Népújság, 1953. február (10-17. szám)
1953-02-12 / 13. szám
VILÁG proletárjai egyesüljetek KEP UJSA G AZ MDP HEVESMEGVEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kényetmeskedés, az újtól való irtózás veti vissza a termelést Egercsehi bányán Átadták az élüzem jelvényt az egri Dohánygyárnak Felkészült a tavaszra a pusziasz kszói állami gazdaság X. ÉVFOLYAM. 13. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 FEBRUAR 12. NB 11. Keleti-csoportjának sorsolása Nálunk legfőbb érték az ember *iVe szülj raivt. te szűz! Anya ne szoptass csecsemőt!... 1857- ben Arany János így „üdvözölte” Ferenc Józsefet magyarországi körátja alkalmából — e sorokkal is kifejezésre juttatva a nép izzó gyűlöletét a Habsburgok véres, uralmával szemben amely alatt a gyermekszülés is öröm helyett bánatot okozott az anyáknak. De Horthy-Magyarországon sem volt különb a helyzet. 1938-ban minden 100 gyermek közül 13 meghalt élete első évének betöltésé előtt, a nyomor, a rossz életviszonyok következtében. A nyomorgó szülők 1930- ban csaknem 90.000 gyermeket adtak nehéz munkára a gyárba, bányákba, földekre. A mi megyénkben sem volt ritkaság, hogy a dolgozó anya kint a földeken, vagy a gép mellett szülte meg gyermekét — anyának lenni, új életet hordozni és a világra hozni , a régi Magyarországon rettegés, a jövőtől való félelmet jelentett az asszonyok nagy többsége számára. S így lett nálunk is a múltban tömegjelenség — városon és falun egyaránt — a magzatelhajtás, aminek következtében rengeteg asszony halt meg, még többen egész életűkre megbetegedtek. És most Nyugaton? A munkások és alkalmazottak bére élet- fenntartásukhoz alig elég, sötét odúkban zsúfolódnak össze, táplálkozásuk hitvány. A női munkát nem becsülik meg, alacsonyabb bért kapnak, mint a íér- -.-fiak,’ ha 3 dolgozó nőn «-terhesség jeleit észreveszik, a kapitalistáik azonnal felmondják állását. így nemcsak születendő gyermekéről nem tud gondoskodni, hanem saját létfenntartása is bizonytalanná válik. A kapitalizmus válságai alatt hatalmas méretűvé növekvő munkanélküliség pedig az egész családot az utcára dobja és éh- halállal fenyeget: A rossz lakásviszonyok, hiányos táplálkozás, a gyermek gondozásának nehézségei, mind tényezője lett annak, hogy a halandóság a pro- Ietárneevedekben hihetetlen méretekben emelkedett. A kapitalista országokban tál- népesedésről panaszkodnak és a születések számának mesterséges csökkentését propagálják. A háborút, mint a túlnépesedés ellenszerét dicsőítik. Elveik gyakorlati megvalósítása például a koreai baktériumhiáfcorú. Szemforgató „humanisták“ ezek, akik naponta fröcskölik a kommunizmust és szocializmust építő országokra aljas rágalmaikat. miközben „megajándékozták” £ világot a Malthus- féie elmélettel. Most Hollandiában árvíz pusztít és több mint 300.000 ember — melynek majdnem fele gyermek — vált hajléktalanná. Az uraik, a parlamentben arról vitatkoznak, hogy segílsenek-e vagy sem a szerencsétleneken. Hát hová veszett ezeknél az emberiesség utolsó szikrája is? Szemben a kapitalista országokkal a Szovjetunióban és nálunk minden az emberért van. Mindenkép elősegítik a népesség szaporodását — öröm a gyermek. Nem véletlen, hogv a születések arányszáma- a Szovjetunióban igen magas. Malenkov elvtárs a XIX. kongresszuson mondotta: „Népünk anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedése és lakosságunk egészségügyi ellátásának meg- javulása eredményeképpen csökkent a halandóság. Az elmúlt károm év alatt a lakosság számának tiszta szaporulata 9.500.000 fő volt:’ És most nálunk a szovjet példa nvomán megszületett a minisztertanács határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről. Gyönyörű szép és mélyen emberi határozat ez. Valóban: nálunk legfőbb érték az ember. A mi népi demokráciánk is az elmúlt években hatalmasat fejlődött és az elért eredmények lehetővé teszik, hogy államunk a jövőben még nagyobb segítséget adjon a család, az anya és gyermeke védelmére. A minisztertanács határozata fokozott mértékben gondoskodik a teherben lévő nők és az anyák egészségének védelméről és általános védelméről. A teherben iévő nőt a szülés előtt legalább háromszor ingyenes orvosi vizsgálatban kel: részesíteni. Megállapítják, melyek azok a munkakörök, amelyek a nők egészségére ártalmasak és 'amelyekben nőket foglalkoztatni nem.szabad. A határozat egész sor kedvezményt állapít meg a dolgozó, terhes nők, illetve a fiatal anyák munkaviszonyának körében. E kedvezmények célja az, hogy egyfelől an agilag és jogilag védje a- terhes nőt, másfelől a lehető legmesszebbmenően megkönnyítse a szoptató, kisgyermekeket névelő anyák számára gyermekük gondozását. Az egyedülálló anyákat külön rendelkezések védik és támogatják. A minisztertanács határozatán végigvonul az a törekvés, hogy minél kedvezőbb feltételek között tegye lehetővé a nők számárai a termelőmunkában való részvételi és anyai köt élességek teljesítését. A határozat ^fontos célja: elősegíteni, hogy a dolgozó nő egyszersmind a legjobb anya le- gyen. Megyénk dolgozó népe háláiéit szívvel üdvözli a. rendeletét. A nagy erőpróba előtt a tamaszentmiklósi gépállomáson A tamaszentmíkiósi gépállomás az elmúlt esztendőben nem végzett kielégítő munkát. A tavaszi tervét ugyan 107 százalékra teljesítette és határidőre befejezte a cséplést is, de az Ssz-i mezőgazdasági munkákban már erősen lemaradt s évi tervét mindössze 60 százalékra teljesítette — írja Tóth László levelezőnk. A lemaradásnak elsősorban oka az, »ogv a gépállomás vezetői és a dolgozók megalkudtak a nehézségekkel. Amikor jó idő volt, a szárazságra hivatkoztak, amikor esett az eső, azért nem szántottak. Meglazult a munkafegyelem, napról napra fokozódott az, igazolatla- .nui mulasztók száma. A vezetőség ped g ölhetett kézzel nézte a fegyelmezetlenségeket, hanyagságokat, nem adtaik segítséget a munka megjavításához, nem vonták felelősségre a mulasztókat. A gépállomás dolgozói üzemi értekezleten értékelték munkájukat és megálllapították, hogy ebben az esztendőben a tavalyinál sokkal jobb és gondosabb munkát keli végezniük. Elhatározták, hogy nagyobb gondot fordítanak a versenymozgalom kiszélesítésére', a takarékosságra és határidőre elvégeznek minden munkái. A dolgozók az elhatározás sikeres megvalósítását vállalásokkal segítik elő. A komlói brigádszáUás dolgozói április 4-re, hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére versenyre hívták ki a kiskörei és a pé- lyi brigádszállás dolgozóit. A gépállomás dolgozói egyénileg is lelkes vállalásokat tettek. Gyetvai Mihály és Sipos János traktorvezető elhatározta, hogy tavaszi tervét öt százalékos üzemanyag megtakarítás mellett 110 százalékra teljesíti. Kalmár Károly kovács 150 százalékra teljesíti tervét, azonkívül 1400 forint megtakarítást ér el A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának Siatározata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről A Magyar Népköztársaság Alkotmánya annak a szocialista elvnek alapján, hogy a legfőbb érték az ember, egész népünk közös ügyévé teszi a házasság, a család, az anyaság és a gyermek fokozott védelmét. Népünk tíz- és tízezreiben egyre erősödik annak tudata, hogv a szocializmust építve — a maguk, családjuk, gyermekeik