Heves megyei aprónyomtatványok 23/G

A Magyar Mise 1986-ban született.

Az ötlet úgy tudom Koltay Gergelytől származik, hozzám Szörényi Levente jött el, mondván ezt neked kell megírni.

Akkoriban én éppen négy éve éltem már mai otthonomban, Tahiban . Nem dúskáltam a megrendelésekben, ezért nagyon sokkolóan hatott ez a lehetőség. Pár napos gondolkodás után azután elhatároztam, megpróbálom. Ha akkor felfogom, hogy az egész pályám fordulópontjához érkeztem, talán soha nem kezdem el a munkát. Szerencsére inkább az érzéseimre, és kevésbé az eszemre hallgatok.

Mindjárt az elején kialakult az a meggyőződésem, hogy nem akarok egy szigorúan vett templomi misét írni. Hiszen abban az időben az emberek nagyon jelentős hányadából kiveszett a bit, esak valamilyen furcsa tévelygés és űr maradt helyette. Ügy éreztem, hogy ezt az alkalmat fel lehetne használni a nem vallásos emberek jó érzéseinek ébren tartására. Ezért gondoltam, hogy az én zeneszertartásom bár tiszteletben tartja, de nem feltétlenül követi majd a liturgikus szabályokat.

Mielőtt nekiláttam volna a komponálásnak, sok barátommal konzultáltam. Otthonunk abban az időben valóságos búcsújáró hellyé v ált. Volt aki csak egy könyvet ajánlott a figyelmembe, de előfordult, hogy hangos hitviták zajlottak a házunkban.

Szeretettel gondolok vissza Makovecz Imrére és Novák Ferencre , akik akkoriban sokszor megfordultak nálunk.

A Missa Sicca — „Száraz-mise” (Ürfelmutatás nélküli) forma ötlete Nemeskürty Istvántól származik, aki egy teljes szövegkönyvvel segített elindulni. Csak én ezt a librettót az 1986-os év furcsa forrongás előtti hangulatában, túl archaikusnak találtam. Sokat köszönhetek Palás Bélának, aki — akkor még mint bajóti plébános kezembe adta Teillard de Chardin csodálatos írását. Majd mindig errefelé vette útját kis Wartburgjával, hogy újabb és újabb útmutatást adjon, közben „ellenőrizte”, hogy hol tartok a munkában. Csodálatos volt, hogy megtisztelt bizalmával.

Kuklay Antal a Kráter peremén című könyvének kézirata is nagy hatással volt rám, nem különben Hamvas Béla művei, amiket Müller Pétertől kaptam.

Péter szellemisége, jupiteri bölcsessége volt, ami végigkísérte a munkám. Akkor még nem tudtuk, hogy milyen közös sikerek előtt állunk. Ajándék, hogy barátomnak tudhatom azóta is.

De voltak különös találkozásaim is, például Reicher Lászlóval aki teozófus.