Népújság, 1953. március (18-26. szám)

1953-03-29 / 26. szám

1953 március '59. 3 nIpUjsXg JÓ TAVASZI MUNKÁVAL, BEGYŰJTÉSSEL ÁPRILIS 4 MÉLTÓ MEGÜ NNEPLÉSÉÉRT A tavaszi munkák megkezdése előtt Kerecsend község dol­gozó parasztsága a minisztertanácsi határozat végrehajtására ver­senyre hívta ki megyénket■ Az egészéves versenyfelh'vashoz a hevesi járásból 17, a gyöngyösi járásból 12, az egri járásból 3, de me­gyénk többi járásából is számos község csatlakozott. A kömlői Kossuth tsz felhívásához is több mint 30 termelő­szövetkezetünk csatlakozott, s most a felszabadulási hét idején ez a verseny viszi, hajtja előre egész megyénket a tavaszi tervek teljesítésére. A felajánlások teljesítésében különösen a pétervásári járás végzett jó munkát, amely a zabvetés mellett, közel jár az árpa vetésének befejezéséhez is. A hevesi, valamint gyöngyösi járás elmaradt a tavaszi munkákkal, ezekben a járásokban a köz­ségi tanácsok nem harcolnak kellő eréllyel az adott szó valóra- váttásáért, az április 4-i fogadalom teljesítéséért. Sokhelyütt az veti vissza a: munkát, hogy az illetékes felsőbb szervek nem értékelik, s nem is támogatják a dolgozó parasztok lelkes versenyét. Lotharidesz Ferencnek, a füzesabonyi járás fő- agronómusának fogalma sincs arról, hogy hány község és ter­melőszövetkezet csatlakozott a kerecsendiek, illetve a kömlői ter­melőszövetkezet versenyhihívásához. Annál is csodálatosabb ez. hisz pontosan a járási székhely termelőszövetkezete, a füzesabonyi Petőfi tsz volt az elsők között, mely elfogadta az egészéves ver­senykihívást. Azokban a községekben és termelőszövetkezetekben-, ahol a népnevelők jó agitációs módszerekkel harcoltak a felsza­badulási hét sikeréért — az eredmény sem maradt el. A demjéni December 21 tszcs tíz nappal a vállalt határidő előtt minden ka­lászosát elvetette. A hatvani Dózsa termelőszövetkezet maradék­talanul elvégezte a tavaszi szántást, jó munkát végez Nagyköké­nyes, Kerekharaszt, s még egy egész sor más község. Falusi nép­nevelőinknek, a községi tanácsoknak és pártszervezeteknek min. den erőt mozgósitani kell, hogy a felszabadulási héten a kapások ültetése mellett, végezzünk a kalászosok vetésével. Nemcsak a vetésben, a begyűjtésben is élenjárnak a visontaiak Visontán lendüle­tesen folyik a harc, hogy időben a fö-1 d- be kér üljenek az éle­tet adó magvak. A község- dolgozó pa­rasztjai határidő előtt tíz százalékkal több tavaszibúzát ve­tettek el, _ mint amennyit tervük elő­írt. A cukorrépa ve­tését már elvégez­ték, befejezéshez kö­zeledik a tavaisziárpa vetése, 56 hold bur­gonyát és naprafor­gót elvetettek, szőlő- területük 90 százaié, kát megmetszették, elkezdődött a kuko­ricaültetés — április 4-ét időben végzett jó tavaszi munkával akarják ünnepeim a visontad dolgozó pa­rasztok. A tavaszi munkálatok mellett lendületesen folyik a begyűjtés is, csak csütörtökön déleiőit 105 kiló tojást vittek a dolgozó parasztok a begyüjtöhelyre, ba­romfiból már 20 szá­zalékkal teljesítették túl első negyedévi tervüket. A füiesabonyi Petőfi termelőszövetkezet teljesítette adott szavát Ünnepélyes csoportértefkezleten tettek felajánlást a füzesabonyi Petőfi termelőszövetkezet tag­jai, hogy április 4-re végeznek a kalászosok