Heves megyei aprónyomtatványok 21/L
így Nagy László a gyermektanulmányt (pedagógiát) összekapcsolja a századfordulón nálunk is jelentkező iskolai reformmozgalommal, az eötvösi közoktatás-politika demokratikus hagyományaival. A magyar gyermektanulmány „az Eötvös hagyomány reneszánszának egyik megnyilvánulása, e hagyomány logikai kény- szerűséggel beérő termése” — mint Kemény Gábor megállapítja. Nagy László a gyermektanulmánytól a közoktatás külső, szervezeti és belső, didaktikaimetodikai megújulását remélte. Ennek előmozdítását szolgálta a mozgalom folyóirata, a Gyermektanulmányi Múzeum, a Társaság könyv- sorozatai, a gyermektanulmányi kísérleti iskola, az Új Iskola megszervezése, az 1913-ban tartott gyermektanulmányi kongresszus, és természetesen a gyermektanulmányi vizsgálatok. A hazai gyermektanulmány és Nagy László vizsgálatai a gyermeki fejlődés természetének és sajátosságainak feltárásával támasztották alá a haladó pedagógusok közoktatási törekvéseit és az iskolai oktatás és nevelés tartalmi és meto'/gU'Lvl a. ***«-< i, jjhżflMCt <\)*A-e CL 'MmalaIgJjlT /V-ам/мМ t LpSfjL « iMi U. 4*. Ct*l *7 U ^ IU-,* ■»UM, Hty'uUJ lUÄL . V \ IIíLuÍol* !. btJÁ'lj. ViftbvJ. A*í»JUmj ■ii Kíl ■*** ‘Vfj “Mw-ujlJI AlmJll. faJjcjßxnJ*. . Í4JJL U+Lbr-truAu i, i) ,' Uí лЛаЛм »Игл. к ЯсггЛлм. ■fltrrt*^- •ty*- Í^jJ-U ^№*-6 -i 1ПМЧЦ «m aOtllLa hűi dikai megújítását. A gyermeki fejlődés sajátosságaira alapozva új tantervi koncepciót, fejlődéstani didaktikát dolgozott ki Nagy László. Pedagógiai koncepciója magában foglalja munkaiskolái elképzeléseit is; a szóbeli és cselekvő tanulás, a szabad és kötött foglalkozás ellentétének feloldását, ezzel az iskola és élet kapcsolatának jobbátételét. Nevelési felfogása az oktatás fejlesztő hatását objektíve kitágítja, a személyiség fejlesztését állítja előtérbe. A forradalmak idején kidolgozott közoktatási reformterve szakítást jelent az Entwurf mintájára szervezett merev, kettős iskolarendszerrel és a demokratikus társadalom fejlesztésére, támogatására törekszik. Ez az iskolarendszer egységes és kellően differenciált. Alapja a nyolcosztályú népiskola, amelyre ráépül a négyéves háromféle (ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi) továbbképző iskola és az ötéves, kéttago- zatú középiskola, amelynek felső két osztálya négy ágazatra bomlik. Az Eötvös elképzeléseire emlékeztető közoktatási reformtervéhez és modern pedagógiai koncepciójához hű maradt a forradalmak utáni évtizedben is. A tehetség-kiválasztás és pálya- választás kérdéseinek vizsgálatával korábbi demokratikus törekvéseit támasztja alá. Nagy László életútja és munkássága bizonyítja, hogy helye a magyar neveléstörténet haladó vonalában van, s olyan értékeket tartalmaz, amelyek ismerete és figyelembevétele segít bennünket közoktatásunk mai gondjainak megoldásában, az iskolai oktatás és nevelés korszerűsítésében. Kőié Sándor Kossuth Nyomda Néprajzi Múzeum Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Nagy László emlékkiállítása Budapest, V. Kossuth Lajos tér 12.
