Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)

1953-01-04 / 2. szám

2 HEVESMEGYEI NÉPÚJSÁG 1953 jairuár 4. Az előadásos propaganda elválaszthatatlan a tanulástól „Az előadásos propagandát a párttagság, az értelmiségiek és a legjobb pártonkívüliek politi­kai képzésének, nevelésének sok­oldalú, hatékony eszközévé kell fejleszteni” — mondja ki a Po­litika] Bizottság határozata. Az előadásos propaganda szerves része a pártoktatásnak, elvá­laszthatatlan a dolgozó töme­gek nevetésétől. Feladata ket­tős-: egyrészt a párto'ktatásban -résztvevők, a népnevelők, funk­cionáriusok és aktívák polit-kai iát ókorét szélesítik ki a magas­színvonalú előadások, másrészt a párt oktat ás szervezettebb for­mái! ból kimaradt párttagokat, tagjelöl tetet, a pártonkívü'i ak­tívákat és dolgozókat ismerteti meg pártunk alapveiő kérdései­vel. a nemzetközi helyzet és szo­cialista építésünk időszerű pro­blémáival. Különösen fontosak napjaink­ban az SZKP XIX kongresszu­sa jelentőségéről, Sztálin elv­társ új. zseniális művéről tartott előadások. Ezek megyéinkben is rgen látogatottak. lágerben a kongresszus anyagáról tartott három. előadáson 2600-an jelen­tek meg. A megyében több mint tízezren hallgatták végig a XIX. pártkongresszus egyes kérdései­ről -szóló előadásokat. A jól meg­szervezett, jó! előkészített elő­ad ásóknak hosszú időre kiható, eredményei lesznek. A hallgatók részletesen és alaposan megis­merik, «nne-k -következtében még forróbban megszeretik a béketábort vezető Szovjetuniót, megismerik a kommunizmus or­szágának hatalmas erőjét, óriási ütemű fejlődését, s fejődésének mozgató erejét. Világosabbá J válnak az imperialista országok! belső törvényszerűségei, pusz-1 litó belső ellentmondá-sai, éle­ződő, egymásközötti ellentétei. Az előadások hallgatása nyo­mán megjavul, magasabb szín­vonalra emelkedik a kongresz- szus anyagának feldolgozása, s ezen keresztül színvonalasabbá válik páriépítési és állami mun­kánk is. A vallás keletkezéséről és tár­sadalmi. szerepéről ez évben több mint negyven előadás hangzott el. s ez nagyban elő­segítette népnevelőink munká­ját. November 20-án Gyöngyö­sön csaknem 400, augusztusban Egerben 700:nál is több, Erdő­telken 100, ti evesen 200 dolgozó hallgatta meg az előadásit. Az e'ó'adások után több dolgozó előtt világossá váíit, hogy mi a klerikális reakció célja, megér­tette, hogy miért uszít » klérus az ötéves terv, a szocialista épí­tés ellen. Felismerték, hogy számos, békefrázisokat puffog- tató pap tettekben nem a béke hívé, hanem a háborús uszítok, az imperialisták szolgálatában áll. ■ Falun különösen a Szovjet­unió mezőgazdaságáról és a szövetkezeti gazdálkodás jelen­tőségéről szeretnek előadást had­iam' a dolgozó parasztok. Az eőadások után hosszú hetekig folyik a vita. Nem.egy esetben felkeresik a népnevelőket a dol­gozó parasztok, hogy beszelje­nek- még erről. Több he1 yen eíő- forduJt, hogy a Szovjetunió mezőgazdasága, vagy a mi szo­cialistái mezőgazdaisáigun-k fejlő­déséről tartott előadás után győ­ződtek meg egyes dolgozó pa­rasztok, hogy az egyedüli helyes út számukra' a közös, a nagy­üzemi gazdálkodás. A munka minden területén nagy' segítséget nyújtanak az ( előadások. Az „Elhajlások, fer­dítések pártunk parasztpolióiká- jában” című előadás után az at­káid Petőfi-tszcs elnöke {elis­merte munkájának “hiányossá­gaid, -ön bírálatot gya,koro1t. Ugyanakkor figyelmeztette a tagságot is, mit jelent a hanyag és fegyelmezetlen munka. Ápri­lisban az erdőtelki állami gazda­ság dolgozói az egyik előadás után tettek felajánlást. A termelés problémáival fog­lalkozó előadások megmutatják a fe'adatokat az üzem, a bánya, a mezőgazdaság minden egyes dolgozójának