vetésével. A szövet­kezet munkacsapatai ielkes munkával láttak az adott szó valóraváltásához, s jó munkáju­kat dicséri, hogy jóval a határ­idő előtt, március 25-én felaján. lásuk döntő többségét maradék­talanul teljesítették. A tavaszi kalászosok vetési tervének tel­jesítése mellett, 16 hold cukor­répát, 10 hold vörösherét, 7 hold napraforgót és 23 hold lucernát is elültettek. Rizstermelési versenyre hívja a megyét a pélyi Rákosi termelőszövetkezet A pélyi Rákosi termelőszövet­kezet tagjai versenyre hívták ki mepyénk összes rizstermelő termelőszövetkezeteit. A rizstelep építőbrigádja vállalta, hogy napi 250 százalékos munkateljesít­ménnyel április 15-ig megépítik a rizstelepet, s azt követően áp­rilis 20-ig a rizsvetést is befeje­zik. A jó termés érdekében a ve­téskor, valamint virágzás előtt 130 mázsa műtrágyát használ­nak fel. Az aratás 40 százalékát gépnél, 60 százalékát pedig egyénileg felbontva, legkésőbb október 10-ig befejezik. A telep vezetője külön is ígéretet tett. hogy a megyei tervállagot 15 százalékkal túlteljesíti és októ­ber 20-ra az elcsépelt szemet a magtárba szállítja. Kisfüzes érte el a legjobb eredményt a begyűjtés negyedévi tervében A megyei tanács begyűjtési osztálya értékelte a járások be­gyűjtési versenyének állását, az egyes járások és községek begyűjtési munkáját. A negyed­évi terv teljesítésében a hatvani járás ért$ ‘ ei a legjobb t d- ményt, apót jő munkát tíégéznek az állandó bizottságok, s magaj a járás is tervszerű, ellenőrző munkával segíti a községi taná­csok harcát. A legrosszabb ered­ményt a füzesabonyi járás érte ei. A lemaradás legdöntőbb oka a tömegkapcsolatok hiányában keresendő — ebben a járásban nem sokat törődnek a verseny- mozgalommal sem. A községek begyűjtési versenyé­ben Kisfüzes jár az élen, amely tojásbeadásban 102, tejbeadás­ban 158, ; baromfibeadásban 214 százalékot ért el. A község ál­landó bizottságának, valamint helyi tanácsának elnöke, elsők között teljesítette begyűjtési kö­telezettségét, az állandó bizott­ság tagjai széleskörű agitációs munkát végeztek. Tojásbegyüjtésben: !. egri járás 112. 2. péiervásári járás 84, 3. hatvani járás 77.7, 4. gyöngyösi járás 50, 5. hevesi já­rás 43, 6. füzesabonyi járás 39.9 százalékkal. Baromfibegyüjtésben: 1. péter­vásári járás 145, 2. hatvani já­rás 114.3, 3. gyöngyösi járás 106.5, 4. füzesabonyi járás 93.8, 5. hevéfei járás 91, G..egni járás 61 százalékkal, \ verpeléti tanács nem is A verpeléti községi tanács nem ismeri a minisztertanács határozatát. Nyolc oiyan kulák van a községben, kik szabotá­zsért börtönbüntetésüket töltik, vagy már erősen előrehaladott koruk miatt, nem képesek meg­művelni földjüket — 160 hold ilyen kulákterület van. Mit kell tenni az iiyen földdel? „A tel­jes szántóterület megművelése érdekében a község összes szán­tóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdasá­got• vagy személyt" — szögezi le a minisztertanácsi határozat. A helyi tanács, ahelyett, hogy végrehajtotta volna a határoza­Te jbegyü jtésben: 1. pétervá­sári járás; 177.6. 