Népújság, 1953. március (18-26. szám)
1953-03-29 / 26. szám
2 NEPÜJSAG 1953 március 29. A komm ta sîf stak példamutatása viszi győzelemre a visontai dolgozó parasztokat VISONTAN lendületesen folyik a hairc, hogy időben földbe kerüljön az életet adó mag. A község dolgozó parasztjai határidő előtt elvetették a tavaszibúzát, befejezéshez közeledik a tavasziárpa, burgonya és napra forgó vetése, a cukorrépát is elvetették már, szőlőjük 90 százalékát megtetszel tők, megkezdődött a kukoricaültetés — április 4-ét időben végzett jó tavaszi munkával akarják ünnepelni a visontai dolgozó parasztok. A tavaszi munkálatok mellett lendületesen folyik a begyűjtés is. csak csütörtökön délelőtt 105 kiló tojást vittek a dolgozó parasztok a begyüj'töhelyre, baromfiból már 20 százalékkal teljesítették túl első negyedévi tervüket. A pártszervezet vezetősége a naigy feladatok végrehajtása közben is legfontosabb feladatának, a párttagok helytállásra, példamutatásra való nevelését tártjai. E nagy feladatért folyó harcban máris szép eredményt értek el. A tavaszi munka vég. zésében, az áliam iránti kötelezettség teljesítésében ma is a párttagok járnak élen, minit ahogy a muilt évben is ők mutattak példát. Várad! Lajos elv- társ, a pártszervezet elnöke, aiki a múlt évben díszokleveleit kapott jó munkájáért, az idén is élenjár. Első negyedévi adóját túlteljesítette, baromfiból, tojásból teljesítette félévi beadását, szőlőjében elkezdte » kapálást. Mindent elkövet, hogy teljesítse vállalását, — április 4-re minden tavaszi munkát el akar végezni. Szabó Béla titkár elvtárs évi tojás- és baromfi- beadását teljesítette, de így sorolhatnánk a pártcsoportbizal- miakat, a népnevelőket és a párttagok döntő többségének neveit. A PAR^VEZETÖSEG itt megértette: úgy nevelheti példamutatásra a tagságot, ha a vezetőség példát mutat, ha a vár‘csoportbizalmiak, „ népnevelők egyben élenjáró doleozók is- így van szavuknak súlya, így meghallgatják őket a párttagok és páríonkivüliek és követik példájukat. A pártvezetőség a párttagság 80 százalékát bízta meg pártmunkával. A feladatok felelősségérzetre. áldozatkészségre nevelik a kommunistákat. A kéthetenként tartott népnevelőértekezleten az 50 népnevelő közül 35—40 állandóan megjelen.uk, s itt beszámolnak, értékelik munkájukat. A pártcsoportbizalmiak is rendszeresen összejönnek, elmondják tapasztalataikat és a pártvezeíőség ismerteti velük a legfontosabb feladatokat. A pártcsoportbizalmiakkal való foglalkozás eredménye. hogy a tagság 100 százaléka fizeti tagsági díját és valamennyien eleget tesznek pártunk iránti kölelezettségüknek, a munkában, a tanulásban egyaránt. A kommunisták egyik legfontosabb nevelőiskoláia a taggyűlés, az alapszervezet legfelsőbb szerve. A visontai kommunisták élnek azzal a segítséggel, melyet a taggyűlés nyújt nevelésükhöz — minden hónap, ban a tagság 80—85 százaléka veszi ki részét az alapszervezetek e'őtt álló feladatok megvitatásából. A tagság ezeken a taggyűléseken —, de minden munkaterületen — bátran alkalmazza pártunk legerősebb fegyverét, a nevelés elengedhetetlen eszközét, a bírálatot és önlbírálatot. A hibáik bátor feltárása segíti a munka megjavítását. Varsányi Rudolf párttagot az elmúlt taggyűlésen megbírálták, mert elmaradt a tavaszi vetéssel. A bírálat használt, Varsányi elvtárs pár nap alatt elvégezte munkáját. A tagság bátran mutat rá a vezetőség hibájára is. Nincs olyan taggyűlés, nincs olyan népnevelőértekezlet. ahol meg nem mutatnák: ki végzett