Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)
1953-01-04 / 2. szám
1953 Január 4. HEVESMEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az 1953. évi állami begyűjtésről A törvényerejű rendelet általános ren d alike zései ben megá 1 lapítja, hogy a szerződéses növénytermelést, az állattenyésztést és hizlalást, valamint a ser- tésvágások után kötelező zsír- beadást az erre vonatkozó külön rendelkezések szenimt kell teljesítem. A gépállomás álfa! elvégzett tál a.jmunkák ellenértékét a termelőszövetkezetek és III típusú termelőszövetkezeti csoportok az összes területük után számított kataszbrális höldankinti 30 búzakilogrammig természetben, az ezt meghaladó részt szabad választásuk szerint természetben, vagy pénzben fizethetik. Beadásra az köte'es. aki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló földterületen bármilyen címen ténylegesen gazdálkodik. A termelők több község, vagy város határában fekvő földterületeit a termelő. lakóhelyén ösz- szesíten-i kei!, s a- beadás kötelezettségét ennek alapján ott kell megállapítani. A beadás kötelezettségének megállapításánál az egész holdon felüli, 400 négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni. A 400—1200 négyszögöl közötti területrészre a holdankinti kötelezettség felét, 1200 négyszögöl re vagy ennél nagyobb területrészre pedig az egy holdra vonatkozó kötelezettséget kell számítani. A bérbeadásnál viszont minden 200 négyszögöl szőlőterület után az egy holdra eső kötele-, zettség egymyolead részét kell számítani. / A törvényerejű rendelet megállapítja, hogy a termelőszövetkezetiek és a III, típusú tszcs-k beadási kötelezettségét közösen kell teljesíteni, s ezért — az elnök személyes felelőssége meWett — a tagok egyetem'égésén felelősek. Az I-es és II-es típusú tezcs-k tagjai, az egyénileg dolgozó parasztokra vonatkozó mennyiségben és szabályok szerint, egyénileg kötelezetitek ß beadásra. A beadás kötelezettségének teljesítése utón fennmaradó termékből a termelő elsősorban 37 állami terménykö'csönt é« a gépállomással szemben fénm'álfö természetbeni tartozását köteles kiegyenlíteni. Köteles következő évi vetőmagszükségletét biztosítani s az általa kötött szerződéseket teljesíteni. Az ezek után fennmaradó termékekkel szabadon rendelkezik. A termelő kötelezettségeinek teljesítése után fennmaradó termékek szabadpiac: forgalmát és szabad szállítását engedélyező rendelkezések a gabonaféléket illetően 1053 június 15-lg, a ka pásnő vén vekre é6 borra vonatkozóan 1053 aumr«ztus 15-ig érvényesek és az 1053. évi begyűjtés előrehaladásától függően lépnek újból életbe. A beadási kötelezettség a következő ágakra oszlik: 1. termény-, 2. állat-, 3. tej-, 4 baromfi- és tojás-, 5. borbeadás. A rende’et a termény- és borbead ás kötelezettségét az 1053—1054. gazdasági évre, a tej-, tojás- és a baromfibeadás- kötelezettségét az 1053-as naptári évre, az álflat- beadás kötelezettségét 1053 második félévére vonatkozóan állapítja meg. Az 1053-as év első felében az 1052—1053-as gazdasági évre megállapított állatbeadási kötelezettség hátralévő részét ke'l teljesíteni. A terménybeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szánló. rét és legelő együttes területe Mentesek a termén vbead ás kötelezettsége aló1 az egv katasztrá .s holdnál kisebb háztáji és egyéb gazdaságok, a községi vagy városi legeltetési bizottság egységes kezelésébe vont lege'őterü- íetek. a mezőgazdaságilag nem hasznosítható terű’etek és mezővédő erdősávok, valamint azok a rizsterűi etek. amelvek után a termelő riz^beadásf teljesít. Mentes a tsz-ek és a 111-as típusú tszcs-1< legelőterületének a szántóterület 12 százalékán felüli része A törvényerejű rendelet « terménybendás mértékének megállapítása