Népújság, 1953. március (18-26. szám)
1953-03-15 / 22. szám
1933 március 15. 3 N EPUJSAG • • Ülést tartott Heves megye tanácsa A megyei tanács az elmúlt fcsütörtökön rendkívüli tanácsülést tartott, melyen Papp jó- zsef elvtárs a megyei tanács el nőké ismertette az 1952-es tervév tapasztalatait, az 1953-as év tervfeladatait. Beszámolójában megái lap i tóttá, hogy ötéves tervünk első három esztendejében Hevesmegye ipari megyévé fejlődött. Ennek természetes következménye, hogy a> lakosság közszükségleti cikkeinek kielégítésére ezzel párhuzamosan fejlődött a helyi ipar is. A múlt évben 21 nagyobb állami vállalat és 60 kisipari termelőszövetkezet mii ködött. Ha megnézzük a helyi ipar áganként! tervteljesítését, megállapíthatjuk, hogy értek el eredményeket. Az állami helyi , ipar tervét 148. a szövetkezeti ipar 121, az élelmiszeripar 100.3 százalékra teljesítette. Az építőiparban az Útfenntartó vállalat évi tervét 154 százalékra . teljesítette, lemaradt azonban a Tatarozó és Építő vállalat, amely a rossz munkaszerve zés. a helytelen munkaerőgaz riálk'odás következtében számos fontos építkezést elmulasztott. Mezőgazdaságunk multévi fejlődésével foglalkozva han- goztaíta, hogy ai szovjet agrotechnika alkalmazásával, a fokozott gépesítéssel f jelentős eredményt értünk el. rAz állattenyésztésben szarvasmarhaszaporulati tervünket 110, sertéstenyésztési tervünket 102. juhtenyésztést tervünket 108 százalékra teljesítettük. Az aszályos esztendő ellenére a kalászosoknál is kielégítő volt a terméseredmény. Arpatermelési tervünket 100 százalékon felül, búza termelési tervünket 106 százalékra teljesítettük. Nem mondhatjuk el ez’t azonban a ikapásnövényekről, ahol a legelemibb agrotechnikai eljárásokat sem alkalmaztuk. Eredménye, hogy termelési tervünket kukoricából 57, burgonyából 65. cukorrépából mindössze 62 százalékra teljesítettük. A begyűjtésről szólva elmondotta. hogy megyénk különösen az állat begy ü j lésben ért ef jó eredményt. Vágómarhából 114, hízott sertésből 105, baromfiból 154 százalékra teljesítettük előirányzatunkat. Hasonló a helyzet a tojás és. gabpnabegyüj, lésben, ahol szintén túlszárnyaltuk az előirányzatot. A kapásnövények begyűjtése azonban már korántsem volt kielégítő, A tanácsok megalkuvása azt eredményezte, hogy nem teljesítettük tervünket, s a ku- bákok még ma is több száz mázsa terménnyel tartoznak az államnak. A továbbiakban megállapította, hogy a kisebb hiányosságoktól eltekintve sikerrel o'dot tűk meg a párt és a kormány által elénk tűzött feladatokat. Az eredményeket azonban tovább fokozhattuk volna, ha nem becsüljük le a dolgozók kezdeményezéseit, hatékonyabban mozgósítjuk a dolgozókat a terv maradéktalan teljesítésére. A beszámoló másik részében hangsúlyozta, hogy az 1953-as tervév fokozott feladatokat ró tanácsainkra, s azt osak úgy tudjuk sikerrel megvalósítani, ha a megye minden dolgozója ismeri egész évi feladatát, ha nagyobb mértékben érvényesül a társadalmi ellenőrzés, ha na gyobb mértékben támaszkodunk a dolgozók kezdeményezésére, társadalmi munkájára'. A mezőgazdaság terén emelnünk kell a terméshozamot, s ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha nagyobb mértékben harcolunk a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak ai felhasználd sáért. Továbbá biztosítanunk kell a tanácsok és a dolgozó tömegek közötti kapcsolat megerősítését, hogy ezen keresztül mozgósítani tudjuk a dolgozó parasztokat feladatok végrehajtására'. Igen fontos feladat még biztosítanunk ai tanács tagjainak a személyes példamutatását. A múlt évihez képest sokkal fokozottabb gondot kell