és feltárják azo­kat a hiányosságokat, amelyek gátolják a szociaiizmus építését. Fényt derítenek ezek az e őadá- sok belső ellenségeink akna­munkájára is. Le!eplezik az üze­mekben tevékenykedő jobbolda'i .szociáldemokratákat, a szocláil- demokratizmus követőit. Meg­mutatják a falusi kizsákimá- Uvolók, a kulákok igazi arcát is. akik mindent elkövetnek, hogy' mezőgazdaságunk fejlődénél, szocialista építésünket akadá­lyozzák. Az előadások hozzá­segítik dolgozóinkat, hogy mind az üzemben, mind a munka min­den területén éberen őrködhes­senek építésünk felett. Az időszerű nemzetközi kér­désekről tartott előadások tájé­koztatják a falu, a város dolgo­zóit a békeh arc er ed m én vei rő1, s az imperialista tábor háborús tö­rekvéseiről. Még .világosabbá válik dolgozó népünk előtt,' mi­lyen feladatok állnak előttünk a békeharcban, a szocializmus épí­tésében — hazafiságra, helyt­állásra nevelik dolgozóiakat. Az előadásos propaganda azonban csak akkor tölti be hi­vatását, akkor segít] megíe'e- lően dollgozóinkat. ha az előadá­sokat megfelelően készítjük elő. Ezért a népnevelők időben tájé- koz-taiusák a dolgozókat az elő­adás tartalmáról és' biztosítsák a pontos megjelenést. Általános tapasztalat, hogy megyénkben az előadásokat, a különböző ren­dezvényeket nem tudják ponto­san kezdeni, mert a résztvevők nagyrésze késve jelenik meg. Népnevelő ink, p ártszer vezet e ink neveljék pontosságra a dolgo­zókat, mert a késés hátráltatja a do'gozókat munkájukban, az előadás megkezdése után érke­zők zavarják az előadót és a hal I gátokat egyaránt. Előfordul még olyan eset is, mint Recsken, a ,,Kékeisi gyo­pár” tér in-öi őcsoport ban., ahová kétszer ment ki a megyebizott­ság aktívája, hogy előadást tart­son „Politikai munka a termelő- szövetkezetekben” címmel, de a rossz szervezés miatt mind a két esetben elmaradt az előadás. P ár tszer vezet-eínk, népneve- 1 Síink, de minden egyes dolgozó ismerje fel az e1őadások hatal­mas jd'entőségét és különösen propagandistáink, politikai isko­lák hallgatói értsék meg: az előadásos propaganda elválaszt­hatatlan a tanulástól, szerves része az oktatásnak, hatalmas segítséget ad agitációs és pro­pagandamunkánk eszmei, politi­kai!' színvonalának, valamint pártmunkásaink öntudatának, aktivitásának növeléséhez. De nem végezhet jó munkát az a funkcionárius, népnevelő vagy párttag sem. aki nem igyekszik á'lamdóan bővíteni látókörét, aki nem tanul. Az előadásos pro­paganda nagy segítséget nyújt a mindennapi munkához, mert mindig a legfontosabb, .legidő­szerűbb napi problémákra ad v atlaszt. Forintra mérik a kegyet, illegális hitoktatást tartanak a bélapátfalvi „lelkipásztorok" Bélapátfalva, Monosbél. Bor- sodszentmárton katolikus hívei­nek leikét két pap1 „ístápoiia”, Nemes János plébános és Er- dődi Imre káplán. Nemes János következetesen hangoztatja: En békepap vaguok" — ennél töb­bet nem is tesz a békéért. Nem vesz részt békekisgyűléseken, nem beszél arról, mit jelent a népeknek a béke. Az ő „funkció­ja” nem a dolgozók békéjével foglalkozik. Annál inkább be­szél a túl világi békéről, a túl - világi boldogságról. De maga is túl távolinak látia a hívek előtt kecsegtetett túlvil áéri boldogsá­got. ezért kiveszi részét a földi gyönyörökből is. Nem veti meg a bort, megeszi a csókét, a to­jást, a tejet — ehhez persze pénz is kell. Meg aztán olt van a fiatal „sógornő” két gyerme­kével — ezeket a. pap gyerekei­nek is hívják a faluban — az­tán az apja is, ezek is szeretik a földi jókat. Igyekszik is szorgalmasan összekuporgatni a sóravalót a plébános úr: az állam is fizet, nősülnek is, halnak is az embe­rek és ez mind pénzt hoz a kony­hára. Nem tartja be még azt a régi