Népújság, 1953. március (18-26. szám)

1953-03-15 / 22. szám

N E PUJ SAG 1953 március 13. '*l/ŐG4rDA$A'6l . t ApÔ A dohánytermelés magas jövedelmet biztosit A tavaszi mezőgazdasági mun­kák végrehajtásáról szóló minisz­tertanácsi határozat előírja, hogy 12—lfc> fokos talajhőmérséklet mellett meg kell kezdeni és má­jus 20-ig el kell végezni a do­hány ültetését. A dohányipar a különböző készpénz és termé­szetbeni előlegek nyújtásával, valamint helyszíni szakoktatással segíti a termelőket. Ismeretes, hogy kormányunk az 1953-as évre 20—90 százalékkal emelte a •dohány árét. Az új árrendezés közepes terméseredményt figye. lembevéve holdankint 15—20 ezer forint jövedelmet biztosit a ter­melőnek. Az eredményes dohányter. melést döntően befolyásolja a helyes melegágykészítés és a melegágy: dohánypalánta gon­dos kezelése. Ahogy az időjárás megengedi, de legkésőbb már cius közepén meg kell kezdeni a melegágy elkészítését. A me legágy rakásánál feltétlen be kell tartam a holdankint 16 négyzet- méteres melegágy területet, hogy a fiatal palánták kedvező fejlő­dését elősegítsük és a veszedel­mes betegségeket megelőzzük. A hideg szalmástrágyát felrázva, rétegenkint kell rakni és az egyenletes meleg biztosítása cél­jából meg kell taposni. A betegségek megelőzése és a jó meleglartás céljából a 80—90 centiméter magas megtaposott trágyaágyra, kereteknek nap­raforgó, kukorica, de főleg do­hányszárat használni nem sza­bad. A keretek felrakása után azonnal fel kel] rakni az alsó melegágyl földet, melynek gyom­mentesnek kell lenni és 15—16 centiméter vastagon egyenletesen porhanyó állapotban rakjuk fel. Az alsó föld tetejére rakjuk a tápanyagban gazdag gyommen tes, átrostált magházföldet, egyenletesen, háromöt centimé ter magasan. A magházföldet fel­rakás után deszkalappal gyen­gén. lelapítgatjuk, megöntözget. jük és utána letakarjuk, hogy a fejlődő meleget megtartsuk. Ami­kor a magházföldben lévő gyom­magvak kikelnek, akkor a me­legágyat khakarjuk. s a gyom­növénye!;;! kiszedjük. A dohány ipar áital kiadott vetőmagot bő­ven keverjük össze száraz fa hamuval és azt annyi négyzet- méter felületre vessük, ahány száz négyszögölön ültetünk do hányt. A vetőmag ilymódon való elvetése biztosítja, hogy a kelés után nem lesz sűrű a palánta. A vetés után a melegágyat felül- szőrni nem kell. csupán egy deszkalappal nyomkodjuk le. À lelapítgatás után az ágyat .sű.rün- szóró locsolókannával 30—35 fo­kos, lehetőleg esővízzel locsoljuk meg és utána- takarjuk le. A letakart ágyban megindul a esi. rázás. Sokat locsolni nem sza bad. ha pedig a trágya nagy me leget fejt ki néhány helyen fúr­junk lukat az oldalába. A meleg­ágytakarásra a kiadott molinót köteles a termelő használni. Hi­degebb időjárás esetén pedig ajánlatos a gyékény, vagy szal- matalcaró használata. Ha a pa­lántában földrohadást fedezünk fel, azt azonnal el kell távolita­nunk és a locsolást be kell szűn­tetnünk, és a földet faszénporral szórjuk fel. Célszerű az egész melegágyat félszázalékos bordói lével lepermetezni. A jól előkészített melegágy, a nagy felületen, ritkán vetett mag, megfelelően végzett locsolás, a melegágyak gondos takarása és szellőztetése a betegségek