Népújság, 1953. február (10-17. szám)
1953-02-05 / 11. szám
1953 f«bru Sr 5. N E PUJ SAG 3 KI A Z ELLENSÉGGEL A MEGYEI KÓRHÁZBÓL Pártunk és kormányunk nagy figyelemmel kíséri a dolgozók egészségügyi ellátását. Egészségügyünk párhuzamosan fejlődik épülő szocialista hazánkkal, napról napra épülnek új intézmények, szülőotthonok, rendelőintézetek, bővül a kórházi háió- zat. Megyénk egészségügyének egvik „fellegvára" a Megyei Kórház is komoly eredményeket ért el a gyógyításban. Az államosítás óta erőteljes ütemben javul a betegellátás, ezrekre megy azoknak a dolgozóknak a száma, akik a kórház dolgozóinak, orvosainak köszönhetik egészségüket, munkaképességüket. Meg kell azonban azt is állapítani, hogy különösen az utóbbi időben igen sok és jogos panasz hangzott el a dolgozók részéről a kórházban folvó munkát illetően, több olyan jelenség van, mely arra műt" , hegy egyeseknek. nem a gyógyítás, hanem a zavar keltés a célja. A megyei kórház kommunistáinak nagy többsége megfeledkezett a bírálatról, hallgatással, kézlegyintéssel vagy éppen intrikával ..tódozgatják” a felmerült hibákat. A pártszervezet titkára, Farmer Flórián elvtárs nem gazdája a pártszervezetnek, nem neveli, mert nem is képes egyedül kommunista őszinteségre, bírálatra és önbírálatra nevelni a párttagokat, « rajtuk keresztül a kórház dolgozóit. Kiss Bé'áné elvtársnőnek, aki maga is a pártvezetőség tagja, az a véleménye, „jobb nem szólni”, — s ez a vélemény végesteien végig, az. egész vonalon. A kórház kommunistáinak szájtátiisága miatt az osztálvellenség, a klérus és csatlósai komotv befolyással bírnak, s olyan szellemet alakítottak ki, melv tűrhetetlen egy szocialista intézménynél. Minden területen, ahol „lehet valamit tenni" ott van az ellenség vagv megbízottja. Rapcsák Emi] e 'enör — nemzetvédelmi keresztet kapott a múltban ellen- forradalmi tevékenységéért. Hargitai Ottó raktárnok nevelőapja horthysta ezredes, hadiüzem! parancsnok volt. Fehér Ernő volt . érseki intéző » gazdaság vezetője arról nevezetes, hogy a rosszmii nőségü bort és gyűrni»!J csőt küldte be a kórház betegei számára. A papok, apácák, s mint egyik hűséges csatlósuk Bérces Sándor személyi nyilvántartó, a „kórház harmadik embere" — mindenütt ctt vannak, mindenről tudnak, s erejükhöz képest valamilyen formában mindenütt rombolnak. Egvesek felelőtlenül bánnak a gyermekosztály betegeivel dek- lasszáltak nyaralnak hosszú hetekig a kórházban, mikor helyszűke miatt „nem tudnak" felvenni új beteget, nem egv esetben súlyos károkat okozó felelőtlen kezelés — s mindez azért, mert nincs fetelősségrevonás, mert megalkusznak a nehézségekkel. Eltűrték, hogv dr. Horváth Kornél a rosszemlékű OT1 alelnöke, volt méitóságos úr. aki mint „segédmunkás" kérte felvételét, elsőosztályú koszton, majd három hétig üdüljön a dolgozó nép pénzén, elvonja a betegellátási az arra rászorulók elöl. Az ellenség célja nagyon is átlátszó. Híresztelik a városban, hogv amióta „nincsenek itt az apácák, romlott a betegellátás" — s hogv romoljon arról maguk is tesznek. Miliőben keresztelik meg a gyermekeket, napokig „agitálták'’ Ficsor Istvánnét, hogy keresztelje meg a gyermekét. nem engedik be 'maguk közé a kommunistákat, az egyszerű dolgozókat. „Nem szívesen jönnek ide. nem olyan nagy a fizetés" — hangoztatja ezzel kapcsolatban Fiilöp Ernő a kórház gondnoka. Mihaj- !ov Ferencné kétgyermekes családanya takarítónőnek akart Jelentkezni, — nem vették fel. Kiss Károlyné párttag. Kovács Ferencné párttag, kinek egv hónapja halt meg az ura. Szabó Ferenc párttag — mind kérte felvételét a kórházba, annak ellenére, hogv „kevés a fizetés", — de nem volt szükség rájuk. Felvették azonban Licsaki Erzsébet volt apácát, Grenda András volt csendőrt, az egri Vörös Rák vendéglő bérlőjét, később tulajdonosát — osztályellenséget, kispolgárokat, a klérus lui szekértőiéit. De nemcsak belül támad az ellenség — kívülről is bejuttatja „véleményét”. Lőrinc atya, másnéven dr. Wall a Ákos, aki most Egeresehiben asszisztens, a jog- és áMamtudomány doktora, szoros kapcsolatot fart fenn Kapusi Máriával, a konyha egyik dolgozójával s Kapusi Máriát gyakran meglátogatja .,borozgatás" cé:iából Bérces Sándor személyzeti nyilvántartó. Fehér Ernő a gazdaság vezetője és társai. 'Hogyan akarja az ellenség nélkülözhetetlenné tenni magát? Erre Bérces Sándor az egvik legjellemzőbb példa. Nem mulaszt el egy pillanatot sem, hogy, szakértelmét hangoztassa, papírra, pontok szerint felírt a. menynyi mindent kel! csinálni, mint ..nélkülözhetetlen" ember. Egv liter borért, két óra alatt elintézte Kiss Bélának segélyügyét. „Mi mindent megteszünk a jövőben is, hogy népegészségügyünket. megjavítsuk" — mondotta Rákosi elvíárs. Ehhez azonban az is szükséges, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba" a Megyei Kórházban is. Tűrhetetlen, hogy a betegek egészségét, gyógyulását, a dolgozók le’- ki szabadságát volt csendőrök, elek asszált elemek veszélyeztessék. Ki a felelős .az ellenség garázdálkodásáért? Elsősorban Fiilöp Ernő a kórház gondnoka, aki opportunista módon eltűrte, hogy olyan elemek uralják a kórház fontos posztjait, mint Bérces Sándor, Rapcsák Emi! és társai, de felelősség terheli ezért a Megyei Tanács Egészségügyi osztályát is, melv arra hivatkozva, hogv ..nélkülözhetetlenek", s „amúgyis kevés a munkerö". hallgatólagosan beleegyezett az ellenség beszivárgásához. „l.egföbb ériék a; ember” — úgy!átázik nem értik még ma sem ezt a kórház, az egészségügyi osztály vezetői. A munka csak akkor javulhat meg, csak akkor hoz újabb eredményeket a „Gyógyíts jobban”-mozgalom, ha építésünk gátlóitól, a beszivárgott ellenségtől és pártolóitól megtisztítják a Megyei Kórházat. Pályázat Népművészeti és iparművészeti munkára A népművelési minisztérium képzőművészek főosztálya a népi díszítőművészeti és iparművészeti alkotómunka fejlesztése érdekében pályázatot hirdet népművé- Zszeti és iparművészeti munkákra. A részvevők három művészi ágban készíthetik el pályamunkáikat Az első csoportban textilmunkák? hímzések, szőttesek, szőnyegek, varrott és vert csipkék készülhetnek. Ezeknél a munkáknál a művészeknek fel kell használniok a i'égi népművészeti díszítő elemeket. A második csoportban a fa-, csont- és szarufa rágván vök szerepelnek. A pályaműveknek mai életünk használati és dísztárgyain a hagyományos népművészeti díszítő elemeket kell alkalmazniok. Szerepelhetnek a pályázaton olyan alkotások is amelyek mai éle tünk jeleneteit ábrázolják akár önálló kompozíció formájában akár pedig egyes használati cikkeken alkalmazott díszítésekben (pl. faragott-, berakott doboz : íról/észlet srb.l. A pályamunkák harmadik eső portja: fazekas, és kerárnikus munkák. A részvevőknek olyan használati és dísztárgyakat (korsó, teáskészlet, váza. kisebb figurális dísztárgyak stb.) kell elkészíteniük. amelyeken felhasz nálják és továbbfejlesztik a