Népújság, 1953. március (18-26. szám)

1953-03-15 / 22. szám

1933 március 15. 3 N EPUJSAG • • Ülést tartott Heves megye tanácsa A megyei tanács az elmúlt fcsütörtökön rendkívüli tanács­ülést tartott, melyen Papp jó- zsef elvtárs a megyei tanács el nőké ismertette az 1952-es terv­év tapasztalatait, az 1953-as év tervfeladatait. Beszámolójában megái lap i tóttá, hogy ötéves tervünk első három esztendejében Heves­megye ipari megyévé fejlődött. Ennek természetes következmé­nye, hogy a> lakosság közszük­ségleti cikkeinek kielégítésére ezzel párhuzamosan fejlődött a helyi ipar is. A múlt évben 21 nagyobb állami vállalat és 60 kisipari termelőszövetkezet mii ködött. Ha megnézzük a helyi ipar áganként! tervteljesítését, megállapíthatjuk, hogy értek el eredményeket. Az állami helyi , ipar tervét 148. a szövetkezeti ipar 121, az élelmiszeripar 100.3 százalékra teljesítette. Az építőiparban az Útfenntartó vállalat évi tervét 154 százalék­ra . teljesítette, lemaradt azon­ban a Tatarozó és Építő válla­lat, amely a rossz munkaszerve zés. a helytelen munkaerőgaz riálk'odás következtében számos fontos építkezést elmulasztott. Mezőgazdaságunk multévi fejlődésével foglalkozva han- goztaíta, hogy ai szovjet agro­technika alkalmazásával, a fo­kozott gépesítéssel f jelentős eredményt értünk el. rAz állattenyésztésben szarvas­marhaszaporulati tervünket 110, sertéstenyésztési tervünket 102. juhtenyésztést tervünket 108 százalékra teljesítettük. Az aszá­lyos esztendő ellenére a kalá­szosoknál is kielégítő volt a terméseredmény. Arpatermelési tervünket 100 százalékon felül, búza termelési tervünket 106 százalékra teljesítettük. Nem mondhatjuk el ez’t azonban a ikapásnövényekről, ahol a leg­elemibb agrotechnikai eljáráso­kat sem alkalmaztuk. Eredmé­nye, hogy termelési tervünket kukoricából 57, burgonyából 65. cukorrépából mindössze 62 szá­zalékra teljesítettük. A begyűjtésről szólva elmon­dotta. hogy megyénk különösen az állat begy ü j lésben ért ef jó eredményt. Vágómarhából 114, hízott sertésből 105, baromfi­ból 154 százalékra teljesítettük előirányzatunkat. Hasonló a helyzet a tojás és. gabpnabegyüj, lésben, ahol szintén túlszár­nyaltuk az előirányzatot. A ka­pásnövények begyűjtése azon­ban már korántsem volt kielé­gítő, A tanácsok megalkuvása azt eredményezte, hogy nem teljesítettük tervünket, s a ku- bákok még ma is több száz mázsa terménnyel tartoznak az államnak. A továbbiakban megállapítot­ta, hogy a kisebb hiányossá­goktól eltekintve sikerrel o'dot tűk meg a párt és a kormány által elénk tűzött feladatokat. Az eredményeket azonban to­vább fokozhattuk volna, ha nem becsüljük le a dolgozók kezde­ményezéseit, hatékonyabban mozgósítjuk a dolgozókat a terv maradéktalan teljesítésére. A beszámoló másik részében hangsúlyozta, hogy az 1953-as tervév fokozott feladatokat ró tanácsainkra, s azt osak úgy tudjuk sikerrel megvalósítani, ha a megye minden dolgozója ismeri egész évi feladatát, ha nagyobb mértékben érvényesül a társadalmi ellenőrzés, ha na gyobb mértékben támaszkodunk a dolgozók kezdeményezésére, társadalmi munkájára'. A mezőgazdaság terén emel­nünk kell a terméshozamot, s ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha nagyobb mértékben harco­lunk a Szovjetunió gazdag ta­pasztalatainak ai felhasználd sáért. Továbbá biztosítanunk kell a tanácsok és a dolgozó tö­megek közötti kapcsolat meg­erősítését, hogy ezen keresztül mozgósítani tudjuk a dolgozó parasztokat feladatok végrehaj­tására'. Igen fontos feladat még biztosítanunk ai tanács tagjai­nak a személyes példamutatását. A múlt évihez képest sokkal fokozottabb gondot kell fordíta­ni a takarékosságra', a1 