jó munkát, ki teljesítette hanyagul kötelességét. A pártszervezet vezetősége időben felkészült arra is, hegy a párttagság politikai nevelése a tavaszi munka hajrájában rs biztosítva legyen. A pártbizalmiak minden egyes taggyűlésen felhívták a tagság figyelmét a tanulás fontosságára. A párttagokkal való helyes foglalkozás eredménye: valamennyi politikai iskola hallgató megértette, úgy végezhet csak jó munkát, ha állandóan tanul, így látja csak azt, miért kell jobb munkát végeznie. A visontai pártszervezetet azonban ezek az eredmények egy által ám nem nyugtathatják meg. A pártszervezet vezetőségének egv pillanatig sem szabad elfelejteniük Rákosi dv- társ szavait: „Olyan embereket kell nevelni, akik összenőnek a dolgozó néppel, akik a párt nagy vonalát értik, s az aspró mindennapi munkában keresztülviszik a masuk területén. .." S hozzáteszi Rákosi elv- társ, hogy a pánt élőit álló feladatok megvalósításáért folyó harcban semmi nehézségtől nem szabad visszariadni. A pártszervezet munkájában tapasztalható ilyen „visszaciadás", a kommunisták nem leplezik le az ellenséget — Szabó Béla titkár elvtárs is csak csöndesen, suttogva beszél az ellenségről, a kuláikok- ról, a deklasszáltakról, Pedig az ellenség nem suttog, nyíltan támad. A kitelepítettek rendszerváltozásról beszélnek, a ku- lákok 1 akiesinylik azokat az eredményeket, melyet államunk segítségével a visontai. dolgozó parasztok elérlek. MONDJÁK meg nyíltan és hangosan a párttagok, a népnevelők, hogy kik a falu dolgozóinak ellenségei, név szerint mutassák be azokat, akik képesek a nép állama ellen törni, még egv újabb háború árán is. Azt hireszteli a kúlák, hogy mos: rosszabb a dolgozó parasztoknak, rofmt egykor? A népnevelők mutassák meg a dolgozók, a falu, az ország életén keresztül, hogy ez — ku- lákrágalom. Juttassák eszébe Dr. Ligeti József prépost ellensége dolgozó népünknek Andorn aktái y án a község 2919 holdjából 690 holdat Mocsári Lajos földbirtokos bitorolt. 400 holdon pedig a prépostság nyúzta a népet. A község dolgozóinak nagyrésze summ ás ként tengődött, a másik része a borsodi bányákban és különböző üzemekben kilincselt munkáért A felszabadulás után itt is megváltozott az élet A két nagybirtok több mint 450 család jogos tulajdonává vált, a. dolgo zók egyrésze Ózdon, Diósgyőrben, a vasútnál és a környező üzemekben harcol a szebb életért. A volt summások nagyrésze két termelőcsoportban töri az utat a nagyüzem; gazdálkodás megteremtésével a falu felemelkedéséhez. Villany, kultúra költözött a falubai. új tanácsház épült és ® Mocsári-kastélyban s DlSZ-fiiatalok legjobbjai tanul nak Nagy és szép lehetőségek tárultak fe| az andomaktálvái dolgozóik előtt, de az ördög itt sem alszik, s a falu fejlődő szén életét a klerikális reakció, a kitelepítettek és a kulákok aknamunkája háborgatja. Dr. Ligeti József prépost űr, ollensége dolgozó népünknek. Sokszor elragadtatja magáit és — fit'tvethánvva ilyen kis bűnökre — a legtrágárabb jelzőkkel illeti úi életünket. S ez az ember hol is erezné maflát jobban mint a nép ellenségei, a fasiszta csőcselék, a volt ezredes és miniszteri tanácsos urak között. A prépost úr legkedvesebb barátnője Strémer Jenőmé, egy volt tábornok özvenye. Fflyütt sétál nalk; a prépost néha meglátogatja lakásán — nyelvet” tarn Inak, de a faluban ezt máskén mondták. Sfrémemé Kettesei Antalné. volt alezredes plbarrvott fe'eséfl'svel 'ak:k egvütt. Ügylátszik a prépost nemcsak azért tár az „asszony- kához”, hogy idegen nve'vet