közmondást sem: „hogy előbb szolgálnak és úgy adnak” — addig nem szolgái a plébá­nos úr, míg nem fizetnek. Nem temet el senkit míg előre ki nem fizetik a költséget. Ez a költség nem is pl van kevés. Az egyik elismervényen két forint nyo’cvanfüléres bélyeg hitelesí­ti, hogv Nemes János plébános Bakos Gusztáv Monosbélen el­hunyt dolgozó temetés5 költsége címén 280 forintot fizettek be a hozzátartozók. Drágán árulja a •kegyet Nemes plébános. A szen­teltvíz; többe van, mint a leghí­resebb kői ni. csak a beszente’é- sért 18 forintot vasa! be a plé­bános. a temetés, a harangozás 160 forint!, de még a tömjéníüst is 2 forintba kerül. , Irigykedve nézi. hogv a köz­ség dolgozó parasztjai gaboná­ból 119. hízoítsertés és váoó- marhabeadásukat 100, illetve 265 százalékra teljesítették. Pedig nem kevés az a lei, tojás sem, amellyel egyes hívek megtiszte­lik a plébános urat. A plébános még a harangozót sem akarja kifizetni, attól is sajnálja a pénzt, legutóbb már az egyházi képviselőtestületnek kelleti köz­belépnie, hogy a harangozó meg­kaphassa jogos bérét. A képvi­selőtestületi tagok is bizalmatla­nok rnár a kapzsi plébánossal szemben, ezért javasolták, hogy válasszanak pén at árost, aki ke­zeli az egvház vagyonát. Erdődi Imre káplánnak még nincs olyan gyakorlata, mint fő­nökének, ezért havonta „csak” 400 forintot tud megspórolni. De a spóroláson kívül, van egv na­gyobb „szenvedélye” is a káp­lánnak: szereti megszegni az állammal történi megegyezést, illegális hitoktatást tart. Kide­rült, hogv októberben a litánia után a sekrestyében foglalkozott a gyermekeikkel.— mintha nem tudna arról, hogv az illegális hitoktatás megszegése kicsúfo­lása az állam és áz egyház kö­zötti megegyezésnek. Mikor fe­lelősségre vonták, papi buzgósá- gára hivatkozott, szép. nemes cselekedetnek minősítette alias munkáját és hazudozássa! pró­bálta „elkenni” a dolgot. Vörös gyermekekről is beszélt Erdődi káplán, aki neveletlen, rossz, nem hallgat a Mszteiendőre, nem jár hittanra, s ezeket nekik pa­poknak kel! megnevelni.^ Most, hogv leleplezték Erdő­dit, egyre o-vakrabban Ölt magá­ra civilruhát, járja a falut. Főleg olvan családokhoz megy, ahoi gyerekek vannak, s itt beszélge­tés közben elmondja azt, amit hittanórán szokott, azon az- el­ven. hogv majdcsak ragad va­lami a gyerekekre. Dolgozóink nagvrésze már megértette, hogy a helves neve­lést. becsületes pedagógusaink biztosítják, akik hazafiságra, be­csületességre neveiik a gyerekei­ket. Bélapátfalván a 300 gyerek­ből mindössze 15-öt írattak be hittanra, és ez is hétre morzso­lódott le. Nem akarják a béla­pátfalvi dolgozók, hogy gyer­mekeiket is abban a sötétségben neveljék, melyben őket. nevelték. A két..papnak nem tetszik, ha becstelen ©’.járásukat emlegetik a dolgozók. Pedig ezekről egvre több sző esik a faluban. Mikor arról beszéltek, hogy drága a temetés, a plébános űr a szó­székről verte vissza a „rágalma­kat”. „Farizeusok voltak és van­nak” — mondta — a történe­lemben mindig előfordult, hogy voltak olyanok, akik• ellenezték, hogy adjuk 'meg a császárnak, ami a császáré, és istennek ami az istené. Ma is vannak az ál­lamnak olyan csatlósai, akik so- ka'iák a papifizetést”. Petőfi már 1848-ban írta, hogy ahol pap emelt szót, ott az igaz­ságot megfeszítik. Igv van ez Bélapátfalván is. A két pap mindent elkövet, hogv hazudo- zásával, a túlvilág ígéreteivel félrevezesse a dolgozókat. De si­kertelenül! A bélapátfalvi dol­gozók is rájöttek, hogv az ő papjuk is ojvan mint a többi, „vizet prédikál és bort iszik”, s időnként nem riad vissza még törvényellenes cselekedetektől sem. ? Községünk pártszervezetének II. évfolyamú politikai iskoláján lelkesen tanulmányozzák a