2. hatvani já­rás 175, 3. egri járás 172, 4. he­vesi járás 156, 5. gyöngyösi járás 145, 6. füzesabonyi járás 140.2 százalékkal. A járások pontversenyében 1436 ponttal a hatvani járás ve­zet. ' téri az MT határozatát tot. megállapította v>!na, hogy a Mákok legközvetlenebb rokonai közül, kik azok, akik megművel­hetik a földet, vagy, kik azok, akik már eddig is művelték — a 160 hold nagy részét kishaszon- bérbe kiadta a dolgozó parasz­toknak, Arról azonban bölcsen hallgattak a vezetők, hogy a ktilákföld után — még ha a ta­nács adta is ki kishaszonbérbe — kulákbeadásl kell teljesíteni. S ezt a helytelen intézkedést jó­váhagyta a járási tanács is. Jobb későn, mint soha — a községi tanács foganatosítsa a minisz­tertanács határozatát. Egy raktárra való élelmiszert rejtegetett Marokházi György kupec Amig dolgozó népünk a fel- szabadulási hct sikeréért harcol, addig a kulákok, spekulánsok és megtévesztett társaik, szabótá- I ássál, árurejtegetéssel támad­nak népünk ellen. Poroszlón Bartalics Jánosné horthys­ta tisztviselő felesége, nyolc hold tulajdonosa, annak ellenére, hogy 105 kiló lisztje van otthon, szervezi asorbanálíást, uszít né­pi rendszerünk ellen. Hű segítő­társa ebben Gacsai István pres­biter, aki nemcsak a sorbanállás szervezésével, hanem az őszi ve­tés elszabotálásával is igyekszik zavart kelteni közellátásunkban. Domo&zlón a gazemberség egész sorát követte el Marok- házi György kupec, aki gazem bersége mellett, arról sem fe­ledkezett meg, hogy roskadásig tömje élelmiszerekkel kamráját. Tizenhét zsák nulláslisztet, 4 zsák kenyérlisztet, s bár árpa- vetését nem teljesítette, 2 zsák árpát, 4 mázsa kukoricát, 260 li­ter bort, 40 liter pálinkát, 40 kiló zsírt és 70 kiló sót, 1 má­zsa' rézgálicot, valamint nagyobb mennyiségű raffiát, cukrot, gyu­fát, különböző méterárut, 40 új zsákot, 5 kiló súlyú fasiszta ira­tot, katonai tölténytáskát és a tejesköcsögben megpenészedve 8500 forintot rejtegetett. S hogy teljes legyen a sor, ez a megátalkodott gazember két en­gedéllyel vágott sertés mellett, titokban még egy harmadikat is levágott. Megkapják megérde­melt büntetésüket. TEGYÜK SZEBBÉ VÁROSUNKAT A megyeszékhely dolgozói kö­zül egyre többen csatlakoznak ahhoz a felhíváshoz: „tegyük szebbé, virágosabbá városun­kat.’1 Az MNDSZ városi titkár­sága felkéri a város dolgozó asszonyait, hogy csatlakozzanak ők is a mozgalomhoz és vállal­ják a járdák rendszeres tisztán­tartását és azt. hogv az ablako­kat ezentúl virágokkal díszítik fel. Az MTH-iskolások felaján­lották, hogy Eger városában rendbentartják a szovjet hősök sírjait és versenyre hívták ki a közép- felsőiskola hallgatóiit a terek és utcák csinosítására, fá­sítására. Kécsi Ferenc javasol­ja és egyben kéri is a városi tanácsot, hogy tegyenek ki pa­dokat a parkokbai, mert a dolgo­zók és a fiatalok munka után szívesen pihennének a jó leve­gőn. — A MEGYEI GÉPJAVÍTÓ VALLALAT-nái Gyetvrai József hegesztő 120 százalékos teljesít­ményt vállalt, teljesítményét fo­kozatosan emelve, március 26-án már 170 százalékot ért el. Pál Elemér bádogos 130 százalékot vállalt, de már 247 százaléknál tart. ESTI BESZÉLGETÉS Este van. Az utolsó szekerek zörögnek hazafelé az ország­úton. Nagyokat csörömpöl raj­tuk a borona, vöröslőn parázs­lik fel a szekerező szájában a vacsora előtti cigaretta. A ké­ményekből vígan kanyarog a csillagok felé a füst — szorgos asszonykezek készítgetik a