tanuljon. mert intim barátnőjük. Keneseiné egyike volt a leg- s-’orgalmac-'bb sorbanál’óknnt — ez utóbbi napókig. Most áztá" k'ep'ezték. A kora tavaszi s^él- t'~n cukorért állt sorban Szerénáké és amikor megnézték lakását, — uram segíts — nagyobb mennyiségű lisztet, cukrot, szappant, tönkrement kenyeret és sok eg-'ebet találtak nála. Volt ott az úr nagyobb dicsőségére egy kis puskapor, hajnali miséhez nehéz géppuskatöltény, rakéta és ködösítő lövedék, mi nistráláshoz fasiszta egyenruhái", rohamsisakok és breviárium ként fasiszta könyveik és folyóiratok. — Hejj, ti ördögök! S milyen mély humanizmussal nyúlnak egymás hóna ailá. A prépost űr egy volt katonatiszt fiát alkalmazta harango- zónak. Pandur Béláné egykori minisztertanácsos feleségének a tejadósságát fizette ki gavailé- ros eleganciával. Azután szint- változtatott a prépost és koldusként járta a falut elemózsiáért. Néha akad egv-egy zsírosabb falat is: Bőgős Jánosnét 500 forintért temette a belső temetőbe. (Az 500 forint azért kellett, mert „zsúfolt a temető és beom- lanak a sírok”, s ilven eset-ben csak a pénz tud segítem.) Jó üzletember ez a pap. Egv alkalommal Lévámé bort adott neki cserébe búzáért. A prépost nem tudott ellen-táilni a kíeér- tesnek — ocsuval fizetett a borért. amit az asszony csak a malomban vett észre. Alikor visszavitte az ocsut és felhívta a prépost úr figyelmét borának jó minőségére, emez az égielé nézett és aztán kedves egyszerűséggel eképpen szólott: „eltévesztettem a zsákot, kedves lányom”. így éldegél ez az áldott lelkű ember Andoroaiktálván. Pofa Béla tanácselnök ,.n<em tud semmiről". Az a véleménye, hogy ezt a papot nem lehet kismerni (valóban na gyón „rejtélyes” ember). „Valamikor demokráciaeltenes volt nagyon, de most már lecsendesedett". Csak nem a komái3 3 prépost a tanácselnöknek? — bár a faluban minden ember ezt mondja — meg a közös borozgatások is erre vallanak —, de az elnök -tagadja! Most k'nek higyjünk? Döntse el az egri járási tanács, meg ahová tartozik ez az ügy. HÁZIREND Tóbiás né, vagy hogy meg ne sértődjön, Tótgásné „méltó- ságos”, parádfürdői lakos. Igazi jó családból való; férje a múltban tanügyi főtanácsosként kompromittálta a tan- ügyet, közvetlen rokona. Bornemissza Sándor huszárezredes gondoskodott arról. hogy a „természetes" halálozás arányszáma erőteljesen emelkedjen. A jó család parádfürdői maradéka károm ház telihatalmú birtokosa. Tóbiásáé szívvel-lélekkel, őrködik, hogy vagyonát átmentse a „jobb világba”, melyről most szorgalmasan, szinte végkimerülésig álmodozik. Az álmodozást azonban kellemetlen ébresztő zavarta meg. Harmadik házának föld- színijét (no mert egy Tóbiásáénak csakis emeletes háza lehet) a parádi tanács igénybe vette és az Ércbányának utalta ki szolgálati lakásként. Tóbiás né nem tört meg. Egy igazi mü- értő sziklaszilárd jellem. Müértelmét őseitől örökölte, akik valóban miiértelemmel nyúzták a parasztot — s ehhez hűen „Házirend”-del gondoskodott az általa műkincsnek tiszteit házának védelméről A házirend közepes szemtelenségü pontjai mellett, e néhány kiválóan pimasz: „Köteles a gyermekeket fegyelmezni. rendes magaviseletre inteni.” ...s közvetlen utána: „Kutyát és baromfit tartani tilos .. Aztán még esik itt szó villanyról, melynek _ használatát „megvonom”, meg a többiről, s az elején nagy betűkkel: „A házirend betartását megkövetelem.” Ez a Tóbiásáé asz- szony, nemcsak aljas, de buta is. /gazán nem leket tudni. melyik „fő” tulajdonsága mélyen- szántóbb: az aljassága, vagy a butasága? Nézze meg a helyi tanács Tóbiásáé viselt dolgait, tegyen pontot butasága, s ami fő, aljassága végére. minden dolgozónak, hogy Vison- tán 400 gazdálkodó 1200 hold szántót és 400 hold szőlőt kapott a felszabadulástól!, 1945 óta. a falu .