szempontjából a gazdaságokat nyolc kataszteri c<so- poriba és nvolc birtokcsoport ha sorolia>. A tavalyi rendelkezéstől eltérően a tsz-ek és a ITI-as típusú tszcs-k számára is nvo-lc kataszteri csoportot állapít meg. A rendelet búzakilogrammban írja elő a termén vbead ás kötelezettségét. Megszabja, hogy azokra s kulákolcra, akiknek összes földterülete 25 katasztráIis holdnál kisebb, a dolgozó parasztok termény beadási kötelezettségének 110 százalékát kell kivetni. A nyolc holdon aluli termelők, akik tehenet nem tartanak a rendeletiben megállapított terménybeadási kötelezettségen fe fül, az eredeti takarmánybeadási kötelezettségük további 20 százalékát kötelesek he Ivet te síit ésül beadni. Az öt holdon aluli dolgozó parasztoknak az általuk eltartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után íél-fél holdra eső terménvbe- adási kötelezettségét el kel! engedni. A termelési szerződéssel lekötött szántóterület, valamint a zöldségtermelésre használt öntözéses szántóterület után megállapított terménybeadási kötelezettséget — a minőségi vető- ma gvak, a ve-o burgonya és a szerződéses újburgonya kivételével, melyek a termény be adási kötelezettség teljesítésébe beleszámítanak — a szerződés teljesítése esetén törölni kell. Ha elemi kár miatt a termelő földadóját csökkentik, vagy elengedik, mérsékelni kell » termény- beadás kötelezettségét is. A terménybeadás kötelezettségének 47 százalékát a kenyér- gabotra csoportba', 31 százalékát a takarmánvcsoportba. 15 százalékát a' napraforgócsoportba, 7 százalékát a burgonyaesoport- ba tartozó terményekké! kell teljesíteni. A csoportok arányát a begyűjtési miniszter egves járások területén a termelés helyi adottságainak megfelelően módosíthatja A termén vbeadás búzák: lo- grammra vonatkozik s az egves termények átszámításának kulcsa azonos a tavalyival A kenvérgabonacsopcrtban előírt kötelezettséget a tényleges terményeredménynek megfelelő arányban búzával és rozzsal kell teljesíteni. Ha a termés epre nem elegendő, a fennmaradó részt elsősorban árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kukoricával és napraforgómaggal lehet helyettesítem. A takarmány-csoportban a kötelezettség 30 százalékát árpával és zabbal, 55 százalékát kukoricával. ai fennmaradó 15.százalékot szabad választás szerint árpával, zabbal, kukoricává1! és szálastakanm.ánnyal kell teljesíteni, Fejlett állattad ássál rendelkező tszcs-k és III. típusú termelőcsoportok a begyűjtési miniszter engedélye alapján a ta ka rm á n ybea d ást hízottsertés beadásával is teljesíthetik. A napraforgócsoportban előirt kötelezettséget napraforgó- maggal. ennek hiányában hízót tser (őssel va.gv sertészsírral kel! teljesíteni. A kötelezettség teljesítése után fennmaradó napraforgómagot a megállapított vám ellenében étolajra és darára cserél hetik át a1'termel ők. s ezzel szabadon rendelkeznek. A napraforgómagot szabadpiacon eladni nem lehet. A burgonyacsoportban előírt kötelezettséget burgonyával és hüvelyessel kel! teljesíteni. A rizs vetésterülete után rizst kel! beadni. A rizsbeadás mértéke: az ütemtervben, illetve termelési tervben előirányzott tenmésmennviség 80 százaléka. Az ezután fennmaradó rizst a termelő, vám ellenében meg- hántoltathatia1, s a hántolt rizs- zse! szabadon rendelkezik, ü'on- nan létesített, vagy kizárólag helyi vízzel Öntözött rizstelepekre vonatkozóan a begyűjtési miniszter a beadás kötelezettségét mérsékelheti. A törvénverejű rendelet szerint a gabonaféléket a cséplőgéptől azonnal, a kukoricát és a napraforgómagot 3 betakarítástól. a rizst a csérléstő! számított öt napon belül. a burgonvát a szedéstől számított egv napon belül, a szénát és a hüvelyeseket legkésőbb 1953 szeptember 30-ig kell beadni. A