Népújság, 1953. március (18-26. szám)
1953-03-29 / 26. szám
1953 március '59. 3 nIpUjsXg JÓ TAVASZI MUNKÁVAL, BEGYŰJTÉSSEL ÁPRILIS 4 MÉLTÓ MEGÜ NNEPLÉSÉÉRT A tavaszi munkák megkezdése előtt Kerecsend község dolgozó parasztsága a minisztertanácsi határozat végrehajtására versenyre hívta ki megyénket■ Az egészéves versenyfelh'vashoz a hevesi járásból 17, a gyöngyösi járásból 12, az egri járásból 3, de megyénk többi járásából is számos község csatlakozott. A kömlői Kossuth tsz felhívásához is több mint 30 termelőszövetkezetünk csatlakozott, s most a felszabadulási hét idején ez a verseny viszi, hajtja előre egész megyénket a tavaszi tervek teljesítésére. A felajánlások teljesítésében különösen a pétervásári járás végzett jó munkát, amely a zabvetés mellett, közel jár az árpa vetésének befejezéséhez is. A hevesi, valamint gyöngyösi járás elmaradt a tavaszi munkákkal, ezekben a járásokban a községi tanácsok nem harcolnak kellő eréllyel az adott szó valóra- váttásáért, az április 4-i fogadalom teljesítéséért. Sokhelyütt az veti vissza a: munkát, hogy az illetékes felsőbb szervek nem értékelik, s nem is támogatják a dolgozó parasztok lelkes versenyét. Lotharidesz Ferencnek, a füzesabonyi járás fő- agronómusának fogalma sincs arról, hogy hány község és termelőszövetkezet csatlakozott a kerecsendiek, illetve a kömlői termelőszövetkezet versenyhihívásához. Annál is csodálatosabb ez. hisz pontosan a járási székhely termelőszövetkezete, a füzesabonyi Petőfi tsz volt az elsők között, mely elfogadta az egészéves versenykihívást. Azokban a községekben és termelőszövetkezetekben-, ahol a népnevelők jó agitációs módszerekkel harcoltak a felszabadulási hét sikeréért — az eredmény sem maradt el. A demjéni December 21 tszcs tíz nappal a vállalt határidő előtt minden kalászosát elvetette. A hatvani Dózsa termelőszövetkezet maradéktalanul elvégezte a tavaszi szántást, jó munkát végez Nagykökényes, Kerekharaszt, s még egy egész sor más község. Falusi népnevelőinknek, a községi tanácsoknak és pártszervezeteknek min. den erőt mozgósitani kell, hogy a felszabadulási héten a kapások ültetése mellett, végezzünk a kalászosok vetésével. Nemcsak a vetésben, a begyűjtésben is élenjárnak a visontaiak Visontán lendületesen folyik a harc, hogy időben a fö-1 d- be kér üljenek az életet adó magvak. A község- dolgozó parasztjai határidő előtt tíz százalékkal több tavaszibúzát vetettek el, _ mint amennyit tervük előírt. A cukorrépa vetését már elvégezték, befejezéshez közeledik a tavaisziárpa vetése, 56 hold burgonyát és napraforgót elvetettek, szőlő- területük 90 százaié, kát megmetszették, elkezdődött a kukoricaültetés — április 4-ét időben végzett jó tavaszi munkával akarják ünnepeim a visontad dolgozó parasztok. A tavaszi munkálatok mellett lendületesen folyik a begyűjtés is, csak csütörtökön déleiőit 105 kiló tojást vittek a dolgozó parasztok a begyüjtöhelyre, baromfiból már 20 százalékkal teljesítették túl első negyedévi tervüket. A füiesabonyi Petőfi termelőszövetkezet teljesítette adott szavát Ünnepélyes csoportértefkezleten tettek felajánlást a füzesabonyi Petőfi termelőszövetkezet tagjai, hogy április 4-re végeznek a