Heves megyei aprónyomtatványok 21/T

A Bükk központi részéhez képest kevésbé ismerjük a Dél-Bükk madárvilágát, de az eddigi gyér adatokból is kiderül, hogy mennyire változatos. Ritka, fokozottan védett ragadozó madaraink közül számos fajt figyelhetünk meg rendszeresen a völgy fölött. Kiemelkedő természeti értéket képviselnek ezek közül a kerecsensólyom (Falco cherrug), a parlagi sas (Aquila heliaca) és a törpesas (Hireaetus pennatus). Ha szerencsénk van, különösen az Odorvár környékén gyönyörködhetünk a magasban keringő példányaikban. Aránylag gyakori itt az egerészölyv (Buteo buteo) és rendszeresen találkozhatunk a hozzá meglehetősen hasonló darázsölyvvel (Pernis apivorus) is. E fajok a nagyobb kiterjedésű, zavartalanabb erdőkben költenek, táplálékukat viszont zömmel a nyílt területeken szerzik. Úgyszintén ember nem járta erdőségek ritka költőfaja a fekete gólya (Ciconia nigra).

A völgy faunájának délies színezetet ad néhány madárfaj előfordulása. A völgy bejárata körül, kopár, köves helyeken megfigyelhető a hantmadár (Oenanthe-oenanthe). Feltételezhetően költ a völgy elején a ritka, mediterrán jellegű bajszos sármány (Emberiza cia). Minden erdőtípusban gyakori faj a mesterségesen is telepíthető örvös légykapó (Ficedula albicollis). Úgyszintén közönséges faj a közép fakopáncs (Dendrocopus medius). Feljebb, a völgy sziklás részein, a patak mentén láthatjuk a hosszú farkú, fürge mozgású hegyi billegetőt (Motacilla cinerea). A völgy emlősfaunája a Dél-Bükkre általában jellemző képet mutatja. Főleg a téli időszakban gyakori itt a hegység összes nagyvadja, különösen a Bükkbe több ízben sikeresen telepített muflon (Ovis musimon). Rejtett életmódja miatt ritkán kerül szem elé a vadmacska (Felis silvestris). Gyakori viszont a sün (Erinaceus euro- paeus roumanicus) és az ún. kisemlősök számos faja, így az erdei cickány (Sorex araneus), sárganyakú erdei egér (Apodemus flavicolIis) és a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius).

flojiHHa XopocJiaH Oaopßap (KpenocTb Oaop)

Oähh H3 HHTepecHefimHx ynacTKOB BioKKCKoro 3anoBeaHHKa — K)>k- Hbiii Biokk, h b ripeaejiax erő caMbiM SoraTbiM npHpoaHbiiwn ueHHocraMH yroüKOM íiBJifleTCfl, noKajiyií, »HBonncHan aoJiHHa Xop. Orra nepe- cercaeT ioro-BOCTOMHbiif Biokk c ceßepa Ha ior h othochtch k HHCJiy ca- Mbix flJIHHHMX H CaMblX KpaCHBblX ÄOJIHH BeHrpHH. IlpHMepHO B ÄByX C nOJlOBHHOH KHJlOMeTpaX OT K»KHOrO BXOaa B AOJIHHy, y nOÄHO>KHiI

ropbi Ocjia, HaxoaHTCH HccaeaoBaTenbCKaH 6a3a BioKKCKoro 3anoBea- HHKa h jiecHoií aoMHK, oőopyaoBaHHbiií noa npHpoaoBeaaecKHH My3eií. flo^HHa Xop H3o6HJiyeT TaK Ha3HBaeMbiMH reonorHnecKHMH peHHOCT- hmh. CpepH hhx oco6o BbiaejijHOTCB pa3Hoo6pa3Hbie neipepbi, ho 3«ecb MO>KHO nOJHOŐOBaTbCB H flpyrHMH pa3H0BHaH0CTHMH SoraTCTBa reojio- rHwecKHx (jiopM (KapcTOBbiMH BopoHKaMH, cHCTeM3MH neipepHbix pa3- B3JIHH, CTBOJIOBblMH neipepaMH, CKajIHCTbIMH 0Öpa30BaHHHMH H T. a.).