törvénverejíí rendelet 1953 második félévére a'Z áílatbe- adás kötelezettségét élősúly- kilogrammban állapítja meg. Az így megállapított kötelezettség — a megvei állatállomány arányában — sertés- és marhabeadás! kötelezettséore oszlik. Az ó 11 at bea d ás köt e 1 ezet tségének alapja ugvanaz a terület, amelv a terménybeadás alapjául szolgák A terménybeadás alól mentes területek az állatbeadás alól is mentesek, kivéve » tsz-ek ésa III. típusú tszcs-k legelő- területének a szántóterület 12 százalékát meghaladó részét. A termelőszövetkezetek és a III. típusú tszcs-k birtokosoportra való tekintet nélkül, a félévi állat-beadási kötelezettség fejében katasztrális holdankint 7.70 kiló az egyénileg dolgozó parasztok és az I-es és Il-es típusú tszcs-k tagjai 12.60 kiló, a kuIákok 13 kiló húst kötelesek beadni. A sertésbe« d ás kötelezettségét a tsz-ek, a III-as típusú tszcs-k és a dolgozó parasztok legalább 126 ki'ó, a kulákok pedig legalább 130 kiló élősúlyé hízott sertéssel, a marh »beadás kötelezettségét a termelőik legalább 280 kiló .élősúlyéi vágómarhával kötelesek teljesíteni. Azok a termelők, akiknek együttes szántó-, rét- és legeiő- területe » 14 holdat nem éri el, egy hízottsertóst önkéntes társulás alapián közösen is beadhatnak. F.gv-egv hízottsertés beadására legfeljebb öt dolgozó paraszt vagy három kúták társulhat. A marhabeadás köte e- zettségének teljesítésére — a földterület nagyságától függetlenül — legfeljebb 12 dolgozó paraszt, vagy A kulá-k társulhat. Mind a sertés-, mind a marha- beadásra a kulákok esak egy mással társulhatnak. Akinek sertésbeadási köte'e- zetfsége 20 kilónál nem több. kötelezettségét zsír beadássá! teljesítheti. Ugyanez kőtelező azokra 8 termelőkre, akiknek a hízottsertés beadása után fennmaradó hátralékuk 20 kilónál nem több. A sertés- és marhabeadás kötelezettségét a' termelők egységesen sertésbe adással i-s teljesíthetik. 1953. második félévében az üsző-, tinó-, b'ka nevelésre., húsbika- és ürü hizlalásra' kötött szerződés alapján átadott állatokat, továbbá a vállalatok, által megvett törzskönyvezett sertés és szarvasmarha len vészál latokat a kötelezettség teljesítésébe be kell számítani. A törvényerejű rendelet a tej- beadást az 1953-as naptári tjvre szabályozza. Nyolc holdig minden tehenet tartó termelő a tehén után: nvolc hold fölött kivétel nélkül minden termelő földterülete után köteles tejet beadni — akkor fe, ha nem tart tehenet. A nyolc holdon aluli termel öle. ha tehenet nem tartanak több takarmányt kötelesek beadni. A törvén verejű ren delet a tei- beadás mértékének megállapítása szempontjából az országot négv tájegységre osztja. Az újonnan alakult termeiőszővet kezetek kedvezményt kapnak. Az egyénileg dolgozó parasztok kötelezettsége a második és a további tehenek után kevesebb, mint az első tehén után. Az egv tehén után járó teibe- adási kötelezettséget elengedik a szoptatás és a nevelés idejére ha ai termelő bikaborjú nevelésére szerződést köt. Ez yonat- kozik a termelőszövetkezeti tagoknak a termelőszövetkezettel kötött szerződésére is. A nvolc holdon aluli dolgozó parasztoknak. ha tehenük orvosilag igazoltan betog és emiatt nem ad tejet, el kell engedni a tejbeadáa kötelezettségét. A tejbeadás kötelezettségét mérsékelni kell minden otvan tehéntartó gazdánál, akinek háztartásában négy, vagy ennél több 14 éven aluli gvermek. vagy teiiel való táplálkozásra szoruló beteg van; és azoknál a dolgozó parasztoknál, akik tinó vagv üszőborjú nevelésére szerződést kötöttek (a boriú szoptatásának és nevelésének ideiére). Végűi mérsékelni kel! ai te'beadás kötelezettségét azoknál a tsz-tagoknál és egyénileg dolgozó parasztoknál, akik 1952 január 1. óta tehenet nem tartottak és előhasi üszőt