fordítani a takarékosságra', a1 társadalmi munka megszervezésére, a helyi anyagok feltárására és azok felhasználására. Pártunk és kormányzatunk úgy intézkedett, hogy a beruházás összegének megtakarított részét a község saját céljaira használhatja fel. Ezen a téren már jó eredményt ért el Szihalom község, amely társadalmi munkával 100.000 forintot takarított meg és ezt az összeget a kultúrház bővítésére fordították. Minden községnek saját érdeke tehát a fokozott takarékosság, a helyi tartalékok felhasználása. Feladaiunk tehát, hogy a dolgozók széles tömegeire támaszkodva keményen és következetesen harcoljunk a párt és a kormányhatározatok maradéktalan végrehajtásáért — fejezte be beszámolóját. A .beszámolót számos hozzászólás követte. Elöházi István abasári dolgozó paraszt, megyei tanácstag elmondotta, hogy a község, a vezetők, a tanácstagok személyes példamutatásán ke resztül már március 8-án befejezte a tavaszbúza vetését, és határidő előtt befejezi az árpa vetését is. A tanács tagjai, az élenjáró dolgozó parasztok azzal is segítették, a munka gyors elvégzését, hogy felkeresték a késlekedőket és beszélgettek ve lük a tavaszi munka végrehajtásának jelentőségéről. Szomolyai Agosfonné a megyei terv állandó bizottság tagja válatlta, hogy területén foko zottabb gondot fordít a helyi anyagok felhasználására, a tár sadalmi munkára. Ezek felhasználásával 100.000 forint megtakarítására tett ígéretet. Ka.yinka János a megyei mezőgazdasági osztály vezetője elmondotta, hogy megyénk a vetést 83, a szántást eddig 60 százalékra teljesítette. Jó eredményt értünk el a vetésben, a tavaszibúzát néhány nappal a határidő előtt elvetettük. A munka java azonban hátra van. Nagy feladat vár tanácsainkra, hogy valamennyi, vetésféleséget határidőre befejezzük, s teljesítsük Rákosi elvtársnak tett fogadalmunkat. Különösen fokozott gondot kell fordítani a ku- lákokra, akik vetési tervüket ez- idáig mindössze 12 százalékra teljesítetté. A szőlőnél is figyelnünk kell az ellenség mesterkedését, mert sok helyen fellépett a rablógazdálkodás, a 6zőlők helytelen metszése. Az állatok takarmányellátását azzal próbálják akadályozni, hogy igyekeznek a takarmányost ki- szántami. Ugyanez tapasztalható a búzánál is, — kiszántással akarják szabotálni a dolgozó nép kenyerét. A hozzászólások után a-tanácstagok- határozatot fogadtak el. amelyben megfogadták, hogy fokozottabb gondot fordítanak ai terv ismertetésére, a tömegkapcsolat kiszélesítésére, a takarékosságra. A feladatok sikeres végrehajtása érdekébe versenyre-hívták Szolnok és Nógrád megyéké*, azonkívül a megyei gépcsoport versenyre hívta. Nógrád megye gépállomásait. À pétervásari járás van az élen a tojás- és baromfibegyüjtésben Dolgozó parasztságunk egyre fokozódó lendülettel harcol á beadási terv teljesítéséért, hazánk felszabadul ásónak méltó megünnepléséért. Bizonyítja ezt Vágó Dezső bélapátfalvi levelezőnk leikeshangú .levele, melyben 'beszámol, hogy a magyar- szovjet barátsági .hónap keretében rendezett tojásbegyüjtési napon 110 kiló tojást és 71 kiló baromfit adtak be a dolgozó parasztok. Ezzel az eredménnyel a község első negyedévi baromi i- begyűjtési tervét 160, tojáSfce- gyüjtési tervét 100 százalékra teljesítette. Jó eredményt érték még el a tejbegyüjtésben, január és február havi «•őlrányza- tukat 110 százalékra teljesítették. A beadásban élen jártak a népnevelők. Hollós f János vállalta, hogv március 9-re egészévi baromfi- és tojásibeadását teljesítette .