Népújság, 1953. február (10-17. szám)
1953-02-12 / 13. szám
7 1953 február 12. N EPUJSAG U. Családi pótlék A csaiádi pótlék folyósításának jelenlegi rendszere 1953. évi március hó 1-től kezdve a következők szerint módosul: három gyermekes családoknál a néqy gyermekes családoknál a öt gyermekes családoknál a hat gyermekes családoknál a Hét gyerrnék után havi 560 Ft, nyolc gyermek után havi 680 Ft, kilenc gyermek után havi 810 Ft, tíz gyermek után 975 Ft, tizenegy gyermek után 1155 Ft. tizenkét gyermek után pedig 1350 Ft családi pótlék jár, min den további gyermek ut'án havi 210 Ft-tal emelkedik a családi pótlék. 2. A két gyermek után járó esaJádi pótlék összege változatlanul havi 75 Ft. 3. a) Az egy gyermek utáni családi pótlék megszűnik, kivéve az egyedül álló anyáknál, akiknek egy gyermek után is kel' havi 30 Ft családi pótlékot folyósítani. b) A feleség után család: pótlék nem jár; a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló törvényerejű rendelet szerint járó házastársi pótlék azonban a nyugdíjast az előírt fettételek mellett továbbra Is megillet:. 4. A családi pótlékra a dolgozónak addig van igénye, amíg a gyermek 16 éves korát eléri. Ha a gyermek islko'aii tanulmányokat folytat vagy ipari tanuló, az iigényjogoeultsá? a gyermek 18. életévének betöltéséig tart. 5. Nem folyósítható családi 1. A háromnál több gyermek után járó családi pótlék összegét a következők szerint keii felem élni: jelenlegi 135 Ft.ról 180 Ft-ra jelenlegi 210 Ft-ról 260 Ft.ra jelenlegi 300 Ft.ról 350- Ft-ra jelenleqi 405 Ft-ról 450 Ft.ra pótlék az olyan gyermek után aki állami ösztöndíjat élvez továbbá az olyan ipari tanuló után sem, aki tanulóintézetben nyert elhelyezési. 6. A m nisztertanács kitér jeszti a családi pótlékra való jogosultságot 1953. évi március hó 1. napjától kezdve az önálló ter me 1Ö6ZÖ vetkezetek és a fii. típusú termeiőszövetkezeti csopor tok tagjaira, amennyiben három vagy ennél több 10 éven aluli gyermekük van és ha az előző évben 120 munkaegységet teljesítetlek. Ha a<z anyának saját mgsága után jár a családi pótlék, 8Ö munkaegység Igazolása elegendő. 1953. évi március hó 1-től jogosullak a családi pótlékra a községi (városi) legeltetésig bizottságok állandó alkalmazása ban álló pásztorai ís, ha három vagy ennél több 10 éven aluli gyermekük van.. Ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre családi pótlékot csak egy dolgozó kaphat. A termelőszövetkezeti (tszcs) tagok, valamint a községi (városi) legeltetési bizottságok ál landó alkalmazásában álló pásztorát részére járó csaiádi pótlék összege; Szakszervezet és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége bevonásával szervezzen széleskörű I tanfolyamokat, előadásokat, ki- á’litásokat, adjon ki tájékoztatóul éven aluli 3 gyermek után havi 144 Ft. 10 éven aluli 4 gyermek után havi 208 Ft. 10 éven aluli 5 gyermek után havi 280 Ft. 10 éven aluli 6 gyermek után havi 360 Ft. Minden további 10 éven aluli gyermek után havi 60 Ft-al emelkedik a családi pótlék. A családi pótlékot a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK) folyósítja. III. Az anyák és gyermekek egészségügyi ellátásának fokozása 1. Az intézeti szülések jelenlegi 42 százalékos arányát az ágyszám növelésével és a szülőotthonok jobb kihasználásával az 1953, év végéig 54 százalékra, az 1954. év végéig pedig legalább 60 százalékra keli emelni. Az egészségügyi