletes, szép de­korációkért, a színes, gördülé­keny műsorért. A kommunizmus útján A pártellenőrzés és az egyszemélyi vezetés Irta: V. Truszenkó Az üzemi pártbizottságoknak teljes mértékben élni kell a joggal, amelyet a Szervezeti Szabályzat rájuk ruházott és el- ler,őrizniük kell a vállalatveze­tőség tevékenységét. A pártbi­zottságok anélkül, hogy helyet­tesítenék az üzem munkájáért közvetlenül felelős gazdasági vezetőt, kötelesek ellenőrizni az egyes műhelyek és részlegek eredményeit, tudniuk kell, hogy mi történ®!: a termelés kü­lönböző területein, idejében fel kell tárnicí< a gazdasági veze­tés hibáit és. mulasztásait, bát­ran ki kell fejleszteniük a bí­rálatot és az cnbírálatot. A kujfoisevi üzemek és épít­kezések pártszervezetei jelentős tapasztalatokat gyűjtöttek a vál­lalati vezetés munkájának el­lenőrzése terén. A mechanikai üzem egyidőben egyenlőtlenül dolgozott Leg­fontosabb műhelyei a havi terv 50 százalékát a harmadik de­kádban teljesítették. A gazda­sági vezetők indokolni próbál­ták a hó végi rohammunkát. Az üzem pártbizottsága fog­lalkozott a kérdéssel. Kitűnt, hogy a termelés üteme azért vált egyenlőtlenné, mert a gazdasági vezetők felhagytak a termelés megjavításáért, a jobb munkaszervezésért, az élenjáró módszerek bevezetéséért vívott harccal. Az üzemellátási osztály elszakadt a termeléstől, nem ismerte a műhelyek szükségle­tét. Egyes nyersanyagokból fe­lesleg, másokból hiány mutat­kozott. A pártbizottság, miután meg­vizsgálta a rohammunka okait, egy sor intézkedést foganatosí­tott. A szerelőműhely kommu­nistái szocialista muiíkaversenyt kezdeményezitek és ennek kere­tében minden részlegen beve­zették a ciklusos grafikont. A pártbizottság és a vállalatve­zetőség felkarolta az értékes kezdeményezést- A termetes egyenletességének biztosításá­ra hozott Intézkedéseket meg­tárgyalták a műhely-párt szerve*, zetel: taggyűlésein. A politikai felvilágosító munkát is a ro-j hammunka felszámolásának, szolgálatába állítottál:. A pártszervezet szorosan, együttműködve a gazdasági ve­zetéssel, jó eredményt ért et 1952 decemberében már egyen-j letesen dolgozott az üzem. A pártszervezet figyelemmel kí-j sért a termelés minden fontos! kérdését: az új technika alkal-. mazását, az élenjáró munka-, módszerek bevezetését, az ész-, szerösítéseket és újításokat. Az ellenőrzés akkor lehet, csak hatásos, ha a tömegek' gyakorolják. A pártszervezetek­nek a gazdasági vezetés ellen-, őrzése terén is a kommunisták-, ra és az öntudatos dolgozókra kell támaszkodnia. A páirtellenőrzés módszereit úgy kell megjavítani, hogy.' a pártszervezet ismerje a ter-, rnelő munka minden részletét, gondoskodjék az állami fegye­lem betartásáról, az állami ter­vek pontos teljesítéséről, a rej-, tett tartalékok feltárásáról és, mozgósításáról. A pártetlenőrzés nem mond ellent az egyszemélyi vezetés elvének, sőt megerősíti a fe-’ gyeimet az üzemben. A vállalat- vezető, a szocialista üzem vezetője, akifiek azonban a pártszervezetre, az aktívákra, az üzem minden dolgozójára kell támaszkodnia, hogy eredmé- nyes, jó munkát végezzen. [Külpolitika 'Wgdtk,. Orvostudomány és üzlet Az orvos a diagnózis meg­állapítása után elgondolkozott. A beteg rettegő és reményke­dő tekintettel néz rá. Bízik ab­ban, hogy az orvos a legjobb szert ajánlja gyógyulása