kalászosok vetésével. A szövetkezet munkacsapatai ielkes munkával láttak az adott szó valóraváltásához, s jó munkájukat dicséri, hogy jóval a határidő előtt, március 25-én felaján. lásuk döntő többségét maradéktalanul teljesítették. A tavaszi kalászosok vetési tervének teljesítése mellett, 16 hold cukorrépát, 10 hold vörösherét, 7 hold napraforgót és 23 hold lucernát is elültettek. Rizstermelési versenyre hívja a megyét a pélyi Rákosi termelőszövetkezet A pélyi Rákosi termelőszövetkezet tagjai versenyre hívták ki mepyénk összes rizstermelő termelőszövetkezeteit. A rizstelep építőbrigádja vállalta, hogy napi 250 százalékos munkateljesítménnyel április 15-ig megépítik a rizstelepet, s azt követően április 20-ig a rizsvetést is befejezik. A jó termés érdekében a vetéskor, valamint virágzás előtt 130 mázsa műtrágyát használnak fel. Az aratás 40 százalékát gépnél, 60 százalékát pedig egyénileg felbontva, legkésőbb október 10-ig befejezik. A telep vezetője külön is ígéretet tett. hogy a megyei tervállagot 15 százalékkal túlteljesíti és október 20-ra az elcsépelt szemet a magtárba szállítja. Kisfüzes érte el a legjobb eredményt a begyűjtés negyedévi tervében A megyei tanács begyűjtési osztálya értékelte a járások begyűjtési versenyének állását, az egyes járások és községek begyűjtési munkáját. A negyedévi terv teljesítésében a hatvani járás ért$ ‘ ei a legjobb t d- ményt, apót jő munkát tíégéznek az állandó bizottságok, s magaj a járás is tervszerű, ellenőrző munkával segíti a községi tanácsok harcát. A legrosszabb eredményt a füzesabonyi járás érte ei. A lemaradás legdöntőbb oka a tömegkapcsolatok hiányában keresendő — ebben a járásban nem sokat törődnek a verseny- mozgalommal sem. A községek begyűjtési versenyében Kisfüzes jár az élen, amely tojásbeadásban 102, tejbeadásban 158, ; baromfibeadásban 214 százalékot ért el. A község állandó bizottságának, valamint helyi tanácsának elnöke, elsők között teljesítette begyűjtési kötelezettségét, az állandó bizottság tagjai széleskörű agitációs munkát végeztek. Tojásbegyüjtésben: !. egri járás 112. 2. péiervásári járás 84, 3. hatvani járás 77.7, 4. gyöngyösi járás 50, 5. hevesi járás 43, 6. füzesabonyi járás 39.9 százalékkal. Baromfibegyüjtésben: 1. pétervásári járás 145, 2. hatvani járás 114.3, 3. gyöngyösi járás 106.5, 4. füzesabonyi járás 93.8, 5. hevéfei járás 91, G..egni járás 61 százalékkal, \ verpeléti tanács nem is A verpeléti községi tanács nem ismeri a minisztertanács határozatát. Nyolc oiyan kulák van a községben, kik szabotázsért börtönbüntetésüket töltik, vagy már erősen előrehaladott koruk miatt, nem képesek megművelni földjüket — 160 hold ilyen kulákterület van. Mit kell tenni az iiyen földdel? „A teljes szántóterület megművelése érdekében a község összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot• vagy személyt" — szögezi le a minisztertanácsi határozat. A helyi tanács, ahelyett, hogy végrehajtotta volna a határozaTe jbegyü jtésben: 1. pétervásári járás; 177.6. 