társadal­mi munka megszervezésére, a helyi anyagok feltárására és azok felhasználására. Pártunk és kormányzatunk úgy intézke­dett, hogy a beruházás összegé­nek megtakarított részét a köz­ség saját céljaira használhatja fel. Ezen a téren már jó ered­ményt ért el Szihalom község, amely társadalmi munkával 100.000 forintot takarított meg és ezt az összeget a kultúrház bővítésére fordították. Minden községnek saját érdeke tehát a fokozott takarékosság, a helyi tartalékok felhasználása. Feladaiunk tehát, hogy a dolgozók széles tömegeire tá­maszkodva keményen és követ­kezetesen harcoljunk a párt és a kormányhatározatok maradék­talan végrehajtásáért — fejezte be beszámolóját. A .beszámolót számos hozzá­szólás követte. Elöházi István abasári dolgozó paraszt, megyei tanácstag elmondotta, hogy a község, a vezetők, a tanácstagok személyes példamutatásán ke resztül már március 8-án befe­jezte a tavaszbúza vetését, és határidő előtt befejezi az árpa vetését is. A tanács tagjai, az élenjáró dolgozó parasztok az­zal is segítették, a munka gyors elvégzését, hogy felkeresték a késlekedőket és beszélgettek ve lük a tavaszi munka végrehaj­tásának jelentőségéről. Szomolyai Agosfonné a me­gyei terv állandó bizottság tag­ja válatlta, hogy területén foko zottabb gondot fordít a helyi anyagok felhasználására, a tár sadalmi munkára. Ezek felhasz­nálásával 100.000 forint megta­karítására tett ígéretet. Ka.yinka János a me­gyei mezőgazdasági osztály vezetője elmondotta, hogy me­gyénk a vetést 83, a szántást eddig 60 százalékra teljesítette. Jó eredményt értünk el a vetés­ben, a tavaszibúzát néhány nap­pal a határidő előtt elvetet­tük. A munka java azonban hátra van. Nagy feladat vár tanácsainkra, hogy valamennyi, vetésféleséget határidőre befejezzük, s teljesít­sük Rákosi elvtársnak tett fo­gadalmunkat. Különösen foko­zott gondot kell fordítani a ku- lákokra, akik vetési tervüket ez- idáig mindössze 12 százalékra teljesítetté. A szőlőnél is fi­gyelnünk kell az ellenség mes­terkedését, mert sok helyen fel­lépett a rablógazdálkodás, a 6zőlők helytelen metszése. Az állatok takarmányellátását azzal próbálják akadályozni, hogy igyekeznek a takarmányost ki- szántami. Ugyanez tapasztalható a búzánál is, — kiszántással akarják szabotálni a dolgozó nép kenyerét. A hozzászólások után a-ta­nácstagok- határozatot fogadtak el. amelyben megfogadták, hogy fokozottabb gondot fordítanak ai terv ismertetésére, a tömegkap­csolat kiszélesítésére, a takaré­kosságra. A feladatok sikeres végrehajtása érdekébe verseny­re-hívták Szolnok és Nógrád megyéké*, azonkívül a megyei gépcsoport versenyre hívta. Nógrád megye gépállomásait. À pétervásari járás van az élen a tojás- és baromfibegyüjtésben Dolgozó parasztságunk egyre fokozódó lendülettel harcol á beadási terv teljesítéséért, ha­zánk felszabadul ásónak méltó megünnepléséért. Bizonyítja ezt Vágó Dezső bélapátfalvi leve­lezőnk leikeshangú .levele, mely­ben 'beszámol, hogy a magyar- szovjet barátsági .hónap kereté­ben rendezett tojásbegyüjtési na­pon 110 kiló tojást és 71 kiló baromfit adtak be a dolgozó pa­rasztok. Ezzel az eredménnyel a község első negyedévi baromi i- begyűjtési tervét 160, tojáSfce- gyüjtési tervét 100 százalékra teljesítette. Jó eredményt érték még el a tejbegyüjtésben, ja­nuár és február havi «•őlrányza- tukat 110 százalékra teljesítet­ték. A beadásban élen jártak a népnevelők. Hollós f János vál­lalta, hogv március 9-re egész­évi baromfi- és tojásibeadását teljesítette .