Szovjetunió Kommunista! Pártja XIX. kongresszusának anyaigát, hogy megismerjék a Szovjetunió eredményeit, a kommunizmust építő ország hatalmas távlatait. Komoly viía alakult ki, mikor Malenkov elvtárs beszámolójá­ból a takarékosságról, az ön-, költség csökkentéséről szóló anyagot tárgyaltuk. Szecskó András konkrét tényekkel bizo­nyította. hogy mit jelent a-ta­karékosság, az anyag észszerű felhasználásai. A december 19-i előadáson azt mondta, hogy a< következő foglalkozás bebizo­nyítja, mit lehet előállítani egy darab tüzelőfából. Nagy érdek ■ őrléssel vártuk valamennyien a következő foglalkozást. Szecskó elvtárs eleget tett ígéretének. A december 26-i foglalkozáson ak­tatáskájából egy csomag forgá­csol, egy halom aprított fát, négy darab fűrészgombot és egy 40 centiméteres hosszú kézi- fűrészt vett elő — mindezt egy másfélkiló súlyú tűzifából állí­totta elő. Szecskó elvtárs mód szerévé] nagy hatást ént el a hallgatók között. Beszélt arról is Szecskó elvtárs, hogy a, for­gácsoló üzemekben az elszakadt fűrészlapokat a hulladék, a se- tejt közé dobják, pedig a Vegyes KTSZ eredményesen fel tudná Mutasson példát a tanulásban is a káli párttitkár használni ezt, s jelentős meg takarítást biztosítana ezzel álla­munknak. Számosán szóltak «zen a> fog­lalkozáson a takarékosság jelen­tőségéről. mindannyian megér tették- ennek nagy Fontosságát a szocializmus építésében. A hallgatók között azonban még mindig akad, aki lebecsüli az oktatást. Ezeijj; közé tartozik Kelemen János és Szabó Gyulá­nk is, akik csak kéthetenkimt vesznek részt a foglalkozáson. Kelemen elvtárs lebecsüli a ta­nulást, úgy véli, hogy ő már a most tanultakkal tisztában, van, a hathetes szakszervezeti iskolán mindent megtanult. Nem más a helyzet Révész Ferencné elvtárs- nőnél, a község pártszervezeté neik csúcstitkárámá! sem, aki úgy véli, hogy néki már nem fontos tanulni. Látogatási köny­ve ékesen bizonyítja, hogy még egyetlen propagandista: foglal­kozáson sem veti részt. Vájjon Révészbe elvtársnő hogyan pó­tolja *z elmulasztott amvagert, mi­kor érti meg, hogy a XIX. kon­gresszus anyagának tanulmányú zása nélkül nem végezhet jó munkát. Neki mini p árúit kárnak példát, kell mutálnia és segítenie kell a hallgatókul a tanulásban. Az iskola hallgatói vállalták, hogy meggyőzik Révészué elv­társim! a tanulás fontosságáról. Rau Mihály és Fehér Márkáé elvtársak ;, próbál koztak” is, de sajnos eredménytelenül. Révész- né elv társnő mereven visszaút ai- sított minden kísérletet, amely őt a tanulásra serkentetné. Hiba iskolánkon az is. hogv a fejlett elvtársaik nem adnak se­gítséget kevésbbé fejlett elvtár- saknaik, nincs kifejlődve eléggé a 'kötelességérzet a tanulás iránt, s ez elsősorban a tanács dolgo­zó imák tanulásában mutatkozik meg. Józsa Sándor, Reményi Anna és Mayer Mária egymást beszélik le az iskolán való rész­vételről, büntetésnek veszik azt, hogy tanulniok kelt. Sürgősen változtatni kell ezen az állapoton, s elsősorban Ré- vészné elvtársnőnek kell változ­tatnia a tanuláshoz való viszo­nyán. ha nem akarja, hogy a tagság bizalmát elveszítse, ha azt akarja:, hogy megállja helyét azon a területért, ahová a. párt állította. A tanács dolgozóinak is arra kell gondo’mok, hogy politikai képzettség nélküli nem tudnak harcolni » párt- és kor- má nyilad áraz a tok v égreh a j t á ­síiért, de az osztályéi fenség el­len sem. Gondoljanak arra. hogv minden dolgozónak becsület beli kötelessége, hogy a legjobb tu­dása szerint sajátítsa el a XIX. kongresszus anyagát, s azt mun káiában felhasználva harcokon közös ügyünkért, a szocializ­musért. T A'tti f \ T fU aImXiIi- IT A I ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS Új vízierőmű