miniszter 1957. év végéig biztosítsa annak lehetőségét, hogy minden szülés intézetben történliesséfc g. A csecsemő- és gyermekbetegségek eredményesebb gyógyítása érdekében: a) Az 1954. év végéig 20 szá zalékkal kell növelni a rendel kezesre álló gyermekkórházi ágyak számát. b) A gyermekek kötelező vé dőoltását a mai himlő- és difté- liaoitá-sok mellett az 1953. évtől kezdődően ki kell terjeszteni a szamárköhögés ellen a difté- riaoltássa« együtt történő kombinált oltásra, emellett az 1953 évben egyes területeken, az 1954. évtől pedig országosan be kell vezetni a hastífusz ellem kombinált oltást is. 3. A csecsemők és kisgyermekek tejefli4ásának megjavítása érdekében: fokozni kell az aniyatej’íe! való i rílfs hó végéig új tejporgyárat ellátást, továbbá 1954. évi áp- I kell létesíteni. 4. A bölcsődék és csecsemőotthonok fejlesztés« érdekében: a) A bölcsődei férőhelyek s-zá mát az 1954 évig a mainak közel kétszeresére kell növelni; az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a mezőgazdaságban dolgozó anyák gyermekeinek elhelyezésére szolgáló idénybölcső- dék férőhelyeit. Az építőiparban dolgozó nők részére az egy évnél hosszabb ideig tartó nagy építkezéseken vára dórtól cső d ékel kell létesíteni. b) Jelentősen fejleszteni kell a bölcsődékben nyújtott gondozás minőségét. Ennek érdekében minden tíz gyermek ellátásához gondozónőt kell biztosítani és növelni kell a kisegítő személyzet létszámát is. A gyermekek huzamosabb elhelyezésének lehetővé tétele érdekében a bölcsődéket 13, illetőleg a szükséghez képest 16 órán keresztül kell üzemben tartani, a gondozónők munkaidejét pedig a lehetőséghez képest napi 8 órára kell csökkenteni 5. Az óvodák és az iskolai napközi otthonok fejlesztése a) Az óvodák és óvodai napközi otthonok férőhelyeinek számát az 1952. évi 80.000-rő! az 1953. évre 119.000-re kell emelni, amelyből 94.800 területi és 24.200 üzemi férőhely. b) Az iskolai napköziotthoni hálózatot vidékre is ki kell terjeszteni és a férőhelyek számát a mai 15.000-ről az 1953. évben országosan 20.000-rel. tehát összesen 35.000-re kel emelni. 6. Az új bölcsődei és óvodai férőhelyeket főleg a jelentős új Ipari településeken kell létesíteni. Az új háztömbök tervei a tömb lakói gyermekeinek részére szükséges bölcsőde és óvoda tervét is tartalmazzák. Falun elsősorban idénybölcsődét és napköziotthonokat kell szervezni a szükségletnek meg- (e’elően 1—5 hónapos, átlag 3 lónapos időtartamra, r Az idénybölcsődéket és idény- Svodákat elsősorban az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezeti községek és tarosok területén kell létesíteni. Mintegy 300 gyermeküdülői férőhelyet az üdülés befejezése után téli gyermekszanatóriumként kell hasznosítani. 7. Az egészségvédelmi szolgálat munkájának megjavítása érdekében az ország egész területének védőnőkkel való ellátását úgy kell fokozni, hogy az 1954. év végére minden 5500 la- kosra egy védőnő jusson. a) Az egészségügyi védőnők bérét átlagosan 8 százalékkal, tehát a mad havi 750 forint átlagfizetésről 810 forintos, a külterületi védőnőkét pedig 860 forintijs átlagra kell felemelni 1953. évi március hó 1-től. b) A szülésznőket be kell vonni a terhesgondozásba. Ezzel kapcsolatban az 1953 március 1. napjától kezdődően fizetésüket átlagosan 50 százalékkal kell felemelni s ezen-belül a béreket körzet lélekszámáiól függően kell megállapítani. 