2. hatvani járás 175, 3. egri járás 172, 4. hevesi járás 156, 5. gyöngyösi járás 145, 6. füzesabonyi járás 140.2 százalékkal. A járások pontversenyében 1436 ponttal a hatvani járás vezet. ' téri az MT határozatát tot. megállapította v>!na, hogy a Mákok legközvetlenebb rokonai közül, kik azok, akik megművelhetik a földet, vagy, kik azok, akik már eddig is művelték — a 160 hold nagy részét kishaszon- bérbe kiadta a dolgozó parasztoknak, Arról azonban bölcsen hallgattak a vezetők, hogy a ktilákföld után — még ha a tanács adta is ki kishaszonbérbe — kulákbeadásl kell teljesíteni. S ezt a helytelen intézkedést jóváhagyta a járási tanács is. Jobb későn, mint soha — a községi tanács foganatosítsa a minisztertanács határozatát. Egy raktárra való élelmiszert rejtegetett Marokházi György kupec Amig dolgozó népünk a fel- szabadulási hct sikeréért harcol, addig a kulákok, spekulánsok és megtévesztett társaik, szabótá- I ássál, árurejtegetéssel támadnak népünk ellen. Poroszlón Bartalics Jánosné horthysta tisztviselő felesége, nyolc hold tulajdonosa, annak ellenére, hogy 105 kiló lisztje van otthon, szervezi asorbanálíást, uszít népi rendszerünk ellen. Hű segítőtársa ebben Gacsai István presbiter, aki nemcsak a sorbanállás szervezésével, hanem az őszi vetés elszabotálásával is igyekszik zavart kelteni közellátásunkban. Domo&zlón a gazemberség egész sorát követte el Marok- házi György kupec, aki gazem bersége mellett, arról sem feledkezett meg, hogy roskadásig tömje élelmiszerekkel kamráját. Tizenhét zsák nulláslisztet, 4 zsák kenyérlisztet, s bár árpa- vetését nem teljesítette, 2 zsák árpát, 4 mázsa kukoricát, 260 liter bort, 40 liter pálinkát, 40 kiló zsírt és 70 kiló sót, 1 mázsa' rézgálicot, valamint nagyobb mennyiségű raffiát, cukrot, gyufát, különböző méterárut, 40 új zsákot, 5 kiló súlyú fasiszta iratot, katonai tölténytáskát és a tejesköcsögben megpenészedve 8500 forintot rejtegetett. S hogy teljes legyen a sor, ez a megátalkodott gazember két engedéllyel vágott sertés mellett, titokban még egy harmadikat is levágott. Megkapják megérdemelt büntetésüket. TEGYÜK SZEBBÉ VÁROSUNKAT A megyeszékhely dolgozói közül egyre többen csatlakoznak ahhoz a felhíváshoz: „tegyük szebbé, virágosabbá városunkat.’1 Az MNDSZ városi titkársága felkéri a város dolgozó asszonyait, hogy csatlakozzanak ők is a mozgalomhoz és vállalják a járdák rendszeres tisztántartását és azt. hogv az ablakokat ezentúl virágokkal díszítik fel. Az MTH-iskolások felajánlották, hogy Eger városában rendbentartják a szovjet hősök sírjait és versenyre hívták ki a közép- felsőiskola hallgatóiit a terek és utcák csinosítására, fásítására. Kécsi Ferenc javasolja és egyben kéri is a városi tanácsot, hogy tegyenek ki padokat a parkokbai, mert a dolgozók és a fiatalok munka után szívesen pihennének a jó levegőn. — A MEGYEI GÉPJAVÍTÓ VALLALAT-nái Gyetvrai József hegesztő 120 százalékos teljesítményt vállalt, teljesítményét fokozatosan emelve, március 26-án már 170 százalékot ért el. Pál Elemér bádogos 130 százalékot vállalt, de már 247 százaléknál tart. ESTI BESZÉLGETÉS Este van. Az utolsó szekerek zörögnek hazafelé az országúton. Nagyokat csörömpöl rajtuk a borona, vöröslőn parázslik fel a szekerező szájában a vacsora előtti cigaretta. A kéményekből vígan kanyarog a csillagok felé a füst — szorgos asszonykezek készítgetik a