azon­nali orvoslása erős, zömök, ed­zett palántákat biztosít. A dohány­termesztéssel kapcsolatos bár­milyen felvilágosításért fordulja­nak a dohánybeváltóüzemhez. Riskó Péter kápolnai dohánybeváltó; ,.Komoly tanulság volt számomra a Népújság cikke” A „Népújság” 1953 február 19-i számában „Ki az ellen­séggel a gépjavítóból” címmel leleplezte a Hevesmegyei Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­latnál megbújt ellenséges ele­meket. Kónya József vállalati igazgató cikkünkre ievelet írt a szerkesztőségnek. „Amikor megjelent a cikk, azonnal összehívtam üzemünk kommunistáit és megbeszéltük annak tartalmát. Voltak olya­nok, akik hitetlenkedtek, hogy a lap bírálata nem helyes, dorongoló. s nem igaz, amit az igazgatóról írt. Sértve érez­tem én is magam, de nem tudtam megnyugodni, úgy éreztem, hogy nem véletlenül kaptam ezt a nevet. Elővettem Rákosi elvtársnak azt a köny­vét, mely megtanít minket arra. milyen módszerekkel dol­gozik az ellenség, s miért fon­tos az éberség. Többször el­olvastam ezeket a fejezeteket s végül rájöttem, hogy teljes mértékben igaza van a Nép­újságnak, mert még annál is több ellenség van az üzemnél, mint amennyit a cikk megál­lapított. Gere József főműve­zető, jobboldali szociáldemo­krata. Berzeviczi Miklós kulák- csemetét állította anyagmozga­tónak, aki összekeverte a gép- alkatrészeket, zavart okozott a munkában. Nem írt az újság Kriston Pálról, akinek ruhásszekrénye, s a mellette lévő két dolgozóé is. alig két héttel a munkába állása után leégett. Nem vizs­gáltuk különösebben, megelé­gedtünk azzal, hogy valaki véletlenül égő cigarettát felej­tett a szekrény tetején. Ké­sőbb azonban megtudtam, hog-y Kriston Pál kulák, aki­nek otthotv is már leégett egy­szer minden rakománya, s a tszcs felien agitál. Nem vélet­len tehát az üzemben történt tűzeset sem, és az sem, hogy az általa szerelt 10.090-es erő­gép sebességváltójában acél­rugót találtak, s emiatt két- napi késedelemmel lehetett csak átadni a gépet.” A továbbiakban Kónya Jó­zsef igazgató arról ir, hogy Gere József főművezető dur­ván bánik a dolgozókkal, so­kan mentek emiatt panaszra az igazgatóhoz, de eltűrte, sőt nem egyszer támogatta a ha­nyag, felelőtlen munkát. „Komoly tanulság volt ré­szemre a Népújság cikke, de minden gazdasági vezető szá­mára is. Ne elégedjünk meg cak azzal, amit megállapí­tanak a bírálatban, nézzünk meg mindent részletében, a. szerteágazó szálakat is. ígérem, bogy á jövőben akármilyen kemény bírálatot kapok, soha nem fogom sértve érezni magam, hanem okulva a mos­tani helyzetből, sokkal foko­zottabban harcolok az ellen­séggel szemben, mint eddig bármikor." Jó munkáról adott számot az egri cipész KTSZ évzáró közgyűlése Eredményes, munkáról adott számot az egri cipész kisipari ter­melőszövetkezet 1952-es termelé­sének évzáró közgyűlése, ame­lyet a múlt hét elején tartottak meg. Jó munkájukat bizonyítja: országunk 1800 cipész kisipari termelőszövetkezetei közötti ver­senyben második helyezést, a me­gyei versenyben pedig a „kiváló szövetkezet" kitüntetést érték el Az ünnepi évzáró, beszámoló­ját Sebestyén András, a* szövet­kezet elnöke tartotta meg. Rá­mutatott arra, hogy az előző év eredményes munkáját a Szov­jetunió állandó baráti segítségé­vel érték el. Ezután ismertette a dolgozókkal, hogy az 1952-es tervüket — 90 százalékos bér­alap felhasználásával — 105 százalékra teljesítették, s így 701.809 forint tiszta jövedelem­mel zárták az évet. Felsorolta, hogy a fenti ősz- szegből ebben az évben: szociá­lis juttatásokra, a dolgozók ku'i- túrigényeinek kielégítésére, a •sport fejlesztésére 58.920 forin­tot fordítanak. A beszámolóból az is kitűnik, hogy fizetésükön kívül az osztalékokból is része­sülnek a dolgozók: keresetük arányában 98.700 forintot osztót-, tak szét a munkások között. Többek között Nagy László szta­hanovista szabász 1602 forintot, „Szeleburdi tapsifüles“ A szovjet film ünnepi hete kedves meglepetést tartogat a legfiatalabb korosztály számá­ra. Az egri Dózsa filmszínház március 19.—24 között mulat­ja'be: a „Szeleburdi topsifüles" cimü'színes rajzfilmsorozatot. .4 sorozatban ' láthatjuk a „Szeleburdi tapsifüles’’, „A róka az építőmester’’. a „Mese a halott cárleányról” és végűi „A gyermekek a madarak leg­jobb, barátai" cimü mesejilme- ket. J együk szebbé városunkat Közeledik á tavasz, nemso­kára Egerben is hozzákezde­nek a parkok, felásásához, vá­rosunk szépítéséhez. Sajnos tavaly- városunk la­kosságának ■ -nagy része nem kímélte a szép parkokat, nem érezte szívügyének, hogy váro­sunkat még szebbé, .még tisz­tábbá tegye; Parkokra, utca- szegélyekre ráengedték a kecs­kéket, tyúkokat, így lassan ki­pusztultak a: füvesített részek és kopár, csúnya utcaszegélyek porosodtak a ,forró nyárban. Helyes tenne az, ha a többi városok példáján mindenki a saját lakása előtt gondoskodna az utcaszegélyek, yirágositásá- ró! a 'fák és a füves részek megkiméléséről. Nem kerül sok munkába; fáradságba és váro­sunkat a vidéki városok közt egyik: legvirágosabb. legszebb várossá tehetnénk. Ehhez csak az kelí, hogy. mindenki érezze sajátjánál; a várost, a parko­kat, tartsa, tisztán, mint saját otthonát és kímélje, mint saját kertjét. Orbán Józseíné levelező HIRDETÉSEK Márvány síremlék olcsón el­adó. Érdeklődni: Eger, Sztáiin-u. 26. Férfi hivatalsegédet felve­szünk. Jelentkezni -lehet a kiadó- hivatalban. . Jókarban lévő mély gyermek- kocsi eladó. Eger, Szalapart 28. Az Állami Kordé'.ÿos Vállalat vásárol elektromos áramma: és kézi meghajtással működő lónyí­rógépeket. Akinek van lónyíró- gépe eladó, úgy jelentkezzen Gyöngyös, Rézsa-u. 5. sz. alatti irodahelyiségben. írógépeket bérelnénk teljes anyagi felelősséggé;. Offert, Dobó utca 18 A RADIO MŰSORÁBÓL Állandó műsorszámok Kossuth.rádió: 5.00: Hanglemezek. 5.30: Hírek, lapszemle. 5.40; Hanglemezek. 6.00: Falurádió. 6.30 Hanglemezek. 6.45: Hírek. 7.45: Lapszemle. 7.55; Műsorismertetés. 8.00: Hanglemezek. 8.30: Műsorzárás. 12.00: Hangos Újság. 14.00; Időjárás és vízállás jelen­tés. 16.20: Iskolások rádiója. 17.00: Hirek. 20.00: Hangos újság. 22.00; Hírek, sport. 24.00: Hirek. Petőfi-rádió: 6.00: Hanglemezek. 6.35: Termelési hírek. 6.45: Jő reggelt gyerekek. 7.35: Hanglemezek. 9.20: Iskolások rádiója. 10.00; Híreit. 11.50: Műsorzárás. 17.30: Hírek. 19.15- Sportnegyéd- óra. MÁRCIUS 16, HÉTFŐ: Kossuth-rádió; 11.30: A ma­gyar irodalom és művészet si­kere a Szovjetunióban. 12.30: A rádió népi zenekara játszik. 13 00: Részletek a szovjet ope­rákból. 13.30; Könnyű szórakoz­tató zene. 15.30: Az elöadóművé szét mesterei. 15 50: A rádió kisegyüttese játszik. 16.45: Mű­sor az úttörők zenei szakkörei­nek. 18.00: Jó munkáért szép muzsikát. 20.10: Színházi közve­títés. 23.21: Magyar zenekari muzsika. Petöfi-rádió; 700: Szórakoz­tató muzsika. 7.35: Régi operet­tekből. 8.35: Polkák, mazurkák. 9.00: Magyar dalok és hangszer- szólók. 9.40: Szovjet szerzők a gyermekeknek. 10.10: Filmzene. 10-50: Csajányi Églila énekel. 15.00; Magyar zenekari muzsika. 16.00: Részlet az apát és a hal­kereskedő c. regényből. — 16 30: A fővárosi népi zenekar játszik. 18.00: Kinai népdalok. 19.00: Ga­lina- Barinova hegedüestjér 49.30; Tánczene. MÁRCIUS 17, KEDD: Kossuth-rádió; 11.30: Női szem­mel. 12.10: Vidám zene. 12-39: Magyar népdalok és csárdások. 13,00: Magyar tömegdalok és in­dulók. 13.30: Szovjet népdalok. 14.15: Fali Leó hangverseny. 15.30: Bartók és Kodály kórus- mUVeiből. 15 48: Magyar művé­szek hangversenye. 16.20: A bolygók hajósa. A Gyermekrádió műsora. 17 00: Üzemek közötti együttműködés. 17.10: Egy falu — egy- nóta. 20.10: A világ köl­tői Sztálin. elvtársról. 20.40: Tártczene a baráti rádiók műso­rából. 21.20: Népzene. 22.20: Rimszklj-Korszakov operáiból. 23.00: Brahms: f-moll zongora­ötös 23.38: Zenekari művek. Petőfi rádió; 7.00: Rajta, sport­társi 7.35: Magyar népdalok. 8.30: Szórakoztató zenekari mu­zsika. 10 10: Filmzene. 10.25: Tö rök Iván gordonkázikj 10 43; Szórakoztató zene. 15.00: Schu­bert: D-dur szonáta. 15.30: A rálió kisegyüttese látszik. 16 10: Magyar népdalok. 17.00: A rádió ■ szimfonikus-1 zenekara ■ játszik. 18.00; Lenin és Sztálin a Magyar Gergely Ferenc, sztahanovista, — ki már 1955: évi tervén dol­gozik — 1310 forintot, Cserven Lajos okleveles sztahanovista 1234' forintot kapott. A beszámoló befejezése után több dolgozó tett felajánlást áp­rilis 4 méltó megünneplésére. Cinege Mátyás az összes javító műhelyeket mennyiségi, minő­ségi és takarékossági versenyre hívta ki, amit a fiókvezetők egy­hangúlag elfogadtak. Gergely/ Ferenc ígéretet tett, hogy rend' szeresei/ foglalkozik sza-ktársai- val, munkamódszerének átadá­sával sztahanovistákat nevel belőlük. Tanácsköztársaságról. 18.15; Ma­gyar szerzők müvei. MÁRCIUS 18, SZERDA: Kossuth-rádió: 11.30: Az első út. Borisz Polevoj elbeszélése. 11.40: Cigányok — balettszvit. 12 10: Népi demokratikus orszá­gok tömegd.alaiból. 12.30: Ifj. Ve­res Károly zenekara. 13.00: Szó­rakoztató magyar muzsika. 13.30: Alii be közibénk. Zenés műsor. 14.35: Zenekari hangverseny gyermekeknek. 15.30: Kispajíáso:; énekelnek. 15.50: Lenin fiai. Ver. sek. 16.20; A rádió ajándékmű­sora a budapesti 21. számú MTH intézet tanulóinak 17 10: Film­zene. 17.45: Szív küldi szívnek. 20.10: Egy falu — egy nóta. 21.00: Szovjet zenekari hangver­seny. 22.25: Tánczene 23.10: Da­lok. Hanglemezek 23.35: Beetho­ven szonátái. Petőfi-rádió: 7.00: Szimfonikus táncok. 7.35: Operarészletek 8-00; Színes muzsika. 9.40: Dal tanulás. 10.10: Keringők, polkák. 11.00: Harcolunk Franciaország­ért. 15.00: A rádió kisegyüttese játszik. 15.50: Részletek Farkas Ferenc daljátékaibói. 16.45: Chopin-müvek zongorán. 17.30; Filmdalok 18.00: Könnyű zene. 18 45: Bolgár népi muzsika. 19.00: A rádió szimfonikus ze­nekara és énekkara. 19.20: Tánc. zene. MÁRCIUS 19, CSÜTÖRTÖK: Kossuth-rádió: 11.30: Ukrajna földjén, 12.10: MUjutyln operett­jeiből '12.30: A békéről dalolunk. 13.00: Szórakoztató román és lengyel muzsika. 15.00: Sándor Judit szovjet dalokat énekel. 15.30: Irodalmi riport. 16 00; A békéért — kantáta. 16.45; Farkas a pénze -ha vált TAKARÉK BETÉT KÖNYVET Ferenc: Tinódi históriája Eger-, vár viadaláról. 17.35: Jó mun­káért szép muzsikát. 20.10: Ope­raközvetítés. 22.35: Muszorgszkji Borisz Godunov c. opera közve­títésének folytatása. 23.30; Szó­rakoztató zene. Petőfi-rádió; 7.00: Vidám hat- monikaszólók. 7.35: Dalok és hangszerszólók. 8 40: Klasszikus operettek. 9.20: Terített ■ asztal. Goethe versel és dalai. 10.10: Hangverseny a Német Demokra­tikus Rádió műsorából. 10.50: Ifj. Kovács Imre és zenekara játszik. 15.20: Garay György hegedül. 15.40: Oláh Kálmán és zenekara játszik. 16.10: A rádió kisegyüttese játszik. 17.00: A rádió ajándékműsora iskolai ta­nulóknak. 18.00: Orosz és szovjet dalok. 18.45: Szív küldi szívnek. 19.00: Magyar zeneszerzők új kórusművei. 19.30: Tánczene. Levelezőink írják Megdöbbentő volt a gyászhír: meghalt Joszif VtsszáriúndVics Sztálin, népünk nagy barátja, a haladó emberiség vezére; 1 ,a- punk levelezői az őszinte fáj­dalom, a szovjet nép iránt ér­zett mély részvét hangján írott leveleik egész sorával keresték fel szerkesztőségünket. A leve lek helytállásról, fokozott éber­ségről tanúskodtak, a március­ban kapott közel 200 levél azt bizonyítja, hogy megyénk dolgozó népe jobb munkával, nag\obb eredmény ekkel gyászolja a bölcs Sztálint. TÓTH László hevesvezekényi levelezünk, aki most Berettyóúj­falun van kombá’nvezetű isko­lán, táviratban fejezte ki részvé­tét, KISS Pál, a petőflbényai 4028-as Uttöröcsauat tanácselnöke a következőket írta: „Cs?palunk forró szeretettel és mélységes gyásszal búcsúzó.; el utoljára, az úttörők nagy barátjától, a vi­lág dolgozóinak vezérélől Sztál n elvtársiéi“. HUDÁK Lajos káli levelezőnk arról ír. hogy az ellenség még a kisgyűléseket is igyekszik fel­használni, s mikor elmegy a kis. gyűlés előadója, nem egy helyen megtévesztett szószólói mint ifj. Pete Károly, vagy Csuhái Bélá- né száján keresztül uszít a ta­vaszi munka, a begyűjtés ellen­SIPOS János kiskörei levele­zőnk arról számol be, hogy az. 1. típusú Petőfi termelőszövetke­zeti csoport már egészévi so­ványbaromfi beadását teljesítette, O maga április 4-e tiszteletére félévi tojásbeadását teljesiti fel­szabadulásunk : évfordulójáig. ; VITÁNYI Imre, a Bélapatfalvl Cementgyár ÜB-titkára megírja, hogy a termelés megjavítása er. elekében felfrissítették a bi­zalmi hálózatát, s a régi 32 he­lyett, 52 Ul bizalmit választoltak meg a dolgozók., Semperger Fló- rián bizalminak első. > feladata volt csoportján belül megszel-- vez.ni a munkaversenyt. A ver­senyt naponta értékelj és ezt közli dolgozótársaival. A bizal. miak jó munkáját dicséri, hogy az eddigi 58 százalékról. 90 szá. zalékra emelkedett a verseny­ben részvevő dolgozók száma. HORVATH Árpád, egeresein bányatelep felmérője büszkén számol be. hogy a mérő. és ki- tüző-rudakat házilag hozta rend- be, s az eddigi 30 méteres sza­lag helyett, a hosszméréshez 50 folyóméteres acélszalagot szerzett be és ezzel meggyorsul a mun­ka. Neveli dolgozó társait is, Baranyi Zoltán rajzolót már be, vonta a mérésbe, rendszeresen viszi magával a bányába, na­ponta foglalkozik a bányamér. nök-hallgatókka! is — ■ teljesítette április 4 i fogadalmát. — Bírá ja is a bánya műszaki vezetőit, mert.mindent az utolsó oillanatra hagynak, hiányzik a közös mű­szaki vezetés, 3 nem kis mérték­ben ez volt a. bánya gyenge munkájának, az oka. , Készítsünk jó munkatervet A testnevelés' és sport szerve zése és irányítása területén meg- növekedeu feladatok végrehaj­tása fokozottabban megköveteli sportszervezeteinktől és veze­tőinktől, hogy magasabb színvo­nalra emeljék munkamódszerü­ket. Ezt elsősorban azzal érhetik el, ha munkájukat előre kidolgo­zott munkaterv alapján, tervsze­rűen végzik. A terveknek megalapozottak­nak, átgondoltaknak kell lenniük. Elsősorban a fejlesztési terv, a versenvnaptár maradéktalan vég­rehajtását biztosítsák. A munka­terv olyan és annyi feladatot tartalmazzon, amely végrehajt­ható, de ugyanakkor új távlatot mutat a fejlődés Utjain. Harcolni kell azonban a csökkentett ter­vek felállítására irányuló kísér­letek, ellen. A terv feszített je gyen, az élenjárókhoz igazodjék. Rendkívül fontos a tervek te! jesitésének az ellenőrzése. Sztálin elvtárs arra tanít: „Csak a büro­kraták gondolják, hogy a ter­vezőmunka a terv összeállításá­val véget ér". A tervezésnél mindenekelőtt határozzuk meg a tervidőszak fő feladatait, erősítsük meg szer. vezeii hálózatunkat. Ezzel kell biztosítanunk az 1953. évi feí- lesztési terv sikeres teljesítését és a fokozott harcot a még meg­lévő burzsoá nézetekkel szemben. Ki kell szélesítenünk a tervidő­szak alatt dolgozóink- tömegeinek bevonásával a sportkörök tag­létszámát. és a sportélet vezeté­sének élére képzett kádereket kell állítani. Főfeladataink közé tartozik a gazdasági és pénzügyi tevékenység megjavítása. Növelni kell a sportkörök bevételi forrá­sa i t, mozgósítani kell a rendsze­res társadalmi munkára. Végeredményben öt csoportba sorolhatjuk a feladatokat: 1. nevelési és káderképzési feL adatok: 2. agitációs tennivalók: , ; 3. szervezési feladatok; 4. spoi-toktatási feladatok; 5. pénzügyi és gazdasági ten­ni va lók. A terv összeállítására, kidolgo. zására fordítsanak' nagy gondot sportszer vei ni;, mert ez egyig biztosítéka annak, hogy az 1953. évben munkánkat ' 3 soOrt <*, testnevelés területén sikeresen, eredményesen tudjuk elvégezni. Level egy szurkolótól... Régi híve vagyok a sportnak, minden sportágat szeretek, de főként a labda­rúgómérkőzésekre já­rok ki legtöbbet, Leg­utóbb a szurkoló­gyűlésen Goór István budapesti vízilabda- játékos előadásában hangoztatta — ha tré­fásan is — hogy Egerben minden jegy mellé egy követ ad­nak a pénztárnál . . . A Népújság nyilvá­nosságán keresztül felhívom a többezres szurkolótábort, hogy cáfoljuk meg visel­kedésünkkel a rólunk alkotott országos vé­leményt. Fogadiuk meg. hogy a mérkő­zéseken sportszerűen