békés, boldog jövőjét építik s éppen ezért erősödik bennük a családi élet, a gyermek megbecsülése. Ugyanakkor Népköztársaságunk az anyák és gyermekek védelmének törvényes biztosításával, a jóléti és egészségügyi intézmények fejlesztésével és különböző szociális juttatásokkal mozdítja elő a családi élet megerősödését. az anya- és gyermek- védelem színvonalának emelését. Dolgozó népünk életszínvonalának emelkedésével a házasságkötések és születések arányszáma is jelentősen nőtt és lényegesen meghaladja a háború előtti színvonalat, a csecsemő- halandóság aránya pedig à háború előttinek mintegy felére csökkent. Népi demokráciánk eddig elért hatalmas eredményei lehetőséget nyújtanak arra, hogy áüa műnk a jövőben még nagyobb segítséget nyújtson a család-, az anya. és gyermekvédelemnek A Magvar Népköztársaság minisztertanácsa a házasság, a család intézményének megszilárdítása érdekében, az anya- és gyermekvédelem további fejlesztéséről a következőket határozza: A teherben lévő nők étt a% anyák védelmének fokosása 1, A teherben tévő nők fokozott orvosi gondozása Az egészségügyi miniszter biztosítsa, hogy az állami egészségügyi szolgálat minden teherben lévő nőt terhességi ideje alatt legalább háromszor ingyenes orvosi vizsgálatban részesítsen; először lehetőleg a terhesség harmadik hónapjának vége előtt, utoljára pedig » terhesség nyolcadik hónapjában. A gondozásban való részvétel biztosítása érdekében: a) A védőnő a terhes anyát a terhesség tartama alatt is állandó gondozásban köteles részesítem. b) A jelen határozattal rendszeresített ingyenes csecsemőkéi engyé ben, továbbá az emelt összegű anyasági segélyben csak az az anya részesül, aki terhesgondozási könyvvel igazolja hogy az orvosi vizsgálaton részt vett. c) A falusi szakorvos: szolgálat szülészeti és gyermek- szakorvosi ellátását összesen 40 új járásra kel! kiterjeszteni. 2. Kedvezmények a munkaviszony körében a) Minden miniszter az egészségügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben 30 napon belül szabályozza, hogy melyek azok a nők egészségére ártalmas munkakörök, amelyekben nőket foglalkoztatni nem szabad. Ezekbe a munkakörökbe nőt újonnan alkalmazni 1953 március 1. napja után tilos; az ilyen munkakörökben jelenleg dolgozó nőket pe dig 1953 július hó végéig más, nők számára alkalmas munkakörbe kell áthelyezni. bj Nőnek munkára való felvételét — büntetés terhe alatt — nem szabad azért megtagadni mert a nő teherben van. c) A terhes nőt, valamint a szoptatós anvát a szülést kővető harmadik hó végéig csak fegyelmi eljárás alapján, vagy saját kérelmére lehet elbocsá tani. A teherben lévő háztartási alkalmazottnak a szülésig nem lehet felmondani, kivéve, ha azonnali felmondásra okot adó kő'f 'ménv merül fel; ez esetben, ha az alkalmazott a felmondást nem fogadja el, a járásbíróság dönt. d) A Munka Törvénykönyve érteimében (95. §.) teherben lévő nőt, a terhesség hatodik hónapjától kezdve, és szopta tó nőt a szoptatás hatodik hónapjáig — nem szabad nehéz testi, éjjel és túlmunkára beosztani; — más helyiségben végzendő munkára csak beleegyezésével szabad küldeni; — kérelmére, orvosi vélemény alapján állapotának megfelelő munkakörbe kell áthelyezni, s az új munkakörben keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző hathavi átlag- keresete volt. ■ E rendelkezések végrehajtása érdekében az illetékes miniszterek az egészségügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben 30 napon belül határozzák meg azokat a munkaköröket. amelyekben terhes nő nem foglalkoztatható e) A terhes, il letőleg szülő nőt a Munka TörvényKönyve értelmében (97. §. 