— vállalását már március 2-án teljesítette. Hasonló jó eredményt ért el Berta Jánosné és Mikó b Sán dór népnevelő is. Nem megy azonban mindenütt ilyen jól a munka.. Az elmúlt esztendőben Bekölce község élen járt a begyűjtésben, amelyért államunk jutalomban is részesítette — egy új hangos- híradót kaptak, azonkívül megkapták a szabadpiaci értékesítés jogát. Az idén azonban csúfosan íeanara.at’ a fervte’.jesi'téssel, a januári tojásbegyüjtési tervét mindössze 0.8 százalékra teljesítette, és ezzel az eredménnyé! utolsó helyre 'került a községek versenyében. Kormányzatunk Bekölce községtől megvonta a szabadpiaci jogot is. A községi tanácsnak és a dolgozó' parasztoknak, feí adata, hogy a. legrövidebb időn belül felszárnáljáik a. hátra iékosolkat és újra visszanyerjék a szabadpiacot. Ezt pedig csak úgy tudják biztosítani, ha a község minden dolgozója teljesíti első negyedévi kötelezettségét. A községi pártszervezetnek, de a járási tanácsnak is, az eddigieknél sóikkal több segítséget keli adniok, hogy a község a lemaradást a legrövidebb időn belül behozza. A járások versenyében tojós- beadásban: 1. a pétervásári járás 34.5, 2. egri járás 31.2, 3. hatvani járás 22.8, 4. gyöngyös.! járás 19.3, 5. füzesabonyi járás 13.6, 6. hevesi járás 12.3 százalékkal. Baromfibeadásban: 1. pétervá- sári járás 143.6, 2. egri járás 111.3, 3. hatvani járás- 97.9, 4. gyöngyösi járás 94.4, 5. hevesi járás 80.7, 6. füzesabonyi járás 80.5 százalékkal. A gyöngyösoroszi Február 24 termeíőcsoport „munkahelyén”, a téli álomból felserkent földeken járunk. A langyos márciusi szél a frissen szántott, si- mítózott föld illatát hozza felénk, szinte pezseg a tavasz ereje, az engedelmesen omladozó barázdákban. Mint az asztal lapja, síma és egyenletes a kukoricának előkészített 20 holdas par. cella — őszi szántás, egyhetes saraboJás — várja a négyzetes vetést,' hogy a betakarításkor majd megmutassa a községnek, mit jelent a nagyüzemi gazdálkodás, az új agrotechnika alkalmazása. A másik táblán már zölden nyújtózkodik az őszi búza ai melengetőn simogató nép felé, a. fogasolás után szemlátomást növekednek, bokrosodnak. A vető- brigád már a vége felé jár a tavaszi gabona vetésének — délre végeznek. Tavaszi széltől kipirult arcú tagok szorgoskodnak mindenfelé .,. Vallus János csoportéi nőkkel beszélgetünk: — Ma végzünk a vetéssel — ■mondja boldogan. — Cukorrépa, a borsó már a földben van. s a heremagot is elvetettük. Besze Pali bácsi most boron álja az utol |át. Az idő szép, ideiében és jólmunkált földbe tettük a magot, nem félünk az esőtől, de az aszálytól sem. Az ómenből das szőlőtábla is 90 százalékban meg van metszve. Mindenütt látszik a szorgalmas munkáskéz nyoma. A szőlőt még februárban felosztották’ a Rákosi, Kossuth és a Petőfi munkacsapat között, akik versenyben harcolnak a gyors és minőségi munkáért. A csapaton belül minden egves tag felelős a reábízott terület ió megmunkálásáért. , — Öröm látni azt a lendületes A nagy csatád munkát, amit tagjaink, végeznek — mondja büszkén az elnök. Családtagokkal együtt minden alkalmas időt felhasználnak arra, hogv a tavaszi szölőmunkálato- kat ideiében elvégezzük. Minden tagunk szeretettel munkálja, szinte dédelgeti a gondjaira bízott területet. Tudják, hogy gazdag sisüret, értékes munkaegység lesz a jó munka jutalma. Megtudjuk azt is, hogy az új tagok már egészen beleilleszkednek a szövetkezeti életbe. A tél folyamán ugyanis hét középpa- raszt választotta a szocialista gazdálkodás útját. Éppen itt van Tóth Gábor új tag, s hozzánk csatlakozik. — Nem ért a régi gazdálkodás semmit, csak kínlódás volt az egész — mondja. — Még -fia akartam volna sem tudtam’ földjeimet szakszerűen kezelni, for- gótőike hiány, kevés és rossz szerszám, az