va­csorának valót. Békés, csendes a falu a tanács-házán és a pártszervezet helyiségében té- pelőaő arcok hajtanak az író­asztal fölé. Eltelt egy nap, is­mét előbbre lépett a község a jövő útján. Halkan kopogtatok Szűcsék ajtaján, a kulcs kívül van, ez is, meg a fény is azt bizonyítja — itthon vannak, akiket keresek. — Tessék beljebb lépni — nyitja ki az ajtót Szűcs Johan­na. A szobában özv. Szűosné tesz-vesz. a zománcozott tűz­helyen, készítgeti a vacsorát munkába induló lányának. Jo­hanna ugyanis Petőfibányán dolgozik. faleadó. A 18 éves lány már egv esztendeje van tz iparban, s ma már úgy be­szél szakmájáról, mintha világ­hetében azt csinálta volnai líagy emberformáló a bánya, fikár a külszínen, akár a föld Haft dolgozik az ember. Bemutatkozunk, aztán megin­dul a szó. — Hogyan került Petőfibá íyára? — kérdem. — Összebeszéltünk jónéhá- nyan horti lányok, hogy mi 6em vagyunk alábbvalók, mint a férfiak, özvegy édesanyám el­bír még a három hold juttatott földdel, én meg komolyabb munkálioz látok. Hát. így — teszi hozzá mosolyogva. — Még van-e elégedve a hellyel, a kereseti lehetőséggel? Az anyja válaszol: — Nincs okunk panaszra. Volt olyan hónap, hogy 1200 fo­rintot hozott hazai Dolgozunk becsülettel, ő is, én is. Meg­élünk. Nem úgy mint azelőtt, mikor még szegény uram is élt. Még Csehszlovákiába is jártunk dinnyésnek, hátha jobb ott. De egykutya volt az min­denütt — legyint. — Summás, napszámos embernek nemhogy becsülete, de még ennivalója sem volt a múltban. Közben letelepszik a székre, a lánya mellé. Két nő egy ház­ban, semmi több. Meg két fénykép, két katonaiarc: egy öregebb, meg egy fiatal. — Ki ez ai két katona? Ahogy látom, az idősebb a múlt had­sereg eorvenruhájában van. — Az apám, meg a vőlegé­nyem — jegyzi meg halkan Johanna. Apám 1944-ben tűnt el valahol a fronton. A vőle­gényem meg épp azon őrködik, hogy ne tűnjön el senki, tény­leges idejét tölti. — Nehéz már hazavárni? — Hát hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. De tu­dom, hogy szükség van ott rá. Béke kell nekünk fiataloknak... —... meg az öregeknek is — teszi hozzá Szűosné. — Csen­desen, dolgozgatva élünk. A lá­nyom ember lett a bányában, szeretik és ő is szeret ott lenni. Én meg azt. szeretném, hogy boldogan, békében éljen a férje mellett... Nem nagy kívánság ez, de ezt nagyon kikövetelem. — Békét Sokszázmillió em­ber küzd ezért. De ezt nem elég csak akarni. Szűcs néni. Több is kell ahhoz. Munka és nem is akármilyen — magya- rázgatom a két katonakép alatt. \ — Sokat töprengtem — lud­ja — már ezen én is. Lányom­mal is beszéltem erről, DISZ­tag, csak jobban tudja. mint én. Öregasszony vagyok, men­jek én is fegyvert fogni? Arra ott a jövendőbeli vejem, ő áll most őrt. Aztán rájöttem, hogy mit kell tennem. Félévnél állok a tojás és baromfibeadáában, nincs lemaradás a vetésben sem. Úgy gondolom — rántja meg a kendőt az álla alatt — nekem így kell harcolni ai bé­kéért. A lánya rábólogat. így kell. ö a Petőfibányán áll helyt, az anyja itthon, Horton, a három hold földön, jövendőbelije meg fegyverrel ott, ahová a nép ál­lította. Mindenkinek van mit tenni a békéért, a bányásznak éppenúgy, mint ai dolgozó pa­rasztnak, nőnek éppenúgy, mint a férfinak. A két