— vállalását már március 2-án teljesítette. Ha­sonló jó eredményt ért el Berta Jánosné és Mikó b Sán dór népnevelő is. Nem megy azonban mindenütt ilyen jól a munka.. Az elmúlt esztendőben Bekölce község élen járt a begyűjtésben, ame­lyért államunk jutalomban is részesítette — egy új hangos- híradót kaptak, azonkívül meg­kapták a szabadpiaci értékesítés jogát. Az idén azonban csúfosan íeanara.at’ a fervte’.jesi'téssel, a januári tojásbegyüjtési tervét mindössze 0.8 százalékra telje­sítette, és ezzel az eredménnyé! utolsó helyre 'került a községek versenyében. Kormányzatunk Bekölce községtől megvonta a szabadpiaci jogot is. A községi tanácsnak és a dol­gozó' parasztoknak, feí adata, hogy a. legrövidebb időn belül felszárnáljáik a. hátra iékosolkat és újra visszanyerjék a szabad­piacot. Ezt pedig csak úgy tud­ják biztosítani, ha a község minden dolgozója teljesíti első negyedévi kötelezettségét. A községi pártszervezetnek, de a járási tanácsnak is, az eddigiek­nél sóikkal több segítséget keli adniok, hogy a község a lema­radást a legrövidebb időn belül behozza. A járások versenyében tojós- beadásban: 1. a pétervásári já­rás 34.5, 2. egri járás 31.2, 3. hatvani járás 22.8, 4. gyöngyös.! járás 19.3, 5. füzesabonyi járás 13.6, 6. hevesi járás 12.3 száza­lékkal. Baromfibeadásban: 1. pétervá- sári járás 143.6, 2. egri járás 111.3, 3. hatvani járás- 97.9, 4. gyöngyösi járás 94.4, 5. hevesi járás 80.7, 6. füzesabonyi járás 80.5 százalékkal. A gyöngyösoroszi Február 24 termeíőcsoport „munkahe­lyén”, a téli álomból felserkent földeken járunk. A langyos már­ciusi szél a frissen szántott, si- mítózott föld illatát hozza fe­lénk, szinte pezseg a tavasz ere­je, az engedelmesen omladozó barázdákban. Mint az asztal lap­ja, síma és egyenletes a kukori­cának előkészített 20 holdas par. cella — őszi szántás, egyhetes saraboJás — várja a négyzetes vetést,' hogy a betakarításkor majd megmutassa a községnek, mit jelent a nagyüzemi gazdál­kodás, az új agrotechnika alkal­mazása. A másik táblán már zölden nyújtózkodik az őszi búza ai me­lengetőn simogató nép felé, a. fo­gasolás után szemlátomást növe­kednek, bokrosodnak. A vető- brigád már a vége felé jár a ta­vaszi gabona vetésének — délre végeznek. Tavaszi széltől kipirult arcú tagok szorgoskodnak minden­felé .,. Vallus János csoportéi nőkkel beszélgetünk: — Ma végzünk a vetéssel — ■mondja boldogan. — Cukorrépa, a borsó már a földben van. s a heremagot is elvetettük. Besze Pali bácsi most boron álja az utol |át. Az idő szép, ideiében és jólmunkált földbe tettük a ma­got, nem félünk az esőtől, de az aszálytól sem. Az ómenből das szőlőtábla is 90 százalékban meg van metszve. Mindenütt látszik a szorgal­mas munkáskéz nyoma. A szőlőt még februárban felosztották’ a Rákosi, Kossuth és a Petőfi munkacsapat között, akik ver­senyben harcolnak a gyors és minőségi munkáért. A csapaton belül minden egves tag felelős a reábízott terület ió megmunká­lásáért. , — Öröm látni azt a lendületes A nagy csatád munkát, amit tagjaink, végeznek — mondja büszkén az elnök. Családtagokkal együtt minden alkalmas időt felhasználnak arra, hogv a tavaszi szölőmunkálato- kat ideiében elvégezzük. Minden tagunk szeretettel munkálja, szinte dédelgeti a gondjaira bí­zott területet. Tudják, hogy gazdag sisüret, értékes munka­egység lesz a jó munka ju­talma. Megtudjuk azt is, hogy az új tagok már egészen beleilleszked­nek a szövetkezeti életbe. A tél folyamán ugyanis hét középpa- raszt választotta a szocialista gazdálkodás útját. Éppen itt van Tóth Gábor új tag, s hozzánk csatlakozik. — Nem ért a régi gazdálkodás semmit, csak kínlódás volt az egész — mondja. — Még -fia akartam volna sem tudtam’ föld­jeimet szakszerűen kezelni, for- gótőike hiány, kevés és rossz szerszám, az egyéni gazdálko­dás velejárói. Ide-odai