vacsorának valót. Békés, csendes a falu a tanács-házán és a pártszervezet helyiségében té- pelőaő arcok hajtanak az íróasztal fölé. Eltelt egy nap, ismét előbbre lépett a község a jövő útján. Halkan kopogtatok Szűcsék ajtaján, a kulcs kívül van, ez is, meg a fény is azt bizonyítja — itthon vannak, akiket keresek. — Tessék beljebb lépni — nyitja ki az ajtót Szűcs Johanna. A szobában özv. Szűosné tesz-vesz. a zománcozott tűzhelyen, készítgeti a vacsorát munkába induló lányának. Johanna ugyanis Petőfibányán dolgozik. faleadó. A 18 éves lány már egv esztendeje van tz iparban, s ma már úgy beszél szakmájáról, mintha világhetében azt csinálta volnai líagy emberformáló a bánya, fikár a külszínen, akár a föld Haft dolgozik az ember. Bemutatkozunk, aztán megindul a szó. — Hogyan került Petőfibá íyára? — kérdem. — Összebeszéltünk jónéhá- nyan horti lányok, hogy mi 6em vagyunk alábbvalók, mint a férfiak, özvegy édesanyám elbír még a három hold juttatott földdel, én meg komolyabb munkálioz látok. Hát. így — teszi hozzá mosolyogva. — Még van-e elégedve a hellyel, a kereseti lehetőséggel? Az anyja válaszol: — Nincs okunk panaszra. Volt olyan hónap, hogy 1200 forintot hozott hazai Dolgozunk becsülettel, ő is, én is. Megélünk. Nem úgy mint azelőtt, mikor még szegény uram is élt. Még Csehszlovákiába is jártunk dinnyésnek, hátha jobb ott. De egykutya volt az mindenütt — legyint. — Summás, napszámos embernek nemhogy becsülete, de még ennivalója sem volt a múltban. Közben letelepszik a székre, a lánya mellé. Két nő egy házban, semmi több. Meg két fénykép, két katonaiarc: egy öregebb, meg egy fiatal. — Ki ez ai két katona? Ahogy látom, az idősebb a múlt hadsereg eorvenruhájában van. — Az apám, meg a vőlegényem — jegyzi meg halkan Johanna. Apám 1944-ben tűnt el valahol a fronton. A vőlegényem meg épp azon őrködik, hogy ne tűnjön el senki, tényleges idejét tölti. — Nehéz már hazavárni? — Hát hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. De tudom, hogy szükség van ott rá. Béke kell nekünk fiataloknak... —... meg az öregeknek is — teszi hozzá Szűosné. — Csendesen, dolgozgatva élünk. A lányom ember lett a bányában, szeretik és ő is szeret ott lenni. Én meg azt. szeretném, hogy boldogan, békében éljen a férje mellett... Nem nagy kívánság ez, de ezt nagyon kikövetelem. — Békét Sokszázmillió ember küzd ezért. De ezt nem elég csak akarni. Szűcs néni. Több is kell ahhoz. Munka és nem is akármilyen — magya- rázgatom a két katonakép alatt. \ — Sokat töprengtem — ludja — már ezen én is. Lányommal is beszéltem erről, DISZtag, csak jobban tudja. mint én. Öregasszony vagyok, menjek én is fegyvert fogni? Arra ott a jövendőbeli vejem, ő áll most őrt. Aztán rájöttem, hogy mit kell tennem. Félévnél állok a tojás és baromfibeadáában, nincs lemaradás a vetésben sem. Úgy gondolom — rántja meg a kendőt az álla alatt — nekem így kell harcolni ai békéért. A lánya rábólogat. így kell. ö a Petőfibányán áll helyt, az anyja itthon, Horton, a három hold földön, jövendőbelije meg fegyverrel ott, ahová a nép állította. Mindenkinek van mit tenni a békéért, a bányásznak éppenúgy, mint ai dolgozó parasztnak, nőnek éppenúgy, mint a férfinak. A