8. Az egészségügyi minisztérium »z Orvosegészségügyi kát, amelyeken keresztül az anyák a terhességgel és a gyermekek gondozásával kapcsolatos alapvető ismereteket megszerezhetik. IV. Az egyedülálló anyák fokozottabb védelme 1. A lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága a társadalmi szervek közreműkö désével nyújtson megfelelő se gítséget ahhoz hegy a házasságon kívül született, vagy születendő gyermek apja a gyermek anyjával kössön házasságot vagv ha ez nem lehetséges, a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal ismerje el ma gáénak. 2. A minisztertanács egyidejűleg rendelettel intézkedik a gyermektartás és a szülő nő ellátásának fokozottabb biztosítása, valamint a gyermekek és anyák bírói jogvédelme iránt. A jövőben érvényesített tartási igények esetében tartásdíjként legalább oJvan összeget kell megállapítani, mely eléri a tartásra 5. Terhesnői ot kötelezett, átlagos keresetének 20 százalékát. Ennél alacsonyabb tartás-díjat a bíróság csak abban az esetben állapíthat meg, ha a tartásra kötelezettnek legalább két más olyan gyermeke van, akinek tartásáról gondoskodnia kell. 3. Az olvan házasságon kívül született gyermeket, akinek tartása másként nem biztosítható, az anya kérelmére az állam gondozásban részesíti. 4. Az örökbefogadás előmozdítása érdekében a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény biztosította, hogy az örökbefogadott g vermek a vérszerinti gyermekkel minden tekintetben azonos elbánás alá esik. honok létesítése Az 1954. év végéig teljesen meg kell szüntetni a szülészeti intézetekben az egyedülálló anyák ellátásának jelenlegi „háziterhes” rendszerét. a) Budapesten az 1953. évben 70, Sztálinvárosban és Miskolcon pedig az 1954. év végéig 100—100 férőhelyes terhesnői otthonokat kell felállítani, ame- lyekben az egyedülálló anyák — elsősorban dolgozó nők — a terhességük utolsó hónapjában és a szülés után 8 hétig tartózkodhatnak. b) A terhes nők otthonaiban a dolgozó anyák napi 10 forint térítést fizetnek. Ha az anya keresete (terhességi segélye) a heti 150 forintot nem haladja meg,t a díjat az otthont fenntartó tanács végrehajtó bizottsága legfeljebb 50 százalék erejéig mérsékelheti. A díj teljesen elengedhető az olyan egyedül álló anyáknak, akik családi körülményeik miatt kénytelenek az otthont i erény bevenni és keresetük, jövedelmük nincs. V. A gyermektelenek adója Az anyák és ereranetek védelmének fokozása, anyagi és egészségügyi helyzetük- megjavítása. a többgyermekes családok támogatása érdekében az állam jelentős anyagi kötelezettséget vállal. Méltányos, hoigv e kötelezettségekben nagyobb arányban vegyenek részt a gvermektelenek. nőtlenek és hajadonok, alakét nem terhelnek a gyermekek nevelésével kapcsolatos költségek. Ezért az 1953. évi március hó 1. napjától keresetük, jövedelmük 4 százalékának megfelelő adót kell fizetni a 2040! 50 éves férfiaknak és a 20-tól 45 éves nőknek, ha nincsen élő (akár vérszerinti, akár örökbefogadott) gyermekük. Az a szülő, akinek gyermeke 20. életévének betöltése után halt meg, mentes az adófizetés alól. Mentesek továbbá a Néphadsereg-és az Államvédelmi Hatóság z soi dii! élményt élvező tagjai és azok feleségei, a legalább 75 százalékos hadi- és háborús polgári rokkanták, továbbá a 20—24 éves férfiak’ és nők addig, amíg iskolai (egyetemi síb.) tanulmányaikat folytatják. Az adóra vonatkozó részletes szabályokat a minisztertanács egyidejűleg rendelettel állapítja meg. VI. Küzdelem a magzatelhajtás ellen Bár népköztársaságunk sokoldalú támogatásiban részesíti a többgyermekes családokat és évről évre számottevően fejleszti az anyák és gyermekek gondozását és védelmét, egyes lelki- ismeretlen orvosok, szülésznők és kuruzslók közreműködésével — főleg a falun — még mindig gyakori a magzatelhajtás. Ezért az állami és társadalmi élet minden területén fokozni tell a küzdelmet a magzatelhajtás ellen, amely súlyosan veszélyezteti az anyák és" az egész nép egészségét, rombolóan hat az erkölcsre és'a családi életre. Az i gazságü gyminíszter terjesszen elő javaslatot a magzatelhajtásban résztvevő orvosokat szülésznőket éskuruzslókatsújtó büntető rendelkezések megszigorítására. A minisztertanács felhívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét, a Magyar Vöröskeresztet és a többi társadalmi szervezetet, hogy fokozzák a magzatelhajtás elleni társadalmi harcot. Felvilágosító mu nká j uk b an h amgsú ! yozzák, hogy a törvény a magzatát elhajtató, vagy elhajtó anyát is bünteti, továbbá, hogy a magzatelhajtás elleni küzdelem az egész nép ügye, mely elősegíti az egyén és a család egészségét és boldogabb életét. E határozat az 1953. évi március hó 1 napján lép életbe. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívja az összes hatóságokat, társadalmi szervezeteket,1 a vállalatok és hivatalok vezetőit, hogy építve a népköztársaságunk által a családok, -anyák és gyermekek részére biztosított széleskörű gondoskodásra, e határozat maradéktalan végrehajtásával, segítsék eíö az anyai- és gyermek- védelem színvonal án^k emelését. a házasság és család intézményének további megszilárdítását. Erős, egészséges új nemzedék felnevelésével egész népünk boldog jövőjét segítsük biztosítani. RÁKOSI MÁTYÁS s. k., a minisztertanács elnöke \ túdebrői termelőcsoport készül a begyűjtésre A füzesabonyi járás termelő- csoportjai az elmúlt esztendőben gabona bead ási kő íelezet tségükeit 100 százalékon felül teljesítettéi!:, és eleget tettek a kapás ok beadásának is. A csoportok Közül élenjárt a tódebröi Uj Élet termelőcsoport, amely már most lelkesen készül az idei esztendőre is, hogy maradéktalanul teljesítse az állam iránti kötelezettségeit. A csoport tagsága Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére fel a járt! ásókat tettek, hagy ezzel is elősegítsék az évi terv teljesítését. Vállalták, hogy első negyedévi baromfibeadási kötelezettségüket március 9-re túlteljesítik, a hónap végére pedig negyedévi tojásbeadásuknak eleget tesznek. A kétéves állattenyésztési határozat sikeres megvalósítása érdekében a tehenészetben bevezetik az egyedi taikarmányoz-ást, a háromszori fejest és az előírt 2700 liter tej helyett 7000 liter tejet adnak be az első negyedévben. A csoport tagjai felhívták a füzesabonyi járás, de a megyénk összes termelőcsoportijainak a figyelmét, hogy az új módszerek szél-eskörű alkalmazásával határidő előtt teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket. Fejes Márton levelező ÉPÜLŐ KÜMMiWS - ÉPÜLŐ SZIIMIMS A sztálini korszak kiemelkedő építkezései Szüntelen folyamként robognak a gépkocsik a moszkvai Lenin-hegy irányába. Az öreg hársfák havas ágai mögül mindinkább kibontakoznak a Moszkvai Állami Egyetem magasépületének körvonalai. Az új egyetem valóságos város. A 38 emeletes főépület meliett számos melléképület áll. A főépület 