kapott az ember, egy helyen sem tudott alapos munkát végezni, a silány, trágyázailan földek nem termet­tek, csak a sok munka volt ve­lük. Egv-egv aszályos esztendő annyira tevert « lábamról, hogy évekig nem tudtam magam ösz- 6zeszedni. — A termelőcsoportban lökas pa, fedőeke, permetezőgépek, mű­trágya, védekező és kötőanyagok — minden rendelkezésünkre áll, s közös munkával harcolni tu­dunk az aszály ellen is. Egy lo­vam volt, beadtam azt is, mint a többiek, hadd erősödjön a cso­portunk. Sokan mondták már a.z- óta, hogy nem sajnálom azt s lovat? Mit sajnáljak — mond­tam. — csupán egy lovat adtam be a közösbe, de részesévé, tu­lajdonosává váltam a 252 birká­nak, a>z 52 sertésnek, meg annak a sokmindennek, ami a csopor­tunké. Nem is éreztem volna jól magam, ha jószágomat nem adom be, mert úgy tűnt volna fel, hogy számításból léptem a csoportba, jogtalanul tartom magam a szövetkezeti vagyon ■.tulajdonosának. Igv pedig ott­hon érzem magam, mini a szüle­tett családtag. — Az aszály ellenére — jegy- .zi meg Vallus elvtárs — nem volt rossz esztendő a tavalyi sem: 24 forint esett munkaegy­ségenként, meg a természetbeni juttatások. Sok család kapott csak borból 10.000 forint érté­kűt. Szernecz Imre egyedül 6000 forintot áruit a borból, s az árán tehenet vásárolt. Még más me­gyékből is hozzánk jártak bort venni, mert messzire eljutott a szabadpiaci jogunk híre. Az idén pedig jobbak a kilátásaink. A osoport földje egy tagban van, tagságunk megerősödött, meg­javult a munkafegyelem js. A munkálatokat idejében elvégez­tük, normális időjárás esetén kétszeresére értékelem' az egy munkegysógre eső jövedelmet. Megállunk a szőlőtábla köze­pén lévő tisztáson, ahol össze­gyülekeznek az emberek. Ebéd­idő van. Előkerülnek a tarisznyá­ból a kenyerek, a szalonnák és a csurdításhoz készülődnek. Itt vannak az aisszonyok is — nem érdemes délre hazamenni — mondják? Fontos, hogy a héten befejeződjön a metszés, mert a jó szüretnek a jó metszés az alapja. Gondos munkát, szakér­telmet kíván. Úgy látjuk, nincs hiány egyikben sem. Seroegnek a nyársakon a jó­korái szalonnadarabok, csöpög a forró zsír a puha kenyérre. Ret­ket, hagymát, savanyúságot esz­nek, de egy-egy üveg bor is elő­kerül a tarisznyák mélyéről. Úgy látszik, nem semmizték ki ma­gukat a munkaegység-borból. — Igyunk megváltozott bol­dog életünkért, az egyetértésért, a javunkat akaró pártért — eme­li fel az üveget Pali bácsi. Sorra jár az üveg, isznak egy ■kicsit a közösből, aztán vissza- kínálják a magukéból. Mint egy nagy család tagjai, semmiből sem aikarják megcsalni egymást. A kép láttán elgondolkodunk a régi időkön. Ebben a szőlő­táblában még nem is olyan ré­gen egy ember basáskodott a kényére, kedvére kiszolgáltatott napszámosokkal, részesekkel, föl- dettúró parasztokkal. Pengős napszám mellett, látástól vaku- lásig robotoltak a földtelenek a nagyságos úr földjén. A „nagy­ságos úr” pedig- még a konyhá­jába sem engedte be a „büdös parasztot”, vagy ha igen, kinyi­totta az ablakot utána. Most? A kastélyban mozi, Népbolt, Földművesszövetkezet és iáka!a van. A földön, a jó termőföldön pedig vidáman szalonnát sütnek a osoport boldog tagjai. Beszél­getnek: il ven, meg ilyen termést várunk: Tehetik, mert övék a föld. nekik adta a demokrácia, a párt. Északabbra pedig, a tábláik túlsó végén, új két» bontakozik H a láthatáron. Épületek nőnek ki napról napra a földből, ide csil­lognak a fehér falak, a piros te­tőik. Az- épülő gyártelep, bánya­üzem falai, — épületei. Az egész megújhodott boldog életet a párt nyújtja; a dolgozók­nak. neki köszönhetjük bíztató jövőnket, és még valakinek... annak, akinek emlékétől könnyes