Heves megyei aprónyomtatványok 25/D
Antal László Séta közben, zsúfolt délelőtt után, _ kétirányú próbák, egyéb g ondok — szólítom meg Antal Lászlót. Nem szereti az interjút, de most hamarosan beszélni kezd, hiszen olyan dolgot kérdezek, amely szívébe vág! . . . — Nem túl nehéz feladatot vállaltál, Laci, hogy alig egy-két próbával játszani fogod ifj. Nagy Istvánt? _ Nem baj. vállalom, magam akartam — válaszolja szokatlan hevességgel. Majd kicsit nyugodtabban hozzáteszi: _ Régi vágyam ez a szerep, s h a kevés is a próbalehetőségem, bízom magamban. Tudom, hogy nehéz prózai szereppel kell megbirkóznom, de ismét bizonyítani akarom, hogy elsősorban prózai színész vagyok. No, persze, nagyon szeretek operettet játszani, hiszen tudom, abban szeretett meg elsősorban a közönség, de emlékezhetnek még a ..Veszélyes for- duló”-ra, amelyre a legbüszkébb voltam az összes tavaiyi sikereim közül. Igen. Ebben igaza van Lacinak, de azért felteszem neki a kérdést: _ Nem lesz mégis kevés a felkészülésed? — Majd döntse el a közönség,— s ez úgy hangzik, oly magabiztosan, hogy elröppen a kétkedésem, és aggó da in: r jkodá:o.m. (K. e.) líodó CyÖrgy Szemben ülök a .,Nem élhetek muzsikaszó nélkül” Balázsával. Bodó Györggyel, szerény kis otthonában, s örömmel látom e kiegyensúlyozott családi élet békéjét. _ A naturális író-teremtette világ légkörében keresem ifj. Nagy István szívét, agyát, s azt fokozott mértékben teszem, hogy valóságos emberi őszinteséggel párosítsam a bennem már születőben levő fiatal földesúr lelkét. _ Természetesség és egyszerűség — ez a színész-elvem. A legszélsőségesebb emberi érzések kifejezéseivel is mindig a legnagyobb egyszerűségre kell törekedni, s ez vezet most is, amikor keresem „emberem”, ifj. Nagy, sokszínű mondatainak színét, erejét. _ Tanulságul is szolgál nekem ez a darab _ s majd rövidesen a közönségnek is —, hogyan ludta elválasztani a pénz az egymást- szeretőket, milyen nehéz átlépni a társadalmi különbségeket, s milyen kibékíthetetlenség feszült ember és társadalom között. Ma nekünk ez már ismeretlen világ, túlnőttünk rajta, mégis jó visszapillantani rá, mert annál jobban tudjuk megbecsülni a mát. Búcsúzom is. mert tudom, hogy Bodó Gyuri ideje drága. Hiszen a Tanítónővel egyidőben készül az ri odaírni * Színpad első „műsorára is. (K. e.) ;Q © © © © © © © © © ©© © © © © © © © © © © © © © © © © © ©© © © © © © © Q © © © 10 A KÉT 1F,J9 NAGY ISTVÁN