1.300.000 köbméternyi teret foglal el, helyiségeink száma közel 20.000. Ha minden helyiségbe csak egyetlen percre mennénk be, akkor is 14 napot venne igénybe az összes helyiségek végiglátogatása. Ha végigjárnánk az épület valamennyi fo- ifosóját, 25 kilométeres utat tennénk meg. Az egyetem főépületében most vakoló, parkettázó, festő és egyéb asztalos munkák folynak. Az egyetem épületének ablakaiból jól látszanak a szovjet főváros többi kerületeiben emelkedő, vagy most épülő magasépületek. Ezek közé tartozik például a Dorogomilovszkaja- rakparton épülő 32 emeletes épület, amely ezer szállodai szobából és 250 szépen megépített lakásból fog állni. A villanyhegesztők befejezték a hegesz* tési munkákat a harminckettedik emeleten és most megkezdték az épület csúcsának szerelését. Jevgenyij Grebenyuk hegesztő most 142 méter magasságban dolgozik az épületen. A Dorogomilovszkaja-rakpar- ton épülő szállodával majdnem szemben, a Moszkva-folyó másik partján a Vossztanyije (Fel- kelés)-téren szintén új magas- épület emelkedik. 450 új lakásból fog állani az új épület. Az építkezés dolgozói most a burkolómunkákat és az épületen belüli festési munkákat végzik. A Kalancsevszkaja-utcában, nem messze a Vörös Kaputól még egy magasépület emelkedik. Az épület 350 lakrészből álló szálloda lesz. Az épületen már a belső' szerelési munkákat, a falak burkolását végzik. A most épülő magasépületek, valamint a Szmolenszkaja-téren és a Vörös Kapu közelében már felépült magasépületek Sztálin elvtárs kezdeményezésére épülnek, szerves részei Moszkva általános újjáépítési tervének, új korszakot jelentenek a szovjet városépítészetben. A szovjet példa nyomán Bulgária dolgozói komoly eredményeket érnek el a szovjet tapasztalatok nyomán a gazdaságos termelésért vívott harcban. Emelik a munka termelékenységét, csökkentik az önköltséget, takarékoskodnak a nyersanyaggal és javítják gyártmányaik minőségét. Levcsenko és Muhanov szovjet sztahanovisták kezdeményezése nyomán, a termelési önköltség mtívele- tenkinti csökkentésével bolgár üzemek százai értek el nagyösszegű megtakarítást. Az „Anton Ivano*’ gépgyár, a „Vaszil Kolarov’1 kábelgyár, a • „Dimitr Blagoev”, a „Cvetmetprom“ és más gyárak százmilliókat takarítottak meg. A „Georgi Dimitrov’* mezőgazdasági gépgyár a fémlemezek észszerű fel szabásával és a gépek szerkezeti javíLPOLITIK AI tásával csak 1952 harmadik negyedévében több mint egymillió levât takarított meg. A jó gazdálkodás eredményeként a cServern fütőház mozdonyai 1952 utolsó 14 napján megtakarított szénnel közlekedtek. A dimitrov- grádi „Sztálin*’ vegyikombinát dolgozói jelentették Cserveokov elvtársnak, hogy Levcsenko és Muhanov módszerének alkalma-, zásával, az önköltség csökkentésével 28,240.000 levât takarítottak meg. A bolgár dolgozók tovább fejlesztik a takarékossági mozgalmat, követik az élenjáró szovjet sztahanovisták módszereit, újabb és újabb győzelmekkel harcolnak a második ötéves terv első évének határidő előtti sikeres teljesítéséért. Olcsó kenyér Nyugat-Németország és Nyu- gat-Berlin lakossága a napokban értesült a bonni hatóságok újabb „ajándékáról”. Február 15-től az úgynevezett „olcsó“ kenyér ára Nyugat-Németország- ban kilogrammonkint 17 pfenniggel emelkedik, Nyugat-Ber- linben pedig 25 pfenniggel lesz drágább a háromfontos péksütemény. A kenyérárak emelkedésének oka: megszűnt az állami hozzájárulás az olcsó kenyérfajta sütéséhez. Ugyanakkor bejelentették, hogy a tej ára literen!:int 10 pfenniggel, a szén ára tonnánkint 5 márkával emelkedik. A szénárak emelkedését pedig, mint Ismeretes, általában a villany és a gáz árának emelkedése kíséri... A nyugatnémetországi „olcsó*’ (vagy, amint nevezik, „fogyasztási’*) kenyér története a következő: 1950 nyarán általános kenyér áremelést hajtottak végre. Ez ellen az intézkedés ellen a dolgozók felháborodva tiltakoztak. A hatóságok a nép megnyugtatására bejelentették, hogy támogatásban részesítik azokat a pékeket, akik „olcsó*’ (azaz rosszabb minőségű) kenyeret fognak árulni. Nyugat-Németország városaiban ezt a kenyérfajtát csakhamar „kolduskenyérnek“ nevezték el. A „DFA” hírügynökség közlése szerint az „olcsó’* kenyérrel mintegy 20 millió ember táplálkozott. A bonni hatóságok most megszüntetik az állami hozzájárulást. A magyarázat a következő: az „olcsó“ kenyeret csak a lakosság legszegényebb rétegei számára tervezték, ma pedig már „túlságos sokan*’ vásárolják. Ékesszóló beismerése a nyugatnémet lakosság széleskörű el nyomorod ásának! A gyöngyösi dolgozók példamutató kiállása a forinttakarékosság mellett Az Országos Takarékpénztár február 2-án nyitotta meg gyöngyösi város; fiókját és csütörtökön takarékos^gi ankétet tar. tott, melyen résztvettek a tanács, a tömegszervezetek, vá a. latok, üzemek és hivatalok képviselői. Vadász Károly elvtárs. az egri .megyei fiók vezetője ismertétte az Országos Takarékpénztár funkcióját a forinttakalrékossAg terén. Rámutatott arra, hogy csak most van kialakulóiban aa öntudatos szocialista fegyelem és vele együtt a szocialista ta. karékosság tudata. Ennek a tu_ datnak a kifejlesztése a mi feladatunk. Meg kell magyarázni a dolgozóknak, ha saját házuk táján is takarékoskodnak, ezze! a maguk érdeke mellett a béke ügyét is szolqálják. Az ankéton a Váltó- és Ki térő- gyár, a Bányászati Aknamélyítő V., az Építőkőfe.itő V., a Mátra- vidékl Ásványbánya V., az 53/4. Építőipari V.. a Vendéglátó Tröszt, az Állami Áruház, a honvédség, a váró i rendőrkapitányság, az MSZT. a Magyar Nemzeti Bank. a Magyar Posta, a Vízművek, a Malomipari Egyesülés. a Köztisztasági Hivatal, a Kertészeti Vállalat ég a többi munkahelyek képviseltében ‘megjelent dolgozók nagy érdek. lődéstsel hallgatták a * fiókvezeti tájékoztatását a különféle taka. rékbetét fajtákról és hozzászó fásaikban ígéretet tettek arra 'hogy a takarékossá gi mozgíx- lom kiszélesítésére hathatós tá mogatást nyújtanak, az OTf dolgozóinak. A hozzászólók közül: Újlaki Kálmán, az Állami Aruház dolgozója, Hegedűs Sándor, a városi tanács énökheh-ettese és Vajds Irén. a Bányászati AknaméMtí Vállalat dolgozója értékes javas, latokat - tett az elvégzendő munka sikeres végrehajtására. Bognár Pál, az MSZT város titkára elmondotta, hogy ő sa látra ara tapasz,alta,és meggyőződött róla, hogy az takarékoskodik helyesen, aki a pillanatnyilag fel nem használt pénzét taka« retóbetétben tartja. A múlt évbe-« rendszeresen nyereménybetét, könyvbe helyezett kisebb ősszé geket. bizonyos beszerzés céh jóra. A pén-zt már fel is használ, ta. amikor a második negyedévi sorsolásnál betétkönyvét 101 százalékos á/agtöke nveremény- n.yel kisorsolták és 1000 forintot nyert. ígérte, hogy az MSZT ak- tíva-há!ózata útján a legszélesebb felvt'ágosítn nevelő munkát fejti ki a takarékossági mozgalom tö- megmozgiommá való fejlesztése érdekében. k »