lesz'a csoport tagjainak, de mindannyiunknak szeme és ke­ményebb lesz a szerszámot szo­rító kéz: Sztálinnak. Molnár Lajos levelező Hetven észté Marx Hetven évvel ezelőtt, 1883 március 14-én halt meg Marx Károly, a tudományos szocia­lizmus és a modern forradal­mi munkásmozgalom megingat­hatatlan alapjainak lerakója. Marx a történelemnek azon ke­vésszámú legnagyobb alakjai közé tartozik, akinek munkás­sága hatalmas lépéssel vitte előre a dolgozók felszabadulá­sának, a tudományok haladásá­nak, az egész emberiség fejlő­désének ügyét. Marx volt az, aki kidolgozta az első és egyetlen tudományos világnézetet, a forradalmi mun­kásosztály pártjának világnéze­tét, a dialektikus materializ­must. Marx mutatta ki, hogy. a társadalomnak az emberek egy- másközötti viszonyának és gon­dolkodásának fejlődése a tár­sadalmi termelési mód fejlődé­sén alapszik. Marx fedte fel kora kapitalista termelésének alapvető törvényszerűségeit és mutatott rá kibékíthetetlen belső ellentmondásaira. Ezek alapján tudományos pontossággal álla­pította meg, hogy a kapitaliz­mus pusztulása a szocializmus győzelme, szükségszerű és fel­tartóztathatatlan. Megmutatta Marx, hogy a proletariátusnak a kapitalizmus megdöntéséért és a szocializmus kivívásáért foly­tatott harca nemzetközi küzde­lem, amely szorosan összekap­csolódik valamennyi elnyomott nép szabadságharcával, s amely­nek győzelme megszünteti a nemzetek közötti ellentéteket is. „Mindenekelőtt forradalmár volt... A harc volt az eleme" — mondotta Engels. Harcolt a forradalmi proletárpárt megte­remtéséért, megalkotta a nem­zetközi munkásosztály világ- szövetségét, irányította a mun­káspártok harcait, kidolgozta, szervezeti alapelvelket és harci módszereiket, a proiefárosztály­ndeje halt meg Károly harc stratégiáját és taktikáját Feifegyverezte a pártot a pro­letárdiktatúra szükségességéről szóló tanítással és könyörtele­nül küzdött azok ellen a meg­alkuvó kispolgári elemek ellen, akik már az ő idejében meg­kezdték forradalmi tanításainak opportunista meghamisítását. Marx tanításai ma élőbbek és sokkal szélesebb tömegeket mozgósítanak, mint valaha, mert Lenin és Sztálin zseniálisan to­vábbfejlesztette és alkalmazta őkel korunkra, az imperializ­musnak, a kapitalizmus haldok­lásának, a szocializmus győzel­mének korára. E tanítások zász­laja alatt Lenin és Sztálin ve­zetésével győzött a Szovjetunió­ban 3 proletárforradaiom, a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt építi a szovjet nép a'kom­munizmust, s épiti népünk a testvéri népi demokráciákkal együtt a szocializmus. Sztálin elvtárs „A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjet­unióban” című zseniális müve fényesen világítja meg a kom­munizmusba való fokozatos át­menet útját, melyet Marx még csak homályosan láthatott, de amelyre az ő tanításait követve lépett a szovjet nép. „Világ proletárjai egyesülje­tek", ez volt a marxi jelszó, mely napról napra egyre in­kább valósággá válik. Ä világ proletárjai, s velük együtt a nem proletár dolgozók száz­milliói egyre egységesebben tö­mörülnek a Szovjetunió vezette béketáborba. A nemzetközi mun­kásosztály nagy vezérére emlé­kezve, nekünk magyar dolgo­zóknak is meg kell fogadnunk, hogy- az eddiginél alaposabban tanulmányozzuk műveit, forra­dalmi tanításait, s azok helyes alkalmazásával hazánkban is győzelemre visszük a szocializ­mus ügyét. KI A FELELŐS? Poroszló községben rossz » birloknyilvántartás, elcserélőd­tek a földek, gyakran nem a gazdájuk műveli. A község vezetői­nek tudomása volt arról, hogy a birtokivek rosszak, helytelen adatok szerepelnek benne, a gazdalajstromokat mégis ezek alap­ján készítették el. Az elmúl: esztendőben a tanács kidoboltatta, hogy „ahol egy talpalatnyi műveletlen föld van, azt, aki akarja, művelje meg". Semmiféle nyilvántartási jegyzék nem maradt meg arról, hogy az egyesek hibájából parlagon maradt földet, ki szántotta fel és ki mit termeit rajta Háromszor volt tagosítás a községben, 6 utána papíron kijelölték, melyik dolgozó parasztnak, hol van a csere- ingatlana Nem egyszer előfordult, hogy az illető egyszerűennem találta meg a földjét, és ezért felajánlotta az államnak. A ta­nács papiron elfogadta és mint tartalékterületet, ugyancsak pa­píron továbbadta. Ezeknek a visszásságoknak azután az lett az eredménye, hogy a 78 éves Szászi Ferencné egy év óta nem találja egy hold földjét. Pintér Lőrinc három hold, 1100 négyszögöl után fizet adót, teljesíti a beadást, valóban nyolc hold 800 négyszögölt hasz­nál. Német Bertalannak hat hold 1100 négyszögöl földje van. de csak négy' hold 1110 földterülete van nyilvántartva. Tóth János négy-holdasnak tagositották a földjét, papíron megkapta. a csereingatlant, de valójában csak két holdja van, a másik kettőt még ma sem találta meg. Ugyanakkor Tóth Ferenc és még so­kan mások, a leadott tartalékterületekből egy-két holdat művel­nek meg, mindenféle nyilvántartás, szerződés nélkül. Felmerül a kérdés, mi az oka annak, hogy a községi tanács évről évre mechanikusan lemásolja a gazdalajstromot és így olyanok is belekerülnek, mint Kovács Lajos négyholdas, aki már 1947-ben meghalt, vagy Radóczi József egyholdas, akit nem is ismernek a községben? Az ok elsősorban az, hogy a község ve­zetői nem törődtek a dolgozó parusztok véleményével, nem egy esetben, így az adaifelvételi lapok kitöltésénél, rákényszeritették őket, hogy valótlan adatokat írjanak alá. Oláh Mihály 'nyolchol­dasnak csak hat hold földje van — kérvényét a felsőbb szervek elintézték, de a községi tanács mégis nyolc hold után kötelezte beadásra. Miért hallgattak a dolgozó parasztok, miért nem mondták el a községi tanácson, őszintén, bizalommal, kinek kezén van indo­kolatlanul a föld, ki fizet több adót, mint amennyit földje után kellene? Azért, mert a község volt tanácselnöke, Lőrinc ímre. akit azóta már kiemeltek a járási székhelyre és Surán Gábor volt VB- titkár, a legdurvább módon kiforgatták pártunk parasztpolitiká­ját, minősíthetetlen magatartásukkal elidegenítették a dolgozó parasztokat. Az illetékes felsőbb szervek a legkeményebben vonják fele­lősségre azokat, akiket mulasztás terhel a tarthatatlan állapotért és teremtsenek rendet végre Poroszlón. „Tanulj, hogy tovább tanulhass" Kedves VIII. osztályosok! Még néhány hónap és véget ér a kötelező oktatás ideje. Nyolc szép évet töltöttetek azokban az iskolákban, amely a dolgozóké, a tietek. Mindenki arra törekedett itt, hogy ha­záját szerető, igazi embereket neveljenek belőletek. Nemso­kára döntenetek kell, hot fog­játok azt a sok szépet, amit az iskolában tanultatok, hasznosí­tani. Választanotok kell élet­hivatást, foglalkozást. A felsza­badulás megnyitotta előttetek az iskolákat, lehettek mérnökök, orvosok, agronómusok éis peda­gógusok. Készüljetek fe! a to­vábbtanulásra. Indítsatok isko­látokban mozgalmat ezzel n jelszóval: „Tanulj, hogy tovább tanulhass!” Ha tovább tanulsz, felfegy- verzed magad az ellenség el­leni küzdelemre, ha jól tanulsz örömet okozol szüleidnek, taní­tóidnak és mindazoknak, akik életük kockáztatása révén is harcoltak a ti felszabadulás­tokért. Ne legyen egy munkás, vagy dolgozó paraszt gyermek sem, aki ne tanulna tovább. Fejezzétek ki ezzel is hálátokat a pártnak és Rákosi elvtárs­nak. Dargay Lajos ált. fe>k. igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents