Heves megyei aprónyomtatványok 21/L

A magyar közoktatás és pedagógiai gondolkodás fejlődésében kiemelkedő hely illeti meg Nagy Lászlót. Munkássága Eötvös közoktatáspolitikáját és az 1868-as népiskolai törvényt összeköti 1918-19 iskolaügyi reformjaival. Munkatársai pedig az 1918-19 és az 194 5 utáni közoktatás-politika egyik összekötő szálát képviselik.

Nagy László (1857—1931) a családi hagyományt követve — apja a nagykőrösi református tanítóképző tanára, majd igazgatója volt — iskolái elvégzése után tanítóképzős tanárként dolgozott 1922-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. A fiatal tanárt az 1889-ben alakult Magyar Tanítóképző-intézeti Tanárok Egyesülete főtitkárává választotta, majd megbízta az egyesületi közlöny, a Magyar Tanítóképző szerkesztésével. Ettől kezdve élete és működése összekapcsolódott a tanítóképzés fejlesztésével és a képzős tanárok mozgalmával. Erről később a következőket írja: „Ezen időre esik a tanító- képzésnek az egész vonalon való reformja: a tanítóképesítés, a tanterv, felvétel, tanító- képzés, internátusi nevelés, rendtartás, a

MAGYAR GYERMEKTANULMÁNYI TÁRSASÁG

BUDAPEST, VII!., ÜLLŐMJT 16/B.

Budapest,

JL /1ЛМЧ, 'ПЧЕЛ tL' ЛМЛ*.

e. jL Oil - АлjÍIÍáIuOlakJi t <k

днХ, iX^AJА /h

4% ЪуЧ/1и(

h^tÁAJlA OC cix /Каалл^-4^ 'WM/L •~Ö-4k4_v$XtVAA , ^ ThyCL Л

Öl ch^Cc^x/КДаАа- ju>OWv*-t*. ь^А-t Л 'TV'iMak .

{ми^-с^Г. У

ц-г~*-л С, 1й^о0лД^ 5 ^ oLü^CАЛХк(г4Г~ MJ ÍUlcL^ t

L. Ȓj, LUltyi, ,

<^Ц\Л>4ЛмхаА .

ti- ÍAjtA^Xj^le^L. (aÁa^ZS^UC

tanárok anyagi helyzetének javítása s az állami beavatkozás megerősödése. Módomban volt mindezen reformokra irányítólag hatni”.

A tanítóképzés reformját és a tanárok mozgalmát összekapcsolta a népoktatással és a néptanítók mozgalmával megértve, hogy a népoktatás fejlesztésének alapja a tanítóképzés korszerűsége. A tanítóképzés reformján munkálkodva jutott el közoktatás-politikai, iskolaszervezeti kérdésekhez. Miután megismerte a század végén jelentkező új pedagógiai irányzatokat, a reformiskolái mozgalmat, főleg pedig a kísérleti pszichológiát és gyermekpszichológiát megértette, hogy a tanítóképzés és az iskolarendszer reformja elképzelhetetlen a gyermek fejlődésének ismerete nélkül. Nagy jelentőségű kutatómunkába kezd és megszervezi a gyermek tudományos eszközökkel történő megismerését szolgáló egyesületet, a Magyar Gyermektanulmányi Társaságot. Az általa végzett gyermektanulmányi vizsgálatok, a gyermeki fejlődés tanulmányozása még világosabbá tette előtte oktatási rendszerünk hibáit.