állítanak be. A tej be ad ás kötelezettségéi naptári évenkinf 270 napon át, folyamatosam, naponkint kell teljesíteni. A termelő köteles az egv-egv hónapra megállapított teimemmviiséget a hónap utolsó napjáig beadni. A baromfi- és a tojásbeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szántó rét. legelő, kert és szőlő együttes területe. A háztáji gazdaságok nagyságukra való tekintet nélkül, az égvéni gazdaságok 800 négyszögöl, vagy enné! nagyobb terület után kötelezettek baromfi- és tojásbe- adáisra. A tsz-ek és a Hl. típusú tszcs-k kötelezettsége a közös művelés alatt álló terület után holdankint 1.5 kiló baromfi és 1.10 kiló (20 darab) tojás. Azok a tsz-ek és III. típusú tszcs-k, melyek 1952 március 10 után alakultak, vagy területűik azóta legalább háromszorosára emelkedett, katasztrájis holdanként csak 1 kiló baromfit és 0.85 kiló (15 darab) tojást kötelesek beadni. A tsz-tagok beadási kötelezettsége a 800 négyszögölön aluli háztáji gazdaság után 1.25 kiló baromfi és 1.25 kiló (23 darab) tojás; 800 négyszögölnél nagyobb háztáji gazdaság után 2.50 kiló baromfi és 2.50 kiló tojás. A dolgotzó parasztok és az l es, 1 í-es típusú tsz-tagok kötelezettsége holdankint 2.50 kiló baromfi és 2.50 kiló (45 darab) tojás. A baromfibeadásnak legalább 40 százalékát hízott libával és kacsával kelt teljesíteni. A baromfibeadás kötelezettségét negyedévi és havi részletekre osztják. Március 31-ig teljesíteni! kell a barom fiibead ásnak legalább 15, ai tojás bead ásnak 35 százalékát: június 30-ig a ba- romfibeadás 10. a tojásbeadás további 40 százalékát; szeptember 30-ig a baromfibead'ás további 25. a tojásbeadás további 15 százalékát; végül a negyedik negyedévben december 31-ig a fenrima radó részt. A borbeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szőlőterület (egyszeresen számítva). A 400 négyszögölnél k'sebb szőlőterületek után nem kell bort beadni. A bor bead ás kötelezettsége mértékének szempontjából az ország őt táiegv ségre oszlik. A borbeadás mértékét literekben állapítja! meg a rendelet. Az igv megállapított kötelezettség .11.5 matigánd tökös borra vonatkozik. A négv évnél fiatalabb telepítésű szőlőterületek után a bor- beadás kötelezettségét törőin.’ kell. Ugyanez vonatkozik a szerződésbe-! lekötött iszőlőterü letre. ha- a termelő a szerződés ben vállalt kötelezettséget teljesítette, s ezt igazolja. Földadó elengedése esetén (elemi kár miatt) a borbeadás kötelezettsé gét azonos százalékos arányban mérsékelni kell. Az előző évi termény- és ál- latbegviijtés átvéteti árai változatlanul érvényesek. A rendelet kimondja, hogy’ a termelők beadási kötelezettségének megállapításáért, valamint a begyűjtés terveinek teljesítéséért az illetékes tanács.. ezen belül a végrehajtó bizottság, illetve annak elnöke felelős. A begyűjtés versenyében legjobb megyék, járások, községek, vá rosok. tsz-ek, tszos-k és dolgozó parats-ztok, továbbá begyűjtő- vállalatok és földművesszövetkezetek pénzjutalmat, elismerő oklevelet és vándorzásztól kapnak. Minden termelő számára beadási kötelezettségéről beadás: könyvet kell kiállítani, s ezt legkésőbb 1953 március 31-ig a termelőnek meg kel l kapni a. A kötelezettség mértéke elten a kőnvv átvételétől számított nvolc napon belül ai termelő a tanács végrehajtó bizottságánál felszólalhat. A végrehajtó bizottság határozata ellen az átvételtől számított 15 napon belül a felettes tanácshoz lehet fellebbezni. A tej:, a baromifi- és a tojás- beadást a beadási könyv elkészültétől függetlenül, ianuár I -dől kezdődően folyamatosan teljesíteni kell. A törvényerejű rendelet előírja, hogv a hátralékos mennyiség 10 százalékával fel kell emelni annak a termelőnek a kötelezettségét, aki a beadást határidőre nem