két katonakép egymásra néz a falon, úgy helyezték el a női kezek. S most. minthai valóban egymásra függesztenék szemüket. Nézi egymást az, aki értelem nélkül, az ezerholdasokért pusztult el fasiszta háborúban, s az, aki most egy új háború ellen védi bányában dolgozó menyasszonyát, anyósa három holdját, a falut, az országot, aki előtt ott a cél: a szabad, boldog, munkás jövő. A két katonakép egymásra néz, egymásra néz a két nő is: anya és leányai. S este 10 óra felé, mikor Szűcs Johanna felszáll a mun- kásszáilító autóbuszra, úgy érzi, csatába indul. Nem akármilyen csatába: a békéért harcol, saját jövőjéért. Gyurkó Géza Két boldog nyertes — Nem voltam otthon — mondja Papp Pál, a szilvásváradi mészüzem dolgozója — Balmazújvárosra küldött a vállalat bevásárolni. Hétfőn ért az örömhír, mikor beléptem az üzem irodájába. Felvettem az újságot és látom... 1378—0572 számú 50 forintos kötvényem 50.000 forintot nyert. Örömömben hirtelen nem is tudtam kiszámolni, mennyi is jár nekem, mert kötvényem 50 forintos volt, így 10.000 forintot kapok. Szerény szavakkal mondja el, hogy éppen jókor jött, mivel 1951-ben hozzákezdtek egy kis családiház építéséhez, de pénz híján nem tudták befejezni. Most már nincs akadály — kész lesz a ház. A nyert összeget nem vették fel mind, 5000 forintot betettek nyereménybetétkönyvre és lassan, amikor szükség lesz rá kiveszik, ne álljon otthon a ládafiába. Elmerengve gondot a múltra: — Korán árvaságra jutottam, egyik kuláktól a másikhoz hányódtam, cselédeskedtem kosztért, ruháért, de az is panaszos volt... Megnősültem, de nem született gyermekünk ... Nem ér a házasélet gyermek nélkül semmit sem — szót közbe Pappné. Ezért örökbefogadtunk egy kislányt. A kis Ancika még csak 12 éves, de már most gondoskodnak a jövőjéről. Közösen elhatározták, hogy háló- szobabútort vesznek neki... hisz maholnap eladólány lesz... — 1949-ben 100 forintot jegyeztem — folytatja férje. — Nem jutott többre... de tiszta szívből adtam, mert tudtam, hogy pénzem jó helyre teszem és ezzel országunk fejlődését segítem elő. Alig fejezzük be a beszélgetést az egyik boldog nyertessel, máris sugárzó arccal újabb nyertes lép be, Vadász elvtárs, az OTP igazgatójának irodájába: Holló József, a recski ércbánya éjjeliőre. — 28 éve dolgozom a bányában — mondja csillogó szemekkel — de még ilyen öröm sohasem ért, mint péntek este, mikor a rádióban meghallottam • 1280—0648 számú, 50 forintos kötvényemet 50.000 forinttal kisorsolták. Először nem akartam hinni a fülemnek. De a Szabad Népből meggyőződtem, hogy valóban így van. Nyertem! Elkísérte Egerbe menye és fia is. Már előzőleg eltervezték, hogy mit vásárolnak, hisz 10.000 forintból sokmindent lehet venni. De azért nem vesszük fel mind — mondja Holló József — 2000 forintot takarékbetétkönyvre teszünk be, ... utána legelső a kis unokám, öt tetőtől talpig újba öltöztetem, a feleségemnek ruhát, cipőt, nagykendőt, meg egy 1100 forintos tűzhelyet veszek, biztos meglesz az öröme. Csak ezután gondol magára. — Nekem kabátra, ruhára van szükségem — mondja. De jut még a menyemnek és fiamnak is egy-egy cipőre-, ruháravaló. Józanéletű ember Holló József, aki becsületesen őrzi a gondjaira