„szegélyei” 50 lakóházat építettek. Mondják el, hogy a felszabadulás előtt csak a kulákoknál volt vi! lány, a dolgozók petróileuimliáimpa melleit vekoskodtak. Az utóbbi évben 50 dolgozó parasztnál gyulladt ki a villany, s míg rádió azelőtt csak öt-hat módosabbnak volt, ma már 64 dolgozó parasztnak van. A dolgozók életszínvonalának rohamos emelkedését megmutathatják, ha elmondják, hogy míg 1951-ben 800.000 forint volt a helyi földművesszövetke- zet forgalma, addig 1952-ben túlhaladta az egymilliót, — 220 kerékpár és 15 motorkerékpár van már a .községben, felsőbb iskolán 10 parasztfiata! tanul, 9 pedig mint ipari tanuló sajátítja el a szakmát. Néphadseregünkben három tiszt és kilenc tiszthelyettes szolgálta a népünket a visontai fiatalok közül. AZELŐTT ritka volt az olyan dolgozó paraszt, kinek lova. tehene lett volna. Ma 200 tehén és 140 ló van a dolgozó parasztok istállójában. Barms József, volt cseléd új házat építtetett, bútort vett, rádió szó! lakásában. lova. kocsija van. Varga Rudolf szintén házat építtetett és fia egyetemen tanul, — de ki győzné nrndazt felsorolni, ami Visorrta dolgozóinak megváltozott életét bizonyítja? Ezekre az eredményekre törnek népünk ellensége; és ezeket kei’ leleplezniük a népnevelőknek, a párttagoknak, miniden becsületes dolgozónak. Növelje tovább a pártszervezet azokat az eredményekét, melyeket a párttagság nevelése terén elért, hogy még áldozatkészebben, még példamutatóbban küzdjön minden kommunista a jövőben is Visonta dolgozóinak, de egész dolgozó népünk fel- emelkedéséért. Szombaton nyílt mtg a III. 0 sz gos Újítókiállítás Március 28-án, szombaton délután 1 órakor nyílt meg a III. Országos Újítókiállítás a városligeti centenáriumi csarnokban. A kiállítás méreteiben és minőségében is visszatükrözi azt a fejlődést, amelyet újító- mozgalmunk a II. Országos Újítókiállítás óta ért el. Csaknem 700 üzem, több mint 3000 újítást küldött be. s ezek közül mindenekelőtt azokat állították ki, amelyek az üzemek műszaki fejlesztését segítik elő. A kiállításon több mint ötven kutatóintézet, laboratórium és egyetemi tanszék vesz részt. Számos kutatóintézet kiállította az üzemekkel együtt kidolgozott eredményeit. Az ország legkiválóbb sztahanovistái személyesen mutatják be munkamódszerüket, hogy a kiállítást látogató dolgozók könnyebben megérthessék az új munkamódszereket. Az országos tapasztalatcserét a SZOT és az Országos Találmányi Hivatal állandó filmbemutatóval segíti elő: a legjobb újításokról és munkamódszerekről készült filmek kerülnek vetítésre. A kiállítást látogató szakmai csoportok részére a METESZ választja ki az előadókat a műszaki értelmiség legjobbjai közül. A kiállításon nvert gazdag tapasztalatok, s azok alkalmazása nagymértékben hozzásegítik dolgozóinkat ahhoz, hogy még méltóbban ünnepelték fel- szabadulásunk nyolcadik évfordulóját, még eredményesebben harcolhassanak tervünk teljesítéséért. — A HEVESMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGE április 4 és 11-e között sajtó- kiállítást rendez a Szakszervezeti Székház olvasótermében. A Szabadd Nép, a Népújság, a Szabad'Pöld, Népszava, valamint a Szövetkezet című lap cikkein keresztül mutatja be a szövetkezeti mozgalom fejlődését és