teljesíti. Ezután a hátralékos termelőt a helyszínen el kell számoltatni, illetve kártérítés fizetésére kell kötelezni. A törvényerejű rendelet záró- rendelkezése megállapítja, hogv a beadásra kötelezettek hátralékukat az 1953-as naptári évben kötelesek teljesíteni. A tej-, a tojás- és a baromfibeadás hátralékait az év első negyedében kel! beadni. A hátralékok beadása nem mentesít ai beadás késedelmes. teljesítésének következményei alól. Miért fojtja el a bírálatot a Füszért Vállalat igazgatója? A Hevesmegyei Füszért Vállalat igazgatója visszaél hivatali beosztásával, elfojtja a dolgozók bírálatát, s ahelyett, hogy harcolna a fegyelem megszilárdításáért, a takarékosságért — maga jár elől rossz példával. Hosszú idő' ó*a „tévesen” számolta el napidíjait — akkor is egész napot számolt el, amikor csak fél napig volt vidéken. Ezirányú ténykedéséről tudomása van a Váltalat központjának, Adler Zoltán főkönyvelőnek is, aki szintén úgy értelmezte az állam pénzével való gazdálkodást, hogy „hagyni keil, nem kell belenyúlni” Zórád özeimébe. Arról is tud, hogy a Füszért gépkocsija egy-két esetiben a kerecsenéi erdőnél „hűtött”, — helyesebben pótolta az egész napidíjhoz szükséges időt. Zórád József igazgató üres kézzel ritka esetben jön visz- sza vidéki kiszállásairól. Gyöngyösről egész nyáron olcsó gyümölcsöt és bort hordott. A bort hat-hét forintért veti* és Egerben riyolc-tizennégy forintért adta tovább. Különös előszeretettel járt Hevesre, ahol e’lső útja mindig a piacra vezetett. A nyár folyamán négy-öt órakor már indult a Füszért gépkocsija vidéki útra és hét-nyolc óráig, amíg a fiókok és üzletek kinyitottak „szükségleteié1 (paradicsom., dió, csirke, malac) igyekezett beszerezni. S ezért még napi- díjat is felszámolt! A felvásárolt árut a vállalat személy- gépkocsiján herdatta haza, termesze esen lakástól lakásig. A vállalat gépkocsiját használta fel Soltvadkertre anyósa, Miskolcra barátja meglátogatására, Budapestre, valami „jótevőjéhez'’ (kinek babkávét, s általában más „hiánycikket” szállított nem a legegyenesebb úton,) de nem utolsósorban malacvásiárlásra, melyet a Fűszert lovai számára kiutalt ku-. koncából hizlalhatott meg. Csalás, önkényeskedés és, megfélemlítés — ezek Zórád József módszerei. A dolgozók azon a véleményen vannak; nem érdemes kinyitni szájukat; mert akkor repülnek, mint Sza-. lainé, az áruosztály volt vezetője. Jellemző a Fűszerénél levő szelemre, melyet Zórád József alakított ki, hogy amikor lapunk munkatársa érdeklődni kezdett a vállalat-igazgar tó viselt dolgai iránt, a legtöbben megtagadták a felvilágosítást, majd szaladtok a személyzeti felelőshöz, feleségükre, gyermekeikre való hivaíko- zással, kérték, hogy „őket hagyják ki ebből a dologból, mert nem akarnak az utcára kerülni'* —, egyébként példa is van erre. Zórád József korrupt magatartása nem véleten. Apósának Vincze Antalnak 39 hold 539 négyszögöl földje volt Solt- vadkerten. Ezzel a killákkal a mai napig is kapcsolatot tart éppen csak az önéletrajzból ie? lejtétte ki. Adler Zoltán a vállalat fő? könyvelője nagyon is jól ismer? te Zórád {izéiméit, de hallga? tott, mert maga is része sp volt dolgozó népünk becsapásának. A Füszértnél fennálló tort? hallatlan helyzetért felelős az egri városi pártbizottság is. Ahelyett, hogy komolyan ki? vizsgálta volna a hozzá beérke? zett panaszokat, napirendre tért felettük. Nem látott túj Zórád József hízelgés én, a „mindig kölcsönzött” gépko? csin. Ez komoly tanulság le? bet a jövőre nézve is. Az illetékeseknek a légiké» ményebben kell eljiámi Zórád Józseffel szemben, aki vissza» élt a népi bizalmával, — dp azokkal szemben is, akik el» nézték űzelmeit, sőt segítse» gére voltak ebben. A főiskolai oktatás új feladatai Felső