egyéni gazdálkodás velejárói. Ide-odai kapott az ember, egy helyen sem tudott alapos munkát végezni, a silány, trágyázailan földek nem termettek, csak a sok munka volt velük. Egv-egv aszályos esztendő annyira tevert « lábamról, hogy évekig nem tudtam magam ösz- 6zeszedni. — A termelőcsoportban lökas pa, fedőeke, permetezőgépek, műtrágya, védekező és kötőanyagok — minden rendelkezésünkre áll, s közös munkával harcolni tudunk az aszály ellen is. Egy lovam volt, beadtam azt is, mint a többiek, hadd erősödjön a csoportunk. Sokan mondták már a.z- óta, hogy nem sajnálom azt s lovat? Mit sajnáljak — mondtam. — csupán egy lovat adtam be a közösbe, de részesévé, tulajdonosává váltam a 252 birkának, a>z 52 sertésnek, meg annak a sokmindennek, ami a csoportunké. Nem is éreztem volna jól magam, ha jószágomat nem adom be, mert úgy tűnt volna fel, hogy számításból léptem a csoportba, jogtalanul tartom magam a szövetkezeti vagyon ■.tulajdonosának. Igv pedig otthon érzem magam, mini a született családtag. — Az aszály ellenére — jegy- .zi meg Vallus elvtárs — nem volt rossz esztendő a tavalyi sem: 24 forint esett munkaegységenként, meg a természetbeni juttatások. Sok család kapott csak borból 10.000 forint értékűt. Szernecz Imre egyedül 6000 forintot áruit a borból, s az árán tehenet vásárolt. Még más megyékből is hozzánk jártak bort venni, mert messzire eljutott a szabadpiaci jogunk híre. Az idén pedig jobbak a kilátásaink. A osoport földje egy tagban van, tagságunk megerősödött, megjavult a munkafegyelem js. A munkálatokat idejében elvégeztük, normális időjárás esetén kétszeresére értékelem' az egy munkegysógre eső jövedelmet. Megállunk a szőlőtábla közepén lévő tisztáson, ahol összegyülekeznek az emberek. Ebédidő van. Előkerülnek a tarisznyából a kenyerek, a szalonnák és a csurdításhoz készülődnek. Itt vannak az aisszonyok is — nem érdemes délre hazamenni — mondják? Fontos, hogy a héten befejeződjön a metszés, mert a jó szüretnek a jó metszés az alapja. Gondos munkát, szakértelmet kíván. Úgy látjuk, nincs hiány egyikben sem. Seroegnek a nyársakon a jókorái szalonnadarabok, csöpög a forró zsír a puha kenyérre. Retket, hagymát, savanyúságot esznek, de egy-egy üveg bor is előkerül a tarisznyák mélyéről. Úgy látszik, nem semmizték ki magukat a munkaegység-borból. — Igyunk megváltozott boldog életünkért, az egyetértésért, a javunkat akaró pártért — emeli fel az üveget Pali bácsi. Sorra jár az üveg, isznak egy ■kicsit a közösből, aztán vissza- kínálják a magukéból. Mint egy nagy család tagjai, semmiből sem aikarják megcsalni egymást. A kép láttán elgondolkodunk a régi időkön. Ebben a szőlőtáblában még nem is olyan régen egy ember basáskodott a kényére, kedvére kiszolgáltatott napszámosokkal, részesekkel, föl- dettúró parasztokkal. Pengős napszám mellett, látástól vaku- lásig robotoltak a földtelenek a nagyságos úr földjén. A „nagyságos úr” pedig- még a konyhájába sem engedte be a „büdös parasztot”, vagy ha igen, kinyitotta az ablakot utána. Most? A kastélyban mozi, Népbolt, Földművesszövetkezet és iáka!a van. A földön, a jó termőföldön pedig vidáman szalonnát sütnek a osoport boldog tagjai. Beszélgetnek: il ven, meg ilyen termést várunk: Tehetik, mert övék a föld. nekik adta a demokrácia, a párt. Északabbra pedig, a tábláik túlsó végén, új két» bontakozik H a láthatáron. Épületek nőnek ki napról napra a földből, ide csillognak a fehér falak, a piros tetőik. Az- épülő gyártelep, bányaüzem falai, — épületei. Az egész megújhodott boldog életet a párt nyújtja; a dolgozóknak. neki köszönhetjük bíztató jövőnket, és még