eredményeit. Togliatti elvtárs hatvan éves Március 26-án tölti be hatvanadik életévét Palmiro Tag i tti elvtárs. az olasz nép nagy fia, az olasz és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa. Az olasz nemzet; szabadságharc történetének több mint harm’nc esztendeje forrott össze az ö nevével. Togliatti efvtárs, ma is fáradhatatlanul küzd azért, hogy az olasz nép ne kerüljön a belső zsarnokság és a külföldi uralom rabláncára. hogy megnyíljék előtte a társadalmi haladás szabad útja. Togliatti elvtárs Antonio Gramsci, a fasizmus börtönében vértanúhalált halt nagy olasz hazafi fanutoiársa, ifjúkori barátja volt a torinói egyetemen. Mindkettőjüknek a marxizmus tanulmányozása je’entette életük naigy fordulatát s az a körülmény, hogy megismerkedtek a torinói munkásokkal, a munkásosztály problémáival. Az első világháború után Palmiro Togliatti a szocialista sajtó hasábjain harcol az új, igazságos társadalmi rendért, majd 1921-ben az olaszországi szocialista párt XVII. kongresszusán Gramscival együtt állt a kommunisták élén. A livornói kongresszus feltárta a jobboldali szociáldemokraták árulásiát és Togliatti, Gramsci, valamint _ a szocializmus, az olasz szabadság meg nem alkuvó hívei az Inter- nacionálét énekelve elfogyták a kongresszust. Egy másik teremben folytatták tanácskozásaikat — ez volt az Olasz Kommunista Párt I. kongresszusa, A Togliatti vezette Olasz Kommunista Párt csakhamar szembekerült a munkásosztály legádázabb ellenségével, a fasizmussal. A párt illegalitásból irányította a íjarcot, amelynek célja az volt, hogy az olasz népet kiragadja a fasizmus karmai közül és az országot a fel- emelkedés útjára vezesse. Ebben az időszakban Togliatti elvtárs, mint a Kommintern egyik titkára, nemcsak az olasz munkásosztály és dolgozó nép, hanem a világ proletariátusának tiszteletét, megbecsülését is kivívta. A második világháború alatt a párt Togliatti elvtárs irányításával szervezte az olasz dolgozó nép el'cnál'ását a véres fasiszta diktatúra ellen, a békéért, a szabadságért. Ezt a harcot folytatja ma az Olasz Kommunista Párt és Togliatti elvtárs az amerikai imperializmus céljait szolgáló, népelleoes De Gasperi kormány ellen. Küzdelmében a lenini—sztálini eszmék vezérlik és az o'asz dolgozó nép sokmilliós tömegére támaszkodik. Az Olasz Kommunista Párt VII. kongresz- szusán mondotta Togliatti elvtárs: „Soha, még a fasizmus legsötétebb éveiben sem volt ilyen kiáltó ellentét Olaszországban a kevesek fényűzése és a tömegek nyomorúsága körött", aminek oka az olasz kormány háborús politikája, a Marshail- terv és az olasz dolgozóknak fasiszta módszerekkel történő példátlan elnyomása. A magyar nép, az o'asz 'dolgozókkal és a haladó világgal együtt szeretettel köszönti Togliatti elvtársat hatvanadik születésnapján, sok síiként kíván munkájához, melvnek célja Olaszország szabadsága és fet- virágzása, KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Budapesten tartja legközelebbi ülésszakát a Béke-Világtanács Népünk naigy lelkesedéssel fogadta a hírt. hogy a Béke-Vi'jág- tamács, 'április 10-én hazánk fővárosában tartja ülésszakát. A irrgyar dolgozóik jobb munkával, a békéért vívott harc új eredményeivel köszöntik a nemzetközi békemozgalom legkiválóbb harcosait. De a Békevilágtanács budapesti ülésszaka előtt a többi országok béke- harcosai is lelkesen harcolnak a béke megvédésének na.gy ügyéért. Az airígol dolgozók egyre erélyesebben követelik, hogy vessenek véget a koreai háborúnak. Az