érde­kében. Pedig az orvos azon gondolkozik, hogyan lehetne több pénzt bezsebelni betegétől. Az , Egyesült Államokban az orvostudományt kalmárszellem hatja át és az orvos sokkal többet gondol a dollárokra, mint páciensének egészségére. Az amerikai orvosok között széieskörben eiterjelt többek kö­zött a „honorárium-megosztás" gyakorlata. Ha a beteg például egy kezelőorvoshoz fordul, az általában szakorvoshoz utalja, akit ő maga ajánl a betegnek. A második orvos a honorárium egy részét átutalja az ajánló­nak. Szerencséje van a páciensnek, ha a szakorvosnak valamilyen „békés“ szakmája van és egy ártatlan gyógyszer rendelésével útjára bocsátja a beteget. A kezelőorvos azonban páciensét leggyakrabban sebészhez irá­nyítja: mivel a sebészeti műté­tekért fizetik a legmagasabb honoráriumot. A páciens pedig nem is sejtve, milyen mesterke­dések történnek háta mögött, bizalommal lefekszik a .műtő­asztalra, aláveti magát nem­csak felesleges, hanem . egész­ségére 1 ézve gyakran ártalmas operációnak is. Még a „United States News and World Report” című ame­rikai folyóirat országot-világot látott tudósítója is meghökkent amikor egy tekintélyes amerikai sebész, Paul Howley beszámolt neki ezekről az esetekről. — Miért végez a sebes? fér lesleges műtéteket? — kérdezte értetlenül a tudósító. Es megkapta a tömör vá- laszt: — Pénzért. Howley ezenkívül közölte ? tudósítóval, hogy „a múlt év­ben végzett legmegbízhatóbb számítások szerint országunk* ban a sebészeti műtétek felét olyan személyek végzik, akik nem szakképzett sebészek.” Egy másik orvos, dr. James Doyle, a délkaliforniai egyetem nőgyógyászati klinikájának ta­nársegéde még megdöbben­tőbb adatokat közölt a felesle­ges műtétekről. Megvizsgált California ál­laimban nőkön végzett 6248 mű­tétet és megállapította: az ope­ráltak 86 százalékánál egyál­talán nem állapítottak meg diagnózist a műtét előtt, 788 operált nőnek semmiféle be­tegsége nem volt, 144 esetben egyenesen eJlenjavait volt a műtét és csupán 182 esetben volt szükség sebészeti beavatko­zásra: Viszont az üzleti szelle­mű orvosok sokszázezer dollárt kereslek. Az Egyesült Államokban az a felfogás, hogy pénzért mindent meg lehet vásárolni. Csak ép­pen becsületességet nem lehet venni dollárokért. Az üzlet tönkreteszi az or­vos lelkét és a beleg testét Felejthetetlen Vasárnap este ritka zenei élményben volt része Eger dol­gozóinak. A magyar-szovjet ba­rátsági hónap alkalmával Eger­ben vendégszerepeit Msztyisz- lav Rcszlropovics, a fiatal Sztálin-díjas gordonkaművész, aki a budapesti Világifjúsági Találkozón is részveit, és re­mek játékával megnyerte hang- szercsoportjábain az első dijat. A •művész előadását a tökéletes biztonság, a mély átélés jel­lemzi. Brahms E-moll szo­nátájának előadásában méltó társa voll M. K,arandnsova zon­goraművésznő. Átgondolt terv­Zenei élmény szerűség, az együtt muzsikád lásnak végsőkig kifinomuld együttérzése jellemezte előadá­sukat. . Az esten rcsztvett Ramor Ervin fiatal hegedűművész, aki Bartók: Román táncaival bizo­nyította be, hogy zeneművésze­tünk egyik komoly Ígérete. Ga­bos Gábor zongorista Liszt XH. rapszódiáját adta elő, erőtelje­sen, széles lendülettel, bő tem­peramentummal. Az est műsor, rának tökéletes kiegészítője volt Szecsődy Irén és Remsei Győ­ző művészi éneke.

Next

/
Thumbnails
Contents