1. bek.) a szülés előtt és a szülés után ősz- szesen 12 heti szabadság illeti meg, amely rendellenes szülés esetén, hatósági orvosi javaslatra négy héttel meghosszabbítható. A szülési szabadságot rendszerint a szülés előtt és után két részben kell kiadni; a dolgozó nő kérelméré meg kell engedni, hogy a szülési szabadságot teljes egészében a szülést követően vegye igénybe, ha a szülést megelőzően végzett njunka orvosi vélemény szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. f) Ha a dolgozó nő gyermekét a vállalat, vagy a munkahelyhez közeieső bölcsődében vagy pedig közeli lakásában szoptatja, gtz első hat hónapig napjnta kétszer, félórai ezt követően a kilencedik hónapig, naponta egyszer félórai szoptar tási idő jár részére, amely a munkaidőbe beleszámít és arra átlagbér jár. Ha az anya gyermekét a munkahelytől távolabb eső bölcsődében vagy lakásán szoptatja, az első hat hónapban naponta kétszer háromnegyed órai, ezt követően a kilencedik hónapig naponta egyszer háromnegyed órai szoptatása idő jár részére: kívánságára pedig a napi kétszer háromnegyed órai szoptatási idő napi másfél órá- han egyszerre is kiadható. Ha a gyermek szoptatása az előbbiek szerint nem biztosítható, a dolgozó nőt kérelmére a szoptatás érdekében a munkáltató vállalat (hivatal, stb.) vezetője legfeljebb három havi fizetésnélküli szabadságban köteles részesíteni. g) A dolgozó anyát egy évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása és gondozása érdekében kérelmére táppénzes állományba kell helyezni, ha igazolja, hogy a gyermek otthoni ápolásra szorul és ápolását más családtag nem tudja ellátni. Ha a beteg gyermek egy évnél idősebb, de hat évesnél fiatalabb, a dolgozó anyát kérelmére az otthoni ápolás biztosítására a fenti felté:e!ek igazolása esetén fizetésnélküli szabadságban kell részesíteni; az ilyen cimen engedélyezett szabadságok összes tartama azonban egy év alatt 30 napot nem haladhat meg. Ha a gyermek egy évesnél idősebb, de két évesnél fiatalabb, az egyedül áljó dolgozó nőt a szabadság tartamára táppénz illeti meg. Egyedül állónak azt a nőt kell tekinteni, akinek férje nincsen, vagy attól törvényesen elvált. A munkáltató szerv vezetője kivételesen • indokolt esetben 30 napnál hosszabb ideig tartó fizetésnélküli szabadságot is engedélyezhet, az így meghosz- szabbíiott időre azonban táppénz nem jár. h) Az a dolgozó anya, aki legalább két 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, háztartási leendői jobb ellátása érdekében havonként 1 fizetés nélküli szabadnapra jogosult, feltéve, hogy a megelőző három hónap alatt igazolatlanul nem mulasztott 3. Ingyenes csecsemökeleng^e juttatása az újszülötteknek 1953. évi március 1-től kezdődően az állam minden újszülött gyermek részére ingyen csecsemőkelengyét juttat a szülő nek, akár jogosult a szülő társadalombiztosításra. akár nem. a) Az ingyenes csecsemőkelengye 400 forint értékű cse- csamőcikket (pehnka és egyéb ruházati cikk) tartalmaz. A kelengyecsom.agot az egy éven aluli csecsemők használatára szolgáló cikkekből a belkereskedelmi minisztérium által összeállított jegyzék alapján, a kijelölt üzlet állítja össze az anya választása szerint. b) ingyenes kelengyében az az anva részesül, aki a terhességével kapcsolatban eiőírt három orvosi .vizsgálaton részt- vett. 1953 évj április hő vé- eéig az fopvenes kelengyét annak az anyának is ki kell adni, aki csak egyszer vett részt orvosi vizsgálaton. Orvosi igazolásra kiadható a kelengye annak az anyának is. aki a három orvosi vizsgálaton kora szülés miatt nem vehetett részt, de a koraszülött gyermek életképes. c) Az ingyenes kelengyére jogosító utalványt a terhes nő lakóhelye szerint illetékes községi (városi, kerületi) tanács végrehajíóbizottsága adja ki a terhesség , kilencedik hónapjától kezdve. d) A csecsemőkelengve a gyermek élveszületése esetén az anya tulajdonába megv át. e) A csecsemő kelen gve ingyenes futtatásával egvidőben. 