valakinek... annak, akinek emlékétől könnyes lesz'a csoport tagjainak, de mindannyiunknak szeme és keményebb lesz a szerszámot szorító kéz: Sztálinnak. Molnár Lajos levelező Hetven észté Marx Hetven évvel ezelőtt, 1883 március 14-én halt meg Marx Károly, a tudományos szocializmus és a modern forradalmi munkásmozgalom megingathatatlan alapjainak lerakója. Marx a történelemnek azon kevésszámú legnagyobb alakjai közé tartozik, akinek munkássága hatalmas lépéssel vitte előre a dolgozók felszabadulásának, a tudományok haladásának, az egész emberiség fejlődésének ügyét. Marx volt az, aki kidolgozta az első és egyetlen tudományos világnézetet, a forradalmi munkásosztály pártjának világnézetét, a dialektikus materializmust. Marx mutatta ki, hogy. a társadalomnak az emberek egy- másközötti viszonyának és gondolkodásának fejlődése a társadalmi termelési mód fejlődésén alapszik. Marx fedte fel kora kapitalista termelésének alapvető törvényszerűségeit és mutatott rá kibékíthetetlen belső ellentmondásaira. Ezek alapján tudományos pontossággal állapította meg, hogy a kapitalizmus pusztulása a szocializmus győzelme, szükségszerű és feltartóztathatatlan. Megmutatta Marx, hogy a proletariátusnak a kapitalizmus megdöntéséért és a szocializmus kivívásáért folytatott harca nemzetközi küzdelem, amely szorosan összekapcsolódik valamennyi elnyomott nép szabadságharcával, s amelynek győzelme megszünteti a nemzetek közötti ellentéteket is. „Mindenekelőtt forradalmár volt... A harc volt az eleme" — mondotta Engels. Harcolt a forradalmi proletárpárt megteremtéséért, megalkotta a nemzetközi munkásosztály világ- szövetségét, irányította a munkáspártok harcait, kidolgozta, szervezeti alapelvelket és harci módszereiket, a proiefárosztályndeje halt meg Károly harc stratégiáját és taktikáját Feifegyverezte a pártot a proletárdiktatúra szükségességéről szóló tanítással és könyörtelenül küzdött azok ellen a megalkuvó kispolgári elemek ellen, akik már az ő idejében megkezdték forradalmi tanításainak opportunista meghamisítását. Marx tanításai ma élőbbek és sokkal szélesebb tömegeket mozgósítanak, mint valaha, mert Lenin és Sztálin zseniálisan továbbfejlesztette és alkalmazta őkel korunkra, az imperializmusnak, a kapitalizmus haldoklásának, a szocializmus győzelmének korára. E tanítások zászlaja alatt Lenin és Sztálin vezetésével győzött a Szovjetunióban 3 proletárforradaiom, a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt építi a szovjet nép a'kommunizmust, s épiti népünk a testvéri népi demokráciákkal együtt a szocializmus. Sztálin elvtárs „A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunióban” című zseniális müve fényesen világítja meg a kommunizmusba való fokozatos átmenet útját, melyet Marx még csak homályosan láthatott, de amelyre az ő tanításait követve lépett a szovjet nép. „Világ proletárjai egyesüljetek", ez volt a marxi jelszó, mely napról napra egyre inkább valósággá válik. Ä világ proletárjai, s velük együtt a nem proletár dolgozók százmilliói egyre egységesebben tömörülnek a Szovjetunió vezette béketáborba. A nemzetközi munkásosztály nagy vezérére emlékezve, nekünk magyar dolgozóknak is meg kell fogadnunk, hogy- az eddiginél alaposabban tanulmányozzuk műveit, forradalmi tanításait, s azok helyes alkalmazásával hazánkban is győzelemre visszük a szocializmus ügyét. KI A FELELŐS? Poroszló községben rossz » birloknyilvántartás, elcserélődtek a földek, gyakran nem a gazdájuk műveli. A község vezetőinek tudomása volt arról, hogy a birtokivek rosszak, helytelen adatok szerepelnek benne, a gazdalajstromokat mégis ezek alapján