Heves megyei aprónyomtatványok 23/N

Máramarosszigetről szept. 22-én távozott el vonattal Gödöllőre. Máramarosszigeten való tartózkodása alatt ellene hátrányos észrevétel nem volt megállapítható.

Aláírás (Dominyi? ) cs. szds.

A háború Egyed András szépen induló tudományos pályáját, ambícióit alaposan lefékezi. Első érdeklődést keltő tanulmánya a máramaros- szigeti piarista gimnázium 1943/44-es évkönyvében jelenik meg (Az átöröklés és a befolyás törvényei a szülők nevelő munkájában). Ez volt a kezdő lépcsőfok, melyen elindult, s melyet aztán több mint két évtized kihagyással a pszicholingvisztika izgalmas, addig alig ismert, új tudományterületén folytatott hazánkban az elsők között.

Albert Pfleger (Un rescapé de Hongric téinoignc)1. Bajomi Lázár Endre ( Ego sum captivus gallicus)2 és más források, visszaemlékezések szintén megemlítik azt az örvendetes körülményt, hogy a Hőgyes Endre úti Champagnat iskola, valamint az Ajtósi Dürer soron levő Vakok Intézete és a Szent Szív zárda előtt még külön kivezényelt magyar rendőrség is biztosította a védettséget. Rendkívül sokat jelentett ez 1944 november-decemberben, amikor a nyilas különítmények nem sokat törődtek sem a külföldi menlevelek tekintélyével, sem azok birtokosaival. A bejáratot őrző géppisztolyos magyar rendőr jelenléte azonban mégis riasztólag hatott, s a bent levők (értsd: az üldözöttek) viszonylag biztonságban érezhették magukat. Az említett három egyházi intézmény október 15-e után rohamosan megtelt a fajüldöző rendclctck elől menekülőkkel, a Champagnat iskola padlása pedig ráadásul szökött német katonákkal is.

Nagyon sokan köszönhetik életben maradásukat ennek az őrszemnek, s azoknak is, akik ezt az őrséget elrendelték. De legfőképp mégis Egyed Andrásnak, akitől az őrség felállításának gondolata származott. Ezek az őrségek — a Champagnat iskola kivételével — az ostrom utolsó napjaiig ott posztoltak, és — Lévai Jenő (Szürke Könyv, 93. old.) szerint — csak a Szent Szív zárdában kétszáz üldözött nő és gyermek élte túl az ostromot.

Egyed Andrást 1944 őszén tehát már Budapesten találjuk. Francia barátaihoz fűződő kapcsolata mind szorosabbá válik. Az országot megszállva tartó német csapatok ezeket a franciákat ellenségnek tekintik; segítségre, pártfogásra szorulnak tehát. Amikor elnézem a velem szemben ülő Egyed András törékeny alakját, hallgatom átgondolt mondatait, alig-alig tudom elképzelni, hogy ez a rendkívül intelligens szerzetespap

1 Egy magyarországi menekült tanúskodik. Saint-Pourcjain sur-Sioule ; 1970.

2 Francia hadifogoly vagyok. Bp. 1980.

17