1953. évi március 1. napiával megszűnik g pelenkára adott árengedmény fenntartásának szükségessége. 4. Kedvezmények az intézeti szülési költségeknél a) A. társadalombiztosításban akár saját munkaviszonyuk- alap ián, akár férjük jogán részesülő nők intézeti szülési költségeit teljes mértékben a társadalombiztosítási szervek viselik. b) Az intézetekben (kórházban,- klinikán, szanatóriumban, stb.) szülő, a társadalombiztosításban nem részesülő nők az intézménynél kőtelező ápolási díj felét fizetik csupán; a szülőotthonokban napi 10 forintot. 5. Társadalombiztosítási juttatások a) A társadalombiztosításban részesülő dolgozó nőt az anyasági segéiv mellett terhességi és. gyermekágyi segély is megilleti, tizenkét heti munkabérének megfelelő összegben, ameny- nyiben a szülési szabadságát meghosszabbították (2. e) pont), a meghosszabbítás időtartamára — legfeljebb további 4 hétre — is .'jár a terhességi é= gyermekágyi segély. Ha az anya nem áll alkalmazásban. egyszeri anyasági segélyben részes«!, feltéve, hogv a férje társadalombiztosításra igény jogos ült dói gőz ó. b) A dolgozó anvák anyasági segélyét 1953. évi -március 1. napjáíól kezdve a jelentein 500 forintról 600 forintra, az első gyermek után 700 forintra kell felemelni. c) A mezőgazdasági társadalom-biztosításba bevont dolgozó nők, akik a terhességi és gyermekágyi segély helyett egységes anyasági segélyben részesülnek, a jelenlegi 1330 forintos anyasági segély helyett 1953 március írtől kezdve 1400 forintot, az első gvermék után 1500 forintot kapnak. d) Az az anya, aki a háromszori terhességi orvosi vizsgálaton nem vett részt, az anyasági segélyt nem a felemelt, hanem csak az eddigi összegben kapja. 1953. évi április hó végéig a felemelt anyasági segély jár annak az anyának is, aki csak egyszer vett részt ervosi vizsgálaton. A felemelt anyasági segélyt kapja az az anya is, áld koraszülés miatt nem vehetett reszt a három orvosi vizsgálaton. V e) A terhességi és gyermekágyi, illetőleg anyasági segély teljes összegében megilleti azt * dolgozó-nőt, aki a segély ese-dé kességét megelőző két éven belül összesen legalább 9 hónapig betegség esetére biztosítva volt, vagy a 9 hónapot azért nem érte el, mert munkaviszonyba lépését megelőzően egy évnél hosszabb ideig iskolai tanulmányokat folytatott vagy tanfolyamon vett részt. A segély fele összegét abban az esetben is megkapja « dolgozó nő, ha két éven belül legalább 6 hónapon át betegség esetére biztosítva volt. . Ha az egyszieri anvasági segély a féri jogán tár, a fenti -endelkezéseket a féri munkaviszonyára kell alkalmazni 6. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az olyan anyáknak, akik hat. vagy több gyermeket hoztak világra és neveltek fel, a dolgozó nép megbecsülésének kifejezéséül, minden évben, a Nemzetközi Nőnapon (március á. napján) „Anyasági Erdem- érem”-et adományoz. Azokat az anyákat, akiknek 7, vagy több élő gyermekük van, pénzjutalomban is kell részesíteni. 7, Kedvezmények a lakásjuttatáseknaT A családalapítás előmozdítása érdekében az újonnan épülő, vagv a megüresedő lakásoknak mintegy 20 százalékát fiatal házaspároknak kell juttatni, ha egyébként a lakás kiutalására érdemesek. Ugyanez a rendelkezés irányadó a szolgálati lakások kiutalására is. 4 »