oktatásunk ez elmúlt három terv év ben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg 1952- ben 98.6 millió forintot fordítottunk felső oktatásra, 1953- as évi költségvetés, már kereken 154 millió forintot irányoz elő. Mint legfontosabb feladatot az oktató-nevelőmunika színvonalának emelését tűzték ki elénk. Ez a mennyiségi és minőségi emelkedés megszabja' a mi főiskolánk minden dolgozója munkatervét Is. Az 1953-as év első felében legfontosabb munkánk, hallgatóink minél jobb politikai és szakmai felkészítése. Az új vizsgarend már államvizsgát ír elő az 53-ban végzőknek. Módszert dolgoztunk ki a hallgatókkal való foglalkozásra, különösen az elsőéves és szakérettségis hallgatókkal. A matematikai, a természeít- tudomány oktatás alaptantárgya, ezért igen lényeges az, hogy szaktanáraink, hogyan tanítják a matematikát. Általános iskolai módszertani kérdésekkel tis foglalkozunk A mértan tanításának módszeréit), tudományosan megvizsgáljuk és tapasztal lafainkat az általános iskolai pedagógusoknak is átadjuk. Ma már alig akad olyan matematikus, fizikus, vagy akár mérnök is, aki ne tudna azt, ho'gy nemcsak az a kötelessége, hogy kutasson, alkosson, hanem az is, hogy tudományának ered• menyeit terjessze' és hozzáférhetőbbé tegye népünk szélesebb tömegei előtt. A-szervezés munkájába mi főiskolai tanárok is bekapcsolódunk. Hevesmegye területé« minden községben előaid ásókat tartunk. Ha előrenézünk az új- e s z tend ő be, me;gá 11 a p ít!h a t j u k, ez az esztendő döntő lesz a kuitiúrforradalmunk területén is.. Nem vitás, ezt a forradalmat is győzelmesen megvívjuk, hiszem ehhez minden előfel tételünk megvan. Ennek biztosítéka Sztálin eivtárs legújabb béke- nyilatkozata és Rákosi elvtárs parlamenti beszédének az egész világ felé tett határozott kijelentése, hogy „ ... a magyar népi demokrácia, a béketábor hä tagjaként kiveszi részéi a békéért vívott küzdelemben!..“ Pallos Emil főiskolai tanár* Az állatok etetéséről Á fagyos burgonya, takarmányrépa, takarmánytök, répaszelet etetése káros hatással van az állatokra, éppen ezért az etetés során a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Ha ezek a takarmányok megfagytak, úgy fagyott állapotban kell tovább meghagyni, s csak annyit szabad a meleg istállóba hozni, amennyi egy napi szükségletre elegendő. Ezt a meny- nyiséget felaprítjuk, pelyvával, vagv szecskával keverjük és a rendesnél jóval hosszabb ideig, fül lesszük, pácoljuk. Célszerű a pácot legalább 36 óráig erjedni hagyni. A megfagyott burgonyát és répaféléket takarmányozásra ugyanolyan adagokban használjuk fel, mint az egészségeseket. Arra azonban vigyázzunk, hogy csak kiolvadt, istálló hőmérsékletre felengedett állapotban kerüljenek az állatok elé. A felolvasztott fagyos takarmányokat azonnal használjuk fel, ne hagyjuk.hosszú ideig állani, mert erjedésnek, rothadásnak indul, és ebben az. esetben emésztési bántalmakat, hasmenést idézned elő. Fagyott állapotban ne etessük sem a burgonyát, sem a répát, mert szarvasmarhánál súlyos gyomor- és bélgyulladást idézhet elő. Valamennyi állatfaj vemhes anyáinál pedig elvetélést okoz. . A fagyos répaszelet etetésénél szintén körültekintéssel kell eljárni. Fagvott állapotban ezt sem szabad etetni, hanem annak a fagyott répához és burgonyához hasonlóan előbb fel kell engedni. A szeletet mindig szecskával, vagv pelyvával keverve 24—36 órás pácolás után etessük. A silók, a répaprizmák ellenőrzésére fordítsunk gondot. A földtakaró megvastagításával gondoskodjunk arról, hogy t takarmányok fagykárt ne szén1 vedjenek. A répaprizmák szellő zését szellőző nyílásokkal biz' tosítsuk. A siló felhasználásánál gondoskodjunk szalmakévék, kuj koricaszár-kévék révén a takad mány íagyelleni védelméről. t >