Caiwan H3BecTHan cpeaw HaxoaniaHxcn 3aecb neipep, b kotopoh Hafl- aeHbi ocTaHKH nepBoSbiraoro neaoBeKa, oőjiaaaeT öoraToö (Juiopoii h (fiayHOH njieücTOpeHa. Ha3BaHHe 3toíí neipepbi — lllybanioK. Hanpo- thb npHpoaoBeapecKoro My3ea B03BbimaeTC5i 661-MeTpoBan ropa Oaop (0«opxe«b). Ha xpeŐTe 3toíí ropw, THHy ihhmch b ioroBOCTOHHOM Ha- npaBaeHHH, HaxoaHTCH Oaopßap, oflHa H3 ToneK 10>KHoro EioKKa, C KOTOpOií OTKpblBaeTCH KpaCHBeHUIHÍi BHA Ha aOJIHHy. CeroaHH JIHUIb HeCKOJIbKO 0CT3TK0B apeBHHX CTeH HanOMHHaeT 0 ŐblJlOH KpenOCTH pbiuapeii-rpaÖHTeaeH BpeMéH cpeaHeBeKOBbn. Teivt KpacHBee noKpu- BaiomaH Oaopßap pacTHTeabHocTb. 3aecb mo>kho HaiÍTH nonTH Bee pacTHTejibHbie cooßipecTBa, xapaKTepHbie aan aoJiHHbi, KOTOpbie npea- CTaBJieHbl HCKJHOHHTeJlbHO ŐOJlbUIHM KOJIHHeCTBOM BH«OB. ÍO>KHbie CKajIbl noKpbiBaiOT TpaBbi cpeaH3eMHOMopcKoro ™na, KOTopue nepeayioTCH c KapcTOBbiMH KycTapHHKaMH, coaepHtaipHMH KycTbi MarajieőcKOH BHiHHH (Cerasus mahaleb). PacTeHHe, xapaKTepHoe ann TpaBHHoro noK- poBa ceBepHbix CKan, — BeHrepcKaa cecnepna (Sesleria hungarica), a phShhm (Sorbetum) o6pa3yioT 3aecb pejibie HacKajibHbie Jieca. Ckjiohh ropbi Oaop noKpbiBaiOT poipn H3 nepHHabHbix ayöoB (Quercetum pet- rae-cerris), pacTHTeabHoro cooSipecTBa, xapaKTepHoro aaa aaHHoií

KJIHMaTHHeCKOH 30HbI. 3™ pOUIH HBaaiOTCH CaMbIMH THnHHHbIMH BHaaMH Jieca Ha K)>khom BioKKe. MHKpoKaHMaT aoaHHbi mo>kho oxpaKTepH30- BaTb KaK «xnaer 3yr», hto 03xanaeT npH6nH3HTejibHO «xoaoaHbiü yro- jiok». STOMy MHKpoKaHMaTy oßsmH cbohm cyipecTBOBaHHeM ubctok TeaeKH (Telekia speciosa), oaHa H3 BbiaaromHxca pacTHTeabHbix pea- KOCTeii BioKKa. He iweHee pa3Hoo6pa3eH >khbothmh mhp aoaHHbi, koto- pbiíi, noaoŐHO pacTHTeabHOMy MHpy, oneHb őoraT cySiweaHTeppaHCKHMH h noHTOMeaHTeppaHCKHMH aaeMeHTaMH. 3aecb HMeeTcn HecKOJibKO bh- AOB >KHBOTHbIX, KOTOpbie BCTpenaiOTCH TOJIbKO B a03HHe Xop, KaK, HanpHMep, MOJieBan 6a6oHKa noa Ha3BaHneM Algedonia, luotualis. Xa- paKTepHO, hto 3aecb cijiopMHpoBaaHCb CBoeo6pa3Hbie SHaeMHHecKHe nOABHabl MHOrOHHCaeHHblX BHaOB MCHBOTHblX. HpHMepOM 3T0My cay>KHT BeHrepcKan 3hmhh5i naaeHHpa (Erannis ankeraria). Haa aoaHHoii nacTO Kpy>K3T peaKHe xHigHbie nTHpu, TaKHe KaK SaaoöaH (Falco cherrug), MornabHHK (Aquila heliaca), opfia-KapaHK (Hieraetus pennatus). HacTO mo>kho yBHaeTb npoaeTaiomero Haa aoaHHoö BOpOHa (Corvus corax), a HHoraa, eoiH BaM noBe3öT, bh MOweTe noaioßoBaTbca HMno3aHTHbiM noaeTOM HgpHoro ancTa (Ciconia nigra). B TpaBHHOM noKpoBe kdkhmx CKaoHOB CKaa BbiCHWHBaeT nTeHpoB ropHax OBCHHKa (Emberiza cia), a BecHOíí eaoBbie aeca, nocanreHHbie b nonuHe, äanoaHHeT necHíi aecHOíí 3aBHpyuiKH (Prunella moduláris). BoraT stot Kpaii h KpynHbiMH a«- khmh )KHBOTHbiMH. OcoőeHHO HacTO BCTpenaeTCH 3aecb MyiJiaoH (Ovis musimon). floBoabHO mhoto 3aecb awKHX KouieK (Felis silvestris) h TaK Ha3biBaeMbix MeaKHX MaeKonHTaiomHx.

F.K.: Stregova Sándor igazgató - Révai, Eger (R) 81 1259 50 000 - F. v.: Vilcsek János

HÓR-VÖLGY-OSZLA ODORVÁR

BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGA Eger