katonakép egymásra néz a falon, úgy helyezték el a női kezek. S most. minthai valóban egymásra függesztenék szemüket. Nézi egymást az, aki értelem nélkül, az ezerholda­sokért pusztult el fasiszta há­borúban, s az, aki most egy új háború ellen védi bányában dolgozó menyasszonyát, anyó­sa három holdját, a falut, az országot, aki előtt ott a cél: a szabad, boldog, munkás jövő. A két katonakép egymásra néz, egymásra néz a két nő is: anya és leányai. S este 10 óra felé, mikor Szűcs Johanna felszáll a mun- kásszáilító autóbuszra, úgy érzi, csatába indul. Nem akár­milyen csatába: a békéért har­col, saját jövőjéért. Gyurkó Géza Két boldog nyertes — Nem voltam otthon — mond­ja Papp Pál, a szilvásváradi mészüzem dolgozója — Balmaz­újvárosra küldött a vállalat be­vásárolni. Hétfőn ért az öröm­hír, mikor beléptem az üzem irodájába. Felvettem az újságot és látom... 1378—0572 számú 50 forintos kötvényem 50.000 forintot nyert. Örömömben hir­telen nem is tudtam kiszámolni, mennyi is jár nekem, mert köt­vényem 50 forintos volt, így 10.000 forintot kapok. Szerény szavakkal mondja el, hogy éppen jókor jött, mivel 1951-ben hozzákezdtek egy kis családiház építéséhez, de pénz híján nem tudták befejezni. Most már nincs akadály — kész lesz a ház. A nyert összeget nem vették fel mind, 5000 fo­rintot betettek nyereménybetét­könyvre és lassan, amikor szük­ség lesz rá kiveszik, ne álljon otthon a ládafiába. Elmerengve gondot a múltra: — Korán árvaságra jutottam, egyik kuláktól a másikhoz há­nyódtam, cselédeskedtem koszt­ért, ruháért, de az is panaszos volt... Megnősültem, de nem született gyermekünk ... Nem ér a házasélet gyermek nélkül semmit sem — szót közbe Pappné. Ezért örökbefogadtunk egy kislányt. A kis Ancika még csak 12 éves, de már most gon­doskodnak a jövőjéről. Közö­sen elhatározták, hogy háló- szobabútort vesznek neki... hisz maholnap eladólány lesz... — 1949-ben 100 forintot je­gyeztem — folytatja férje. — Nem jutott többre... de tiszta szívből adtam, mert tudtam, hogy pénzem jó helyre teszem és ezzel országunk fejlődését segítem elő. Alig fejezzük be a beszélge­tést az egyik boldog nyertessel, máris sugárzó arccal újabb nyertes lép be, Vadász elvtárs, az OTP igazgatójának irodá­jába: Holló József, a recski érc­bánya éjjeliőre. — 28 éve dolgozom a bányá­ban — mondja csillogó sze­mekkel — de még ilyen öröm sohasem ért, mint péntek este, mikor a rádióban meghallottam • 1280—0648 számú, 50 forintos kötvényemet 50.000 forinttal ki­sorsolták. Először nem akartam hinni a fülemnek. De a Szabad Népből meggyőződtem, hogy va­lóban így van. Nyertem! Elkí­sérte Egerbe menye és fia is. Már előzőleg eltervezték, hogy mit vásárolnak, hisz 10.000 fo­rintból sokmindent lehet venni. De azért nem vesszük fel mind — mondja Holló József — 2000 forintot takarékbetétkönyvre te­szünk be, ... utána legelső a kis unokám, öt tetőtől talpig újba öltöztetem, a feleségemnek ruhát, cipőt, nagykendőt, meg egy 1100 forintos tűzhelyet ve­szek, biztos meglesz az öröme. Csak ezután gondol magára. — Nekem kabátra, ruhára van szükségem — mondja. De jut még a menyemnek és fiamnak is egy-egy cipőre-, ruháravaló. Józanéletű ember Holló Jó­zsef, aki becsületesen őrzi a gondjaira bízott üzem