népi fazekasművészet formakincsét és díszítő elemeit. Mindhárom pályázat, nyilvános, azokon minden népi díszítőművész részt vehet olyan müvekkel, amelyek más. pályázaton nem szerepellek és egy évnél nem régebben készültek. A pályaműveket 1953 április 20-ig kell beküldeni a Műcsarnokba (Budapest. Hősök terel névvel és pon tos címmel ellátva. A beérkezett munkákat a népművelési minisztérium által kijelölt bizottság bírálja el. Az eredményt április 30-án délután két órakor hirdetik ki a Műcsarnokban. Pályadí- jak: valamennyi csoportnak: I. díj 3000 forint, II. dij 2000 forint, Hl. dij 1000 forint. A pályázatta! kapcsolatos mindennemű felvilágosításért a Népművészeti Intézet (Budapest, I. kér., Corvin tér 8.) képzőművészeti osztályához kell fordulni. A minisztertanács határozatot hozott az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A minisztertanács határozatot hozott az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági 1 munkák elvégzéséről. A határozat bevezetésében uta] arra, hogy a mezőgazdaság dolgozóinak pótoiniok keli az őszi munkában bekövetkezett lemaradást. A tavaszi mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan agrotechnikai módszerekkel végezzék hogv elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953. évi tervben előirányzott termésátlagokat, A határozat kimondja, hogv a szántóföldek megműveléséért s a helves agrotechnikai munkákért az állami gazdaság igazgatója, a tsz-elnók az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos és a tanács felelősek. Az illetékes minisztérium február 20-ig Köteles értesíteni a községi tanácsot, hogv hánv ka- itaszt-rá'is hold a község vetésterülete. A földművelési miniszter és Az 1953. évi növénytermelési terv végrehajtsa érdekében minden gazdaság, illetve gazdálkodó, a számára előírt termelési kötelezettséget tartozik teljesíteni. Szántóföldi termetest folv- tató egvéb állami vállalatok növénytermelési tervét jóváhagyott termelés-' tervük alapján kell teljesíteni. A határozat megszabja, hogv az egvéní termelők mi'ven növényeket kötelesek meghatározott területen termelni. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyéni termelők tulajdonában lévő fogatok munkavégzését is megszabja a határozat. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtására az állami gazdaságoknak, termelőszövetke zeteknek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szervezetten fel kell készülni. A termelőszövetkezetek és az lg vént termelők saját maguk köa belügyminiszter gondoskodnak arról, hogv a járási tanácsok február 20-i.g közöljék a községi tanácsokkal a község termelőszövetkezeteinek szántóterületét. A községi. tanács február 28-ig köteles a község területének minden egyéni birtokosát felhívni, hoev a község területén birtokukban lévő szántóterület megműveléséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles fe’hívni a földművesszövetkezet ügyvezetőjét, hogv a földművesszövetkezetnek február 28-ig hivatalosan átadott terület hasznosításáról, kishaszonbérletbe történő kiadás vagy saját kezelés útján gondoskodjék. A felajánlott, de február 15-ig át nem vett szántóterületek megműveléséért a felaiánló felelős. 1953. február 15. és szeptember 1. között felajánlás címén szántóföldet átvenni nem lehet. telesek gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszükségletükről. A vetéstervük teljesítéséhez esetleg hiányzó vetőmagot csere, vagv vásárlás útján szerezzék be. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot kell előkészíteni. Február 15-ig javítsák ki a gépeket A tavaszi szántás-vetesi munkák miinél gyorsabb elvégzése érdekében gondoskodni kell minden munkába állítható gép ki- iavításáról és felhasználásáról. Az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogv összes erő- és munkagépeiket február 15-ig kifogástalan mmőségben kijavítsák. I 1 A termelőszövetkezetek és az egvéni termelők minden felhasználható talajművelő eszközt legkésőbb február 28-ig javítsanak ki. A termelőszövetkezetek a gépállomásokkal február 15-ig kössék meg a gépiriunka szerződéseket. A szántóföldi brigádok területeit és összetételét állandósítsák, a, művelési eszközöket jegyzőkönyvileg adják át és a gépállomások traktoros brigádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. A határozat kimondja, hogv a tavaszi mezőgazdasági munkákat a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű' alkalmazásával kel! végrehajtani. A teli időszakban el kell végezni ez őszről elmaradt mélyszántást. A tavaszi tala jel »készítést a lehető legkorábban me" keli kezdeni és a legrövidebb idő alatt kell végrehajtani. Azokon a szántóföldeken, ahol az őszi vagv téli mélyszántást nem végezték el. a talaj állapota megengedi, azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb nyolc napon belül be kell fejezni. A szántással egvidőben el kell végezni a fogasolást. Az összes szántóterületek felszántását és simítózását legkésőbb március 31-:g az egész ország területén be kell fejezni. A termésátlagok fokozása érdekében fe! ke1! használni az összes rendelkezésre álló istálló és egvéb szervestrágva készleteket. Ahol ősszel nem végeztek mélyszántást, a szántással egvidőben munkálják be a falaiba a télen összegyűlt érett és középérett istáliótrágvát. A fejlet! vetési módszereit alkalmazásáért A szántóföldi növények tavaszi vetését, amint az egyes növények csírázásához szükséges hőmérsékletet a talaj elérte, azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn belül be kell fejezni. A határozat minden nö- vényféieség vetésidejéü megjelöli. A vetéseket az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb területen a fejlett vetési módszerek alkalmazásával végezzék el. A tavaszi szántás- vetéssel egvidőben végre kel! hajtani az őszi vetések, valamint a rétek és legelők tél végi és koratavaszi ápolási munkáit. A belvizek levezetését a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok úgv biztosítják, hoofy a tavaszi vetések idejére a belvizek ne akadályozzák a szántás-vetés munkáját és az őszi vetések fejlődését. A belvíz levezetéséhez az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők gépi, iga és kézi erejükkel kötelesek segítséget nyújtani. Amint a talajra rá lehet menni, azonnal el ‘kell végezni a felfagyott őszi vetések hengerezését. A -Ól áttételt őszi vetéseket legkésőbb április 15-ig meo- kell fogasolni. A gvengén teleit és a késő őszi vetéseket a rendelkezésre álló pétisó műtrágya teljes felhasználásával fejtrágyázásban kell részesítem'. A rétek, legelők és évelő szá- iastakarmányvetések ápolásánál elsősorban e' tel! végezni a fagyott gyep, illetve vetés hengeresét, a gyomirtást és talai- egyengetést A legelőkön az összegyűlt trágyák egyenletes széíteregetését, a szakaszos legeltetés beosztását és a rétek, tejelők tavaszi fásítását legkésőbb április 15-i.g teli ej végezni, A vetéseket meg kell védeni a növények kártevői elten, azért a fertőzött területeken a mezei pocok, ürge és hörcsög irtását április 15-ig. a gabona íutrinca lárvájának irtását május 1-ig. A kukorica-, cirokszárak és egyéb növényi részek felhasználását május 15-lg el kell végezni. A határozat végűi tó mondj a, hogyan kell e'lenőrizni a munkák végrehajtását, eljárást kell indítani azok ellen, akik hamis jelentést készítenek vagy akik szántóterületük megműveléséről nem gondoskodnak. A termelési kötelezettséget mindenkinek teljesítenie kell Nyílt levét Siki Sándor a Mátravasút Gyöngyösi üzemegységének parte titkárához és Nagy Dénes üzemvezetőhöz. Kedves elvtársak! Gerő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén hangoztatta, hogy meg kell javítani az üzemen belüli és az üzemek közötti együttműködést. Ennek a feladatnak a megvalósítása ránk is vonatkozik, ív s^en vállalatunk termelési és szállítási tervének teljesítése attól is függ, hogy ii hogyan szervezitek meg a szállítást. Vállalatunk terve az elmúlt évekhez viszonyítva 16 százalékkal emelkedett, teliát minden napot ki kell használnunk, hogy évi tervünkéi sikeresen teljesíthessük. A Mátravasút még ebben az esztendőben nem nyújtott kellő segítséget, a kevés szén és géphiányra hivatkozva rendszertelenül végezte a szállítást. Egy pár esetet szeretnék elmondani, ame y konkrétan igazolja, hogy milyen károkat okoz vállalatunknak, de az egész népgazdaságnak a rendszertelen szál itás. A csille és a vagon pakolást végző dolgozók várakozási díja és időbére nő. a vagonokat nem tudjuk kei lő időben átadni''a MAV-uak, amelyért sok kocsi á.l ás pénzt kell fizetnünk, de ezen túlmenően csökken a vagon mozdul ási ideje, mert késve rakjuk meg. Január 22-én este például hét vagont kellett visszarendelni, mert nem hozta le a kellő mennyiségű követ. A vagonoknak két napig beliek üresen állnia, mert csak másnap tudtuk megrakni. Ezzel hátráltattuk azoknak a dolgozóknak a munkáját is. akik várták * követ. Előfordul az esti rohammunka is a szá ntásnál, amely károsan befolyásolja a dolgozók egészségét, kifárasztja őket, ugyan- * akkor egész nap kényelmesség mutatkozik a szállításnál. • Kedves elvtársak azzal a kéréssel fordulok hozzátok, hogv « legsürgősebben számoljátok fel a? hiányosságokat. Szervezzétek meg úgy a szállításokat, hogy az a munkaidőn belül egyenleteseit és pontosan menjen. Könnyebbé válik a tj munkátok és meg- kónnyititek a mi munkánkat is. Több idő jut pihenésre, tanulásra és a politikai okta'áson tejes számban vehettek részt. Tanulmányozzátok eímélyülten és gondosan az SZKP XIX kongresszus anyagát, amely segít munkátokban — csak használjátok fet. A? Ijanak a kommunisták a termelés élére, harcoljanak » nehézség leküzdéséért, a terv maradéktalan teljesítéséért. Ne tűrjétek a siránkozást, hogy kevés a gép. hanem szervezzétek meg <t tervszerű, megelőző karbantartást és kevesebb tesz a csöfoiyás által álló gép, jobb lesz a gépkihasználás százaléka. Csat: akrezaitok ti is a kocsiíordulót meggyorsító mocgálámhoz. MAROSÁN LAJOS. az Eszakmagyarországi Epitőköfejrő 1 'ált ai at igazgatója. Pafiid«i! üdülő dolgozd parasztok megfogadták Rákosi elvtársiak, bogy az idén is példaadóan előljárnak a begyűjtésben Kormányunk aorza! is kifejezésre juttatja a hazafias kötelességüket kiválóan teljesítő dolgozó. parasztok iránti meg- beeaü-.