Grúziában Szovjet-Gruzia áramtermelése 1939—W5I VWfdt 2.3-szere- sére emelkedett. Az ötödik ötéves tervben több új vízierőművef létesítenek Grúziában. A szamgorai öntözőrendszerrel együtt épülő ivet rihevi vízierőmű energiáját fel fogják haszna líra a. kör­nyező kolhozok villamosítására is. Képünk a tyetrihevi vízierőmű csőhálózatának szerelését mu­tatja be. Téli építkezés Moszkvában A Szovjetunióban az építőmunka télen sem szünetel. Moszkvá­ban a Dorogornilovszkaja-rakparton új-aibb magásépület készül. A 31 emeletesre tervezett szállodának már a 13. emeletén dolgoznak a gyors’kezű szovjet kőművesek. Képünkön Vasziiij és Szergej Píszkun kőműveseket látjuk, amint a szállcdaépület külső falát újfajta keramiRagokkal fe­dik be. v Berlin demokratikus Övezetében A demokratikus övezetben ha­talmas méretű újjáépítési munka folyik. A kormány cé'ja a város neves középületeinek újjáépítése mellett megszüntetni a lakásínsé­get és egészséges ú j lakásokat biztosítani a dolgozóknak. 1952- ben BerEn demokratikus öveze­tében 2875 új lakásba költöztek be, a 2139 Sztálin-Alíée-j új la­káson kívül. Az Alexander-téren épít őri’vá­ny ok erdeje övezj az újjáépülő városházát, amely vörös tég'ái- val a főváros egyik jellegzetes épülete. Szemben az építkezéssel az idén létesített szép park és a történelmi nevezetességű, újjá­épült Marienkirche látható. A templom felépítéséhez a kor­mány 195 000 D márkával járult hozzá. Nyugati irányban az ugyancsak lázas ütemben épü ő állami opera és a német törté­nelmi múzeum építő ál lyányai lát­hatók. A berlini Dóm új kupola- tornya mögött a távolban a mun­kásosztály vörös zászlója leng diadalmasan az újjáépített Bran­denburgi kapun. A Prenzlauer Berg-i körzetben Bér ín demokratikus övezetének legnagyobb építkezései folynak. Itt épül az úgynevezett „zöld város” összesen 774 modem la­kással, egy közös mosodával, iparostandóiskol ával. óvodával és hat áruházzal. A romokból fel­éledt festői szépségű Rosengar­ten és a megszépült új Märchen­brunnen mellett egész sor új park létesült Berlin demokrati­kus övezetében. Nem feledkeztek meg kórhá­zak építéséről sem. Ezek közül legjelentősebb a friedrichshaini hatalmas, modern kórház. Mialatt Berlin rrvugati öveze­tében eltakaríthata'llanul hever­nek a romok, addig a főváros demokratikus övezetében hatal­mas ütemben, páratlan lelkese­déssel gyógyítják a dolgozók a háborús sebeket. Külpolitikai szemle Adenanerék „karácsonyi szeretel csomagban“ fegyvereket küldenek a Kémet Demokratikus Köztársaságba Az Adenauer-klikk nemrégiben mozgalmat indított; Nyugat-Né- metországből küldjenek „szere­tet csórna gokat1’ a Német Demo­kratikus Köztársaságba. Most ki­derült, mi a célja ennek az á'- szenteskedö mozgalomnak. Aden- au érék „karácsonyi szer etet cso­magjaiban” fegyverek, lőszerek és uszító rö|iapok rejtőznek. A nyíl gat né metorsz á g i impe­rialista terrorszervezetek „játék­szer” meg jelölésű csomagjaiban a voll ..HiUer-Jugend” felszerelé­séhez tartozó tőröket, pisztolyo­kat találtak az e lenőrzö posta- állomás hivatalnokai. A Német Demokratikus Köztársaság den uszító röpiratokat számos eset­ben konzervdobozba forrasztva küldték el. Kaiser bonni szabotázs-mnisz- térium áriak a „szeretet csomag- akciója’’ révén fegyverrel akar­ták ellátni a Német Demokrati­kus Köztársaságban működő amerikai és bonni ügynököket. Az erfurti, mngdeburgi és más ellenéirző postahivatalokban egyre több o’yan csomagra akadnak, amelyekben Nyugat-Németor^ szágbéü revolvert, szétszedett fegyverek alkatrészeit, lőszert és más íe'szere! 's| tárgyakat akar­tak a terroristák' számára a Né­met Demokratikus Köztársaságba csempészni,

Next

/
Thumbnails
Contents