vagyo­nát. Nem iszik, nem dohányzik. Egy szenvedélye van: a vadá­szat. A felszabadulás előtt nem kaptam engedélyt — mondja to­vább — ez már megszűnt. Ma vadásztársulat tagja vagyok. Távozáskor örömmel mond­ják, hogy az útiköltséget is megnyerték: Í279—0648 számú kötvényüket 50 forintos névér­tékben húzták ki. Látszik az ar­cukon, érdemes volt jegyezni AZ ÉN MUNKAMÓDSZEREM Jó munkásnak ismerik Rózsa- szentanártoraban Batki Gábor vá­járt. Hogyan éri el jó eredmé­nyét — erről számolt be saját m,aga, a közelmúltban szerkesz­tőségünkhöz küldött 'eveiében. „Szeretettel foglalkozom a bri­gádomban dolgozó új bányá­szokkal, igyekszem tudásom leg­javát átadni nekik és féltő gonddal vigyázok testi épsé­gükre is. Nagy körültekintéssel engedem be őket a fülkébe. Előbb magam győződöm meg arról, hogy hol szükséges a biztosítás és megmagyarázom brigádom tagjainak, hogyan csi­náljuk meg a fenntartást. Ha egy bányásznak sok idejébe ke­rülne az ácsolás, nehezen tudná elvégezni, közösen csináljuk meg. Jelszavunk: minél keve­sebb idő essen ki a termelésből! Arra tanítom elvtársaimat: „ ■ ■ ■ a házban is csak ekkor le­het nyugodtan dolgozni, ha a tető biztonságban van fölöt­tünk’’. Ezután megbeszéljük a napi teendőket és a rendelkezé­semre álló erőt úgy osztom be, ahogy a termelés megköveteli. Megbeszéltük azt is, hogy a jót teljesítő üzemrészek hoguan érték el eredményüket. Ilyenkor arra hívatkozok, ha tervünket nem teljesítjük a Mátravidéki Erőműnek más bányából kell szenet szállítania, hogy elegen­dő energiát tudjon termelni az ipar számára. De rendszeresen megbeszéltük a bel- és külpoli­tikai eseményeket is. Meg­magyarázom munkatársaimnak, hogy a mindennapi munkához politika is szükséges. Előre gondoskodom arról is, hogy az ácsoláshoz elegendő fa álljon rendelkezésünkre. Pontos munkamegosztással dolgozunk: míg a bányászok egyrésze ácsol, a másik része szenei, így a fenn­tartás is biztosítva van, de a széntermelés is halad. Nemrég jöttünk rá, hogy a szórványos robbantással, állandóan zavar­tuk egymás munkáját. Most az ácsolást, robbantást, szenelést egy csapatban végezzük és ez­zel sok időt nyerünk. így tudtuk elérni- — amelyre mindnyájan büszkék vagyunk, — hogy Rákosi elvtárs szüle­tésnapja tiszteletére 200 száza­lékra teliesitettük tervünket, és Bogi István, Hegedűs Ist­ván, Bezzeg Ferenc csillések meg jómagam a felszabadulási héten, március 22-re befejeztük havi tervünket. Felhív ás az élöállatbeadásra kötelezett Az 1952. évi törvényerejű ren­delet szabályozza, az 1953. év II. félévi élőáilatbeadást, mely­re a teljesítés március 31-ig önkéntes társulás útján nyer beütemezést a községi taná­csoknál. Felhívjuk a termelők figyelmét, hogy a társulási ked­vezményt a rendelet csak e hó 31-iig biztosítja. Tehát,- aki már­cius 31-ig nem társul álíatbe- adásra, az a rendelet értelmében gazdákhoz egyedül köteles 1 db. hízottser­téssel vagy vágómarhával be­adását teljesíteni. Az önkéntes társulás útján a beadásra vo­natkozó rendelkezések, súlyhatá­rok, a társulás lehetőségei, mind dolgozó parasztoknál, mind Mákoknál, a beadásra kötele­zettek részére már kiküldött ön­kéntes társulási lap hátlapjait lévő utasításban megtalálhatók

Next

/
Thumbnails
Contents