Egyesült Áramokban is növekszik a népi dlenál'ás a koreai háború e'len. A NEWS egy amerikai békeharcos asszony levelét közli, aki az összes amerikai asszonyokhoz szól: „miért nem ébrednek fel az amerikai nők, miért nem fognak össze, hogy kikényszerítsék a hadifoglyok hazaküldését hazájúkba. hogy azután a mi fiaink is visz- szat érhessenek”. A Washington Post megjegyzi: „egyre szaporodnak a türelmetlenség jelei../’ Mindenki, aki az elmúlt negyedév során bejárta az Egyesült A'irmokat megállapítja, hogy az elégedetlenség legfőbb forrása az a vérontás, amely tovább folyik Koreában. Franciaországban Se'ne-et Oise megyében több mrrrt 70 beszámoló gyűlést rendeztek a népek bécsi békekongresszusáról. Emellett a béke- bizottságok számos kisgyülésen vitatják meg a bécsi határozatokat. Párizsban a IX. kerületi békebizottság rendkívüli gyűlé sen tiltakozott a bonni szerződés ellen. Nyugat-Németország- b n a sportotok, a háborús szerződés ellen, tilt akoz ás jeléül bé kés tat étát rendeztek, a staféta számos nyugatnémet dolgozó tiltakozását vitte Bonnba. Az indiai országos béke tanács lehívással fordul az indiai békeszerető lakossághoz, harcol janak a háború kiterjesztése ellen. Fel szó'ríják az indiai népet, fogjanak össze és küzdjenek együttes erővel. A béke ügye minden népet egyesít, a béke mindenkinek bol dogs’ágot jelent, és azt mind- annyiunknak védelmeznünk ke'I. A béke ügyének szüksége van olyan emberek érte'mére_ és energiájára, akik, ha különb!» zően is fogják fel a társada'otr életét, de egyformán értelmezik fele’ősségüket a civilizáció, népük és gyermekük iránt. Ezeket a szavakat mondotta Yves Farge, mikor Moszkvában _ (március 26-án átnyújtották részére a Sztálin-békedíjat. Ezeket a szavakat és gondolatokat minden országban tettek is követik. A hatodé emberiség legjobbjai együtt _ harcolnak * béke megvédésének szent ügyéért, Megyénk békeharccsai is készülnek c Béke-Világtanács ülésére A Béke-YTágtanács budapesti nak és ebben tegyenek hitet elmése büszkeséggel és le'kese- szánt békeakeratukról. déssel töt! el megyénk béke- Levelükben többek között ezt harcosait is és még jobb, még írják: „örömmé! vettük tudómé eredményesebb munkára ősz- sul hogy a Béke-Világtanács tömi őket. Ez a nagy megbecsü- hazánk fővárosában tartja légies azonban nagy kötelezettséget közelebbi ülését. Megfogadjuk is ró ránk, újabb békebizotísá- hogy a BV ülése alatt négynapos gok alakításával még szélesebb békeőrséget tartunk, a tanács- tömegeket kell bevonni a béke- kozás tiszteletére feldíszítjük harcba, minden becsületes dolgo- házainkat és elvisszük a Béke zóhoz el kell jutnia békeharcra Vi ágtahics ülésének hírét min- mozgósító szavunknak. den dolgozó otthonába. Váíla'Ezekben a napokban a béke- tuk- április 10 ig 150 béb'zottságok munkája megáién- kevédelmi szerződést kötünk küit, új kezdeményezések, új községünkben.' felajánlások születnek. Megyénk Egy másik kisgyűlésen Tib.z békebizorítságai kisgyííléseken V'era váltotta, hogy levelet ír tárgyalják meg a soron'évő tel- tokot Curienek, a Béke-Vilsg- adatokaí. Adács dolgozói kis- tanács e'nökének és levelében gyűléseken foglalkoztak a Béke- beszámol az adácsi dolgozók Vi! ágtanács április 10-i ülésének békeharc árói. megváltozóit szép jelentőségével. Az egyik kis- életükről és megkéri, hogy gyűlésen Juhás7 József dolgozó 3 levelét juttassa el a francia paraszt javasolta hogv küldje- dolgozókhoz, akik velünk együfl nek levelet a Béke világtanács- küzdenek a békéért.