ését és . elismeréséi.: hogy. a példaadó egyéni dolgozó pá- raeztolíaf s a beadásban élen- tjáró terme! őssövéttezetek logjobb tágjait ingyenes üdültetésben részesít!. Ez évben » dolgozó parasztok a Mátra egyik 'eg- szebb fekvésű fürdőhelyén. Párádon üdülnek. Az üdülő dolgozó parasztok első csoportja január 15-Tői 28-ig tartózkodott a parádi „Szabadság” szállóban. Az ország minden részéből ösz- szegyűlt do'gozó parasztok, tsz tagok és egyéni gazdák a két hét ailat-t egyetlen nagy csatáddá forrtak össze. Az üdülő dolgozó pairasztok között a parádi tartózkodásuk utolsó napján is sok szó . esett az új begyűjtési rendeletről és elhatározták, hogy közös levelet intéznek népünk szeretett vezéréhez, Rákosi Mátyás elv- »tiáirshoz. „Forrón szeretett- Rákosi elv- társ! — kezdődik a levél. — Mi, a Párádon üdülő dolgozó parasztok köszönetét mondunk pár unknak és kormányunknak az itt töltött felejthetetlen napokért. A Jelszabadulás előtt gondolni sem mertünk arra, hogy üdülhessünk. Akkor itt, Párádon is a tőkések, a nagyTenyésszünk A hernyóselyem igen fontos kel.éke szocialistái iparunknak. Ebből készül a sebvarrófonál és a különböző ruházati cikkek. A seivemhernvólenvésztés mind szé.esebb körben való elterjesztése biztosítja, hogy még több hernyó selyem készüljön a dolgozóknak, amellett jelentős jövedelmet biztosít a tenyésztőknek, Számos olyan csa'ádot sorolhatnánk fel, akik az elmúlt esztendőben selyemgubóíerme- lésae! 1500—1800 forintos tiszta jövedelemhez jutottak. Ilyen szép eredményt ért el Krieger Teréz hatvani lakos, aki az átvett két adag hernyót 30 nap alatt gondosan felnevelte és közel 1400 foriníiot kapott a gubó átadásakor. A selvemgubótermelés munkájába bekapcsolódhat bármebirtokosok és bankárok lopták d napot a mi pénzünkön. Ez az idő már elmúlt. A dicsőséges Szovjet Hadsereg meghozta számunkra a t'árva-vári szabadságot, s azóta egyre inkább érez-, ziik pártunk gondoskodását, segítségét." Elmondják a levélben, hogy hazatérve azonnal hozzálátnak: a tavaszi munka előkészítéséhez. ezzel is biztosítják a jó termést, a jó beadás alapját. Az első negyedévi beadás tervének túl teljesítésére fogadalmat tesznek. ,. Valamennyien vállaljuk> hogy március 9-ig 105 százalékra teljesítjük a tojásbeadást'1 — és felsorolják, tó mit vállla’, tó akar ennél is többet teljesíteni. „Március 9-re —‘ írják tovább a leveliiben — az első negyedévi baromfibeadást valamennyien legalább J00 százalékra teljesít, jük. A tejbeadás tervét havonta legalább három százalékkal teljesítjük túl." Valamennyien vállalják, hogy az új begyűjtési rendeletét áttanulmányozzák és ismertetik dolgozó paraszt társaikkal. Segítik a begyűjtési állandó bi* zottságok munkáját s nem tűrik. hogy bárki Is adósa maradjon az államnak. Azon Lesznek, hogy a beadást szabotáló kulá- kok megkapják méltó büntetésüket. selyemhernyót ívik szorgalmas család, mert a 30 napig tartó tenyésztés olyan kevés munkát igényel, hogy emellett minden más munkát elvégezhetünk. Kevés szorgalom, a pihenés órá ban szabad levegőn végzett levélszedés, s a felváltva elvégzett etetés együttesen meghozza a szép eredményt. A seivemhernvótenvesztés pénzkiadást nem jelent, hiszen mindent ingven kap a termelő, s gubóiért készpénzzel fizet a tenyésztő vállalat. A tenyésztésre már most teheti jelentkezni a községi selyemtenvésztési megbízottnál (pelekikeltönél) vagy a selvemgubótenyészfő vállalat kirendeltségéné’, Miskolc Hónaid 9. szám alatt. Abel Béla kirendeltség y. k