bízott üzem vagyonát. Nem iszik, nem dohányzik. Egy szenvedélye van: a vadászat. A felszabadulás előtt nem kaptam engedélyt — mondja tovább — ez már megszűnt. Ma vadásztársulat tagja vagyok. Távozáskor örömmel mondják, hogy az útiköltséget is megnyerték: Í279—0648 számú kötvényüket 50 forintos névértékben húzták ki. Látszik az arcukon, érdemes volt jegyezni AZ ÉN MUNKAMÓDSZEREM Jó munkásnak ismerik Rózsa- szentanártoraban Batki Gábor vájárt. Hogyan éri el jó eredményét — erről számolt be saját m,aga, a közelmúltban szerkesztőségünkhöz küldött 'eveiében. „Szeretettel foglalkozom a brigádomban dolgozó új bányászokkal, igyekszem tudásom legjavát átadni nekik és féltő gonddal vigyázok testi épségükre is. Nagy körültekintéssel engedem be őket a fülkébe. Előbb magam győződöm meg arról, hogy hol szükséges a biztosítás és megmagyarázom brigádom tagjainak, hogyan csináljuk meg a fenntartást. Ha egy bányásznak sok idejébe kerülne az ácsolás, nehezen tudná elvégezni, közösen csináljuk meg. Jelszavunk: minél kevesebb idő essen ki a termelésből! Arra tanítom elvtársaimat: „ ■ ■ ■ a házban is csak ekkor lehet nyugodtan dolgozni, ha a tető biztonságban van fölöttünk’’. Ezután megbeszéljük a napi teendőket és a rendelkezésemre álló erőt úgy osztom be, ahogy a termelés megköveteli. Megbeszéltük azt is, hogy a jót teljesítő üzemrészek hoguan érték el eredményüket. Ilyenkor arra hívatkozok, ha tervünket nem teljesítjük a Mátravidéki Erőműnek más bányából kell szenet szállítania, hogy elegendő energiát tudjon termelni az ipar számára. De rendszeresen megbeszéltük a bel- és külpolitikai eseményeket is. Megmagyarázom munkatársaimnak, hogy a mindennapi munkához politika is szükséges. Előre gondoskodom arról is, hogy az ácsoláshoz elegendő fa álljon rendelkezésünkre. Pontos munkamegosztással dolgozunk: míg a bányászok egyrésze ácsol, a másik része szenei, így a fenntartás is biztosítva van, de a széntermelés is halad. Nemrég jöttünk rá, hogy a szórványos robbantással, állandóan zavartuk egymás munkáját. Most az ácsolást, robbantást, szenelést egy csapatban végezzük és ezzel sok időt nyerünk. így tudtuk elérni- — amelyre mindnyájan büszkék vagyunk, — hogy Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére 200 százalékra teliesitettük tervünket, és Bogi István, Hegedűs István, Bezzeg Ferenc csillések meg jómagam a felszabadulási héten, március 22-re befejeztük havi tervünket. Felhív ás az élöállatbeadásra kötelezett Az 1952. évi törvényerejű rendelet szabályozza, az 1953. év II. félévi élőáilatbeadást, melyre a teljesítés március 31-ig önkéntes társulás útján nyer beütemezést a községi tanácsoknál. Felhívjuk a termelők figyelmét, hogy a társulási kedvezményt a rendelet csak e hó 31-iig biztosítja. Tehát,- aki március 31-ig nem társul álíatbe- adásra, az a rendelet értelmében gazdákhoz egyedül köteles 1 db. hízottsertéssel vagy vágómarhával beadását teljesíteni. Az önkéntes társulás útján a beadásra vonatkozó rendelkezések, súlyhatárok, a társulás lehetőségei, mind dolgozó parasztoknál, mind Mákoknál, a beadásra kötelezettek részére már kiküldött önkéntes társulási lap hátlapjait lévő utasításban megtalálhatók