készítették el. Az elmúl: esztendőben a tanács kidoboltatta, hogy „ahol egy talpalatnyi műveletlen föld van, azt, aki akarja, művelje meg". Semmiféle nyilvántartási jegyzék nem maradt meg arról, hogy az egyesek hibájából parlagon maradt földet, ki szántotta fel és ki mit termeit rajta Háromszor volt tagosítás a községben, 6 utána papíron kijelölték, melyik dolgozó parasztnak, hol van a csere- ingatlana Nem egyszer előfordult, hogy az illető egyszerűennem találta meg a földjét, és ezért felajánlotta az államnak. A tanács papiron elfogadta és mint tartalékterületet, ugyancsak papíron továbbadta. Ezeknek a visszásságoknak azután az lett az eredménye, hogy a 78 éves Szászi Ferencné egy év óta nem találja egy hold földjét. Pintér Lőrinc három hold, 1100 négyszögöl után fizet adót, teljesíti a beadást, valóban nyolc hold 800 négyszögölt használ. Német Bertalannak hat hold 1100 négyszögöl földje van. de csak négy' hold 1110 földterülete van nyilvántartva. Tóth János négy-holdasnak tagositották a földjét, papíron megkapta. a csereingatlant, de valójában csak két holdja van, a másik kettőt még ma sem találta meg. Ugyanakkor Tóth Ferenc és még sokan mások, a leadott tartalékterületekből egy-két holdat művelnek meg, mindenféle nyilvántartás, szerződés nélkül. Felmerül a kérdés, mi az oka annak, hogy a községi tanács évről évre mechanikusan lemásolja a gazdalajstromot és így olyanok is belekerülnek, mint Kovács Lajos négyholdas, aki már 1947-ben meghalt, vagy Radóczi József egyholdas, akit nem is ismernek a községben? Az ok elsősorban az, hogy a község vezetői nem törődtek a dolgozó parusztok véleményével, nem egy esetben, így az adaifelvételi lapok kitöltésénél, rákényszeritették őket, hogy valótlan adatokat írjanak alá. Oláh Mihály 'nyolcholdasnak csak hat hold földje van — kérvényét a felsőbb szervek elintézték, de a községi tanács mégis nyolc hold után kötelezte beadásra. Miért hallgattak a dolgozó parasztok, miért nem mondták el a községi tanácson, őszintén, bizalommal, kinek kezén van indokolatlanul a föld, ki fizet több adót, mint amennyit földje után kellene? Azért, mert a község volt tanácselnöke, Lőrinc ímre. akit azóta már kiemeltek a járási székhelyre és Surán Gábor volt VB- titkár, a legdurvább módon kiforgatták pártunk parasztpolitikáját, minősíthetetlen magatartásukkal elidegenítették a dolgozó parasztokat. Az illetékes felsőbb szervek a legkeményebben vonják felelősségre azokat, akiket mulasztás terhel a tarthatatlan állapotért és teremtsenek rendet végre Poroszlón. „Tanulj, hogy tovább tanulhass" Kedves VIII. osztályosok! Még néhány hónap és véget ér a kötelező oktatás ideje. Nyolc szép évet töltöttetek azokban az iskolákban, amely a dolgozóké, a tietek. Mindenki arra törekedett itt, hogy hazáját szerető, igazi embereket neveljenek belőletek. Nemsokára döntenetek kell, hot fogjátok azt a sok szépet, amit az iskolában tanultatok, hasznosítani. Választanotok kell élethivatást, foglalkozást. A felszabadulás megnyitotta előttetek az iskolákat, lehettek mérnökök, orvosok, agronómusok éis pedagógusok. Készüljetek fe! a továbbtanulásra. Indítsatok iskolátokban mozgalmat ezzel n jelszóval: „Tanulj, hogy tovább tanulhass!” Ha tovább tanulsz, felfegy- verzed magad az ellenség elleni küzdelemre, ha jól tanulsz örömet okozol szüleidnek, tanítóidnak és mindazoknak, akik életük kockáztatása révén is harcoltak a ti felszabadulástokért. Ne legyen egy munkás, vagy dolgozó paraszt gyermek sem, aki ne tanulna tovább. Fejezzétek ki ezzel is hálátokat a pártnak és Rákosi elvtársnak. Dargay Lajos ált. fe>k. igazgató