viselkedünk, s ha a bíró esetleg gyengéb­ben. bíráskodik, nem tüntetünk ellene, nem terrorizáljuk, fenye­getjük. hanem rábíz­zuk a bíró ténykedé­sének megítélését az öt ellenőrző hivatalos sportszervekre, Közö- sítsük ki magunk kö­zül a botrányt oko­zókat, segítsünk ki­alakítani a szocia­lista sporthoz méltó légkört a sportpályá­kon. Bármilyen sport­ág rendezvényein is jelenünk meg. soha ne feledjük el, hogy a sport szépségeit jöttünk élvezni, mun­kánk után a sport­mérkőzéseken aka­runk feiüdülni. Méh tányóljuk a sportolók teljesítményéit, biz­tassuk kedvenceinket, de mindig sportsze­rűen! Javasolom,, hogy a KportmérkA- zések játékvezetőit háromszoros hajrává! fogadjuk minden egri sporttalálkozón. Ja­vasolom továbbá, hogy hívjuk ki Gyön­gyös város szurkolóit sportszerúségi ver­senyre. A megye* TSB negyedévenként értékelje, a.beadott já­tékvezetői Jelen teselv alapján, hogy a két .város szurkolótáborá­ból ki a sportszerűbb viselkedésű. Szabó József Egri s kerek ai arsiágas iliúsági bírkózóbajnokságon Az országos egyéni, ifjúsági kötöttfogású birkozóbajnokság a vidéki versenyzők sikerei jegyé- ben zajlott le a Budapesti Előre tornacsarnokában. Az egri ver­senyzők közül váratlan, de meg­érdemelt országos bajnokságot ■nyert pehelysúlyban: Csakvái-i István, a nagyvátiósúlyban pedig Zsiros lnne. de a többiek is \ió! megálltak helyüket, ami birkózó- utánpótlásunk fejlődésének bizo­nyítéka. Eredmények. Peitely - súly: 1. Zsiros Imre (Egri Fák­lya), váltósúly: ... 10. Bányai István (Egri. Fáklya), kisközép- súly:. . . . 18. Lakatos Sándor, .' 6>őz : ellenfél nélkül Hatvanban rendezték meg a megyei felnőtt ökölvívó egyéni bajnokságot. A versen>en Eger és Hatvan részéről öt sportkör, 17 versenyzője vett részt, négy súlycsoportban ellenfél nélkül jutott bajnoki címhez egy-egy versenyző! Ami történt, az a megyei baj­nokság lejáratása volt, .s ezért felelősség térbeli megyénk sport- szerveit, valamint ázokat a sport­köröket. amelyek távoltartották ökölvívóikat a versenytől. Külö­nösen feltűnő volt a jóképességű gárdával rendelkező gyöngyösiek távolmaradása, , annál is inkább, hiszen a gyöngyösiek a közel­miíltban élesen megbírálták * Ferencvárosi Lokomotív öklö­zök, mert nem mentek el Gyön­gyösre egy lekötött mérkőzésre./ A versenyen a következők nyerteit bajnokságot: Osváth (Egri Honvéd», Tóth (Hatvani Lo­komotív), Palásthy (Hatvani Lo­komotív), Beke (Hatvani HonvécJ), Molnár (Hatvani Lokomotív), Zsüká (Egri Honvéd). Pákozdi (Egri Honvéd). Újvári (Egri Hon- \ véd), Csermák (Egri Honvéd), \ Pámmer. (Egri Honvéd). A mér­kőzést 500 néző nézte végig.. l\ megnyitón Kovács elvtárs,, az MSZT kiküldötte mondott besíé* det. SZOVJET KÖNYV ÜNNEPI HETE 1953 MÁRCIUS 7-21 KÉPÚJSÁG Az MDP Hevesmegyei Pártbizott­ságának- lapja. Megjelenik hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap. Felelős szerkesztő; Horváth István Felelős kladő: Váczi Sándor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. Bajcsv-Zsilinszky-utca 8. Telefon; Szerkesztőség 284. . , Kiadóhivatal 123 Postafiok; 23. Egyszám’aszám: 00.878 057—18. Szikra Lapnyomda. József.krt S, Felelő« vezető; Kulcsár Mihály,

Next

/
Thumbnails
Contents